Így szavazott a nép a központi kérdésekben.

1. Ueli Maurer pont olyan képet vágott, mint a kisfiú, aki ultraturbó villanyvonat helyett a Kincskereső kisködmön képregényváltozatát kapta karácsonyra - pedig apa megígérte.... Igen, lehet, anya meg leszavazta. A kicsi Ueli nem vehet Gripeneket, vagy nem annyit, nem annyiért és nem most. Igaz, csak 53,4% volt az ellenszavazat, de épp elég a nemhez.

2. 76,3% gondolta úgy, hogy nincs szükség vagy káros hatása lenne a 22 frankos minimál-órabérnek, tehát továbbra sem lesz hivatalosan kötelező minimálbér az államszövetségben. Ez azért nehéz kérdés: bérdömping, külföldi munkaerők, kisvállalkozások stb. kontra szociális segély, eü. támogatás... Az alapérv úgy hangzott, hogy aki teljes munkaidőben dolgozik, annek meg kellene tudni élnie a havi béréből. És ez most még egyelőre nincs így sajnos, bármennyire is hihetetlen.

3. 63,5% szavazott arra, hogy a pedofília miatt jogerősen elítéltek ne dolgozhassanak többé olyan szakmákban, ahol kiskorúakkal lenne kapcsolata.

4. 88% elfogadta a háziorvosi hálózat központi fejlesztéséről szóló referendumot.

Kantononként mindig vannak ezen túlmenő, helyi érdekeltségű eldöntendő kérdések is. Az egyik legfontosabb: Aargau kantonban megszavazták, hogy ezentúl az oviban svájci-németül (Mundart) kell beszélni, nem lehet hochdeutsch-versikére tapsikolni.
Nem akarom ezzel elbagatelizálni a dolgot, valójában ez egy fogas kérdés. Ha marad a hochdeutsch, akkor a svájci gyerek gyakorlatilag nem az anyanyelvén "jár oviba", nem azt tanulja. Ha mundart, akkor azt a rengeteg külföldi származású gyerek még annyira sem érti, mint a hochdeutschot. Ha nem érti, nem fog tudni integrálódni később. Ha hochdeutschot tanul és továbbra sem érti a mundartot, akkor sem fog tudni integrálódni. Odahaza a szülők meg úgyis csak albánul értenek.

Nagyjából ennyi, itt vannak a grafikus ereményjelzők a témához.

Rólunk annyit, hogy 4-ből 3-at ikszeltünk jól.

1. számú fontos kérdés volt a vasút szükséges, sürgős-fontos felújításának-bővítésének finanszírozása. Egy  kivételével az összes kantonban elfogadták az indítványt.

2. számú fontos kérdés: továbbra is a TB finanszírozza-e a terhességmegszakítást? Aki ismeri a svájci TB-rendszert, tudja; aki nem, annak elmondom, hogy a kérdés nem egyszerűen az volt, hogy a terhes nő fizesse-e vagy a TB-kassza, hanem hogy egyrészt beleszámítson-e az évi önrészbe, ha a nő maga fizeti illetve hogy ha a nő alacsony önrészt vállalt (pl. évi 500 frankot), AKKOR a TB fizesse a fennmaradó összeget. Ezt az indítványt az egész ország elutasította, tehát marad úgy, ahogy volt: nem kell a terhes nőnek egymaga állnia a költségeket, hanem továbbra is támogatja a TB a terhességmegszakítást.

3. számú, legfontosabb kérdés: a beadvány a tömeges bevándorlás megfékezésére. Ez a kérdés és a róla szóló szavazás több faktort tekintve is kivételes. Elfogadása egyrészt az egyik legnagyobb pofon a kormánynak az EG-csatlakozás elutasítása óta; másrészt volt olyan kanton, ahol 88%-kal fogadták el, valamint ennyire szoros eredmény ritkán születik, pár tized-század %-kon múlott.
A reakciók nyilvánvalóak: az EU baloldali politikusai "sajnálják" a svájci nép döntését, egyesek már fenyegetnek, hogy majd akkor az EU is bekeményít, a Birodalom majd visszavág gazdasági téren, sőt, egyes német politikusok agyamentnek titulálják Svájcot a döntésével együtt, lesajnálják, mondván: a problémák valódi okát országon belül kellett volna keresni, most viszont ezzel a döntéssel még több probléma zúdul Svájc nyakába, akik "keresik a bajt" (- az EU-val...) és az elzárkózás következménye az elhülyülés.
Ezzel szemben az angolok (politikusok és a nép) meg a német földi halandók szinte állva tapsolnak a döntésnek, mert ez Svájcban lehetséges, itt lehet szavazni arról, amiről otthon ők is szeretnének, mert elegük van az EU-ból és a bevándorlókból. Egy angol politikus, aki Brüsszelben a svájci kapcsolatokkal foglalkozó örs tagja, még azt is helyeselné, ha bizonyos viszonylatokban újra vízumkényszer lenne. (pl. ki utazhat be Nagy-Britanniába, Svájcba...)
És most ne kezdjünk el ezen vitázni, mert nem azokból a magyarokból, lengyelekből, stb. van elegük, akik pl. időseket gondoznak vagy építkezésen dolgoznak, a mezőgazdasági feladatokat látják el, IT-sek, felszolgálnak vagy diplomás menedzserek, satöbbi. Nem rólad van szó, aki esetleg már egy ideje játszik a gondolattal, hogy kivándorol és dolgozni fog. Nem téged utálnak, mint külföldi közellenséget.
Hanem azokból a románokból, bolgárokból, jugókból van elegük, akik betelepítik az egész családot rögtön, ebből mondjuk 1 valaki dolgozik, a többiek segélyen élnek, eleve ezért jöttek ide, ez így volt bekalkulálva. Aki meg nem jogosult segélyre, az meg megy lopni. Meg eleve nem munkát keresni jönnek ide.
Az indítvány elsősorban azt szeretné elérni például, hogy fordítva legyen: ahelyett, hogy idejön valaki, kap tartózkodási engedélyt ÉS ekkor elkezd munkát keresgélni és vagy talál, vagy nem; legyen az, hogy akkor jöhetsz be, ha már megvan a munkaszerződésed. Akkor semmi akadálya.
Németországban is elgondolkodtató a helyzet, ha már a török kolónia emel panaszt a bolgárok ellen, akik szemétteleppé változtatták a törökök szomszédságát.
Sajnos a szankciók mindig ilyenek: azokat is eltalálja, akiket talán egyátalán nem érintene, akik nem tehetnek a kialakult helyzetről és hangulatról.
Ezt hívják úgy is, hogy járulékos veszteség.

Térképes grafika az eredményekről.

A Heti hetes svájci megfelelője (Giacobbo & Müller) így értékelte röviden a népszavazás eredményeit:
"Sokat akarunk keresni és keveset fizetni."

Vagyis a nép mindhárom beadványt egy-egy határozott NEM-mel elutasította. Nézzük részleteiben.

1. Az úgynevezett 1:12 beadvány (az értelmi szerző a JuSo, azaz a fiatal szocik)
Azt szerették volna elérni, hogy Svájcban a multik fejeseinek és egyszerű dolgozóinak bére legfeljebb így arányuljon egymáshoz. (egy cégvezető havonta legfeljebb annyit kereshessen, mint az alkalmazott egy évben) Valamint, hogy ez törvényileg legyen szabályozva. Hogy is van ez? Az egyik legdemokratikusabb, legliberálisabb országban elsőként szóljon bele az állam, hogy mennyit keres valaki privátban? Ezt így mégis hogy?
A nép hallgatott a jó szóra és belátta, hogy ez nonszensz, valamint az extrém-jól keresők által (és utánuk) befizetett járulékok fájdalmasan hiányoznának a szociális kasszákból. Sőt, még azt is belátták, hogy ettől a beadványtól még nem lettek volna bőkezűbbek a munkáltatók az egyszerű dolgozóikkal, az ő bérük maradt volna, a fejeseké -tegyük fel- csökkent volna, a bérkiesést meg szétosztogatták volna bónusz vagy valami más címszó alatt.
Az Indexen olvastam, hogy "a Novartis, a Nestlé, a Bobst és az SBB több ezer alkalmazottnak küldött üzenetet, amelyben arra kérik a dolgozókat, hogy a népszavazáson nemmel szavazzanak" - nos ezek közül az egyik multi üzenetét olvastam személyesen: természetesen nem arra kértek vagy utasítottak, hogy szavazzon a dolgozó nemmel, hanem ecsetelték a lehetséges hátrányokat és következményeket. Mindegy.
Lényeg, hogy a szétnyíló olló és az alacsony bérek ellen ez nem megoldás, nem ez a megoldás, hanem sok más: például minimálbér bevezetése (Svájcban hivatalosan nincsen kiszabott minimálbér), a TB terhek csökkentése, csillagászati fogyasztói árak csökkentése stb. (ehhez kapcsolódóan majd egy külön posztban)
Valójában szerintem nem is az a baj, hogy mennyit keresnek, pl. egy gyógyszergyár fejesei. Hanem az sokkal jobban piszkálja a csőrömet, hogy hogy lehet, hogy a Baselben egy svájci gyógyszergyár által előállított gyógyszer Svájcban többe kerül, mintha átmegyek Baselben a villamossal a határon és megveszem a német oldalon. Vagy hogy lehet, hogy a szent-tehén bank, az UBS x milliárdot elvesztett a gazdasági válságban, másik x milliárdot büntetések formájában kellett kifizetnie (pl. az USÁ-nak), aztán a tőzsdén az egyik alkalmazottuk x milliárdot "elklikkelt" pár perc alatt, a bank kijelenti, hogy hát, sajnos a kisbefektetők pénze elúszott, de minden presztízs-sportversenyt milliókkal támogatnak, ők a fő szponzorok (lóugratás, F1, tenisz, stb.) és mindemellett kifizetnek a szarul teljesítő fejeseknek, akik lopnak, csalnak, hazudnak, x millió jutalmat. Tisztára, mint a magyar politika.

