Nem, nem a Covid -teszt és nem is örömteli negatív.

Ott tartunk 2022-ben, hogy ki kell vennem a számlámról pénzt és begyömöszölöm a matracba inkább, mert eljött az az idő, hogy a folyószámlán (is) tartott pénzre, ami tisztességes adózott jövedelemből jött össze, bizonyos összeghatár fölött negatív kamatot számít fel a bank.

Tehát megsarcolják a saját pénzem a saját számlámon, pedig még havi számlavezetési díjat is fizetek. És használják a pénzemet.

Jó dolog ez a Svájc, de azért szarjanak sünt.

Mondjuk annyira már nem újak, mert mindig le vagyok maradva a bejegyzésekkel, időhiány miatt.

Lényeg: nagyjából 20 év telt el a legutóbbi bankjegy csere óta. Az volt a 8. széria a svájci frank bankjegyek történetében. Aztán pályázat útján új grafikai elképzelések születtek, különös módon nem a pályázat nyertese, hanem a második helyezett kapott megbízást a 9. széria -végleges- megalkotására.

2016 óta folyamatosan folyamatosan, lépcsőzetesen vonták ki a forgalomból a régi bankjegyeket. Idén ősszel a kék, 100 frankossal (100 kékfrankossal - hihi) le is zárult a csere, már az új frankkal fizethetünk.

Ami maradt: a színvilágok -nagyjából- és hogy továbbra is az 1'000 CHF bankjegy képviseli a világon a legnagyobb értékű nyomtatott bankjegyet. (mai árfolyamon kb. 300'000 Ft)

Az érdekesség az, hogy aznap, amikor forgalomba kerülnek az új bankjegyek, már mindenki látni akarja őket, azok állnak a kíváncsiság középpontjában. Pár nappal később pedig ugyanezek az emberek azon sajnálkoznak, hogy úúú, de hülye vagyok, kiadtam a pénztárcámból az utolsó régit...pedig meg akartam őrizni emlékbe...

A bankjegyeket itt lehet megtekinteni.

Becenevén ALV (Arbeitslosen-Versicherung)

Az alkalmazottak munkabéréből 1,1% levonás jut a munkanélküli-segély-osztó kalapba. Értelemszerűen csak az alkalmazottak válhatnak munkanélkülivé, az önálló tevékenységet végző egyéni vállalkozók nem. Különben mindenki vállalkozóvá válna, aztán bejelentené, hogy nincs munka, tehát munkanélküli és felvenné a segélyt. Ebből adódóan az önálló tevékenységet végzőknek nem is kell ezt a járulékot fizetni és nem is jogosultak ilyen segélyre. Hasonló analógiára a munkát vállaló nyugdíjasok sem válhatnak többé munkanélkülivé, ha megszűnik a munkaviszonyuk, maradnak egyszerűen nyugdíjasok.

Ki jogosult tehát munkanélküli segélyre?

• • aki az utóbbi 2 évben legalább 1 évet dolgozott és fizette az ALV-t
  • vagy igazolni tudja, hogy mentesült az ALV megfizetése alól*
  • "munkavállalásra alkalmas" - azaz hajlandó, képes és jogosult Svájcban munkát vállalni ("will, kann und darf")
  • hajlandó együttműködni a Munkaközvetítő Irodával (RAV)
  • Svájcban bejelentett lakhellyel rendelkezik

* ha valaki katonaság, szülési szabadság, betegség, baleset vagy börtönbüntetés miatt nem volt keresőképes és ezért nem fizette a járulékot.

A munkanélküli-segélyre való jogosultság kiváltó okai:

1. 1. munkanélküliség
   2. ha valakit nem rúgtak ki, de a gazdasági helyzetre hivatkozva lerövidített munkaidőben foglalkoztatja őt a munkáltatója (Kurzarbeit)
   3. időjárás-függő tevékenységek kiesése rossz idő esetén
   4. ha a munkáltató fizetsképtelenné válik
      
      

Nézzük egyesével:

1. 1. Ez a "kirúgtak és nincs munkám" alapesete. Ha az ember a jogosultság feltételeit teljesíti, akkor alapesetben a munkabére 70, ha gyermek(ek)ről is kell gondoskodnia vagy nagyon alacsony volt a munkabére, akkor az utolsó fizetése 80%-át kapja. Az anyasági segélyhez hasonlóan napidíj formájában kerül kiszámításra.
      A jogosultság ideje véges, 200-400 napig terjedhet, életkortól és a járulékfizetés hosszától függően! A maximum jogosultság 520 nap, de ez csak az 55 év felettiekre érvényes.
      A járulékfizetés alól mentesültek egységesen 90 napra kapnak napidíjat.
      5, 10, 15 vagy akár 20 nap is lehet a türelmi idő, amikortól megkapja az illető a neki járó segélyt; attól függően, hogy mennyi volt a keresete és kell-e eltartottról gondoskodnia. Fontos még megjegyezni, hogy aki ALV-t kap, az automatikusan biztosítva van a SUVA-nál nem-üzemi-baleset esetére. (mert az alkalmazottak normál esetben a cégüknél lennének biztosítva)
      ALV heti 5 napra jár, a hétvégéket nem veszik figyelembe a kiszámításnál, valamint átlagosan 21,7 munkanap/hóval számolnak. (pl. 5'000,-fr havi bér : 21,7 x 70% = .... segély napidíj)
      Ez napidíj is AHV/IV/EO köteles, tehát le fogják vonni belőle és a maradékot kapja meg a jogosult.
      
      
   2. Ez hasonló az első esethez, csak nem teljes munkanélküliségről van szó. Ezesetben csak a kieső bér 70 vagy 80%-ára tarthat igényt a munkavállaló. Ha tehát korábban teljes állásban dolgozott, de holnaptól csak félállásban tudja őt fizetni és foglalkoztatni a munkáltató, akkor a munkabérének fele a kieső bér, stb. értelemszerűen.
      
      
   3. Ez arra vonatkozik, ha a munkáltató pl. szabadban foglalkoztatja a dolgozókat (pl. építkezés) és írtó rossz idő miatt nem tudnak dolgozni.
      
      
   4. Ez pedig arra vonatkozik, ha a munkáltató csődeljárás alá kerül. Ilyenkor a cég megmaradó vagyonából nem a dolgozókat fizetik ki elsőre...Így a dolgozókat innen fizetik ki: a jogosult bér 100%-át, de maximum havi 10.500 fr-ot és max. az utolsó 4 havi bért.
      
      

Van még egy vonatkozó sarokszám: 2 évünk van arra, hogy igényeljük a nekünk járó munkanélküli-segélyt, 2 év után elévül, nem lehet visszamenőleg 5 évre megigényelni.

A munkanélküli-segély nem csak guruló frank formájában érkezhet, hanem

• fizethetik az átképzést
• tanfolyamot
• segédfelszerelést
• satöbbi hasonló.

Röviden, nagyjából: az utóbbi 2 évben legalább 1 évnyi megfizetett járulék, max 2 évig jár és 70-80% a napidíj.

Még bővebben itt vagy nálam.

Le vagyok maradva. No de azért nézzük, mi a helyzet.

• Baselben hétfőn hajnali 4-kor elstartolt az idei farsang a hagyományos "Morgestraich"-hel. A baseli farsangot a köznyelv kedvesen a "Dreei schenschte Dagg"-nak, azaz az év legszebb három napjának hívja. Én is meg más is írt már minden évben sokat a baseli farsangról, de most egy eddig még nem említett érdekesség: a hagyomány szerint hajnali 4-kor kioltják a városi közvilágítást, csak a lámpás felvonulás világít. Ezután, azaz pár óra múlva a "klikkek", azaz a felvonuló egyletek mind hazatérnek a klubhelyiségükbe, vagy együtt betérnek egy vendéglátóipari egységbe, akárcsak a többi népek és hagyomány, hogy ilyenkor Basler Mehlsuppe-t és Zibelwähe-t fogyasztanak, azaz egy spéci lisztlevest és hagymás lepényt.
  A klikkek egyébként minden évben más és más, aktuális témát dolgoznak fel, kifigurázva pl. Merkelt, Sárközyt, Berlusconit, a görögöket, zu Guttenberg plágium-botrányát vagy bármi mást, a téma pedig szép, hatalmas lámpásra (Laterne) művészien van felfestve. Egy-egy ilyen klikk akár több, mint 100 éves múltra tekint vissza; ám sajnos néhol hiányzik az utánpótlás. Az egyik klub épp ezt a témát is érintette és a felvonuláson turisták, nézelődők is beállhattak soraikba, hogy ki legyen a létszám.
  További hagyomány még, hogy farsang idején a baseli óváros "kocsmáiban" Schnitzelbängg-előadásokat tartanak. Ezt leginkább a Defekt-Duó-hoz lehetne hasonlítani, aki még emlékszik rá: kis rímes dalokba foglalt poénokat, szatírákat énekelgetnek és itt nem az énektudás a lényeg. Itt is előkerülnek a szokásos témák: aktuálisak és általánosak; helyt kap a Züri és Basel közti "örök rangadó", azaz kifigurázzák a zürichieket, de lehet pikáns is a dalocska. Az ilyen előadók közt találunk kevésbé sikereseket, de nagy népszerűségnek örvendő öreg szakmabelieket is, akiket úgy ismer és kedvel a közönség, akár mi Rodolfót. A kocsmákban előre meghirdetik az egymást váltó fellépőket, asztalt kell foglalni, mert tele vannak a helyiségek.
   
• A Saab (nem Elie Saab) begyűrűzött Svájcba is: ugyan teli a parkoló még csak nem is használt F-18-asokkal, ám valamelyik nehéz gyermekkorával még mindig dacoló öreg fasz politikus, akinek annak idején nem jutott sem ólom-, sem műanyag katona a kinder-tojásból, kitalálta, hogy akkor vegyen -neki- az ország Grippeneket.
  Méghozzá olyanokat, amik jelen időben még nem is léteznek. És annyi pénzért, hogy annyi sok nulla (frankban kifejezve!) el sem fér egy ilyen szerény blogban, mint ez.
  Kis mellékes: ahhoz, hogy egyátalán tudjanak gyakorolni a pilóták az F-18-asokkal, különböző országokkal (USA, skandináv országok valamelyike) megállapodásokat kötöttek: az említett országból jöhettek pilóták az Alpokban a hegyek közti repülést tanulni, cserébe egy normális méretű légtérben végre repülhettek a svájciak a nagymadarakkal. Mert egyébként itthon mire gázt adnak, már ki is érnek Svájc légteréből.
  Erről természetesen nem szavazhatott a nép, nem is értem, miért. Mert valószínűleg nemmel szavaztunk volna.
   
