2014.09.11. 12:43

biztos, ami biztos

Míg Magyarországon csak akkor szeretünk egy biztosítási ügynököt, ha családtag vagy ősrégi haver (bár ez utóbbi roskatag lábakon áll...megvan az, amikor a 10 éve nem látott haver egyszer csak előkerül, örülsz neki, elmentek kávézni vagy sörözni a régi szép idők emlékére és kiderül, hogy biztosítást akar rád sózni...? na de kanyarodjunk vissza) - Svájc viszont a biztosítók és ügynökök mennyországa, mert itt mindenki szereti bebiztosítani magát.

Egy svájci számára sosem az az eldöntendő kérdés, hogy szüksége van-e ilyen vagy olyan biztosításra, hanem 1. melyik az igényeit lekövető legjobb konfiguráció?   2. ráér-e az ügynök este 5 után is?

Ennyi.

És ez -itt és most- nem is akkora hülyeség. Ajánlanék itt élőknek két nagyon hasznos biztosítást, az egyik szinte kötelező, a másik nagyon ajánlott.

1. Hausratversicherung

Ez gyakorlatilag a kötelező biztosítás - autó nélkül. Ez a biztosítás azt tudja, hogy ha van ilyenem, akkor elvileg minden általam okozott kárt, vagy olyat, amiért én vagyok a felelős a biztosítóm fizet. (első körben - erre még visszatérünk) Ha tehát leáztatom az alsó szomszédot, ha a gyerek befocizza a szomszéd ablakát, ha leesek a bicajról egy kertbe és letarolom a díjnyertes rózsákat, vagy bármi. Más kérdés, hogy ha jócskán tehetek a kárért, akkor polgári perben a biztosító később mégiscsak rám verheti a költségeket, de ha valaki vétlen, akkor ez a konstrukció nagyon jól jöhet.
Különösen ha bérlakásban élünk: az ott okozott károkat is a biztosító rendezi, ha biztosítva vagyunk. Sőt, a lakástulajdonosok néha külön kérik, hogy kössön a bérlő ilyet.

2. Vagy az előbb említett Hausratversicherung részeként vagy a Krankenkasse-ba is be lehet építeni, vannak ilyen választható opciók, vagy teljesen különálló biztosításként: biztosítás jogi képviseletre. Ez azt jelenti, hogy havidíjért vásárolunk egy biztosítást és ha bármilyen peres vagy jogi ügyünk van, jogi képviseletre szorulunk, van segítség. Először is van telefonos jogsegély-szolgálatuk általában, ott kaphatok tanácsot rögtön. Ezen kívül vagy az ő ügyvédjeik segítenek tovább, vagy kifizetik az általam fogadott ügyvéd tiszteletdíját a biztosított összegig. Nagyon ajánlom! Főleg olyanoknak, akik abszolut nem igazodnak el az itteni ügyekben, hogy ne legyenek védtelenek.

2014.09.05. 10:53

FAK, AK és a többiek

FAK - Familienausgleichskasse

AK - Ausgleichskasse (pl. AKSO - Ausgleichskasse des Kanton Solothurn)

Prämienverbilligung - a havi Krankenkasse járulék csökkentése, megtámogatása

Mivel még mindig összeakadok olyan Svájcban élő magyarral, aki sosem hallott erről, plusz itt a blogban még nem esett erről szó, hát most fog.

A szóösszetétel nekem nagyon szimpatikus: ausgleichen annyit jelent, hogy kiegyenlít. Az AK tehát nem más, mint egy kassza, ami kiegyenlíti az erőviszonyokat, esetünkben ha egy egyén vagy család jövedelméhez képest túl nagy terhet jelent(ene) a Krankenkasse fizetése.

A kasszát Svájci munkaadók forrásai táplálják, tehát munkavállalóktól nem kerül levonásra tagdíj vagy hasonló.

Formanyomtatványon lehet beadni a kérvényt és elbírálják, hogy jogosultak vagyunk-e vagy sem.

  • A nyomtatvány letölthető vagy igényelhető a lakóhely szerinti kanton honlapján.
  • Az Ausgleichskasse-hoz kell benyújtani (tehát nem a Gemeinde, se a munkáltató, se nem a Krankenkasse az illetékes)
  • általában a beadási határidő év első fele, kb. április, május. Infó szintén a honlapokon.
  • Ügyeljünk a benyújtandó dokumentumokra. (jövedelemigazolás, adóbevallás, stb.)
  • Ha azt számolják ki, hogy nem vagyunk jogosultak, akkor sem történt semmi, csak szomorkodunk.
  • A támogatás összege évről évre változik, változhat. Lehet, hogy egyik évben többet kapunk, a másik évben semmit, a harmadik évben megint valamennyit, stb.
  • A támogatást rendszerint nem a pénzespostás hozza, hanem a Krankenkasse kapja és havonta jóváírják, tehát kevesebbet kell havonta fizetnünk.
  • Jövedelemnövekedést érdemes azonnal bejelenteni, mert a jogtalanul felvett segélyt vissza kell fizetni.
  • http://www.ausgleichskasse.ch

2014.07.24. 14:03

határon innen és túl

Avagy mit és mennyit hozhatunk be Svájcba a határon?

A téma aktualitása, hogy 2014. július 1-től új szabályozás lépett érvénybe. Ha figyelmen kívül hagyjuk, sokba kerülhet.

Tömören a lényeg: 300 frank összáru érték alatt ÁFA-mentesen behozható vásárolt áru, 300 frank feletti érték esetén ÁFA-köteles. Ezen kívül ott van még a behozható mennyiségek és a vám kérdése.

Vámmentesen hozható be fejenként:

  • 1 kg hús+hústermék*  (kivéve vad és hal)
  • 1 kg/liter vaj vagy tejtermék
  • 5 kg/liter étkezési célra használható olajok, zsírok, margarin
  • 5 liter max 18%-os szeszes ital**
  • 1 liter szeszes ital, 18%-nál erősebb**
  • 250 szál/gramm cigaretta vagy egyéb dohányáru**

* eddigi limitek: 3,5 kg csirke és feldolgozott húsáru volt egy kategória valamint 0,5 kg disznó vagy marhahús

** 17 éven feletti személyre vonatkozik a mennyiség

Amint látható: a húsfélékre vonatkozó szabály igencsak karcsú lett, ez a legközérdekűbb információ. Ami itt nincs megjelölve, arra nem kell vámot fizetni, de áfát igen, ha az értéke meghaladja a 300 frankot.

Szerintem most jön a tipikus svájci stratégia: július 1-től élnek az új szabályok, tehát egy darabig nem nagyon ellenőrizgetnek, kekeckednek, aztán amikor már az ember nem számít rá, nagyon rámennek a határon a kérdezősködésre.

Így szavazott a nép a központi kérdésekben.

1. Ueli Maurer pont olyan képet vágott, mint a kisfiú, aki ultraturbó villanyvonat helyett a Kincskereső kisködmön képregényváltozatát kapta karácsonyra - pedig apa megígérte.... Igen, lehet, anya meg leszavazta. A kicsi Ueli nem vehet Gripeneket, vagy nem annyit, nem annyiért és nem most. Igaz, csak 53,4% volt az ellenszavazat, de épp elég a nemhez.

2. 76,3% gondolta úgy, hogy nincs szükség vagy káros hatása lenne a 22 frankos minimál-órabérnek, tehát továbbra sem lesz hivatalosan kötelező minimálbér az államszövetségben. Ez azért nehéz kérdés: bérdömping, külföldi munkaerők, kisvállalkozások stb. kontra szociális segély, eü. támogatás... Az alapérv úgy hangzott, hogy aki teljes munkaidőben dolgozik, annek meg kellene tudni élnie a havi béréből. És ez most még egyelőre nincs így sajnos, bármennyire is hihetetlen.

3. 63,5% szavazott arra, hogy a pedofília miatt jogerősen elítéltek ne dolgozhassanak többé olyan szakmákban, ahol kiskorúakkal lenne kapcsolata.

4. 88% elfogadta a háziorvosi hálózat központi fejlesztéséről szóló referendumot.

Kantononként mindig vannak ezen túlmenő, helyi érdekeltségű eldöntendő kérdések is. Az egyik legfontosabb: Aargau kantonban megszavazták, hogy ezentúl az oviban svájci-németül (Mundart) kell beszélni, nem lehet hochdeutsch-versikére tapsikolni.
Nem akarom ezzel elbagatelizálni a dolgot, valójában ez egy fogas kérdés. Ha marad a hochdeutsch, akkor a svájci gyerek gyakorlatilag nem az anyanyelvén "jár oviba", nem azt tanulja. Ha mundart, akkor azt a rengeteg külföldi származású gyerek még annyira sem érti, mint a hochdeutschot. Ha nem érti, nem fog tudni integrálódni később. Ha hochdeutschot tanul és továbbra sem érti a mundartot, akkor sem fog tudni integrálódni. Odahaza a szülők meg úgyis csak albánul értenek.

Nagyjából ennyi, itt vannak a grafikus ereményjelzők a témához.

Rólunk annyit, hogy 4-ből 3-at ikszeltünk jól.

A kecske is jól lakjon, a káposzta is megmaradjon. - Er will den Fünfer und das Weggli. (Hochdeutschban nem tudom, ez így svájci németül használatos és dialektben hangzik eredetien) Lefordítva annyit tesz, hogy valaki meg akarja tartani az 5 frankos érméjét is, de zsömlét is akar (a pénzéért). Az 5 frankos érmét egyébként a köznyelv "Fünfliber"-nek hívja.

négykézláb - auf den Vieren

Viszik, mint a cukrot. - Es geht weg, wie warme Weggli. (úgy fogy, mint a friss, meleg zsömle)

einen fahren lassen (er hat einen fahren lassen) - fingani

nem egészen ez a kategória, de ha már itt vagyok: ha valaki itt szeretne vásárolni műszaki cikket, a vételár megjelölése mellett (pl. a reklámújságban) gyakran találni egy feliratot: inkl. vRG. Ez azt jelenti, hogy "inklusive vorbezogene Recycling-Gebühr" , azaz a vételár tartalmaz pár franknyi előre behajtott hulladékkezelési díjat. Régi élményeim szerint otthon ilyennel leginkább csak a hűtőszekrényvásárlásnál találkoztam, de.

Ez azt is jelenti, hogy elvileg minden műszaki bolt köteleles visszavenni ingyen a régi, kidobásra váró műszaki cikkeket. De azért érdeklődjünk erről előzetesen, konkrétan.

 

2014.02.21. 10:10

Egy kis AHV számtan

A svájci 3 oszlopos nyugdíjrendszer 1. számú pillére, szokás állami nyugdíjnak is hívni, tekinteni. Ő az AHV. A rövidítés jelentése: Alters- und Hinterlassenenversicherung. Nagyon magyarul: öregségi- és halálesetkor a hátrahagyott családról gondoskodó biztosítás.

Célja a létfentartás biztosítása a keletkező jogosultságkor, tehát egy alap, hogy ne halj éhen.

Kinek kell AHV-járulékot fizetnie?