2. Az autópálya-matrica ára most mégsem emelkedik 40-ről 100 frankra. Ebben csak annyi az érdekesség, hogy a mostani 40 frankos matrica árbevételeiből kb. 30-40%-ot fordítanak a közúti közlekedésre, a többi megy a levesbe, a vasútra, meg egyébre. És most arra hivatkozva akartak emelni, hogy nem elég a 40 frank bevétele a közutakra. Ugye nem kell magyarázzam.
Fő érv volt egyébként, hogy Európában itt a legolcsóbb a matrica, csak ott olcsóbb, ahol nincs is (pl. Németország) és hogy 10-20 éve nem emelkedett a matrica ára. Lehet. Viszont például itt sok háztartásban két autó van, cserélhető rendszámmal, és a matrica még mindig elavult, valójában matrica formában létezik, azaz ha két autód van, akkor 2x40 frankot perkálsz, pedig csak "egy autónyi" terhelést okozol a közúton, mivel egyszerre csak egy autóval közlekedsz. Vontatmányra (utánfutó, lakókocsi) szintén külön kell matrica.
E téma pikantériája, hogy a beadványban a svájciak tekintettel lettek volna a külföldiekre, megmaradt volna a turisták számára a 40 frankos matrica, 2 hónapos érvényességi idővel. Ugyanakkor épp most tervezi Németország, hogy csak a külföldiek számára bevezetik az autópálya-díjat, míg a német benszülöttek továbbra is díjmentesen autózhatnának Németországban. (mégis Svájcra köpködnek, hogy rassziszta és diszkriminatív. Tényleg.)
Tervbe van véve, hogy bevezetik Svájcban is az elektronikus rendszert, ami többek között orvosolná a fenti multiplex problémát, azaz elektronikusan már tudnák a matricát a rendszámhoz kötni, de ami Magyarországon már 10 vagy hány éve működik, az a technika még nem ért ide...

3. Egy indítvány a jobboldaltól: hogy azok is vonhassanak le gyermekgondozási, -felügyeleti jóváírást az adóból, akik nem költenek bébiszitterre, hanem saját maguk vigyáznak a gyerekre otthon.
Sajnos, ez is egy örök vitatéma.
A családosok eleve eszközölhetnek a gyerekek után adólevonást, mindenki. Azok, akik bébiszittert fogadnak, azok ezt a plusz költséget írhatják le adókedvezményként. Ez a beadvány azt szerette volna elérni, hogy meg legyen újra becsülve és megfelelően támogatva a főállású anya intézménye. Svájcban egyébként nincs napközi olyan formában, mint otthon., legfeljebb fizetős, privát (pl. alapítványi) iskolákban. Tehát vagy otthon van anyu és főz, nevel és gondoskodik a gyerekről, lemond a fizetésről, munkáról, vagy a gyereket az utca vagy bébiszitter neveli.
Nehéz ügy. Napközi kéne. Vagy hogy tényleg ne legyen gond otthon maradni és nevelni a gyereket.

Térkép mindehhez.

A központi népszavazások alkalmával a kantonok általában kihasználják az alkalmat és helyi népszavazásokat is csatolnak a központi kérdésekhez. Így történt ez például Bern és Jura kantonban is: az ún. "Berner-Jura", vagyis Bern kanton francia része szavazott arról, hogy az "igazi", francia Jura kantonhoz akar-e inkább csatlakozni. Végülis az az indítvány is elbukott, marad minden a régiben. Bernben azt viszont megszavazták, hogy újabb szigorítást vezetnek be az állampolgárság megszerzésére. (szociális-segélyen élők, elítéltek ellen, stb.) Az interneten a kantonok honlapján helyenként elérhetők az állampolgársági teszt-kérdőívek.

A nép szava úgy döntött, hogy

- marad a sorkötelesség,

- az állam bizonyos extrém járványok idején elrendelhet kötelező oltásokat a lakosságra

- a munka törvénykönyvében eszközölnek némi változtatásokat annak érdekében, hogy az éjjel amúgy is nyitvatartó benzinkúton ne csak kávét, szendvicset meg tampont szolgálhassanak ki, hanem minden árut, ami amúgy is ott hever és nappal árusítható.

A következő népszavazás már izgatottan vár a sorára: november 24-én ismét az urnák elé járulhat a lakosság a következő kérdésekben:

- az ún. 1:12 beadvány, mely azt szeretné elérni, hogy a Svájcban működő cégeknél a legnagyobb fizetés a legkisebbnek legfeljebb a 12-szerese lehessen.
- az autópálya-matrica áráról (a mostani 40 helyett.... mennyi?)
- és hogy azok a szülők is eszközölhessenek adókedvezményt, akik maguk "vigyáznak a gyerekükre", mivel eddig csak azok vonhatták le az adóból a bébiszitter árát, akik ilyet igénybe vetek, fizettek nekik és volt róla számlájuk. Így viszont a bébiszittert nem alkalmazók természetesen hátrányos megkülönböztetést szenvedtek el eddig.

Mire hazatérünk a télies kempingből, hozza is a postás a szavazócédulákat...

Lapzárta után: Nos, a szavazócédulákat még nem kaptuk meg, viszont találtam szép képes statisztikát a szeptember 22-i népszavazásról. (a térkép fölé véve a kurzort, láthatóvá válik, hogy melyik kantonról van szó és az eredmények. A térkép alatt a "Heutige Abstimmungen"-re kattintva előjön egy menü, lehet váltogatni a 3 szavazásra bocsájtott téma között)

A szavazás egyébként úgy zajlik, hogy a központi kérdések minden kanton szavazócéduláin szerepelnek, ezen kívül kantononként eltérő, regionális kérdésekről is kell/lehet néha szavazni. Ily módon például szeptember 22-én Tessin (Ticino) kanton megszavazta, hogy a jövőben tilos a köztereken, nyilvános helyeken a test- és arc eltakarása. Ez leginkább a muszlim nők testleplét célozza meg, de hogy ne legyen diszrkiminatív, azt is jelenti, hogy motoros sisakban nem lehet bemenni bankba... le kell venni.

(Bocs a hosszú szünetért, de a hálózat csapdájában vagyok...amint tudok, jövök új dolgokkal)

Nézzük, miről is kell dönteni.

1. Maradjon-e továbra is kötelező a katonaság?
Nos, a kérdés nem így szól, hanem épp fordítva, tehát aki szeretné, hogy maradjon kötelező, annak NEM-mel kell szavaznia. Természetesen a baloldaliak nyújtották be az indítványt, hogy töröljék el a kötelező katonaságot. Jelen gyakorlat nagyjából úgy néz ki, hogy kötelező; aki nem vonul be (nem akar vagy alkalmatlan), az teljesíthet civil szolgálatot (Zivildienst vagy Zivilschutz közül lehet választani), aki ezt sem akarja, az fizet.
A cégek természetesen eltöröltetnék, mivel nem jó a gazdaságnak, ha a férfiakat folyton behívogatják; a jobboldal viszont azt mondja, hogy ha nincs katonaság, oda a védelem és a biztonság.
Mondjuk a baloldal a horribilis összegekbe kerülő új vadászgépek ellen nem nyújtott be indítványt.
Mondjuk egy semleges országnak minek hadsereg.
Viszont tényleg, egy önkéntes hadsereg valószínűleg tettrekészebb, mint akit akarata ellenére soroztak be.

2. Kötelező oltások
Azaz egy-egy kitörő, nagy hatású járvány alkalmával elrendelhessen-e központilag, alkotmányosan a kormány, az állam bizonyos védőoltásokat.
Igen? És ki és milyen alapon dönti el, hogy mikor, kit és mi ellen...?
Az ellenzők a gyógyszeripar lobbistáit vádolják, hogy egy ilyen beadvány egyátalán létrejöhetett.

3. "Sültkolbász"-indítvány
Jogilag a munkajogot érinti, gyakorlatilag azonban a józan észt.
A jelen gyakorlat szerint a Munka tv-könyve meghatározza, hogy milyen bolt meddig lehet nyitva. Különleges engedélyekkel most a forgalmas főutak és autópálya mentén nyitva tarthatnak a benzinkutak shopjai éjjel-nappal, DE: (ez a "ezt nem hiszem el"-kategória), az állandó árukészlet egy részét le kell zárniuk (letakarni, rollóval elzárni, stb.) és kizárólag olyan cuccokat árulhatnak éjjel (tól-ig), melyek az átutazók vész-szükségleteit elégítik ki. Magyarul éjjel nem árulhatja ugyanazt a hűtött, sütnivaló kolbászt, amit nappal igen, hiába van ott ugyanúgy a hűtőpultban - éjjelre az le van zárva.
Árulhatnak friss kávét meg péksütit, mert ugye az az éhes utazó szükséglete, de pl. sültkolbászt, amit mondjuk csak pár órával később fog otthon grillezni, vagy mélyhűtött pizzát, na azt most nem lehet.
Az egyik oldal azt mondja, hogy ha most a benzinkutak esetében lazítanak a szabályokon, akkor utána elindul a lavina, az összes kereskedelmi cég is hosszabb nyitvatartást akar majd. (Svájcban nincs olyan, mint otthon, hogy éjjel-nappal, szombat-vasárnap SPAR, Tesco, Auchan, Árkád...hanem hétköznap 18:30-ig, szombaton legfejlebb 17-ig, vasárnap minden zárva)
A benzinkút alkalmazottjai megoszlanak: az egyik szerint röhej, hogy pár órára le kell takargatnia a polcok felét, a másik azt mondja, hogy úgyse vesz senki semmit, mindenki csak kávét akar meg pisilni - és ezért kell neki éjszakáznia....
A józan ész viszont azt diktálja, hogy egyrészt, ha már úgyis jelen van vevő-eladó-mélyhűtött pizza, akkor miért ne találhatnának egymásra? Másrészt meg ne keverjük a szezont a fazonnal: ha a multik is jönnének, hogy hosszabb nyitvatartást akarnak, azt majd akkor kell orvosolni, ez most nem az a vita.


