Változás lép életbe 2020.január 1-től az állami nyugdíjjárulék (AHV) mértékét illetően:

• az eddigi 4,2% helyett az AHV köteles jövedelmünk 4,35%-át fogják levonni a bérünkből; ezáltal a már megszokott totál 5,125% AHV/EO/IV járulék mértéke a bérlapon 5,275%-ra fog emelkedni
• az állással nem rendelkező, de járulékköteles célcsoport éves járuléka 482-ről 496CHF-re fog emelkedni.

Bővebben itt találhattok.

A svájci 3 pilléres nyugdíjrendszer második oszlopáról még nem esett szó, ideje pótolni. Az 1. oszlop ugye az AHV, ami mindenkire nézve kötelező, a 3. oszlop pedig teljesen önkéntes dolog, ami Privatvorsorge vagy 3a és 3b Säule néven ismert.

BVG, 2. Säule vagy Pensionskasse néven szokás emlegetni ezt az intézményt. Legfontosabb ismérve, hogy csak az aktív munkavállalókat érinti, csak nekik kell/lehet fizetni. Munkanélkülieknek, háztartásbeli anyukáknak nemhogy nem muszáj, hanem nem is lehet fizetniük ezt a fajta járulékot. Annál is inkább, mert mindig a munkáltató vonja le a 2. sz. nyugdíjjárulék összegét és az általa választott magán-nyugdíjkasszába utalja és gyűjti a munkavállalótól levont járulékot. 

Ebből következik egy Magyarországon valószínűleg ismeretlen gyakorlat: a munkaviszony megszűnésével "visszük magunkkal" a befizetett járulékokat, az egyenlegünket. Ez kétféleképpen történhet:

• ha kilépéskor már van új munkahelyünk, akkor logikusan az új munkaadó nyugdíjkasszájába kell átutaltatnunk az eddigi egyenlegünket (Ekkor kap a dolgozó egy formanyomtatványt, amiről fogalma sincs, hogy mi az, mit kell vele kezdeni és miért. Hát ezért.)
• ha még nincsen új munkahelyünk, akkor egy pénzintézetnél, banknál kell nyitnunk egy köztes számlát, egy úgynevezett "Freizügigkeitskonto"-t, mivel a befizetett nyugdíjjárulékok, akárcsak Magyarországon, zároltak egy nyugdíjbiztosítási esemény bekövetkeztéig. (nyugdíjkorhatár elérése, rokkant-nyugdíjazás, haláleset, külföldre költözés, stb.)

Kinek kell fizetnie?

Igazából mindenkinek, aki dolgozik. A 17. születésnapunkat követő év január 1-től kezdődően a "fiataloknak" csak halál- és rokkantsági részt kell fizetni (pl. mondjuk 0,5%-ot), a 24. szülinapot követő január 1-től kezdődöen pedig elkezdődik a spórolós rész is, azaz a nyugdíjtőke felhalmozása (ismét csak példa: mondjuk további 7%).

A kiszámítása sem annyire egyszerű, mint a 2*2, de azért érthető. Az éves bruttó alapbérből levonásra kerül egy koordinációs összeg és csak az így kapott koordinált béren alkalmazzák ajárulék mértékét.

Kétváltozós lehet a képlet: egyrészt a munkáltató nem minden esetben vonja le ezt a koordinációs összeget, amire a törvény lehetőséget ad neki. Vagy van, aki kevesebbet von le, tehát "több bért hagy meg" a számítás alapjául. Ez a munkavállalónál ugyan több levonást eredményez, viszont végülis nagyobb tőkét halmoz így fel a dolgozó. A másik eltérés: munkáltatója és kasszája válogatja, hogy hány % a felhalmozás kulcsa.

Tovább finomítja a gyakorlatot, hogy van egy alsó és egy felső határ: aki a törvényben meghatározottnál "belépési küszöbnél" kevesebbet keres, azoknál nem számolgatják a filléreket, hanem egy egységes alsó határ után fizetnek, valamint hiába keres mondjuk valaki havi 1 milliót, a felső plafonnál nagyobb összeg nem lehet a számítás alapja, azaz aktuálisan kb. 84'600 frank jövedelem van biztosítva. Ez annál is inkább így van, mivel a munkáltatók is legalább ugyanannyit fizetnek hozzá a dolgozók számlájára. Az arány 1:1-től eltolódhat akár 1:2-ig is, szintén munkáltatója válogatja. (vagyis a munkáltató legalább annyit vagy többet fizet hozzá, mint amennyi a dolgozótól levont járulék)

A kiszámítás szerintem ennél behatóbban itt senkit nem érdekel: ha van konkrét kérdés, szívesen megpróbálok rá válaszolni.

