Még egy kis adalék az 1:12-höz, illetve az Index ehhez kapcsolódó cikkéhez. (azért is, mert az Indexen nem lehet kommentelni)

Igazából nem tudom, miért (vagy mégis), a kapcsolódó cikkben átszámították a megemlített fizetéseket forintra. A népszavazás szempontjából tényleg csak az arányok érdekesek, főleg nem itt élők számára. De nyilván a nagy cucc borzolni a magyar kedélyeket azzal, hogy egy egyszeri hegesztő közel egymillát keres Svájcban.

Ehhez néhány említésre méltó információ. Az egyszerűség kedvéért egy hozzávetőleges, 240 Ft-os árfolyammal számolok.

• Svájcban a lakosság saját maga fizeti a TB-t, ami havonta miminum kb.180 frank (43'200,-) fejenként. A gyerekek után is fejenként kell fizetni, (én még úgy tudom, hogy otthon a gyerekek ingyenesen vannak biztosítva, ha a szülő fizet TB-t) a legolcsóbb valahol 60-70 frank (14'400-16'800,-) környékén lehet. A "legolcsóbb" azt is jelenti, hogy a legnagyobb vállalt önrészt nyeled be, azaz évente az összes orvosi költség első 2'500 frankját (600'000,-) Te magad fizeted. IGEN, ez azt jelenti, hogy hiába fizeted a havi TB-t, ha elmész orvoshoz, utána jön postán az orvosi számla, amit be kell fizetni.
  Egy gyors látogatás egy megfázás miatt hamar belekerülhet 20 ezer forintba, mivel az orvosok 5 perces tarifával működnek.
  
  
• A nyugdíjasok is fizetik a saját TB-jüket, meg általában MINDENKI, élete végéig.
  
  
• A nyugdíj(asok) is adóköteles(ek), évente kell adóbevallást készíteniük és adót fizetniük.
  
  
• Méghozzá mindenki 3 adónemben áll a startvonalhoz: település-, kanton- és szövetségi adó. (Gemeinde / Kanton / Bund vagy Staatssteuer)
  
  
• Évi egyösszegben érkezik a TV/Rádió díj, ami kötelező, valójában akkor is, ha nincs tvd, mert azt mondják, hogy biztos van számítógéped, okostelefonod, autórádiód, szóval valahol valamilyen formában bizonyára élvezed (az egyébként élvezhetetlen) svájci adásokat. Ennek éves díja háztartásonként 460 fr. (100'400,-)
  
  
• Egy liter saját márkás tej 1,40 fr (336,-), 500g fonott kalács 3,40 (816,-). Egy normál levél (helyi, belföldi) feladása 0,85 fr (204,-), egy liter dízel 1,82 fr (436,80), a benzin egy cseppel olcsóbb. Csirkemell felkockázva, konyhakészen most akciósan 37,- helyett csak 29,50 fr kilója! (8'880,- helyett 7'080,-), a magyar csirkemell-filének kb. 5'000 forint kilója. A saját márkás krumpli 2,5 kg csomag 3,95 (379,-Ft kilója). Egy tök egyszerű zsömle, ami kisebb (ugyan finomabb) mint az otthoni vizes zsemle 0,70 fr (168,-) 1 kg paradicsom szezonban, akciósan 3,-fr (720,-). Egy pizza  egy 0,5-ös kólával a török pizzériában 17,-fr (4'080,-). Egy hétköznapi kis étteremben ugyanez a kóla már 4-5 fr és egy főétel sertés vagy disznóhússal 35-40 fr. (960-1'200,- illetve 8'400-9'600,-). Egy mozijegy egy 17'700 fős kisvárosban 17,-fr (4'080,-). 1 db Fa tusfürdő 250ml most 3,10 helyett csak 2,10 (744,- helyett 504,-)
  Általában véve a gyümölcs, zöldség, higiénia-cikkek és húsok árai csillagászatiak. Vagy még annál is több...
  
  
• Egy sima hajvágás szárítással ott kezdődik, hogy 40,-fr (9'600,-) egy vidéki kis szalonban a családi ház alatt kialakítva.
  
  
• A munkanélküli-segélyből is vonják a szociális járulékokat.
  
