Így szavazott a nép a központi kérdésekben.

1. Ueli Maurer pont olyan képet vágott, mint a kisfiú, aki ultraturbó villanyvonat helyett a Kincskereső kisködmön képregényváltozatát kapta karácsonyra - pedig apa megígérte.... Igen, lehet, anya meg leszavazta. A kicsi Ueli nem vehet Gripeneket, vagy nem annyit, nem annyiért és nem most. Igaz, csak 53,4% volt az ellenszavazat, de épp elég a nemhez.

2. 76,3% gondolta úgy, hogy nincs szükség vagy káros hatása lenne a 22 frankos minimál-órabérnek, tehát továbbra sem lesz hivatalosan kötelező minimálbér az államszövetségben. Ez azért nehéz kérdés: bérdömping, külföldi munkaerők, kisvállalkozások stb. kontra szociális segély, eü. támogatás... Az alapérv úgy hangzott, hogy aki teljes munkaidőben dolgozik, annek meg kellene tudni élnie a havi béréből. És ez most még egyelőre nincs így sajnos, bármennyire is hihetetlen.

3. 63,5% szavazott arra, hogy a pedofília miatt jogerősen elítéltek ne dolgozhassanak többé olyan szakmákban, ahol kiskorúakkal lenne kapcsolata.

4. 88% elfogadta a háziorvosi hálózat központi fejlesztéséről szóló referendumot.

Kantononként mindig vannak ezen túlmenő, helyi érdekeltségű eldöntendő kérdések is. Az egyik legfontosabb: Aargau kantonban megszavazták, hogy ezentúl az oviban svájci-németül (Mundart) kell beszélni, nem lehet hochdeutsch-versikére tapsikolni.
Nem akarom ezzel elbagatelizálni a dolgot, valójában ez egy fogas kérdés. Ha marad a hochdeutsch, akkor a svájci gyerek gyakorlatilag nem az anyanyelvén "jár oviba", nem azt tanulja. Ha mundart, akkor azt a rengeteg külföldi származású gyerek még annyira sem érti, mint a hochdeutschot. Ha nem érti, nem fog tudni integrálódni később. Ha hochdeutschot tanul és továbbra sem érti a mundartot, akkor sem fog tudni integrálódni. Odahaza a szülők meg úgyis csak albánul értenek.

Nagyjából ennyi, itt vannak a grafikus ereményjelzők a témához.

Rólunk annyit, hogy 4-ből 3-at ikszeltünk jól.

A kecske is jól lakjon, a káposzta is megmaradjon. - Er will den Fünfer und das Weggli. (Hochdeutschban nem tudom, ez így svájci németül használatos és dialektben hangzik eredetien) Lefordítva annyit tesz, hogy valaki meg akarja tartani az 5 frankos érméjét is, de zsömlét is akar (a pénzéért). Az 5 frankos érmét egyébként a köznyelv "Fünfliber"-nek hívja.

négykézláb - auf den Vieren

Viszik, mint a cukrot. - Es geht weg, wie warme Weggli. (úgy fogy, mint a friss, meleg zsömle)

einen fahren lassen (er hat einen fahren lassen) - fingani

nem egészen ez a kategória, de ha már itt vagyok: ha valaki itt szeretne vásárolni műszaki cikket, a vételár megjelölése mellett (pl. a reklámújságban) gyakran találni egy feliratot: inkl. vRG. Ez azt jelenti, hogy "inklusive vorbezogene Recycling-Gebühr" , azaz a vételár tartalmaz pár franknyi előre behajtott hulladékkezelési díjat. Régi élményeim szerint otthon ilyennel leginkább csak a hűtőszekrényvásárlásnál találkoztam, de.

Ez azt is jelenti, hogy elvileg minden műszaki bolt köteleles visszavenni ingyen a régi, kidobásra váró műszaki cikkeket. De azért érdeklődjünk erről előzetesen, konkrétan.

 

A németszótárból márpedig azért maradtak ki ezek a kifejezések, mert a franciaszótárban találhatóak.

Nem vicc. Nem mondanám, hogy a német és francia nyelvterületek összemosódtak volna Svájcban, de jónéhány dolgot mégis csak a francia elnevezéssel illetnek, annak ellenére, hogy van rá német szó. Alább tehát olyan francia, franciás szavak jönnek, amelyeket bárki bárhol hallhat-használhat a svájci-német nyelvterületen. Meg fogják érteni. Sőt.