További érdekességek:

• a felhalmozott tőke egy meghatározott részét már a nyugdíjazás előtt kivehetjük, de csakis abban az esetben, ha saját tulajdonú ingatlant akarunk vásárolni. A kivett, azaz hiányzó összeget viszont apránként vissza kell fizetnünk: a nyugdíjkassza kiszámolja nekünk, hogy mennyivel magasabb havi járulékot kell fizetnünk ezután, hogy be tudjuk tömni nyugdíjazásig a keletkezett lyukat. Olyan, mintha mi magunk adnánk kölcsönt házvásárlásra magunknak, amit utána a saját számlánkra vissza kell csepegtetni
  
• nyugdíjazáskor a nekünk járó összeg egy részét kérhetjük egyösszegben, a többit havi nyugdíjként
  
• ha Svájcból egy EU tagországba megyünk, a befizetett összeg szintén egy Freizügigkeitskonto-n marad, mig az ember el nem éri a nyugdíjkorhatárt és bele nem számítják a nyugdíja megállapításánál.
• ha nem EU országba távozik az ember, akkor viheti magával a pénzt
• ha valaki kevésnek érzi a befizetett összeget, saját maga is eszközölhet befizetéseket, bizonyos összeghatárig.

(még talán folytatom)

FAK - Familienausgleichskasse

AK - Ausgleichskasse (pl. AKSO - Ausgleichskasse des Kanton Solothurn)

Prämienverbilligung - a havi Krankenkasse járulék csökkentése, megtámogatása

Mivel még mindig összeakadok olyan Svájcban élő magyarral, aki sosem hallott erről, plusz itt a blogban még nem esett erről szó, hát most fog.

A szóösszetétel nekem nagyon szimpatikus: ausgleichen annyit jelent, hogy kiegyenlít. Az AK tehát nem más, mint egy kassza, ami kiegyenlíti az erőviszonyokat, esetünkben ha egy egyén vagy család jövedelméhez képest túl nagy terhet jelent(ene) a Krankenkasse fizetése.

A kasszát Svájci munkaadók forrásai táplálják, tehát munkavállalóktól nem kerül levonásra tagdíj vagy hasonló.

Formanyomtatványon lehet beadni a kérvényt és elbírálják, hogy jogosultak vagyunk-e vagy sem.

• A nyomtatvány letölthető vagy igényelhető a lakóhely szerinti kanton honlapján.
• Az Ausgleichskasse-hoz kell benyújtani (tehát nem a Gemeinde, se a munkáltató, se nem a Krankenkasse az illetékes)
• általában a beadási határidő év első fele, kb. április, május. Infó szintén a honlapokon.
• Ügyeljünk a benyújtandó dokumentumokra. (jövedelemigazolás, adóbevallás, stb.)
• Ha azt számolják ki, hogy nem vagyunk jogosultak, akkor sem történt semmi, csak szomorkodunk.
• A támogatás összege évről évre változik, változhat. Lehet, hogy egyik évben többet kapunk, a másik évben semmit, a harmadik évben megint valamennyit, stb.
• A támogatást rendszerint nem a pénzespostás hozza, hanem a Krankenkasse kapja és havonta jóváírják, tehát kevesebbet kell havonta fizetnünk.
• Jövedelemnövekedést érdemes azonnal bejelenteni, mert a jogtalanul felvett segélyt vissza kell fizetni.
• http://www.ausgleichskasse.ch

A svájci 3 oszlopos nyugdíjrendszer 1. számú pillére, szokás állami nyugdíjnak is hívni, tekinteni. Ő az AHV. A rövidítés jelentése: Alters- und Hinterlassenenversicherung. Nagyon magyarul: öregségi- és halálesetkor a hátrahagyott családról gondoskodó biztosítás.

Célja a létfentartás biztosítása a keletkező jogosultságkor, tehát egy alap, hogy ne halj éhen.

Kinek kell AHV-járulékot fizetnie?

• munkavállalóknak 18, még nem dolgozóknak is legkésőbb 21 éves kortól. (tehát pl. egyetemistáknak is kell fizetni, akkor is, ha nincs keresetük)
• férfiaknak 65, nőknek 64 éves korig kötelező fizetni
• a jövedelempótló kifizetésekből levonásra kerül, akárcsak a munkabérből, így pl. az anyasági segélyből is vonják az AHV-t
• háziasszony, főállású anya, illetve ezek férfi-megfelelője mentesül a fizetési kötelezettség alól, ha a munkavállaló házastárs az évi minimum járulék legalább kétszeresét rója le (jelenleg évi 900 frank körüli járulékbefizetést jelent). Tehát ha apunak van egy átlag fizetése, és anya otthon ül, akkor anyának nem kell külön fizetnie, mégis biztosítva van. Ha saját jogán egész életében nem fizet be egy fillért sem, akkor is szerez jogosultságot és amikor 64 éves lesz, kap is majd AHV-nyugdíjat.
  