  • munkavállalóknak 18, még nem dolgozóknak is legkésőbb 21 éves kortól. (tehát pl. egyetemistáknak is kell fizetni, akkor is, ha nincs keresetük)
  • férfiaknak 65, nőknek 64 éves korig kötelező fizetni
  • a jövedelempótló kifizetésekből levonásra kerül, akárcsak a munkabérből, így pl. az anyasági segélyből is vonják az AHV-t
  • háziasszony, főállású anya, illetve ezek férfi-megfelelője mentesül a fizetési kötelezettség alól, ha a munkavállaló házastárs az évi minimum járulék legalább kétszeresét rója le (jelenleg évi 900 frank körüli járulékbefizetést jelent). Tehát ha apunak van egy átlag fizetése, és anya otthon ül, akkor anyának nem kell külön fizetnie, mégis biztosítva van. Ha saját jogán egész életében nem fizet be egy fillért sem, akkor is szerez jogosultságot és amikor 64 éves lesz, kap is majd AHV-nyugdíjat.

Mennyi a járulék összege?

  • jelenlegi összege: az ún. "AHV-köteles jövedelem" aktuálisan 4,8%-a. Nem feltétlenül a teljes jövedelemből vonják, ezért is létezik a fogalom: "AHV-köteles jövedelem". Ebbe nem számít bele a táppénz, a családi pótlék például.
  • Mivel a járulékkötelesek köre megegyezik még két másik társadalombiztosítási elemével, ezért ezeket egyben szokás emlegetni és a fizetési kimutatáson is gyakran egy összegben van levonva, közösen: AHV/IV/EO, ennek totál mértéke jelenleg 5,15%.
  • az illetékes hivatalnál bármikor kérhetünk számlakivonatot, ha tájékozódni szeretnénk a befizetéseinkről. Itt is előfordul itt-ott, néha-néha, hogy egy-egy cég ugyan levonta a dolgozótól a járulékot, de nem fizette be.

És ez mennyi nyugdíjat jelent majd...?

  • az AHV nyugdíj mértéke változik, pontosabban mondjuk "halad a korral", jelenleg min. 1'170, max. 2'340 frank egyéni nyugdíj, de egy házaspár AHV nyugdíja összesen nem haladhatja meg -jelenleg- a 3'510 frankot (=Plafonierung). Igen, ez azt jelenti, hogy hiába lennének jogosultak mindketten a 2'340-re, nem fognak ketten együtt 4'680 frankot kapni, hanem csak 3'510-et.
  • A nyugdíjszámítás alapja az ún. "Skala 44", vagyis egy 44-es lista/skála. (a 44 arra utal, hogy optimális esetben az ember 44 évig fizeti a járulékot)
  • A nyugdíj összege alapvetően 3 dologtól függ: a járulékfizetés éveinek számától (=Beitragsjahren), a befizetett éves, átlagos járulék (=jährlicher durchschnittlischer Beitrag)+ jóváírások mértékétől (Gutschriften).
  • A járulékfizetés éveinek száma egyértelmű, hogy mit jelent: hány évet dolgoztál és fizettél AHV-t.
  • A jóváírásoknak két fajtája van: gyermekek után járó (Erziehungsgutschriften) illetve gondozásra szoruló -felnőtt korú- után járó (Betreuungsgutschriften) jóváírásokról van szó.
    Gyermekek után jelenleg 16 jogosultsági évre, évi 42'120 franknyi jóváírást kapunk (mintha be lett volna fizetve ennyi...). Nem gyermekenként jár, hanem évenként, amikor 16 éven aluli "gyerekünk van vagy volt". (Orgonasíp-sémájú gyermekszületésnél tehát az első gyermek születésétől a legfiatalabb gyermek 16 éves koráig jár a jóváírás. Ikreknél csak szimplán 16 évig. Ami nagyon valószínűtlen, de csak a példa kedvéért: ha pl. egy lány szül 16 éves korában, aztán 33 évesen még egy gyereket és a második gyerek akkor születik, amikor az első "16 éve" már leketyegett, akkor fejenként jár a 16 évnyi jóváírás, azaz 32x42'120 frankot kapunk hálául a gyereknevelésért.)
    A két jóváírás között annyi a lényeges különbség, hogy a gyerekszületés miatti jogosultságot nem kell külön bejelenteni, de ha valakit gondozunk, az azért járó jóváírást be kell jelenteni és igazolni is kell.
  • A számítás módja (nagyjából): a befizetések+jóváírások összegét elosztják a befizetés éveinek számával, tehát kiszámítják, hogy átlagosan mennyit fizetett az ember évente. Ezt a számot kikeresik a Skala 44 bal oldali oszlopából, majd az azonos sorban lévő jobboldali összeg lesz a havi AHV-nyugdíj összege.
  • Ha úgy jönne ki a lépés, hogy nyugdíjkorhatár elérésekor még tanuló korú gyermekünk van, akkor az alap nyugdíj mellé jár gyermek-nyugdíjpótlék, azaz Kinderrente. Ennek összege ugyanabban a sorban található a táblázatban, még egy-két oszloppal jobbra.

Érdekes eltérések a magyar rendszertől:

  • az ún. "Splitting". Alapvetően két esetben történik meg: ha a házastársak elválnak vagy amikor mindketten (a fiatalabb házastárs is) elérik a nyugdíjkorhatárt. És hogy mi a splitting? Hasítás.  A splitting alkalmazásakor elfelezik mindkét házastárs számláján lévő egyenleget és az gazdát cserél: a nő megkapja a számlájára a férfi számlaegyenlege felét és fordítva. Ez több dolgot is jelent:
    • váláskor az a nő, aki egy percet sem dolgozott és fizetett be, nagyon jól jár
    • a gyermekek után járó jóváírásokat is érinti a splitting, tehát nem csak a nőnek járnak "évek" a szülés miatt, mint Magyarországon, hanem a házasság évei alatt keletkezett jóváírás fele az apát illeti meg. (a válás utáni évekre nyilván az a szülő kapja csak tovább a jóváírásokat, akinél a gyerek marad)
    • ha nem válás miatt történik a splitting, hanem azért, mert a fiatalabb házastárs is eléri a nyugdíj-korhatárt, újraszámítják mindkettejük nyugdíját. A splitting és a 3'510-es felső határ miatt gyakran előfordul, hogy a már nyugdíjazott fél nyugdíja kevesebb lesz attól a naptól fogva, hogy a házastársa is nyugdíjas lett.
    • válás után az a szülő(fél), aki elhagyja az országot, elveszíti jogát a gyermek után járó jóváírásra.
  • ha valaki eléri a nyugdíjkorhatárt, de továbbra is dolgozik, tovább kell fizetnie az AHV-járulékot, de havi 1'400 frank bevétele járulékmentes. Értelemszerűen: ha nyugdíjasként havi 2'000-et keres, akkor csak a 600 frankból vonják a 4,8%-ot. Ha több munkáltatónál is dolgozik pl. részmunkaidőben, akkor minden egyes bérére alkalmazhatja az 1'400 frank járulékmentességet.
  • Van két lehetőség a nyugdíj igénylést illetően: igényelhetjük 1 vagy max. 2 évvel korábban, mielőtt elértük volna a nyugdíj-korhatárt, viszont ez évenként 6,5% nyugdíjcsökkentést eredményez. (tehát a táblázat alapján kiszámított összegből levonnak 13%-ot, és az lesz a havi nyugdíja, ha már 63 évesen nyugdíjba szeretne vonulni egy férfi) Valamint továbbra is kell fizetni a járulékot a valós nyugdíj-korhatár eléréséig.
  • Illetve létezik ennek az ellentetje: kitolhatjuk a nyugdíj igénylését, max 5 évvel. Ennek jutalom a jutalma: 1 évnyi halogatást 5,2%-kal, 2 évnyi halogatást már 10,7%-kal, 3 évet 17,1%-kal, 4 évet 24%-kal és végül 5 évet 31,5%-kal hálálnak meg, ennyivel lesz több a kiszámított nyugdíj, ha nem 64, hanem csak 66, 67, 68 stb. évesen megyünk nyugdíjba.
  • Az AHV-nyugdíj is adóköteles jövedelem, rendes adóbevallást kell benyújtani és SZJA-t kell fizetni utána.
  • Most hirtelen ennyi jutott eszembe, ha kérdés van, vagy valamit kifelejtettem, írj.

2014.01.21. 09:55

Reggeli gyors

Csak egy rövid megjegyzés gyorsan, mert mindig látom, hogy a keresőszavak toplistáját szinte non-stop a "szociális segély Svájcban" vezeti.

  • Ha valaki szoc.segélyért folyamodik, alaposan átvizsgálják a helyzetét. Pl. ha van autója de mondjuk nincs munkája, vagy otthonról gyalog 10 percre dolgozik, akkor jó eséllyel bele fognak kötni, hogy minek tart fent autót, tessék eladni, ezzel is megspórolva az autó-adót, biztosítást, üzemanyagot és parkoló díját.

  • Ha pár négyzetméterrel vagy 1 kisszobával meghaladja a lakásméret a hivatali előírások szerinti létminimumot, akkor lehet, hogy közlik: költözz kisebb lakásba, ami olcsóbb.

  • Nem feltétlenül pénz formájában érkezik a segély: előszeretettel kezdik ott, hogy számla ellenében fizetik a lakásod bérleti díját és a havi TB-t.

  • Ha valakinek van olyan egyenesági rokona, aki tudná őt támogatni, akkor elsősorban törvényileg a rokon köteles támogatni, nem nagyon akaródznak segélyt adni.

  • És amiért ez a bejegyzés megszületett: Svájcban a szociális segélyt az általános gyakorlat szerint vissza kell fizetni. Visszaigényli a hivatal, ha tudomására jut, hogy javult a segélyezett anyagi helyzete. (lett jobb munkája, örökölt, nyert a lottón, férjhez ment és már nem szűkölködik, stb.) Akár behajtás útján is érvényt szereznek a visszakövetelésüknek, elévülési idő az utolsó kiutalt segélytől számított 10 év.

2014.01.13. 10:54

Közlekedjünk! -vol. 3.1

Az autónk vizsgáztatása nem egészen úgy zajlik, mint Magyarországon. Az autószervizek ugyanis nem jogosultak vizsgáztatni, hanem a megyei közlekedési főfelügyelettől érzezik levélben egy behívó, amikor aktuálissá válik a vizsgáztatás időpontja. (ők tartják nyilván)

Ekkor legalább 3 választásunk van:

    1. vagy nem teszünk semmi különöset, hanem magunk visszük el az autót a vizsgára.
    2. vagy elvisszük a kocsit pl. egy előzetes "próbavizsgára", átvizsgálásra, ahol kiderül, hogy mi lehet necces a hivatalos vizsgán és mit kéne tenni, hogy átmenjen a kocsi. (majd megcsináltatjuk a problémákat és levizsgáztatjuk a kocsit magunk)
    3. vagy megbízzuk a saját bejáratott vagy bármely autószervízt, hogy készítse fel a vizsgára a kocsit és vigye is el levizsgáztatni.