Merci - Merci vielmal - köszönöm, nagyon köszönöm - (a Danke, Danke vielmal helyett)
Couvert - boríték (Umschlag)
Velo - kerékpár, bicikli (Fahrrad)
Glacé - fagyi (Eiscrem)
Cornet - tölcséres fagyi (Eiscrem)
Etui - tasak, tartó, borító (pl. Hülle helyett)
Occassion - használt gépjármű (Gebrauchtwagen)
Pneu - autógumi - (Reifen)
Ade (az Adieu! mintájára fonetikusan) - viszlát - (Auf Wiedersehen)
Sali, Salü (a Salut! mintájára) - szia
Billet - jegy illetve használják a vezetői engedélyre is (Ticket ill. Führerausweis)
Portemonnaie - pénztárca - (Geldbörse)
Bouillon - húslé, húsleveslé - (Fleischbrühe)
(Rabatt-) Bon vagy Coupon - kupon - (Gutschein)
Duvet - paplan(huzat) - (pl. Daunendecke)
Poulet - csirke(hús) - (Hähnchen)
retour - vissza - (zurück)
retournieren - visszaad, visszaküld - (zurücksenden, zurückgeben)

folyt. köv.

Néhány kifejezés, ami nincs benne a "Jó napot kívánok, merre található a szocialista ifjak kultúrháza?" - féle nyelvtankönyvek szójegyzékében.
De máshol sem.

sacc per kábé - Handgelenk mal Pi (csuklószor 3,14)

ég és föld (a különbség két dolog között) - wie Tag und Nacht (mint a nappal és az éjszaka)

ez más tészta vagy ez más lapra tartozik vagy egyszerűen két külön dolog - das sind zwei Paar Stiefel (ez két -külön- pár csizma)

jó pap holtig tanul - man lernt nie aus

hát, berúgtam... - ich habe einen sitzen

jössz Te még az én utcámba vagy még találkozunk - man sieht sich zweimal (im Leben)

és a kedvencem:
ha lúd, legyen kövér - wenn schon, denn schon (ha már, akkor már - ez mekkora már! :-) )

folyt. köv, az eszembe jutás sorrendjében és tempójában

2010.10.29. 11:58

visszatekintés franciául

Micheline Calmy-Rey külügyminiszter-asszony (maga is francia anyanyelvű) nyitotta meg október 20-án azt a  francia-nyelvű külügyminiszteri találkozót, amely előjátéka volt a pénteken kezdődött és egész hétvégén át tartó Nemzetközi Frankofon Szervezet (OIF) nagy találkozójának Montreuxben.
5 kontinens 70 állama tagja a világszervezetnek, köztük természetesen az a 36 ország, ahol a francia a hivatalos nyelv.

A konferencián általában összefogásról volt szó: francia nyelvű egyetemek összedolgozásán, hálózatépítésén; az összefogás és közös érdekképviselet által nagyobb befolyást szeretne a szervezet a világpolitikában; segítenék a szegényebb vagy katasztrófa súlytotta frankofón országokat, mint Togo, Benin vagy Ghana.
A G-20-ak elnökletét hamarosan Franciaország veszi majd át 1 évre, éppen ezért nagy tervekkel és elszántsággal, elvárásokkal néz a Frankofon Szervezet a konferencia kimenetelére és hogy Franciaország miként tudja majd a megfogalmazott célokat a G-20-ban érvényesíteni, megtámogatni.
Sárközy még kicsit kampányolt, hogy miért elképzelhetetlen és tarthatatlan, hogy miért nincs Dél-Amerikának, Afrikának és Ázsiának állandó tagsága az ENSZ biztonsági tanácsában, satöbbi.

Franciaország mindig is, így ezen a találkozón is próbált a "La grande Nation" szerepében tetszelegni, de inkább csak anyagilag dominált, mint politikailag vagy egyéb befolyással. Az egyetlen nem volt-gyarmatország, Kanada (és Québéc) tekintélye egyre inkább növekszik, a régi gyarmati Afrika országai kezdenek jobban felnézni rájuk, mint a maguktól elszállt francia-franciákra.

