Ez egy régi bejegyzés, kicsit aktualizáltam.

Következzék a következő, aki következik...kérem a következőt!

Svájcban nincsen állami társadalombiztosítás, TB. 
Magán társadalom-biztosítók vannak és kötelezően választanunk kell egy Krankenkassét magunknak, ha már van svájci lakhelyünk. Nem a munkáltató vonja le és utalja át a fizetésünkből a TB-t, hanem mi magunk tesszük meg ezt. 

Kötelező alapbiztosítás (Grundversicherung)
Bármelyik biztosítótársaság mellett döntünk, választanunk kell, mennyi saját éves hozzájárulást (franchise) akarunk/tudunk bevállalni, mi számunkra az ideális.
A franchise lehet pl. 500, 1000, 1500 frank, a maximális választható érték évi 2'500,-CHF. Ez azt jelenti, hogy az egész éves összes orvosi költségeket, orvos által felírt gyógyszereket, kezeléseket eddig a választott (vagy inkább vállalt) összeghatárig saját zsebből fizetjük.

Azaz... nem, nem ilyen szép az élet.
Ha már annyit betegeskedtünk ezévben, hogy elértük a franchise értékhatárát, a további számlákból még mindig 10%-ot nekünk kell fizetni, összesen évi 700 frankig.

Még egy befolyásoló tényező van: hogy milyen biztosítási variációt választunk. Az egyik véglet, hogy elmehetünk csak úgy bármikor bármelyik orvoshoz és innen haladunk afelé a variáció felé, hogy előbb fel kell hívni az ingyenes TeleDoktorukat és ő megmondja, hogy mi legyen, kell-e egyátalán orvoshoz mennünk. Ezek a biztosítási variációk:

• szabad orvos választás, vagy
• minden esetben a háziorvost kell először felkeresnünk, és ő irányít át szakorvoshoz vagy
• a Tb-kasszánk szerződéses partnerét, egy egészséghézat kell felkeresnünk, vagy
• előbb a Teledoktorral kell beszélnünk.

Minél inkább kötöttebb variációt (és nagyobb franchise-t) választunk, annál kevesebb lesz a TB havidíjunk. Ne ijedjünk meg, ez nem azt jelenti, hogy ha valaki rosszul lesz és leáll a szíve, akkor telefonon át kell vitatkozni egy bürokratával...mert sürgős esetben persze az ember mentőt hív.

Ez az alaphelyzet és érdemes alaposan mérlegelni a választást szerződéskötés előtt. 
Ha például nem szoktunk betegek lenni és fiatalok vagyunk, nem szeretünk orvoshoz járni, csak ha már visznek, érdemes bevállalni a legnagyobb önrészt, mivel így csökkenthetjük a havidíjat. Amennyit meg egy átlag ember esetleg orvoshoz jár, azt a legalacsonyabb franchise (és legmagasabb havidíj) mellett is saját zsebből kellene fizetnünk. Vagy például ha amúgy is rögtön a háziorvosunkat keresnénk fel bármi bajjal, akkor nem muszáj a szabad orvos választás luxusát feleslegesen finanszíroznunk, jó a háziorvos-variánst választani és fizetni:

Példa:
Orvoshoz kell mennünk januárban: 100,-frankot fizetünk. Orvoshoz kell mennünk májusban: 250,-frankot fizetünk. Aztán szeptemberben kórházba kerülünk, ami mondjuk 3000,-frankba kerül. Mivel ebben az évben már saját zsebből álltuk a 100+250,-frankos orvosi számlákat, a kórházi költségekből 2.650,-frankot kell már csak megfizetnünk. Ezzel már elértük és megfizettük a franchise mértékét. Az év további részében az orvosi költségekből 10%-ot kell még megfizetnünk, felnőttek esetében max. évi 700, gyermekek esetében 300 frank határig.

Minden évben november 30-ig mondhatjuk fel a meglévő szerződésünket, (30 nap felmondási idő), lehetőleg ajánlott levélben, és választhatunk a következő év januárjától új biztosítót, új szerződést. Akárcsak Magyarországon a kötelező biztosításnál. Ugyanaz az értelme is: sajnos évről évre növekszik a havidíj, így ha akarjuk, évről évre vadászhatunk a legolcsóbb variánsra. Vagy nem és maradunk ott, ahol vagyunk.

Kiegészítő biztosítások (Zusatzversicherungen)
Ez már a betegbiztosítás szabadprogram része. Nem kötelező, de ha mégis szeretnénk, nem is muszáj ugyanannál a biztosítónál kötni, ahol az alapbiztosításunk van. A neve is mutatja: kiegészítő, azaz kiegészíti az alapellátást. Nagyon sok ajánlat és modul választható - kinek mi a fontos. Ilyenek vannak a pakliban, amiből húzhatunk: jogi képviselet, szemüveg-, fitness-, alternatív gyógyászati hozzájárulás, tömegszállás helyett privát szoba a kórházban, utasbiztosítás, mentőakciók finanszírozása, satöbbi satöbbi.

Minden évben szeptember 30-ig, három hónapos felmondási idő mellett bontható fel ez a szerződés és így választhatunk másik biztosítónál másik kiegészítő biztosításokat.
Figyelem: az alapbiztosítás kötelező, így a kiszemelt biztosító nem utasíthat el, ha oda szeretnénk leszerződni. Ezzel szemben a kiegészítő biztosítást minden esetben egy eü. állapotfelmérő kérdőív-nyilatkozat kitöltéséhez kötik a biztosítók és ha túl nagy rizikófaktort látnak, akár el is utasíthatják a felvételi kérelmünket. Ezért ha biztosítót szeretnénk váltani a Zusatzversicherung-ot illetően, javasolt csak akkor felmondani a meglévő biztosításunkat, ha már megkötöttük az újat.

Baleset-biztosítás
Aki legalább heti 8 órában dolgozik valahol bejelentve, a munkáltatója által van biztosítva balesetek esetére. Figyelem: háztartásbelieknek a balesetbiztosítást a TB-kasszájuknál, a betegbiztosítással együtt kell fizetniük! Szerződéskötéskor kell kiválasztani, hogy balesetbiztosítással vagy anélkül akarunk alapbiztosítást kötni. Egyébként elég rugalmasak a kasszák, ha változás áll be a munkaviszonyunkban, csak jelezni kell a biztosítónak és nagyon hamar beteszik vagy kiveszik a havidíjunkból a balesetbiztosítás összegét.