A költségek vs. a "garantált siker" nyilván eltérőek a variánsok között. Ha az autószervíz viszi vizsgáztatni a kocsit, gyakorlatilag tuti, hogy átmegy. Ha a vizsgáztató mégis valamit kifogásolna, általában megbeszéli a jelen lévő autószerelővel a dolgot, hogy "átengedem a kocsit, de istenbizonyra javítsátok még ki ezt" - nagyjából. Viszont nyilván első ránézésre ez a legdrágább megoldás, mert a szervíz munkáját meg kell fizetni. De aztán ki tudja: lehet, hogy én viszem el vizsgáztatni a kocsit, azonban ha valamit javíttatni kell mégis, akkor nekem, privátszemélynek nem hunynak szemet dolgok felett, hanem szigorúan nem engednek át és újra kell mennem. Tehát nem biztos, hogy ez az olcsóbb variáns, főleg ha még a munkahelyről szabadságot is kell kivenni emiatt.

Tudtommal "zöldkártyát" az autószervizek is intézhetnek: Abgastestnek hívják. A régebbi típusú autókat még tényleg bevizsgálják műszeresen és a "megfelelt"-eredményt beírják mondjuk a szervízkönyvbe, az újabb típusoknál gyakori, hogy az aktuális szervíz alkalmával csak kiolvassák az adatokat, hogy van-e valami hibajelzés, a fedélzeti kompjúterből.

Ha esetleg a behívóban megadott időpont nem lenne alkalmas, egyszeri alkalommal lehet ingyen másik időpontot kérni. A közlekedési főfelügyeletet keressük az interneten az "MFK" vagy "Motorfahrzeugkontrolle" és a lakóhely szerint illetékes kanton nevének beírásával.

2014.01.13. 10:07

Bevásárlás

A Coop cégcsoport:

A Migros cégcsoport:

Ezen kívül:

 

Élelmiszer

Ruhanemű, cipő, kiegészítők

Bútor, lakberendezés


Drogéria, gyógyszertár

  • Müller
  • Dropa
  • (dm nincsen Svájcban!)
  • Douglas
  • Sunstore Apotheken
  • Rotpunkt Apotheken (itt megjegyezném, hogy szokott lenni a fogamzásgátlókra akció, gyűjtőkártya, "Pillen-Pass" amivel bizonyos számú havi adag után 1-et ingyen kapunk, vagy hasonlók. Érdemes rákérdezni, tájékozódni, mivel itt legalább kétszeresébe kerül, mint otthon)


Városi áruházláncok


Telefon- és mobilszolgáltatók

Néhány kategória nélküli, vagy árva:

  • OTTO's Az Otto's alapvetően gyártók és nagykereskedők maradék árukészleteit vásárolja fel, iparcikkeket és nem gyorsan romló élelmiszereket. A honlapon megkereshetjük a hozzánk legközelebb fekvő raktáráruházat illetve van webshopjuk is. Az árukészlet: bútor, illatszer, ruházat, játék, száraz élelmiszer (konzerv, keksz, fűszer...), elektromos borotva, kontaktlencse, lakástextil, konyhafelszerelés, egyujjas kifordított bundakesztyű, papucs orrán pamutbojt...

  • Landi A landi amolyan gazdabolt: van liszt, cukor, olaj, bor, must, kis választékban gyümölcs, kockás favágóing, gumicsizma, ásványvíz, üdítő italok, de csavarok, festék, fűmag és fűnyíró, villanypásztor, kerti és szoba növények, ásó, kapa, rovarcsapda, orchidea, chips, kertibútor, állateledel, meg ilyenek. Mostanában egy szerény válogatás is akad elektronikai cuccokból: olcsómárkás táblagép, PC, tv, dvd.


  • Jumbo A Jumbo fő vonalvezetése a barkács- kerti-, meg lakás- és autó-felszerelés. Van a boltban függöny, éjjelilámpa, poszterek, fúró, pillanatragasztó, fürdőszobaszőnyeg, csempe, mozgásérzékelő, motoros ruházat, faanyagok, wc deszka, tapéta, képkeret meg jégkrém a pénztárnál.

folyamatosan bővítem majd...

2014.01.09. 11:16

Mit hoz 2014?

Először is azt, hogy január 1-től immár Svájcban is kötelező lett-lesz nappal is a világítás használata az autókon és a kétkerekű járművökön is a forgalomban. Településen belül is, kívül is, mindenhol. Ha elkap a rendőr ohne, most még a bevezető fázisban elnézőbbek, de bizonyos türelmi idő eltelte után 40,-frank a bírság.

És természetesen hoz az Újév rögtön február elején egy népszavazást is. Lássuk.

Az SVP-vel (jobb oldal) az a baj, hogy semmi Fingerspitzengefühl nem található az egész pártban. Röviden: igazuk van általában, de olyan agresszívan és bunkón adják elő magukat, hogy még azokat is meg- és elrémítik, akik egyébként támogatnák őket. A másik probléma az, hogy ha még meg is szavazzák a beadványukat a népszavazáson: a Bundesrat addig mismásol, hogy mindig kitalál valamit, amiért nem lehet a gyakorlatba átültetni a megszavazott elméletet. De e kettő problematikából az SVP-t egyik sem érdekli igazán, ezért fáradhatatlanul adogatják be az idegenellenes beadványaikat. Íme a legújabb: a tömeges bevándorlás ellen.

A beadvány azt célozza meg tulajdonképpen, hogy újra legyen éves kontingens a bevándorlók számát tekintve, összességében a bevándorlók, menekültek és a Grenzgängerek számára közösen. A munkáltatók a svájciakat részesítsék előnyben, ne lehessen rögtön az egész kiterjedt rokonságot betelepíteni, csak azért, mert apu itt talált állást, stb.

Nagyon idegengyűlölőnek hangzik. De egyszerűen nem lehet átugrani a tényeket, a kiinduló helyzetet, ami alapjaiban más, mint pl. Magyarországon. Erről évekig lehetne írogatni...
Svájcban nincs olyan, mint otthon, hogy autózol a kietlen, elhanyagolt, gazdátlan mezők mellett vidéken, mert senkinek nem kell a föld. Itt szinte minden négyzetcentiméter valakié! Mert sokmindenki azt akarja!
Nagyjából 1/3-ad Magyarországnyi területen élnek itt 8 millióan.
Plusz a turisták.

Otthon ha van egy kis lakásod és ki szeretnéd adni, vagy találsz rá bérlőt, vagy nem. Itt egy meghirdetett lakásra legalább 5-8 jelentkező akad (nem csak a városban, hanem szinte mindenhol) és így esett, hogy igen, a tulaj kiválaszthatja, hogy kinek akarja kiadni a lakását.
Ezzel összefügg és egy másik blogban támadt is nézeteltérésem más ittlakó magyarokkal: nem, kurvára nem mindegy, hogy pl. hol parkolsz az autóddal. Te vetted a kocsidat, neked kell gondoskodni arról, hogy hol tudod tárolni. Azt írta az illető a másik blogban (kommentben) kb., hogy "a mélygarázs drága, azt nem akartuk fizetni, sőt, a felszíni parkoló is drága, azért sem kartunk külön fizetni, úgyhogy odaáltunk a Látogatóknak fenntartott parkolókba, mert úgyse jön senki látogatni, mindig üresen állnak azok a helyek." És akkor csodálkozunk, ha utálnak minket, külföldieket? Amikor mindenki havonta fizet legalább 30,-fr-t de földrajztól függően akár ennek a többszörösét is egy felszíni parkolóhelyért, ő meg odaáll ingyen a látogatók helyére, mert ő úgy ítélte meg, hogy sose jön látogató?

Milyennek képzeled az életet egy olyan országban, ahol a gyereked az óvodában nem azt a nyelvet tanulja, beszéli, amit tőled, az Édesanyától hall, holott a szülőföldeden éltek? Ugyanis annyi a külföldi gyerek, hogy a közös nyelv jobb híján a Hochdeutsch, és a svájci anya gyereke nem tanulhatja meg a világot meg a versikéket a svájci dialektben, mert mondjuk rajta kívül csak 1 másik svájci kisgyerek van az oviban, a többi 17 meg mindenféle színű meg nemzetiségű.
A telefonos ügyfélszolgálatoknál is sok helyen van külön menüpont: 1-es gomb CH-német, 2-es gomb francia, 3-as gomb olasz, 4-es gomb Hochdeutsch a bevándolrók részére...

Svájcban az integráció mércéje elsősorban nem az, hogy hány svájci havert szerzel, hanem hogy betartod-e a szabályaikat és hogy Te mit teszel a közösségért, vagy azért, hogy továbbra is úgy működjön a rendszer, ahogy eddig.
Igen, tudom, a sok kurva szabály, már fingani se lehet tőlük. Igen, értem.
Csakhogy ettől működik még mindig az ország, ettől elviselhetőbbek a hétköznapok, lassan 7 éve élek itt és még soha senki nem hallottam ingerülten beszólni egy boltban, postán, ha várni kell, sőt, egyszer tanúja voltam egy koccanásos balesetnek, nyilván nem örültek, de ott se volt anyázás.
A rendőrségi hírekben szinte 99%-ig csak külföldiek, vagy "migrációs hátterrel rendelkező" svájciak szerepelnek. Autót lopnak, száguldoznak és feltekerednek a fára, egymást ölik meg féltékenységből, sőt, pár hónapja megöltek egy svájci nőt a saját lakásában, valószínűleg azért, mert tanúskodnia kellett volna egy külföldi ellen, aki rokkantnak tetteti magát és így jogtalanul veszi fel a nemkevés rokkantnyugdíjat már évek óta...Satöbbi.

A svájciak másképp működnek, ilyenek, nem tökéletesek, vannak hibáik, de egész jól működik az országuk és majd akkor tanítsuk meg nekik a külföldi szokásokat, ha azok jobban működnek, mint az övéik.

Másfelől, ha előkerül az integráció, elgondolkodom, hogy mégis hogyan működik, működhet.
Vegyünk egy átlag albánt, akit rendszerint olyan munkára vesznek fel csak, ahol szintén alig találkozik svájcival, mert csupa szintén albán, koszovói, marokkói, török, eritreai, olasz stb. kollégák között dolgozik. Egymásközt ha beszélnek se értenek meg mindent, mivel senki nem az anyanyelvén kommunikál és nem is felső szinten. Ők munka után hazamennek a szintén albán, marokkói, koszovói, török, eritreai, meg olasz családjukhoz. Ott az anyanyelvükön beszélnek és nyilván olyan témákról, melyeknek köze nincs Svájchoz vagy a beilleszkedéshez, annál inkább a saját életükhöz, gondjaikhoz, hétköznapjaikhoz. Ez természetes.
Kérdés: ők hogy fognak valaha is beilleszkedni?
Nekik nem tanítja meg senki a svájci 1x1-et, mint nekem a férjem, akitől mindent ellestem és megtanultam. Mi nagyon sokat beszélgetünk mindenről, ahogy őt megismertem és megismerem egyre jobban, megértem a dolgok svájci miértjét.

