Sőt, mostmár én is hivatalosan veszek részt a népszavazáson, megkaptam életem első borítékját, benne a nevemre szóló szavazócédulával.

Most vasárnap arról lesz szó a szavazófülkékben, hogy:

1. Leváltsa-e a jelenleg működő mintegy 61 egészségpénztárt (Krankenkasse) egyetlen központi kassza, már ami az alanyi jogú és egyben kötelező alap TB-ellátást illeti.
   Jelenleg bárki bármelyik kasszánál köthet TB-t, az árak és a szolgáltatások változnak, mindeki megkeresheti a neki megfelelőt, szimpatikust.
   A beadvány azt szeretné, ha ez változna: szeretnék, ha az alapbiztosítás (Grundversicherung, KVG) egyetlen közös kasszához, illetve ezek regionális képviseleteihez tartozna. Ez azt jelenti, hogy mivel a régiók eltérő gazdasági jellemzőkkel rendelkeznek (érts: a városban drágább az élet, egyik kantonban drágább az élet, mint a másikban, stb.), ennek megfelelően régiónként eltérő lenne a biztosítás tarifája, viszont egyetlen régión belül egységes lenne, mégpedig központilag meghatározott.
   Ezáltal egyrészt eltűnne a versenyszellem, nem lenne választási lehetőség, csak ármonopólium egy ráadásul kötelező "árucikkre". Másrészt viszont megszűnne a mai gyakorlat: hogy a biztosítók milliókat költenek a tagdíjakból reklámra, kampányokra, kuncsaftvadászatra, ami szintén évről évre növeli a tagdíjakat. (Bár szerintem nem: elveszítenék a szolgáltatásaik, tehát a forgalom felét, ami számomra azt jelenti, hogy még agresszívabban marketingelnének a kiegészítő biztosítások piacán)
   A beadvány NEM érinti a TB opcionálisan választható, extra szolgáltatásait, azaz a Zusatzversicherung-ot. (VVG) Ezt továbbra is köthet bárhol bárki, a kasszáktól csak az alapbiztosítást vennék el.
   
   
2. Második eldöntendő kérdés az úgynevezett "sültkolbász-diszkrimináció" megszüntetése.
   Jelenlegi helyzet szerint ha egy gyorskiszolgálónál kérek egy kávét, egy szelet pizzát vagy egy sültkolbászt vagy egyéb ehető-iható cuccot, úgymond elvitelre, az ár 2,5% ÁFÁt tartalmaz, akárcsak az élelmiszerek egy közért polcain.
   Ellenben ha egy étteremfélében leülök és úgy eszem meg a szelet pizzámat, akkor már 8% ÁFA súlyosbítja az árát.
   A beadvány szeretné ezt a diszkriminációt megszüntetni és egységesíteni az ÁFA-kulcsot. Természetesen az úgy nem járható út, hogy egyszerűen a 8 helyett is 2,5 lesz, ez dobja magát.
   Nem, az új ötlet az, hogy legyen mindenütt 3,8% a forgalmi adó.
   Tehát gyakorlatra lefordítva: csak azért, hogy egyesek olcsóbban mehessenek étterembe, fizessenek mások (mindenki) mindenhol, a boltban is egy kenyérért, tejért, kávéért, kóláért bármiért többet.
   Szerény véleményem szerint a svájci határon (kivéve Lichtensteinnél...) borul az összes pszichológiai axióma, itt egyszerűen úgy gondolkodnak az emberek, mint sehol máshol a világon. (Ez egyben enyhe figyelmeztetés is ide telepedni készülő honfitársaimnak is: többen vannak, akik nem tudnak "beszokni", mint aki igen.)
   A beadvány támogatói szerint akkor majd többet járnának az emberek kiszolgált vendéglátóipari egységekbe, ami segítene biztosítani a vendéglátás jelenét és jövőjét.
   Az ellenzői pedig csúnya dolgokat gondolnak, amit most nem részleteznék.

Vasárnap majd kiderül az eredmény.

FAK - Familienausgleichskasse

AK - Ausgleichskasse (pl. AKSO - Ausgleichskasse des Kanton Solothurn)

Prämienverbilligung - a havi Krankenkasse járulék csökkentése, megtámogatása

Mivel még mindig összeakadok olyan Svájcban élő magyarral, aki sosem hallott erről, plusz itt a blogban még nem esett erről szó, hát most fog.