További tipp, hogy vannak olyan pénztárak, ahol
1. kap az ember bónuszt, ha beajánlasz valakit 
2. ha a kasszának semmilyen költsége nem merült fel adott évben miattunk, akkor szintén jár néhol bónusz. 

Van egy nagyon jó oldal, többfunkciós keresőmotor a comparis.ch. Többek között lehet rajta TB-kasszát is keresni, összehasonlítani, tájékozódni.

Magyarországon ha beteg vagy, se nagyon akar látni az orvos, mert sok a beteg, mert ő nagyjából ugyanannyit kap akkor is, ha napi öt vagy ötven mellkast hallgat meg, vérnyomást mér meg.
Svájcban az orvosok minél többet dolgoznak, annál többet keresnek, mivel minden páciensnek külön küldenek számlát a kezelésről. Van egy központi tarifarendszer, minden be van árazva, minek mennyi a tarifája (Tarmed): mennyibe kerül percenként a konzultáció, mennyi egy laborvizsgálat, bármi. Sarkítva: ha a doki lassan beszél és lelkiismeretesen kitér minden tényezőre tanácsadás címszó alatt, én fizetek, mint a katonatiszt. Gyakorlatilag reklamálási lehetőség nélkül, hiszen ki vágja maga alatt a fát?
Magyarországon lórugás gyógyszereket írnak fel, hogy mielőbb meggyógyuljál és menjél dolgozni, kisöpörnek a táppénzből. Svájcban, a gyógyszergyárak Mekkájában (ahol a legdrágábbak a gyógyszerek, pedig csak 50 km-re van a Novartis) enyhe gyógyszerekkel babusgatják a betegségeket, hogy esetleg ne nagyon használjon, és menjél vissza a dokihoz. Újabb konzultáció, újabb számla...
Egyébként is olyan, mintha háromszor fizetném meg a szolgáltatást: be kell fizetni a nemkevés havidíjat (pl.  mi  fejenként 248,-fr-ot fizetünk a legmagasabb franchise és a Telefondoktor opció mellett, ez az egyik legolcsóbb havidíj, a nagy büdös semmire) plusz még neked kell állnod a költségek javarészét.
Ennek megfelelően az orvosok jól keresnek, a kórházak tiszták és szépek, a nép meg fizet szó nélkül, mert kényelmes és mert nem ismer mást: fogalma sincs, mi van a hegyen túl... Az orvos az isten.
A biztosítók tele vannak pénzzel, plusz tök fölösleges szolgáltatásokat tartanak fenn iszonyú költségesen így a havidíjak évről évre emelkednek.

A helyzetre jellemző, hogy sok többgyermekes családnak már a havi TB megfizetése is hatalmas teher. Így lehet igényelni a kantontól költségtámogatást, illetve a másik véglet a sok elmaradás, nagyon sokan nem fizetik a TB- és el vannak adósodva. Igen, Svájcban.
A teljes történet nyilván nem ennyi, még sok részlet tarkítja az összképet. 

Nahát, jól elhanyagoltam itt a dolgokat. De hát ez van, ha az ember Svájcban dolgozik: sokkal többet kell teljesíteni, mint máshol és alig marad idő valami másra.

A népszavazás végeredménye: nem és nem, azaz egyelőre marad a sok-sok Krankenkasse és marad az árverseny köztük, valamint marad az eddigi gyakorlat a vendéglátás vs. élelmiszer normálárakat illetően.

Egyébként állampolgárság témában volt közben előrelépés: már megkaptam a svájci személyi igazolványomat és ma este kell mennem egy hivatalos, ünnepélyes eskütételre, mint új választópolgár.

Bowlingozással és vacsival egybekötve.
Kuglizok a Gemeindepräsidenttel. Hát ez milyen már.

Sőt, mostmár én is hivatalosan veszek részt a népszavazáson, megkaptam életem első borítékját, benne a nevemre szóló szavazócédulával.

Most vasárnap arról lesz szó a szavazófülkékben, hogy:

1. Leváltsa-e a jelenleg működő mintegy 61 egészségpénztárt (Krankenkasse) egyetlen központi kassza, már ami az alanyi jogú és egyben kötelező alap TB-ellátást illeti.
   Jelenleg bárki bármelyik kasszánál köthet TB-t, az árak és a szolgáltatások változnak, mindeki megkeresheti a neki megfelelőt, szimpatikust.
   A beadvány azt szeretné, ha ez változna: szeretnék, ha az alapbiztosítás (Grundversicherung, KVG) egyetlen közös kasszához, illetve ezek regionális képviseleteihez tartozna. Ez azt jelenti, hogy mivel a régiók eltérő gazdasági jellemzőkkel rendelkeznek (érts: a városban drágább az élet, egyik kantonban drágább az élet, mint a másikban, stb.), ennek megfelelően régiónként eltérő lenne a biztosítás tarifája, viszont egyetlen régión belül egységes lenne, mégpedig központilag meghatározott.
   Ezáltal egyrészt eltűnne a versenyszellem, nem lenne választási lehetőség, csak ármonopólium egy ráadásul kötelező "árucikkre". Másrészt viszont megszűnne a mai gyakorlat: hogy a biztosítók milliókat költenek a tagdíjakból reklámra, kampányokra, kuncsaftvadászatra, ami szintén évről évre növeli a tagdíjakat. (Bár szerintem nem: elveszítenék a szolgáltatásaik, tehát a forgalom felét, ami számomra azt jelenti, hogy még agresszívabban marketingelnének a kiegészítő biztosítások piacán)
   A beadvány NEM érinti a TB opcionálisan választható, extra szolgáltatásait, azaz a Zusatzversicherung-ot. (VVG) Ezt továbbra is köthet bárhol bárki, a kasszáktól csak az alapbiztosítást vennék el.
   
