2013.12.11. 15:33

Magyarázom a bizonyítványom

A másik ok, amiért mostanában kevesebbet írtam, hogy véget ért a tanfolyamom és le kellett tennem a záróvizsgát.

Ha valakit érint, felnőttképzésekről például itt lehet tájékozódni, hogy mit hol és mikor tanulhatunk munka mellett vagy helyett. Az úgynevezett "kaufmännische", mondjuk úgy "irodista" foglalkozások/képzések terén az egyik vezető cég (valójában iskolák által létrehozott szervezet) az edupool.ch, én is náluk tanultam és az ő egységesített vizsgájukat tettem le. (szakirányok kb.: személyzeti szakasszisztens, adó, pénzügy-számlázás, TB, idegenforgalom, ingatlan, meg hasonlók)

Én a személyzeti szakasszisztens (Sachbearbeiterin Personalwesen) tanfolyamot választottam, mivel sem földrajzilag, sem ágazatilag nem kötött szakirány; egy bizonyos méret fölött minden cégnél van személyzeti osztály, akárhol van és akármivel foglalkozik és mindenhol nagyjából ugyanaz a feladat. Az elsajátított ismereteknek privát is hasznát veszi az ember olykor-olykor, ráadásul még tényleg érdekes is volt a tanfolyam.

Nem mondom, hogy vérprofi lettem, főleg gyakorlati alkalmazás hiányában, de legalábbis elég jól képben vagyok mostantól az alábbi témákban:

    • munkajog (Arbeitsrecht)
    • bérszámfejtés (Gehaltswesen)
    • TB-járulékok (levonások illetve igények, jogosultságok) (Sozialversicherungen)
    • HR adminisztráció (Grundlagen HR + Personaladministration + betriebliches Sozialwesen)
    • HR marketing és fejlesztés (Personalmarketing und -entwicklung)
    • kommunikáció és szociális kompetencia
    • egyéb kiegészítő tananyag

Ezek voltak a tantárgyak, 1 éves volt a tanfolyam, ami 4 órás írásbeli vizsgával zárult. Magyar viszonylatokhoz képest meglepett, hogy Svájcban nagy általánosságban a személyzeti osztály végzi a bérelszámolást is, vagy ha nem, akkor külsős bérszámfejtő céggel készíttetik.

373-an vizsgáztunk aznap a nagy teremben; a vizsgázók névsorán felfedeztem még 3 magyar nevet, de ők másik városból, másik iskolából jöttek, esélyem se volt őket megtalálni a zsúfolt folyosókon, teremben.

És sikeresen letettem a vizsgát, tegnap a kis búcsúvacsorán kaptuk meg az oklevelet.

(U.i.: ezen kívül elvállaltam egy önkéntes feladatot, ami szintén elveszi az időt a blogolástól, de azért majd jövök.)

2013.08.23. 10:16

Munkanélküli segély

Becenevén ALV (Arbeitslosen-Versicherung)

Az alkalmazottak munkabéréből 1,1% levonás jut a munkanélküli-segély-osztó kalapba. Értelemszerűen csak az alkalmazottak válhatnak munkanélkülivé, az önálló tevékenységet végző egyéni vállalkozók nem. Különben mindenki vállalkozóvá válna, aztán bejelentené, hogy nincs munka, tehát munkanélküli és felvenné a segélyt. Ebből adódóan az önálló tevékenységet végzőknek nem is kell ezt a járulékot fizetni és nem is jogosultak ilyen segélyre. Hasonló analógiára a munkát vállaló nyugdíjasok sem válhatnak többé munkanélkülivé, ha megszűnik a munkaviszonyuk, maradnak egyszerűen nyugdíjasok.

Ki jogosult tehát munkanélküli segélyre?

    • aki az utóbbi 2 évben legalább 1 évet dolgozott és fizette az ALV-t
    • vagy igazolni tudja, hogy mentesült az ALV megfizetése alól*
    • "munkavállalásra alkalmas" - azaz hajlandó, képes és jogosult Svájcban munkát vállalni ("will, kann und darf")
    • hajlandó együttműködni a Munkaközvetítő Irodával (RAV)
    • Svájcban bejelentett lakhellyel rendelkezik

* ha valaki katonaság, szülési szabadság, betegség, baleset vagy börtönbüntetés miatt nem volt keresőképes és ezért nem fizette a járulékot.

