Svájcban gyönyörű tavak bújnak meg a hegyek meg völgyek között; a wikipédia szerint egész pontosan 1'484 darab.

A nagyobbak hajózhatók is és erre most nagyon jó alkalom kínálkozik: aki rendelkezik COOP Supercard-dal, most mindössze 200 pontért (ami "beváltási értéken" gyakorlatilag 2 frank) válthat a neten egy 11 kuponból álló kedvezménycsomagot, mellyel 11 hajókirándulásra vásárolhat nagyon kedvezményes napijegyeket.

1 kuponnal 1 felnőtt válthat kedvezményes napijegyet, kupononként (felnőttenként) 1-2 16 éven aluli gyermek ingyen utazik vele.

A hajókirándulások:

- Genfi-tó
- Vierwaldstätter-tó (Luzern)
- Biel-tó, Aare und Három-tó hajókirándulás
- Neuenburger- Murteni-tó
- Hallwiler-tó
- Luganoi-tó
- Rajna Basel – Rheinfelden
- Thun- und Brienzer-tó
- Bodeni-tó
- Greifen-tó
- Waleni-tó

Ezt nem kéne ide írnom...de én úgy láttam, hogy a kuponokon nincsen semmi egyedi azonosító, vonalkód vagy ilyesmi, tehát talán az is járható út, hogy csak egyszer 200 pontért veszi meg az ember, de ki lehet nyomtatni többször is. Lehet, de nem biztos.

Tehát megveszed, kinyomtatod és a kasszánál fizetéskor ilyen speciális, kedvezményes jegyet kérsz és átadod a kupont. Ha valakinek nincs Supercardja, de szeretne hajókázni, írjon és veszek neki szívesen kupont.

Részletek a Coop honlapján.

Kupon rendelhető 2014. augusztus 10-ig és a hajószezon végéig használhatók fel.

Alig egy hete épp azt mondtam Velencében, hogy a függővasút sínpályája pont olyan, mint egy Alien-lény gerince Giger tollából, másnap meg olvastam, hogy meghalt.

Hans-Ruedi Giger 74 éves korában hunyt el, egy balesetben szenvedett sérüléseit csak 1-2 nappal élte túl.

1979-ben Oscar-díjat kapott az Alien (magyarul azt hiszem a Nyolcadik utas a Halál) című film szörnyének megalkotásáért. Később is ezen a vonalon maradt: szörnyeket, erőszakkal és brutalitással töltött sci-fi alakokat, alakzatokat hozott létre íróasztalán.

Legutolsó munkáinak egyike a Prometheus filmben láthatóak.

Bár évtizedek óta Zürichben élt, a munkásságát kiállító gyűjtemény Gruyerben, Fribourg kantonban tekinthető meg. (Gruyere szép kirándulás akkor is, ha a gyűjteményt nem nézzük meg.)

Itt.

A bázis a Brienz-tó partján, Brienz településhez tartozó Aaregg kempingben volt.

Kirándulások innen:

• St. Beatus cseppkőbarlangok
• Lauterbrunnen
• Interlaken
• Trümmelbachfälle
• Jungfraujoch
• Aareschlucht (itt már korábban voltunk, most nem)
• Freilichtmuseum Ballenberg (itt is korábban voltunk)
• Meiringen-Hasliberg (itt még nem voltunk)
• Brienzer Rothorn (itt is korábban voltunk)

Majd kiegészítem kis élménybeszámolóval...ha egyszer megint lesz időm. És jön majd egy újabb népszavazás is, meg infó a nyugdíjrendszer 2. oszlopáról.

U.I.: Szerencsére locsolkodás nem volt!

A kecske is jól lakjon, a káposzta is megmaradjon. - Er will den Fünfer und das Weggli. (Hochdeutschban nem tudom, ez így svájci németül használatos és dialektben hangzik eredetien) Lefordítva annyit tesz, hogy valaki meg akarja tartani az 5 frankos érméjét is, de zsömlét is akar (a pénzéért). Az 5 frankos érmét egyébként a köznyelv "Fünfliber"-nek hívja.

négykézláb - auf den Vieren

Viszik, mint a cukrot. - Es geht weg, wie warme Weggli. (úgy fogy, mint a friss, meleg zsömle)

einen fahren lassen (er hat einen fahren lassen) - fingani

nem egészen ez a kategória, de ha már itt vagyok: ha valaki itt szeretne vásárolni műszaki cikket, a vételár megjelölése mellett (pl. a reklámújságban) gyakran találni egy feliratot: inkl. vRG. Ez azt jelenti, hogy "inklusive vorbezogene Recycling-Gebühr" , azaz a vételár tartalmaz pár franknyi előre behajtott hulladékkezelési díjat. Régi élményeim szerint otthon ilyennel leginkább csak a hűtőszekrényvásárlásnál találkoztam, de.

Ez azt is jelenti, hogy elvileg minden műszaki bolt köteleles visszavenni ingyen a régi, kidobásra váró műszaki cikkeket. De azért érdeklődjünk erről előzetesen, konkrétan.

Először is azt, hogy január 1-től immár Svájcban is kötelező lett-lesz nappal is a világítás használata az autókon és a kétkerekű járművökön is a forgalomban. Településen belül is, kívül is, mindenhol. Ha elkap a rendőr ohne, most még a bevezető fázisban elnézőbbek, de bizonyos türelmi idő eltelte után 40,-frank a bírság.

És természetesen hoz az Újév rögtön február elején egy népszavazást is. Lássuk.

Az SVP-vel (jobb oldal) az a baj, hogy semmi Fingerspitzengefühl nem található az egész pártban. Röviden: igazuk van általában, de olyan agresszívan és bunkón adják elő magukat, hogy még azokat is meg- és elrémítik, akik egyébként támogatnák őket. A másik probléma az, hogy ha még meg is szavazzák a beadványukat a népszavazáson: a Bundesrat addig mismásol, hogy mindig kitalál valamit, amiért nem lehet a gyakorlatba átültetni a megszavazott elméletet. De e kettő problematikából az SVP-t egyik sem érdekli igazán, ezért fáradhatatlanul adogatják be az idegenellenes beadványaikat. Íme a legújabb: a tömeges bevándorlás ellen.

A beadvány azt célozza meg tulajdonképpen, hogy újra legyen éves kontingens a bevándorlók számát tekintve, összességében a bevándorlók, menekültek és a Grenzgängerek számára közösen. A munkáltatók a svájciakat részesítsék előnyben, ne lehessen rögtön az egész kiterjedt rokonságot betelepíteni, csak azért, mert apu itt talált állást, stb.

Nagyon idegengyűlölőnek hangzik. De egyszerűen nem lehet átugrani a tényeket, a kiinduló helyzetet, ami alapjaiban más, mint pl. Magyarországon. Erről évekig lehetne írogatni...
Svájcban nincs olyan, mint otthon, hogy autózol a kietlen, elhanyagolt, gazdátlan mezők mellett vidéken, mert senkinek nem kell a föld. Itt szinte minden négyzetcentiméter valakié! Mert sokmindenki azt akarja!
Nagyjából 1/3-ad Magyarországnyi területen élnek itt 8 millióan.
Plusz a turisták.

Otthon ha van egy kis lakásod és ki szeretnéd adni, vagy találsz rá bérlőt, vagy nem. Itt egy meghirdetett lakásra legalább 5-8 jelentkező akad (nem csak a városban, hanem szinte mindenhol) és így esett, hogy igen, a tulaj kiválaszthatja, hogy kinek akarja kiadni a lakását.
Ezzel összefügg és egy másik blogban támadt is nézeteltérésem más ittlakó magyarokkal: nem, kurvára nem mindegy, hogy pl. hol parkolsz az autóddal. Te vetted a kocsidat, neked kell gondoskodni arról, hogy hol tudod tárolni. Azt írta az illető a másik blogban (kommentben) kb., hogy "a mélygarázs drága, azt nem akartuk fizetni, sőt, a felszíni parkoló is drága, azért sem kartunk külön fizetni, úgyhogy odaáltunk a Látogatóknak fenntartott parkolókba, mert úgyse jön senki látogatni, mindig üresen állnak azok a helyek." És akkor csodálkozunk, ha utálnak minket, külföldieket? Amikor mindenki havonta fizet legalább 30,-fr-t de földrajztól függően akár ennek a többszörösét is egy felszíni parkolóhelyért, ő meg odaáll ingyen a látogatók helyére, mert ő úgy ítélte meg, hogy sose jön látogató?