   
2. Második eldöntendő kérdés az úgynevezett "sültkolbász-diszkrimináció" megszüntetése.
   Jelenlegi helyzet szerint ha egy gyorskiszolgálónál kérek egy kávét, egy szelet pizzát vagy egy sültkolbászt vagy egyéb ehető-iható cuccot, úgymond elvitelre, az ár 2,5% ÁFÁt tartalmaz, akárcsak az élelmiszerek egy közért polcain.
   Ellenben ha egy étteremfélében leülök és úgy eszem meg a szelet pizzámat, akkor már 8% ÁFA súlyosbítja az árát.
   A beadvány szeretné ezt a diszkriminációt megszüntetni és egységesíteni az ÁFA-kulcsot. Természetesen az úgy nem járható út, hogy egyszerűen a 8 helyett is 2,5 lesz, ez dobja magát.
   Nem, az új ötlet az, hogy legyen mindenütt 3,8% a forgalmi adó.
   Tehát gyakorlatra lefordítva: csak azért, hogy egyesek olcsóbban mehessenek étterembe, fizessenek mások (mindenki) mindenhol, a boltban is egy kenyérért, tejért, kávéért, kóláért bármiért többet.
   Szerény véleményem szerint a svájci határon (kivéve Lichtensteinnél...) borul az összes pszichológiai axióma, itt egyszerűen úgy gondolkodnak az emberek, mint sehol máshol a világon. (Ez egyben enyhe figyelmeztetés is ide telepedni készülő honfitársaimnak is: többen vannak, akik nem tudnak "beszokni", mint aki igen.)
   A beadvány támogatói szerint akkor majd többet járnának az emberek kiszolgált vendéglátóipari egységekbe, ami segítene biztosítani a vendéglátás jelenét és jövőjét.
   Az ellenzői pedig csúnya dolgokat gondolnak, amit most nem részleteznék.

Vasárnap majd kiderül az eredmény.

Míg Magyarországon csak akkor szeretünk egy biztosítási ügynököt, ha családtag vagy ősrégi haver (bár ez utóbbi roskatag lábakon áll...megvan az, amikor a 10 éve nem látott haver egyszer csak előkerül, örülsz neki, elmentek kávézni vagy sörözni a régi szép idők emlékére és kiderül, hogy biztosítást akar rád sózni...? na de kanyarodjunk vissza) - Svájc viszont a biztosítók és ügynökök mennyországa, mert itt mindenki szereti bebiztosítani magát.

Egy svájci számára sosem az az eldöntendő kérdés, hogy szüksége van-e ilyen vagy olyan biztosításra, hanem 1. melyik az igényeit lekövető legjobb konfiguráció?   2. ráér-e az ügynök este 5 után is?

Ennyi.

És ez -itt és most- nem is akkora hülyeség. Ajánlanék itt élőknek két nagyon hasznos biztosítást, az egyik szinte kötelező, a másik nagyon ajánlott.

1. Hausratversicherung

Ez gyakorlatilag a kötelező biztosítás - autó nélkül. Ez a biztosítás azt tudja, hogy ha van ilyenem, akkor elvileg minden általam okozott kárt, vagy olyat, amiért én vagyok a felelős a biztosítóm fizet. (első körben - erre még visszatérünk) Ha tehát leáztatom az alsó szomszédot, ha a gyerek befocizza a szomszéd ablakát, ha leesek a bicajról egy kertbe és letarolom a díjnyertes rózsákat, vagy bármi. Más kérdés, hogy ha jócskán tehetek a kárért, akkor polgári perben a biztosító később mégiscsak rám verheti a költségeket, de ha valaki vétlen, akkor ez a konstrukció nagyon jól jöhet.
Különösen ha bérlakásban élünk: az ott okozott károkat is a biztosító rendezi, ha biztosítva vagyunk. Sőt, a lakástulajdonosok néha külön kérik, hogy kössön a bérlő ilyet.

2. Vagy az előbb említett Hausratversicherung részeként vagy a Krankenkasse-ba is be lehet építeni, vannak ilyen választható opciók, vagy teljesen különálló biztosításként: biztosítás jogi képviseletre. Ez azt jelenti, hogy havidíjért vásárolunk egy biztosítást és ha bármilyen peres vagy jogi ügyünk van, jogi képviseletre szorulunk, van segítség. Először is van telefonos jogsegély-szolgálatuk általában, ott kaphatok tanácsot rögtön. Ezen kívül vagy az ő ügyvédjeik segítenek tovább, vagy kifizetik az általam fogadott ügyvéd tiszteletdíját a biztosított összegig. Nagyon ajánlom! Főleg olyanoknak, akik abszolut nem igazodnak el az itteni ügyekben, hogy ne legyenek védtelenek.

FAK - Familienausgleichskasse

AK - Ausgleichskasse (pl. AKSO - Ausgleichskasse des Kanton Solothurn)

Prämienverbilligung - a havi Krankenkasse járulék csökkentése, megtámogatása

Mivel még mindig összeakadok olyan Svájcban élő magyarral, aki sosem hallott erről, plusz itt a blogban még nem esett erről szó, hát most fog.

A szóösszetétel nekem nagyon szimpatikus: ausgleichen annyit jelent, hogy kiegyenlít. Az AK tehát nem más, mint egy kassza, ami kiegyenlíti az erőviszonyokat, esetünkben ha egy egyén vagy család jövedelméhez képest túl nagy terhet jelent(ene) a Krankenkasse fizetése.

A kasszát Svájci munkaadók forrásai táplálják, tehát munkavállalóktól nem kerül levonásra tagdíj vagy hasonló.

Formanyomtatványon lehet beadni a kérvényt és elbírálják, hogy jogosultak vagyunk-e vagy sem.

• A nyomtatvány letölthető vagy igényelhető a lakóhely szerinti kanton honlapján.
• Az Ausgleichskasse-hoz kell benyújtani (tehát nem a Gemeinde, se a munkáltató, se nem a Krankenkasse az illetékes)
• általában a beadási határidő év első fele, kb. április, május. Infó szintén a honlapokon.
• Ügyeljünk a benyújtandó dokumentumokra. (jövedelemigazolás, adóbevallás, stb.)
• Ha azt számolják ki, hogy nem vagyunk jogosultak, akkor sem történt semmi, csak szomorkodunk.
• A támogatás összege évről évre változik, változhat. Lehet, hogy egyik évben többet kapunk, a másik évben semmit, a harmadik évben megint valamennyit, stb.
• A támogatást rendszerint nem a pénzespostás hozza, hanem a Krankenkasse kapja és havonta jóváírják, tehát kevesebbet kell havonta fizetnünk.
• Jövedelemnövekedést érdemes azonnal bejelenteni, mert a jogtalanul felvett segélyt vissza kell fizetni.
• http://www.ausgleichskasse.ch

1. számú fontos kérdés volt a vasút szükséges, sürgős-fontos felújításának-bővítésének finanszírozása. Egy  kivételével az összes kantonban elfogadták az indítványt.