  

Mennyi a járulék összege?

• jelenlegi összege: az ún. "AHV-köteles jövedelem" aktuálisan 4,8%-a. Nem feltétlenül a teljes jövedelemből vonják, ezért is létezik a fogalom: "AHV-köteles jövedelem". Ebbe nem számít bele a táppénz, a családi pótlék például.
• Mivel a járulékkötelesek köre megegyezik még két másik társadalombiztosítási elemével, ezért ezeket egyben szokás emlegetni és a fizetési kimutatáson is gyakran egy összegben van levonva, közösen: AHV/IV/EO, ennek totál mértéke jelenleg 5,15%.
• az illetékes hivatalnál bármikor kérhetünk számlakivonatot, ha tájékozódni szeretnénk a befizetéseinkről. Itt is előfordul itt-ott, néha-néha, hogy egy-egy cég ugyan levonta a dolgozótól a járulékot, de nem fizette be.

És ez mennyi nyugdíjat jelent majd...?

• az AHV nyugdíj mértéke változik, pontosabban mondjuk "halad a korral", jelenleg min. 1'170, max. 2'340 frank egyéni nyugdíj, de egy házaspár AHV nyugdíja összesen nem haladhatja meg -jelenleg- a 3'510 frankot (=Plafonierung). Igen, ez azt jelenti, hogy hiába lennének jogosultak mindketten a 2'340-re, nem fognak ketten együtt 4'680 frankot kapni, hanem csak 3'510-et.
• A nyugdíjszámítás alapja az ún. "Skala 44", vagyis egy 44-es lista/skála. (a 44 arra utal, hogy optimális esetben az ember 44 évig fizeti a járulékot)
• A nyugdíj összege alapvetően 3 dologtól függ: a járulékfizetés éveinek számától (=Beitragsjahren), a befizetett éves, átlagos járulék (=jährlicher durchschnittlischer Beitrag)+ jóváírások mértékétől (Gutschriften).
• A járulékfizetés éveinek száma egyértelmű, hogy mit jelent: hány évet dolgoztál és fizettél AHV-t.
• A jóváírásoknak két fajtája van: gyermekek után járó (Erziehungsgutschriften) illetve gondozásra szoruló -felnőtt korú- után járó (Betreuungsgutschriften) jóváírásokról van szó.
  Gyermekek után jelenleg 16 jogosultsági évre, évi 42'120 franknyi jóváírást kapunk (mintha be lett volna fizetve ennyi...). Nem gyermekenként jár, hanem évenként, amikor 16 éven aluli "gyerekünk van vagy volt". (Orgonasíp-sémájú gyermekszületésnél tehát az első gyermek születésétől a legfiatalabb gyermek 16 éves koráig jár a jóváírás. Ikreknél csak szimplán 16 évig. Ami nagyon valószínűtlen, de csak a példa kedvéért: ha pl. egy lány szül 16 éves korában, aztán 33 évesen még egy gyereket és a második gyerek akkor születik, amikor az első "16 éve" már leketyegett, akkor fejenként jár a 16 évnyi jóváírás, azaz 32x42'120 frankot kapunk hálául a gyereknevelésért.)
  A két jóváírás között annyi a lényeges különbség, hogy a gyerekszületés miatti jogosultságot nem kell külön bejelenteni, de ha valakit gondozunk, az azért járó jóváírást be kell jelenteni és igazolni is kell.
• A számítás módja (nagyjából): a befizetések+jóváírások összegét elosztják a befizetés éveinek számával, tehát kiszámítják, hogy átlagosan mennyit fizetett az ember évente. Ezt a számot kikeresik a Skala 44 bal oldali oszlopából, majd az azonos sorban lévő jobboldali összeg lesz a havi AHV-nyugdíj összege.
• Ha úgy jönne ki a lépés, hogy nyugdíjkorhatár elérésekor még tanuló korú gyermekünk van, akkor az alap nyugdíj mellé jár gyermek-nyugdíjpótlék, azaz Kinderrente. Ennek összege ugyanabban a sorban található a táblázatban, még egy-két oszloppal jobbra.