• Fentieken kívül más is borzolja a kedélyeket manapság a hegyek közt: nyilvánosságra hozták, hogy nem elég, hogy Európában, sőt, majdnem a világon egyedülálló az az ostobaság, hogy el sem kell jönni Svájcba, hanem bármely országban lévő külképviseleten lehet menekült-státuszért folyamodni, hanem nagyon sok ilyen menekült-státuszért folyamodót még ingyen be is utaztatják Svájcba, fizetik a repülőjegyüket. Csak az ilyen repjegy-költségek a többszörösére ugrottak 2009 és 2011 között, kb. 110ezer frankról több, mint 400ezerre. És ez csak a jéghegy csúcsa: csak a beutaztatás. Az egész menekült-ügy az országnak több millió frankjába kerül évente; miközben a táborokban a menekültek egymást lopják meg, késelik meg, felgyújtják az épületet meg hasonlók. Ráadásul nagyon sokan ál-indokok alapján jelentkeznek, csak azért, mert a koma mondta, hogy lehet...És aki megkapja az engedélyt, hozhatja automatikusan a családját, stb.stb. Vérlázító.
  Újabb hajmeresztő tény, hogy hogy is van ez?: Szerbia szerepel azon országok listáján, ahonnan hivatalosan lehet menekültstátuszt kérni politikai vagy gazdasági okokra hivatkozva, mégis hivatalosan bejelentették, hogy EU-tagságra jelölték???
  A jelenlegi állás az, hogy tíz éves csúcson volt januárban a menekült-státuszt kérvényezők száma.
  Azt már csak mellékesen említem meg, hogy a nép, a települések nagyjából olyan hévvel tiltakoznak a menekülttáborok létesítése ellen, mint ahogy Magyarországon a zöldek az autópálya nyomvonala ellen, vagy a keresztények a türelmi zónák ellen. Szorozva tízzel.
  Sokan persze arra panaszkodnak, hogy miért kell milliókkal támogatni a menekülteket, minek kell felvenni őket, hiszen úgysem boldogulnak a világ egyik legfeljettebb, leghumánusabb, leggazdagabb országában, miért nem inkább ezeknek az országoknak segít az ember, hogy a hazájuk feljődésnek induljon végre valahára. Hiszen gondoljunk csak bele, sarkítva: emberek a sivatagból, az éhezésből, az évtizedekig tartó polgárháborúkból ide érkeznek Európába...
  Amellett, hogy több tízezer svájci él  Svájcban a létminimum alatt, itt is vannak gyermekotthonok, akiknek jól jönne a segítség, kórházak, idősek otthona, stb.
  Az a baj, hogy az itteni jobbos párt, az SVP sajnos nem találja a megfelelő hangnemet, fröcsögnek, barbár módjára tevékenykednek és nyilatkoznak, elvetik a sújkot, holott ha más stílusban szólnának, a nép mellettük állna, mert pontosan azon problémák húrjait pengetik, melyek a választókat leginkább érintik és foglalkoztatják. Csak sajnos pengetés helyett az SVP tépi a húrokat.
   
• És hipp-hopp el is érkezett az újabb népszavazás: március 11-én járulnak a svájciak az urnák elé, a következő kérdéskörökben:
  - legalább 6 hét szabadság minden munkavállalónak (a jelenlegi általános 5 hét helyett);
  - véget vetni a tömegével üresen álló, összképet csúfító üdülőövezeteknek,
  - aztán arról is, hogy fixárasak legyenek-e a svájcilag készült könyvek a könyvesboltokban,
  - aztán van itt még egy téma a jótékonysági célokból rendezett szerencsejátékokról
  - és végül az építkezési célú megtakarítások adókedvezményéről.
  Ha már népszavazás: azt hiszem, még nem említettem, hogyan is zajlik egy-egy ilyen népszavazás.
  Minden szavazásra jogosult állampolgár kb. 1 hónappal a szavazás előtt a postaládájában talál egy vaskos borítékot.
  A borítékban van egy aláíró ív, aláírás nélkül érvénytelen a szavazás.
  Minden témához mellékelnek egy nem túl hosszú, de részletes tájékoztatót: mit akarnak a beadvány támogatói, tehát mi a cél, mi a mostani gyakorlat, milyen indokokkal ellenzik az ellenzők, mik lennének a következmények, mi a Bundesrat véleménye és hogy hogyan szavazott a kérdésről a parlament két háza. (Nationalrat és Ständerat). Egyébként nyilván akkor kerül egy érvényes* beadvány népszavazásra, ha a parlament két háza plusz a Bundesrat nem bír megegyezni.
  *érvényes: adott határidőn belül 100ezer aláírást sikerült rá összegyűjteni.
  
  Tehát a szavazók otthon a szekreteren aláírnak, beikszelik, hogy igen vagy nem és eljuttatják az illetékesekhez a lezárt borítékot: díjmentesen postán, vagy személyesen elballag az ember a faluházára, stb. Ezt bármikor meg lehet tenni, bármely nap, illetve legkésőbb a választás napján megjelölt határidőig személyesen be lehet dobni a szavazóurnába a borítékot, a közismert módon. Nincs bonyolult adminisztráció, nincs választási bizottság, akinek nem fog a golyóstolla meg hiába keresi a neveket a gépelt listán.
  Viszont: itt mindenki a nevét adja a szavazáshoz.
   
• Ma, február 29-én párhuzamosan az analóg műsorszórással, elindítja digitális szolgáltatását a svájci közszolgálati, az SRG. Tehát a 6 közszolgálati (2-2 német, francia és olasz) adást mától digitálisan is lehet fogni, de nem kell aggódni, nem fognak elsötétülni a képernyők: előreláthatóan 2015-ig párhuzamosan megmarad az analóg adás is. Érdekes, hogy a német a szökőévet illetve -napot Schaltjahr-nak, illetve -tag-nak hívja, amiben a "schalt" az a kapcsolást jelenti: nem véletlen, hogy Zürichben ezt az erőltetett hülye szóviccet találták ki erre az átkapcsolásra, hogy a Schalttag legyen a tévében is Schalttag, vagyis a szökőnap az átkapcsolás napja, érted, nem ragozom tovább.
  Ha jól tudom, az eddigi analóg program helyén adják a digitálisat, tehát ha valakinek még analóg készüléke van, előfordulhat, hogy meg kell keresni, hová is került az analóg adás.
  Egyébként igen, a főváros Bern, de a tévé központja is Zürichben trónol; no comment.
  A történelmi pillanatot, amihez hasonló volumenű változást csak a fekete-fehérről színes adásra áttérés hozott, a tv egy Svájc-Argentína barátságos mérkőzés élő közvetítésével ünnepli. Ma este tehát.
   
• Múlt héten játszott ugye BL-meccset a Basel a Bayern München ellen. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy épp a Baselből igazolt át a Bayernbe a kis törpe sztárfocista, kb. 20 éves Xherdian Shaquiri.
   
• Tovább késik az új svájci frank bankjegyek bevezetése. A közlemény szerint a biztonsági elemek miatt: szeretnék a lehető legmodernebb és legtöbb ilyen elemet beépíteni a frankba. Megjegyzem, hogy a közvélemény szerint ocsmányak az új grafikák, a legszolídabb vélemény szerint is játékpénz a Monopolyból. Röviden: a mostani tök szép, élőben még szebb, senki sem érti, minek kellett új dizájn. A címletek jellemző színvilága marad, tehát a százas ezután is kék marad, az ötvenes meg zöldes, csak ocsmány másmilyen lesz.
  Egyébként a grafikák kivitelezésére a végső, érvényes megbízást nem a pályázat győztese, hanem a holtversenyben második helyezett egyike kapta.
   
• Január végén megtartották az idei gazdasági örsigyűlést is, erről is lemaradtam (mármint a blogban). A WEF Davosban ugyanúgy zajlott, mint eddig: bent kézrázás, mosolygás, eredménytelenség, döntések és nagy szavak, melyeket senki nem tart be; kint pedig tüntetés.

• Ma van "Három királyok" napja, január 6. 1-2-3 napig hagyományos, erre a napra készülő kalácsot lehet kapni a boltokban és a péknél. Az egyik részében el van rejtve egy apró király-forma: aki január 6-án ezt megtalálja, az lesz a király vagy királynő egy napra. A kalácshoz jár aranyszín papírkorona is, ezt hordhatja a kiválasztott és teljesíteni kell minden kívánságát.
• Egy kis botrányba keveredett a svájci nemzeti bank elnöke; pechére épp Svájcban, ahol tényleg annyira nem történik szinte semmi, hogy ha néha mégis, azt felfújják és hetekig nyammog rajta a média. Az történt, hogy megszellőztetve a banktitkot (!) kiderült: a jegybank elnökének felesége, hogy úgy mondjam, értő kezekkel és jól időzítve vett kb. félmillió frankért dollárt, majd haszonnal adott túl rajta. Egyrészt: a jelenleg aktuális szabályzat ezt nem tiltja szó szerint. Másrészt: 2004-ig nem is létezett semmiféle ilyen szabályzat; pusztán íratlan etikai miheztartás. (addig mindenki azt csinált, amit nem szégyellt vagy ami nem derült ki?) Persze, persze, gyanús ez a tranzakció, hiszen éppenhogy a jegybank befolyásolja az árfolyamokat, dönt az intervenciókról, stb. Másrészt viszont: diszkrimináció lenne, hiszen mindenki ügyeskedik, pont neki nem szabad?
  Az én magánvéleményem az, hogy az a félmillió, pontosabban a realizált árfolyamnyereség valószínűleg nem nagy összeg a Hildebrandt család kasszájában, nyertek pár ezer frankot, na és. Nem most és nem ebből gazdagodtak meg. Másrészt: Hildebrandt -állítólag- azért a jegybank elnöke, mert jó szakember. És mit csinál egy jó szakember? Azt, amit tud, azaz üzletet köt, nyereséggel. Aztán az is eszembe jut, hogy mamám, ez a kis csekélység sem megy le itt a makulátlan politikusok gigáján, hát ezek naponta fuldokolnának a magyar politikai közéletben!
• Több szakaszban, decemberre és január első napjaira elosztva annyi hó esett a hegyekben, hogy folyamatosan lavinaveszélyekről, elzárt síparadicsomokról szólnak a hírek. Eddig azért panaszkodott a turizmus, mert nem volt hó, nem jött a vendég, most meg annyi jön, hogy nem tudják hová tenni őket, teli vannak a pályák. Egyébként a decemberi "Joachim" után tegnap-tegnap előtt az "Andrea" nevű orkán is végigsöpört az országon: kidőlt fák, kisiklott vonatokat hagyott maga után.
  A sok hó miatt néha akadozott a vasúti forgalom is, aztán meg megrohamozták az autósok az autó-vonatokat, szóval totál káosz sok helyen.
• Ezen a hétvégén Zürichben, a következő hétvégén pedig St.Gallenben rendeznek hatalmas esküvői kiállítást és vásárt. Számos kiállító csalogat ingyenes belépővel, akit érdekel, érdemes végig kattintgatni a cégek saját honlapján.
• Federer most épp Dohában hasít, jól ment neki a pingpong, már a negyeddöntőbe jutott, ám sajnos hátfájás miatt kiszállt a címvédésért folyó tornából. Reméljük, január 16-ra jobban lesz, akkor kezdődik ugyanis az Australian Open.
• Karácsony táján egyébként hirtelen megsokasodtak a mindenféle bűnügyek: sok bank- és ékszerboltrablás történt, a franciás országrészben egy portugál származású apa lelőtte a két kisgyerekét majd magával is végzett, az anya végignézte... És megint sikerült nagy fogást produkálni: egy albán pasit kapcsoltak le gyorshajtásért, mire ő: "szerintem csak 180-nal mentem..."