A munkanélküli-segélyre való jogosultság kiváltó okai:

    1. munkanélküliség
    2. ha valakit nem rúgtak ki, de a gazdasági helyzetre hivatkozva lerövidített munkaidőben foglalkoztatja őt a munkáltatója (Kurzarbeit)
    3. időjárás-függő tevékenységek kiesése rossz idő esetén
    4. ha a munkáltató fizetsképtelenné válik

Nézzük egyesével:

    1. Ez a "kirúgtak és nincs munkám" alapesete. Ha az ember a jogosultság feltételeit teljesíti, akkor alapesetben a munkabére 70, ha gyermek(ek)ről is kell gondoskodnia vagy nagyon alacsony volt a munkabére, akkor az utolsó fizetése 80%-át kapja. Az anyasági segélyhez hasonlóan napidíj formájában kerül kiszámításra.
      A jogosultság ideje véges, 200-400 napig terjedhet, életkortól és a járulékfizetés hosszától függően! A maximum jogosultság 520 nap, de ez csak az 55 év felettiekre érvényes.
      A járulékfizetés alól mentesültek egységesen 90 napra kapnak napidíjat.
      5, 10, 15 vagy akár 20 nap is lehet a türelmi idő, amikortól megkapja az illető a neki járó segélyt; attól függően, hogy mennyi volt a keresete és kell-e eltartottról gondoskodnia. Fontos még megjegyezni, hogy aki ALV-t kap, az automatikusan biztosítva van a SUVA-nál nem-üzemi-baleset esetére. (mert az alkalmazottak normál esetben a cégüknél lennének biztosítva)
      ALV heti 5 napra jár, a hétvégéket nem veszik figyelembe a kiszámításnál, valamint átlagosan 21,7 munkanap/hóval számolnak. (pl. 5'000,-fr havi bér : 21,7 x 70% = .... segély napidíj)
      Ez napidíj is AHV/IV/EO köteles, tehát le fogják vonni belőle és a maradékot kapja meg a jogosult.

    2. Ez hasonló az első esethez, csak nem teljes munkanélküliségről van szó. Ezesetben csak a kieső bér 70 vagy 80%-ára tarthat igényt a munkavállaló. Ha tehát korábban teljes állásban dolgozott, de holnaptól csak félállásban tudja őt fizetni és foglalkoztatni a munkáltató, akkor a munkabérének fele a kieső bér, stb. értelemszerűen.

    3. Ez arra vonatkozik, ha a munkáltató pl. szabadban foglalkoztatja a dolgozókat (pl. építkezés) és írtó rossz idő miatt nem tudnak dolgozni.

    4. Ez pedig arra vonatkozik, ha a munkáltató csődeljárás alá kerül. Ilyenkor a cég megmaradó vagyonából nem a dolgozókat fizetik ki elsőre...Így a dolgozókat innen fizetik ki: a jogosult bér 100%-át, de maximum havi 10.500 fr-ot és max. az utolsó 4 havi bért.

Van még egy vonatkozó sarokszám: 2 évünk van arra, hogy igényeljük a nekünk járó munkanélküli-segélyt, 2 év után elévül, nem lehet visszamenőleg 5 évre megigényelni.

A munkanélküli-segély nem csak guruló frank formájában érkezhet, hanem

  • fizethetik az átképzést
  • tanfolyamot
  • segédfelszerelést
  • satöbbi hasonló.

Röviden, nagyjából: az utóbbi 2 évben legalább 1 évnyi megfizetett járulék, max 2 évig jár és 70-80% a napidíj.

Még bővebben itt vagy nálam.

2010.09.27. 09:45

Népszavazás szeptember 26.

Tegnap több kevésbé fontos téma között szavazott az ország az úgynevezett "ALV" (ArbeitsLose-Versicherung) vagyis a munkanélküli-segély pénzalapjának újraszabályozásáról.