Hát, majd szeptember 22-én meglátjuk.

"Jó a buli srácok!"

Egy éve van érvényben "A Záradék", azaz a Svájc és az EU között kötött, a két országra vonatkozó szabad költözködési jogról szóló kétoldali megállapodás záradéka, melyre hivatkozva Svájc alkalmanként 1 évre, de legfeljebb 2014-ig ideiglenesen becsaphatja az ajtót az Unióból érkező bevándorlók orra előtt. Egy éve "csak" a 2004-ben csatlakozott országokra terjesztették ki a záradék hatályát, ám most ezt meghosszabbították, kiegészítve az összes EU tagállammal.

A szocik egyik célja: kifogni a szelet a júniusban népszavazásra kerülő, bevándorlást szigorítani próbáló beadvány vitorlájából. A másik cél nem is igazán cél: szerintem csak látják ők is, hogy ez már szinte menthetetlen helyzet, nincs megoldás, csak csapkodnak maguk körül.

Eleve hülyeség az egész: mivel csak az 5 éves, B típusú engedélyek számát korlátozza. Azaz kiskapuként ott marad az L engedély (legfeljebb 365 napra). 22%-kal több L-et igényeltek az elmúlt 1 év alatt Kelet-Európából, amióta a záradék első variációját kikiáltotta a svájci kormány.

Megoldás (és igazság) pedig tényleg nincs.

Ez az akció most csupán egy okkal több, hogy miért utálja az EU Svájcot, az itteni nép megtapasztalhatja, hogy a rendelkezés nem ér semmit, a gazdaságtól pedig pont azokat a munkaerőket zárja el, amikre szükség van, mert persze Herr und Frau CH nem hajlandó bármilyen munkát elvégezni.

És Bernben nem látják be, hogy a beáramló munkaerő csak a második probléma a sorban. Sőt, a harmadik. Az első a menekült státuszért folyamodó mindenféle színű emberek*, a második a kurvaturizmus és mondjuk harmadik a munkaerő-bevándorlás.

* a bevándorlási hivatal honlapján található tolmács-álláshirdetésekben csupa olyan nyelvű tolmácsot keresnek, amikről még életemben nem hallottam, pedig végigcsináltam 1-2 műveltségi vetélkedőt.

• Lezajlott az idei első népszavazás, a már korábban említett 3 fő témában:
  - támogassa-e központilag az állam és a megye a jobb, szélesebb körű gyermekfelügyeletet célzó megoldásokat, azaz a család és munka jobb összeegyeztethetőségét?
  Eredmény: nem lett elfogadva.
  Kis magyarázat: talán elterjedtebb a hagyományos családmodell, azaz hogy apa dolgozik, anya meg otthon van a gyerekekkel. Vagy később elmegy heti 1-2 napot dolgozni és/vagy fizetnek Tagesmuttert. Nos, ez a többség nem is lát tovább ennél, s a saját orránál: hogy mi van a sok, ún. "egyszülős családdal", ahol anya vagy apa egyedül neveli a gyereke(ke)t. Nekik nagyon jól jött volna, ha elfogadják a beadványt és az állam pénzzel meg rendeletekkel elősegítette volna a gyerekfelügyelet kérdését.
  Előbbi rövidlátók oly mértékben makacsok és maradiak, hogy a fő ellenérv mindösze annyi, hogy: aki nem tud gondoskodni a saját gyerekéről, az ne szüljön. Nem azért kell szülni, hogy utána meg leadjuk a gyereket a ruhatárba. Na, hát ők -még- itt tartanak agyilag.
  
  
  - kapjanak-e a tőzsdén bejegyzett cégek részvényesei nagyobb jogokat annak érdekében, hogy több beleszólásuk legyen a menedzserek csillagászati fizetéseik, juttatásaik, jutalmaik ellen?
  Eredmény: el lett fogadva.
  Méghozzá annyira, hogy egyrészt a népszavazások történetében ez rekord, ennyire egyértelműen és többséggel még soha semmi nem lett megszavazva; másrészt a német sajtó is ettől az eredménytől hangos, jelzésértékűnek és történelmi jelentőségűnek valamint követendő példának nevezi, vagyis megint a "kis szomszéd" volt a merészebb (akárcsak a minarettek építése elleni kezdeményezés), törjük a helyes utat, mint az úttörők...
  Az ellenzők szerint ez elriasztja a multikat, akik nem akarnak több beleszólást a dolgaikba. De mégegyszer mondom: a részvényesek jogait erősíti ez a döntés, nem pedig kvázi államosításról van szó.
  
  - változtassunk-e a közelmúltban elfogadott terület (telek-) rendezési törvényen?
  Eredmény: el lett fogadva.
  Ez a beadvány szeretné korlátozni a túl sok építési övezet kijelölését, a házak, építési telkek szétszórtságát; a cél, hogy a házak a már meglévő házakhoz és az úthálózathoz közelebb épüljenek, ne szanaszét illetve érinti a települések %-ban meghatározott építési- vs. mezőgazdasági hasznosítású területeinek mennyiségét, arányát.
  Nyilván egyetlen kantonban nem kértek ebből: Vallisban, ami gyönyörű hegyvidék és legnagyobb hányadban a turizmusból élnek, azaz kiadó házakat szeretnének építgetni.
  Elsőre mondjuk az egész államszövetség egy kicsit hibbant dolognak tűnik, hogy kantonról kantonra változhatnak a szabályok, törvények, de ha jobban belegondolunk, nem is megalapozatlan: szinte minden kantonban másak az adottságok, a jellegek, a fő szempontok, más a földrajz, más az ipar, a lakosság összetétele, stb. így aztán tényleg van létjogosultsága szerintem a kantonok bizonyos autonómiájának és nem lehet mindig mindent a vízfejből központilag eldönteni.
  
  Itt vannak az eredmények, ha az egérkurzorral a térképre mutatunk, előtűnnek a kantonok nevei, érdekességként...
  
  
• Már hosszú ideje folyó huzavona után tegnap este a parlament mégis meg bírt egyezni az autópálya-matrica áremeléséről: mostmár hivatalos, hogy 2015. január 1-től a mostani 40,- helyett 100,- frank lesz az éves matrica. Az egyik oldal háborog, hogy ez 150%-os emelés egyszerre, szemétség, anyagilag lehúz az állam, mire fizetünk akkor adót, legyenek inkább csak a nagy alagutak fizetősök. stb.
  A másik oldal azt mondja, hogy ez egy béka, amit le kell nyelni, több, mint 10 éve változatlan a matrica ára, miközben a karbantartás egyre csak drágul, de nézzük meg, milyen jó állapotban vannak az utak és sok helyen felújítanak, bővítenek, hát ez sajnos pénzbe kerül, meg hogy külföldön egy nyaralás alkalmával fizet az ember legalább ennyit, pl. Olaszországban, Franciaországban, stb.
  Egyben azonban mindenki egyetért a két oldalról: a bevétel a közúti úthálózatnál maradjon, ne ebből adogassanak a tömegközlekedésnek, vasútnak...
  
  
• Múlt héten egy ámokfutó lövöldözött a munkahelyén, egy fafeldolgozó cégnél Luzern kantonban. Egy 42 éves pasi az üzemi étkezdében nyitott tüzet a munkatársaira, négy áldozat és ő maga is meghalt végül. A lövöldöző egy büntetett előélető, ex-koszovói férfi, aki a testvérétől szerzett marokfegyvert.
  Sajnálom kimondani, de legtöbbször mégis így van: a kék hírekben sokkal többször szerepelnek bevándorlók, mint echte svájciak.
  Hol féltékeny török lövi le a volt feleségét, hol lengyel suhanc lop Porschét és száguldozik, hogy aztán a mezőn nekimenjen valami fának, a sor végestelen...
  
  
• Eldőlt az is, hogy a jövőben a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő homoszexuálisok örökbe fogadhatják élettársuk gyermekét.
  
  Nagyjából ennyi történt mostanában a hegyek közt.
  
  
  

• Néhány héttel ezelőtt jelentette be a Novartis CEO-ja és felügyelő-bizottságának elnöke, Dr. Daniel Vasella, hogy távozik posztjáról. Ez önmagában még nem hír, íme a körítés: Vasellát tartja a svájci közvélemény az úgynevezett Abzocker-könig-nek (az abzocken az nagyjából azt jelenti, hogy anyagilag lehúz), azaz az olyan top-managerek legfőbbjének, akik csillagászati összegeket tesznek, tettek zsebre jutalomként vagy egyéb címen. (mert szépen ül vagy néz...)
  Már távozása előtt is elindult egy beadvány eme gyakorlat ellen, mert nem ő az egyetlen, nehogymár azt higyjük. (megjegyzem: érdekes módon itt nem a politikusok nyerészkednek a legjobban, nem a politikában van a pénz, hanem a gazdaságban) Össze is gyűlt a kellő számú aláírás és a márciusi népszavazáson szerepel is a téma az eldöntendő kérdések között.
  Na, de még mindig nem tértem a lényegre: Vasella kiokoskodott magának egy 72 millió frankos összeget, amit azért kap(ott volna), hogy x évig ne menjen a konkurenciához dolgozni (???). Ez aztán végképp kicsapta a biztosítékot a legtöbb jóérzésű embernél: nem elég, hogy eddig is aránytalan pénzek folytak a zsebébe, de hogy ezután még a semmittevését is így megfizessék...?!
  Nagyon nagy volt a közvélemény rá gyakorolt nyomása, így aztán nagy nehezen bejelentette, hogy a 72 milliót jótékonysági célokra ajánlja fel. Próbálta menteni, ami menthető, de már késő: a Novartis közgyűlésén alaposan megkapta a magáét a (kis)részvényesektől, sőt, időközben feljelentés is indult ellene, meg a gyógyszergyár más vezetői formációja ellen, akik ezt az összeget jóváhagyták, stb.
  Akit érdekel, a gyógyszergyár honlapján olvasható a cég története: 1996-ban jött létre, azóta csak nőttön nőtt, a felvásárlások és fúziók eredményeképp a Novartis ma a világ 5. legnagyobb gyógyszergyártó cége, hozzátartozik a Ciba-Geigy, a Sandoz, a Hexal és még mások, közel 124 ezer embert foglalkoztat világszerte és ezzel 2012-ben 9,6 milliárd dollár tiszta nyereséget termelt.
  Az én különvéleményem az, hogy rendben van, hogy kell kutatásra meg fejlesztésre a pénz, de azért nem kéne ennyire nyerészkedni a beteg, kiszolgáltatott embereken. Arról nem beszélve, hogy mi a gyakorlat? Van egy betegséged, kapsz egy gyógyszert. Aztán a mellékhatásai ellen még több gyógyszert... Tehát többszörösen keresnek a nyomorodon, de meg nem gyúgyítanak igazából, hanem "ezt a gyógyszert élete végéig szedni kell..."
  
