2015.09.15. 15:53

Nyugdíj 2.0

A svájci 3 pilléres nyugdíjrendszer második oszlopáról még nem esett szó, ideje pótolni. Az 1. oszlop ugye az AHV, ami mindenkire nézve kötelező, a 3. oszlop pedig teljesen önkéntes dolog, ami Privatvorsorge vagy 3a és 3b Säule néven ismert.

BVG, 2. Säule vagy Pensionskasse néven szokás emlegetni ezt az intézményt. Legfontosabb ismérve, hogy csak az aktív munkavállalókat érinti, csak nekik kell/lehet fizetni. Munkanélkülieknek, háztartásbeli anyukáknak nemhogy nem muszáj, hanem nem is lehet fizetniük ezt a fajta járulékot. Annál is inkább, mert mindig a munkáltató vonja le a 2. sz. nyugdíjjárulék összegét és az általa választott magán-nyugdíjkasszába utalja és gyűjti a munkavállalótól levont járulékot. 

Ebből következik egy Magyarországon valószínűleg ismeretlen gyakorlat: a munkaviszony megszűnésével "visszük magunkkal" a befizetett járulékokat, az egyenlegünket. Ez kétféleképpen történhet:

  • ha kilépéskor már van új munkahelyünk, akkor logikusan az új munkaadó nyugdíjkasszájába kell átutaltatnunk az eddigi egyenlegünket (Ekkor kap a dolgozó egy formanyomtatványt, amiről fogalma sincs, hogy mi az, mit kell vele kezdeni és miért. Hát ezért.)
  • ha még nincsen új munkahelyünk, akkor egy pénzintézetnél, banknál kell nyitnunk egy köztes számlát, egy úgynevezett "Freizügigkeitskonto"-t, mivel a befizetett nyugdíjjárulékok, akárcsak Magyarországon, zároltak egy nyugdíjbiztosítási esemény bekövetkeztéig. (nyugdíjkorhatár elérése, rokkant-nyugdíjazás, haláleset, külföldre költözés, stb.)

Kinek kell fizetnie?

Igazából mindenkinek, aki dolgozik. A 17. születésnapunkat követő év január 1-től kezdődően a "fiataloknak" csak halál- és rokkantsági részt kell fizetni (pl. mondjuk 0,5%-ot), a 24. szülinapot követő január 1-től kezdődöen pedig elkezdődik a spórolós rész is, azaz a nyugdíjtőke felhalmozása (ismét csak példa: mondjuk további 7%).

A kiszámítása sem annyire egyszerű, mint a 2*2, de azért érthető. Az éves bruttó alapbérből levonásra kerül egy koordinációs összeg és csak az így kapott koordinált béren alkalmazzák ajárulék mértékét.

Kétváltozós lehet a képlet: egyrészt a munkáltató nem minden esetben vonja le ezt a koordinációs összeget, amire a törvény lehetőséget ad neki. Vagy van, aki kevesebbet von le, tehát "több bért hagy meg" a számítás alapjául. Ez a munkavállalónál ugyan több levonást eredményez, viszont végülis nagyobb tőkét halmoz így fel a dolgozó. A másik eltérés: munkáltatója és kasszája válogatja, hogy hány % a felhalmozás kulcsa.

Tovább finomítja a gyakorlatot, hogy van egy alsó és egy felső határ: aki a törvényben meghatározottnál "belépési küszöbnél" kevesebbet keres, azoknál nem számolgatják a filléreket, hanem egy egységes alsó határ után fizetnek, valamint hiába keres mondjuk valaki havi 1 milliót, a felső plafonnál nagyobb összeg nem lehet a számítás alapja, azaz aktuálisan kb. 84'600 frank jövedelem van biztosítva. Ez annál is inkább így van, mivel a munkáltatók is legalább ugyanannyit fizetnek hozzá a dolgozók számlájára. Az arány 1:1-től eltolódhat akár 1:2-ig is, szintén munkáltatója válogatja. (vagyis a munkáltató legalább annyit vagy többet fizet hozzá, mint amennyi a dolgozótól levont járulék)

A kiszámítás szerintem ennél behatóbban itt senkit nem érdekel: ha van konkrét kérdés, szívesen megpróbálok rá válaszolni.

További érdekességek:

  • a felhalmozott tőke egy meghatározott részét már a nyugdíjazás előtt kivehetjük, de csakis abban az esetben, ha saját tulajdonú ingatlant akarunk vásárolni. A kivett, azaz hiányzó összeget viszont apránként vissza kell fizetnünk: a nyugdíjkassza kiszámolja nekünk, hogy mennyivel magasabb havi járulékot kell fizetnünk ezután, hogy be tudjuk tömni nyugdíjazásig a keletkezett lyukat. Olyan, mintha mi magunk adnánk kölcsönt házvásárlásra magunknak, amit utána a saját számlánkra vissza kell csepegtetni
  • nyugdíjazáskor a nekünk járó összeg egy részét kérhetjük egyösszegben, a többit havi nyugdíjként
  • ha Svájcból egy EU tagországba megyünk, a befizetett összeg szintén egy Freizügigkeitskonto-n marad, mig az ember el nem éri a nyugdíjkorhatárt és bele nem számítják a nyugdíja megállapításánál.
  • ha nem EU országba távozik az ember, akkor viheti magával a pénzt
  • ha valaki kevésnek érzi a befizetett összeget, saját maga is eszközölhet befizetéseket, bizonyos összeghatárig.

(még talán folytatom)

2015.09.10. 12:27

Mit keresel itt...?