A férjem albán beosztottja, D. szeretett volna a házához egy télikertet építtetni. A szomszéd legalább 3-szor emelt kifogást az építési engedély ellen és D. a mai napig nem érti, hogy miért? És akárhogy próbálja elmagyarázni neki a férjem, nem érti. És valószínűleg soha nem is fogja megérteni, pedig gyerekkora óta itt él Svájcban.
De van 2 Mercedese és egy VW-je.*

*errefelé köztudott, hogy nagy, limuzin Mercit, Audit, meg egyes VW-modelleket szinte csak jugók, albánok vásárolnak. Évtizedekig semmijük nem volt, de itt rázni kell a rongyot, ez a mentalitás. (megj.: nekünk 2 db 8-9 éves Nissanunk van és nem azért, mert nem engedhetnénk meg magunknak egy Mercit.)

Na, jól elkanyarodtam a népszavazástól...

A második téma fabruárban az abortusz lesz, mégpedig hogy legyen "magánügy" és a saját pénztárca dolga, ne finanszírozza a TB. Az SVP szintén támogatja az ügyet, lehet, hogy ennek is ők voltak a kiagyalói, már nem tudom. Lényeg, hogy az állítás szerint ugye a TB-kasszák fizetik az abortuszt, tehát közvetve azok pénzéből is folyik a beavatkozások finanszírozása, akiknek semmi közük az abortusz témához vagy éppen ellene vannak. A beadvány csak azt szeretné elérni, hogy ez legyen magánügy, aki akarja, fizesse maga, mert a terhesség és a megszakítás nem betegség, nem kéne ezzel terhelni a kasszákat. Alacsonyabb havi TB-díjakat is kilátásba helyeznek, amennyiben a nép megszavazza a beadványt.
Mondjuk az én ellenérvem annyi lenne pl. hogy egy alkoholista májbetegségei mennyire "betegségek"? Vagy egy erős dohányos szervi bajai? Ők miért nem fizetnek akkor sokkal magasabb havi díjakat?

A harmadik kérdéskör: a vasúti hálózat jobb kiépítése, fejlesztése és finanszírozása. Az SVP ellene van, a dolog kicsit összefügg a múltkori autópálya-díj -nem- emelésével is.
És összefügg a bevándorló és menekült-kérdésekkel is, de ezt is már említettem. Évi X csilliárdok folynak el, gyakorlatilag a nép tudta nélkül az EU-ba, az EU-bővítési programokba, a menekültekre, meg minden egyébre, és akkor jön a Bundesrat ilyen ötletekkel, hogy dráguljon ez, meg az, legyen több az ÁFA a vasút javára... meg ilyen vad ötletek. Ismerek én is olyan menekültet, a férjem beosztottjai, aki hajón, konténerben jutott át valahogy Európába, mellette emberek haltak meg, sőt, az egyik srác mellett a saját bátyja halt meg, míg a sivatagon át elértek Afrika északi partjaihoz, hogy valami risszrossz menekültekkel teli bárkába szálljanak a remény felé... és őszintén, nincs bennem semmi rosszindulat, csak nem értem, hogy hogyan és miért... nem látsz szakadt menekültet. A tévériportokban sem.
Mindegyik Nike meg Adidas cuccokban van, iPhone van a kezében.
Egy átlag svájci család jövedelmének egyharmada meg csak a Tb-re megy el?

És akkor megint megkérdem: csodálkozunk, ha az idegenellenesség megértő fülekre talál(na)?

A németszótárból márpedig azért maradtak ki ezek a kifejezések, mert a franciaszótárban találhatóak.

Nem vicc. Nem mondanám, hogy a német és francia nyelvterületek összemosódtak volna Svájcban, de jónéhány dolgot mégis csak a francia elnevezéssel illetnek, annak ellenére, hogy van rá német szó. Alább tehát olyan francia, franciás szavak jönnek, amelyeket bárki bárhol hallhat-használhat a svájci-német nyelvterületen. Meg fogják érteni. Sőt.

Merci - Merci vielmal - köszönöm, nagyon köszönöm - (a Danke, Danke vielmal helyett)
Couvert - boríték (Umschlag)
Velo - kerékpár, bicikli (Fahrrad)
Glacé - fagyi (Eiscrem)
Cornet - tölcséres fagyi (Eiscrem)
Etui - tasak, tartó, borító (pl. Hülle helyett)
Occassion - használt gépjármű (Gebrauchtwagen)
Pneu - autógumi - (Reifen)
Ade (az Adieu! mintájára fonetikusan) - viszlát - (Auf Wiedersehen)
Sali, Salü (a Salut! mintájára) - szia
Billet - jegy illetve használják a vezetői engedélyre is (Ticket ill. Führerausweis)
Portemonnaie - pénztárca - (Geldbörse)
Bouillon - húslé, húsleveslé - (Fleischbrühe)
(Rabatt-) Bon vagy Coupon - kupon - (Gutschein)
Duvet - paplan(huzat) - (pl. Daunendecke)
Poulet - csirke(hús) - (Hähnchen)
retour - vissza - (zurück)
retournieren - visszaad, visszaküld - (zurücksenden, zurückgeben)

folyt. köv.

2013.12.11. 15:33

Magyarázom a bizonyítványom

A másik ok, amiért mostanában kevesebbet írtam, hogy véget ért a tanfolyamom és le kellett tennem a záróvizsgát.

Ha valakit érint, felnőttképzésekről például itt lehet tájékozódni, hogy mit hol és mikor tanulhatunk munka mellett vagy helyett. Az úgynevezett "kaufmännische", mondjuk úgy "irodista" foglalkozások/képzések terén az egyik vezető cég (valójában iskolák által létrehozott szervezet) az edupool.ch, én is náluk tanultam és az ő egységesített vizsgájukat tettem le. (szakirányok kb.: személyzeti szakasszisztens, adó, pénzügy-számlázás, TB, idegenforgalom, ingatlan, meg hasonlók)

Én a személyzeti szakasszisztens (Sachbearbeiterin Personalwesen) tanfolyamot választottam, mivel sem földrajzilag, sem ágazatilag nem kötött szakirány; egy bizonyos méret fölött minden cégnél van személyzeti osztály, akárhol van és akármivel foglalkozik és mindenhol nagyjából ugyanaz a feladat. Az elsajátított ismereteknek privát is hasznát veszi az ember olykor-olykor, ráadásul még tényleg érdekes is volt a tanfolyam.

Nem mondom, hogy vérprofi lettem, főleg gyakorlati alkalmazás hiányában, de legalábbis elég jól képben vagyok mostantól az alábbi témákban:

    • munkajog (Arbeitsrecht)
    • bérszámfejtés (Gehaltswesen)
    • TB-járulékok (levonások illetve igények, jogosultságok) (Sozialversicherungen)
    • HR adminisztráció (Grundlagen HR + Personaladministration + betriebliches Sozialwesen)
    • HR marketing és fejlesztés (Personalmarketing und -entwicklung)
    • kommunikáció és szociális kompetencia
    • egyéb kiegészítő tananyag

Ezek voltak a tantárgyak, 1 éves volt a tanfolyam, ami 4 órás írásbeli vizsgával zárult. Magyar viszonylatokhoz képest meglepett, hogy Svájcban nagy általánosságban a személyzeti osztály végzi a bérelszámolást is, vagy ha nem, akkor külsős bérszámfejtő céggel készíttetik.

373-an vizsgáztunk aznap a nagy teremben; a vizsgázók névsorán felfedeztem még 3 magyar nevet, de ők másik városból, másik iskolából jöttek, esélyem se volt őket megtalálni a zsúfolt folyosókon, teremben.

És sikeresen letettem a vizsgát, tegnap a kis búcsúvacsorán kaptuk meg az oklevelet.

(U.i.: ezen kívül elvállaltam egy önkéntes feladatot, ami szintén elveszi az időt a blogolástól, de azért majd jövök.)

2013.11.27. 14:54

1:12

Még egy kis adalék az 1:12-höz, illetve az Index ehhez kapcsolódó cikkéhez. (azért is, mert az Indexen nem lehet kommentelni)

Igazából nem tudom, miért (vagy mégis), a kapcsolódó cikkben átszámították a megemlített fizetéseket forintra. A népszavazás szempontjából tényleg csak az arányok érdekesek, főleg nem itt élők számára. De nyilván a nagy cucc borzolni a magyar kedélyeket azzal, hogy egy egyszeri hegesztő közel egymillát keres Svájcban.

Ehhez néhány említésre méltó információ. Az egyszerűség kedvéért egy hozzávetőleges, 240 Ft-os árfolyammal számolok.

  • Svájcban a lakosság saját maga fizeti a TB-t, ami havonta miminum kb.180 frank (43'200,-) fejenként. A gyerekek után is fejenként kell fizetni, (én még úgy tudom, hogy otthon a gyerekek ingyenesen vannak biztosítva, ha a szülő fizet TB-t) a legolcsóbb valahol 60-70 frank (14'400-16'800,-) környékén lehet. A "legolcsóbb" azt is jelenti, hogy a legnagyobb vállalt önrészt nyeled be, azaz évente az összes orvosi költség első 2'500 frankját (600'000,-) Te magad fizeted. IGEN, ez azt jelenti, hogy hiába fizeted a havi TB-t, ha elmész orvoshoz, utána jön postán az orvosi számla, amit be kell fizetni.
    Egy gyors látogatás egy megfázás miatt hamar belekerülhet 20 ezer forintba, mivel az orvosok 5 perces tarifával működnek.

  • A nyugdíjasok is fizetik a saját TB-jüket, meg általában MINDENKI, élete végéig.

  • A nyugdíj(asok) is adóköteles(ek), évente kell adóbevallást készíteniük és adót fizetniük.

  • Méghozzá mindenki 3 adónemben áll a startvonalhoz: település-, kanton- és szövetségi adó. (Gemeinde / Kanton / Bund vagy Staatssteuer)

  • Évi egyösszegben érkezik a TV/Rádió díj, ami kötelező, valójában akkor is, ha nincs tvd, mert azt mondják, hogy biztos van számítógéped, okostelefonod, autórádiód, szóval valahol valamilyen formában bizonyára élvezed (az egyébként élvezhetetlen) svájci adásokat. Ennek éves díja háztartásonként 460 fr. (100'400,-)

  • Egy liter saját márkás tej 1,40 fr (336,-), 500g fonott kalács 3,40 (816,-). Egy normál levél (helyi, belföldi) feladása 0,85 fr (204,-), egy liter dízel 1,82 fr (436,80), a benzin egy cseppel olcsóbb. Csirkemell felkockázva, konyhakészen most akciósan 37,- helyett csak 29,50 fr kilója! (8'880,- helyett 7'080,-), a magyar csirkemell-filének kb. 5'000 forint kilója. A saját márkás krumpli 2,5 kg csomag 3,95 (379,-Ft kilója). Egy tök egyszerű zsömle, ami kisebb (ugyan finomabb) mint az otthoni vizes zsemle 0,70 fr (168,-) 1 kg paradicsom szezonban, akciósan 3,-fr (720,-). Egy pizza  egy 0,5-ös kólával a török pizzériában 17,-fr (4'080,-). Egy hétköznapi kis étteremben ugyanez a kóla már 4-5 fr és egy főétel sertés vagy disznóhússal 35-40 fr. (960-1'200,- illetve 8'400-9'600,-). Egy mozijegy egy 17'700 fős kisvárosban 17,-fr (4'080,-). 1 db Fa tusfürdő 250ml most 3,10 helyett csak 2,10 (744,- helyett 504,-)
    Általában véve a gyümölcs, zöldség, higiénia-cikkek és húsok árai csillagászatiak. Vagy még annál is több...