A szóösszetétel nekem nagyon szimpatikus: ausgleichen annyit jelent, hogy kiegyenlít. Az AK tehát nem más, mint egy kassza, ami kiegyenlíti az erőviszonyokat, esetünkben ha egy egyén vagy család jövedelméhez képest túl nagy terhet jelent(ene) a Krankenkasse fizetése.

A kasszát Svájci munkaadók forrásai táplálják, tehát munkavállalóktól nem kerül levonásra tagdíj vagy hasonló.

Formanyomtatványon lehet beadni a kérvényt és elbírálják, hogy jogosultak vagyunk-e vagy sem.

• A nyomtatvány letölthető vagy igényelhető a lakóhely szerinti kanton honlapján.
• Az Ausgleichskasse-hoz kell benyújtani (tehát nem a Gemeinde, se a munkáltató, se nem a Krankenkasse az illetékes)
• általában a beadási határidő év első fele, kb. április, május. Infó szintén a honlapokon.
• Ügyeljünk a benyújtandó dokumentumokra. (jövedelemigazolás, adóbevallás, stb.)
• Ha azt számolják ki, hogy nem vagyunk jogosultak, akkor sem történt semmi, csak szomorkodunk.
• A támogatás összege évről évre változik, változhat. Lehet, hogy egyik évben többet kapunk, a másik évben semmit, a harmadik évben megint valamennyit, stb.
• A támogatást rendszerint nem a pénzespostás hozza, hanem a Krankenkasse kapja és havonta jóváírják, tehát kevesebbet kell havonta fizetnünk.
• Jövedelemnövekedést érdemes azonnal bejelenteni, mert a jogtalanul felvett segélyt vissza kell fizetni.
• http://www.ausgleichskasse.ch

Avagy mit és mennyit hozhatunk be Svájcba a határon?

A téma aktualitása, hogy 2014. július 1-től új szabályozás lépett érvénybe. Ha figyelmen kívül hagyjuk, sokba kerülhet.

Tömören a lényeg: 300 frank összáru érték alatt ÁFA-mentesen behozható vásárolt áru, 300 frank feletti érték esetén ÁFA-köteles. Ezen kívül ott van még a behozható mennyiségek és a vám kérdése.

Vámmentesen hozható be fejenként:

• 1 kg hús+hústermék*  (kivéve vad és hal)
• 1 kg/liter vaj vagy tejtermék
• 5 kg/liter étkezési célra használható olajok, zsírok, margarin
• 5 liter max 18%-os szeszes ital**
• 1 liter szeszes ital, 18%-nál erősebb**
• 250 szál/gramm cigaretta vagy egyéb dohányáru**

* eddigi limitek: 3,5 kg csirke és feldolgozott húsáru volt egy kategória valamint 0,5 kg disznó vagy marhahús

** 17 éven feletti személyre vonatkozik a mennyiség

Amint látható: a húsfélékre vonatkozó szabály igencsak karcsú lett, ez a legközérdekűbb információ. Ami itt nincs megjelölve, arra nem kell vámot fizetni, de áfát igen, ha az értéke meghaladja a 300 frankot.

Szerintem most jön a tipikus svájci stratégia: július 1-től élnek az új szabályok, tehát egy darabig nem nagyon ellenőrizgetnek, kekeckednek, aztán amikor már az ember nem számít rá, nagyon rámennek a határon a kérdezősködésre.

Mostmár kezdek azon gondolkodni, hogy ha ez a könnyített eljárás, akkor milyen a standard. A három referencia-személyem után most én kaptam levelet Bernből: most másodszor is alá kell írnunk, hogy valós házasságban élünk, nincs szándékunkban válni, külön költözni, stb. Valamint hogy most és visszamenőleg 10 évre betartom a törvényeket (blabla). Valamint kell szereznem egy újabb igazolást, ezúttal az adóhivataltól, hogy nincsen semmilyen adótartozásom és az összes máig esedékes adókat befizettem.

Külön felhívják minden lap alján a figyelmemet, hogy a szabályok be nem tartása vagy valótlan adatok közlése esetén az állampolgárság megszerzését követő 8 évig visszavonhatják a döntést és megfoszthatnak az állampolgárságtól.

Megjegyzések: érdekes módon a férjemet nem akarják megismerni, az ő szava nem számít, őt meg sem adhatom referenciának. A beadványban azt kérik, hogy olyan referenciát adjál meg, aki képes rólad nyilatkozni. Igen ám, de van olyan, aki engem ismer, de a férjemet, a házasságomat nem. Ha ilyet adsz meg, az szívás... Mint én pl. gondolkodtam, hogy a kurzusról az oktatómat adom meg. Viszont ő nem tud nyilatkozni arról, hogy névházasságban élek-e...?