2. számú fontos kérdés: továbbra is a TB finanszírozza-e a terhességmegszakítást? Aki ismeri a svájci TB-rendszert, tudja; aki nem, annak elmondom, hogy a kérdés nem egyszerűen az volt, hogy a terhes nő fizesse-e vagy a TB-kassza, hanem hogy egyrészt beleszámítson-e az évi önrészbe, ha a nő maga fizeti illetve hogy ha a nő alacsony önrészt vállalt (pl. évi 500 frankot), AKKOR a TB fizesse a fennmaradó összeget. Ezt az indítványt az egész ország elutasította, tehát marad úgy, ahogy volt: nem kell a terhes nőnek egymaga állnia a költségeket, hanem továbbra is támogatja a TB a terhességmegszakítást.

3. számú, legfontosabb kérdés: a beadvány a tömeges bevándorlás megfékezésére. Ez a kérdés és a róla szóló szavazás több faktort tekintve is kivételes. Elfogadása egyrészt az egyik legnagyobb pofon a kormánynak az EG-csatlakozás elutasítása óta; másrészt volt olyan kanton, ahol 88%-kal fogadták el, valamint ennyire szoros eredmény ritkán születik, pár tized-század %-kon múlott.
A reakciók nyilvánvalóak: az EU baloldali politikusai "sajnálják" a svájci nép döntését, egyesek már fenyegetnek, hogy majd akkor az EU is bekeményít, a Birodalom majd visszavág gazdasági téren, sőt, egyes német politikusok agyamentnek titulálják Svájcot a döntésével együtt, lesajnálják, mondván: a problémák valódi okát országon belül kellett volna keresni, most viszont ezzel a döntéssel még több probléma zúdul Svájc nyakába, akik "keresik a bajt" (- az EU-val...) és az elzárkózás következménye az elhülyülés.
Ezzel szemben az angolok (politikusok és a nép) meg a német földi halandók szinte állva tapsolnak a döntésnek, mert ez Svájcban lehetséges, itt lehet szavazni arról, amiről otthon ők is szeretnének, mert elegük van az EU-ból és a bevándorlókból. Egy angol politikus, aki Brüsszelben a svájci kapcsolatokkal foglalkozó örs tagja, még azt is helyeselné, ha bizonyos viszonylatokban újra vízumkényszer lenne. (pl. ki utazhat be Nagy-Britanniába, Svájcba...)
És most ne kezdjünk el ezen vitázni, mert nem azokból a magyarokból, lengyelekből, stb. van elegük, akik pl. időseket gondoznak vagy építkezésen dolgoznak, a mezőgazdasági feladatokat látják el, IT-sek, felszolgálnak vagy diplomás menedzserek, satöbbi. Nem rólad van szó, aki esetleg már egy ideje játszik a gondolattal, hogy kivándorol és dolgozni fog. Nem téged utálnak, mint külföldi közellenséget.
Hanem azokból a románokból, bolgárokból, jugókból van elegük, akik betelepítik az egész családot rögtön, ebből mondjuk 1 valaki dolgozik, a többiek segélyen élnek, eleve ezért jöttek ide, ez így volt bekalkulálva. Aki meg nem jogosult segélyre, az meg megy lopni. Meg eleve nem munkát keresni jönnek ide.
Az indítvány elsősorban azt szeretné elérni például, hogy fordítva legyen: ahelyett, hogy idejön valaki, kap tartózkodási engedélyt ÉS ekkor elkezd munkát keresgélni és vagy talál, vagy nem; legyen az, hogy akkor jöhetsz be, ha már megvan a munkaszerződésed. Akkor semmi akadálya.
Németországban is elgondolkodtató a helyzet, ha már a török kolónia emel panaszt a bolgárok ellen, akik szemétteleppé változtatták a törökök szomszédságát.
Sajnos a szankciók mindig ilyenek: azokat is eltalálja, akiket talán egyátalán nem érintene, akik nem tehetnek a kialakult helyzetről és hangulatról.
Ezt hívják úgy is, hogy járulékos veszteség.

Térképes grafika az eredményekről.

Becenevén ALV (Arbeitslosen-Versicherung)

Az alkalmazottak munkabéréből 1,1% levonás jut a munkanélküli-segély-osztó kalapba. Értelemszerűen csak az alkalmazottak válhatnak munkanélkülivé, az önálló tevékenységet végző egyéni vállalkozók nem. Különben mindenki vállalkozóvá válna, aztán bejelentené, hogy nincs munka, tehát munkanélküli és felvenné a segélyt. Ebből adódóan az önálló tevékenységet végzőknek nem is kell ezt a járulékot fizetni és nem is jogosultak ilyen segélyre. Hasonló analógiára a munkát vállaló nyugdíjasok sem válhatnak többé munkanélkülivé, ha megszűnik a munkaviszonyuk, maradnak egyszerűen nyugdíjasok.

Ki jogosult tehát munkanélküli segélyre?

• • aki az utóbbi 2 évben legalább 1 évet dolgozott és fizette az ALV-t
  • vagy igazolni tudja, hogy mentesült az ALV megfizetése alól*
  • "munkavállalásra alkalmas" - azaz hajlandó, képes és jogosult Svájcban munkát vállalni ("will, kann und darf")
  • hajlandó együttműködni a Munkaközvetítő Irodával (RAV)
  • Svájcban bejelentett lakhellyel rendelkezik

* ha valaki katonaság, szülési szabadság, betegség, baleset vagy börtönbüntetés miatt nem volt keresőképes és ezért nem fizette a járulékot.

A munkanélküli-segélyre való jogosultság kiváltó okai:

1. 1. munkanélküliség
   2. ha valakit nem rúgtak ki, de a gazdasági helyzetre hivatkozva lerövidített munkaidőben foglalkoztatja őt a munkáltatója (Kurzarbeit)
   3. időjárás-függő tevékenységek kiesése rossz idő esetén
   4. ha a munkáltató fizetsképtelenné válik
      
      

Nézzük egyesével:

