2013.08.23. 10:16

Munkanélküli segély

Becenevén ALV (Arbeitslosen-Versicherung)

Az alkalmazottak munkabéréből 1,1% levonás jut a munkanélküli-segély-osztó kalapba. Értelemszerűen csak az alkalmazottak válhatnak munkanélkülivé, az önálló tevékenységet végző egyéni vállalkozók nem. Különben mindenki vállalkozóvá válna, aztán bejelentené, hogy nincs munka, tehát munkanélküli és felvenné a segélyt. Ebből adódóan az önálló tevékenységet végzőknek nem is kell ezt a járulékot fizetni és nem is jogosultak ilyen segélyre. Hasonló analógiára a munkát vállaló nyugdíjasok sem válhatnak többé munkanélkülivé, ha megszűnik a munkaviszonyuk, maradnak egyszerűen nyugdíjasok.

Ki jogosult tehát munkanélküli segélyre?

    • aki az utóbbi 2 évben legalább 1 évet dolgozott és fizette az ALV-t
    • vagy igazolni tudja, hogy mentesült az ALV megfizetése alól*
    • "munkavállalásra alkalmas" - azaz hajlandó, képes és jogosult Svájcban munkát vállalni ("will, kann und darf")
    • hajlandó együttműködni a Munkaközvetítő Irodával (RAV)
    • Svájcban bejelentett lakhellyel rendelkezik

* ha valaki katonaság, szülési szabadság, betegség, baleset vagy börtönbüntetés miatt nem volt keresőképes és ezért nem fizette a járulékot.

A munkanélküli-segélyre való jogosultság kiváltó okai:

    1. munkanélküliség
    2. ha valakit nem rúgtak ki, de a gazdasági helyzetre hivatkozva lerövidített munkaidőben foglalkoztatja őt a munkáltatója (Kurzarbeit)
    3. időjárás-függő tevékenységek kiesése rossz idő esetén
    4. ha a munkáltató fizetsképtelenné válik

Nézzük egyesével:

    1. Ez a "kirúgtak és nincs munkám" alapesete. Ha az ember a jogosultság feltételeit teljesíti, akkor alapesetben a munkabére 70, ha gyermek(ek)ről is kell gondoskodnia vagy nagyon alacsony volt a munkabére, akkor az utolsó fizetése 80%-át kapja. Az anyasági segélyhez hasonlóan napidíj formájában kerül kiszámításra.
      A jogosultság ideje véges, 200-400 napig terjedhet, életkortól és a járulékfizetés hosszától függően! A maximum jogosultság 520 nap, de ez csak az 55 év felettiekre érvényes.
      A járulékfizetés alól mentesültek egységesen 90 napra kapnak napidíjat.
      5, 10, 15 vagy akár 20 nap is lehet a türelmi idő, amikortól megkapja az illető a neki járó segélyt; attól függően, hogy mennyi volt a keresete és kell-e eltartottról gondoskodnia. Fontos még megjegyezni, hogy aki ALV-t kap, az automatikusan biztosítva van a SUVA-nál nem-üzemi-baleset esetére. (mert az alkalmazottak normál esetben a cégüknél lennének biztosítva)
      ALV heti 5 napra jár, a hétvégéket nem veszik figyelembe a kiszámításnál, valamint átlagosan 21,7 munkanap/hóval számolnak. (pl. 5'000,-fr havi bér : 21,7 x 70% = .... segély napidíj)
      Ez napidíj is AHV/IV/EO köteles, tehát le fogják vonni belőle és a maradékot kapja meg a jogosult.

    2. Ez hasonló az első esethez, csak nem teljes munkanélküliségről van szó. Ezesetben csak a kieső bér 70 vagy 80%-ára tarthat igényt a munkavállaló. Ha tehát korábban teljes állásban dolgozott, de holnaptól csak félállásban tudja őt fizetni és foglalkoztatni a munkáltató, akkor a munkabérének fele a kieső bér, stb. értelemszerűen.

    3. Ez arra vonatkozik, ha a munkáltató pl. szabadban foglalkoztatja a dolgozókat (pl. építkezés) és írtó rossz idő miatt nem tudnak dolgozni.

    4. Ez pedig arra vonatkozik, ha a munkáltató csődeljárás alá kerül. Ilyenkor a cég megmaradó vagyonából nem a dolgozókat fizetik ki elsőre...Így a dolgozókat innen fizetik ki: a jogosult bér 100%-át, de maximum havi 10.500 fr-ot és max. az utolsó 4 havi bért.

Van még egy vonatkozó sarokszám: 2 évünk van arra, hogy igényeljük a nekünk járó munkanélküli-segélyt, 2 év után elévül, nem lehet visszamenőleg 5 évre megigényelni.

A munkanélküli-segély nem csak guruló frank formájában érkezhet, hanem

  • fizethetik az átképzést
  • tanfolyamot
  • segédfelszerelést
  • satöbbi hasonló.

Röviden, nagyjából: az utóbbi 2 évben legalább 1 évnyi megfizetett járulék, max 2 évig jár és 70-80% a napidíj.

Még bővebben itt vagy nálam.