Ráadásul megannyi svájci nem fizet adót. Aki meg fizet, annak az adója a menekülttáborokra megy el.

Lassan kezdem megbánni, hogy egyátalán belevágtam.

A Heti hetes svájci megfelelője (Giacobbo & Müller) így értékelte röviden a népszavazás eredményeit:
"Sokat akarunk keresni és keveset fizetni."

Vagyis a nép mindhárom beadványt egy-egy határozott NEM-mel elutasította. Nézzük részleteiben.

1. Az úgynevezett 1:12 beadvány (az értelmi szerző a JuSo, azaz a fiatal szocik)
Azt szerették volna elérni, hogy Svájcban a multik fejeseinek és egyszerű dolgozóinak bére legfeljebb így arányuljon egymáshoz. (egy cégvezető havonta legfeljebb annyit kereshessen, mint az alkalmazott egy évben) Valamint, hogy ez törvényileg legyen szabályozva. Hogy is van ez? Az egyik legdemokratikusabb, legliberálisabb országban elsőként szóljon bele az állam, hogy mennyit keres valaki privátban? Ezt így mégis hogy?
A nép hallgatott a jó szóra és belátta, hogy ez nonszensz, valamint az extrém-jól keresők által (és utánuk) befizetett járulékok fájdalmasan hiányoznának a szociális kasszákból. Sőt, még azt is belátták, hogy ettől a beadványtól még nem lettek volna bőkezűbbek a munkáltatók az egyszerű dolgozóikkal, az ő bérük maradt volna, a fejeseké -tegyük fel- csökkent volna, a bérkiesést meg szétosztogatták volna bónusz vagy valami más címszó alatt.
Az Indexen olvastam, hogy "a Novartis, a Nestlé, a Bobst és az SBB több ezer alkalmazottnak küldött üzenetet, amelyben arra kérik a dolgozókat, hogy a népszavazáson nemmel szavazzanak" - nos ezek közül az egyik multi üzenetét olvastam személyesen: természetesen nem arra kértek vagy utasítottak, hogy szavazzon a dolgozó nemmel, hanem ecsetelték a lehetséges hátrányokat és következményeket. Mindegy.
Lényeg, hogy a szétnyíló olló és az alacsony bérek ellen ez nem megoldás, nem ez a megoldás, hanem sok más: például minimálbér bevezetése (Svájcban hivatalosan nincsen kiszabott minimálbér), a TB terhek csökkentése, csillagászati fogyasztói árak csökkentése stb. (ehhez kapcsolódóan majd egy külön posztban)
Valójában szerintem nem is az a baj, hogy mennyit keresnek, pl. egy gyógyszergyár fejesei. Hanem az sokkal jobban piszkálja a csőrömet, hogy hogy lehet, hogy a Baselben egy svájci gyógyszergyár által előállított gyógyszer Svájcban többe kerül, mintha átmegyek Baselben a villamossal a határon és megveszem a német oldalon. Vagy hogy lehet, hogy a szent-tehén bank, az UBS x milliárdot elvesztett a gazdasági válságban, másik x milliárdot büntetések formájában kellett kifizetnie (pl. az USÁ-nak), aztán a tőzsdén az egyik alkalmazottuk x milliárdot "elklikkelt" pár perc alatt, a bank kijelenti, hogy hát, sajnos a kisbefektetők pénze elúszott, de minden presztízs-sportversenyt milliókkal támogatnak, ők a fő szponzorok (lóugratás, F1, tenisz, stb.) és mindemellett kifizetnek a szarul teljesítő fejeseknek, akik lopnak, csalnak, hazudnak, x millió jutalmat. Tisztára, mint a magyar politika.