  • Egy sima hajvágás szárítással ott kezdődik, hogy 40,-fr (9'600,-) egy vidéki kis szalonban a családi ház alatt kialakítva.

  • A munkanélküli-segélyből is vonják a szociális járulékokat.

  • A lakosság túlnyomó része bérelt lakásban él. Felső határ nyilván a csillagos ég, de a minimum az kb. egy garzonért az isten háta mögött 350-400,-fr (84'000-96'000,-) és ebben a rezsinek csak egy bizonyos része van benne. Zürichben egy garzon havi bérleti díja (épp most kerestem rá) 24 négyzetméter 690,-fr havonta (165'600).

  • Ha autód van, nem lehet csak úgy akárhol parkolni ingyen. A közterületeken vagy 1-2 órás parkolás van, ha szerencséd van, akkor ingyen, de általában fizető-parkoló van mindenhol, a lakhelyeden pedig fizetned kell a házhoz tartozó parkolóért vagy garázsért. Mi pl. 120 frankot (28'800,-) fizetünk 1 autó helyért a mélygarázsban, ugyanez Zürichben a 4-5-szöröse.

  • Egy vonatjegy 19 km távolságra 4,20 (1'008,-)

  • A gyereknek egy 5 napos tábor 30'000,-Ft.

  • Úgy fair, hogy a másik oldalt is bemutassam, hogy mi olcsóbb: általában a műszaki cikkek, a mobiltelefonálás és az IKEA bútorok kerülnek ugyanannyiba vagy kicsit kevesebbe, mint otthon. A Coop-nál és Migros-nál igényelhető MasterCardoknak nincsen éves kártyadíja, a társkártyának sincs. A vásárlás díjmentes az egész világon. A nép bankjának számító PostFinance-nál is ingyenes a bankkártya a számlához, klassz szolgálatásokkal. Valamint a nagyon jó dolog: nincsen szeptemberben szintén csillagászati méreteket öltő, családokat adósságba taszajtó beiskolázási költség. Illetve: nem tudom, hog máshol, más kantonokban ez hogy van, de mi itt a 6 év alatt még nem fizettünk semmit tankönyvért, füzetekért.

  • A statisztikai hivatal adatai szerint a nem dolgozó lakosság 7,6% él szegénységben, a központilag megállapított létminimum alatt. A dolgozók között ez 3,7% és további 14,3%-ot fenyeget a lecsúszás veszélye.
    Tudom, ezek a számok baromira másképp néznek ki otthon, sokkal drámaibbak. És még csak véletlenül se akarom ezzel azt sugallni, hogy sajnálni kell szegény svájciakat.
    Csak azt akartam ezzel aláfesteni, hogy itt se mindenki gazdag, se nem az otthoni felfogás szerint milliomos és ami itt átszámítva 960'000 forint, az otthoni léptékkel mérve egyátalán nem annyi. Ennyi havi fizuból otthon villában lakhatsz, bejárónőd van és mész évi 1 hónapra a Seychelle-re nyaralni, vagy mittudomén. Hát itt nem, itt "csak" kényelmesen, alapjáraton, normálisan élsz. Bárkinek, akinek van Magyarországon egy lakása, több vagyonnal rendelkezik, mint pl. mi. Másak a viszonylatok és hülyeség az Indexnek azzal villogni, hogy jaj, a svájciak 960'000 minimálbért akarnak...
    Az viszont természetesen igaz, hogy egy hegesztő, vagy bármely becsületes, átlagos dolgozó jobb körülmények között él, mint ugyanebben a kategóriában otthon. Egy átlag dolgozó fizuból ki tudod fizetni a rezsiszámláidat, tudsz fentartani egy valamilyen normális autót, tudsz bele tankolni, van költőpénzed a szabadság idejére, el tudsz utazni valahová, mindenféle luxus nélkül, "normálisan" (bármit is jelentsen ez). De ha már pl. van két gyereked meg feleség, akkor eleve csak a TB-d 5-600 frank a 4'000-ből... Egy 3-4 tagú család már nem tud még csak normálisan se megélni a "majdnem egy millából".

  • És az adóról, autóadóról, stb. még nem is beszéltem.

  • Még valami az autópálya-díj kapcsán: igen, tényleg nem sok a 40 frank autónként, sőt, még éves szinten, a több és jobb (mint a magyar) minőségű autópályákért cserébe még a 100 se lenne olyan eget verő. Hiszen azért az átlag svájci simán ki tudja fizetni, meg többet kifizet egyetlen nyaralás alkalmával, ha Franciaországban vagy Olaszországban autózik. Sőt: ha tényleg indokolt és ésszerű egy áremelés vagy további teher, azt meg is szavazza. Jó példa erre, azt hiszem 2010-ben döntötte el a nép, hogy a nyugdíj 1. pillérének (kiürült) kasszája javára legyen 7,6 helyett 8% az ÁFA és megszavazta azt is, hogy a munkanélküli-segély alap javára az addigi 1 helyett 1,1%-ot vonjanak a munkabérből.
    Egy svájci alapvetően szerintem többlet szolgáltatásért, több konzumálásért, értékért hajlandó a pénztárcájába nyúlni. Csakhogy itt másról van szó: a zürichi dugóról, elkerülő utak hiányáról, meg hogy nem a közutakra fordítják a pénzt, meg arról, hogy az utóbbi években nagyon úgy tűnik, hogy SEMMI MÁSRA nincs pénz, csak a menekültekre... Iskolák szűnnek meg, egyre kevesebb a nyugdíj, egyre többe kerül a TB, és mindenhol csak dugó van és erre nem megoldás a magasabb matrica díj és nem is változna tőle semmi. Ha tényleg látszana, hogy a többlet-bevételt arra fordítanák, ami a probléma és átgondoltan, akkor meg lett volna szavazva. Bár, akkor is szerintem csak akkor, ha nem kapásból 250%-os emelésről lenne szó. A többség azt mondja, hogy ha már le kellene nyelni a békát, akkor kb. 60-70-80 frank, ez meg is lett volna szavazva szerintem.

2013.09.17. 11:09

a mindentudó posta - vol.3

Sokaknak bántja ám a csőrét a posta khm... sokszínűsége, sokrétűsége. Szerintük a posta egy állami lehúzó intézmény; jobban tenné, ha az alaptevékenységgel törődne, azt szolgáltatná kiválóan, hiba nélkül, ahelyett, hogy szerte(foszló) ágazó polip karjaival mindenbe beleártja magát, ráadásul mindezt nagy méretekben, hiszen Svájc legnagyobb munkaadója, legnagyobb cége, nem lehet kicsiben gondolkodni.

Tény, hogy én sem értem, mit keres a postashop kínálatában a kristályékszer, a habverő, az alvómaszk vagy a kislakat.

Ám az is tény, hogy ezúttal a modern kor technikai vívmányainak nyomvonalán elindulva, az új szeleket befogva vitorlájukba, s kihasználva infrastrukturájukat alkottak egy legújabbkori mankót azok számára, akik órákat töltenek el a mobiltelefonjukat basztatva vécén, metrón, vezetés közben, bárpultnál, satöbbi, de nem tudnak előrelátóan venni vagy vetetni kb. egy évben párszor egy 10-es gyűjtő postai bélyeget.

És láss csodát, 2013-ban még egy nyomorék APP se kell hozzá, elég egy töksima SMS-t küldeni a 414-es rövid számra a "MARKE" (mármint Briefmarke, bélyeg) szóval, válaszul kapunk egy kódot, amit ráírunk a borítékra oda, ahová mások a bélyeget szokták ragasztani és máris dobhatjuk levelünket a kukába postaládába.

Egyelőre a Svájcban normálnak számító belföldi postai küldeményekre érvényes: azaz A4 papír félbehajtva (B5-ös boríték), 100g súlyig, 2 cm vastagságig, belföldre, A-Post besorolású sürgősséggel. Ez az átlagos, szabványlevél errefelé, ennek hagyományos díja 1,-fr, az SMS-bélyeggel 1,20fr.
Igénybe vehető bármely svájci mobilszolgáltató hálózatából (Sunrise, Swisscom, Orange, stb...)

Én még láttam itt a postahivatal falára szerelve bélyeg-automatát: rá volt írva, hogy hová mi mennyibe kerül, külföld is, bedobtad a pénzt, kijött a bélyeg és ott volt egy méterre a postaláda, szintén a hivatal falában. Ha már úgyis el kell menni a postaládáig...
Illetve, egyébként nem kell! Ha megcímezve, felbélyegezve a saját postaládádba jól láthatóan beteszed a feladni kívánt levelet, mondjuk úgy, hogy félig kilóg, akkor a postás, aki egyébként kifelé hordja a leveleket, díjmentesen magával fogja vinni helyetted a postahivatalba és "feladja"...
És ez nem vicc.
(nyilván nem tömegével, állandóan, de szorult helyzetekre jó megoldás)

További lehetőség egyébként a bélyegbeszerzésre például az internet: otthon a számítógép előtt saját, egyedi, akár fotóval illusztrált bélyeget gyárthatunk magunknak, kinyomtatjuk, kifizetjük on-line és kész, már mehet is a levél.

Én maradok a hagyományosnál: időközönként veszek egy 10-es gyűjtőt...

És ha már levél meg bélyeg: mi történik -bárhol a világon- azokkal a levelekkel, amelyek nincsenek felbélyegezve, vagy nem elég rajtuk a bélyeg? Kidobja a posta?

 

2013.08.23. 10:16

Munkanélküli segély

Becenevén ALV (Arbeitslosen-Versicherung)

Az alkalmazottak munkabéréből 1,1% levonás jut a munkanélküli-segély-osztó kalapba. Értelemszerűen csak az alkalmazottak válhatnak munkanélkülivé, az önálló tevékenységet végző egyéni vállalkozók nem. Különben mindenki vállalkozóvá válna, aztán bejelentené, hogy nincs munka, tehát munkanélküli és felvenné a segélyt. Ebből adódóan az önálló tevékenységet végzőknek nem is kell ezt a járulékot fizetni és nem is jogosultak ilyen segélyre. Hasonló analógiára a munkát vállaló nyugdíjasok sem válhatnak többé munkanélkülivé, ha megszűnik a munkaviszonyuk, maradnak egyszerűen nyugdíjasok.

Ki jogosult tehát munkanélküli segélyre?

    • aki az utóbbi 2 évben legalább 1 évet dolgozott és fizette az ALV-t
    • vagy igazolni tudja, hogy mentesült az ALV megfizetése alól*
    • "munkavállalásra alkalmas" - azaz hajlandó, képes és jogosult Svájcban munkát vállalni ("will, kann und darf")
    • hajlandó együttműködni a Munkaközvetítő Irodával (RAV)
    • Svájcban bejelentett lakhellyel rendelkezik

* ha valaki katonaság, szülési szabadság, betegség, baleset vagy börtönbüntetés miatt nem volt keresőképes és ezért nem fizette a járulékot.