1. 1. Ez a "kirúgtak és nincs munkám" alapesete. Ha az ember a jogosultság feltételeit teljesíti, akkor alapesetben a munkabére 70, ha gyermek(ek)ről is kell gondoskodnia vagy nagyon alacsony volt a munkabére, akkor az utolsó fizetése 80%-át kapja. Az anyasági segélyhez hasonlóan napidíj formájában kerül kiszámításra.
      A jogosultság ideje véges, 200-400 napig terjedhet, életkortól és a járulékfizetés hosszától függően! A maximum jogosultság 520 nap, de ez csak az 55 év felettiekre érvényes.
      A járulékfizetés alól mentesültek egységesen 90 napra kapnak napidíjat.
      5, 10, 15 vagy akár 20 nap is lehet a türelmi idő, amikortól megkapja az illető a neki járó segélyt; attól függően, hogy mennyi volt a keresete és kell-e eltartottról gondoskodnia. Fontos még megjegyezni, hogy aki ALV-t kap, az automatikusan biztosítva van a SUVA-nál nem-üzemi-baleset esetére. (mert az alkalmazottak normál esetben a cégüknél lennének biztosítva)
      ALV heti 5 napra jár, a hétvégéket nem veszik figyelembe a kiszámításnál, valamint átlagosan 21,7 munkanap/hóval számolnak. (pl. 5'000,-fr havi bér : 21,7 x 70% = .... segély napidíj)
      Ez napidíj is AHV/IV/EO köteles, tehát le fogják vonni belőle és a maradékot kapja meg a jogosult.
      
      
   2. Ez hasonló az első esethez, csak nem teljes munkanélküliségről van szó. Ezesetben csak a kieső bér 70 vagy 80%-ára tarthat igényt a munkavállaló. Ha tehát korábban teljes állásban dolgozott, de holnaptól csak félállásban tudja őt fizetni és foglalkoztatni a munkáltató, akkor a munkabérének fele a kieső bér, stb. értelemszerűen.
      
      
   3. Ez arra vonatkozik, ha a munkáltató pl. szabadban foglalkoztatja a dolgozókat (pl. építkezés) és írtó rossz idő miatt nem tudnak dolgozni.
      
      
   4. Ez pedig arra vonatkozik, ha a munkáltató csődeljárás alá kerül. Ilyenkor a cég megmaradó vagyonából nem a dolgozókat fizetik ki elsőre...Így a dolgozókat innen fizetik ki: a jogosult bér 100%-át, de maximum havi 10.500 fr-ot és max. az utolsó 4 havi bért.
      
      

Van még egy vonatkozó sarokszám: 2 évünk van arra, hogy igényeljük a nekünk járó munkanélküli-segélyt, 2 év után elévül, nem lehet visszamenőleg 5 évre megigényelni.

A munkanélküli-segély nem csak guruló frank formájában érkezhet, hanem

• fizethetik az átképzést
• tanfolyamot
• segédfelszerelést
• satöbbi hasonló.

Röviden, nagyjából: az utóbbi 2 évben legalább 1 évnyi megfizetett járulék, max 2 évig jár és 70-80% a napidíj.

Még bővebben itt vagy nálam.

Komolyan hiányérzete van az embernek Svájcban, ha hónapok telnek el anélkül, hogy kikérnék a véleményünket. A mi kantonunkban például idén talán még nem is volt (vagy csak egyszer?) népszavazás.

Bár egyelőre még csak ott tart a dolog, hogy a 110'000 érvényes támogató aláírást nyújtották be a parlamentbe az újabb beadvánnyal együtt; tehát még hónapok tel(het)nek el, mire népszavazás lesz a kezdeményezésből. (Addigra vége a híres svájci grillszezonnak, jönnek megint a hosszú téli raclett-esték.)

A terhességmegszakítás van épp terítéken. Kb. 40 éve folyik a vita, a für und wider az abortusz körül, melyben, mint tudjuk: nincs és nem is lesz megegyezés vagy igazság. (mint ahogyan pl. abban sem, hogy a türkiz az inkább zöld vagy kék-e?)
Jelen gyakorlat, melyet különböző huzavonák stációja után végül 2002-ben hagytak jóvá, az, hogy a terhesség 12. hetéig elvégezhető a műtét, de nagyon meg kell indokolni, beszélni kell pszichológussal, stb. (a megerőszakolásokból eredő terhességeket ez a dolog nem érinti, természetesen az alanyi jogon "jár") és akkor fizeti a TB alapbiztosítás.

A beadvány kiötlői azt szeretnék, ha ez a menetrend annyiban változna, hogy vagy önköltséges legyen a beavatkozás, vagy csak akkor fizesse a TB, ha erre külön köt az ember nő kiegészítő biztosítást.
A támogatók természetesen azok köréből kerülnek ki többnyire, akik legszívesebben betiltanák az egész angyalcsinálást, mert hogy az gyilkosság és ők nem hajlandóak sem anyagilag (ugye a közös befizetett TB járulékból) sem erkölcsileg támogatni a tömegmészárlást. Ők azok, akik inkább fizetnek (többet) a szociális segélyalapba, csakhogy a rászoruló anyák megfelelő anyagi juttatásban részesülhessenek.

Az ellenzők olyan érvekkel vágnak vissza, hogy ha a megelőzést, tehát a fogamzásgátlást részben vagy egészben támogatná a TB, kevesebb lenne az abortusz és ha bárki ingyen hozzájuthatna a védekezéshez, akkor jogosan terhelné a következmény a gyerekcsináló párt. Tovább érv például, hogy az abortusz mindenféle szigorítása, ellehetetlenítése a terhes nőket nem az anyaság felé terelné, hanem gyakrabban egy-egy hentes műtőasztalára, ahol illegálisan végeznék el a megszakítást.
És ezt ugye senki sem akarja.
Mások azt hangoztatják, ugyancsak a beadvány ellen, hogy a láncdohányosok rák-kezelését is a kassza finanszírozza, tehát a nemdohányzók is. Vagy a túlsúly okozta szív- és érrendszeri problémák, cukorbetegség kezelését, usw.
Van tehát még néhány hónap arra, hogy a szavazásra jogosultak átgondolják véleményüket.

Svájcban évente kb. 10-11'000 terhességmegszakítást végeznek. Ezt a számot is lehet ijesztően sok(k)ként, átlagosnak vagy tömeggyilkosságként értelmezni.

Van egy mondás: Egy nő két dologért BÁRMIRE képes az életben: az egyik, hogy legyen gyereke, a másik, hogy ne legyen.

Tehát mint minden probléma megoldását, ezesetben is az okonál kellene kezdeni keresni.

Nem egyeneságon rokonok, de azért gondolatilag összeegyeztethető az előző bejegyzés "tetőről mentéses" akciója és a helikopteres mentőalakulat.