2. Az autópálya-matrica ára most mégsem emelkedik 40-ről 100 frankra. Ebben csak annyi az érdekesség, hogy a mostani 40 frankos matrica árbevételeiből kb. 30-40%-ot fordítanak a közúti közlekedésre, a többi megy a levesbe, a vasútra, meg egyébre. És most arra hivatkozva akartak emelni, hogy nem elég a 40 frank bevétele a közutakra. Ugye nem kell magyarázzam.
Fő érv volt egyébként, hogy Európában itt a legolcsóbb a matrica, csak ott olcsóbb, ahol nincs is (pl. Németország) és hogy 10-20 éve nem emelkedett a matrica ára. Lehet. Viszont például itt sok háztartásban két autó van, cserélhető rendszámmal, és a matrica még mindig elavult, valójában matrica formában létezik, azaz ha két autód van, akkor 2x40 frankot perkálsz, pedig csak "egy autónyi" terhelést okozol a közúton, mivel egyszerre csak egy autóval közlekedsz. Vontatmányra (utánfutó, lakókocsi) szintén külön kell matrica.
E téma pikantériája, hogy a beadványban a svájciak tekintettel lettek volna a külföldiekre, megmaradt volna a turisták számára a 40 frankos matrica, 2 hónapos érvényességi idővel. Ugyanakkor épp most tervezi Németország, hogy csak a külföldiek számára bevezetik az autópálya-díjat, míg a német benszülöttek továbbra is díjmentesen autózhatnának Németországban. (mégis Svájcra köpködnek, hogy rassziszta és diszkriminatív. Tényleg.)
Tervbe van véve, hogy bevezetik Svájcban is az elektronikus rendszert, ami többek között orvosolná a fenti multiplex problémát, azaz elektronikusan már tudnák a matricát a rendszámhoz kötni, de ami Magyarországon már 10 vagy hány éve működik, az a technika még nem ért ide...

3. Egy indítvány a jobboldaltól: hogy azok is vonhassanak le gyermekgondozási, -felügyeleti jóváírást az adóból, akik nem költenek bébiszitterre, hanem saját maguk vigyáznak a gyerekre otthon.
Sajnos, ez is egy örök vitatéma.
A családosok eleve eszközölhetnek a gyerekek után adólevonást, mindenki. Azok, akik bébiszittert fogadnak, azok ezt a plusz költséget írhatják le adókedvezményként. Ez a beadvány azt szerette volna elérni, hogy meg legyen újra becsülve és megfelelően támogatva a főállású anya intézménye. Svájcban egyébként nincs napközi olyan formában, mint otthon., legfeljebb fizetős, privát (pl. alapítványi) iskolákban. Tehát vagy otthon van anyu és főz, nevel és gondoskodik a gyerekről, lemond a fizetésről, munkáról, vagy a gyereket az utca vagy bébiszitter neveli.
Nehéz ügy. Napközi kéne. Vagy hogy tényleg ne legyen gond otthon maradni és nevelni a gyereket.

Térkép mindehhez.

A központi népszavazások alkalmával a kantonok általában kihasználják az alkalmat és helyi népszavazásokat is csatolnak a központi kérdésekhez. Így történt ez például Bern és Jura kantonban is: az ún. "Berner-Jura", vagyis Bern kanton francia része szavazott arról, hogy az "igazi", francia Jura kantonhoz akar-e inkább csatlakozni. Végülis az az indítvány is elbukott, marad minden a régiben. Bernben azt viszont megszavazták, hogy újabb szigorítást vezetnek be az állampolgárság megszerzésére. (szociális-segélyen élők, elítéltek ellen, stb.) Az interneten a kantonok honlapján helyenként elérhetők az állampolgársági teszt-kérdőívek.

A nép szava úgy döntött, hogy

- marad a sorkötelesség,

- az állam bizonyos extrém járványok idején elrendelhet kötelező oltásokat a lakosságra

- a munka törvénykönyvében eszközölnek némi változtatásokat annak érdekében, hogy az éjjel amúgy is nyitvatartó benzinkúton ne csak kávét, szendvicset meg tampont szolgálhassanak ki, hanem minden árut, ami amúgy is ott hever és nappal árusítható.

A következő népszavazás már izgatottan vár a sorára: november 24-én ismét az urnák elé járulhat a lakosság a következő kérdésekben:

- az ún. 1:12 beadvány, mely azt szeretné elérni, hogy a Svájcban működő cégeknél a legnagyobb fizetés a legkisebbnek legfeljebb a 12-szerese lehessen.
- az autópálya-matrica áráról (a mostani 40 helyett.... mennyi?)
- és hogy azok a szülők is eszközölhessenek adókedvezményt, akik maguk "vigyáznak a gyerekükre", mivel eddig csak azok vonhatták le az adóból a bébiszitter árát, akik ilyet igénybe vetek, fizettek nekik és volt róla számlájuk. Így viszont a bébiszittert nem alkalmazók természetesen hátrányos megkülönböztetést szenvedtek el eddig.