Milyennek képzeled az életet egy olyan országban, ahol a gyereked az óvodában nem azt a nyelvet tanulja, beszéli, amit tőled, az Édesanyától hall, holott a szülőföldeden éltek? Ugyanis annyi a külföldi gyerek, hogy a közös nyelv jobb híján a Hochdeutsch, és a svájci anya gyereke nem tanulhatja meg a világot meg a versikéket a svájci dialektben, mert mondjuk rajta kívül csak 1 másik svájci kisgyerek van az oviban, a többi 17 meg mindenféle színű meg nemzetiségű.
A telefonos ügyfélszolgálatoknál is sok helyen van külön menüpont: 1-es gomb CH-német, 2-es gomb francia, 3-as gomb olasz, 4-es gomb Hochdeutsch a bevándolrók részére...

Svájcban az integráció mércéje elsősorban nem az, hogy hány svájci havert szerzel, hanem hogy betartod-e a szabályaikat és hogy Te mit teszel a közösségért, vagy azért, hogy továbbra is úgy működjön a rendszer, ahogy eddig.
Igen, tudom, a sok kurva szabály, már fingani se lehet tőlük. Igen, értem.
Csakhogy ettől működik még mindig az ország, ettől elviselhetőbbek a hétköznapok, lassan 7 éve élek itt és még soha senki nem hallottam ingerülten beszólni egy boltban, postán, ha várni kell, sőt, egyszer tanúja voltam egy koccanásos balesetnek, nyilván nem örültek, de ott se volt anyázás.
A rendőrségi hírekben szinte 99%-ig csak külföldiek, vagy "migrációs hátterrel rendelkező" svájciak szerepelnek. Autót lopnak, száguldoznak és feltekerednek a fára, egymást ölik meg féltékenységből, sőt, pár hónapja megöltek egy svájci nőt a saját lakásában, valószínűleg azért, mert tanúskodnia kellett volna egy külföldi ellen, aki rokkantnak tetteti magát és így jogtalanul veszi fel a nemkevés rokkantnyugdíjat már évek óta...Satöbbi.

A svájciak másképp működnek, ilyenek, nem tökéletesek, vannak hibáik, de egész jól működik az országuk és majd akkor tanítsuk meg nekik a külföldi szokásokat, ha azok jobban működnek, mint az övéik.

Másfelől, ha előkerül az integráció, elgondolkodom, hogy mégis hogyan működik, működhet.
Vegyünk egy átlag albánt, akit rendszerint olyan munkára vesznek fel csak, ahol szintén alig találkozik svájcival, mert csupa szintén albán, koszovói, marokkói, török, eritreai, olasz stb. kollégák között dolgozik. Egymásközt ha beszélnek se értenek meg mindent, mivel senki nem az anyanyelvén kommunikál és nem is felső szinten. Ők munka után hazamennek a szintén albán, marokkói, koszovói, török, eritreai, meg olasz családjukhoz. Ott az anyanyelvükön beszélnek és nyilván olyan témákról, melyeknek köze nincs Svájchoz vagy a beilleszkedéshez, annál inkább a saját életükhöz, gondjaikhoz, hétköznapjaikhoz. Ez természetes.
Kérdés: ők hogy fognak valaha is beilleszkedni?
Nekik nem tanítja meg senki a svájci 1x1-et, mint nekem a férjem, akitől mindent ellestem és megtanultam. Mi nagyon sokat beszélgetünk mindenről, ahogy őt megismertem és megismerem egyre jobban, megértem a dolgok svájci miértjét.

A férjem albán beosztottja, D. szeretett volna a házához egy télikertet építtetni. A szomszéd legalább 3-szor emelt kifogást az építési engedély ellen és D. a mai napig nem érti, hogy miért? És akárhogy próbálja elmagyarázni neki a férjem, nem érti. És valószínűleg soha nem is fogja megérteni, pedig gyerekkora óta itt él Svájcban.
De van 2 Mercedese és egy VW-je.*

*errefelé köztudott, hogy nagy, limuzin Mercit, Audit, meg egyes VW-modelleket szinte csak jugók, albánok vásárolnak. Évtizedekig semmijük nem volt, de itt rázni kell a rongyot, ez a mentalitás. (megj.: nekünk 2 db 8-9 éves Nissanunk van és nem azért, mert nem engedhetnénk meg magunknak egy Mercit.)

Na, jól elkanyarodtam a népszavazástól...

A második téma fabruárban az abortusz lesz, mégpedig hogy legyen "magánügy" és a saját pénztárca dolga, ne finanszírozza a TB. Az SVP szintén támogatja az ügyet, lehet, hogy ennek is ők voltak a kiagyalói, már nem tudom. Lényeg, hogy az állítás szerint ugye a TB-kasszák fizetik az abortuszt, tehát közvetve azok pénzéből is folyik a beavatkozások finanszírozása, akiknek semmi közük az abortusz témához vagy éppen ellene vannak. A beadvány csak azt szeretné elérni, hogy ez legyen magánügy, aki akarja, fizesse maga, mert a terhesség és a megszakítás nem betegség, nem kéne ezzel terhelni a kasszákat. Alacsonyabb havi TB-díjakat is kilátásba helyeznek, amennyiben a nép megszavazza a beadványt.
Mondjuk az én ellenérvem annyi lenne pl. hogy egy alkoholista májbetegségei mennyire "betegségek"? Vagy egy erős dohányos szervi bajai? Ők miért nem fizetnek akkor sokkal magasabb havi díjakat?

A harmadik kérdéskör: a vasúti hálózat jobb kiépítése, fejlesztése és finanszírozása. Az SVP ellene van, a dolog kicsit összefügg a múltkori autópálya-díj -nem- emelésével is.
És összefügg a bevándorló és menekült-kérdésekkel is, de ezt is már említettem. Évi X csilliárdok folynak el, gyakorlatilag a nép tudta nélkül az EU-ba, az EU-bővítési programokba, a menekültekre, meg minden egyébre, és akkor jön a Bundesrat ilyen ötletekkel, hogy dráguljon ez, meg az, legyen több az ÁFA a vasút javára... meg ilyen vad ötletek. Ismerek én is olyan menekültet, a férjem beosztottjai, aki hajón, konténerben jutott át valahogy Európába, mellette emberek haltak meg, sőt, az egyik srác mellett a saját bátyja halt meg, míg a sivatagon át elértek Afrika északi partjaihoz, hogy valami risszrossz menekültekkel teli bárkába szálljanak a remény felé... és őszintén, nincs bennem semmi rosszindulat, csak nem értem, hogy hogyan és miért... nem látsz szakadt menekültet. A tévériportokban sem.
Mindegyik Nike meg Adidas cuccokban van, iPhone van a kezében.
Egy átlag svájci család jövedelmének egyharmada meg csak a Tb-re megy el?

És akkor megint megkérdem: csodálkozunk, ha az idegenellenesség megértő fülekre talál(na)?

Svájcban három nagy, családi, tradicionális -mondjuk Svájcban minden tradicionális, ami azt jelenti, hogy félnek a változásoktól- kekszgyár működik több kisebb, meg a Coop és Migros saját gyáraik mellett: a HUG, a Wernli és a Kambly.

Mindegyik nagyon finom kekszféléket készít, mindháromnál van Fabrikladen azaz közvetlenül a gyár mellett saját bolt, ahol lehet venni a termékekből.

Kambly
Ő az én kedvencem. Lehet kapni a kereskedelmi forgalomban is, de nem a teljes választékot, csak amit a szupermarket-lánc berendel és árulni akar. A Fabrikladenben viszont hosszú polcok között sétálhatunk és korlátozás nélkül lehet csemegézni, próbálgatni az isteni csokis meg kevésbé csokis, édes vagy éppen sós süteményekből. Van egy kis kiállítás is a sütés illetve cég történetéről és nagyon büszkék arra, hogy szinte minden lehetséges alapanyagot a közeli régióból szereznek be, az Emmen folyó völgyéből. (vö. Emmenthal - emmentáli sajt)
Vasárnap is nyitva vannak, tehát ha már nagyon nem tud az ember mit kezdeni egy borús vasárnap délután, jó kis kirándulás: keresztülautózni az Emmenthalon, nasi, van szép kávézó is a polcok mellett és persze otthonra is vásárolhatunk egy kis raktárkészletet a mennyei jóból. Alkalmanként lehet jelentkezni kézműves sütésre, ahol egy Kambly-szakember vezetésével mi magunk is készíthetünk nyalánkságokat, vagy épp gyerekek részére szerveznek süti-készítést.