  
• Természetesen Svájcba is begyűrűzött a lóhús-botrány, már csak azért is természetesen, mert ugye a Nestlé a legnagyobb élelmiszer-gyártó és ők is készítenek lasagne-t. Nem tudom, hogy otthon szerepelt-e a hírekben, ezért gyorsan leírom: a marhahúsos lasagne-ban marhahús helyett lóhúst találtak, először Nagy-Britanniában, majd egyre-másra derültek ki dolgok, mígnem a botrány elérte Németországot, Franciaországot, Svájcot, stb. Valahogy az is annyira jellemző, ahogy Svájc kezeli ezt a problémát: mivel itt nagyjából elfogadott, elterjedt gyakorlat, hogy lehet kapni lóhúst és -termékeket (kb. mint otthon a nyúl, a békacomb vagy a vadhús: a többség nem szereti, de van, aki igen és hivatalosan lehet kapni, elfogadott a fogyasztása) ezért nem maga az alaptény volt a felháborodás tárgya (hogy jáááj, most lovat ettem!!! pfúúúj!!!), hanem az, hogy ezek szerint az ellenőrzés nulla, gyártás megbízhatósága nulla, az állatokat embertelen körülmények között tartották és vágták, nem követhető le tisztán a hús, mint alapanyag származási helye, a húsban találtak gyógyszermaradványokat és hogy megszegték a szigorú svájci szabályokat, miszerint nem az volt deklarálva a csomagoláson, amit a termék valóban tartalmaz.
  Egyébként érdekes, hogy a spontán megkérdezettek közül (az "utca embere" vagy kommentelők) mindegyike azt vallja, hogy nem szokott félkész lasagne-t vásárolni. De akkor ki (v)eszi meg azt az eladott mennyiséget...? Hehe.
  Furcsa az emberek reakciója is: fentieken kívül a közvélemény azon is felhördült, hogy most az egyébként kiváló lasagne-t miért dobálják ki a boltok, miért nem írják rá, hogy lóhús van benne és kész, és adják akciós áron, vagy miért nem adják az éhezőknek. Ez Svájc, kérem szépen. Nem azt akarom mondani, hogy jó vagy rossz, de más és furcsa.
  
  
• A lóhús botrány kapcsán a Svájcban élő muzulmánok egy csoportja azt találta ki, hogy vizsgálják meg a Svájcban árult kebab meg döner husokat, mert hogy az meg nem tartalmazhatna sem ló-, sem disznóhúst. És tényleg a köztévében nyilatkozik egy török büfés arról, hogy legyen törvény arra, hogy mit tartalmazhat a kebab hús, mivel a jelenlegi jogállás szerint a svájci törvény szarik nem foglalkozik a kebabbal, édesmindegy, hogy mi van benne, ameddig nem okoz járványt, ellenben a korán ugye tiltja a sertéshúst. Mintha otthon a kínaiak bele akarnák írni a magyar törvénykönyvbe, hogy a kínai piacon a büfés csak fajtiszta kutyát főzhet, mert ezt írja elő a kínaiak által gyakorolt vallás.
  Arról nem beszélve, hogy Svájcban a török büféket -nem fogod kitalálni!- törökök üzemeltetik, vagy még esetleg szintén muzulmán ex-jugók, albánok, macedónok, tehát magyarul egymást csapják be, nem a svájci református eteti tiltott disznóval a muzulmánokat.
  
  
• Fenti két téma annyira foglalkoztatta az embereket, meg annyira felkapott téma volt, hogy a bázeli farsangon is nagyon sokan megénekelték, azaz kifigurázták.
  
  
• A farsangnak vége, ezután kezdődik a válóperek szezonja: mivel a nemannyira elenyésző kisebbség farsangkor iszik és b'szik, józanodás előtt-után-közben adják be ilyenkor megcsalások okán a legtöbb válópert. Ez tény.
  
  
• Tehát ha lecsengett végleg a farsang, lehet gyúrni az "iszik vagy vezet?" kérdéskör második felére: idén március 7-17-ig tart Genfben az autószalon. Belépőjegy 16 frank, easyjettel lehet jönni Budapestről Genfbe és jó hír, hogy a genfi reptér a kiállítócsarnokok tőszomszédságában van (bonus track, hogy a vasútállomás pedig e kettő alatt helyezkedik el) tehát olyan nagyon el sem lehet téveszteni. Amennyire én tudom, -de ez nagyon szubjektív vélemény, úgyhogy bocs, ha valaki nem így tudja-gondolja-, Genfben túl sok más látnivaló nincsen, tehát nem kell egyhetes városnézést tervezni, van a tó a szökőkúttal, meg mindenhol franciául beszélő marokkóiak, szóval elég ha egy éjszakára foglalunk szállást.
  
  
• Végleg megpecsételődött az "M13" néven emlegetett, Olaszországból bevándorolt barnamedve sorsa. Sajnos tűzparancsot adtak ki ellene, de persze hosszas mérlegelés és vitát követően. A macit 2012 nyarán észlelték először (az olasz-osztrák-svájci határ mentén elterülő Graubünden kantonban). Sajnos az idők során egyre több kárt okozott (jelentős mennyiségű bárányka, méhészet, kecske, stb. esett áldozatául) és az is kiderült, hogy elég gyakran merészkedett a lakott területekre élelemért. A téli álmot követően egy nap egy 14 éves lány találta magát a macival szemben, nem történ sérülés, de a lány sokkot kapott, kórházba kellett vinni. Ez adta a végső lökést a kilövés irányába. Az állatvédők természetesen hallatják hangjukat.
  
  
• Ueli Maurer (többek között védelmi miniszter) nemrégiben csak úgy mellékesen közölte, hogy be akarja szüntetni a hadsereg híres, tradícionális Patrouille Suisse műrepülő formációját. Erre szintén felhördült a közvélemény, hogy "Noooooooooooooooooooooooormáááális?????" Szóval a vége az, hogy a műrepülők maradnak. Maurer azt nyilatkozta még az elején, hogy a P.S. gépei kiöregedtek és most nincs keret a folklór-repdesés utánpótlására (mert ő ugye vadiúj Grippeneket vesz, amik még nem is léteznek...), de végülis találtak megoldást és továbbra is élvezhetjük a pilóták lélegzetelállító légi show-ját.
  Az a bökkenő az egészben, hogy a kormánynak, a politikusoknak semmi, de semmi realitásérzékük nincsen, itt sem, mint ahogyan sehol a világon. Lásd, amikor be akarták szüntetni a nemzeti lovardát, mert hogy nincs pénz rá. Menekültekre, meg a korrupt, botrányhős UBS bank megmenésére van, bmg...???
  
  

• Végre-valahára, csak úgy döcögősen, loholva a showbiz meg nem váró szekere után, Svájcban is elstartolt a The Voice (of Switzerland) tehetségkutató-énekeskereső, csili-vili, színes szélesvásznú. Az egyik műsorvezető természetesen Sven Epiney, neki már-már egy külön címkét kellene nyitnom. Mentségemre legyen mondva: a kommentelők között is akad szép számmal, akik azt fírtatják: miért kell mindenben neki szerepelnie, hát nincs más???
  Nagyjából lehúzták a műsort a nézők, meg a szakemberek, hogy majmolni akarja a német változatot, erőltetett, nincs színvonal, stb.
  Tőlük kérdezném, hogy mégis mit vártak?
  Eredetiséget, svungot ott, ahol az alsóházban még mindig kézfeltartással szavaznak? Ahol -ugyanott- n+1-szer félreszámolják azt a kb. 50 szavazatot, mégsem váltanak gépi szavazásra?
  Ja, tudod, miért?
  Mert erről is kézfeltartással szavaztak és úgy számolták össze, hogy ne legyen megszavazva....
  
  A zsűri egyik tagja Stefanie Heinzmann, aki dialektjét tekintve eredeti wallisi (az egyik legjellegzetesebb és legértethetetlenebb nyelvjárás), maga is tehetségkutatón tűnt fel a német Showman, Stefan Raab műsorában; azóta elég jól muzsikál.
  