Mire hazatérünk a télies kempingből, hozza is a postás a szavazócédulákat...

Lapzárta után: Nos, a szavazócédulákat még nem kaptuk meg, viszont találtam szép képes statisztikát a szeptember 22-i népszavazásról. (a térkép fölé véve a kurzort, láthatóvá válik, hogy melyik kantonról van szó és az eredmények. A térkép alatt a "Heutige Abstimmungen"-re kattintva előjön egy menü, lehet váltogatni a 3 szavazásra bocsájtott téma között)

A szavazás egyébként úgy zajlik, hogy a központi kérdések minden kanton szavazócéduláin szerepelnek, ezen kívül kantononként eltérő, regionális kérdésekről is kell/lehet néha szavazni. Ily módon például szeptember 22-én Tessin (Ticino) kanton megszavazta, hogy a jövőben tilos a köztereken, nyilvános helyeken a test- és arc eltakarása. Ez leginkább a muszlim nők testleplét célozza meg, de hogy ne legyen diszrkiminatív, azt is jelenti, hogy motoros sisakban nem lehet bemenni bankba... le kell venni.

(Bocs a hosszú szünetért, de a hálózat csapdájában vagyok...amint tudok, jövök új dolgokkal)

• Talán még emlékszünk: ez év elején Christoph Blocher, az SVP (jobboldal) Torgyánja gyakorlatilag lemondásra kényszerítette a svájci jegybank elnökét. Blocher és társai számlakivonatokat lobogtatva, illegális, bennfentes dollárügylettel vádolták Hildebrandot. Az ügyet most hagyjuk, már nem érdekes.
  De tanulságképpen a végeredmény: Blochernek és ügyvéd társának bíróság előtt kell felelnie, hogy egyátalán hogyan jutottak a dokumentumokhoz (vagy illegálisan, vagy hamisak a papírok), ugyanis Blocher mentelmi jogát elvette a parlamenti bizottság, arra hivatkozva, hogy a vádaskodás időpontjában épp két választás között, tehát lejárt mandátummal, és még nem újrafelesketve varázsolta elő a nyuszit a kalapból és kezdett el vádaskodni.
  Tehát ő is vesztes, de még nagyobb vesztes az ország és a jegybank: amennyire ismerem, Hildebrand kiváló szakember, felbecsülhetetlen értékű telefonnotesszel, hitelesen, tökjól néz ki és soha semmilyen rossz húzása, botránya nem volt. Egy svájci jegybankelnök pedig nyilván nem lefelé bukik: szakértelmét elismerve tárt karokkal fogadta őt a pénzügyi világ. Új állása van Londonban: a világ egyik legnagyobb pénzügyi tanácsadó és vagyonkezelő cégénél (Blackrock) lesz alelnök, októberben kezd.
  Ezen kívül tagja lett egy elit ügynökségnek, akik szónokokat közvetítenek, így pl. Bill Clintont, Kofi Annant, Gerhard Schrödert, Al Gore-t vagy Bono-t lehet náluk beszédre bérelni. 1 órás Hildebrand beszéd 30'000 dollárba kerül, plusz a szervezőknek kell állniuk az elsőosztályú utazás, szállás és ellátás költségeit. Helyette van új elnöke van a nemzeti banknak, akiről még alig lehetett hallani valamit, mármint a ténykedéseiről, az EUR-CHF árfolyam továbbra is válságos és semmi mást nem tesz, mint folytatja a Hildebrand által kijelölt csapáson az eszement euró-felvásárlást.
  Köszönjük, Herr Blocher.
  
  
• Kezdenek elszabadulni az indulatok menekült-ügyben. A hétvégén kb. 5000 ember tüntetett Bernben a parlament előtt a menekült-ügyi szabályok szigorításai ellen. Leghangosabbak az ún. sans-papier-k voltak, azaz a személyes dokumentum nélküliek. Nem is értem, hogy papírok nélkül hogyan jutottak be az országba??? Ezzel párhuzamosan pl. szombat éjjel egy menekült-táborban lakó külföldi megjelent a falu egyik lakásában és késsel támadt az ott lakó, lányát egyedül nevelő anyára. A nő a tévében is elmondta, hogy a jólfejlett tinédzser lányát és barátnőit a faluban a külföldi menekültek inzultálják, füttyögnek utánuk.
  Megint csak ezzel párhuzamosan Svájc folyamatosan kapja az emberjogi kritikákat, holott már tényleg mindenkit beengednek, pénzt kapnak... A vicc az, hogy ezzel párhuzamosan az állami nyugdíjkassza (AHV) mínuszba kerül valószínűleg pár év múlva. Vannak politikusok, akik ennek ellensúlyozása végett törölni akarják a nyugdíjak inflációkövetését, meg hasonló vicces ötleteik vannak; ám arról hallani sem akarnak, hogy a menekült-státuszért folyamodók napidíját 12-ről 8 frankra csökkentsék. Jó, nem?
  