A honlapon látható még egy bejárható Kambly-túra útvonal, amihez letölthető túravezető-alkalmazás is van; bebarangolhatjuk a vidéket, ahonnan a felhasznált alapanyagok származnak.
A másik attrackió a Kambly-vonat, szépen kamblyra dekorálva elszállít bennünket Trübschachenbe, ahol az egyik Fabrikkladen található. (a másik Lyssben van, lásd honlap)

Tulajdonképpen össze is lehet kötni a kettőt, mert lehet úgy kanyarodni, hogy útba essen a

HUG
Ez is nagy hanyományokkal rendelkező kekszgyár, jelenleg a családból két fiútestvér vezeti az üzemet, a csomagolásokon rajta van a portréjuk (grafika). Míg a Kambly termékei inkább csokisak, csábítóak, addig a HUG kekszei közt sok teljes kiőrlésű gabona-kekszet találunk (Dar-Vida termékcsoport), csokis szinte egyátalán nincs, elvétve 1-2 fajta; karácsony idején pedig ontják magukból az ánizsos, mézes, szegfűszeges, meg ilyen-olyan, tipikus karácsonyi ízeket.
A Dar-Vidáról érdemes megjegyezni, hogy mikor Puskás az Arany-csapattal 1954-ben 3-2-re vesztett a foci VB döntőjében Bernben, az időt és játék állását jelző óratornyon is volt már Dar-vida reklám. (a képen bal oldalt: "Dar-vida, a sportolók reggelije")
Csokis igazán akkor lett a termékpaletta, mikor 2008-ban a HUG család átvette a Wernli gyárat. A Wernli termékei inkább a Kamblyra hajaznak: igazi csábító finomságok, nápolyi félék, keksz csokibevonattal, variációk száz témára...
A HUG-nak is van két Fabrikladen-je, bár nem olyan impozáns, mint a Kambly-é. Willisauban nincs kávézó, se kiállítás, csak a kis bolt, de itt is lehet mindenből próbálgatni, kóstolgatni. Van gyűjtőkártyájuk, ha az ember összegyűjt kellő mennyiségű kis pecsétet, kap egy zacskó kekszet ingyen. A másik boltban, Maltersben még nem voltunk, nem tudom, milyen.

Wernli
Mint említettem: pár évvel ezelőtt felvásárolta őket a HUG, ám a márkanevet okosan meghagyták (tudod, a tradíció). Ahogy a Győri Keksznek a Pilóta vagy a Vaníliás karika, úgy a Wernlinek a JURA-Waffel a nagy slágere. Egyszerű kakaós nápolyi, bevonat nélkül, könnyú, puha, mégis "hallod" és isteni finom. Kapható normál kakaós vagy keserűcsokis változatban. De számtalan termékük van, egyik finomabb, mint a másik.

A németszótárból márpedig azért maradtak ki ezek a kifejezések, mert a franciaszótárban találhatóak.

Nem vicc. Nem mondanám, hogy a német és francia nyelvterületek összemosódtak volna Svájcban, de jónéhány dolgot mégis csak a francia elnevezéssel illetnek, annak ellenére, hogy van rá német szó. Alább tehát olyan francia, franciás szavak jönnek, amelyeket bárki bárhol hallhat-használhat a svájci-német nyelvterületen. Meg fogják érteni. Sőt.

Merci - Merci vielmal - köszönöm, nagyon köszönöm - (a Danke, Danke vielmal helyett)
Couvert - boríték (Umschlag)
Velo - kerékpár, bicikli (Fahrrad)
Glacé - fagyi (Eiscrem)
Cornet - tölcséres fagyi (Eiscrem)
Etui - tasak, tartó, borító (pl. Hülle helyett)
Occassion - használt gépjármű (Gebrauchtwagen)
Pneu - autógumi - (Reifen)
Ade (az Adieu! mintájára fonetikusan) - viszlát - (Auf Wiedersehen)
Sali, Salü (a Salut! mintájára) - szia
Billet - jegy illetve használják a vezetői engedélyre is (Ticket ill. Führerausweis)
Portemonnaie - pénztárca - (Geldbörse)
Bouillon - húslé, húsleveslé - (Fleischbrühe)
(Rabatt-) Bon vagy Coupon - kupon - (Gutschein)
Duvet - paplan(huzat) - (pl. Daunendecke)
Poulet - csirke(hús) - (Hähnchen)
retour - vissza - (zurück)
retournieren - visszaad, visszaküld - (zurücksenden, zurückgeben)

folyt. köv.

Az egyik ok, amiért megritkultak a bejegyzések, az némi hirtelen megsokasodott különböző elfoglaltságok egyvelege, ami közül ez az egyik.

Múlt pénteken voltunk egy pinceszínház előadásán Baselben. Nem egy Shakespeare, sem Arthur Miller, de két órán át jókat nevettünk a kis komédián.

A pinceszínház neve Fauteuil, az előadás címe pedig "s Gäld liggt uf dr Bangg" (Das Geld liegt auf der Bank - A pénz a bankban hever). Kis vígjáték sok poénnal, szóviccel és helyzetkomikummal, bázeli dialektben.

Külön említést érdemel a főszereplő, a páncélszekrények rémét alakító Buddy Elias, aki 1925-ben született Frankfurtban és manapság 88 évesen még négykézláb komédiázik a színpadon minden este, sőt némely napokon 2-3 előadása is van.

Szerintem elég nehéz az embereket megnevettetni, sokszor erőltetett poénokkal vagy ordenáré módon próbálják elérni az írók, rendezők, stb. Ez alól kivétel ez a darab, nekem nagyon tetszett, szívből nevettem végig a két órás előadást.

2013. október 19. és 2014. április 6. között tekinthető meg Baselben (hol máshol...?) egy kiállítás, ami MM rajongóknak kötelező.

Több, mint 700 használati- és egyéb emléktárgyat mutat be időszaki kiállításán a baseli Játékmúzeum (Spielzeug Welten Museum Basel, nem összekeverendő a Spielzeugmuseum Riehennel). A kiállítás anyaga Ted Stampfer magángyűjteményéből származik, mely a legnagyobbnak, leggazdagabbnak számít Európában.

Az 1926. június 1-én Norma Jeane Bakerként született filmcsillagot egy eddig nem túl sokat árnyalt perspektívából igyekszik bemutatni a gyűjtemény: milyen volt Marilyn Monroe, az ember, az egyszerű nő; mi volt a csillogás, siker és megközelíthetetlen dívaság túlfelén, az érem másik oldalán; az egyszerű hétköznapokban, ha egyátalán voltak ilyenek.

Immár harmadik évadját éli a svájci parlament lézershow-ja.

Október 18. és december 1. között minden este ámulatba ejtő látni- és hallanivalóra intiválnak az alkotók a berni Bundeshaus előtti "Kossuth-térre":a homlokzatra vetítenek színpompás animációkat, Helvetia és Tell Vilmos köré szőtt legendákat, zenei kísérettel.

Némi ízelítő a youtube-ról.

Bonus-track: ha szembenállunk a Bundeshaussal, akkor bal oldalon található a Svájci Nemzeti Bank és állítólag a két épület előtti flaszter meg spriccelő kis szökőkutak alatt van az ország hatalmas arany- és miegymás tartaléka...

Néhány kifejezés, ami nincs benne a "Jó napot kívánok, merre található a szocialista ifjak kultúrháza?" - féle nyelvtankönyvek szójegyzékében.
De máshol sem.

sacc per kábé - Handgelenk mal Pi (csuklószor 3,14)

ég és föld (a különbség két dolog között) - wie Tag und Nacht (mint a nappal és az éjszaka)

ez más tészta vagy ez más lapra tartozik vagy egyszerűen két külön dolog - das sind zwei Paar Stiefel (ez két -külön- pár csizma)

jó pap holtig tanul - man lernt nie aus

hát, berúgtam... - ich habe einen sitzen

jössz Te még az én utcámba vagy még találkozunk - man sieht sich zweimal (im Leben)

és a kedvencem:
ha lúd, legyen kövér - wenn schon, denn schon (ha már, akkor már - ez mekkora már! :-) )

folyt. köv, az eszembe jutás sorrendjében és tempójában

Maradjunk annyiban, hogy "Nadrágemelintés".

A Hoselupf egy másik szó Svájc nemzeti sportjának elnevezésére, ami hivatalosan a Schwingen. (nem keverendő össze a szvingerrel)
A sport maga -az én laikus szememnek- egy olyan birkózás-cselgáncs féle testi érintkezés, több menetben, körkapcsolásban, keresztben kieséses rítus szerint. Fürészporral terített küzdőtéren folyik a bírkózás, teljes öltözetben: póló vagy havasi gyopárka mintás, népies ing, hosszú nadrág és erre húzzák rá a zsákszerűnek tetsző rövid nadrágot, aminél fogva tartja egymást a két küzdő fél (ott keresnek fogást a másikon és húzzák a nadrágjánál fogva, innen a Hoselupf elnevezés) Egy-egy küzdelem alig néhány perces, kétvállra fektetéssel ér véget.