  A másik, akiről még tudok valamit, az Stress: ő az -azt hiszem- örmény eredetű, francia-svájci, alpesi Eminem. Tud németül is, ez kiderül a showból, ugyanis többször cikizik őt, hogy nem tud, pedig de. De rappelni franciául szokott.
  A másik két mentorról sajnos nem sokat tudok, még annál is kevesebbet.
• Itt az újabb bizonyítéka annak, hogy a már említett, közelgő népszavazás első pontjában feltett kérdés (igazából úgy szól, hogy a részvényeseknek több beleszólásuk lehessen a jutalmak és osztalékok meghatározásában) valóban jogos: az elmúlt évben-években különböző címeken összesen mintegy 2,5 milliárd frankot tapsolt el az UBS, a "szent tehén", s most mégis ugyanennyi prémiumot osztogatott szét egymás közt a bank legfelső vezetése. És még meg is magyarázzák, hogy mi vagyunk a hülyék, ha nem értjük.
  Én spec csak két dolgot nem értek: nincs itt valami bankfelügyelet, aki odabasszon???
  És hogy ha ennyi a veszteség, meg a kisbefektetők pénze elúszott, akkor mégis miből szponzorál orrba-szájba a bank mindenféle presztízs-sporteseményeket? (Forma-1, tenisz, lovas sportok...)
• Egymást követően mutatták be itt is, ott is a következő szezon F-1-es autóit. Ne feledkezzünk meg arról, hogy bár leköszönt a nagy öreg, Peter Sauber azonban mégiscsak svájci.
• Mindent elmond az ország helyzetéről két tény: Svájcban mindennapos, hogy a vonatokon a kalauzt rendőrség védi, ugyanis könnyen előfordul, hogy megverik vagy ki akarják dobni a mozgó vonatból, stb.; valamint hogy az államkassza mindenféle költségeit folyamatosan megrövidítik (AHV/IV, munkanélküli-segély, szociális-segély), kivéve két dolgot: a vadiúj Grippenekre és a menekültek etetésére mindig van pénz.
  Előbbiek kb. 4 milliárdba kerülnek, utóbbiak tavaly 1,4 milliárddal lépték túl a költségvetést.
  Előbbiek feleslegesek, hiszen még az F-18-asok is állásukban mennek tönkre, utóbbiak többsége pedig csak ki akarja játszani a rendszert.
  Ja, még az is jellemzi a hangulatot, hogy szinte minden település, ami szóba jön lehetséges menekült-szálló ügyben, tiltakozik. Akadt olyan eset is, hogy a lakók inkább felvásárolták a szóba jövő ingatlanokat, hogy az állam ne rendelkezhessen felettük. Amelyik ingatlan ugyanis az államhoz tartozik, afelett önkényesen rendelkezik, azaz betelepíthet oda menekülteket. Más tulajdonost viszont nem kényszeríthet erre. Olyan példa is akadt, hogy felgyújtottak inkább egy ingatlant, hogy ellehetetlenítsék a betelepítést.
  Ez van.
• Az index is megírta: a lausanne-i egyetem 10 év alatt összesen 1 milliárd eurót kap az EU-tól, hogy az emberi agyat szimuláló dolgot építsen kutatási célból.
• Mondjuk ki: ma február 5. van - és már kapható a boltokban Lindt (és más) húsvéti csokinyúl!
  A Lindt egyébként országjáró túrára indul: hétről-hétre más Coop üzletben állomásozik a túra. Ha az akciós ajánlatból legalább 10,- frank értékben vásárolunk, lehetőségünk nyílik a "Csoki-mesterrel" egy tábla csoki elkészítésére a helyszínen, saját ízlésünk alapján és haza is vihetjük.
• Programajánló: Brazília - Olaszország barátságos meccs Genfben, március 21-én. Jegyek itt.
  Steffi Graf és Andre Agassi, valamint más teniszcsillagok ragyogják be a pályát június 22-én Zugban.
  Jön még Eros Ramazotti, Lana del Ray, Zucchero, meg hasonlók.
  
  

• Talán még emlékszünk: ez év elején Christoph Blocher, az SVP (jobboldal) Torgyánja gyakorlatilag lemondásra kényszerítette a svájci jegybank elnökét. Blocher és társai számlakivonatokat lobogtatva, illegális, bennfentes dollárügylettel vádolták Hildebrandot. Az ügyet most hagyjuk, már nem érdekes.
  De tanulságképpen a végeredmény: Blochernek és ügyvéd társának bíróság előtt kell felelnie, hogy egyátalán hogyan jutottak a dokumentumokhoz (vagy illegálisan, vagy hamisak a papírok), ugyanis Blocher mentelmi jogát elvette a parlamenti bizottság, arra hivatkozva, hogy a vádaskodás időpontjában épp két választás között, tehát lejárt mandátummal, és még nem újrafelesketve varázsolta elő a nyuszit a kalapból és kezdett el vádaskodni.
  Tehát ő is vesztes, de még nagyobb vesztes az ország és a jegybank: amennyire ismerem, Hildebrand kiváló szakember, felbecsülhetetlen értékű telefonnotesszel, hitelesen, tökjól néz ki és soha semmilyen rossz húzása, botránya nem volt. Egy svájci jegybankelnök pedig nyilván nem lefelé bukik: szakértelmét elismerve tárt karokkal fogadta őt a pénzügyi világ. Új állása van Londonban: a világ egyik legnagyobb pénzügyi tanácsadó és vagyonkezelő cégénél (Blackrock) lesz alelnök, októberben kezd.
  Ezen kívül tagja lett egy elit ügynökségnek, akik szónokokat közvetítenek, így pl. Bill Clintont, Kofi Annant, Gerhard Schrödert, Al Gore-t vagy Bono-t lehet náluk beszédre bérelni. 1 órás Hildebrand beszéd 30'000 dollárba kerül, plusz a szervezőknek kell állniuk az elsőosztályú utazás, szállás és ellátás költségeit. Helyette van új elnöke van a nemzeti banknak, akiről még alig lehetett hallani valamit, mármint a ténykedéseiről, az EUR-CHF árfolyam továbbra is válságos és semmi mást nem tesz, mint folytatja a Hildebrand által kijelölt csapáson az eszement euró-felvásárlást.
  Köszönjük, Herr Blocher.
  
  
• Kezdenek elszabadulni az indulatok menekült-ügyben. A hétvégén kb. 5000 ember tüntetett Bernben a parlament előtt a menekült-ügyi szabályok szigorításai ellen. Leghangosabbak az ún. sans-papier-k voltak, azaz a személyes dokumentum nélküliek. Nem is értem, hogy papírok nélkül hogyan jutottak be az országba??? Ezzel párhuzamosan pl. szombat éjjel egy menekült-táborban lakó külföldi megjelent a falu egyik lakásában és késsel támadt az ott lakó, lányát egyedül nevelő anyára. A nő a tévében is elmondta, hogy a jólfejlett tinédzser lányát és barátnőit a faluban a külföldi menekültek inzultálják, füttyögnek utánuk.
  Megint csak ezzel párhuzamosan Svájc folyamatosan kapja az emberjogi kritikákat, holott már tényleg mindenkit beengednek, pénzt kapnak... A vicc az, hogy ezzel párhuzamosan az állami nyugdíjkassza (AHV) mínuszba kerül valószínűleg pár év múlva. Vannak politikusok, akik ennek ellensúlyozása végett törölni akarják a nyugdíjak inflációkövetését, meg hasonló vicces ötleteik vannak; ám arról hallani sem akarnak, hogy a menekült-státuszért folyamodók napidíját 12-ről 8 frankra csökkentsék. Jó, nem?
  
  
• Még mindig folyik a vita, hogy épüljön-e a meglévő mellé még egy Gotthard-autóalagút. Jelenleg közel-s távol ez az egyetlen észak-déli átjáró az Alpokon. Egyrészt régi és felújításra, modernizációra szorul, másrészt nagyon sovány kis átjáró, utazási csúcsszezonokban akár 4 órát is kell várni a dugóban. Ez megint iszonyú pénzeket igényel, nem is csoda, ha 40-ről hirtelen 70 frank lesz az autópálya-matrica.
  
  
• Bár nem érhet a Sziget nyomába egyik sem, de akad itt is szabadtéri rendezvény szép számmal. Eléggé közkedveltek a szabadtéri mozik illetve egyéb programok, lehet keresgélni pl. itt.
  
  
• Sajnos későn kapcsoltam, így mi is lemaradtunk a tegnap előtti eseményről, de szerencsére még be lehet pótolni! Idén ünnepli 60 éves fennállását a REGA, azaz a piros-fehér mentőhelikopteres szervezet. Ez alkalomból már több korábbi időpontban is szerveztek ünnepi nyílt napot a bázisokon, Bernben és Zürichben. Legközelebb július 8-án a Zürich-Dübendorf repülőbázison lehet közelről is megcsodálni a flotta néhány helikopterét valamint egy repülőgépet, mellyel szállítható állapotú betegeket, sérülteket szoktak hazahozni Svájcba.
  
  
• Újra műsorra tűzi a luzerni kultúrpalota a Karib-tenger kalózai c. sorozat két filmjét (1. és 2. rész) élő szimfónikus zenekari kísérettel. Érdemes igyekezni, mert hamar elkapkodják a jegyeket. Vetítések november végén és december elején. Ja, a filmet (németül) feliratozva adják, eredeti angol hanggal.
  
  
• A június 17-i népszavazáson egyik beadványt sem fogadta el a nép: nem lesz új rendszabályozás az orvosi ellátásban, nem kerül még több államszerződés előzetes népszavazásra és nem lehet ezután sem az építési jellegű megtakarításokat adókedvezményként bedobni.

Le vagyok maradva. No de azért nézzük, mi a helyzet.

• Baselben hétfőn hajnali 4-kor elstartolt az idei farsang a hagyományos "Morgestraich"-hel. A baseli farsangot a köznyelv kedvesen a "Dreei schenschte Dagg"-nak, azaz az év legszebb három napjának hívja. Én is meg más is írt már minden évben sokat a baseli farsangról, de most egy eddig még nem említett érdekesség: a hagyomány szerint hajnali 4-kor kioltják a városi közvilágítást, csak a lámpás felvonulás világít. Ezután, azaz pár óra múlva a "klikkek", azaz a felvonuló egyletek mind hazatérnek a klubhelyiségükbe, vagy együtt betérnek egy vendéglátóipari egységbe, akárcsak a többi népek és hagyomány, hogy ilyenkor Basler Mehlsuppe-t és Zibelwähe-t fogyasztanak, azaz egy spéci lisztlevest és hagymás lepényt.
  A klikkek egyébként minden évben más és más, aktuális témát dolgoznak fel, kifigurázva pl. Merkelt, Sárközyt, Berlusconit, a görögöket, zu Guttenberg plágium-botrányát vagy bármi mást, a téma pedig szép, hatalmas lámpásra (Laterne) művészien van felfestve. Egy-egy ilyen klikk akár több, mint 100 éves múltra tekint vissza; ám sajnos néhol hiányzik az utánpótlás. Az egyik klub épp ezt a témát is érintette és a felvonuláson turisták, nézelődők is beállhattak soraikba, hogy ki legyen a létszám.
  További hagyomány még, hogy farsang idején a baseli óváros "kocsmáiban" Schnitzelbängg-előadásokat tartanak. Ezt leginkább a Defekt-Duó-hoz lehetne hasonlítani, aki még emlékszik rá: kis rímes dalokba foglalt poénokat, szatírákat énekelgetnek és itt nem az énektudás a lényeg. Itt is előkerülnek a szokásos témák: aktuálisak és általánosak; helyt kap a Züri és Basel közti "örök rangadó", azaz kifigurázzák a zürichieket, de lehet pikáns is a dalocska. Az ilyen előadók közt találunk kevésbé sikereseket, de nagy népszerűségnek örvendő öreg szakmabelieket is, akiket úgy ismer és kedvel a közönség, akár mi Rodolfót. A kocsmákban előre meghirdetik az egymást váltó fellépőket, asztalt kell foglalni, mert tele vannak a helyiségek.
   