  
• Még mindig folyik a vita, hogy épüljön-e a meglévő mellé még egy Gotthard-autóalagút. Jelenleg közel-s távol ez az egyetlen észak-déli átjáró az Alpokon. Egyrészt régi és felújításra, modernizációra szorul, másrészt nagyon sovány kis átjáró, utazási csúcsszezonokban akár 4 órát is kell várni a dugóban. Ez megint iszonyú pénzeket igényel, nem is csoda, ha 40-ről hirtelen 70 frank lesz az autópálya-matrica.
  
  
• Bár nem érhet a Sziget nyomába egyik sem, de akad itt is szabadtéri rendezvény szép számmal. Eléggé közkedveltek a szabadtéri mozik illetve egyéb programok, lehet keresgélni pl. itt.
  
  
• Sajnos későn kapcsoltam, így mi is lemaradtunk a tegnap előtti eseményről, de szerencsére még be lehet pótolni! Idén ünnepli 60 éves fennállását a REGA, azaz a piros-fehér mentőhelikopteres szervezet. Ez alkalomból már több korábbi időpontban is szerveztek ünnepi nyílt napot a bázisokon, Bernben és Zürichben. Legközelebb július 8-án a Zürich-Dübendorf repülőbázison lehet közelről is megcsodálni a flotta néhány helikopterét valamint egy repülőgépet, mellyel szállítható állapotú betegeket, sérülteket szoktak hazahozni Svájcba.
  
  
• Újra műsorra tűzi a luzerni kultúrpalota a Karib-tenger kalózai c. sorozat két filmjét (1. és 2. rész) élő szimfónikus zenekari kísérettel. Érdemes igyekezni, mert hamar elkapkodják a jegyeket. Vetítések november végén és december elején. Ja, a filmet (németül) feliratozva adják, eredeti angol hanggal.
  
  
• A június 17-i népszavazáson egyik beadványt sem fogadta el a nép: nem lesz új rendszabályozás az orvosi ellátásban, nem kerül még több államszerződés előzetes népszavazásra és nem lehet ezután sem az építési jellegű megtakarításokat adókedvezményként bedobni.

Tényleg olyan ez az ország, hogy néha semmi nem történik, és ez nem is zavar senkit. De mivel már pókhálós a baseli farsangról szóló bejegyzés, írok már valamit.

Külföldiek B típusú munkavállalási engedéllyel az úgynevezett forrásadót, vagy Quellensteuert kötelesek fizetni jövedelemadó gyanánt. Mint már régebben említettem: a jövedelemadó mértéke attól függ, hogy hol van a lakhelyünk.
Forrásadó-kulcs kantononként változó, de 1 kantonon belül azonos. (a svájciakra vonatkozó SZJA kulcs településenként eltérő)
Aki tehát megteheti és van esze, (vagy fordítva) az ott dolgozik, ahol kap munkát, de ott lakik, ahol kedvezőbb az adókulcs. Ennek kiszámításához szintén a már jól bevált comparis.ch oldal kiváló segítséget nyújt, összevethető a különböző kantonokban megfizetendő adó mértéke, sőt, ki is számolja, hogy mennyi az annyi.

Épp múlt héten tettem próbára: pl. 10'000 frank havi fizetéssel egy egyedülálló szülő 1 gyermekkel legkevesebb kb. 460,-frankot (Zug kantonban) illetve a legtöbbet 1'450,-frankot (Neuchâtel kantonban) köteles fizetni havonta. Ha jól tudom, a forrásadót a munkáltató vonja le kifizetéskor, mint otthon az adóelőleget.

Adódik a kérdés, hogy akkor miért nem mindenki Zug kantonban lakik? Hehe. Azért, mert fentiekből logikusan következik, hogy nagyon sokan szeretnének ott lakni, ebből adódóan olyan magasak az ingatlanárak, hogy egy normál fizuból élő család 1.) nem engedheti meg magának 2.) vagy ha igen, akkor már nem is éri meg.