Hát nagyon le vagyok maradva, mindennel...

• Legfrissebb hír, hogy lemondott az egyik miniszter, azaz a külpolitikáért, bevándorlásért felelős szövetségi főosztály vezetője, a jelenleg regnáló miniszterelnöknő, Micheline Calmy-Rey. Év végén távozik majd posztjáról, de ősszel egyébként is választások lennének. Sokaknak mindegy, még többen üdvözlik, hogy végre letűnik a színről. A politikai tevékenysége úgy jellemezhető, hogy álomvilágban élő, lényeget és eszközt tévesztő, pózoló szakbarbár. Mivel genfi születésű, "frankofon", nekem mindig inkább A Francia Nő, Mireille Mathieu, Edit Piaf, sanzonok, az a harisnya, melyen hátul hosszában egy izgató díszvarrás fut végig, meg a régi Személyzeti Igazgatónk a volt munkahelyemen jut eszembe. Mindent lehet mondani rá, de ő legalább megpróbált nőnek kinézni, ami úgy tűnik, Svájcban nem szokás valamint az emancipáció kigúnyolásával egyenlő, szóval kerülendő.
• Tegnap előtt érdemes volt Lothar Nagyarcú Mattheus arcára koncentrálni, mikor is az EB-selejtező Bulgária elleni fordulójában Svájc mesterhármassal égette a neoprimitív futballsztárok örök kapitányát. Xherdan Shaquiri lőtte mindhárom gól a bulgároknak, a végeredmény 3:1 ide.
• US Open, Flushing Meadows. Eső eső hátán, már másodszorra halasztották el Federer Tsonga elleni meccsét. A legutóbbi hivatalos időpont péntek hajnal.
• Egyék iránt történtek furcsa dolgok, a teljesség igénye nélkül: az autópályán Basel környékén egy halott férfi feküdt az úttesten. Sajnos többen is áthajtottak rajta vagy mellette, mire egy kamionsofőr végre megállt, elzárta a helyszínt a mögötte jövő forgalom elől és értesítette a rendőröket. Meg voltek megint lövöldözések, féltékeny férj lőtt meg ilyenek; zajlik itt is az élet. És közelegnek a választások, október 23.
• A nemzeti bank hosszú halogatás, impotencia után tett egy olyan kijelentést, miszerint nem engedi a jövőben, hogy az euró frankkal szembeni árfolyama 1,20 alá essen. Ha kell, intervenálnak. Ez a tőzsdén rekordgyorsaságú és mértékű euró árfolyamnövekedést váltott ki. Hogy ez hosszútávon is marad-e és használ-e, majd kiderül. Tetszik egyébként, mikor a cikkek a frank jelen árfolyam eséseit tragikus hangnemben kommentálják....Idióták. "Zuhant a frank"...vagy "Megtépázták a frankot..." Ez eléggé megtévesztő, negatívnak tálalnak egy pozitív hatású hírt. Mivelhogy igen, azt szeretné a svájci gazdaság, ha "zuhanna" egy kicsit a frank árfolyama és visszaállna a használható, viszonylag normális és reális 1,50 körüli értékre. (azaz legyen újra kb. 1,50 CHF = 1 EUR)

Egyébként a következő bejegyzés Freddie Mercuryról szólna, ha lenne időm....

Miután az elmúlt napokban-hetekben a nemzetközi helyzet egyre fokozódott, a kereskedelmi láncokra nehezedő nyomás ezzel paralell nőtt. A svájci Fogyasztóvédelem, a fogyasztói árakat felügyelő hivatal, gazdasági versenyhivatal, és még sokan mások folyamatosan azt fírtatták, hogy miért kell a svájci fogyasztóknak sokkal-sokkal többet fizetni sok termékért Svájcban és hogy a kereskedelmi láncok miért nem tesznek semmit annak érdekében, hogy az itteni vásárlók érezhessék az erős frank szinte egyetlen jó hatását, vagyis hogy olcsóbbak lennének az importált termékek.
A porszem valahol ott  van a gépezetben, hogy a kereskedelmi láncok nem vagy nem mindig hozhatják be az árukat közvetlenül, hanem csakis import-cégek közreműködésével, vagy a gyártó svájci, import-leányválallatán át. Nekik viszont nem érdekük, hogy Svájcban olcsóbbak legyenek a termékek, tehát erős frank ide vagy oda, nem változtattak az árakon.
De már nagyon zúgolódott a nép, az érdekvédelmi szervezetek és végül a kormány is, ezért végre történt valami.

Tegnap elkezdődött a vihar dörgéssel-villámlással, egyik bejelentés a másikat követte: a Migros-hoz tartozó Denner-csoport kb. 50 márkaterméket (tehát nem saját gyártású) 20%-kal olcsóbban árul mától; a Coop közölte, hogy kb. 95 márkaterméket  vesz le a polcokról, mivel nem sikerült megegyezniük az importőrökkel olcsóbb beszállítási árakról (illetve míg nem sikerül megegyezni). Ezek pl.: L'Oreal, Ferrero és Mars által gyártott termékek.
Tegnap az esti hírműsorban ilyen tényekkel állította kereszttűzbe a Migros vezető-képviselőjét a műsorvezető és érdeklődött, reagál-e a Migros, tesz-e lépéseket. Persze: magyarázták a bizonyítványt.
Erre ma reggel az első hír: a Migros-nak sikerült lenyomnia az árakat, náluk olcsóbb lesz 500 importált árucikk, 10-20%-kal, nem kerül le a polcról semmi.

Érdekes.
Ha ilyen gyorsan tudtak reagálni, akkor valószínűleg már rég levolt ez zsírozva, de kivártak, hogy lép-e a Coop. Ha igen: nagymellénnyel bejelentik az elért sikereket. Ha nem: lapítanak, mint szar a fűben és megtartják a kiharcolt még nagyobb árrést.

Egyébként a maga módján mindhárom bejelentés nevetséges: Svájcban a kozmetikai -higiéniai cikkek nem 20, hanem 50-250%-kal kerülnek többe, mint mondjuk Basel Németországba lógó végénél, Lörrachban. De akárhogy is: a piaci szabályok élnek és virulnak, azaz az emberek ott vesznek, ahol olcsóbb. Ha külföldön, akkor külföldön.
Persze nem szabad elfelejteni, hogy itt ugye többet keresnek az emberek, de ez indok arra, hogy 5 km-rel idébb ugyanazért az 500,- forintba kerülő samponért 1.200,-t kelljen fizetni?
 

Ma dél körül 1 euro már csak 1,05 frankot ért, 1 dollár 0,743 frankot.

• Roger Federer 30 éves lett. Isten éltesse sokáig. Számos rekordot sikerült beállítania, nagyjából ugyanennyi várat még magára, de akár sikerül az új csúcsok meghódítása, akár nem, mindenképpen elképesztő teljesítményt vitt véghet RF már eddig is. 2009-ben állítólag átlépte az összeteniszezett 50 millió dolláros határt és természetesen neki is van Wollerauban (adóparadicsom Kanton Zugban) teraszos építésű csili-vili modern palotája.
  Szívemnek legkedvesebb rekordja azonban az, hogy ő az első svájci férfi, híres ember, akinek arcképével még életében a hivatalos állami postától saját bélyeget nyomatott.
   
• Statisztikai adatok szerint 2000-2009 között több, mint kétszeresére nőtt a hegyi-túra balesetek száma Svájcban. Persze, mert már mászik boldog-boldogtalan. Meg gyakran látni saruban, magassarkú cipőben, papucsban turistákat vándorolni 2000 méteren. Nos, csak azért, mert odáig felvisz a libegő, még nem biztos, hogy utána is elég lesz ez a menetfelszerelés, ugyebár. A tévés interjóban, illetve múlt héten élőben is láttunk túrázókat, akiket a nagyonokos trendi-túrafelszerelést gyártók beetettek megbabonáztak és megvásárolták a legújabb őrületet: a hegymászó hátizsákba integrált bébiülést. És a pár hónapos gyerekkel a hátán mászik a csóka, billegve, egyensúlyát keresve, egyébként a bébinek valószínűleg jót tesz a ritka hegyi levegő...
   
• Kapcsolódó hír 1.: egy tinédzserekből álló cserkész csapat is mászott, vezetőjük 15 éves és kiképzetlen volt; le is zuhant 300 métert és szörnyet halt az egyik társuk. 13 éves volt.
• Kapcsolódó hír 2.: egy család is mászott, letértek a kijelölt útról, piknikezni egy sziklakiszögellésre. Miután gyanús, repedező-morajló hangokat hallottak, végre leszálltak a szikláról, aminek majd' fele, kb. 2000 köbméter kő, alig pár lépés múlva a hátuk mögött egyszerűen levált a csúcs aljáról. Legördült, iszonyú robajjal.
   