Érdekes eltérések a magyar rendszertől:

• az ún. "Splitting". Alapvetően két esetben történik meg: ha a házastársak elválnak vagy amikor mindketten (a fiatalabb házastárs is) elérik a nyugdíjkorhatárt. És hogy mi a splitting? Hasítás.  A splitting alkalmazásakor elfelezik mindkét házastárs számláján lévő egyenleget és az gazdát cserél: a nő megkapja a számlájára a férfi számlaegyenlege felét és fordítva. Ez több dolgot is jelent:
  • váláskor az a nő, aki egy percet sem dolgozott és fizetett be, nagyon jól jár
  • a gyermekek után járó jóváírásokat is érinti a splitting, tehát nem csak a nőnek járnak "évek" a szülés miatt, mint Magyarországon, hanem a házasság évei alatt keletkezett jóváírás fele az apát illeti meg. (a válás utáni évekre nyilván az a szülő kapja csak tovább a jóváírásokat, akinél a gyerek marad)
  • ha nem válás miatt történik a splitting, hanem azért, mert a fiatalabb házastárs is eléri a nyugdíj-korhatárt, újraszámítják mindkettejük nyugdíját. A splitting és a 3'510-es felső határ miatt gyakran előfordul, hogy a már nyugdíjazott fél nyugdíja kevesebb lesz attól a naptól fogva, hogy a házastársa is nyugdíjas lett.
  • válás után az a szülő(fél), aki elhagyja az országot, elveszíti jogát a gyermek után járó jóváírásra.
• ha valaki eléri a nyugdíjkorhatárt, de továbbra is dolgozik, tovább kell fizetnie az AHV-járulékot, de havi 1'400 frank bevétele járulékmentes. Értelemszerűen: ha nyugdíjasként havi 2'000-et keres, akkor csak a 600 frankból vonják a 4,8%-ot. Ha több munkáltatónál is dolgozik pl. részmunkaidőben, akkor minden egyes bérére alkalmazhatja az 1'400 frank járulékmentességet.
• Van két lehetőség a nyugdíj igénylést illetően: igényelhetjük 1 vagy max. 2 évvel korábban, mielőtt elértük volna a nyugdíj-korhatárt, viszont ez évenként 6,5% nyugdíjcsökkentést eredményez. (tehát a táblázat alapján kiszámított összegből levonnak 13%-ot, és az lesz a havi nyugdíja, ha már 63 évesen nyugdíjba szeretne vonulni egy férfi) Valamint továbbra is kell fizetni a járulékot a valós nyugdíj-korhatár eléréséig.
• Illetve létezik ennek az ellentetje: kitolhatjuk a nyugdíj igénylését, max 5 évvel. Ennek jutalom a jutalma: 1 évnyi halogatást 5,2%-kal, 2 évnyi halogatást már 10,7%-kal, 3 évet 17,1%-kal, 4 évet 24%-kal és végül 5 évet 31,5%-kal hálálnak meg, ennyivel lesz több a kiszámított nyugdíj, ha nem 64, hanem csak 66, 67, 68 stb. évesen megyünk nyugdíjba.
• Az AHV-nyugdíj is adóköteles jövedelem, rendes adóbevallást kell benyújtani és SZJA-t kell fizetni utána.
• Most hirtelen ennyi jutott eszembe, ha kérdés van, vagy valamit kifelejtettem, írj.

Csak egy rövid megjegyzés gyorsan, mert mindig látom, hogy a keresőszavak toplistáját szinte non-stop a "szociális segély Svájcban" vezeti.

• Ha valaki szoc.segélyért folyamodik, alaposan átvizsgálják a helyzetét. Pl. ha van autója de mondjuk nincs munkája, vagy otthonról gyalog 10 percre dolgozik, akkor jó eséllyel bele fognak kötni, hogy minek tart fent autót, tessék eladni, ezzel is megspórolva az autó-adót, biztosítást, üzemanyagot és parkoló díját.
  
  
• Ha pár négyzetméterrel vagy 1 kisszobával meghaladja a lakásméret a hivatali előírások szerinti létminimumot, akkor lehet, hogy közlik: költözz kisebb lakásba, ami olcsóbb.
  
  
• Nem feltétlenül pénz formájában érkezik a segély: előszeretettel kezdik ott, hogy számla ellenében fizetik a lakásod bérleti díját és a havi TB-t.
  
  
• Ha valakinek van olyan egyenesági rokona, aki tudná őt támogatni, akkor elsősorban törvényileg a rokon köteles támogatni, nem nagyon akaródznak segélyt adni.
  
  
• És amiért ez a bejegyzés megszületett: Svájcban a szociális segélyt az általános gyakorlat szerint vissza kell fizetni. Visszaigényli a hivatal, ha tudomására jut, hogy javult a segélyezett anyagi helyzete. (lett jobb munkája, örökölt, nyert a lottón, férjhez ment és már nem szűkölködik, stb.) Akár behajtás útján is érvényt szereznek a visszakövetelésüknek, elévülési idő az utolsó kiutalt segélytől számított 10 év.