Tegnap volt az ünnepélyes, hivatalos megnyitója és első eseménynapja az idei, 2013-as Országos, államszövetségi Schwinger-bajnokságnak (Eidgenössisches Schwing- und Aelplerfest). Az országos megmérettetést 3 évente rendezik meg, legutóbb 2010-ben egy akkor 20 éves fiatal meglepetés, Kilian Wenger lett a Schwingerkönig (a Birkózók Királya). Ő akkor egy érdekes rekordot állított be: előtte 30 évvel ezelőtt sikerült az, amit ő is elért: hogy 8 küzdelemből 8-at megnyert és így vonult a döntöbe, ahol szintén nyert.

Most egyébként nem áll ennyire jól, ha jól hallottam a hírekben, már el is szállt a reális esélye a címvédésre. Eddig a legeredményesebb Király Jörg Abdelhalden volt, összesen háromszor volt győztes Schwingerkönig. Jörg egyébként nem csak a fő számban aratott már sikereket, hanem a melléksportágakban is, úgy mint Hornussen a vagy Steinstossen.

Az esemény mindig máshol kerül megrendezésre, idén Burgdorfban, ami az Emmentáli sajt szép hazájában helyezkedik el, az Emmen folyó völgyében. A térképen épp egy gondolatnyit balra és lentebb az ország közepénél, Bern kantonban.

A bajnokság vasárnap estig tart, a fődíj a dicsőségen kívül pedig Ő. Egy nagyon sok pénzt érő tenyészbika.

Épp nemrég hangzott el a svájci közrádió slágerlistáján ByeAlex Kedvesem dala, mégpedig a 75-ös listán újoncként rögtön a 40. helyre jelentkezett be.  A svájciaktól 10 pontot kapott Alex, itt eléggé tetszik a népeknek, nekem is. Köszönöm szépen, csak ennyit akartam, a többi híreket majd később.

Némi szünet után most visszatértem, elég sűrű 1 hét áll mögöttem, többek között ilyen dolgok "jöttek közbe":

• Április utolsó hétvégéjén Grenchen kis repterén (Solothurn kanton) rendezték meg az évi rendes helikopter találkozót. A kiállított helikopterek többek között: a katonaság szeme fénye, a Super Puma; vasárnap hajmeresztő mutatványokat mutatatott be a fejünk fölött, volt még Eurokopter, stb.
  A képeken nem látom, pedig ő is ott volt: Sigi Schwarz és a Red Bull helikoptere. A hivatalos képeken azt a gépet sem látom, amivel mi repültünk (valami újféle Eurocopter), ugyanis a repülős napokon általában szokott lenni "reptetés", azaz be lehet fizetni egy kis sétarepülésre és hát igen. Ha már ott vagyunk. Akkor repültünk egyet.
  
  
• Szóval ez volt vasárnap, aztán pár nap múlva, a hét közepén végre sikerült szerezni tiszteletjegyet a Baselworld Óra- és ékszerkiállításra. A Baselworld a maga nemében és méreteit tekintve is teljesen egyedülálló: a legnevesebb óra- és ékszergyártók találkozója, a luxustól a divatékszerig - a Rolextől a Hublot-on át az Esprit vagy Puma modellekig. A kiállítás hivatalos kiadványa elektronikus változatban is elérhető, szó esik benne Roger Federer és a Rolex együttműködéséről, valamint megszólalnak a leghíresebb márkák képviselői. Idén Johann Schneider-Amman, gazdasági-iparminiszter nyitotta meg a kiállítást. Jellemző adat, hogy a kiállítás ideje alatt játszott Basel (FCB) itthon a Chelsea ellen és alig találtak valahol hotelt az angoloknak, mert legalább 50 km-es körzetben már jó előre az összes hotelszoba foglalt ilyenkor.
  A kiállítás elnevezése egyébként tökéletes: Basel amúgy is elvarázsol, imádom, és a "kis ékszerdoboz" - a gyémántok, rubinok világa város a városban - egy külön világ a világban. A vásárváros amúgy is hatalmas csarnoképületeiben vannak felépítve a "standok", melyek valójában finomstílusú luxusszalonok; többnyire kétszintesek, süppedő szőnyeggel, neobarokk, álomszép ülőbútorokkal. A hivatalos honlap kisflmjén egy pillanatra látszik a Breitling standja a szemben lévő kiállító 1. emeletéről, fentről: a Breitling a látogatók feje fölé emelt egy kb. 10x2 méteres tengeri akváriumot, kisméretű macskacápákkal, óceáni halakkal...szóval hihetetlen az egész, egyszer az életben látni kell.
  
  
• Ugyancsak pár napra rá egy másik kiállítás: a hagyományos tavaszi BNV. BEA (csak óvatosan a linkkel, mert hangos) a rövidítése (az autópályáról a városba vezető úton is így van kiírva, orientálódjunk ennek megfelelően) és nemzeti iparcikk és mezőgazdagási vásár. A felvezető kisfilmben látható Bern néhány nevezetessége: az Óratorony (Zytglogge) és a Bundeshaus (Parlament) valamint további impressziók a belváros utcáiról.
  A BEÁ-n van kirakodóvásár mindenféle fittyfenével, a nagyépület szintjein bent vannak az iparcikk-standok (bútortól a gőzvasalóig, levesportól a lúdtalpbetétig minden), a kinti sátrakban pedig lovasbemutató, tehenek, kisállatsimogató, svájci kutyafajták bemutatója (appenzeller, berni pásztor, bernáthegyi), lehet nézni tojásból épp kikelő kismadarakat, egyszóval minden van.
  Belépődíjat lehet fizetni REKA-csekkel.(erről majd külön)
  
  
• Tervbe van véve még Baselben a Picasso kiállítás, de ez még a jövő zenéje...

• Végre-valahára, csak úgy döcögősen, loholva a showbiz meg nem váró szekere után, Svájcban is elstartolt a The Voice (of Switzerland) tehetségkutató-énekeskereső, csili-vili, színes szélesvásznú. Az egyik műsorvezető természetesen Sven Epiney, neki már-már egy külön címkét kellene nyitnom. Mentségemre legyen mondva: a kommentelők között is akad szép számmal, akik azt fírtatják: miért kell mindenben neki szerepelnie, hát nincs más???
  Nagyjából lehúzták a műsort a nézők, meg a szakemberek, hogy majmolni akarja a német változatot, erőltetett, nincs színvonal, stb.
  Tőlük kérdezném, hogy mégis mit vártak?
  Eredetiséget, svungot ott, ahol az alsóházban még mindig kézfeltartással szavaznak? Ahol -ugyanott- n+1-szer félreszámolják azt a kb. 50 szavazatot, mégsem váltanak gépi szavazásra?
  Ja, tudod, miért?
  Mert erről is kézfeltartással szavaztak és úgy számolták össze, hogy ne legyen megszavazva....
  
  A zsűri egyik tagja Stefanie Heinzmann, aki dialektjét tekintve eredeti wallisi (az egyik legjellegzetesebb és legértethetetlenebb nyelvjárás), maga is tehetségkutatón tűnt fel a német Showman, Stefan Raab műsorában; azóta elég jól muzsikál.
  