• Mára végre elhatározta magát a Bundesrat és a Nemzeti Bank, hogy valamit közbelép az erős frank ellen. Mivel azonban Svájcról van szó: egyelőre még csak arról született döntés, hogy lépni kell. Mire eldöntik, hogy mit és merre, valamint meg is teszik, megint le lesznek maradva az eseményekhez képest két-három lépéssel.
  J. Schneider-Amman, aki ilyen népgazdasági miniszter megfelelője, végre elkezdett nyomást gyakorolni az importból élő cégekre, elsősorban a kiskereskedelemre, hogy ugyan adják már olcsóbban a külföldről most olcsóbban beszerzett árucikkeket a svájci lakosságnak. Az nem lehet, hogy csak jajongnak, hogy miért megy a svájci Németországba bevásárolni, miközben ők meg szépen lenyelik az árfolyam-különbségből adódó nyereséget. Nahát.
   
• A jövőben aki a Swiss-nél foglal és hitelkártyával fizet, különdíjat kell fizetnie: a légitársaság (valójában minden, a Lufthansához tartozó légitársaság) áthárítja az utasokra a hitelkártya-intézetek által felszámolt, egyre több díj egy részét. Így útvonaltól függően 6-22 frankkal többet kell majd fizetni a jegyekért. Nem pontos az információ, hogy mi a helyzet a debit kártyák esetében, valószínű, hogy ezekre nem vonatkozik a változás. A felhördülés igazi oka az, hogy egyrészt a légitársaság semmi más opciót nem kínál a repjegy kifizetésére, másrészt az utasnak már szinte mindent magának kell csinálnia: on-line foglalás, becsekkolás, már a beszállókártyát is ki lehet nyomtatni otthon, nem csak a repjegyet. szóval elvileg egyre olcsóbbnak kéne lenniük. De ezt várhatjuk. (Közben Németországban sztrájkolnak a légiirányítók.)
   
• Még augusztus 13-ig tart a Locarnói Filmfesztivál lenn délen, Svájc olasz határánál, a tó partján, pálmafák legyezője alatt. Díszvendég Harrison Ford, aki életmű-díjat kapott, további szupersztárok, mint Daniel Craig, Olivia Wilde, stb. emelték az esemény fényét.
   
• A berni születésű Julia Saner 2009-ben első svájci csajsziként megnyerte az Elite Model Look versenyét és azóta kapkodnak érte a divatházak kifutóin. Legújabb mozzanat Julia életében, hogy a Fashion TV modelleket bemutató "Model talks" portrésorozatában őt is meginterjúvolták és természetesen látható volt a rövid riport a divatszakma Szent Szócsövén, az FTV-n. Julia idén márciusban az olasz Marie Claire címlapján szerepelt, 2011-re ő lett a Valentino arca, Karl Lagerfeld aktuális kedvence. Múlt hónapban azonban több bemutatót is lemondott, túlhajszolt, sok a stressz, nemet mondott a Chanelnek is; reméljük, azért még felkérik máskor. 181 cm magas, 19 éves, babaarcú, szép, de smink nélkül jellegtelen arccal. Sminkelve, "kitalálva" azonban jelenség.
  Megerősíti egyébként véleményemet a modellekről: az alkat ugye adott, magas, csontváz típus, nem ez a lényeg, hanem az, hogy modellek arca nem szép, hanem egyszerűen szimmetrikus és jellegtelen kell, hogy legyen, hogy "ráférjen" egy-egy bemutatóra kitalált egyensmink- és frizura, minden jól álljon rajta, ne legyen karaktere, hogy ne a Nő legyen a fontos, hanem a ruha.

Ma tették közzé azt az elemzés-jelentést is, mely szerint a svájci nemzeti bank az év első felére vetítve kb. 10,8 milliárd frankos veszteséget produkált könyvértéken.

Tehát az előző bejegyzésben ecsetelt dollár- és euró árfolyamzuhanásoknak további kihatásai is vannak. Tavaly tavasszal például a nemzeti bank elnöke "mert nagyot álmodni" és elhitte, hogy azáltal visszaerősítheti az uniós valutát vagy a zöldhasút, hogy bevásárol belőle pár milliót. Mint tudjuk, ezek értéke tovább zuhant (idén az első félévben a dollár 9,6%-ot, az euro 2,4%-ot): ha egyátalán, akkor MOST kellene bevásárolni belőle, de még ez sem biztos. Viszont mára már lehetetlenné vált, mivel a kincses kamra a Bundesplatz alatt már plafonig tele van szart se érő euróval.

Vagyis megint csak az elvileg jól dübörgő svájci gazdaság szívja meg. Könyvértéken.

Más hírek:
Az UBS után Amerika most a Credit Suisse-re feni a fogát, most ezt a bankot akarja beperelni, fenyegetni, stb. adócsalásban meg hasonló turpisságokban való segédkezésért. Valószínűleg ennek az ügynek is az lesz a vége, hogy valamilyen jogcímen pénz csikarnak ki Svájctól. Nem mintha az gyógyír lenne az USA többezer milliárdos államtartozására.
A CS egyébként szintén a napokban bejelentette, hogy "csak" épphogy 800 milliós nyereséget ért el az utóbbi negyedévben, ami a várt összeg fele, tehát világszinten kb. 2000 főt bocsájt el.

És még egy kacifánt a végére: ma vettem ki a postaládából egy A3 méretű "röplapot", amin a jobbos SVP intéz felhívást és kér aláírást a néptől annak érdekében, hogy Svájcban újra jobban kontrollálható legyen a bevándorlás. Jól időzítve pengették meg a nemzeti és hazafias érzelmi húrokat, hiszen közeleg augusztus 1., az államalapítás éve. Hitetleneknek mondom: érdemes megfigyelni azt a jelenséget, hogy a népi hagyományos rendezvényeken, a hegyvidéken, az üzemek által szervezett nyílt napokon, az önkéntes akciókon sehol nem látni azt a deklaráltan 22%-nyi bevándorló hányadot; ilyen helyeken csak svájciakkal találkozni. A többi népek hétvégén a bevásárlóközpontokat lepik el, meg a mozikat, maradnak a városokban, vagy esetleg látogatják az autószalonok nyílt napjait, ahol van ingyen sült kolbász. Ezalatt a svájciak felmennek a hegyre és megszeretgetik, ünneplik a bárányokat, meg a tehénkéket.
Szóval képzeljük el a magyarországi "roma-helyzetet" és problémát, aztán ezt szorozzuk meg nagyjából 54-gyel. Így néz ki a bevándorló-külföldi probléma Svájcban.

Az a helyzet, hogy 2007 január óta mind a dollár, mind az euró 30-30, az angol font pedig csaknem 40%-ot veszített mára az értékéből a svájci frankkal szemben.

A Svájci Nemzeti Bank nem lép közbe, nem emel kamatot.

Mindeközben a gazdasági miniszter kijelenti, hogy nem lesznek megtámogatva az exportra dolgozó cégek, valamint néhány bevásárlólánc-igazgatóval együtt bírálja a népnek azon hányadát, akik külföldre járnak bevásárolni; legyen az egy liter tej vagy új autó.

De mit tegyen az ember, ha ilyen nagy a csábítás? Németországban eleve olcsóbb nagyjából minden. A mostani euro/chf árfolyamnál aztán végképp. És akkor ha a határnál pecsételtetünk, még vissza is jár 19% ÁFA, azaz csaknem a vásárlási érték egy ötöde.
Sajnos ez egy öngeneráló folyamat, mint a pénzügyben gyakorta előfordul. Itt drága minden, az ember nem itt veszi meg, tehát az itteni bolt elesik a bevételtől, még drágább lesz, hogy megélhessen, tehát még kevesebben fognak itt vásárolni. Viszont itt az itteni bérleti díjat, áramot, alkalmazotti bért kell kitermelnie és -fizetnie, tehát nem nagyon tehet mást.

Másrészt érdekes, hogy a svájci cégek általánosságban a lezajlott (zajló) gazdasági válság tulajdonképpeni nagy túlélői, őket nem viselte meg (annyira) mint más országok más cégeit. Na most: ez azt jelenti, hogy a kisembert ugyan bírálja még a miniszter is, ha átlendül a határon egy kis olcsó főznivalóért, ám ha svájci konszernek indulnak nagybevásárlásra, az rendben van (?). Márpedig mennek és vásárolnak: egyrészt sok a világban az olcsón eladó, bajbajutott cég, másrészt ugye euróért vagy dollárért most még jutányosabb a vételár.
A Nestlé például a minap vásárolta be magát valami 1,27 milliárd frankért a kínai élelmiszergyártó-piacra; a gyógyszerész-vegyész Lonza cég pedig hasonló nagyságrendben Amerikába. Ez utóbbi azonban mocsok módon befenyegetett a bérek csökkentésével, mert hát nehéz idők járnak az exportra...végül a szakszervezet kijárta, hogy legalább ne a béreket csökkentsék, hanem hosszabbítsák meg a munkaidőket.
A Nestlé pedig egyszerűen "csak" árat emel. Holott neki is mindenhol vannak gyárai, tehát nem is annyira érzékeny az export nehézségeire, sőt, valószínűleg alapanyagokat is az eurózónából vásárol.

De ezek valószínűleg a kisebbséget alkotják. A helyzet szerintem inkább az, hogy megint csak az öngeneráló folyamatra hivatkoznék és minél inkább hallani híreket arról, hogy baj van az euróval, annál inkább tényleg baj is lesz. Ha most még az egyszer mindenki bizalmat szavazna az eurónak, visszaállna nagyjából az értéke, árfolyama és máris nem lennének ANNYIRA nagy szarban azok a bizonyos országok.
Svájc legalább annyit megtehetne, hogy megint nagyon bevásárolna euróból, már csak azért is, mert ilyen olcsó. Ezzel kivonna valamennyi eurót a piacról, helyette "elárasztaná" svájci frankkal, aminek az is lehetne a hatása, hogy a frank árfolyama lefelé mozdulna. Legalább egy kicsit.