A REGA a legnagyobb és elsőszámú légimentő csapat Svájcban. 1952-ben alapították, hivatalos formája alapítványi közhasznú szervezet. Kb. 2,2 millió támogatója van, ami azt jelenti, hogy bárki, aki befizeti az éves tagsági/támogatói díjat, hozzájárul a Rega fenntartásához. Cserébe bárhol, bármikor, bárhonnan megmentik, hazahozzák őt, ahonnan mentőhelikopterrel vagy a Rega repülőgépeivel ez lehetséges.

Országszerte 13 bázisállomással, 17 helikopterrel és 3 repülőgéppel rendelkezik a szervezet, java részük értelemszerűen a ostoba balesetet szenvedett síelőket szállítja, ezért legtöbb bázis az Alpok mentén található (egy átló bal lentről jobb felfelé, 15-7 pontig, valamint ettől délre). A többi helikopter ösztől tavaszig a téli viszonyokhoz nem szokott autóvezetőket szállítja a balesetek helyszínéről, tavasztól őszig pedig a hegyi szerpentineken vadul kanyarba dőlő motorosokat. A többi fuvar az elenyésző 2-3%.

Gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy ha valaki pl. autóbalesetet szenved, a kiérkező mentős orvos dönti el, hogy kell-e helikopter vagy elég a közúti szállítás. Ha a sérült nem támogatója a Regá-nak, elindul a vacillálás: biztosan szükséges-e a helikopter...? Elszállítani mondjuk mindenképp elszállítanak, ha az orvos jobbnak látja úgy, csak gyógyulás után megindul esetleg a vita, körlevelek, hogy ki fizeti a révészt? A TB? A sérült? Vagy? Milyen hányadban?
Ha viszont nálunk van a kis kártyaformájú, támogatói igazolványunk, akkor jöhet a helikopter, mert fedezve vannak a költségek, azaz a Rega állja.

A honlap sok érdekességgel szolgál, mint például egy virtuális betekintés a mindennapokba, vagyis két repülőegységbe valamint az irányító központba.

Az éves tagdíj 30-70,-frank között változik, attól függően, hogy 1 fő egyénileg vagy egy család teljes védelmét, mentését szeretnénk biztosítani. Érdekesség, hogy ugyancsak 70,-frank a "gazda" kategória, családdal vagy anélkül, de szarvasmarhákkal. Ugyanis ha veszélyes vidékre kóborolna a gazda egy tehénkéje, vagy csak úgy lecsúszik a hegyoldalról a Rega a tehenet is megmenti. Sajnos erről nem találtam kisfilmet, de tévében már láttam. További szolgáltatásokról (pl. pilótaképzés) szintén a honlap tájékoztat.

Remélem, senkinek nem lesz szüksége rá, de ha mégis: a Rega segélyhívószáma 1414. Külföldről +41 333 333 333.

Mindenképpen érdemes megnézni a weboldalukat a gyönyörű fotókért is.

• Stanislas Wawrinka (igen, ő egy svájci teniszező) az acapulcoi ATP-tornán kemény munkával beküzdötte magát a negyeddöntőbe, hogy ott azután egy feltörekvő ukrántól vereséget szenvedve búcsúzzon.
• Mostanában két kitoloncolási hír is lóg a levegőben és foglalkoztat némelyeket: egy homoszexuális iráni fickót egy kisebb drogos bűncselekményért kaptak el és haza akarják küldeni; ám ő most azt állítja, Iránban a melegeket felakasztják, tehát a nemzetközi egyezmények értelmében nem lehet kitoloncolni azt, akire a hazájában halál vár. És tényleg mutogatnak képeket felakasztott emberekről, ellenben a fiatalember az utóbbi években többször is hazalátogatott és mindig sértetlenül tért vissza Svájcba...
  A másik ügy: egy fiatal szíriai-kurd házaspárt (pár éves kisgyerekkel) akarnak visszaküldeni Szíriába, ahol rokonaik számára meghaltak vagy legalábbis halva szeretnék őket látni, amióta áttértek a keresztény hitre. Halálos fenyegetéseket kaptak a kedves rokonoktól üzenetrögzítőre, stb. A bürokrata álláspont az, hogy hivatalosan nincs keresztény-üldözés Szíriában, ezért ki lesznek toloncolva.
  Megint csak tipikusan svájci: húzzák-halasztják a döntést, nem mernek odabaszni...aztán ha mégis, elvétik a célt, de nagyon-nagyon.
• Svájc zárolta Kadhaffi számláit, bár más állítások szerint ennek semmi értelme, jelentősége, mivel a 2008-2009-es Kadhaffi-Saga óta az őrült diktátor amúgy is kivonta vagyonait a svájci bankokból. Most persze perli és fenyegeti ezért Svájcot. Már rég indítványozta az UNO-ban, hogy darabolják szét és osszák szét Svájcot a szomszédos államok között. Nooomális???
• A genfi egyetem készített egy felmérést, melynek eredményei azt mutatják, hogy elképesztő százaléknak nincs pénze Svájcban orvoshoz menni, fogorvoshoz még úgyse. Az emberek nyögik a csillagászati összegű havi TB-t, de csak dobálják ki a pénzt az ablakon, mert ha betegek, úgysem mennek orvoshoz, mivel a vizitért külön-újra kell fizetni, amire nincs pénzük. Komolyan, minden szarért beadványt nyújtanak be, de ezt még senki nem merte meglépni; már évek óta esedékes lenne a rendszer reformja. Az emberek fogatlanok, meg nincs pénzük orvosra, miközben az orvosok, fogorvosok Balin nyaralnak minden évben, villákban laknak meg Porschéval járnak. Elnagyolva ez a helyzet. Ez a gazdag Svájc...
• Az Állami Posta bankszektorban tevékenykedő leányvállalata, a PostFinance az előző évhez hasonlóan most is szétosztja éves nyeresége egy részét az ügyfelei között. Minden pozitív egyenlegű PostFinance számlára márciustól kezdődően 2010 rappent, azaz 20,10 frankot írnak jóvá. Tavaly az ügyfelek Lindt & Sprüngli pralinét kaptak. A média persze megint kikezdi a "jótevőt" - nehogymár valakiről jót kelljen mondani: "tavaly a desszert 31 frankba került ügyfelenként, most csak 20 frankot szánnak egy-egy ügyfélre, ez 30%-kal kevesebb, mint az előző évben..."
  És mit kapunk a médiától? Naugye. Befoghatnák. Igazán.
• Újabb rekordmélységben a dollár a frankkal szemben, tegnap már csak 92 "fillért" kellett adni 1 dollárért, az utóbbi hetek némi emelkedése után az euró is visszatért 1,3 frank alá.
• Az UBS után most a Credit Suisse bukott le Amerikában, sőt a jelek szerint még az UBS-en is túltettek: titkos bankirodában adtak tippeket, kötöttek szerződést  és nyújtottak segítséget abban, hogyan dughatják el USA-adócsalók a hivatalok elől elhallgatni kívánt vagyonaikat.
• A politikusok azon nyavajognak, hogy bár Svájc és a CHF milyen jelentős helyszín és tényező a világgazdaságban, mégsem akarja felvenni tagjai közé a G20. (akkor G21-nek hívnák? Vagy azért nem akarják felvenni, mert akkor valakit ki kéne cserélni a 20-ak közül...?)
• A síturizmus meg azon nyavajog, hogy nincs elég hó, nincs elég bevétel.
• A síelők meg azon nyavajognak, hogy a síterepek üzemeltetői hamis, síelésre kedvezőbb adatokkal reklámoznak, hogy jöjjön a vendég; aki felcuccol a hegyre, hó meg sehol. Több hetes hóadatokat adtak meg a weboldalakon, amik már rég nem voltak aktuálisak.
• Már mindenki készülődik a farsangra.
• Thaiföldi útjuk során egy elefánt-szafarin egy három fős svájci társaság 63 éves nőtagját halálra taposta a begőzölt elefántbika, amint ült. Ledobta magáról a nőt és még egy angol turistát valamint a hajtót. Mások is szereztek sérüléseket, mert egy másik elefánt is bevadult, sajnos az említett hölgy nem élte túl a sérüléseket, azonnal meghalt.
   