• A Saab (nem Elie Saab) begyűrűzött Svájcba is: ugyan teli a parkoló még csak nem is használt F-18-asokkal, ám valamelyik nehéz gyermekkorával még mindig dacoló öreg fasz politikus, akinek annak idején nem jutott sem ólom-, sem műanyag katona a kinder-tojásból, kitalálta, hogy akkor vegyen -neki- az ország Grippeneket.
  Méghozzá olyanokat, amik jelen időben még nem is léteznek. És annyi pénzért, hogy annyi sok nulla (frankban kifejezve!) el sem fér egy ilyen szerény blogban, mint ez.
  Kis mellékes: ahhoz, hogy egyátalán tudjanak gyakorolni a pilóták az F-18-asokkal, különböző országokkal (USA, skandináv országok valamelyike) megállapodásokat kötöttek: az említett országból jöhettek pilóták az Alpokban a hegyek közti repülést tanulni, cserébe egy normális méretű légtérben végre repülhettek a svájciak a nagymadarakkal. Mert egyébként itthon mire gázt adnak, már ki is érnek Svájc légteréből.
  Erről természetesen nem szavazhatott a nép, nem is értem, miért. Mert valószínűleg nemmel szavaztunk volna.
   
• Fentieken kívül más is borzolja a kedélyeket manapság a hegyek közt: nyilvánosságra hozták, hogy nem elég, hogy Európában, sőt, majdnem a világon egyedülálló az az ostobaság, hogy el sem kell jönni Svájcba, hanem bármely országban lévő külképviseleten lehet menekült-státuszért folyamodni, hanem nagyon sok ilyen menekült-státuszért folyamodót még ingyen be is utaztatják Svájcba, fizetik a repülőjegyüket. Csak az ilyen repjegy-költségek a többszörösére ugrottak 2009 és 2011 között, kb. 110ezer frankról több, mint 400ezerre. És ez csak a jéghegy csúcsa: csak a beutaztatás. Az egész menekült-ügy az országnak több millió frankjába kerül évente; miközben a táborokban a menekültek egymást lopják meg, késelik meg, felgyújtják az épületet meg hasonlók. Ráadásul nagyon sokan ál-indokok alapján jelentkeznek, csak azért, mert a koma mondta, hogy lehet...És aki megkapja az engedélyt, hozhatja automatikusan a családját, stb.stb. Vérlázító.
  Újabb hajmeresztő tény, hogy hogy is van ez?: Szerbia szerepel azon országok listáján, ahonnan hivatalosan lehet menekültstátuszt kérni politikai vagy gazdasági okokra hivatkozva, mégis hivatalosan bejelentették, hogy EU-tagságra jelölték???
  A jelenlegi állás az, hogy tíz éves csúcson volt januárban a menekült-státuszt kérvényezők száma.
  Azt már csak mellékesen említem meg, hogy a nép, a települések nagyjából olyan hévvel tiltakoznak a menekülttáborok létesítése ellen, mint ahogy Magyarországon a zöldek az autópálya nyomvonala ellen, vagy a keresztények a türelmi zónák ellen. Szorozva tízzel.
  Sokan persze arra panaszkodnak, hogy miért kell milliókkal támogatni a menekülteket, minek kell felvenni őket, hiszen úgysem boldogulnak a világ egyik legfeljettebb, leghumánusabb, leggazdagabb országában, miért nem inkább ezeknek az országoknak segít az ember, hogy a hazájuk feljődésnek induljon végre valahára. Hiszen gondoljunk csak bele, sarkítva: emberek a sivatagból, az éhezésből, az évtizedekig tartó polgárháborúkból ide érkeznek Európába...
  Amellett, hogy több tízezer svájci él  Svájcban a létminimum alatt, itt is vannak gyermekotthonok, akiknek jól jönne a segítség, kórházak, idősek otthona, stb.
  Az a baj, hogy az itteni jobbos párt, az SVP sajnos nem találja a megfelelő hangnemet, fröcsögnek, barbár módjára tevékenykednek és nyilatkoznak, elvetik a sújkot, holott ha más stílusban szólnának, a nép mellettük állna, mert pontosan azon problémák húrjait pengetik, melyek a választókat leginkább érintik és foglalkoztatják. Csak sajnos pengetés helyett az SVP tépi a húrokat.
   
• És hipp-hopp el is érkezett az újabb népszavazás: március 11-én járulnak a svájciak az urnák elé, a következő kérdéskörökben:
  - legalább 6 hét szabadság minden munkavállalónak (a jelenlegi általános 5 hét helyett);
  - véget vetni a tömegével üresen álló, összképet csúfító üdülőövezeteknek,
  - aztán arról is, hogy fixárasak legyenek-e a svájcilag készült könyvek a könyvesboltokban,
  - aztán van itt még egy téma a jótékonysági célokból rendezett szerencsejátékokról
  - és végül az építkezési célú megtakarítások adókedvezményéről.
  Ha már népszavazás: azt hiszem, még nem említettem, hogyan is zajlik egy-egy ilyen népszavazás.
  Minden szavazásra jogosult állampolgár kb. 1 hónappal a szavazás előtt a postaládájában talál egy vaskos borítékot.
  A borítékban van egy aláíró ív, aláírás nélkül érvénytelen a szavazás.
  Minden témához mellékelnek egy nem túl hosszú, de részletes tájékoztatót: mit akarnak a beadvány támogatói, tehát mi a cél, mi a mostani gyakorlat, milyen indokokkal ellenzik az ellenzők, mik lennének a következmények, mi a Bundesrat véleménye és hogy hogyan szavazott a kérdésről a parlament két háza. (Nationalrat és Ständerat). Egyébként nyilván akkor kerül egy érvényes* beadvány népszavazásra, ha a parlament két háza plusz a Bundesrat nem bír megegyezni.
  *érvényes: adott határidőn belül 100ezer aláírást sikerült rá összegyűjteni.
  
  Tehát a szavazók otthon a szekreteren aláírnak, beikszelik, hogy igen vagy nem és eljuttatják az illetékesekhez a lezárt borítékot: díjmentesen postán, vagy személyesen elballag az ember a faluházára, stb. Ezt bármikor meg lehet tenni, bármely nap, illetve legkésőbb a választás napján megjelölt határidőig személyesen be lehet dobni a szavazóurnába a borítékot, a közismert módon. Nincs bonyolult adminisztráció, nincs választási bizottság, akinek nem fog a golyóstolla meg hiába keresi a neveket a gépelt listán.
  Viszont: itt mindenki a nevét adja a szavazáshoz.
   
• Ma, február 29-én párhuzamosan az analóg műsorszórással, elindítja digitális szolgáltatását a svájci közszolgálati, az SRG. Tehát a 6 közszolgálati (2-2 német, francia és olasz) adást mától digitálisan is lehet fogni, de nem kell aggódni, nem fognak elsötétülni a képernyők: előreláthatóan 2015-ig párhuzamosan megmarad az analóg adás is. Érdekes, hogy a német a szökőévet illetve -napot Schaltjahr-nak, illetve -tag-nak hívja, amiben a "schalt" az a kapcsolást jelenti: nem véletlen, hogy Zürichben ezt az erőltetett hülye szóviccet találták ki erre az átkapcsolásra, hogy a Schalttag legyen a tévében is Schalttag, vagyis a szökőnap az átkapcsolás napja, érted, nem ragozom tovább.
  Ha jól tudom, az eddigi analóg program helyén adják a digitálisat, tehát ha valakinek még analóg készüléke van, előfordulhat, hogy meg kell keresni, hová is került az analóg adás.
  Egyébként igen, a főváros Bern, de a tévé központja is Zürichben trónol; no comment.
  A történelmi pillanatot, amihez hasonló volumenű változást csak a fekete-fehérről színes adásra áttérés hozott, a tv egy Svájc-Argentína barátságos mérkőzés élő közvetítésével ünnepli. Ma este tehát.
   
• Múlt héten játszott ugye BL-meccset a Basel a Bayern München ellen. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy épp a Baselből igazolt át a Bayernbe a kis törpe sztárfocista, kb. 20 éves Xherdian Shaquiri.
   
• Tovább késik az új svájci frank bankjegyek bevezetése. A közlemény szerint a biztonsági elemek miatt: szeretnék a lehető legmodernebb és legtöbb ilyen elemet beépíteni a frankba. Megjegyzem, hogy a közvélemény szerint ocsmányak az új grafikák, a legszolídabb vélemény szerint is játékpénz a Monopolyból. Röviden: a mostani tök szép, élőben még szebb, senki sem érti, minek kellett új dizájn. A címletek jellemző színvilága marad, tehát a százas ezután is kék marad, az ötvenes meg zöldes, csak ocsmány másmilyen lesz.
  Egyébként a grafikák kivitelezésére a végső, érvényes megbízást nem a pályázat győztese, hanem a holtversenyben második helyezett egyike kapta.
   