Egyébként mint tudjuk: a földön nincs igazság, azaz gyakorlatilag a megbízható frank és is nagyot Svájc szív azért, mert az egyik lusta, a másik tehetségtelen, a harmadik meg korrupt... Például nagy baj, hogy ha ez így megy tovább, sok cég kivonul majd Svájcból és áttelepül az olcsóbb euró zónába, Németországba, Franciaországba, stb. Tehát itt fog nőni a munkanélküliség, itt vesztik el majd sok százan, akár ezren a munkájukat mondjuk azért, mert a görögök sziesztáznak... (meg horogkeresztet rajzolnak az EU zászló csillagaiba és úgy tüntetnek az EU által megkövetelt spórolás ellen...miért is? Ja, persze, így köszönik meg azt a pár millió eurót, amit az EU ad nekik...)
 

• Ma hajnali 4-kor rendőri erők vonultak fel a berni Viktoria térre, mégpedig lebontani az atomerőművek leállításáért hetek óta demonstráló sátortábort. A tüntetők az egyik áramszolgáltató székháza előtt próbáltak az atomerőmű leállításig gyökeret verni - kevés sikerrel. Egy darabig tűrte a városvezetés, próbálták kordában tartani az aktivistákat, de eléggé kinőtte magát a "nép szava", így ma korai ébresztő volt a táborban.
• Meglepően sokat váratott magára, hogy valamely nőegylet elkezdjen tiltakozni egy újabb AXE tusfürdő reklám ellen. Nos, múlt héten ez is megtörtént, mégpedig a svájci  Association vaudoise pour les droits de la femme (ADF) szexistának és ízléstelennek tartja a reklámot, betiltását követeli. Szeretné elérni azt is, hogy egyátalán ne jelenhessenek meg olyan reklámok Svájcban, melyeknek a világon semmi köze nincs a nőhöz, a testiséghez, stb...mégis félmeztelen nőkkel reklámoz(ná)nak.
• Időközben az év eleji euro- és dollár - CHF árfolyamrekordok is soora megdőltek, újra és újra. Egy euróért már csak kb. 1,22 frankot kell fizetni, egy dollárért 0,87 körül. Azért az elgondolkodtató -többek között-, hogy megint nem csak azok szívnak, akik tehetnek róla, hanem mindenki. Akár euró az országod pénzneme, akár nem - szívsz; ezért vagy azért, így vagy úgy. A görögök meg a segélyt úgy köszönik meg, hogy az EU csillagos zászlóba horogkeresztet rajzolnak.
• Tegnap Basel mellett a St.Jakob lehajtónál kiégett egy hűtőkamion.
• A párizsi légiközlekedési kiállításon nagy sláger Bertrand Piccard napenergiával hajtott nagy szárnyfesztávú repülőgépe.
• A svájci vasúttársaság döntése értelmében a jövőben nem lehet a vonatokon menet közben megvásárolni a menetjegyet. Továbbá egyre határozottabban próbálnak fellépni a focirajongó randalírozókkal szemben.
• Egyre több, Svájcot a rasszizmusért bíráló kritika, tanulmány, stb. lát napvilágot. Ezt mindig elmondom: ebben SOHA nem lesz igazság és béke.
• Federer eddig jól szerepel Wimbledonban.

Tényleg olyan ez az ország, hogy néha semmi nem történik, és ez nem is zavar senkit. De mivel már pókhálós a baseli farsangról szóló bejegyzés, írok már valamit.

Külföldiek B típusú munkavállalási engedéllyel az úgynevezett forrásadót, vagy Quellensteuert kötelesek fizetni jövedelemadó gyanánt. Mint már régebben említettem: a jövedelemadó mértéke attól függ, hogy hol van a lakhelyünk.
Forrásadó-kulcs kantononként változó, de 1 kantonon belül azonos. (a svájciakra vonatkozó SZJA kulcs településenként eltérő)
Aki tehát megteheti és van esze, (vagy fordítva) az ott dolgozik, ahol kap munkát, de ott lakik, ahol kedvezőbb az adókulcs. Ennek kiszámításához szintén a már jól bevált comparis.ch oldal kiváló segítséget nyújt, összevethető a különböző kantonokban megfizetendő adó mértéke, sőt, ki is számolja, hogy mennyi az annyi.

Épp múlt héten tettem próbára: pl. 10'000 frank havi fizetéssel egy egyedülálló szülő 1 gyermekkel legkevesebb kb. 460,-frankot (Zug kantonban) illetve a legtöbbet 1'450,-frankot (Neuchâtel kantonban) köteles fizetni havonta. Ha jól tudom, a forrásadót a munkáltató vonja le kifizetéskor, mint otthon az adóelőleget.

Adódik a kérdés, hogy akkor miért nem mindenki Zug kantonban lakik? Hehe. Azért, mert fentiekből logikusan következik, hogy nagyon sokan szeretnének ott lakni, ebből adódóan olyan magasak az ingatlanárak, hogy egy normál fizuból élő család 1.) nem engedheti meg magának 2.) vagy ha igen, akkor már nem is éri meg.

Zug kanton tehát amolyan milliomos negyed Svájcon belül, csillagászati lakbérekkel és lakásárakkal; ami már most problémához és botrányhoz vezet: ugyanis pl. egy tősgyökeres zug-i család jelenidejű sarja egyszerűen nem talál már lakást magának a "szülőföldjén", kénytelen elköltözni a családfától messzebbre, mert képtelen megfizetni ott egy lakást magának. Ha egy új lakópark épül, egy lakás akár 8-10-szeresébe kerül, mintha ugyanaz a lakás mondjuk Jura kantonban állna. (Jura itt amolyan "Isten hátamögött"-nek számít.)

• Stanislas Wawrinka (igen, ő egy svájci teniszező) az acapulcoi ATP-tornán kemény munkával beküzdötte magát a negyeddöntőbe, hogy ott azután egy feltörekvő ukrántól vereséget szenvedve búcsúzzon.
• Mostanában két kitoloncolási hír is lóg a levegőben és foglalkoztat némelyeket: egy homoszexuális iráni fickót egy kisebb drogos bűncselekményért kaptak el és haza akarják küldeni; ám ő most azt állítja, Iránban a melegeket felakasztják, tehát a nemzetközi egyezmények értelmében nem lehet kitoloncolni azt, akire a hazájában halál vár. És tényleg mutogatnak képeket felakasztott emberekről, ellenben a fiatalember az utóbbi években többször is hazalátogatott és mindig sértetlenül tért vissza Svájcba...
  A másik ügy: egy fiatal szíriai-kurd házaspárt (pár éves kisgyerekkel) akarnak visszaküldeni Szíriába, ahol rokonaik számára meghaltak vagy legalábbis halva szeretnék őket látni, amióta áttértek a keresztény hitre. Halálos fenyegetéseket kaptak a kedves rokonoktól üzenetrögzítőre, stb. A bürokrata álláspont az, hogy hivatalosan nincs keresztény-üldözés Szíriában, ezért ki lesznek toloncolva.
  Megint csak tipikusan svájci: húzzák-halasztják a döntést, nem mernek odabaszni...aztán ha mégis, elvétik a célt, de nagyon-nagyon.
• Svájc zárolta Kadhaffi számláit, bár más állítások szerint ennek semmi értelme, jelentősége, mivel a 2008-2009-es Kadhaffi-Saga óta az őrült diktátor amúgy is kivonta vagyonait a svájci bankokból. Most persze perli és fenyegeti ezért Svájcot. Már rég indítványozta az UNO-ban, hogy darabolják szét és osszák szét Svájcot a szomszédos államok között. Nooomális???
• A genfi egyetem készített egy felmérést, melynek eredményei azt mutatják, hogy elképesztő százaléknak nincs pénze Svájcban orvoshoz menni, fogorvoshoz még úgyse. Az emberek nyögik a csillagászati összegű havi TB-t, de csak dobálják ki a pénzt az ablakon, mert ha betegek, úgysem mennek orvoshoz, mivel a vizitért külön-újra kell fizetni, amire nincs pénzük. Komolyan, minden szarért beadványt nyújtanak be, de ezt még senki nem merte meglépni; már évek óta esedékes lenne a rendszer reformja. Az emberek fogatlanok, meg nincs pénzük orvosra, miközben az orvosok, fogorvosok Balin nyaralnak minden évben, villákban laknak meg Porschéval járnak. Elnagyolva ez a helyzet. Ez a gazdag Svájc...
• Az Állami Posta bankszektorban tevékenykedő leányvállalata, a PostFinance az előző évhez hasonlóan most is szétosztja éves nyeresége egy részét az ügyfelei között. Minden pozitív egyenlegű PostFinance számlára márciustól kezdődően 2010 rappent, azaz 20,10 frankot írnak jóvá. Tavaly az ügyfelek Lindt & Sprüngli pralinét kaptak. A média persze megint kikezdi a "jótevőt" - nehogymár valakiről jót kelljen mondani: "tavaly a desszert 31 frankba került ügyfelenként, most csak 20 frankot szánnak egy-egy ügyfélre, ez 30%-kal kevesebb, mint az előző évben..."
  És mit kapunk a médiától? Naugye. Befoghatnák. Igazán.
• Újabb rekordmélységben a dollár a frankkal szemben, tegnap már csak 92 "fillért" kellett adni 1 dollárért, az utóbbi hetek némi emelkedése után az euró is visszatért 1,3 frank alá.
• Az UBS után most a Credit Suisse bukott le Amerikában, sőt a jelek szerint még az UBS-en is túltettek: titkos bankirodában adtak tippeket, kötöttek szerződést  és nyújtottak segítséget abban, hogyan dughatják el USA-adócsalók a hivatalok elől elhallgatni kívánt vagyonaikat.
• A politikusok azon nyavajognak, hogy bár Svájc és a CHF milyen jelentős helyszín és tényező a világgazdaságban, mégsem akarja felvenni tagjai közé a G20. (akkor G21-nek hívnák? Vagy azért nem akarják felvenni, mert akkor valakit ki kéne cserélni a 20-ak közül...?)
• A síturizmus meg azon nyavajog, hogy nincs elég hó, nincs elég bevétel.
• A síelők meg azon nyavajognak, hogy a síterepek üzemeltetői hamis, síelésre kedvezőbb adatokkal reklámoznak, hogy jöjjön a vendég; aki felcuccol a hegyre, hó meg sehol. Több hetes hóadatokat adtak meg a weboldalakon, amik már rég nem voltak aktuálisak.
• Már mindenki készülődik a farsangra.
• Thaiföldi útjuk során egy elefánt-szafarin egy három fős svájci társaság 63 éves nőtagját halálra taposta a begőzölt elefántbika, amint ült. Ledobta magáról a nőt és még egy angol turistát valamint a hajtót. Mások is szereztek sérüléseket, mert egy másik elefánt is bevadult, sajnos az említett hölgy nem élte túl a sérüléseket, azonnal meghalt.
   