  A másik, akiről még tudok valamit, az Stress: ő az -azt hiszem- örmény eredetű, francia-svájci, alpesi Eminem. Tud németül is, ez kiderül a showból, ugyanis többször cikizik őt, hogy nem tud, pedig de. De rappelni franciául szokott.
  A másik két mentorról sajnos nem sokat tudok, még annál is kevesebbet.
• Itt az újabb bizonyítéka annak, hogy a már említett, közelgő népszavazás első pontjában feltett kérdés (igazából úgy szól, hogy a részvényeseknek több beleszólásuk lehessen a jutalmak és osztalékok meghatározásában) valóban jogos: az elmúlt évben-években különböző címeken összesen mintegy 2,5 milliárd frankot tapsolt el az UBS, a "szent tehén", s most mégis ugyanennyi prémiumot osztogatott szét egymás közt a bank legfelső vezetése. És még meg is magyarázzák, hogy mi vagyunk a hülyék, ha nem értjük.
  Én spec csak két dolgot nem értek: nincs itt valami bankfelügyelet, aki odabasszon???
  És hogy ha ennyi a veszteség, meg a kisbefektetők pénze elúszott, akkor mégis miből szponzorál orrba-szájba a bank mindenféle presztízs-sporteseményeket? (Forma-1, tenisz, lovas sportok...)
• Egymást követően mutatták be itt is, ott is a következő szezon F-1-es autóit. Ne feledkezzünk meg arról, hogy bár leköszönt a nagy öreg, Peter Sauber azonban mégiscsak svájci.
• Mindent elmond az ország helyzetéről két tény: Svájcban mindennapos, hogy a vonatokon a kalauzt rendőrség védi, ugyanis könnyen előfordul, hogy megverik vagy ki akarják dobni a mozgó vonatból, stb.; valamint hogy az államkassza mindenféle költségeit folyamatosan megrövidítik (AHV/IV, munkanélküli-segély, szociális-segély), kivéve két dolgot: a vadiúj Grippenekre és a menekültek etetésére mindig van pénz.
  Előbbiek kb. 4 milliárdba kerülnek, utóbbiak tavaly 1,4 milliárddal lépték túl a költségvetést.
  Előbbiek feleslegesek, hiszen még az F-18-asok is állásukban mennek tönkre, utóbbiak többsége pedig csak ki akarja játszani a rendszert.
  Ja, még az is jellemzi a hangulatot, hogy szinte minden település, ami szóba jön lehetséges menekült-szálló ügyben, tiltakozik. Akadt olyan eset is, hogy a lakók inkább felvásárolták a szóba jövő ingatlanokat, hogy az állam ne rendelkezhessen felettük. Amelyik ingatlan ugyanis az államhoz tartozik, afelett önkényesen rendelkezik, azaz betelepíthet oda menekülteket. Más tulajdonost viszont nem kényszeríthet erre. Olyan példa is akadt, hogy felgyújtottak inkább egy ingatlant, hogy ellehetetlenítsék a betelepítést.
  Ez van.
• Az index is megírta: a lausanne-i egyetem 10 év alatt összesen 1 milliárd eurót kap az EU-tól, hogy az emberi agyat szimuláló dolgot építsen kutatási célból.
• Mondjuk ki: ma február 5. van - és már kapható a boltokban Lindt (és más) húsvéti csokinyúl!
  A Lindt egyébként országjáró túrára indul: hétről-hétre más Coop üzletben állomásozik a túra. Ha az akciós ajánlatból legalább 10,- frank értékben vásárolunk, lehetőségünk nyílik a "Csoki-mesterrel" egy tábla csoki elkészítésére a helyszínen, saját ízlésünk alapján és haza is vihetjük.
• Programajánló: Brazília - Olaszország barátságos meccs Genfben, március 21-én. Jegyek itt.
  Steffi Graf és Andre Agassi, valamint más teniszcsillagok ragyogják be a pályát június 22-én Zugban.
  Jön még Eros Ramazotti, Lana del Ray, Zucchero, meg hasonlók.
  
  

Ez még valahogy eddig kimaradt, most pótolom.

Természetesen a svájci nemzeti himnusz is négy nyelvű szöveggel létezik, ki melyiket érti (tudja) vagy szereti, azt énekli. Mondjuk annak fényében, hogy az én időmben az orosz és a francia himnuszt mi is tanultuk magyar szöveggel, minden ok nélkül, ez nem tűnik olyan nagy felhajtásnak, ha már egyszer az ország négy nyelvű.

Ami viszont engem ennél jóval inkább ledöbbentett, hogy a hűde hazafias érzelmeik mellett a himnuszt nem tanítják az iskolákban (az én forrásaim szerint), hivatalosan csak a katonaságnál, a többit meg intézze el mindenki, ahogy akarja vagy tudja: magánszorgalomból vagy mert anyu tovább örökíti a lányoknak, a fondu-recepttel együtt.

Mentségükre legyen mondva, hogy éjfélkor a rádióban itt is elhangzik a himnusz, akár csak szép hazánkban.

Az interneten több változat is elérhető, én most kettőt linkelnék be, az egyik az éneklős-kórusos változat, a másik csak zenekar. A szövegek elérhetők Svájc hivatalos honlapján is itt, ha a jobb felső sarokban nyelvet váltunk, értelemszerűen megkapjuk a himnusz szövegét a választott nyelven.

Már többéves hagyománnyá nőtte ki magát a JRZ (=jeder Rappen zählt, azaz minden fillér számít) adománygyűjtő-médiamaraton, így idén sem maradhat el.

Kis visszatekintés: volt, amikor a malária elleni küzdelemre gyűlt a pénz, volt, amikor a hátrányos helyzetű anyák segítésére, vagy a háború súlytotta területek gyermekinek, stb.

Idén az akció alcíme: Jeder Tropfen zählt, azaz "minden csepp számít", és értelem szerűen az összegyűlt adományokat annak elősegítésére fogják fordítani, hogy ott is egyszer, valamikor tiszta ivóvízhez jussanak az emberek, ahol ma ez még elérhetetlennek tűnő vízió.
Anyák beszélnek a riportfilmekben, s mondják el, hogy nem is mutatják meg a gyerekeknek, hogy hogy néz ki a víz egy átlátszó pohárban, különben nem innák meg. Pedig inni kell, különben meghalsz.
Csakhogy ott, ha iszol, akkor is meghalsz, mert fertőzött, mocskos vízhez jutnak csak, abból is csak ritkán, kevés fejadagokban.

Tegnaptól tehát lehet újra adakozni a tiszta ivóvíz jegyében, a tavalyi évhez hasonlóan a csodaszép Luzern város egyik fő attrakciója, az ottani "művészetek palotája" előtti, Europaplatz téren felállított üvegdoboznál személyesen, élvezve az üvegkalitból sugárzott rádióműsort, vagy millió más lehetőség nyílik az adakozásra: bankszámlán, magánakciókkal, sms-ben, stb.

Tegnap óta a legutóbbi számlálásig kicsivel több, mint 329 ezer frank gyűlt össze, ami minden nappal tovább nő.

Némileg idetartozik, hogy névváltás történt a hétvégén a svájci közszolgálati médiában: eddig a rádióadók a  DRS(1, 2, 3, 4), míg a tévécsatornák az SF(1, 2) nevet viselték. Most a "családegyesítést", azaz a rádió- és tv cégek fúzióját követően egységes titulust kaptak az adók, SRF lesz a német nyelvterületen, RTS lesz a francia nyelvterületen, RSI lesz az olasz nyelvterületen és RTR-re változik a réto-román nyelvterületen.

Egységesebb arculatot és áttekinthetőbb kínálatot jelent ez a ráncfelvarrás - bár ettől még sajnos a sugárzott műsorok minősége nem lesz jobb, mindössze annyi történt, hogy Zürichben az ex-média-kommunikáció-szakos laza csávók elköltöttek pár milliót egy marketing-bolhára, és most kitették a kirakatba, ráírva, hogy our-new-media-elephant. És ezzel be is fejezték az akciót, új, megmarketingolt, designos néven áramlik a régi szar.

A svájci turisztikai hivatal weboldalán mostantól elérhető néhány klassz alkalmazás, Androidra és iPhone-ra egyaránt.

A fő attrakció 8 nagyváros City Guide-ja: Bern, Basel, Genf, Lugano, Winterthur, Luzern, Lausanne ás Zürich külön-külön App-et kapott. Vagy én voltam béna és nem találtam nyelvi beállítási lehetőséget, vagy sajnos tényleg csak angol nyelven érhető el (egyelőre).

Az alkalmazás ellát bennünket várostérképpel, ajánl városnéző-körbeséta-útvonalakat, információkat a látnivalókról, közlekedésről, hotelekről és még sok egyébről, a teljesség igénye nélkül.

A városnéző alkalmazásokon kívűl elérhető még országos hóhelyzet- és időjárás-jelentés, valamint pl. rendezvény-ajánló.

A Longines-nál az idei év a 180 esztendős jubileum jegyében zajlik.

Ehhez kötődik egy exkluzív kvíz-nyereményjáték, melyen egy szép karóra a főnyeremény. Ennek kapcsán fel is kerestem az óramíves cég honlapját, ahol megint csak egy kellemes meglepetést találtam: be lehet jelentkezni gyárlátogatásra.

A látogatóközpont még szeptember 27-ig rekonstrukció miatt zárva tart, hogy azután megújult, szép belső terekkel fogadja az órák, stílus, szépség és precízitás csodálóit.

Addig is, bemelegítésként részt vehetünk a honlapon egy virtuális túrán.

A virtuális órakatalógusban megtudhatunk mindent a modellekről, sőt, egy remek képernyővédőt is letölthetünk, mely egy szép órafotót mutat, rajta a pontos idővel. Az én kedvenceim a Dolce Vita sorozat ezüst színű darabjai, minden változatban.

A Longines gyár, ahogy a legtöbb híres óramárka, Svájc francia részén, ezesetben észak-nyugaton  található, St-Imier-ben.