• Január végén megtartották az idei gazdasági örsigyűlést is, erről is lemaradtam (mármint a blogban). A WEF Davosban ugyanúgy zajlott, mint eddig: bent kézrázás, mosolygás, eredménytelenség, döntések és nagy szavak, melyeket senki nem tart be; kint pedig tüntetés.

• Roger Federer újra itthon! Miután Wimbledonban elpicsázták Rodzsert és amúgy is minden reflektorfény az új Nr.1-re, Djokovicra esik, nem volt túl sok választása: kegyeskedett visszatérni a svájci Davis-Kupa csapatba. Már tartottak is Bernben nyilvános edzést, és Rodzser aláírt jó sok teniszlabdának látszó tárgyat.
• Pakisztánban a talibánok elraboltak egy svájci nőt és egy férfit. Nem akarok demagóg lenni, de meg is érdemlik. Mégis ki és mi a fenének megy Pakisztánba, főleg Svájcból?
• A Mühlebergben álló atomerőművet a tervezettnél és szokásosnál 5 héttel korábban leállították. Állítólag felfedeztek egy repedést az erőmű falán. Az amúgy is esedékes revízió és karbantartási munkálatok csak szeptemberben kezdődtek volna, ám a japán történések óta hatalmas nyomás alatt tartják az atomerőmű üzemeltetőit az ellenzők. Persze spórolni az árammal senki sem akar.
• És hipp-hopp máris egy újabb beadvány érkezik ma a Parlamentbe: az SVP (jobb)oldal indítványa az lenne, hogy közvetlenül a nép választhassa ki a kormánytagokat, azaz a Bundesrat tagjait. A túloldalon (SP, Zöldek) egyesek két malom közt őrlődnek: vannak, akik személy szerint támogatnák a beadványt, viszont pártjuk hivatalos álláspontja ezzel ellenkező.
• Az FDP (liberálisok) női szekciója svájci mércével mérve szemérmetlenül és szabadszájúan kampányol azért, hogy a női nem nagyobb teret nyerjen a politikai és gazdasági vezetői körökben.
• A magyarországi cenzúra még semmi...Tegnap kommenteltem egyet egy ilyen svájci "index" féle online újságban, hát, úgy meghúzták a szöveget, mint a sicc. Abszolút indokolatlanul.
• Solothurn kantonban egy halott csecsemőt találtak egy komposzt-telepen.

Komolyan hiányérzete van az embernek Svájcban, ha hónapok telnek el anélkül, hogy kikérnék a véleményünket. A mi kantonunkban például idén talán még nem is volt (vagy csak egyszer?) népszavazás.

Bár egyelőre még csak ott tart a dolog, hogy a 110'000 érvényes támogató aláírást nyújtották be a parlamentbe az újabb beadvánnyal együtt; tehát még hónapok tel(het)nek el, mire népszavazás lesz a kezdeményezésből. (Addigra vége a híres svájci grillszezonnak, jönnek megint a hosszú téli raclett-esték.)

A terhességmegszakítás van épp terítéken. Kb. 40 éve folyik a vita, a für und wider az abortusz körül, melyben, mint tudjuk: nincs és nem is lesz megegyezés vagy igazság. (mint ahogyan pl. abban sem, hogy a türkiz az inkább zöld vagy kék-e?)
Jelen gyakorlat, melyet különböző huzavonák stációja után végül 2002-ben hagytak jóvá, az, hogy a terhesség 12. hetéig elvégezhető a műtét, de nagyon meg kell indokolni, beszélni kell pszichológussal, stb. (a megerőszakolásokból eredő terhességeket ez a dolog nem érinti, természetesen az alanyi jogon "jár") és akkor fizeti a TB alapbiztosítás.

A beadvány kiötlői azt szeretnék, ha ez a menetrend annyiban változna, hogy vagy önköltséges legyen a beavatkozás, vagy csak akkor fizesse a TB, ha erre külön köt az ember nő kiegészítő biztosítást.
A támogatók természetesen azok köréből kerülnek ki többnyire, akik legszívesebben betiltanák az egész angyalcsinálást, mert hogy az gyilkosság és ők nem hajlandóak sem anyagilag (ugye a közös befizetett TB járulékból) sem erkölcsileg támogatni a tömegmészárlást. Ők azok, akik inkább fizetnek (többet) a szociális segélyalapba, csakhogy a rászoruló anyák megfelelő anyagi juttatásban részesülhessenek.

Az ellenzők olyan érvekkel vágnak vissza, hogy ha a megelőzést, tehát a fogamzásgátlást részben vagy egészben támogatná a TB, kevesebb lenne az abortusz és ha bárki ingyen hozzájuthatna a védekezéshez, akkor jogosan terhelné a következmény a gyerekcsináló párt. Tovább érv például, hogy az abortusz mindenféle szigorítása, ellehetetlenítése a terhes nőket nem az anyaság felé terelné, hanem gyakrabban egy-egy hentes műtőasztalára, ahol illegálisan végeznék el a megszakítást.
És ezt ugye senki sem akarja.
Mások azt hangoztatják, ugyancsak a beadvány ellen, hogy a láncdohányosok rák-kezelését is a kassza finanszírozza, tehát a nemdohányzók is. Vagy a túlsúly okozta szív- és érrendszeri problémák, cukorbetegség kezelését, usw.
Van tehát még néhány hónap arra, hogy a szavazásra jogosultak átgondolják véleményüket.

Svájcban évente kb. 10-11'000 terhességmegszakítást végeznek. Ezt a számot is lehet ijesztően sok(k)ként, átlagosnak vagy tömeggyilkosságként értelmezni.

Van egy mondás: Egy nő két dologért BÁRMIRE képes az életben: az egyik, hogy legyen gyereke, a másik, hogy ne legyen.

Tehát mint minden probléma megoldását, ezesetben is az okonál kellene kezdeni keresni.

• Stanislas Wawrinka (igen, ő egy svájci teniszező) az acapulcoi ATP-tornán kemény munkával beküzdötte magát a negyeddöntőbe, hogy ott azután egy feltörekvő ukrántól vereséget szenvedve búcsúzzon.
• Mostanában két kitoloncolási hír is lóg a levegőben és foglalkoztat némelyeket: egy homoszexuális iráni fickót egy kisebb drogos bűncselekményért kaptak el és haza akarják küldeni; ám ő most azt állítja, Iránban a melegeket felakasztják, tehát a nemzetközi egyezmények értelmében nem lehet kitoloncolni azt, akire a hazájában halál vár. És tényleg mutogatnak képeket felakasztott emberekről, ellenben a fiatalember az utóbbi években többször is hazalátogatott és mindig sértetlenül tért vissza Svájcba...
  A másik ügy: egy fiatal szíriai-kurd házaspárt (pár éves kisgyerekkel) akarnak visszaküldeni Szíriába, ahol rokonaik számára meghaltak vagy legalábbis halva szeretnék őket látni, amióta áttértek a keresztény hitre. Halálos fenyegetéseket kaptak a kedves rokonoktól üzenetrögzítőre, stb. A bürokrata álláspont az, hogy hivatalosan nincs keresztény-üldözés Szíriában, ezért ki lesznek toloncolva.
  Megint csak tipikusan svájci: húzzák-halasztják a döntést, nem mernek odabaszni...aztán ha mégis, elvétik a célt, de nagyon-nagyon.
• Svájc zárolta Kadhaffi számláit, bár más állítások szerint ennek semmi értelme, jelentősége, mivel a 2008-2009-es Kadhaffi-Saga óta az őrült diktátor amúgy is kivonta vagyonait a svájci bankokból. Most persze perli és fenyegeti ezért Svájcot. Már rég indítványozta az UNO-ban, hogy darabolják szét és osszák szét Svájcot a szomszédos államok között. Nooomális???
• A genfi egyetem készített egy felmérést, melynek eredményei azt mutatják, hogy elképesztő százaléknak nincs pénze Svájcban orvoshoz menni, fogorvoshoz még úgyse. Az emberek nyögik a csillagászati összegű havi TB-t, de csak dobálják ki a pénzt az ablakon, mert ha betegek, úgysem mennek orvoshoz, mivel a vizitért külön-újra kell fizetni, amire nincs pénzük. Komolyan, minden szarért beadványt nyújtanak be, de ezt még senki nem merte meglépni; már évek óta esedékes lenne a rendszer reformja. Az emberek fogatlanok, meg nincs pénzük orvosra, miközben az orvosok, fogorvosok Balin nyaralnak minden évben, villákban laknak meg Porschéval járnak. Elnagyolva ez a helyzet. Ez a gazdag Svájc...
• Az Állami Posta bankszektorban tevékenykedő leányvállalata, a PostFinance az előző évhez hasonlóan most is szétosztja éves nyeresége egy részét az ügyfelei között. Minden pozitív egyenlegű PostFinance számlára márciustól kezdődően 2010 rappent, azaz 20,10 frankot írnak jóvá. Tavaly az ügyfelek Lindt & Sprüngli pralinét kaptak. A média persze megint kikezdi a "jótevőt" - nehogymár valakiről jót kelljen mondani: "tavaly a desszert 31 frankba került ügyfelenként, most csak 20 frankot szánnak egy-egy ügyfélre, ez 30%-kal kevesebb, mint az előző évben..."
  És mit kapunk a médiától? Naugye. Befoghatnák. Igazán.
• Újabb rekordmélységben a dollár a frankkal szemben, tegnap már csak 92 "fillért" kellett adni 1 dollárért, az utóbbi hetek némi emelkedése után az euró is visszatért 1,3 frank alá.
• Az UBS után most a Credit Suisse bukott le Amerikában, sőt a jelek szerint még az UBS-en is túltettek: titkos bankirodában adtak tippeket, kötöttek szerződést  és nyújtottak segítséget abban, hogyan dughatják el USA-adócsalók a hivatalok elől elhallgatni kívánt vagyonaikat.
• A politikusok azon nyavajognak, hogy bár Svájc és a CHF milyen jelentős helyszín és tényező a világgazdaságban, mégsem akarja felvenni tagjai közé a G20. (akkor G21-nek hívnák? Vagy azért nem akarják felvenni, mert akkor valakit ki kéne cserélni a 20-ak közül...?)
• A síturizmus meg azon nyavajog, hogy nincs elég hó, nincs elég bevétel.
• A síelők meg azon nyavajognak, hogy a síterepek üzemeltetői hamis, síelésre kedvezőbb adatokkal reklámoznak, hogy jöjjön a vendég; aki felcuccol a hegyre, hó meg sehol. Több hetes hóadatokat adtak meg a weboldalakon, amik már rég nem voltak aktuálisak.
• Már mindenki készülődik a farsangra.
• Thaiföldi útjuk során egy elefánt-szafarin egy három fős svájci társaság 63 éves nőtagját halálra taposta a begőzölt elefántbika, amint ült. Ledobta magáról a nőt és még egy angol turistát valamint a hajtót. Mások is szereztek sérüléseket, mert egy másik elefánt is bevadult, sajnos az említett hölgy nem élte túl a sérüléseket, azonnal meghalt.
   