Mindig érdekes, vicces a keresőszavak statisztikája egy blog(szerző) életében. Derűt hoz és megvilágosodást.
"mennyibe kerül egy ebéd Svájcban": ennél nagyobb hülyeséget ritkán lát az ember. Nem attól függ, hogy mit és hol eszel? De ha már itt vagyunk: McDonald's-ban vagy Burger Kingben egy menü 12 frank körül van. Ha veszel két zsömlét, egy csomag felvágottat, meg valamit inni, az is majdnem ennyibe kerül. A Coop vagy a Migros éttermeiben is nagyjából 12-20 frankból már tudsz enni valami finomat, fehér tányéron.

Következő páciens:
"mennyibe kerül Svájcban élni": sokba. A lakbér, a zöldség, gyümölcs, hús, kenyér, szolgáltatások sokba kerülnek. Mondjuk egy laptop kb. ugyanannyiba kerül, mint Magyarországon, a mobiltelefonok talán még olcsóbbak is, az IKEA is nagyjából ugyanannyi vagy picit olcsóbb. A benzin itt mostani árfolyamon kb. 330,-Ft, a dízel 340,-Ft.

"főműsoridőben mennyibe kerül egy perc": és akkor ne csodálkozzál, ha sose találsz rá, sose tudod meg. Komolyan, már kérdezni se tudunk???

Hagyjuk. Viszont ennyi itt töltött év után már nem csak egy látens, szorító életérzés, ez hanem írjuk már le: Svájc egy szép, de unalmas ország. Az évet úgy osztják be, hogy fondue-szezon, síszezon, farsang, tavaszi vetés, grillszezon, hegyi túra szezon, tüzijáték augusztus 1-én, aratás, fondue szezon. Mindez percnyi pontossággal, mint egy schauffhauseni, igen?
Napok óta semmi igazán fontos dolog nincs, nem történik, nem hallani. Csak ilyeneket:

• a szomszéd faluban egy családi házban feltehetően egy apa lelőtte a feleségét meg két fiát, vagy ezek közül eggyel kevesebbet plusz saját magát. A rendőrség nem tájékoztat.
• Egymás után teszik közzé a nagy cégek a 2010-es eredményeiket. A Novartis 10, a Roche még ennél is több milliárd frank nyereséget produkált. A Credit Suisse 5,1 milliárdot, ami viszonylag szerény eredmény. A zsíros falat, a nemzeti szent tehén, az UBS 7,1 milliárd frank nyereséget könyvelt. Ennek nyomán már nagyon izgágán ülnek a seggükön, hogy mi lesz azzal a részvénycsomaggal, melyre a 38 milliárd frankos gyorssegély (2008 őszén, mikor mindenki pénzért nyavajgott az államnál) ellentételezéseként tette rá a SNB (nemzeti bank) a kezét. Mivel most jól megy a szekér, szeretné visszakapni részvényeit, viszont akkor rögtön vissza kéne fizetni a kölcsön hátrelévő részét, ami igencsak 11 milliárd frank.
• Tegnap lezajlott a svájci futballválogatott (ez majdnem olyan poénos, mint a jamaikai bobcsapat...) idei első meccse, méghozzá Málta ellen. Ha valaki azt hiszi, nincs rosszabb a magyar futballnál, hát megnyugtatom: van. (nem a csak a máltai...) Sérülések, reptéri logisztikában elkallódott futballcipők, ostoba sajtótéjákoztató vezette fel a meccset, ami nem hozott meglepetést. Mint a régi, komcsi időkben a gyári dolgozók: akkor is megkapják az órabérüket, ha nem csinálnak semmit, de azt nagyon. Még jó, hogy van a bíró, aki fütyül, különben azt se tudnák, mikor kell abbahagyni a semmittevést. Alex Frei olyan hisztis, már azt lehetne hinni, hogy meleg -akkor jól állna neki- többször fenyegetett már tavaly is, hogy "Na, most aztán vége, befejeztem a focit! Én megmondtam...!" na...de olyan, mint az LGT, aki legalább három demostaztánténylegutolsó búcsúkoncertet is tartott már az utóbbi 15 évben. Alex is még mindig játszik, még van képe felhúzni a nemzeti mezt.
  Eredmény 0:0, ez reálbérben kifejezve olyan 0:3,5 természetesen Málta javára.
  És ez a csapat fog pályára lépni majd az EB-selejtezőn pár hónap múlva Anglia ellen.
• Az ikerkislányokat még mindig nem találják, az eltűnt apa a két kisfiával előkerült, Milánó környékén. Lassan mindenki becsavarodik.
• A kormányfőasszony megint rapportra ment Brüsszelbe. Mondom én: akárhányszor az EU úgy akarja, magához inti a svájci kormányt, mint igazgató a nyilasmisit. Svájc a kétoldaló megállapodások egy harmadik fordulójáról, harmadik paksamétájáról szeretne tárgyalni, az EU szerint meg már nincs tovább: innen már csak egy lépés van,és az az EU-tagság. Nem elég, hogy nemEU-tagnként is mennyi pénzt pumpál Svájc az EU-ba...Na, szóval látjátok, ez is már lerágott csont, szóval uncsi ez az ország...

Természetesen már készülnek az idei év első beadványai és népszavazásai. Svájc hivatalos honlapján itt olvasható az éppen aktuális beadványokról, azokról is, melyek épp az ellenőrzés-elbírálás stádiumában vannak, illetve melyek csődöt mondtak (azaz 18 hónap alatt nem jött össze a beadvány beadásához szükséges 100'000 aláírás).

Az egyik legfontosabb, döntésre váró kérdés, hogy mi legyen a fegyverekkel.

Az utóbbi 15 év adatait figyelembe véve elmondható, hogy Svájcban évente kb. 300 ember leli halálát lőfegyver által. Egy erős(ödő) parlamenti klikk tehát most szeretné, ha a nép megszavazná, hogy:

• a katonaság fegyvereit a lőszertárban gyűjtsék és raktározzák, ne legyen otthon katonai fegyver
  
• legyen egy állami nyilvántartás a fegyvertartókról és
  
• aki fegyvert szeretne -tartani, megtartani, vásárolni- alaposan meg kelljen támogatnia a miértjét és hogy képességei alapján egyátalán alkalmas-e fegyvertartásra illetve -használatra.

A beadványnak természetesen vannak ellenzői, ők azt állítják, hogy a beadvány -elfogadás esetén- szinte meggyanúsítja és gyerekként kezeli a vadászokat, sportlövőket, stb. civileket, akik eddig is fegyvert tartottak és használtak; katonaság fegyvertartási szabályzata Svájcban az egyik legszigorúbb a világon és ők  kézben tartják a saját dolgaikat; az új szabályok csak a bürokrácia vízfejét duzzasztanák tovább, valamint nem megoldás az igazi problémára, az illegális fegyvertartásra, fegyver-kereskedelemre.

A népszavazás február 13-án lesz, addig még több, másfajta kérdéseket is valószínűleg elővesznek, nehogymár csak egy sor legyen a szavazólapon. Pazarlás lenne.

Más. Kissé megborzolta a kedélyeket, hogy megszületett a végleges elhatározás: Svájc a 16 milliárd frankos hitel realizálásával ratifikálja az IMF-béli szerepét. Ennyi lóvét ad a valutaalapnak, hogy az megsegíthesse az euró-övezet országait bedőlés esetén, a következő páciens valószínűleg Spanyolország vagy Portugália lesz.
Nyilván, ha ennyi pénzről van szó, nincs mindenki azonos véleményen -illetve igen, mindenki azt gondolja, hogy "Miért nem nekem adják?"- de az épp székelő regnáló pénzügyminiszter-asszony E. Widmer-Schlumpf megnyugtatott, hogy a valutaalapnak adni kamatra a lehető legjobb befektetés és még sosem vesztített az ország egy centet sem.
W-Sch. korábban a jogi karosszékben ült és több kapcsolata volt a külfölddel, vagyis az összes Bundesrat közül ő van képben leginkább a nemzetközi viszonyokat illetően és tudja, hogy az utóbbi időben van mit polírozni Svájc imidzsén illetve mivel az állami tartalékok kb. 50-65%-áig betankoltak az össznépi valutából, jó lenne, ha gyúrna magára valamit az euró. Jó, persze, amíg nem adják el, nem is realizálódik a  veszteség, csak a könyvekben, de akkor is.

Megintmás. Az örök "rangadó": Svájc és az EU. Úgy tudom, már kétszer is volt népszavazás Svájc EU-tagságáról és mindkét alkalommal határozottan NEM-et mondott a nép, nem akarnak betársulni a tuti bizniszbe. Évkezdésnek, és mert új "miniszterelnök" vette át a stafétát, rögtön meghívták őt, Micheline Calmy-Rey-t az Arnéába. Az Aréna egy ilyen politikai Mónika-só. Mindenki egymás szavába vágva mondja a magáét, aztán mosolyognak és hazamennek és nem változik semmi.
Annyi a különbség, hogy itt általában nem hiányosak a fogsorok.

Egyik fő téma volt -a külföldi-ellenességen kívül,- mint már említettem: az EU és Svájc kapcsolata. (iszony, nem viszony...) Az EU ugyanis azt találta ki, hogy Svájc vegye át automatikusan a már elfogadott kétoldalú egyezményeket is érintő, EU-n belüli törvény- vagy rendeletmódosításokat.
Igazából szíve szerint már az asztalra csapna, hogy

"baszki, mi a szart játszátok az eszeteket?! mit képzeltek, hogy még hány egyezménnyel fogunk szarakodni a meglévő 300-on felül, külön, csak a ti kedvetekért? Már úgyis mindenre van kétoldalú megállapodás, nem lenne sokkal egyszerűbb belépni a klubba?"
 