Ez az indítvány a gyakorlatban röviden azt jelenti, hogy ha megszavazzák (megszavazták), akkor 2011-től kezdve szigorodnak a munkanélküli-segély jogosultságra vonatkozó szabályok, kevesebb lesz a segély (százalékban, összegszerűen, illetve rövidül a jogosultság időtartama, illetve nőnek a befizetendő járulékok.
Nemleges döntés esetén a kifizetendő segélyek szabályozásához nem nyúlhattak volna, viszont a parlament ezesetben 2-ről 2,5%-ra emelte volna a befizetendő járulék mértékét.
Mivel a népszavazás 53,4%-os (18 kanton) Igen szavazattal elfogadta az új szabálytervezetet, így a már említett eredmény lép érvénybe: 2-ről "csak" 2,2%-ra nő a munkanélküli-segély pénzalapjába fieztendő járulék ÉS egyúttal spórolnak a kifizetéseken.

A szavazás végeredménye mutatja, hogy mennyire megosztott e kérdésben az ország: leegyszerűsítve elmondható, hogy a nyugati, francia régió és az olasz ág szavazott nemmel, mivel ezeken a területeken nagyobb a munkanélküliség. Közép (német)- Svájcban elfogadták a szavazók a javaslatot és üdvözlik a végeredményt.

Franciaoldalon csalódottak és talán dühösek is a polgárok: a médiában olyan kommentárokat lehet olvasni, hogy oda a demokrácia és ezt a döntést letuszkolták a francia és olasz régiók torkán.

Tény, hogy ez a pénzügyi alap, ahová az ember a befizetései ellenében szükség esetén munkanélküli-segélyt kap, folyamatosan, évek, ha nem évtizedek óta deficitet termel és már rég eljött a cselekvés órája.

De.
Alaposan fölül kéne vizsgálni, hogy például mennyien csalnak ki segélyt hamis indokokkal, miért kell alig pár hónap munka után külföldieket is munkanélküli-segélyben részesíteni vagy pl. ha országon belül pénzhiány van egy állami alapnál, akkor miért  mondjuk Görögországba küldi a kormány a frankmilliókat...?
Vagy miért segített ugyancsak frankmilliókkal, ha nem milliárdokkal a pénzügyminiszter pl. az UBS banknak, mikor az a pénzügyi-válságra hivatkozva jajveszékelt...alig fél évvel később pedig már újra talpraállt, olyannyira, hogy ismét főszponzor a legtöbb fontos eseményen: Miss Svájc választás, Forma-1, teniszgála, stb.
Az adófizetők pénzéből.
 

2010.09.09. 10:29

munkakereső 2.

Ha valaki Svájcban szeretne dolgozni és álláshirdetéseket nézeget, érdemes odafigyelni a megfogalmazásra. Ugyanis gyakori, hogy egy százalékos adat áll a munkakör megjelölése után. Ez a teljes- vagy részmunkaidő kifejezésére vonatkozik. Ha nem áll ott semmi, akkor 100% értendő, tehát teljes munkaidőben kell dolgozni.

A részmunkaidőt megjelölő 80%-50%-40%-20% esetében mindenképpen kérdezzünk rá az állásinterjúnál (ha van olyan szerencsénk, hogy behívnak...), hogy ez mit jelent a gyakorlatban. Pl. lehet, hogy heti 5 napon, napi 2 órát kell dolgozni, de az is lehet, hogy csak heti 2 napon kell bejárnunk a munkahelyünkre, viszont napi 8 órát kell dolgozni. Lehet, hogy a munkaidő közös megállapodás tárgya, vagy jelentheti azt is, hogy alapesetben 50%, ha szabadságolás miatt helyettesíteni is kell, akkor 80%.
Ezen kívül még ügyeljünk arra, hogy az állás határozott vagy határozatlan időre szól-e. Amióta itt is sok cég összébb húzta a nadrágszíjat, sok esetben határozott időre vesznek fel embereket: szükség esetén könnyebb tőlük szabadulni, illetve egyszerűen meghosszabbítani a szerződésüket.