A munkanélküli-segélyre való jogosultság kiváltó okai:

    1. munkanélküliség
    2. ha valakit nem rúgtak ki, de a gazdasági helyzetre hivatkozva lerövidített munkaidőben foglalkoztatja őt a munkáltatója (Kurzarbeit)
    3. időjárás-függő tevékenységek kiesése rossz idő esetén
    4. ha a munkáltató fizetsképtelenné válik

Nézzük egyesével:

    1. Ez a "kirúgtak és nincs munkám" alapesete. Ha az ember a jogosultság feltételeit teljesíti, akkor alapesetben a munkabére 70, ha gyermek(ek)ről is kell gondoskodnia vagy nagyon alacsony volt a munkabére, akkor az utolsó fizetése 80%-át kapja. Az anyasági segélyhez hasonlóan napidíj formájában kerül kiszámításra.
      A jogosultság ideje véges, 200-400 napig terjedhet, életkortól és a járulékfizetés hosszától függően! A maximum jogosultság 520 nap, de ez csak az 55 év felettiekre érvényes.
      A járulékfizetés alól mentesültek egységesen 90 napra kapnak napidíjat.
      5, 10, 15 vagy akár 20 nap is lehet a türelmi idő, amikortól megkapja az illető a neki járó segélyt; attól függően, hogy mennyi volt a keresete és kell-e eltartottról gondoskodnia. Fontos még megjegyezni, hogy aki ALV-t kap, az automatikusan biztosítva van a SUVA-nál nem-üzemi-baleset esetére. (mert az alkalmazottak normál esetben a cégüknél lennének biztosítva)
      ALV heti 5 napra jár, a hétvégéket nem veszik figyelembe a kiszámításnál, valamint átlagosan 21,7 munkanap/hóval számolnak. (pl. 5'000,-fr havi bér : 21,7 x 70% = .... segély napidíj)
      Ez napidíj is AHV/IV/EO köteles, tehát le fogják vonni belőle és a maradékot kapja meg a jogosult.

    2. Ez hasonló az első esethez, csak nem teljes munkanélküliségről van szó. Ezesetben csak a kieső bér 70 vagy 80%-ára tarthat igényt a munkavállaló. Ha tehát korábban teljes állásban dolgozott, de holnaptól csak félállásban tudja őt fizetni és foglalkoztatni a munkáltató, akkor a munkabérének fele a kieső bér, stb. értelemszerűen.

    3. Ez arra vonatkozik, ha a munkáltató pl. szabadban foglalkoztatja a dolgozókat (pl. építkezés) és írtó rossz idő miatt nem tudnak dolgozni.

    4. Ez pedig arra vonatkozik, ha a munkáltató csődeljárás alá kerül. Ilyenkor a cég megmaradó vagyonából nem a dolgozókat fizetik ki elsőre...Így a dolgozókat innen fizetik ki: a jogosult bér 100%-át, de maximum havi 10.500 fr-ot és max. az utolsó 4 havi bért.

Van még egy vonatkozó sarokszám: 2 évünk van arra, hogy igényeljük a nekünk járó munkanélküli-segélyt, 2 év után elévül, nem lehet visszamenőleg 5 évre megigényelni.

A munkanélküli-segély nem csak guruló frank formájában érkezhet, hanem

  • fizethetik az átképzést
  • tanfolyamot
  • segédfelszerelést
  • satöbbi hasonló.

Röviden, nagyjából: az utóbbi 2 évben legalább 1 évnyi megfizetett járulék, max 2 évig jár és 70-80% a napidíj.

Még bővebben itt vagy nálam.

2013.08.22. 13:41

Anyasági segély

Azt sem tudom, Magyarországon mit, melyiket és pontosan hogy hívják (GYES, GYED, GYSEV...).
Itt legalább csak egy van, tehát nem bonyolult, viszont nem mindenkinek jár.

A svájci anyasági segélyt úgy hívják, hogy Mutterschaftsentschädigung.

Jogosultság feltételei:

  • a szülés időpontjában jogilag fennálló munkaviszonya van a leendő anyának (alkalmazott vagy pl. a férje vállalkozásából kap fizetést, vagy egyéni vállalkozó)
  • a szülést megelőző 9 hónapban fizetett AHV-t (pontosabban állami szoc. járulékokat, azaz AHV/EO/IV-kombót)
  • ebből legalább 5 hónapnyi munkaviszonnyal rendelkezik vagy
  • baleset, betegség, munkanélkülisegély illetve rokkantság címszó alatt segélyre jogosult (volt)

Az anyasági segély a jogszabályok alapján 14 hétig, azaz 98 napig jár. (ha a munkáltató szociálisan érzékeny és többet fizet, akkor örüljünk, itt most a törvényi minimumról van szó) Napidíj formájában kerül kiszámolásra: az aktuális bér 80%-a, de legfeljebb 196 frank naponta.

Kiszámítása: a szülést megelőző 5 hónap átlag havi fizetése osztva 30-cal és ennek veszik a 80%-át (de ugye napi max. 196 fr...). Ez egy bruttó összeg. Mivel a jövedelmet helyettesíti, ebből is levonásra kerül az AHV/IV/EO járulék és az alkalmazásban állóktól még a munkanélküli-járulék is (ALV).

A bérből levont járulékok százalékban kifejezve
AHV - 4,2%
IV - 0,7%
EO - 0,25%
ALV - 1,1%

Ha a leendő anyuka alkalmazásban áll, akkor a munkáltatója fogja a jogosultságát bejelenteni a megfelelő helyen egy megfelelő formanyomtatvánnyal; a munkáltató kapja meg a pénzt az államkasszától és a munkáltatótól fogja megkapni ő maga. Ha egyéni vállalkozó vagy a satöbbi kategóriákba tartozik az anyuka, akkor a lekhely szerint illetékes kanton FAK-jánál kell önállóan bejelenteni a jogosultságot és innen fogja kapni az anyasági segélyt. (FAK: Familien- und Ausgleichskasse)

FIGYELEM! Ez az "állami" juttatásra vonatkozik. A TB-től (Krankenkasse-től) kapott napi díjhoz ennek semmi köze.

És egy kis kiegészítő mese az egészhez: egy normál alkalmazott fizetéséből szociális járulékként levonásra kerül a már említett AHV/IV/EO tétel. Azért emlegetik így, hármasával, mert e háromféle járulék (és juttatás) megfizetésére kötelezettek köre azonos, míg más levonások eltérőek lehetnek. Magyarul: akinek AHV-t kell fizetnie ("állami nyugdíj-járulék"), annak muszáj a másik kettőt is.

Az EO elnevezés az "Erwerbsersatzordnung"-ot jelenti, azaz a kieső fizetést helyettesítő juttatásról szóló rendeletet. A fizetésből ezen a címen levont frankok egy külön kasszába vándorolnak és ebből kapják a katonák az állami juttatást (RS- Rekruten Schule, azaz alapkiképzés valamint WK- Wiederholungskurs, azaz évente-kétévente szintentartó kiképzések idején) illetve a nők az anyasági segélyt.

Bővebben itt vagy nálam.

2012.12.18. 12:46

minden csepp számít

Már többéves hagyománnyá nőtte ki magát a JRZ (=jeder Rappen zählt, azaz minden fillér számít) adománygyűjtő-médiamaraton, így idén sem maradhat el.

Kis visszatekintés: volt, amikor a malária elleni küzdelemre gyűlt a pénz, volt, amikor a hátrányos helyzetű anyák segítésére, vagy a háború súlytotta területek gyermekinek, stb.

Idén az akció alcíme: Jeder Tropfen zählt, azaz "minden csepp számít", és értelem szerűen az összegyűlt adományokat annak elősegítésére fogják fordítani, hogy ott is egyszer, valamikor tiszta ivóvízhez jussanak az emberek, ahol ma ez még elérhetetlennek tűnő vízió.
Anyák beszélnek a riportfilmekben, s mondják el, hogy nem is mutatják meg a gyerekeknek, hogy hogy néz ki a víz egy átlátszó pohárban, különben nem innák meg. Pedig inni kell, különben meghalsz.
Csakhogy ott, ha iszol, akkor is meghalsz, mert fertőzött, mocskos vízhez jutnak csak, abból is csak ritkán, kevés fejadagokban.

Tegnaptól tehát lehet újra adakozni a tiszta ivóvíz jegyében, a tavalyi évhez hasonlóan a csodaszép Luzern város egyik fő attrakciója, az ottani "művészetek palotája" előtti, Europaplatz téren felállított üvegdoboznál személyesen, élvezve az üvegkalitból sugárzott rádióműsort, vagy millió más lehetőség nyílik az adakozásra: bankszámlán, magánakciókkal, sms-ben, stb.

Tegnap óta a legutóbbi számlálásig kicsivel több, mint 329 ezer frank gyűlt össze, ami minden nappal tovább nő.

Némileg idetartozik, hogy névváltás történt a hétvégén a svájci közszolgálati médiában: eddig a rádióadók a  DRS(1, 2, 3, 4), míg a tévécsatornák az SF(1, 2) nevet viselték. Most a "családegyesítést", azaz a rádió- és tv cégek fúzióját követően egységes titulust kaptak az adók, SRF lesz a német nyelvterületen, RTS lesz a francia nyelvterületen, RSI lesz az olasz nyelvterületen és RTR-re változik a réto-román nyelvterületen.

Egységesebb arculatot és áttekinthetőbb kínálatot jelent ez a ráncfelvarrás - bár ettől még sajnos a sugárzott műsorok minősége nem lesz jobb, mindössze annyi történt, hogy Zürichben az ex-média-kommunikáció-szakos laza csávók elköltöttek pár milliót egy marketing-bolhára, és most kitették a kirakatba, ráírva, hogy our-new-media-elephant. És ezzel be is fejezték az akciót, új, megmarketingolt, designos néven áramlik a régi szar.

2012.11.06. 12:37

a mindentudó posta - vol.2

Egy újabb felfedezés a posta honlapján. A honlapjukkal csak az a baj, hogy sosem azt találom meg, amit keresek, hanem valami egészen más, viszont csudajó dolgot.

Mai újdonság a SwissPostCard.

Ez a szolgáltatás azt csinálja, hogy gyakorlatilag otthonról lehet feladni egy vagy több tucat képeslapot a világ bármely csücskébe.

A posta honlapján belépünk a szerkesztőfelületre, kiválasztjuk a minták közül, hogy hogy nézzen ki a képeslapunk vagy feltölthetünk saját képet, fotót, megírjuk a képeslapot, megcímezzük, bélyegnek is választhatunk akár saját kis fotót is, kifizetjük bankkártyával vagy paypal-lal és kész. Le sem kell cserélni a házi mamuszunkat gumicsizmára esős időben, hogy elcsalinkázzunk a kispostáig.

Az így, az otthoni számítógépről feladott képeslapokat a posta valódi képeslap minőségben kinyomtatja a központban és a kívánt időpontban kézbesíti. Állítólag a 2.50 frank árban benne van minden: a nyomdaköltség és a kézbesítés is, világszerte, valamint a 8% áfa. Amit mondjuk nem értek, mert vannak olyan zónák, ahová maga a bélyeg többe kerül, mint 2.50, de ha egyszer azt mondják...? Majd kipróbáljuk.