Zug kanton tehát amolyan milliomos negyed Svájcon belül, csillagászati lakbérekkel és lakásárakkal; ami már most problémához és botrányhoz vezet: ugyanis pl. egy tősgyökeres zug-i család jelenidejű sarja egyszerűen nem talál már lakást magának a "szülőföldjén", kénytelen elköltözni a családfától messzebbre, mert képtelen megfizetni ott egy lakást magának. Ha egy új lakópark épül, egy lakás akár 8-10-szeresébe kerül, mintha ugyanaz a lakás mondjuk Jura kantonban állna. (Jura itt amolyan "Isten hátamögött"-nek számít.)

Kis kiegészítés az azonos című bejegyzés első kiadásához.

Költözködés után 14 napon belül kötelesek vagyunk a területileg illetékes faluházán/önkormányzatnál bejelentkeznünk. Svájcban papíron nem léteznek ilyen bürokratikus skatulyák, minthogy milyen jogcímen lakik a lakásba? engedi-e a tulaj, hogy bejelentkezzek az albérletbe? állandó lakcím vagy ideiglenes? hozzátartozói jogcímen lakom ott? Hanem egyszerűen elmész és bejelentkezel, viszed az aláírt, érvényes bérleti szerződést.

Lakcímváltozás esetén aktualizálják a külföldi-igazolványunkban is a lakcímet,  valószínűleg csak személyesen lehet intézni, (svájci állampolgárok intézhetik írásban is) újabb fotó nem kell, de az igazolvány lakcímet tartalmazó második oldalát ki fogják cserélni. Valamint a közlekedési-felügyeleten (Strassenverkehrsamt vagy Motorfahrzeug-Kontrolle) is be kell jelenteni az új lakcímet a jogosítvánnyal rendelkezőknek. Azt hiszem, ez egy évben egyszer ingyenes.

Külföldiek L vagy B igazolvánnyal (vagy bármi mással, ami nem C vagy CH állampolgárság) forrásadót fizetnek, havonta. Ennek mértéke kantononként van szabályozva, tehát csak akkor változik, ha másik kantonba költözik az ember; ekkor nyilván a lakóhely és aktuális hónap szerint kell fizetni a régi ill. az új lakhelyre. Adót a lakhely és nem a munkahely közigazgatási illetősége alapján kell fizetni.

Megjegyzendő még C igazolványosoknak, esetleg beintegrált CH állampolgároknak: mivel faluról falura (városról városra) eltérés van (lehet) az SZJA kulcsot illetően, az általános szabály az, hogy annak a lakóhelynek, településnek az adókulcsa érvényes ránk, ahol az aktuális év december 31. napján be vagyunk jelentve.
Apróbetűs rész: ha tehát egész évben szeptemberig mondjuk Luzernben laktunk, ahol -fogalmam sincs mennyi, de legyen- mondjuk 125% az SZJA, utána elköltözünk akárhányszor akárhová még az év végéig, de december 1-én végül Genfben landolunk és ott maradunk a seggünkön, akkor az aktuális egész évi adónkra a Genfben érvényes SZJA adókulcs lesz érvényben, ami vagy kevesebb mint 125 (ekkor jól jártunk) vagy több (ezesetben nem jártunk jól). Valamint a Gemeindesteuert is a december 31-én érvényes lakhelyünk kasszájába kell befizetni.

Először is: még azok közül is csak kevesen tudják, akik olvasták-olvassák műveit: Friedrich Josef Dürrenmatt svájci volt, (Konolfingenben született, ami Bern kantonban található) nem német. Világsikerű író, aki ma ünnepelné 90. születésnapját; 1990. december 14-én hunyt el. Olyan kötelező olvasmányokat jelentős és sikeres műveket jegyez, mint A fizikusok vagy Az öreg hölgy látogatása.

Tegnap délelőtt arról szóltak a hírek a rádióban, hogy egy férfi "le akart számolni a keresztény egyházzal", ezért bement egy templomba és felgyújtotta. Pontosabban a Solothurn kanton azonos nevű megyeszékhelyének jelképébe sétált be: a St. Ursen katedrálisba, két kanna benzint szétlocsolt az oltár közelében és felgyújtotta. A hírek szerint már korábban a rendőrség látómezejébe került, mivel 2009-ben egy vonatvagont is inzultált, elég ostoba módon akarta a vonatot kisiklásra bírni, ami persze nem sikerült. Vizsgálati fogságba került, az ügyészség kérésére elmeszakértő is megvizsgálta, de semmi rendelleneset nem talált. (hát....) Hát most majd fog.
A 61 éves munkanélküli tette nyomán valószínűleg el kell halasztani vagy áthelyezni Felix Gmür eredetileg január 16-ra, ebbe a katedrálisba tervezett püskökké avatását. A katedrálist barokk stílusban a 18. század végén kezdték építeni, és majdnem annyira közkedvelt, mint a budapesti Szt. István Bazilika. Nagyon szép, sokan látogatják, nyaranta a lépcsőjénél szabadtéri operaelőadásokat is tartanak.