2010.09.03. 08:27

munkakereső

Munkakereséshez az első címek:

jobs.ch
monster.ch
adecco.ch
jobandjobs.ch
jobrapido.ch
jobpilot.ch
jobmonitor.ch
jobscout24.ch
topjobs.ch
job-links.ch
logjob.ch (logisztika)
jobsuchmaschine.ch
gigajob.com
randstad.ch
kellyservices.ch
stellentreff.ch
fachkraft.ch (elsősorban szakmunkások, fizikai munkák)
experteer.ch (vezetői, manageri állások)
 

Ezen kívül a cégek meg szokták hirdetni az üres állásokat a saját honlapjukon is, érdemes ott is körülnézni. (post.ch; ikea.ch; nestle.ch; coop.ch; migros.ch; aldi.ch; lidl.ch; satöbbi.ch ...)

Meg hasonlók.

Jelen idő szerint ha valaki hivatalosan munkát vállal Svájcban és teljesen hivatalosan működnek a levonások-befizetések, akkor a következő százalékokkal kell számolni.

Munkavállaló bérét terhelő szociális levonások

AHV/IV/EO (nyugdíj és rokkantnyugdíj-járulék) 5,15%
ALV (munkanélküli járulék) 1,1%
PK (Pensionskasse, ez a 2. fajta nyugdíjjárulék) 6-8% (ennek számítási
alapja nem a brutto bér, hanem egy a brutto bérből számított bázisösszeg)
UV (Balesetbiztosítás) ennek egy része az NBU=NichtBetriebsUnfall,
azaz nemüzemi-baleset 0,68-4,87%, szakma-rizikó szerint meghatározott.

Munkáltató által ezen felül megfizetendő járulékok:

AHV/IV/EO 5,15%
Kezelési költség AHV  0,6-3% (ennek számítási alapja nem a brutto bér,
hanem a közösen befizetett AHV/IV/EO, azaz a brutto bér 10,1%-a)
ALV (munkanélküli járulék) 1,1%
PK 7-11%
BU (üzemibaleset-biztosítás) 0,17-13,5% szakmafüggő
FAK (sajnos ezt nem tudom pontosan most, minek a rövidítése) 0,1-4%
ezt a százalékot a kanton határozza meg.

Svájcban családi összevont önadózás működik. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató semmiféle SZJA-előleget nem von le és nem utal át az "APEH"-nek. Mindenki saját maga tölti ki és adja postára az adóbevallását valamint fizeti meg az éves jövedelemadóját. Lehet egyösszegben és lehet 3 részletben.Lehet előleget befizetni és lehet utólag megfizetni.

A SZJA mértéke a lakhelytől és néhány személyes élethelyzettől függ. Minden településnek megvan a maga adókulcsa; ez egy jellemző szám, kb. 92-135% között mozog. Tehát a gyakorlatban mondjuk egyik faluban ugyanannyi jövedelem után mondjuk fizettem 5.000,-frank adót, aztán elköltöztem a szomszéd faluba, itt meg most fizetek 4.500,-frankot. És még jó, hogy nem két faluval arrébb költöztem, mert ott ugyanennyi jövedelem után lehet, hogy 6.200,- frankot kellene fizetnem. Így működik.
Ez a százalék az úgynevezett Steuerfuss (adókulcs), ami minden település és kanton honlapján megtalálható. Ritka esetekben évente változhat, minimálisan, de nagyjából állandó. Jellemzően azokon a településeken alacsonyabb az a SZJA, ahol több az ipar és a településnek több bevétele van a cégek által befizetett adókból. És mondjuk nem kell olyan nagyvárost működtetniük, finanszírozniuk, mint Bern (Parlament...) vagy Zürich.

A külföldi munkavállalók úgynevezett Quellensteuert fizetnek, ezt levonja a munkáltató a bérből és nem településenként, hanem kantononként változik, másképp szólva egy kantonon belül egységes. Mértékéről a kantonok honlapjain tájékozódhatunk.