Ezzel kapcsolatban eszembe jutott egy-két dolog. Tudom, én magyar vagyok, szóval csak azért, mert itt élek, élhetek, még nem kell nyalni a svájci segget, lehet, hogy más lenne a véleményem, ha mondjuk a csődbe ment Írországban élnék magyarként... De.
Én mondjuk biztosan megkérdezném az EU-t, hogy ha olyan erős gazdaságú tagokkal, mint Franciaország, Németország, Hollandia, stb. a politikusok, közgazdászok krémje (vagy legalábbis annak tartják magukat), 27 tagállamával, csaknem félmilliárd lakossal, annyi adóból, bevételekből sem tudja üzemeltetni, megmenteni, felvirágoztatni az EU-t, akkor mit tehet vajon alig 5-6 millió svájci, ásványi kincsek, nyersanyag, hatalmas kiterjedésű termőföldek, a mezőgazdaságnak kedvező, napos klíma, olaj, aranybánya, autóipar, kikötő, stb. NÉLKÜL az EU-ért????

Meg aztán: a lesarkított tények azt mutatják, hogy Svájc működik, az EU meg mondjuk nem. Vagy nem nagyon. Akkor vajon nem az EU-nak kéne átvennie, ellesnie egy-két dolgot, trükköt, mintsem "MI" vegyük át az EU normákat, szabályozásokat?

Részlet az Európai Unió hivatalos honlapjáról:

"Az Európai Unió legújabb bővítései által a valaha megosztott kontinens egyesült, Európa nagy területén biztosítva stabilitást és jólétet. Habár a csatlakozás óta csak rövid idő telt el, az Unióhoz csatlakozott országok polgárai máris érezhetik előnyeit a gazdasági növekedés, a személyes mobilitás és a korábban elhanyagolt infrastruktúra korszerűsítése terén elért eredmények alapján."

Hehe. Ez a bekezdés egyébként a "Baráti viszony a szomszédokkal" címú menüpont alatt olvasható. Szomszédokként Fehéroroszországot, a Kaukázust, stb. említi, Svájc sehol sincs.
Vagy alapból, a PR-on keresztül is utálnak, nem vagyunk barátok; vagy a PR-on keresztül már bekebelezettnek tekintik Svájcot, tehát nem szomszéd.

UPDATE: a lőfegyverek mellett-után már most folyik a vita a szúrófegyverek viselésével kapcsolatban is.

Úgy néz ki a dolog, hogy az IV (ez egy nagy "i" és nagy "v", tehát nem negyedik, hanem Invaliden-Versicherung), azaz gyakorlatilag a rokkant-nyugdíjbiztosítási alap rettentő adósságának finanszírozására 2011. január 1-től hét év időtartamra megemelik az általános forgalmi adót. Az eddigi
7,6% -> 8%
2,4% -> 2,5% lesz. Tervbe volt véve a vendéglátósok 3,6%-os adójának 3,8%-ra emelése, de információim  szerint ezt az adókulcsot végül mégis békénhagyták.
Egy-két üzletlánc, mint pl. a Müller Drogéria már reklámozza magát, hogy ők átvállalják a többletadót a vevőiktől; illetve a két nagymulti, a Coop és a Migros épp most jelentette be, hogy többszáz termékük árát átlag 10%-kal csökkentik azonnal; ez némi enyhítést hoz, segít lenyelni a békát, ha január 1-től alkalmazzák majd az új áfa-kulcsot.

További információk a steuerinformationen.ch weboldalon.

• Az euró árfolyama a svájci frankkal szemben tovább esett, tehát újabb rekord van.
• Az egyik svájci rehabilitációs klinikán kezelik Samuel Koch-t, aki kb. két hete balesetet szenvedett Thomas Gottschalk Wetten, dass...? című műsorában. A zürichi egyetemen kifejlesztettek egy gyógyszert, ami segíthet a bénulásos betegek állapotán, most kipróbálják a szert Samuel szervezetén. Egyébként az erőszakos német sajtó (vs. svájci diszkréció) elől Samuelt már háromszor kellett új szobába, kórterembe költöztetni...
• A jobbos SVP, Christoph Blocherrel, mint hangadóval az élén azon az újabb 2 beadványon munkálkodik, hogy 1.) kontingenst határozzanak meg a svájci egyetemeken a külföldi tanulók számának szabályozására 2.) kötelező, kétszintű nyelvvizsgát tegyenek a bevándorolni szándékozók valamely államnyelvből.
• Federer ma este a zürichi Hallenstadionban jótékonysági meccset játszik a haver-ellenséggel, Rafael Nadallal; Federer afrikai gyerekeket megsegítő alapítványa javára.
• A Minden fillér számít című, múlt heti adománygyűjtő-maratonon 7,5 millió frank gyűlt össze, aztán ezt meghallva betelefonált egy milliárdos és hozzáígérte még az összeg 20%-át, tehát nagyjából 9 millió frank jött össze a háborús övezetek nyomorúságos körülmények között élő gyermekei számára.

Csak kicsit, lábjegyzetnek.
Ma reggelre újabb történelmi mélységbe zuhant az euró a svájci frankkal szemben. Egy évvel ezelőttig nagyjából 1,5 körül mozgott az árfolyam (1 euróért kb. 1,50 frankot kellett fizetni, vagy ennyit ért, kinek melyik megfogalmazás tetszik), és hetek-hónapok alatt fokozatosan ejtett ámulatba, vagy inkább szédületbe mindenkit, hogy mi lesz itt, kezicsókolom? Először az 1,40 frankos lélektani határon zuhant át az árfolyam, majd újabb hetek múlva az 1,35-ön. Úgy tűnt, ezt a határvonalat fogja súrolni hol alulról, hol felülről.
Az újabb rekord úgy hangzik, hogy 1,2732.

Ez azért nem annyira egyértelműen jó, Svájcnak sem, mint amennyire elsőre jól hangzik. Nyilván az export (a cég euróban kapja meg a külföldre eladott áru ellenértékét és itthon beváltva kevesebb frankot kap az euróért vagy dollárért, mint 1 éve.) és a turizmus (az utazó hazai valutájáért kevesebb, Svájcban elkölthető frankot kap, ráadásul elájul, hogy itt mi mennyibe kerül...) megsínyli a helyzetet.
Továbbá a Svájci Nemzeti Bank  mentő szándékkal, alaposan bevásárolt rettentő mennyiségeket euróból, egészen 70%-ig tolta fel a valutatartalék euróhányadát, így próbálván megtámogatni a páneurópai valutát. Jó, nyilván nem lesz ettől még szegényrokon Svájcból, de a papíron elkönyvelt, -de még nem realizált-  veszteség ezen az orosz ruletten. (időközben redukálta nagyjából 65%-ra)

Azt sem gondolta volna soha senki, hogy a paritás meg fordulhat valaha is a dollárral szemben: most azonban már hetek óta ez a helyzet, azaz 1 dollárért kevesebb, mint 1 frankot (0,9575 CHF) kell fizetni.

Fentiek miatt egyelőre továbbra is szintén történelmi mélyponton tartja a jegybank az alapkamatot, 0,25%-on, "olcsó" pénzt bocsájtva ezzel a piac rendelkezésére: a bankoknál is például olcsó(bba)k/alacsonya(bba)k a hitelkamatok, többen igényelnek hitelt,  (mint pl. mi is...) ami úgye visszaáramlik a gazdaságba, lendületben tartva azt.
Példa: kommersz személyi kölcsön 2005-ben 8,9% kamattal vagy 2010-ben 5,9% kamattal ugye nem mindegy.
Várjuk a fejleményeket.
És persze szitkozódunk, mert a hitelünket mi is rögtön átváltottuk euróba, mivel ki kellett fizetni a megvásárolt lakókocsit. Mi kb. két hete még 1,34-es árfolyamon tudtunk eurót váltani. (mondjuk a fent említett 1,2732 nyilván nem a valutaváltóbódé eladási árfolyama, hanem a tőzsdei középárfolyam, vagymi, de akkor is...)

Érdekességképpen, vagy azok számára, akik áttelepülni készülnek  vagy már itt vannak és minden infó hasznos, jól jön, íme a nagyobb kereskedelmi láncok aktuális akciói, hogy kicsit képbe kerüljünk a svájci árakkal. Mi mennyibe kerül, mennyiből lehet itt havonta kijönni, háztartást vezetni.

coop
migros
denner
lidl
aldi
volg

Az első három az igazi multi az országban és megfigyelhető, hogy nagyon sok a saját márka. A Coop és a Migros is hatalmassá nőtte ki magát: saját csokigyár, húsfeldolgozó üzem, kozmetikai ágazat, stb. tartozik a konszernhez. Mindkét multinál általában 2-3-4 árkategória van:

1. a legolcsóbb saját márka, ez a spórolós kategória (a Coopnál fehér-rózsaszín "Prix Garantie" / a Migros-nál zöld-fehér "M-Budget")
2. a "normál" saját márka. Ez egy kicsit drágább, szinte biztosan ugyanaz gyártja, mint az olcsó terméket, egy picit jobb, finomabb minőségben.
3. prémium kategória ínyenceknek, pénzesebbeknek, kényesebbeknek.
4. Bio élelmiszerek, bio pamut ruhaneműk.

Az 1. pontnál feltüntetett kategória olyan, mint a "Tesco Margarin", azzal a különbséggel, hogy itt Svájcban ez a termékskála is elfogadható minőségű. Ezek folyamatosan alacsony áron beszerezhetőek, mint már említettem, ennél olcsóbb már nem lesz, tehát nem kerülnek bele a heti akciókba.
Márkatermékeket, vagy pl. német vagy egyéb külföldi dolgokat (Nutella, Persil, Dove, Barilla, Carte d'Or, Uncle Ben's, stb.) a MIGROS szinte egyátalán nem árul, csak svájci, azon belül is leginkább saját termékeket; a Coop és a Denner viszont igen.
Még érdemes megemlíteni, hogy nemrégiben a MIGROS felvásárolta a dennert, de nem olvasztotta be teljesen a konszernbe, megmaradt a kínálat és a cég arculata, logója.

A Coop és a Migros bocsát ki pontgyűjtő kártyát, ha már van svájci lakcímed, érdemes kiváltani ezeket az ingyenes kártyákat. Kedvezményekre jogosítanak illetve pl. a Coopnál néha fizetni is lehet az összegyűjtött pontokkal (Coop Cityben nemélemiszert -tehát ruhát, iparcikket-mindig lehet pontokkal fizetni, élelmiszert a szupermarketekben csak akciók alkalmával, meghatározott termékcsoportokra)
A Migros negyedévente küld egy kimutatást a pontgyűjtésről, levásárolható kuponokkal.
Kicsinyesnek tűnhet a kuponokkal, kódokkal, kártyákkal való szöszölés, de jó példa: a férjem pl. épp ma fogja megvenni így 40%-kal olcsóbban (pár ezer forint...) a 8 liter Castrol teljesen szintetikus motorolajat az autónkba, plusz egy kuponnal 10-szeres pontot kap a vásárlásért, amivel ugye később fizethetünk, tehát pénzre váltható, illetve van ajéndékkatalógus, ahol pontokért lehet ajándékot választani, mint pl. a Shell Smart pontoknál.
 