Másnéven kerékpár-matrica, az autópálya-matrica analógiájára.

Svájcban elvileg minden kerékpárra kötelező matricát venni. Míg az autópálya-matrica januártól decemberig érvényes (a türelmi időt most hagyjuk), kistestvére a kétkerekűekre tárgy év január 1-től következő év május 31-ig.

Hivatalos árat nem nagyon tudok mondani, mert több helyen is árulják:

• a MIGROS-nál 1 db 5,90 fr, a 4 darabos multipack 20,-fr
• az ALDI-nál 4,49 (ami hülyeség, mivel 0,05 fr azaz 5 rappen a legkisebb váltópénz, de legalább olcsó)
• a Denner csinál most az autópálya-matricához hasonló akciót: most minden elköltött 40,-fr-ért vehetünk kerékpár-matricát 2,95-ért. (Ha tehát a kasszánál 90,-fr-ot fizetünk bevásárláskor, vehetünk akár 2 db kedvezményes matricát.)
• Egyébként kapható szinte mindenhol: a Coop-nál, a Postán, a világoskék K-Kiosk-nál (újságosbódé), bárhol.

Ha elmulasztjuk megvenni és rajtakapnak, a büntetés 40,-fr. A matrica egyébiránt amolyan kötelező-felelősségbiztosításként funkcionál: lopást vagy saját dolgokban esett kárt nem térít, de az általunk másban okozott kárt 2 millió frank értékhatárig fedezi ez a biztosítási alap. Ha kárt okozunk és nincs matricánk, az összes okozott kárt magunknak kell megtéríteni.
Volt már szó arról, hogy beszüntetik, mivel gyakorlatilag mindenkinek van háztartási felelősség-biztosítása és az az ilyesfajta károkra is kiterjed, vagy ha nem, akkor abba kellene beépíteni, de egyelőre idén még meg kell vásárolni.

Így néz ki a leválasztható és felragasztandó része, a lap többi részét őrizzük meg. A sorszámot regisztrálni lehet nevünkkel, lakcímünkkel az interneten vagy SMS-en keresztül és lopás esetén segítségünkre lehet, igazolhatjuk, hogy a miénk a bicikli (illetve a matrica, hehe).
 

Mivel Svájcban javarészt bérelt lakásban laknak az emberek, (egyes statisztikák szerint itt a legmagasabb ez a hányad Európában) a túlnyomó többség rendelkezik a lakásra vonatkozó felelősség-biztosítással (Hausrat- vagy Privathaftpflichtversicherung).
Nagyon jól jön ám, tehát ajánlott, mert a lakástulajok nyilván mindig vadiúj állapotú lakást akarnak tőlünk visszakapni, ha netalán kiköltözünk a tulajdonukat képező ingatlanból. Ha van ilyen biztosításunk, akkor egyrészt a biztosító fizeti, ha valamit meg kell csináltatnunk (ez mondjuk igaz az ottlakás folyamán végig, tehát nem csak költözéskor), valamint ha a tulaj valamit kifogásol költözéskor-lakás átadáskor, akkor lehet mondani, hogy ezt beszélje meg a biztosítónkkal, hogy egyátalán jogos-e a követelése, vagy beletartozik a lakás normális elhasználódásához.

Kiköltözéskor festeni nem neked kell, csak ha ti magatok átfestettétek az eredeti -valószínűleg fehér- falakat másra; ekkor vissza kell festenetek fehérre, de egyébként nem. Nagyon kényesek viszont a takarításra; vagy ti magatok takarítotok, de akkor az első redőnylamellától az utolsó csempeszegletig, vagy hívtok egy takarítócéget, nagyjából 2-3 szobás lakást kb. 7-8-900 frankért takarítanak, (attól függ, hol) viszont garanciával. Tehát  átadáskor a takarító cég képviselője is jelen van, ha a tulaj valamit kifogásol a tisztaságot illetően, akkor a takarító cég felel érte, pótlólag megtisztítják a kifogásolt felületet. Fontos: boltban lehet kapni spéci fóliát, amit a villanysütő aljára szokás itt fektetni, erre nagyon háklisak, ezt le kell cserélni újra.

A "vadiúj lakást akarnak visszakapni" dilemma: ha mondjuk újépítésű lakásba költöztetek annak idején be, akkor nyilván mindent úgy szeretne visszakapni a tulaj, ahogy újkorában volt. A vicc az, hogy akkor is ezt szeretné, ha a lakás már 600 éves és már rozsdás a villanytűzhely... itt csak az a szabály, hogy:

1. Beköltözéskor mindent alaposan nézzetek át és írjatok egy listát (esetleg készítsetek fotót) a már lakásátvételkor meglévő hibákról. Pl. karcos a fürdőszoba tükör vagy a kerámialapos tűzhely, esetleg repedés van a járólapon., lóg a konnektor.. Bármi, mert aztán kiköltözéskor rajtatok akarják majd ezt számonkérni. Egyébként pedig csak határozottan, nem szabad hagyni magad; diplomatikusan, de határozottan...nem ám mindent rádkennek...