Egyelőre többnyire cégek használják, pl. reklám- és marketing célokra, akciós kuponokat lehet így egyszerűen küldeni a vevőkörnek, satöbbi, számtalan felhasználási ötlet lehetséges. Magán célra pl. ha többeket szeretnénk értesíteni megváltozott lakcímünkről, gyermek születésről, szülinapi bulira meghívó, stb.

Tudom, ott van az e-mail erre... de hátha valakinek mégis.

2012.10.10. 16:13

Kassensturz

A Kassensturz nagyjából azt jelenti, hogy rovancs.
Mostmár értitek.
(kassza vagy leltár-ellenőrzés)

Ezzel a címmel jelentkezik hetente (minden kedden este 21:05) a svájci 1-es csatornán egy közkedvelt fogyasztóvédelmi műsor; a rádióban van egy testvér-adása (a DRS1 adón, Espresso címmel), ezen kívül az on-line és nyomtatott médiában is megjelenik (K-Tipp).

A műsor többek között jogi, fogyasztóvédelmi, minőségi és más egyéb, elég sokrétű témákkal foglalkozik: pl. nagy multik, bankok szolgáltatásai és szerződései, ahogy a kisembert próbáljákl lehúzni; vitás kérdésekben tanácsadás, stb. A műsor próbál átvilágítani, leleplezni a svindlit, segít tisztán látni.

A műsor egyik leghasznosabb része mindig egy teszt: minden adásban bemutatnak egy árucsoportot, melyet laboratóriumi vizsgálatnak vetettek alá. Így pl. tesztelték már a boltokban kapható legtöbb joghurtot (mennyi a gyümölcs tartalma, cukor tartalma, mennyire egészséges, az és annyi van-e benne, ami rá van írva...?), a napvédő krémeket, napszemüvegeket, biciklis sisakot (mennyire védenek valójában); fogkefét, vízmelegítőt, feltölthető elemeket, porszívót, nyomtató-tintát, paradicsomot, ásványvizet, bármit.

A tegnapi adásban például volt egy összehasonlítás, hogy az országban hol (t.i. melyik kantonban, településen) kell a legkevesebbet vs. a legtöbbet fizetni hétköznapi állampolgári ügyes-bajos dolgokért, mint pl. autórendszám, házaságkötés, akvi. kivonat, kutya-adó, parkolókártya, temetés, stb...
A tegnapi árutesztben pedig a testápolókat vették nagyító alá és mint általában: kiderült, hogy nem a legdrágább és a legtöbbet reklámozott a legjobb és hogy a diszkontokban kapható (Aldi, Lidl) vagy drogériák saját márkái semmivel sem rosszabbak, mint a drága flancos cuccok. Mindemellett a testápolók közül a legeslegjobbnak a Biotherme terméke bizonyult, de a már említett saját márkák alig maradtak le mögötte. Legrosszabb értékelést a Clarins csodakréme kapta, ami az egyik legdrágább versenyző volt a mezőnyben.
A jó hír, hogy az összes forgalomban lévő testápoló hellyel-közzel nagyjából beváltja, amit ígér, tehát tényleg ápol és hidratál. No de ez a minimum!
A vizsgálatok ennél sokkal mélyebbre hatolnak, jelen esetben például nagy súllyal esik a latba, hogy milyen adalékok találhatók a termékben. Van, amelyikhez pl. rákkeltő, allergiát okozó hozzávalókat kevertek; nem elégséges a vásárlói tájékoztató vagy hasonló egyéb susmusok vannak a háttérben.

Érdemes és hasznos tehát figyelemmel kísérni a műsort, visszanézhető az SF videoportálján is.

2012.04.04. 09:26

csillogó zebrák

Svájcban a gyalogátkelőhelyek.

"A tízmillió zebra országa"

Ez egy (több?) külön esettanulmány.

Az alapszabály az, hogy a gyalogátkelőhely előtt az autósnak meg kell állni és elsőbbséget kell adnia a gyalogosnak. Az a helyzet, hogy ez a szabály a világ számos országában létezik, viszont talán csak egy olyan ország van, ahol be is tartják ezt a szabályt.
Igen, itt.
De.

Elég pár napos órás itt tartózkodás, bárhol az országban, hogy belássuk: gyalogátkelőhelyek 99%-ban kizárólag ostoba, logikátlan, balesetveszélyes és idióta helyre vannak telepítve.
Értsd: beláthatatlan kanyarban; körforgalom kivezető szárában, jó közel a körforgalomhoz; amúgy is komplikált kereszteződés legérzékenyebb pontján, stb.
Mindez olyan gyakorisággal, hogy tulajdonképpen az összefüggő zebra-hálózatot töri meg itt-ott az autózható, üres, szép, szürke aszfalt.

Vegyük még hozzá, hogy a svájci gyalogos minimum olyan öntudatos, célratörő; tudja, hogy neki ami jár, az jár; mint...nos, szegény a nyelv kifejezni ezt. Azaz a többség már meg sem áll, nem is néz körül, csak lelép és halad, mint egy feltartóztathatatlan ágyúgolyó.
Hiszen neki elsőbbsége van.

Igen, lehet. Viszont a növekvő trendet mutató, gyalogos baleseti+halálozási statisztikát elnézve inkább az jut erről eszembe, hogy a "Colt erősebb a Royal Flush-nél".

Svájci módra (ugye hogy nem foglalunk állást, nem bántunk senkit) nem a gyalogosokat basszák le emiatt, nem nekik kell hivatalos fejtágításon részt venni, mint a közlekedés minden más résztvevőjének.
Nem.
A megoldás teljesen kézenfekvő a pozitív infláció hazájában: költsünk pénzt!

Éppen ezekben a napokban kezdődik a projekt: szép lassan, tervszerűen haladva, Bernben kezdve, majd talán másik városok is következnek a sorban, újra festik a gyalogátkelőhelyeket; mégpedig az eddigi egyszerű sárga, esetleg picit csillámos sárga helyett Swarovski kristályszemcséket kevernek a festékbe, hogy minél jobban észrevehető legyen a gyalogátkelő.

Az igaz, hogy ettől még a gyalogos továbbra sem néz majd, sőt, a sötétedés beálltával természetesen minden gyalogos csakis fekete alapon fekete mintás ruhát visel, de legalább papíron látszik, hogy a parlament foglalkozott az üggyel és pénzt nem (de felelősségrevonást, lecseszést, konfrontációt) kímélve, tálcán nyújtotta a megoldást.
Bizonyára a tálca is Swarovski kristályokkal van kirakva.

2011.08.17. 09:19

árháború

Miután az elmúlt napokban-hetekben a nemzetközi helyzet egyre fokozódott, a kereskedelmi láncokra nehezedő nyomás ezzel paralell nőtt. A svájci Fogyasztóvédelem, a fogyasztói árakat felügyelő hivatal, gazdasági versenyhivatal, és még sokan mások folyamatosan azt fírtatták, hogy miért kell a svájci fogyasztóknak sokkal-sokkal többet fizetni sok termékért Svájcban és hogy a kereskedelmi láncok miért nem tesznek semmit annak érdekében, hogy az itteni vásárlók érezhessék az erős frank szinte egyetlen jó hatását, vagyis hogy olcsóbbak lennének az importált termékek.
A porszem valahol ott  van a gépezetben, hogy a kereskedelmi láncok nem vagy nem mindig hozhatják be az árukat közvetlenül, hanem csakis import-cégek közreműködésével, vagy a gyártó svájci, import-leányválallatán át. Nekik viszont nem érdekük, hogy Svájcban olcsóbbak legyenek a termékek, tehát erős frank ide vagy oda, nem változtattak az árakon.
De már nagyon zúgolódott a nép, az érdekvédelmi szervezetek és végül a kormány is, ezért végre történt valami.

Tegnap elkezdődött a vihar dörgéssel-villámlással, egyik bejelentés a másikat követte: a Migros-hoz tartozó Denner-csoport kb. 50 márkaterméket (tehát nem saját gyártású) 20%-kal olcsóbban árul mától; a Coop közölte, hogy kb. 95 márkaterméket  vesz le a polcokról, mivel nem sikerült megegyezniük az importőrökkel olcsóbb beszállítási árakról (illetve míg nem sikerül megegyezni). Ezek pl.: L'Oreal, Ferrero és Mars által gyártott termékek.
Tegnap az esti hírműsorban ilyen tényekkel állította kereszttűzbe a Migros vezető-képviselőjét a műsorvezető és érdeklődött, reagál-e a Migros, tesz-e lépéseket. Persze: magyarázták a bizonyítványt.
Erre ma reggel az első hír: a Migros-nak sikerült lenyomnia az árakat, náluk olcsóbb lesz 500 importált árucikk, 10-20%-kal, nem kerül le a polcról semmi.

Érdekes.
Ha ilyen gyorsan tudtak reagálni, akkor valószínűleg már rég levolt ez zsírozva, de kivártak, hogy lép-e a Coop. Ha igen: nagymellénnyel bejelentik az elért sikereket. Ha nem: lapítanak, mint szar a fűben és megtartják a kiharcolt még nagyobb árrést.

Egyébként a maga módján mindhárom bejelentés nevetséges: Svájcban a kozmetikai -higiéniai cikkek nem 20, hanem 50-250%-kal kerülnek többe, mint mondjuk Basel Németországba lógó végénél, Lörrachban. De akárhogy is: a piaci szabályok élnek és virulnak, azaz az emberek ott vesznek, ahol olcsóbb. Ha külföldön, akkor külföldön.
Persze nem szabad elfelejteni, hogy itt ugye többet keresnek az emberek, de ez indok arra, hogy 5 km-rel idébb ugyanazért az 500,- forintba kerülő samponért 1.200,-t kelljen fizetni?
 

2011.08.09. 15:03

Az Élet forrása

Svájcot sokszor nevezik Európa víztárolójának (Wasserburg), így épp ideje, hogy erről is essen néhány szó.

Az ország egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszere az ivóvíz, illetve a víz általában. Az ország egész területén iható, kiváló minőségű ivóvíz folyik a csapokból. A legolcsóbb élelmiszerek közé tartozik: 1 köbméter (1'000 liter) víz díja 1,60 frank, ami statisztikailag 160 liter/fő/nap számolva napi 0,26 frankot jelent. (mondjuk szerintem sose használok el naponta fejenknt 160 litert, de mindegy. Ez a szép a statisztikában.)