  
• A lakosság túlnyomó része bérelt lakásban él. Felső határ nyilván a csillagos ég, de a minimum az kb. egy garzonért az isten háta mögött 350-400,-fr (84'000-96'000,-) és ebben a rezsinek csak egy bizonyos része van benne. Zürichben egy garzon havi bérleti díja (épp most kerestem rá) 24 négyzetméter 690,-fr havonta (165'600).
  
  
• Ha autód van, nem lehet csak úgy akárhol parkolni ingyen. A közterületeken vagy 1-2 órás parkolás van, ha szerencséd van, akkor ingyen, de általában fizető-parkoló van mindenhol, a lakhelyeden pedig fizetned kell a házhoz tartozó parkolóért vagy garázsért. Mi pl. 120 frankot (28'800,-) fizetünk 1 autó helyért a mélygarázsban, ugyanez Zürichben a 4-5-szöröse.
  
  
• Egy vonatjegy 19 km távolságra 4,20 (1'008,-)
  
  
• A gyereknek egy 5 napos tábor 30'000,-Ft.
  
  
• Úgy fair, hogy a másik oldalt is bemutassam, hogy mi olcsóbb: általában a műszaki cikkek, a mobiltelefonálás és az IKEA bútorok kerülnek ugyanannyiba vagy kicsit kevesebbe, mint otthon. A Coop-nál és Migros-nál igényelhető MasterCardoknak nincsen éves kártyadíja, a társkártyának sincs. A vásárlás díjmentes az egész világon. A nép bankjának számító PostFinance-nál is ingyenes a bankkártya a számlához, klassz szolgálatásokkal. Valamint a nagyon jó dolog: nincsen szeptemberben szintén csillagászati méreteket öltő, családokat adósságba taszajtó beiskolázási költség. Illetve: nem tudom, hog máshol, más kantonokban ez hogy van, de mi itt a 6 év alatt még nem fizettünk semmit tankönyvért, füzetekért.
  
  
• A statisztikai hivatal adatai szerint a nem dolgozó lakosság 7,6% él szegénységben, a központilag megállapított létminimum alatt. A dolgozók között ez 3,7% és további 14,3%-ot fenyeget a lecsúszás veszélye.
  Tudom, ezek a számok baromira másképp néznek ki otthon, sokkal drámaibbak. És még csak véletlenül se akarom ezzel azt sugallni, hogy sajnálni kell szegény svájciakat.
  Csak azt akartam ezzel aláfesteni, hogy itt se mindenki gazdag, se nem az otthoni felfogás szerint milliomos és ami itt átszámítva 960'000 forint, az otthoni léptékkel mérve egyátalán nem annyi. Ennyi havi fizuból otthon villában lakhatsz, bejárónőd van és mész évi 1 hónapra a Seychelle-re nyaralni, vagy mittudomén. Hát itt nem, itt "csak" kényelmesen, alapjáraton, normálisan élsz. Bárkinek, akinek van Magyarországon egy lakása, több vagyonnal rendelkezik, mint pl. mi. Másak a viszonylatok és hülyeség az Indexnek azzal villogni, hogy jaj, a svájciak 960'000 minimálbért akarnak...
  Az viszont természetesen igaz, hogy egy hegesztő, vagy bármely becsületes, átlagos dolgozó jobb körülmények között él, mint ugyanebben a kategóriában otthon. Egy átlag dolgozó fizuból ki tudod fizetni a rezsiszámláidat, tudsz fentartani egy valamilyen normális autót, tudsz bele tankolni, van költőpénzed a szabadság idejére, el tudsz utazni valahová, mindenféle luxus nélkül, "normálisan" (bármit is jelentsen ez). De ha már pl. van két gyereked meg feleség, akkor eleve csak a TB-d 5-600 frank a 4'000-ből... Egy 3-4 tagú család már nem tud még csak normálisan se megélni a "majdnem egy millából".
  
  
• És az adóról, autóadóról, stb. még nem is beszéltem.
  