2. A már említett kauciót kiköltözéskor a tulaj visszatarthatja, míg az általa jogosan kifogásolt hiba ki nincs javítva. Ha mondjuk van felelősség-biztosításod, akkor ez eleve köcsögség, mert úgyis a biztosító fizeti a hiba kijavítását, tehát nem fordulhat elő, hogy lelépsz a visszafizetett kaucióval, és b*szol kifizetni a hiba kijavítását... De sajnos saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy bizony ez előfordul a gyakorlatban, még ha logikátlan is.

3. A már említett biztosítások fajtái:

• lakásbiztosítás: ha önhibádon kívül éri kár a lakásodat, benne lévő vagyonodat (pl. betörés)
• Hausratversicherung: ha saját hibádból történik ugyanez (pl. becsapja a huzat az ablakot és kitörik)
• Privathaftpflichtversicherung: ha Te okozol más lakásában, benne lévő tulajdonában kárt (eláztatod az alsó szomszédot)

Általában ha mindezt ugyanannál a biztosítónál köti meg az ember, akkor kap némi kedvezményes tarifát. Megint csak a comparis-szal tudok példálózni, de tényleg. Illetve önállóan is megnézhetjük bármely biztosító honlapját, gyorsan rá fogunk találni. Pl.: Allianz, AXA, Vivao Sympany, satöbbi.

Folytatnám akkor a Házasságkötés Svájcban rovatot.

Tehát miután az előkészületek rendben lefolytak és mindketten sikeresen igent mondtatok a megfelelő helyen és időben feltett kérdésre, sőt, már a nászút porát is levertétek magatokról, van még tennivaló.

Miután a svájci házasságkötést követően megkapja az ember az értesítést, hogy fáradjon be az önkormányzathoz elindítani a családegyesítést és kérvényezni a B típusú tartózkodási engedélyt, egy darabig lehet húzni az időt, de nem nagyon érdemes. A dolog lényeges pontja, hogy attól a pillanattól fogva, hogy be vagyunk jelentve a svájci lakcímre, fizetni kell az itteni, nagyon drága TB-t (Krankenkasse - erről majd írok külön). Lehet még kitolni egy-két hónapig (nem fizetni), mondván, hogy á, még nem lakom itt igazából, még csak költözködünk...stb. Viszont addig nem is kapjuk kézhez az igazolványunkat.
Igyekszem érthetően elmesélni...
Amikor elkezdünk életvitelszerűen Svájcban élni, fentiek miatt feleslegessé válik a magyarországi TB fizetése. Ezt talán le lehet mondani egyszerű indokkal*, amit vagy elfogadnak, vagy nem; vagy piszkálódnak vagy nem...Mivel Magyarországon is az a gyakorlat, hogy akinek lakcíme van, általában, normális alapesetben TB köteles.
Ezen kívül tudtommal -ha nem jól tudom, javítsatok ki- az APEH a népesség-nyilvántartótól kapja minden évben a név- és címlistát, hogy kinek kell adóbevallás-nyomtatványt küldeni.
Mindez röviden azt vonzza maga után, hogy ki kell jelentkeznünk szép hazánkból, Magyarországból. (bizonyára léteznek kiskapuk, vagy az ember mégis vállalja a hatóságok esetleges kérdéseit...vagy a dupla TB-fizetést itt is, ott is...akkor nem kell. De ha rendesen akarjuk csinálni a külföldre telepedést, akkor így célszerű eljárni.)
Nem elég a lakcímről kijelentkezni, tévedés ne essék; én is rossz ügyiztézőre vártam kb. 3 óra hosszat.

Be kell menni újra a lakóhely szerint illetékes népesség-nyilvántartóba, és ott bejelenteni, hogy elhagyjuk az országot. Nem fogják kérdezni, hogy miért vagy hogy meddig. Itt könnyes búcsút (tényleg könnyes, bár én az épületből kijőve bőgtem, nem a helyszínen) kell vennünk a magyar személyi igazolványunktól, bevonják és kapunk egy igazolást minderről. Tehát hogy visszaszolgáltattuk az igazolványt és bejelentettük, hogy külföldre távozunk.
Ezáltal tehát mentesültünk a további TB-járulék fizetése alól elvileg**.

Regisztráltathatjuk magunkat külföldön élő magyar állampolgárként a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában.Lehet, de nem kötelező. Ha szeretnénk, akkor külföldön házasságot kötött és névváltoztatásban részesült hölgyeknek célszerű az új útlevél kézhezvétele után. Ennek mindössze annyi a végeredménye, hogy kiállítanak részünkre egy szabványos lakcímkártyát, amin lakcímként a "külföld" megnevezés található. Lehet kérni külföldi címünk nyilvántartásba vételét, de nem kötelező megadni.

* Élethelyzettől függően eltérő lehet, hogy az ember mihez kezd a magyar TB-vel. Ha  pl.  eddig is vállalkozó voltál és magad után fizetted a járulékot, akkor  ez mindaddig így is marad, mig ki nem jelentkezel az országból. De ha pl. van  -volt- bejelentett munkahelyed Magyarországon, aki fizette utánad a TB-t, akkor ők a felmondásodat követően ugye nem fognak tovább fizetni. Célszerű bemenni az APEH-hoz és bejelenteni, hogy  az első, átmeneti időben (míg elkezdünk Svájcban TB-t fizetni) önmagunk után szeretnénk TB-t fizetni, ki kell tölteni egy nyomtatványt, amivel bejelentkezünk az eü hozzájárulást fizetők körébe és havonta fizetni kell egy kb. 5.000,-Ft körüli összeget.

** Hasonlóképpen kell kijelentkezni is a magyar TB-körből: kijelentkező nyomtatvány az APEH-nál, és kérni kell egy végelszámolást, hogy zárják le ezt a mi kis járulékfizetési viszonyunkat.
Ne felejtsünk el azonban majd adóbevallást benyújtani a még otthon ledolgozott előző illetve aktuális évi személyi jövedelmünkről. Mert ez alól nem mentesülünk automatikusan.

Ha valaki nem házasság révén, de szándékai szerint szintén örökre (több 10 évre) elhagyja az országot, talán az is talál hasznosat fentiekben.