A svájci 3 oszlopos nyugdíjrendszer 1. számú pillére, szokás állami nyugdíjnak is hívni, tekinteni. Ő az AHV. A rövidítés jelentése: Alters- und Hinterlassenenversicherung. Nagyon magyarul: öregségi- és halálesetkor a hátrahagyott családról gondoskodó biztosítás.

Célja a létfentartás biztosítása a keletkező jogosultságkor, tehát egy alap, hogy ne halj éhen.

Kinek kell AHV-járulékot fizetnie?

• munkavállalóknak 18, még nem dolgozóknak is legkésőbb 21 éves kortól. (tehát pl. egyetemistáknak is kell fizetni, akkor is, ha nincs keresetük)
• férfiaknak 65, nőknek 64 éves korig kötelező fizetni
• a jövedelempótló kifizetésekből levonásra kerül, akárcsak a munkabérből, így pl. az anyasági segélyből is vonják az AHV-t
• háziasszony, főállású anya, illetve ezek férfi-megfelelője mentesül a fizetési kötelezettség alól, ha a munkavállaló házastárs az évi minimum járulék legalább kétszeresét rója le (jelenleg évi 900 frank körüli járulékbefizetést jelent). Tehát ha apunak van egy átlag fizetése, és anya otthon ül, akkor anyának nem kell külön fizetnie, mégis biztosítva van. Ha saját jogán egész életében nem fizet be egy fillért sem, akkor is szerez jogosultságot és amikor 64 éves lesz, kap is majd AHV-nyugdíjat.
  
  

Mennyi a járulék összege?

• jelenlegi összege: az ún. "AHV-köteles jövedelem" aktuálisan 4,8%-a. Nem feltétlenül a teljes jövedelemből vonják, ezért is létezik a fogalom: "AHV-köteles jövedelem". Ebbe nem számít bele a táppénz, a családi pótlék például.
• Mivel a járulékkötelesek köre megegyezik még két másik társadalombiztosítási elemével, ezért ezeket egyben szokás emlegetni és a fizetési kimutatáson is gyakran egy összegben van levonva, közösen: AHV/IV/EO, ennek totál mértéke jelenleg 5,15%.
• az illetékes hivatalnál bármikor kérhetünk számlakivonatot, ha tájékozódni szeretnénk a befizetéseinkről. Itt is előfordul itt-ott, néha-néha, hogy egy-egy cég ugyan levonta a dolgozótól a járulékot, de nem fizette be.

És ez mennyi nyugdíjat jelent majd...?

• az AHV nyugdíj mértéke változik, pontosabban mondjuk "halad a korral", jelenleg min. 1'170, max. 2'340 frank egyéni nyugdíj, de egy házaspár AHV nyugdíja összesen nem haladhatja meg -jelenleg- a 3'510 frankot (=Plafonierung). Igen, ez azt jelenti, hogy hiába lennének jogosultak mindketten a 2'340-re, nem fognak ketten együtt 4'680 frankot kapni, hanem csak 3'510-et.
• A nyugdíjszámítás alapja az ún. "Skala 44", vagyis egy 44-es lista/skála. (a 44 arra utal, hogy optimális esetben az ember 44 évig fizeti a járulékot)
• A nyugdíj összege alapvetően 3 dologtól függ: a járulékfizetés éveinek számától (=Beitragsjahren), a befizetett éves, átlagos járulék (=jährlicher durchschnittlischer Beitrag)+ jóváírások mértékétől (Gutschriften).
• A járulékfizetés éveinek száma egyértelmű, hogy mit jelent: hány évet dolgoztál és fizettél AHV-t.
• A jóváírásoknak két fajtája van: gyermekek után járó (Erziehungsgutschriften) illetve gondozásra szoruló -felnőtt korú- után járó (Betreuungsgutschriften) jóváírásokról van szó.
  Gyermekek után jelenleg 16 jogosultsági évre, évi 42'120 franknyi jóváírást kapunk (mintha be lett volna fizetve ennyi...). Nem gyermekenként jár, hanem évenként, amikor 16 éven aluli "gyerekünk van vagy volt". (Orgonasíp-sémájú gyermekszületésnél tehát az első gyermek születésétől a legfiatalabb gyermek 16 éves koráig jár a jóváírás. Ikreknél csak szimplán 16 évig. Ami nagyon valószínűtlen, de csak a példa kedvéért: ha pl. egy lány szül 16 éves korában, aztán 33 évesen még egy gyereket és a második gyerek akkor születik, amikor az első "16 éve" már leketyegett, akkor fejenként jár a 16 évnyi jóváírás, azaz 32x42'120 frankot kapunk hálául a gyereknevelésért.)
  A két jóváírás között annyi a lényeges különbség, hogy a gyerekszületés miatti jogosultságot nem kell külön bejelenteni, de ha valakit gondozunk, az azért járó jóváírást be kell jelenteni és igazolni is kell.
• A számítás módja (nagyjából): a befizetések+jóváírások összegét elosztják a befizetés éveinek számával, tehát kiszámítják, hogy átlagosan mennyit fizetett az ember évente. Ezt a számot kikeresik a Skala 44 bal oldali oszlopából, majd az azonos sorban lévő jobboldali összeg lesz a havi AHV-nyugdíj összege.
• Ha úgy jönne ki a lépés, hogy nyugdíjkorhatár elérésekor még tanuló korú gyermekünk van, akkor az alap nyugdíj mellé jár gyermek-nyugdíjpótlék, azaz Kinderrente. Ennek összege ugyanabban a sorban található a táblázatban, még egy-két oszloppal jobbra.