A másik ok, amiért mostanában kevesebbet írtam, hogy véget ért a tanfolyamom és le kellett tennem a záróvizsgát.

Ha valakit érint, felnőttképzésekről például itt lehet tájékozódni, hogy mit hol és mikor tanulhatunk munka mellett vagy helyett. Az úgynevezett "kaufmännische", mondjuk úgy "irodista" foglalkozások/képzések terén az egyik vezető cég (valójában iskolák által létrehozott szervezet) az edupool.ch, én is náluk tanultam és az ő egységesített vizsgájukat tettem le. (szakirányok kb.: személyzeti szakasszisztens, adó, pénzügy-számlázás, TB, idegenforgalom, ingatlan, meg hasonlók)

Én a személyzeti szakasszisztens (Sachbearbeiterin Personalwesen) tanfolyamot választottam, mivel sem földrajzilag, sem ágazatilag nem kötött szakirány; egy bizonyos méret fölött minden cégnél van személyzeti osztály, akárhol van és akármivel foglalkozik és mindenhol nagyjából ugyanaz a feladat. Az elsajátított ismereteknek privát is hasznát veszi az ember olykor-olykor, ráadásul még tényleg érdekes is volt a tanfolyam.

Nem mondom, hogy vérprofi lettem, főleg gyakorlati alkalmazás hiányában, de legalábbis elég jól képben vagyok mostantól az alábbi témákban:

• • munkajog (Arbeitsrecht)
  • bérszámfejtés (Gehaltswesen)
  • TB-járulékok (levonások illetve igények, jogosultságok) (Sozialversicherungen)
  • HR adminisztráció (Grundlagen HR + Personaladministration + betriebliches Sozialwesen)
  • HR marketing és fejlesztés (Personalmarketing und -entwicklung)
  • kommunikáció és szociális kompetencia
  • egyéb kiegészítő tananyag

Ezek voltak a tantárgyak, 1 éves volt a tanfolyam, ami 4 órás írásbeli vizsgával zárult. Magyar viszonylatokhoz képest meglepett, hogy Svájcban nagy általánosságban a személyzeti osztály végzi a bérelszámolást is, vagy ha nem, akkor külsős bérszámfejtő céggel készíttetik.

373-an vizsgáztunk aznap a nagy teremben; a vizsgázók névsorán felfedeztem még 3 magyar nevet, de ők másik városból, másik iskolából jöttek, esélyem se volt őket megtalálni a zsúfolt folyosókon, teremben.

És sikeresen letettem a vizsgát, tegnap a kis búcsúvacsorán kaptuk meg az oklevelet.

(U.i.: ezen kívül elvállaltam egy önkéntes feladatot, ami szintén elveszi az időt a blogolástól, de azért majd jövök.)

A Heti hetes svájci megfelelője (Giacobbo & Müller) így értékelte röviden a népszavazás eredményeit:
"Sokat akarunk keresni és keveset fizetni."

Vagyis a nép mindhárom beadványt egy-egy határozott NEM-mel elutasította. Nézzük részleteiben.