Tegnap több kevésbé fontos téma között szavazott az ország az úgynevezett "ALV" (ArbeitsLose-Versicherung) vagyis a munkanélküli-segély pénzalapjának újraszabályozásáról.

Ez az indítvány a gyakorlatban röviden azt jelenti, hogy ha megszavazzák (megszavazták), akkor 2011-től kezdve szigorodnak a munkanélküli-segély jogosultságra vonatkozó szabályok, kevesebb lesz a segély (százalékban, összegszerűen, illetve rövidül a jogosultság időtartama, illetve nőnek a befizetendő járulékok.
Nemleges döntés esetén a kifizetendő segélyek szabályozásához nem nyúlhattak volna, viszont a parlament ezesetben 2-ről 2,5%-ra emelte volna a befizetendő járulék mértékét.
Mivel a népszavazás 53,4%-os (18 kanton) Igen szavazattal elfogadta az új szabálytervezetet, így a már említett eredmény lép érvénybe: 2-ről "csak" 2,2%-ra nő a munkanélküli-segély pénzalapjába fieztendő járulék ÉS egyúttal spórolnak a kifizetéseken.

A szavazás végeredménye mutatja, hogy mennyire megosztott e kérdésben az ország: leegyszerűsítve elmondható, hogy a nyugati, francia régió és az olasz ág szavazott nemmel, mivel ezeken a területeken nagyobb a munkanélküliség. Közép (német)- Svájcban elfogadták a szavazók a javaslatot és üdvözlik a végeredményt.

Franciaoldalon csalódottak és talán dühösek is a polgárok: a médiában olyan kommentárokat lehet olvasni, hogy oda a demokrácia és ezt a döntést letuszkolták a francia és olasz régiók torkán.

Tény, hogy ez a pénzügyi alap, ahová az ember a befizetései ellenében szükség esetén munkanélküli-segélyt kap, folyamatosan, évek, ha nem évtizedek óta deficitet termel és már rég eljött a cselekvés órája.

De.
Alaposan fölül kéne vizsgálni, hogy például mennyien csalnak ki segélyt hamis indokokkal, miért kell alig pár hónap munka után külföldieket is munkanélküli-segélyben részesíteni vagy pl. ha országon belül pénzhiány van egy állami alapnál, akkor miért  mondjuk Görögországba küldi a kormány a frankmilliókat...?
Vagy miért segített ugyancsak frankmilliókkal, ha nem milliárdokkal a pénzügyminiszter pl. az UBS banknak, mikor az a pénzügyi-válságra hivatkozva jajveszékelt...alig fél évvel később pedig már újra talpraállt, olyannyira, hogy ismét főszponzor a legtöbb fontos eseményen: Miss Svájc választás, Forma-1, teniszgála, stb.
Az adófizetők pénzéből.
 

...ír az index.hu ebben a cikkében. Nekem a vége volt érdekes, a pénzpiacozás utáni szakaszok.

Ez az index.hu cikke.

A legerősebb gazdaságok jegybankjainak és felügyeleti intézményeinek vezetői vasárnap elfogadták a Bázel III.-nak nevezett nemzetközi pénzpiaci megállapodás sarokpontjait. A svájci városban, 27 ország képviselői részvételével tartott tanácskozást Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke vezényelte le.

A két éve folyó előkészítő munka igazából csak néhány fontos kérdést hagyott nyitva vasárnapra: hány százalékos legyen a kockázatok fedezetére szolgáló kötelező tőketartalék és az azt kiegészítő "biztonsági" és "anticiklikus bufferek" rátája, és hogy mikor lépjenek hatályba az új szabályok.

A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) bejelentése szerint a kötelező tőketartalék rátát 7 százalékra emelik, a biztonsági buffer 2,5 százalékos, az utóbbit kiegészítő "anticiklikus buffer" 0-2,5 százalékos lesz. A Bázel III-as szabályok 2013 és 2015 januárja között lépnek hatályba, a biztonsági buffert csak 2016-2019 januárja között vezetik be.

A svájci hírekben ez a 7% 6%-ként szerepel, de a lényeg ugyanaz: a bankokat kötelezik, hogy több biztonsági tartalékot képezzenek, melynek célja, hogy válságos helyzetben könnyen és gyorsan likvid mentőövvé lehessen váltani. Az elmúlt kb. 2 évvel ellentétben sokkal kevésbé számíthatnak a bankok arra, hogy állami pénzen élhetik túl a krízist. Kivéve -sajnos- a "népbankokat", azaz ahol sok kisbefektető pénzét kezelik. Őket természetesen nem hagyja teljesen veszni az állam, ám szerintem éppen ezek a bankok apellálnak erre a segítségre...

A BIS egyébként a Bank of International Settlements rövidítése; 1930-ban alapították az I. világháború utáni Németország újjáépítésének ellenőrzésére és finanszírozására, ezért sokszor náci banknak hívják-hívták. Éppen ezért lett -és maradt- székhelye Basel: Franciaország, mint a háború győztese, Németország, mint vesztes és Svájc, mint semlegesterület találkozásánál jött létre a BIS.
Az évtizedek alatt funkció és cél nyilván átalakult, ma egy nemzetközi pénzügyi egyesületként működik, földalatti járatai vannak, akár a FED-nek és közel 400 milliárd CHF lapul itt. (állítólag)

Én valahogy úgy képzelem el, mint egy filmben láttam: a tagországok, vagy bérlők egy-egy kis pincehelyiséget bérelnek itt, és ha pl. Magyarország kiegyenlít egy 2 millió frankos tartozást Zambia felé, akkor a mélyben dolgozó rakodómunások Magyarország pincehelyiségéből egyszerűen átgurítanak 2 millió értékű aranyrudat 20 méterrel odébb, Zambia pincéjébe...

A jelenleg forgalomban lévő bankjegyekről és érmékről.

Így néznek ki. A baloldali menüben az egyes címletekre kattintva megtudhatunk többet is róluk egyenként. A címletek alatt látható szürke körbeforduló nyíllal a bankjegyet megfordíthatjuk és hátoldalát láthatjuk.

Biztonsági elemek a bankjegyeken

Franktörténelem, azaz a régi bankjegy szériák

Frankjövő, azaz a tervezői pályázat eredményei - eredetileg 2010 őszére tervezte a jegybank egy új bankjegysorozat kibocsátását és bevezetését, de elhalasztották, kb. 2012 -ig. A linken láthatók a nyertes illetve a legjobb helyezett grafikák. A cél az volt, hogy a bankjegyek jellemző és megszokott színvilága megtartása mellett friss, modern megjelenésű pénzt alkossanak a tervezők. Az új bankjegyek egyébként valamivel kisebbek lesznek a tervek szerint. Én személy szerint sajnálom, mert nekem nagyon tetszik a mostani sorozat. Az újak pedig egyátalán nem.

Végül pedig az érmék. Sajnos nem írták ide, legalábbis én nem találom: az 5 frankos érmén Tell Vilmos portréja látható, a többin Helvécia egészalakosa vagy portréja. A svájci frank "fillérjét" úgy hívják, hogy "rappen". Sajnos én a 10 és 20 rappent még mindig nem tudom megkülönböztetni, "el kell olvasnom", hogy mi van ráírva...

És ha már pénzről beszélünk, nézzük, mennyit ér nagyjából. Az egy dolog, hogy tudjuk: a valutaárfolyam jelen idő szerint kb. 1 CHF = kb. 220,-Ft.

• 5 rappenért valószínűleg még nem kapunk semelyik boltban semmit, de létezik olyan mobilhálózat, ahol a hálózaton belül ennyi a percdíj.
• 10 rappenért lásd fentebb...két percet beszélhetünk.
• 20 rappenért kapsz a pénztárnál valami kis édességet, rágót
• 50 rappenért már lehet venni egy pohár olcsó joghurtot
• 1 frankba kerül országon belül bárhonnan bárhová egy szabvány méretű levél expressz kézbesítése (A-Post). Másnapra, vagy legeslegkésőbb harmadnapra meg is érkezik. Akkor is, ha zárás előtt 5 perccel adod fel.
• 2 frank jó például a bevásárlókocsikba. Ezen kívül ki tudsz vele fizetni egy doboz száraz Barilla tésztát, vagy majdnem 1,2 liter dízelt.
• 5 frankossal tudok 5 percet szoláriumozni
• 10 frankba kerül egy csomag 3,5 kg-os mélyhűtött hasábburgonya vagy 1 kg virsli. Vagy egy bafis póló a C&A-ban. Vagy 10 perc szolárium.
• 20 frankért már tudok venni egy szülinapi tortát. Esetleg leárazáson egy bakfis farmert. Vagy egy kisbevásárlást el lehet intézni: kenyér, tej, felvágott, kis gyümölcs és csoki.
• 50 frankba (pontosabban 49) kerül 1 hónap korlátlan internet. Vagy egy pár bakfis cipő. Vagy vehetünk rajta 1 évre, egész Svájcra érvényes autópálya-matricát (40,-Fr) és még marad 10 frankunk, ami még jól jöhet 10 perc szoláriumozásra.
• 100 frankossal ki tudjuk fizetni a drótköteles felvonó árát, ami felvisz Zermattból a hegyek közé, pl. a Schwarzsee-Paradies-ig, ahonnan csodás kilátás nyílik a völgyre, a Gornergrat-ra, a Matterhornra és gleccserekre. És még kapunk is vissza 10 frankot, ami szintén jó lesz még valamikor 10 perc szoláriumra...
• 200 frankért vettünk pl. egy TomTom GPS-t. Vagy pl. 278 frank az autónk havi lízingje.
• 1000 frank hivatalosan ennyi a havi létminimum. Akinek a jövedelméből ennél kevesebb marad a számlák kifizetése után (lakbér, villany, TB, ilyesmik), az elvileg, illetve statisztikailag létminimum alatt él.