Érdekes eltérések a magyar rendszertől:

• az ún. "Splitting". Alapvetően két esetben történik meg: ha a házastársak elválnak vagy amikor mindketten (a fiatalabb házastárs is) elérik a nyugdíjkorhatárt. És hogy mi a splitting? Hasítás.  A splitting alkalmazásakor elfelezik mindkét házastárs számláján lévő egyenleget és az gazdát cserél: a nő megkapja a számlájára a férfi számlaegyenlege felét és fordítva. Ez több dolgot is jelent:
  • váláskor az a nő, aki egy percet sem dolgozott és fizetett be, nagyon jól jár
  • a gyermekek után járó jóváírásokat is érinti a splitting, tehát nem csak a nőnek járnak "évek" a szülés miatt, mint Magyarországon, hanem a házasság évei alatt keletkezett jóváírás fele az apát illeti meg. (a válás utáni évekre nyilván az a szülő kapja csak tovább a jóváírásokat, akinél a gyerek marad)
  • ha nem válás miatt történik a splitting, hanem azért, mert a fiatalabb házastárs is eléri a nyugdíj-korhatárt, újraszámítják mindkettejük nyugdíját. A splitting és a 3'510-es felső határ miatt gyakran előfordul, hogy a már nyugdíjazott fél nyugdíja kevesebb lesz attól a naptól fogva, hogy a házastársa is nyugdíjas lett.
  • válás után az a szülő(fél), aki elhagyja az országot, elveszíti jogát a gyermek után járó jóváírásra.
• ha valaki eléri a nyugdíjkorhatárt, de továbbra is dolgozik, tovább kell fizetnie az AHV-járulékot, de havi 1'400 frank bevétele járulékmentes. Értelemszerűen: ha nyugdíjasként havi 2'000-et keres, akkor csak a 600 frankból vonják a 4,8%-ot. Ha több munkáltatónál is dolgozik pl. részmunkaidőben, akkor minden egyes bérére alkalmazhatja az 1'400 frank járulékmentességet.
• Van két lehetőség a nyugdíj igénylést illetően: igényelhetjük 1 vagy max. 2 évvel korábban, mielőtt elértük volna a nyugdíj-korhatárt, viszont ez évenként 6,5% nyugdíjcsökkentést eredményez. (tehát a táblázat alapján kiszámított összegből levonnak 13%-ot, és az lesz a havi nyugdíja, ha már 63 évesen nyugdíjba szeretne vonulni egy férfi) Valamint továbbra is kell fizetni a járulékot a valós nyugdíj-korhatár eléréséig.
• Illetve létezik ennek az ellentetje: kitolhatjuk a nyugdíj igénylését, max 5 évvel. Ennek jutalom a jutalma: 1 évnyi halogatást 5,2%-kal, 2 évnyi halogatást már 10,7%-kal, 3 évet 17,1%-kal, 4 évet 24%-kal és végül 5 évet 31,5%-kal hálálnak meg, ennyivel lesz több a kiszámított nyugdíj, ha nem 64, hanem csak 66, 67, 68 stb. évesen megyünk nyugdíjba.
• Az AHV-nyugdíj is adóköteles jövedelem, rendes adóbevallást kell benyújtani és SZJA-t kell fizetni utána.
• Most hirtelen ennyi jutott eszembe, ha kérdés van, vagy valamit kifelejtettem, írj.

