Meg hasonlók.

Jelen idő szerint ha valaki hivatalosan munkát vállal Svájcban és teljesen hivatalosan működnek a levonások-befizetések, akkor a következő százalékokkal kell számolni.

Munkavállaló bérét terhelő szociális levonások

AHV/IV/EO (nyugdíj és rokkantnyugdíj-járulék) 5,15%
ALV (munkanélküli járulék) 1,1%
PK (Pensionskasse, ez a 2. fajta nyugdíjjárulék) 6-8% (ennek számítási
alapja nem a brutto bér, hanem egy a brutto bérből számított bázisösszeg)
UV (Balesetbiztosítás) ennek egy része az NBU=NichtBetriebsUnfall,
azaz nemüzemi-baleset 0,68-4,87%, szakma-rizikó szerint meghatározott.

Munkáltató által ezen felül megfizetendő járulékok:

AHV/IV/EO 5,15%
Kezelési költség AHV  0,6-3% (ennek számítási alapja nem a brutto bér,
hanem a közösen befizetett AHV/IV/EO, azaz a brutto bér 10,1%-a)
ALV (munkanélküli járulék) 1,1%
PK 7-11%
BU (üzemibaleset-biztosítás) 0,17-13,5% szakmafüggő
FAK (sajnos ezt nem tudom pontosan most, minek a rövidítése) 0,1-4%
ezt a százalékot a kanton határozza meg.

Svájcban családi összevont önadózás működik. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató semmiféle SZJA-előleget nem von le és nem utal át az "APEH"-nek. Mindenki saját maga tölti ki és adja postára az adóbevallását valamint fizeti meg az éves jövedelemadóját. Lehet egyösszegben és lehet 3 részletben.Lehet előleget befizetni és lehet utólag megfizetni.

A SZJA mértéke a lakhelytől és néhány személyes élethelyzettől függ. Minden településnek megvan a maga adókulcsa; ez egy jellemző szám, kb. 92-135% között mozog. Tehát a gyakorlatban mondjuk egyik faluban ugyanannyi jövedelem után mondjuk fizettem 5.000,-frank adót, aztán elköltöztem a szomszéd faluba, itt meg most fizetek 4.500,-frankot. És még jó, hogy nem két faluval arrébb költöztem, mert ott ugyanennyi jövedelem után lehet, hogy 6.200,- frankot kellene fizetnem. Így működik.
Ez a százalék az úgynevezett Steuerfuss (adókulcs), ami minden település és kanton honlapján megtalálható. Ritka esetekben évente változhat, minimálisan, de nagyjából állandó. Jellemzően azokon a településeken alacsonyabb az a SZJA, ahol több az ipar és a településnek több bevétele van a cégek által befizetett adókból. És mondjuk nem kell olyan nagyvárost működtetniük, finanszírozniuk, mint Bern (Parlament...) vagy Zürich.

A külföldi munkavállalók úgynevezett Quellensteuert fizetnek, ezt levonja a munkáltató a bérből és nem településenként, hanem kantononként változik, másképp szólva egy kantonon belül egységes. Mértékéről a kantonok honlapjain tájékozódhatunk.