Ha jól számolom az első idei népszavazás. (csak mert eddig mindenki síelt)

Egy gyors körkép: állami szinten (tehát minden kantonban) csak egy kérdésben döntött a nép, mégpedig hogy szigorítsák-e a fegyvertartás szabályait. Zürich, Basel és néhány francia-svájci kanton kivételével mindenhol elutasította a nép a szigorításra vonatkozó beadványt, tehát továbbra is hazavihető a katonai fegyver, stb.

További, tartományi kérdésekről is döntöttek a polgárok, így pl. Zürichben arról, hogy megépülhet Svájc második legmagasabb épülete, egy gabonatároló; valamint megszavaztak egy hitelt a Landesmuseum kibővítésére. Bern kantonban arról döntöttek, hogy a meglévő Mühleberg atomerőmű mellé támogatnák egy második, Mühleberg II erőmű építését.

A mi kantonunkban pl. arról kellett még dönteni, hogy pl. növekedjenek-e a segélypénztár által kifizetett TB-hozzájárulások nominálisan, illetve a rászorulók köre bővüljön-e. Ez egy ilyen beugratós kérdés, amire egyértelmű válasz a NEM. Ugyanis nem a kiegészítő-segélypénztár általi támogatást kellene növelni, hogy csökkenjenek az egészségpénztári-terhek, hanem magát az egészségpénztári befizetést, tehát a havidíjat kellene mérsékelni, mert indokolatlanul iszonyúmagas.

Más kantonban pl. képviselőt választottak, valamilyen okból, stb.

Más: a nagy esélyes, Didier Cuche második lett csak a Garmisch-Partenkircheni lesikló világbajnokságon. A világbajnoki ezüst is kiváló teljesítmény, de akkora arca volt előtte, hogy megnyeri, hogy borzalom... Vén róka már, leglaább 4-szer futott neki a VB-aranynak, de úgy tűnik, ez hiányozni fog a gyűjteményéből örökre.

És még egy hír: pénteken zároltál Hosni Mubarak minden ismert svájci bankszámláját. Állítólag dollármilliárdokat  halmozott fel titokban magának és családjának.

Természetesen már készülnek az idei év első beadványai és népszavazásai. Svájc hivatalos honlapján itt olvasható az éppen aktuális beadványokról, azokról is, melyek épp az ellenőrzés-elbírálás stádiumában vannak, illetve melyek csődöt mondtak (azaz 18 hónap alatt nem jött össze a beadvány beadásához szükséges 100'000 aláírás).

Az egyik legfontosabb, döntésre váró kérdés, hogy mi legyen a fegyverekkel.

Az utóbbi 15 év adatait figyelembe véve elmondható, hogy Svájcban évente kb. 300 ember leli halálát lőfegyver által. Egy erős(ödő) parlamenti klikk tehát most szeretné, ha a nép megszavazná, hogy:

• a katonaság fegyvereit a lőszertárban gyűjtsék és raktározzák, ne legyen otthon katonai fegyver
  
• legyen egy állami nyilvántartás a fegyvertartókról és
  
• aki fegyvert szeretne -tartani, megtartani, vásárolni- alaposan meg kelljen támogatnia a miértjét és hogy képességei alapján egyátalán alkalmas-e fegyvertartásra illetve -használatra.

A beadványnak természetesen vannak ellenzői, ők azt állítják, hogy a beadvány -elfogadás esetén- szinte meggyanúsítja és gyerekként kezeli a vadászokat, sportlövőket, stb. civileket, akik eddig is fegyvert tartottak és használtak; katonaság fegyvertartási szabályzata Svájcban az egyik legszigorúbb a világon és ők  kézben tartják a saját dolgaikat; az új szabályok csak a bürokrácia vízfejét duzzasztanák tovább, valamint nem megoldás az igazi problémára, az illegális fegyvertartásra, fegyver-kereskedelemre.

A népszavazás február 13-án lesz, addig még több, másfajta kérdéseket is valószínűleg elővesznek, nehogymár csak egy sor legyen a szavazólapon. Pazarlás lenne.

Más. Kissé megborzolta a kedélyeket, hogy megszületett a végleges elhatározás: Svájc a 16 milliárd frankos hitel realizálásával ratifikálja az IMF-béli szerepét. Ennyi lóvét ad a valutaalapnak, hogy az megsegíthesse az euró-övezet országait bedőlés esetén, a következő páciens valószínűleg Spanyolország vagy Portugália lesz.
Nyilván, ha ennyi pénzről van szó, nincs mindenki azonos véleményen -illetve igen, mindenki azt gondolja, hogy "Miért nem nekem adják?"- de az épp székelő regnáló pénzügyminiszter-asszony E. Widmer-Schlumpf megnyugtatott, hogy a valutaalapnak adni kamatra a lehető legjobb befektetés és még sosem vesztített az ország egy centet sem.
W-Sch. korábban a jogi karosszékben ült és több kapcsolata volt a külfölddel, vagyis az összes Bundesrat közül ő van képben leginkább a nemzetközi viszonyokat illetően és tudja, hogy az utóbbi időben van mit polírozni Svájc imidzsén illetve mivel az állami tartalékok kb. 50-65%-áig betankoltak az össznépi valutából, jó lenne, ha gyúrna magára valamit az euró. Jó, persze, amíg nem adják el, nem is realizálódik a  veszteség, csak a könyvekben, de akkor is.

Megintmás. Az örök "rangadó": Svájc és az EU. Úgy tudom, már kétszer is volt népszavazás Svájc EU-tagságáról és mindkét alkalommal határozottan NEM-et mondott a nép, nem akarnak betársulni a tuti bizniszbe. Évkezdésnek, és mert új "miniszterelnök" vette át a stafétát, rögtön meghívták őt, Micheline Calmy-Rey-t az Arnéába. Az Aréna egy ilyen politikai Mónika-só. Mindenki egymás szavába vágva mondja a magáét, aztán mosolyognak és hazamennek és nem változik semmi.
Annyi a különbség, hogy itt általában nem hiányosak a fogsorok.

Egyik fő téma volt -a külföldi-ellenességen kívül,- mint már említettem: az EU és Svájc kapcsolata. (iszony, nem viszony...) Az EU ugyanis azt találta ki, hogy Svájc vegye át automatikusan a már elfogadott kétoldalú egyezményeket is érintő, EU-n belüli törvény- vagy rendeletmódosításokat.
Igazából szíve szerint már az asztalra csapna, hogy

"baszki, mi a szart játszátok az eszeteket?! mit képzeltek, hogy még hány egyezménnyel fogunk szarakodni a meglévő 300-on felül, külön, csak a ti kedvetekért? Már úgyis mindenre van kétoldalú megállapodás, nem lenne sokkal egyszerűbb belépni a klubba?"
 

Ezzel kapcsolatban eszembe jutott egy-két dolog. Tudom, én magyar vagyok, szóval csak azért, mert itt élek, élhetek, még nem kell nyalni a svájci segget, lehet, hogy más lenne a véleményem, ha mondjuk a csődbe ment Írországban élnék magyarként... De.
Én mondjuk biztosan megkérdezném az EU-t, hogy ha olyan erős gazdaságú tagokkal, mint Franciaország, Németország, Hollandia, stb. a politikusok, közgazdászok krémje (vagy legalábbis annak tartják magukat), 27 tagállamával, csaknem félmilliárd lakossal, annyi adóból, bevételekből sem tudja üzemeltetni, megmenteni, felvirágoztatni az EU-t, akkor mit tehet vajon alig 5-6 millió svájci, ásványi kincsek, nyersanyag, hatalmas kiterjedésű termőföldek, a mezőgazdaságnak kedvező, napos klíma, olaj, aranybánya, autóipar, kikötő, stb. NÉLKÜL az EU-ért????

Meg aztán: a lesarkított tények azt mutatják, hogy Svájc működik, az EU meg mondjuk nem. Vagy nem nagyon. Akkor vajon nem az EU-nak kéne átvennie, ellesnie egy-két dolgot, trükköt, mintsem "MI" vegyük át az EU normákat, szabályozásokat?

Részlet az Európai Unió hivatalos honlapjáról:

"Az Európai Unió legújabb bővítései által a valaha megosztott kontinens egyesült, Európa nagy területén biztosítva stabilitást és jólétet. Habár a csatlakozás óta csak rövid idő telt el, az Unióhoz csatlakozott országok polgárai máris érezhetik előnyeit a gazdasági növekedés, a személyes mobilitás és a korábban elhanyagolt infrastruktúra korszerűsítése terén elért eredmények alapján."

Hehe. Ez a bekezdés egyébként a "Baráti viszony a szomszédokkal" címú menüpont alatt olvasható. Szomszédokként Fehéroroszországot, a Kaukázust, stb. említi, Svájc sehol sincs.
Vagy alapból, a PR-on keresztül is utálnak, nem vagyunk barátok; vagy a PR-on keresztül már bekebelezettnek tekintik Svájcot, tehát nem szomszéd.

UPDATE: a lőfegyverek mellett-után már most folyik a vita a szúrófegyverek viselésével kapcsolatban is.