1. Az úgynevezett 1:12 beadvány (az értelmi szerző a JuSo, azaz a fiatal szocik)
Azt szerették volna elérni, hogy Svájcban a multik fejeseinek és egyszerű dolgozóinak bére legfeljebb így arányuljon egymáshoz. (egy cégvezető havonta legfeljebb annyit kereshessen, mint az alkalmazott egy évben) Valamint, hogy ez törvényileg legyen szabályozva. Hogy is van ez? Az egyik legdemokratikusabb, legliberálisabb országban elsőként szóljon bele az állam, hogy mennyit keres valaki privátban? Ezt így mégis hogy?
A nép hallgatott a jó szóra és belátta, hogy ez nonszensz, valamint az extrém-jól keresők által (és utánuk) befizetett járulékok fájdalmasan hiányoznának a szociális kasszákból. Sőt, még azt is belátták, hogy ettől a beadványtól még nem lettek volna bőkezűbbek a munkáltatók az egyszerű dolgozóikkal, az ő bérük maradt volna, a fejeseké -tegyük fel- csökkent volna, a bérkiesést meg szétosztogatták volna bónusz vagy valami más címszó alatt.
Az Indexen olvastam, hogy "a Novartis, a Nestlé, a Bobst és az SBB több ezer alkalmazottnak küldött üzenetet, amelyben arra kérik a dolgozókat, hogy a népszavazáson nemmel szavazzanak" - nos ezek közül az egyik multi üzenetét olvastam személyesen: természetesen nem arra kértek vagy utasítottak, hogy szavazzon a dolgozó nemmel, hanem ecsetelték a lehetséges hátrányokat és következményeket. Mindegy.
Lényeg, hogy a szétnyíló olló és az alacsony bérek ellen ez nem megoldás, nem ez a megoldás, hanem sok más: például minimálbér bevezetése (Svájcban hivatalosan nincsen kiszabott minimálbér), a TB terhek csökkentése, csillagászati fogyasztói árak csökkentése stb. (ehhez kapcsolódóan majd egy külön posztban)
Valójában szerintem nem is az a baj, hogy mennyit keresnek, pl. egy gyógyszergyár fejesei. Hanem az sokkal jobban piszkálja a csőrömet, hogy hogy lehet, hogy a Baselben egy svájci gyógyszergyár által előállított gyógyszer Svájcban többe kerül, mintha átmegyek Baselben a villamossal a határon és megveszem a német oldalon. Vagy hogy lehet, hogy a szent-tehén bank, az UBS x milliárdot elvesztett a gazdasági válságban, másik x milliárdot büntetések formájában kellett kifizetnie (pl. az USÁ-nak), aztán a tőzsdén az egyik alkalmazottuk x milliárdot "elklikkelt" pár perc alatt, a bank kijelenti, hogy hát, sajnos a kisbefektetők pénze elúszott, de minden presztízs-sportversenyt milliókkal támogatnak, ők a fő szponzorok (lóugratás, F1, tenisz, stb.) és mindemellett kifizetnek a szarul teljesítő fejeseknek, akik lopnak, csalnak, hazudnak, x millió jutalmat. Tisztára, mint a magyar politika.

2. Az autópálya-matrica ára most mégsem emelkedik 40-ről 100 frankra. Ebben csak annyi az érdekesség, hogy a mostani 40 frankos matrica árbevételeiből kb. 30-40%-ot fordítanak a közúti közlekedésre, a többi megy a levesbe, a vasútra, meg egyébre. És most arra hivatkozva akartak emelni, hogy nem elég a 40 frank bevétele a közutakra. Ugye nem kell magyarázzam.
Fő érv volt egyébként, hogy Európában itt a legolcsóbb a matrica, csak ott olcsóbb, ahol nincs is (pl. Németország) és hogy 10-20 éve nem emelkedett a matrica ára. Lehet. Viszont például itt sok háztartásban két autó van, cserélhető rendszámmal, és a matrica még mindig elavult, valójában matrica formában létezik, azaz ha két autód van, akkor 2x40 frankot perkálsz, pedig csak "egy autónyi" terhelést okozol a közúton, mivel egyszerre csak egy autóval közlekedsz. Vontatmányra (utánfutó, lakókocsi) szintén külön kell matrica.
E téma pikantériája, hogy a beadványban a svájciak tekintettel lettek volna a külföldiekre, megmaradt volna a turisták számára a 40 frankos matrica, 2 hónapos érvényességi idővel. Ugyanakkor épp most tervezi Németország, hogy csak a külföldiek számára bevezetik az autópálya-díjat, míg a német benszülöttek továbbra is díjmentesen autózhatnának Németországban. (mégis Svájcra köpködnek, hogy rassziszta és diszkriminatív. Tényleg.)
Tervbe van véve, hogy bevezetik Svájcban is az elektronikus rendszert, ami többek között orvosolná a fenti multiplex problémát, azaz elektronikusan már tudnák a matricát a rendszámhoz kötni, de ami Magyarországon már 10 vagy hány éve működik, az a technika még nem ért ide...

3. Egy indítvány a jobboldaltól: hogy azok is vonhassanak le gyermekgondozási, -felügyeleti jóváírást az adóból, akik nem költenek bébiszitterre, hanem saját maguk vigyáznak a gyerekre otthon.
Sajnos, ez is egy örök vitatéma.
A családosok eleve eszközölhetnek a gyerekek után adólevonást, mindenki. Azok, akik bébiszittert fogadnak, azok ezt a plusz költséget írhatják le adókedvezményként. Ez a beadvány azt szerette volna elérni, hogy meg legyen újra becsülve és megfelelően támogatva a főállású anya intézménye. Svájcban egyébként nincs napközi olyan formában, mint otthon., legfeljebb fizetős, privát (pl. alapítványi) iskolákban. Tehát vagy otthon van anyu és főz, nevel és gondoskodik a gyerekről, lemond a fizetésről, munkáról, vagy a gyereket az utca vagy bébiszitter neveli.
Nehéz ügy. Napközi kéne. Vagy hogy tényleg ne legyen gond otthon maradni és nevelni a gyereket.

Térkép mindehhez.