További információk: wasserqualitaet.ch, ezen az oldalon például rákereshetünk az irányítószámunk vagy település neve szerint a nálunk folyó víz minőségére, összetételére, keménységére. Svájcban alapvetően a francia keménységi fokot alkalmazzák mérőszámként, ami könnyedén átváltható a német keménységi fokra, ha szükséges.
Még egy hasznos információkat, szép képeket és még több statisztikát tartalmazó honlap a vízről: trinkwasser.ch
 

2011.03.02. 08:42

rövid hírek v2.7

  • Az Oscar-díj átadáson a svájci "glanz und gloria" (life-style tv műsor) riporterének beszólt Heidi Klum kisebbségi-komplexussal küzdő pasija, Seal. A riporter Heidit szerette volna kérdezni és állítólag túl közel tartotta át a mikrofont  a férfi előtt, mire Seal felháborodva beszólt neki, hogy mégis mit képzel, félre akarja őt tolni (a reflektorfényből) és egy fenyegető mozdulatot is tett a riporter felé.
    Ez is olyan szánalmas...Seal egy ócska zenész, ráadásul évek óta sikertelen, nem hallani róla szakmailag semmit, Heidi-anyu meg hasít, minden szinten. Ezért mint egy figyelemre vágyó kisfiú, nekiáll rosszalkodni, olyan "csínyekkel", mint megcsalja Heidit, botrányozik. Szánalmas.
  • Svájcban még működtek a posta falára szerelt bélyeg-kiadó automaták. Az ember kiválasztotta, hogy milyen címletű postai bélyeget szeretne, bedobta a pénzt és máris felnyalhatta a borítékra a kézbesítés díját, hogy közvetlen utána bedobja a levélszekrénybe, a posta nyitvatartási idején túl -is-. Sajnos mint a nyilvános telefonfülkéknek, a bélyeg-automatáknak is leketyegett az ideje, folyamatosan szerelik le őket, pedig olyan kis szép, tradicionális sárga, régimódi fémdobozok voltak, a falra szerelve.
  • És ha már telefonfülke: a svájci telekommunikációs óriás, a Swisscom nemrégiben bemutatta legújabb ötletét néhány nagyváros pályaudvarán: a jövő telefonfülkéjét. Az úgynevezett Open WorkBox-ot némelyek első meglepetésükben nyilvános wc-nek nézték (ez még a jövőben is előfordulhat), valójában azonban egy kis fülke, felszerelve nagysebességű internet-kapcsolattal, HD-monitorral, webcammel, fax-nyomtató-scanner-fénymásoló készülékkel, irodai kiegészítőkkel, satöbbivel., privát szférát teremtve a nagyvárosi forgatagban. Számkód nyitja a fülkét és természetesen fizetős, mint minden, (főleg a swisscomnál). A célcsoport az utazó porszívóügynök üzletember, aki megállna néha egy kis faxolásra vagy egy video-konferencia szeánszra.
    Március végéig ingyenesen ki lehet próbálni, max. 1 óra hosszát, utána félóránként 14,-frank a bérletidíj, vagy lehet vásárolni éves jogosultságot 90,-frankért.
  • Egyesek számítanak, mások már kezdenek rettegni az Észak-Afrikából Európába áramló menekült-hullámtól.
    Többek között erről illetve arról is nyilatkozott Christoph Blocher (régi, vezető jobbos politikus), hogy szerinte Svájcnak fel kellene mondania a schengeni és dublini szerződéseket, annál is inkább, mert mások sem tartják magukat hozzá. (pl. már minden startvonalnál álló kivándorló tudja, hogy Gögörországba kell először menni, utána bevándorolni egy másik EU-tagálamba, kérvényezni ott a menekültstátuszt, mert már jóideje él a szabály, hogy a Görögországból érkező menekülteket nem küldhetik vissza az országok Görögországba...vagy Olaszországban már nem is regisztrálnak minden menekültet, arra játszva, hogy úgyis tovább állnak északra. Na és mi van északon? Hát Svájc.)
    Azért van abban némi igazság, amit gondol és mond. A kormány többi tagja valami álomvilágban él és idealisták. Azt hiszik, a világon minden problémát meg kell próbálniuk megoldani. Meg hogy az a menekült, akit Svájc befogad, segélyez és kitaníttat, az majd hazamegy Egyiptomba új hazát építeni a homokba.
    Lófaszt.

2011.02.25. 08:21

rövid hírek v2.6

  • Stanislas Wawrinka (igen, ő egy svájci teniszező) az acapulcoi ATP-tornán kemény munkával beküzdötte magát a negyeddöntőbe, hogy ott azután egy feltörekvő ukrántól vereséget szenvedve búcsúzzon.
  • Mostanában két kitoloncolási hír is lóg a levegőben és foglalkoztat némelyeket: egy homoszexuális iráni fickót egy kisebb drogos bűncselekményért kaptak el és haza akarják küldeni; ám ő most azt állítja, Iránban a melegeket felakasztják, tehát a nemzetközi egyezmények értelmében nem lehet kitoloncolni azt, akire a hazájában halál vár. És tényleg mutogatnak képeket felakasztott emberekről, ellenben a fiatalember az utóbbi években többször is hazalátogatott és mindig sértetlenül tért vissza Svájcba...
    A másik ügy: egy fiatal szíriai-kurd házaspárt (pár éves kisgyerekkel) akarnak visszaküldeni Szíriába, ahol rokonaik számára meghaltak vagy legalábbis halva szeretnék őket látni, amióta áttértek a keresztény hitre. Halálos fenyegetéseket kaptak a kedves rokonoktól üzenetrögzítőre, stb. A bürokrata álláspont az, hogy hivatalosan nincs keresztény-üldözés Szíriában, ezért ki lesznek toloncolva.
    Megint csak tipikusan svájci: húzzák-halasztják a döntést, nem mernek odabaszni...aztán ha mégis, elvétik a célt, de nagyon-nagyon.
  • Svájc zárolta Kadhaffi számláit, bár más állítások szerint ennek semmi értelme, jelentősége, mivel a 2008-2009-es Kadhaffi-Saga óta az őrült diktátor amúgy is kivonta vagyonait a svájci bankokból. Most persze perli és fenyegeti ezért Svájcot. Már rég indítványozta az UNO-ban, hogy darabolják szét és osszák szét Svájcot a szomszédos államok között. Nooomális???
  • A genfi egyetem készített egy felmérést, melynek eredményei azt mutatják, hogy elképesztő százaléknak nincs pénze Svájcban orvoshoz menni, fogorvoshoz még úgyse. Az emberek nyögik a csillagászati összegű havi TB-t, de csak dobálják ki a pénzt az ablakon, mert ha betegek, úgysem mennek orvoshoz, mivel a vizitért külön-újra kell fizetni, amire nincs pénzük. Komolyan, minden szarért beadványt nyújtanak be, de ezt még senki nem merte meglépni; már évek óta esedékes lenne a rendszer reformja. Az emberek fogatlanok, meg nincs pénzük orvosra, miközben az orvosok, fogorvosok Balin nyaralnak minden évben, villákban laknak meg Porschéval járnak. Elnagyolva ez a helyzet. Ez a gazdag Svájc...
  • Az Állami Posta bankszektorban tevékenykedő leányvállalata, a PostFinance az előző évhez hasonlóan most is szétosztja éves nyeresége egy részét az ügyfelei között. Minden pozitív egyenlegű PostFinance számlára márciustól kezdődően 2010 rappent, azaz 20,10 frankot írnak jóvá. Tavaly az ügyfelek Lindt & Sprüngli pralinét kaptak. A média persze megint kikezdi a "jótevőt" - nehogymár valakiről jót kelljen mondani: "tavaly a desszert 31 frankba került ügyfelenként, most csak 20 frankot szánnak egy-egy ügyfélre, ez 30%-kal kevesebb, mint az előző évben..."
    És mit kapunk a médiától? Naugye. Befoghatnák. Igazán.
  • Újabb rekordmélységben a dollár a frankkal szemben, tegnap már csak 92 "fillért" kellett adni 1 dollárért, az utóbbi hetek némi emelkedése után az euró is visszatért 1,3 frank alá.
  • Az UBS után most a Credit Suisse bukott le Amerikában, sőt a jelek szerint még az UBS-en is túltettek: titkos bankirodában adtak tippeket, kötöttek szerződést  és nyújtottak segítséget abban, hogyan dughatják el USA-adócsalók a hivatalok elől elhallgatni kívánt vagyonaikat.
  • A politikusok azon nyavajognak, hogy bár Svájc és a CHF milyen jelentős helyszín és tényező a világgazdaságban, mégsem akarja felvenni tagjai közé a G20. (akkor G21-nek hívnák? Vagy azért nem akarják felvenni, mert akkor valakit ki kéne cserélni a 20-ak közül...?)
  • A síturizmus meg azon nyavajog, hogy nincs elég hó, nincs elég bevétel.
  • A síelők meg azon nyavajognak, hogy a síterepek üzemeltetői hamis, síelésre kedvezőbb adatokkal reklámoznak, hogy jöjjön a vendég; aki felcuccol a hegyre, hó meg sehol. Több hetes hóadatokat adtak meg a weboldalakon, amik már rég nem voltak aktuálisak.
  • Már mindenki készülődik a farsangra.
  • Thaiföldi útjuk során egy elefánt-szafarin egy három fős svájci társaság 63 éves nőtagját halálra taposta a begőzölt elefántbika, amint ült. Ledobta magáról a nőt és még egy angol turistát valamint a hajtót. Mások is szereztek sérüléseket, mert egy másik elefánt is bevadult, sajnos az említett hölgy nem élte túl a sérüléseket, azonnal meghalt.
     

2011.02.23. 10:29

Velo Vignette

Másnéven kerékpár-matrica, az autópálya-matrica analógiájára.

Svájcban elvileg minden kerékpárra kötelező matricát venni. Míg az autópálya-matrica januártól decemberig érvényes (a türelmi időt most hagyjuk), kistestvére a kétkerekűekre tárgy év január 1-től következő év május 31-ig.

Hivatalos árat nem nagyon tudok mondani, mert több helyen is árulják:

  • a MIGROS-nál 1 db 5,90 fr, a 4 darabos multipack 20,-fr
  • az ALDI-nál 4,49 (ami hülyeség, mivel 0,05 fr azaz 5 rappen a legkisebb váltópénz, de legalább olcsó)
  • a Denner csinál most az autópálya-matricához hasonló akciót: most minden elköltött 40,-fr-ért vehetünk kerékpár-matricát 2,95-ért. (Ha tehát a kasszánál 90,-fr-ot fizetünk bevásárláskor, vehetünk akár 2 db kedvezményes matricát.)
  • Egyébként kapható szinte mindenhol: a Coop-nál, a Postán, a világoskék K-Kiosk-nál (újságosbódé), bárhol.

Ha elmulasztjuk megvenni és rajtakapnak, a büntetés 40,-fr. A matrica egyébiránt amolyan kötelező-felelősségbiztosításként funkcionál: lopást vagy saját dolgokban esett kárt nem térít, de az általunk másban okozott kárt 2 millió frank értékhatárig fedezi ez a biztosítási alap. Ha kárt okozunk és nincs matricánk, az összes okozott kárt magunknak kell megtéríteni.
Volt már szó arról, hogy beszüntetik, mivel gyakorlatilag mindenkinek van háztartási felelősség-biztosítása és az az ilyesfajta károkra is kiterjed, vagy ha nem, akkor abba kellene beépíteni, de egyelőre idén még meg kell vásárolni.

Így néz ki a leválasztható és felragasztandó része, a lap többi részét őrizzük meg. A sorszámot regisztrálni lehet nevünkkel, lakcímünkkel az interneten vagy SMS-en keresztül és lopás esetén segítségünkre lehet, igazolhatjuk, hogy a miénk a bicikli (illetve a matrica, hehe).