  
• Még valami az autópálya-díj kapcsán: igen, tényleg nem sok a 40 frank autónként, sőt, még éves szinten, a több és jobb (mint a magyar) minőségű autópályákért cserébe még a 100 se lenne olyan eget verő. Hiszen azért az átlag svájci simán ki tudja fizetni, meg többet kifizet egyetlen nyaralás alkalmával, ha Franciaországban vagy Olaszországban autózik. Sőt: ha tényleg indokolt és ésszerű egy áremelés vagy további teher, azt meg is szavazza. Jó példa erre, azt hiszem 2010-ben döntötte el a nép, hogy a nyugdíj 1. pillérének (kiürült) kasszája javára legyen 7,6 helyett 8% az ÁFA és megszavazta azt is, hogy a munkanélküli-segély alap javára az addigi 1 helyett 1,1%-ot vonjanak a munkabérből.
  Egy svájci alapvetően szerintem többlet szolgáltatásért, több konzumálásért, értékért hajlandó a pénztárcájába nyúlni. Csakhogy itt másról van szó: a zürichi dugóról, elkerülő utak hiányáról, meg hogy nem a közutakra fordítják a pénzt, meg arról, hogy az utóbbi években nagyon úgy tűnik, hogy SEMMI MÁSRA nincs pénz, csak a menekültekre... Iskolák szűnnek meg, egyre kevesebb a nyugdíj, egyre többe kerül a TB, és mindenhol csak dugó van és erre nem megoldás a magasabb matrica díj és nem is változna tőle semmi. Ha tényleg látszana, hogy a többlet-bevételt arra fordítanák, ami a probléma és átgondoltan, akkor meg lett volna szavazva. Bár, akkor is szerintem csak akkor, ha nem kapásból 250%-os emelésről lenne szó. A többség azt mondja, hogy ha már le kellene nyelni a békát, akkor kb. 60-70-80 frank, ez meg is lett volna szavazva szerintem.

A Heti hetes svájci megfelelője (Giacobbo & Müller) így értékelte röviden a népszavazás eredményeit:
"Sokat akarunk keresni és keveset fizetni."

Vagyis a nép mindhárom beadványt egy-egy határozott NEM-mel elutasította. Nézzük részleteiben.

1. Az úgynevezett 1:12 beadvány (az értelmi szerző a JuSo, azaz a fiatal szocik)
Azt szerették volna elérni, hogy Svájcban a multik fejeseinek és egyszerű dolgozóinak bére legfeljebb így arányuljon egymáshoz. (egy cégvezető havonta legfeljebb annyit kereshessen, mint az alkalmazott egy évben) Valamint, hogy ez törvényileg legyen szabályozva. Hogy is van ez? Az egyik legdemokratikusabb, legliberálisabb országban elsőként szóljon bele az állam, hogy mennyit keres valaki privátban? Ezt így mégis hogy?
A nép hallgatott a jó szóra és belátta, hogy ez nonszensz, valamint az extrém-jól keresők által (és utánuk) befizetett járulékok fájdalmasan hiányoznának a szociális kasszákból. Sőt, még azt is belátták, hogy ettől a beadványtól még nem lettek volna bőkezűbbek a munkáltatók az egyszerű dolgozóikkal, az ő bérük maradt volna, a fejeseké -tegyük fel- csökkent volna, a bérkiesést meg szétosztogatták volna bónusz vagy valami más címszó alatt.
Az Indexen olvastam, hogy "a Novartis, a Nestlé, a Bobst és az SBB több ezer alkalmazottnak küldött üzenetet, amelyben arra kérik a dolgozókat, hogy a népszavazáson nemmel szavazzanak" - nos ezek közül az egyik multi üzenetét olvastam személyesen: természetesen nem arra kértek vagy utasítottak, hogy szavazzon a dolgozó nemmel, hanem ecsetelték a lehetséges hátrányokat és következményeket. Mindegy.
Lényeg, hogy a szétnyíló olló és az alacsony bérek ellen ez nem megoldás, nem ez a megoldás, hanem sok más: például minimálbér bevezetése (Svájcban hivatalosan nincsen kiszabott minimálbér), a TB terhek csökkentése, csillagászati fogyasztói árak csökkentése stb. (ehhez kapcsolódóan majd egy külön posztban)
Valójában szerintem nem is az a baj, hogy mennyit keresnek, pl. egy gyógyszergyár fejesei. Hanem az sokkal jobban piszkálja a csőrömet, hogy hogy lehet, hogy a Baselben egy svájci gyógyszergyár által előállított gyógyszer Svájcban többe kerül, mintha átmegyek Baselben a villamossal a határon és megveszem a német oldalon. Vagy hogy lehet, hogy a szent-tehén bank, az UBS x milliárdot elvesztett a gazdasági válságban, másik x milliárdot büntetések formájában kellett kifizetnie (pl. az USÁ-nak), aztán a tőzsdén az egyik alkalmazottuk x milliárdot "elklikkelt" pár perc alatt, a bank kijelenti, hogy hát, sajnos a kisbefektetők pénze elúszott, de minden presztízs-sportversenyt milliókkal támogatnak, ők a fő szponzorok (lóugratás, F1, tenisz, stb.) és mindemellett kifizetnek a szarul teljesítő fejeseknek, akik lopnak, csalnak, hazudnak, x millió jutalmat. Tisztára, mint a magyar politika.