Már említettem, hogy az Újév új szabályozásokat hoz magával, egyelőre csak az ÁFÁ-ról tettem említést, íme még néhány.

• A népszavazással jóváhagyott döntés értelmében az eddigi 2-ről (1+1) 2,2%-ra (1,1+1,1) emelkedik a munkanélküli járulék. Tehát eddig 1%-ot vontak le a bruttó fizetésből és ugyanennyit tett hozzá a munkáltató, ez került befizetésre a munkanélküli segélyt finanszírozó járulékalapba. Ezentúl ez 1,1-1,1% lesz. Kb. áprilistól pedig csökkenni fognak a kiutalt munkanélküli segélyek illetve a népszavazás döntése alapján további megszorítások várhatók a munkanélküli segély jogosultságát illetően.
• 2011 januártól csak az a külföldi köthet svájci állampolgárral  (Svájcban) házasságot, akinek a házasságtól függetlenül is van-lehet-lenne tartózkodási engedélye. Tehát a jövőben nem lehet házasságkötéssel variálni azért, hogy valaki az országba jöhessen, maradhasson, illegális tartózkodását legalizálja. Központi nyilvántartás vagy adat nincsen az érdekházasságok mértékéről, de egy kis ízelítő: 2008-ban 3'500 házasságot ellenőriztek Zürich kantonban és 500-ról bizonyosodott be, hogy érdekházasság. Le is bukott egy ilyen galeri, ahol kb. 8 nő meg jópár férfi, lejárt  vízumokkal ide-oda házasulgatott és így játszották ki a hatóságokat, így jutottak tartózkodási, majd letelepedési engedélyekhez. Most pedig az állam besokallt.
• 2011 októberében lesznek a nagy parlamenti választások, itt 4 évente kerül erre sor. Ez azt jelenti, hogy a két házat választják újra, a National- és Ständeratot. Ezután a megválasztott parlament választja és adja majd az új Szövetségi Tanácsot, a Bundesrat-ot.
• Adóteher-könnyítés gyermekes családok számára: az eddigi 6'000,- helyett évi 10'000,-franknyi költségelszámolást érvényesíthetnek gyermekfelügyelet-költsége címszó alatt, azaz ha valaki bébiszitter vagy Tagesmutter szolgáltatásait veszi igénybe és van róla számlája, évi 10ezerig levonhatja az adóból. Ezen kívül lesz egy új gyermekkedvezmény, egyszerűen 250,-frank gyermekenként.
• Újdonség az is, hogy ha valaki pártokat anyagilag támogat, évi 10'000 frankot leírhat a szövetségi adóalapból.
• Új szabályok érvényesek a 65 év felettiek nyugdíj-járulékfizetésére, és a háztartási alkalmazottak minimálbérére, stb. Ezt nem részletezem.
• Az állami TV-nél ugyan nem kerül sor tv-díjemelésre, viszont több reklámot sugározhat a tv, kompenzálás. Főműsoridőben marad az eddigi gyakorlat: 90 percenként adhatnak reklámot, de főműsoridőn kívűl már 30 percenként és az eddigi 8-ról 15%-ra növekedett a leadható reklámok hányada (a teljes műsoridőre vetítve). Mondjuk az egész TV úgy szar, ahogy van, az egész ország csak háborog, hogy milyen drága, mennyi pénzt elvisz és milyen szar. Még meg fogom érni, hogy lesz erről is egy népszavazás... És ahogy már említettem: ezentúl évente 1 alkalommal, 1 összegben kívánja behajtani a BILLAG AG a tv-díjat.
• Kis enyhítést kapnak a svájci egyetemen diplomázó külföldiek: hivatalosan hat hónap haladékot kapnak arra, hogy esetleg Svájcban munkát keressenek-találjanak.
• Új szabályok érvényesek citrusfélék, lovak, stb. beutaztatására, stb.stb.stb...