A központi népszavazások alkalmával a kantonok általában kihasználják az alkalmat és helyi népszavazásokat is csatolnak a központi kérdésekhez. Így történt ez például Bern és Jura kantonban is: az ún. "Berner-Jura", vagyis Bern kanton francia része szavazott arról, hogy az "igazi", francia Jura kantonhoz akar-e inkább csatlakozni. Végülis az az indítvány is elbukott, marad minden a régiben. Bernben azt viszont megszavazták, hogy újabb szigorítást vezetnek be az állampolgárság megszerzésére. (szociális-segélyen élők, elítéltek ellen, stb.) Az interneten a kantonok honlapján helyenként elérhetők az állampolgársági teszt-kérdőívek.

Becenevén ALV (Arbeitslosen-Versicherung)

Az alkalmazottak munkabéréből 1,1% levonás jut a munkanélküli-segély-osztó kalapba. Értelemszerűen csak az alkalmazottak válhatnak munkanélkülivé, az önálló tevékenységet végző egyéni vállalkozók nem. Különben mindenki vállalkozóvá válna, aztán bejelentené, hogy nincs munka, tehát munkanélküli és felvenné a segélyt. Ebből adódóan az önálló tevékenységet végzőknek nem is kell ezt a járulékot fizetni és nem is jogosultak ilyen segélyre. Hasonló analógiára a munkát vállaló nyugdíjasok sem válhatnak többé munkanélkülivé, ha megszűnik a munkaviszonyuk, maradnak egyszerűen nyugdíjasok.

Ki jogosult tehát munkanélküli segélyre?

• • aki az utóbbi 2 évben legalább 1 évet dolgozott és fizette az ALV-t
  • vagy igazolni tudja, hogy mentesült az ALV megfizetése alól*
  • "munkavállalásra alkalmas" - azaz hajlandó, képes és jogosult Svájcban munkát vállalni ("will, kann und darf")
  • hajlandó együttműködni a Munkaközvetítő Irodával (RAV)
  • Svájcban bejelentett lakhellyel rendelkezik

* ha valaki katonaság, szülési szabadság, betegség, baleset vagy börtönbüntetés miatt nem volt keresőképes és ezért nem fizette a járulékot.

A munkanélküli-segélyre való jogosultság kiváltó okai:

1. 1. munkanélküliség
   2. ha valakit nem rúgtak ki, de a gazdasági helyzetre hivatkozva lerövidített munkaidőben foglalkoztatja őt a munkáltatója (Kurzarbeit)
   3. időjárás-függő tevékenységek kiesése rossz idő esetén
   4. ha a munkáltató fizetsképtelenné válik
      
      

Nézzük egyesével:

1. 1. Ez a "kirúgtak és nincs munkám" alapesete. Ha az ember a jogosultság feltételeit teljesíti, akkor alapesetben a munkabére 70, ha gyermek(ek)ről is kell gondoskodnia vagy nagyon alacsony volt a munkabére, akkor az utolsó fizetése 80%-át kapja. Az anyasági segélyhez hasonlóan napidíj formájában kerül kiszámításra.
      A jogosultság ideje véges, 200-400 napig terjedhet, életkortól és a járulékfizetés hosszától függően! A maximum jogosultság 520 nap, de ez csak az 55 év felettiekre érvényes.
      A járulékfizetés alól mentesültek egységesen 90 napra kapnak napidíjat.
      5, 10, 15 vagy akár 20 nap is lehet a türelmi idő, amikortól megkapja az illető a neki járó segélyt; attól függően, hogy mennyi volt a keresete és kell-e eltartottról gondoskodnia. Fontos még megjegyezni, hogy aki ALV-t kap, az automatikusan biztosítva van a SUVA-nál nem-üzemi-baleset esetére. (mert az alkalmazottak normál esetben a cégüknél lennének biztosítva)
      ALV heti 5 napra jár, a hétvégéket nem veszik figyelembe a kiszámításnál, valamint átlagosan 21,7 munkanap/hóval számolnak. (pl. 5'000,-fr havi bér : 21,7 x 70% = .... segély napidíj)
      Ez napidíj is AHV/IV/EO köteles, tehát le fogják vonni belőle és a maradékot kapja meg a jogosult.
      
      
   2. Ez hasonló az első esethez, csak nem teljes munkanélküliségről van szó. Ezesetben csak a kieső bér 70 vagy 80%-ára tarthat igényt a munkavállaló. Ha tehát korábban teljes állásban dolgozott, de holnaptól csak félállásban tudja őt fizetni és foglalkoztatni a munkáltató, akkor a munkabérének fele a kieső bér, stb. értelemszerűen.
      