2. Az autópálya-matrica ára most mégsem emelkedik 40-ről 100 frankra. Ebben csak annyi az érdekesség, hogy a mostani 40 frankos matrica árbevételeiből kb. 30-40%-ot fordítanak a közúti közlekedésre, a többi megy a levesbe, a vasútra, meg egyébre. És most arra hivatkozva akartak emelni, hogy nem elég a 40 frank bevétele a közutakra. Ugye nem kell magyarázzam.
Fő érv volt egyébként, hogy Európában itt a legolcsóbb a matrica, csak ott olcsóbb, ahol nincs is (pl. Németország) és hogy 10-20 éve nem emelkedett a matrica ára. Lehet. Viszont például itt sok háztartásban két autó van, cserélhető rendszámmal, és a matrica még mindig elavult, valójában matrica formában létezik, azaz ha két autód van, akkor 2x40 frankot perkálsz, pedig csak "egy autónyi" terhelést okozol a közúton, mivel egyszerre csak egy autóval közlekedsz. Vontatmányra (utánfutó, lakókocsi) szintén külön kell matrica.
E téma pikantériája, hogy a beadványban a svájciak tekintettel lettek volna a külföldiekre, megmaradt volna a turisták számára a 40 frankos matrica, 2 hónapos érvényességi idővel. Ugyanakkor épp most tervezi Németország, hogy csak a külföldiek számára bevezetik az autópálya-díjat, míg a német benszülöttek továbbra is díjmentesen autózhatnának Németországban. (mégis Svájcra köpködnek, hogy rassziszta és diszkriminatív. Tényleg.)
Tervbe van véve, hogy bevezetik Svájcban is az elektronikus rendszert, ami többek között orvosolná a fenti multiplex problémát, azaz elektronikusan már tudnák a matricát a rendszámhoz kötni, de ami Magyarországon már 10 vagy hány éve működik, az a technika még nem ért ide...

3. Egy indítvány a jobboldaltól: hogy azok is vonhassanak le gyermekgondozási, -felügyeleti jóváírást az adóból, akik nem költenek bébiszitterre, hanem saját maguk vigyáznak a gyerekre otthon.
Sajnos, ez is egy örök vitatéma.
A családosok eleve eszközölhetnek a gyerekek után adólevonást, mindenki. Azok, akik bébiszittert fogadnak, azok ezt a plusz költséget írhatják le adókedvezményként. Ez a beadvány azt szerette volna elérni, hogy meg legyen újra becsülve és megfelelően támogatva a főállású anya intézménye. Svájcban egyébként nincs napközi olyan formában, mint otthon., legfeljebb fizetős, privát (pl. alapítványi) iskolákban. Tehát vagy otthon van anyu és főz, nevel és gondoskodik a gyerekről, lemond a fizetésről, munkáról, vagy a gyereket az utca vagy bébiszitter neveli.
Nehéz ügy. Napközi kéne. Vagy hogy tényleg ne legyen gond otthon maradni és nevelni a gyereket.

Térkép mindehhez.

A központi népszavazások alkalmával a kantonok általában kihasználják az alkalmat és helyi népszavazásokat is csatolnak a központi kérdésekhez. Így történt ez például Bern és Jura kantonban is: az ún. "Berner-Jura", vagyis Bern kanton francia része szavazott arról, hogy az "igazi", francia Jura kantonhoz akar-e inkább csatlakozni. Végülis az az indítvány is elbukott, marad minden a régiben. Bernben azt viszont megszavazták, hogy újabb szigorítást vezetnek be az állampolgárság megszerzésére. (szociális-segélyen élők, elítéltek ellen, stb.) Az interneten a kantonok honlapján helyenként elérhetők az állampolgársági teszt-kérdőívek.