Svájcnak fontos ez a kapcsolat, ez a tagság; a francia svájciak amúgy is mindig reklamálnak, zabigyereknek érzik magukat, akivel nem törődik senki. Meg Svájc amúgy is elég kevés nemzetközi színpadon van jelen: nem nagy, nem nagyhatalom sem politikailag, sem sehogy, nem tagja a NATOnak, az EUnak, a G-akárhánynak, stb... Így minden  részvételi lehetőséget örömmel vállal be ez a kis ország. Svájc megmutathatja magát a távoli országoknak is, ezúttal nyelvi nehézségek nélkül (reméljük, azért nem tekintik majd Svájcot második otthonuknak...mint már sokan a volt francia gyarmatokról) valamint a Svájcban franciául tanulóknak jó ösztönző erő: mennyire kinyílik, kitágul a világ, ha megtanulsz franciául...

A konferenciát eredetileg Madagaszkár rendezhette volna, de egy 2009. márciusi puccs veszélyeztette -volna- a résztvevőket, így decemberben Svájc kapta meg a rendezési jogot, 10 hónapja volt az előkészületekre. A következő találkozó 2010-ben lesz, valahol nagyon messze. (Kinshasa)

2010.09.06. 10:16

nyelvészkedjünk

Svájc hivatalos és beszélt nyelvei című poszt következik. A térkép alatt a nyelvekre klikkelve láthatóvá és hallhatóvá válnak a különböző nyelvterületek és példamondatot is hallhatunk.

Még régebben kérdezte egyik barátnőm, hogy "és honnan tudod, hogy most német-svájcban vagy-e vagy francia-svájcban"?
Tök egyszerű: egyik helyen franciául beszélnek, a másikon meg nem. A nyelv- és régióhatárok úgy érzékelhetők, hogy az egyik faluban egy ilyen reklámot látsz a közért előtt:

 

 

 

 

 

 


A következő faluban meg már mondjuk ilyet:

 

 

 

 

 

 
 


Vagy ha eleget autózunk dél-kelet felé, akkor ilyennek is találkozhatunk:

(Nem tudom, kivehető-e a kép: a pasi megkéri a nő kezét egy gyűrűvel. A-terv, hogy igent mond; B-terv a csónak végében egy rekesz Feldschlösschen sör...amivel vagy italba folytja bánatát, vagy leitatja a nőt, hogy mondjon mégis igent...)

Az egyik települést még mondjuk úgy hívják, hogy Gänsbrunnen vagy Breitenbach, a következőt meg  úgy, hogy Moutier vagy La Chaux-de-Fons. Az olasz részen meg nyilván úgyhangzanak a településnevek, mint Ascona, Bellinzona, Lugano, Locarno...

Lényeg, hogy az alábbi térkép mutatja a nyelvek megoszlását Svájcban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

26 kantonból 19-ben beszélik teljesen vagy többségében valamelyik svájci-német dialektust (piros). Az ország nyugati részében (az úgynevezett Romandie vagy Suisse romande régióban) franciául beszélnek (zöld). 4 kanton teljesen francia nyelvű: Genf/Waadt/Neuchatel/Jura. 3 kanton kétnyelvű: Bern/Fribourg/Wallis kantonokban beszélik mindkét nyelvet.

Tessin (Ticino) kanton illetve Graubünden déli részén beszélnek olaszul (kék).

Ez azt jelenti, hogy az emberek többségének anyanyelve ennek megfelelő, ez a mindennapos használt nyelv, a feliratok, utcatáblák, buszmegállók mind ezen a nyelven vannak kiírva, de forgalmasabb boltokban vagy ügyfélszolgálaton, hivatalokban, postán valószínűleg megértik a másik államnyelvek valamelyikét is. Az iskolákban a gyerekek idegennyelv-oktatás keretén belül kötelezően tanulják valamelyik másik hivatalos nyelvet.

Sok svájci honlapon (pl. pontgyűjtő-kártyák, csomagküldő szolgálatok, klubtagságok, kereskedelmi láncok, stb.), ahol be kell regisztrálni, ki lehet választani, hogy levelezéshez melyik nyelvet szeretnénk.
A két nagy kereskedelmi multi, a coop és a migros pl. hetente küld egy-egy újságot, amiben cikkek és az akciós termékek sora található. Lakhelyünknek megfelelő nyelven kapjuk kézhez az újságot, ugyanis kinyomtatják mindhárom nyelven. Ha valaki Zürichben lakik, németül kapja, ha valaki Genfben, akkor franciául. Illetve természetesen lehet ettől eltérő nyelvet választani, de ez az alapértelmezett.