• Talán még emlékszünk: ez év elején Christoph Blocher, az SVP (jobboldal) Torgyánja gyakorlatilag lemondásra kényszerítette a svájci jegybank elnökét. Blocher és társai számlakivonatokat lobogtatva, illegális, bennfentes dollárügylettel vádolták Hildebrandot. Az ügyet most hagyjuk, már nem érdekes.
  De tanulságképpen a végeredmény: Blochernek és ügyvéd társának bíróság előtt kell felelnie, hogy egyátalán hogyan jutottak a dokumentumokhoz (vagy illegálisan, vagy hamisak a papírok), ugyanis Blocher mentelmi jogát elvette a parlamenti bizottság, arra hivatkozva, hogy a vádaskodás időpontjában épp két választás között, tehát lejárt mandátummal, és még nem újrafelesketve varázsolta elő a nyuszit a kalapból és kezdett el vádaskodni.
  Tehát ő is vesztes, de még nagyobb vesztes az ország és a jegybank: amennyire ismerem, Hildebrand kiváló szakember, felbecsülhetetlen értékű telefonnotesszel, hitelesen, tökjól néz ki és soha semmilyen rossz húzása, botránya nem volt. Egy svájci jegybankelnök pedig nyilván nem lefelé bukik: szakértelmét elismerve tárt karokkal fogadta őt a pénzügyi világ. Új állása van Londonban: a világ egyik legnagyobb pénzügyi tanácsadó és vagyonkezelő cégénél (Blackrock) lesz alelnök, októberben kezd.
  Ezen kívül tagja lett egy elit ügynökségnek, akik szónokokat közvetítenek, így pl. Bill Clintont, Kofi Annant, Gerhard Schrödert, Al Gore-t vagy Bono-t lehet náluk beszédre bérelni. 1 órás Hildebrand beszéd 30'000 dollárba kerül, plusz a szervezőknek kell állniuk az elsőosztályú utazás, szállás és ellátás költségeit. Helyette van új elnöke van a nemzeti banknak, akiről még alig lehetett hallani valamit, mármint a ténykedéseiről, az EUR-CHF árfolyam továbbra is válságos és semmi mást nem tesz, mint folytatja a Hildebrand által kijelölt csapáson az eszement euró-felvásárlást.
  Köszönjük, Herr Blocher.
  
  
• Kezdenek elszabadulni az indulatok menekült-ügyben. A hétvégén kb. 5000 ember tüntetett Bernben a parlament előtt a menekült-ügyi szabályok szigorításai ellen. Leghangosabbak az ún. sans-papier-k voltak, azaz a személyes dokumentum nélküliek. Nem is értem, hogy papírok nélkül hogyan jutottak be az országba??? Ezzel párhuzamosan pl. szombat éjjel egy menekült-táborban lakó külföldi megjelent a falu egyik lakásában és késsel támadt az ott lakó, lányát egyedül nevelő anyára. A nő a tévében is elmondta, hogy a jólfejlett tinédzser lányát és barátnőit a faluban a külföldi menekültek inzultálják, füttyögnek utánuk.
  Megint csak ezzel párhuzamosan Svájc folyamatosan kapja az emberjogi kritikákat, holott már tényleg mindenkit beengednek, pénzt kapnak... A vicc az, hogy ezzel párhuzamosan az állami nyugdíjkassza (AHV) mínuszba kerül valószínűleg pár év múlva. Vannak politikusok, akik ennek ellensúlyozása végett törölni akarják a nyugdíjak inflációkövetését, meg hasonló vicces ötleteik vannak; ám arról hallani sem akarnak, hogy a menekült-státuszért folyamodók napidíját 12-ről 8 frankra csökkentsék. Jó, nem?
  
  
• Még mindig folyik a vita, hogy épüljön-e a meglévő mellé még egy Gotthard-autóalagút. Jelenleg közel-s távol ez az egyetlen észak-déli átjáró az Alpokon. Egyrészt régi és felújításra, modernizációra szorul, másrészt nagyon sovány kis átjáró, utazási csúcsszezonokban akár 4 órát is kell várni a dugóban. Ez megint iszonyú pénzeket igényel, nem is csoda, ha 40-ről hirtelen 70 frank lesz az autópálya-matrica.
  
  
• Bár nem érhet a Sziget nyomába egyik sem, de akad itt is szabadtéri rendezvény szép számmal. Eléggé közkedveltek a szabadtéri mozik illetve egyéb programok, lehet keresgélni pl. itt.
  
  
• Sajnos későn kapcsoltam, így mi is lemaradtunk a tegnap előtti eseményről, de szerencsére még be lehet pótolni! Idén ünnepli 60 éves fennállását a REGA, azaz a piros-fehér mentőhelikopteres szervezet. Ez alkalomból már több korábbi időpontban is szerveztek ünnepi nyílt napot a bázisokon, Bernben és Zürichben. Legközelebb július 8-án a Zürich-Dübendorf repülőbázison lehet közelről is megcsodálni a flotta néhány helikopterét valamint egy repülőgépet, mellyel szállítható állapotú betegeket, sérülteket szoktak hazahozni Svájcba.
  
  
• Újra műsorra tűzi a luzerni kultúrpalota a Karib-tenger kalózai c. sorozat két filmjét (1. és 2. rész) élő szimfónikus zenekari kísérettel. Érdemes igyekezni, mert hamar elkapkodják a jegyeket. Vetítések november végén és december elején. Ja, a filmet (németül) feliratozva adják, eredeti angol hanggal.
  
  
• A június 17-i népszavazáson egyik beadványt sem fogadta el a nép: nem lesz új rendszabályozás az orvosi ellátásban, nem kerül még több államszerződés előzetes népszavazásra és nem lehet ezután sem az építési jellegű megtakarításokat adókedvezményként bedobni.

(Megint le vagyok maradva, de tök mindegy, úgyse olvassa senki.)

• Svájc még jobban lebőgött az Eurovíziós Dalfesztiválon, mint a magyar együttes. A két csapat egyébként optikailag és akusztikailag is eléggé hasonlított egymásra. Sőt, magánvéleményem is eléggé hasonlít: az Unió utálja Svájcot, és hát...izé...Magyarországért sem rajonganak a kontinensen. Hadd védjem meg rögtön a véleményemet: a szimpátia hiánya szerintem leginkább az ismeretlenségből fakad. Gondolj bele: mit tudsz Te mondjuk Svédországról? - az Ikea húsgolyót, meg a Volvót.
  Mit tudsz mondjuk Azerbajdzsánról? - nos, én semmit...Illetve mostmár azt igen, hogy Baku.
  Mit tudsz Izlandról? - nos, én erről se semmit...
  És mivel ez a verseny erőssen a szimpátiáról, baráti melléösszefogásról szól, hát ne csodálkozzunk.
  Svájcról mindenkinek az jut eszébe, hogy kurvasok pénzük van, mégse lépnek be az Unióba. Gazdag köcsög különcök. Na, hát ezzel nem is lehet semmit nyerni. Ezek után meg már senki nem is kíváncsi arra, hogy milyen az igazi Svájc.
  Azon sem kell csodálkozni, meg háborogni, se nyavajogni, hogy milyen Magyarország híre Európában. Otthonról ez nem nagyon érzékelhető, de innen kicsit jobban: szinte SEMMI hír nem jut el ide, a Fertő-tótól nyugatra. Ami meg mégis, az azért, mert már annyira botrányos, hogy muszáj; nem lehet szó nélkül hagyni... Tehát sajnos nem az ország valódi arcát ismeri a külhon. A jobboldalisággal, médiakussal se lehet se szimpátiát, se dalfesztivált nyerni.
  Az első E-Dalfesztivál egyébként éppen Svájcban, Luganoban került megrendezésre, akkor még csak 14 ország részvételével.
  Svájc rendezhetett mégegyszer, 1989-ben Lausanne-ban, mégpedig azért, mert az előző évben Dublinban Celine Dion nyerte meg a versenyt, mégpedig svájci színekben.
   
• Basel lett az idei svájci focibajnok. Pedig a szezon közepén még sehol nem voltak, szét volt esve a csapat, kivált a fő szponzor és tulajdonos, valamint az edzőjük is lelépett. Aztán jött egy német és katonásan rendet vágott a sorok közt.
   
• Federer egy röpke pillanatra újra 2. helyezett volt a világranglistán, talán néhány óráig, talán egy napig. Míg Nadal, a salak-király, el nem verte Djokovic-ot, ezzel visszavéve Rogertől a második helyet.
   
• Újabb népszavazás jön június 11-én. Fő témák: a nép elé kerüljenek-e az államszerződések jóváhagyásra? Legyen-e továbbra is szabad házorvos-választás vagy átvegyék-e az eü. központok a betegek koordinálását? Építkezésre megtakarított pénzek adókedvezménye...stb.
   