1. számú fontos kérdés volt a vasút szükséges, sürgős-fontos felújításának-bővítésének finanszírozása. Egy  kivételével az összes kantonban elfogadták az indítványt.

2. számú fontos kérdés: továbbra is a TB finanszírozza-e a terhességmegszakítást? Aki ismeri a svájci TB-rendszert, tudja; aki nem, annak elmondom, hogy a kérdés nem egyszerűen az volt, hogy a terhes nő fizesse-e vagy a TB-kassza, hanem hogy egyrészt beleszámítson-e az évi önrészbe, ha a nő maga fizeti illetve hogy ha a nő alacsony önrészt vállalt (pl. évi 500 frankot), AKKOR a TB fizesse a fennmaradó összeget. Ezt az indítványt az egész ország elutasította, tehát marad úgy, ahogy volt: nem kell a terhes nőnek egymaga állnia a költségeket, hanem továbbra is támogatja a TB a terhességmegszakítást.

3. számú, legfontosabb kérdés: a beadvány a tömeges bevándorlás megfékezésére. Ez a kérdés és a róla szóló szavazás több faktort tekintve is kivételes. Elfogadása egyrészt az egyik legnagyobb pofon a kormánynak az EG-csatlakozás elutasítása óta; másrészt volt olyan kanton, ahol 88%-kal fogadták el, valamint ennyire szoros eredmény ritkán születik, pár tized-század %-kon múlott.
A reakciók nyilvánvalóak: az EU baloldali politikusai "sajnálják" a svájci nép döntését, egyesek már fenyegetnek, hogy majd akkor az EU is bekeményít, a Birodalom majd visszavág gazdasági téren, sőt, egyes német politikusok agyamentnek titulálják Svájcot a döntésével együtt, lesajnálják, mondván: a problémák valódi okát országon belül kellett volna keresni, most viszont ezzel a döntéssel még több probléma zúdul Svájc nyakába, akik "keresik a bajt" (- az EU-val...) és az elzárkózás következménye az elhülyülés.
Ezzel szemben az angolok (politikusok és a nép) meg a német földi halandók szinte állva tapsolnak a döntésnek, mert ez Svájcban lehetséges, itt lehet szavazni arról, amiről otthon ők is szeretnének, mert elegük van az EU-ból és a bevándorlókból. Egy angol politikus, aki Brüsszelben a svájci kapcsolatokkal foglalkozó örs tagja, még azt is helyeselné, ha bizonyos viszonylatokban újra vízumkényszer lenne. (pl. ki utazhat be Nagy-Britanniába, Svájcba...)
És most ne kezdjünk el ezen vitázni, mert nem azokból a magyarokból, lengyelekből, stb. van elegük, akik pl. időseket gondoznak vagy építkezésen dolgoznak, a mezőgazdasági feladatokat látják el, IT-sek, felszolgálnak vagy diplomás menedzserek, satöbbi. Nem rólad van szó, aki esetleg már egy ideje játszik a gondolattal, hogy kivándorol és dolgozni fog. Nem téged utálnak, mint külföldi közellenséget.
Hanem azokból a románokból, bolgárokból, jugókból van elegük, akik betelepítik az egész családot rögtön, ebből mondjuk 1 valaki dolgozik, a többiek segélyen élnek, eleve ezért jöttek ide, ez így volt bekalkulálva. Aki meg nem jogosult segélyre, az meg megy lopni. Meg eleve nem munkát keresni jönnek ide.
Az indítvány elsősorban azt szeretné elérni például, hogy fordítva legyen: ahelyett, hogy idejön valaki, kap tartózkodási engedélyt ÉS ekkor elkezd munkát keresgélni és vagy talál, vagy nem; legyen az, hogy akkor jöhetsz be, ha már megvan a munkaszerződésed. Akkor semmi akadálya.
Németországban is elgondolkodtató a helyzet, ha már a török kolónia emel panaszt a bolgárok ellen, akik szemétteleppé változtatták a törökök szomszédságát.
Sajnos a szankciók mindig ilyenek: azokat is eltalálja, akiket talán egyátalán nem érintene, akik nem tehetnek a kialakult helyzetről és hangulatról.
Ezt hívják úgy is, hogy járulékos veszteség.

Térképes grafika az eredményekről.