      
   3. Ez arra vonatkozik, ha a munkáltató pl. szabadban foglalkoztatja a dolgozókat (pl. építkezés) és írtó rossz idő miatt nem tudnak dolgozni.
      
      
   4. Ez pedig arra vonatkozik, ha a munkáltató csődeljárás alá kerül. Ilyenkor a cég megmaradó vagyonából nem a dolgozókat fizetik ki elsőre...Így a dolgozókat innen fizetik ki: a jogosult bér 100%-át, de maximum havi 10.500 fr-ot és max. az utolsó 4 havi bért.
      
      

Van még egy vonatkozó sarokszám: 2 évünk van arra, hogy igényeljük a nekünk járó munkanélküli-segélyt, 2 év után elévül, nem lehet visszamenőleg 5 évre megigényelni.

A munkanélküli-segély nem csak guruló frank formájában érkezhet, hanem

• fizethetik az átképzést
• tanfolyamot
• segédfelszerelést
• satöbbi hasonló.

Röviden, nagyjából: az utóbbi 2 évben legalább 1 évnyi megfizetett járulék, max 2 évig jár és 70-80% a napidíj.

Még bővebben itt vagy nálam.

Azt sem tudom, Magyarországon mit, melyiket és pontosan hogy hívják (GYES, GYED, GYSEV...).
Itt legalább csak egy van, tehát nem bonyolult, viszont nem mindenkinek jár.

A svájci anyasági segélyt úgy hívják, hogy Mutterschaftsentschädigung.

Jogosultság feltételei:

• a szülés időpontjában jogilag fennálló munkaviszonya van a leendő anyának (alkalmazott vagy pl. a férje vállalkozásából kap fizetést, vagy egyéni vállalkozó)
• a szülést megelőző 9 hónapban fizetett AHV-t (pontosabban állami szoc. járulékokat, azaz AHV/EO/IV-kombót)
• ebből legalább 5 hónapnyi munkaviszonnyal rendelkezik vagy
• baleset, betegség, munkanélkülisegély illetve rokkantság címszó alatt segélyre jogosult (volt)

Az anyasági segély a jogszabályok alapján 14 hétig, azaz 98 napig jár. (ha a munkáltató szociálisan érzékeny és többet fizet, akkor örüljünk, itt most a törvényi minimumról van szó) Napidíj formájában kerül kiszámolásra: az aktuális bér 80%-a, de legfeljebb 196 frank naponta.

Kiszámítása: a szülést megelőző 5 hónap átlag havi fizetése osztva 30-cal és ennek veszik a 80%-át (de ugye napi max. 196 fr...). Ez egy bruttó összeg. Mivel a jövedelmet helyettesíti, ebből is levonásra kerül az AHV/IV/EO járulék és az alkalmazásban állóktól még a munkanélküli-járulék is (ALV).

A bérből levont járulékok százalékban kifejezve
AHV - 4,2%
IV - 0,7%
EO - 0,25%
ALV - 1,1%

Ha a leendő anyuka alkalmazásban áll, akkor a munkáltatója fogja a jogosultságát bejelenteni a megfelelő helyen egy megfelelő formanyomtatvánnyal; a munkáltató kapja meg a pénzt az államkasszától és a munkáltatótól fogja megkapni ő maga. Ha egyéni vállalkozó vagy a satöbbi kategóriákba tartozik az anyuka, akkor a lekhely szerint illetékes kanton FAK-jánál kell önállóan bejelenteni a jogosultságot és innen fogja kapni az anyasági segélyt. (FAK: Familien- und Ausgleichskasse)

FIGYELEM! Ez az "állami" juttatásra vonatkozik. A TB-től (Krankenkasse-től) kapott napi díjhoz ennek semmi köze.

És egy kis kiegészítő mese az egészhez: egy normál alkalmazott fizetéséből szociális járulékként levonásra kerül a már említett AHV/IV/EO tétel. Azért emlegetik így, hármasával, mert e háromféle járulék (és juttatás) megfizetésére kötelezettek köre azonos, míg más levonások eltérőek lehetnek. Magyarul: akinek AHV-t kell fizetnie ("állami nyugdíj-járulék"), annak muszáj a másik kettőt is.

Az EO elnevezés az "Erwerbsersatzordnung"-ot jelenti, azaz a kieső fizetést helyettesítő juttatásról szóló rendeletet. A fizetésből ezen a címen levont frankok egy külön kasszába vándorolnak és ebből kapják a katonák az állami juttatást (RS- Rekruten Schule, azaz alapkiképzés valamint WK- Wiederholungskurs, azaz évente-kétévente szintentartó kiképzések idején) illetve a nők az anyasági segélyt.

Bővebben itt vagy nálam.