• Szombaton állítólag azt a lóversenyt, ahol az angol királynő részt vett, egy svájci csajszi nyitotta meg, ő énekelte a himnuszt Erzsébetnek.
   
• Időközben hivatalossá vált, hogy egyelőre megszűnik a Miss Schweiz választás. Alig valaki kíváncsi rá és elmaradtak a szponzorok is. Marad azonban a Miss Earth Schweiz választás, ahol egy berni szépség lett a győztes.
   
• Még mindig érdemes mostanában autót venni, mert a kereskedők tekintélyes, úgynevezett "Euróbonuszt" adnak, azaz gyakorlatilag az EUR-CHF árfolyamnyereségük egy részét visszaadják a vásárlóknak. Csak ne menjenek át Lörrachba, a németekhez kocsit venni.
   
• Aargau kanton főrendőrét gyorshajtáson kapták, le is kellett adnia a jogosítványát. Külön vicces, hogy az aargau-i sofőrök legendásan idióta vezetők, ha AG-vel kezdődik a kocsi rendszáma, legyél elkészülve arra, hogy egy anti-talentummal van dolgod. Nem is érti senki, mi a jóistent tanulnak ott az autósiskolában.
  
  Jelenleg ennyi jutott eszembe. Nem sok minden történik. Mostanában sok volt a komoly közlekedési baleset,
   

Nem pont ugyanaz, mintha az ember élőben bejárná az országot, de azért érdekes és klassz kiegészítése lehet egy, az olaszos országrészben poroszkáló kirándulásnak a Swissminiature meglátogatása.

A 14'000 négyzetméteren elterülő szabadtéri parkot 1959-ben nyitották meg, 2009-ben ünnepelte 50 éves fennállását. Gyönyörű fekvése miatt közkedvelt kirándulóhely, olyan hegyek veszik körbe, mint a Monte Generoso, Monte San Salvatore vagy a Monte San Giorgo és egyébként a Luganói-tó partján terül el a település, Melide, innen átlátni Olaszországba.

A park maga olyan, mint egy hatalmas, bejárható terepasztal, melyen 120, kézzel készített modell mutatja be Svájc látnivalóiból a leghíresebbeket: épületek, közlekedés és a természeti csodákból merítve a témákat. Mindez 1:25 méretarányban, ami azt jelenti, hogy az épületek kb. mellkasig-fejmagasságig vagy némileg afölé érnek. 3'560 m hosszú modellvasút 18 vonata teszi elevenebbé az életképeket, kanyarog az épületek között, a tavakon a hajók valóban elérik a túlsó partot, a drótkötélen fellibben a kabin a hegyoldalra, teli apró turistával, és a többi. Közel 1'500 dísznövénnyel és 15'000 virággal teszik még csodálatosabbá, feledhetetlenné a kertet. Érdekesség még, hogy a milánói dóm mását is kiállították, ez nagyobb méretarányú, mint a többi épületek és be is lehet menni. (2 lépés)

A honlapról letölthető (a helyszínen ingyenes) térképen magyarul is fel vannak tüntetve a nevezetességek.

A felsoroltakon kívül van még játszótér a gyerekeknek és többféle ízvilágú önkiszolgáló étterem. A park március közepétől október közepéig várja látogatóit, naponta 9-18 óráig. Belépődíj: felnőtt 19,- , gyerek 12,- , családi jegy 55,-. Kis segítség az odaközlekedéshez itt található, egyébként az A2 autópályán kell menni Melide lehajtóig.

Utóirat: néhány napja a heves esőzések és az azt követő napos idő hatására állítólag a közeli tóból kikúsztak a kígyók és jópár példány beosont a Swissminiature házikói közé is. Veszélytelenek, de én mégsem szeretnék velük találkozni...

Le vagyok maradva. No de azért nézzük, mi a helyzet.

• Baselben hétfőn hajnali 4-kor elstartolt az idei farsang a hagyományos "Morgestraich"-hel. A baseli farsangot a köznyelv kedvesen a "Dreei schenschte Dagg"-nak, azaz az év legszebb három napjának hívja. Én is meg más is írt már minden évben sokat a baseli farsangról, de most egy eddig még nem említett érdekesség: a hagyomány szerint hajnali 4-kor kioltják a városi közvilágítást, csak a lámpás felvonulás világít. Ezután, azaz pár óra múlva a "klikkek", azaz a felvonuló egyletek mind hazatérnek a klubhelyiségükbe, vagy együtt betérnek egy vendéglátóipari egységbe, akárcsak a többi népek és hagyomány, hogy ilyenkor Basler Mehlsuppe-t és Zibelwähe-t fogyasztanak, azaz egy spéci lisztlevest és hagymás lepényt.
  A klikkek egyébként minden évben más és más, aktuális témát dolgoznak fel, kifigurázva pl. Merkelt, Sárközyt, Berlusconit, a görögöket, zu Guttenberg plágium-botrányát vagy bármi mást, a téma pedig szép, hatalmas lámpásra (Laterne) művészien van felfestve. Egy-egy ilyen klikk akár több, mint 100 éves múltra tekint vissza; ám sajnos néhol hiányzik az utánpótlás. Az egyik klub épp ezt a témát is érintette és a felvonuláson turisták, nézelődők is beállhattak soraikba, hogy ki legyen a létszám.
  További hagyomány még, hogy farsang idején a baseli óváros "kocsmáiban" Schnitzelbängg-előadásokat tartanak. Ezt leginkább a Defekt-Duó-hoz lehetne hasonlítani, aki még emlékszik rá: kis rímes dalokba foglalt poénokat, szatírákat énekelgetnek és itt nem az énektudás a lényeg. Itt is előkerülnek a szokásos témák: aktuálisak és általánosak; helyt kap a Züri és Basel közti "örök rangadó", azaz kifigurázzák a zürichieket, de lehet pikáns is a dalocska. Az ilyen előadók közt találunk kevésbé sikereseket, de nagy népszerűségnek örvendő öreg szakmabelieket is, akiket úgy ismer és kedvel a közönség, akár mi Rodolfót. A kocsmákban előre meghirdetik az egymást váltó fellépőket, asztalt kell foglalni, mert tele vannak a helyiségek.
   
• A Saab (nem Elie Saab) begyűrűzött Svájcba is: ugyan teli a parkoló még csak nem is használt F-18-asokkal, ám valamelyik nehéz gyermekkorával még mindig dacoló öreg fasz politikus, akinek annak idején nem jutott sem ólom-, sem műanyag katona a kinder-tojásból, kitalálta, hogy akkor vegyen -neki- az ország Grippeneket.
  Méghozzá olyanokat, amik jelen időben még nem is léteznek. És annyi pénzért, hogy annyi sok nulla (frankban kifejezve!) el sem fér egy ilyen szerény blogban, mint ez.
  Kis mellékes: ahhoz, hogy egyátalán tudjanak gyakorolni a pilóták az F-18-asokkal, különböző országokkal (USA, skandináv országok valamelyike) megállapodásokat kötöttek: az említett országból jöhettek pilóták az Alpokban a hegyek közti repülést tanulni, cserébe egy normális méretű légtérben végre repülhettek a svájciak a nagymadarakkal. Mert egyébként itthon mire gázt adnak, már ki is érnek Svájc légteréből.
  Erről természetesen nem szavazhatott a nép, nem is értem, miért. Mert valószínűleg nemmel szavaztunk volna.
   
• Fentieken kívül más is borzolja a kedélyeket manapság a hegyek közt: nyilvánosságra hozták, hogy nem elég, hogy Európában, sőt, majdnem a világon egyedülálló az az ostobaság, hogy el sem kell jönni Svájcba, hanem bármely országban lévő külképviseleten lehet menekült-státuszért folyamodni, hanem nagyon sok ilyen menekült-státuszért folyamodót még ingyen be is utaztatják Svájcba, fizetik a repülőjegyüket. Csak az ilyen repjegy-költségek a többszörösére ugrottak 2009 és 2011 között, kb. 110ezer frankról több, mint 400ezerre. És ez csak a jéghegy csúcsa: csak a beutaztatás. Az egész menekült-ügy az országnak több millió frankjába kerül évente; miközben a táborokban a menekültek egymást lopják meg, késelik meg, felgyújtják az épületet meg hasonlók. Ráadásul nagyon sokan ál-indokok alapján jelentkeznek, csak azért, mert a koma mondta, hogy lehet...És aki megkapja az engedélyt, hozhatja automatikusan a családját, stb.stb. Vérlázító.
  Újabb hajmeresztő tény, hogy hogy is van ez?: Szerbia szerepel azon országok listáján, ahonnan hivatalosan lehet menekültstátuszt kérni politikai vagy gazdasági okokra hivatkozva, mégis hivatalosan bejelentették, hogy EU-tagságra jelölték???
  A jelenlegi állás az, hogy tíz éves csúcson volt januárban a menekült-státuszt kérvényezők száma.
  Azt már csak mellékesen említem meg, hogy a nép, a települések nagyjából olyan hévvel tiltakoznak a menekülttáborok létesítése ellen, mint ahogy Magyarországon a zöldek az autópálya nyomvonala ellen, vagy a keresztények a türelmi zónák ellen. Szorozva tízzel.
  Sokan persze arra panaszkodnak, hogy miért kell milliókkal támogatni a menekülteket, minek kell felvenni őket, hiszen úgysem boldogulnak a világ egyik legfeljettebb, leghumánusabb, leggazdagabb országában, miért nem inkább ezeknek az országoknak segít az ember, hogy a hazájuk feljődésnek induljon végre valahára. Hiszen gondoljunk csak bele, sarkítva: emberek a sivatagból, az éhezésből, az évtizedekig tartó polgárháborúkból ide érkeznek Európába...
  Amellett, hogy több tízezer svájci él  Svájcban a létminimum alatt, itt is vannak gyermekotthonok, akiknek jól jönne a segítség, kórházak, idősek otthona, stb.
  Az a baj, hogy az itteni jobbos párt, az SVP sajnos nem találja a megfelelő hangnemet, fröcsögnek, barbár módjára tevékenykednek és nyilatkoznak, elvetik a sújkot, holott ha más stílusban szólnának, a nép mellettük állna, mert pontosan azon problémák húrjait pengetik, melyek a választókat leginkább érintik és foglalkoztatják. Csak sajnos pengetés helyett az SVP tépi a húrokat.
   
• És hipp-hopp el is érkezett az újabb népszavazás: március 11-én járulnak a svájciak az urnák elé, a következő kérdéskörökben:
  - legalább 6 hét szabadság minden munkavállalónak (a jelenlegi általános 5 hét helyett);
  - véget vetni a tömegével üresen álló, összképet csúfító üdülőövezeteknek,
  - aztán arról is, hogy fixárasak legyenek-e a svájcilag készült könyvek a könyvesboltokban,
  - aztán van itt még egy téma a jótékonysági célokból rendezett szerencsejátékokról
  - és végül az építkezési célú megtakarítások adókedvezményéről.
  Ha már népszavazás: azt hiszem, még nem említettem, hogyan is zajlik egy-egy ilyen népszavazás.
  Minden szavazásra jogosult állampolgár kb. 1 hónappal a szavazás előtt a postaládájában talál egy vaskos borítékot.
  A borítékban van egy aláíró ív, aláírás nélkül érvénytelen a szavazás.
  Minden témához mellékelnek egy nem túl hosszú, de részletes tájékoztatót: mit akarnak a beadvány támogatói, tehát mi a cél, mi a mostani gyakorlat, milyen indokokkal ellenzik az ellenzők, mik lennének a következmények, mi a Bundesrat véleménye és hogy hogyan szavazott a kérdésről a parlament két háza. (Nationalrat és Ständerat). Egyébként nyilván akkor kerül egy érvényes* beadvány népszavazásra, ha a parlament két háza plusz a Bundesrat nem bír megegyezni.
  *érvényes: adott határidőn belül 100ezer aláírást sikerült rá összegyűjteni.
  
  Tehát a szavazók otthon a szekreteren aláírnak, beikszelik, hogy igen vagy nem és eljuttatják az illetékesekhez a lezárt borítékot: díjmentesen postán, vagy személyesen elballag az ember a faluházára, stb. Ezt bármikor meg lehet tenni, bármely nap, illetve legkésőbb a választás napján megjelölt határidőig személyesen be lehet dobni a szavazóurnába a borítékot, a közismert módon. Nincs bonyolult adminisztráció, nincs választási bizottság, akinek nem fog a golyóstolla meg hiába keresi a neveket a gépelt listán.
  Viszont: itt mindenki a nevét adja a szavazáshoz.
   
• Ma, február 29-én párhuzamosan az analóg műsorszórással, elindítja digitális szolgáltatását a svájci közszolgálati, az SRG. Tehát a 6 közszolgálati (2-2 német, francia és olasz) adást mától digitálisan is lehet fogni, de nem kell aggódni, nem fognak elsötétülni a képernyők: előreláthatóan 2015-ig párhuzamosan megmarad az analóg adás is. Érdekes, hogy a német a szökőévet illetve -napot Schaltjahr-nak, illetve -tag-nak hívja, amiben a "schalt" az a kapcsolást jelenti: nem véletlen, hogy Zürichben ezt az erőltetett hülye szóviccet találták ki erre az átkapcsolásra, hogy a Schalttag legyen a tévében is Schalttag, vagyis a szökőnap az átkapcsolás napja, érted, nem ragozom tovább.
  Ha jól tudom, az eddigi analóg program helyén adják a digitálisat, tehát ha valakinek még analóg készüléke van, előfordulhat, hogy meg kell keresni, hová is került az analóg adás.
  Egyébként igen, a főváros Bern, de a tévé központja is Zürichben trónol; no comment.
  A történelmi pillanatot, amihez hasonló volumenű változást csak a fekete-fehérről színes adásra áttérés hozott, a tv egy Svájc-Argentína barátságos mérkőzés élő közvetítésével ünnepli. Ma este tehát.
   
• Múlt héten játszott ugye BL-meccset a Basel a Bayern München ellen. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy épp a Baselből igazolt át a Bayernbe a kis törpe sztárfocista, kb. 20 éves Xherdian Shaquiri.
   
• Tovább késik az új svájci frank bankjegyek bevezetése. A közlemény szerint a biztonsági elemek miatt: szeretnék a lehető legmodernebb és legtöbb ilyen elemet beépíteni a frankba. Megjegyzem, hogy a közvélemény szerint ocsmányak az új grafikák, a legszolídabb vélemény szerint is játékpénz a Monopolyból. Röviden: a mostani tök szép, élőben még szebb, senki sem érti, minek kellett új dizájn. A címletek jellemző színvilága marad, tehát a százas ezután is kék marad, az ötvenes meg zöldes, csak ocsmány másmilyen lesz.
  Egyébként a grafikák kivitelezésére a végső, érvényes megbízást nem a pályázat győztese, hanem a holtversenyben második helyezett egyike kapta.
   
• Január végén megtartották az idei gazdasági örsigyűlést is, erről is lemaradtam (mármint a blogban). A WEF Davosban ugyanúgy zajlott, mint eddig: bent kézrázás, mosolygás, eredménytelenség, döntések és nagy szavak, melyeket senki nem tart be; kint pedig tüntetés.

valahová, például.

2012. augusztus 18., 19:00
Zürich, Letzigrund Stadion - Madonna koncert.
Jegyek hamarosan kaphatók itt.

Ha nem oda, akkor máshová: svájci jegyeladó portálok:

ticketcorner
starticket
ticketpark
ticketportal

Lehet rendelni az interneten és kiküldik postán, vagy személyesen is lehet vásárolni. Az első két jegyiroda értékesítő helyei legkézenfekvőbben a postahivatalok, a Coop City vevőszolgálatok, a Manor vevőszolgálatai, ezzel gyakorlatilag az egész ország lefedettsége biztosítva van. A jegyek árán felül ügyleti díjat is számolnak fel, sajnos akkor is, ha személyesen vesszük meg a jegyeket.

A www.ricardo.ch internetes aukciós oldalon is érdemes keresgélni belépőjegyek után, itt ugye magánszemélyek próbálnak megszabadulni felesleges belépőjegyeiktől.

Az állami vasút is igyekszik ajánlatokkal bombázni a nagyérdeműt: nagyobb kiállítások, események, expok, rendezvények alkalmával a vasút kínál kombi-jegyet, ami általában ilyenkor tartalmazza a vonatjegy+belépő kedvezményes árát, valamint a célvárosban ingyenes vagy kedvezményes tömegközlekedésre jogosít a rendezvény napján. (pl. genfi autószalon, múzeumlátogatás, stb.)
Az egyik ilyen közelgő esemény a világhíres Óra- és ékszer Kiállítás és Vásár, azaz a Baselworld. A másik a már említett genfi autószalon. És még sokan mások.

A moziknak általában van saját honlapja, de létezik egy általános moziportál, ez a www.cineman.ch . Minden, ami mozi: filmek, mozik, bemutatók, dvd-megjelenések, értékelések, sőt, még lehet mozi-társat is szerezni, kvázi ismerkedni, ha az ember bejelöli, hogy melyik filmre megy és "ki jön még?" kategóriában nézelődik.

A legszentebb gárdisták címmel találtam egy rövid írást a Svájci Gárdáról.