Ez egy régi bejegyzés, kicsit aktualizáltam.

Következzék a következő, aki következik...kérem a következőt!

Svájcban nincsen állami társadalombiztosítás, TB. 
Magán társadalom-biztosítók vannak és kötelezően választanunk kell egy Krankenkassét magunknak, ha már van svájci lakhelyünk. Nem a munkáltató vonja le és utalja át a fizetésünkből a TB-t, hanem mi magunk tesszük meg ezt. 

Kötelező alapbiztosítás (Grundversicherung)
Bármelyik biztosítótársaság mellett döntünk, választanunk kell, mennyi saját éves hozzájárulást (franchise) akarunk/tudunk bevállalni, mi számunkra az ideális.
A franchise lehet pl. 500, 1000, 1500 frank, a maximális választható érték évi 2'500,-CHF. Ez azt jelenti, hogy az egész éves összes orvosi költségeket, orvos által felírt gyógyszereket, kezeléseket eddig a választott (vagy inkább vállalt) összeghatárig saját zsebből fizetjük.

Azaz... nem, nem ilyen szép az élet.
Ha már annyit betegeskedtünk ezévben, hogy elértük a franchise értékhatárát, a további számlákból még mindig 10%-ot nekünk kell fizetni, összesen évi 700 frankig.

Még egy befolyásoló tényező van: hogy milyen biztosítási variációt választunk. Az egyik véglet, hogy elmehetünk csak úgy bármikor bármelyik orvoshoz és innen haladunk afelé a variáció felé, hogy előbb fel kell hívni az ingyenes TeleDoktorukat és ő megmondja, hogy mi legyen, kell-e egyátalán orvoshoz mennünk. Ezek a biztosítási variációk:

• szabad orvos választás, vagy
• minden esetben a háziorvost kell először felkeresnünk, és ő irányít át szakorvoshoz vagy
• a Tb-kasszánk szerződéses partnerét, egy egészséghézat kell felkeresnünk, vagy
• előbb a Teledoktorral kell beszélnünk.

Minél inkább kötöttebb variációt (és nagyobb franchise-t) választunk, annál kevesebb lesz a TB havidíjunk. Ne ijedjünk meg, ez nem azt jelenti, hogy ha valaki rosszul lesz és leáll a szíve, akkor telefonon át kell vitatkozni egy bürokratával...mert sürgős esetben persze az ember mentőt hív.

Ez az alaphelyzet és érdemes alaposan mérlegelni a választást szerződéskötés előtt. 
Ha például nem szoktunk betegek lenni és fiatalok vagyunk, nem szeretünk orvoshoz járni, csak ha már visznek, érdemes bevállalni a legnagyobb önrészt, mivel így csökkenthetjük a havidíjat. Amennyit meg egy átlag ember esetleg orvoshoz jár, azt a legalacsonyabb franchise (és legmagasabb havidíj) mellett is saját zsebből kellene fizetnünk. Vagy például ha amúgy is rögtön a háziorvosunkat keresnénk fel bármi bajjal, akkor nem muszáj a szabad orvos választás luxusát feleslegesen finanszíroznunk, jó a háziorvos-variánst választani és fizetni:

Példa:
Orvoshoz kell mennünk januárban: 100,-frankot fizetünk. Orvoshoz kell mennünk májusban: 250,-frankot fizetünk. Aztán szeptemberben kórházba kerülünk, ami mondjuk 3000,-frankba kerül. Mivel ebben az évben már saját zsebből álltuk a 100+250,-frankos orvosi számlákat, a kórházi költségekből 2.650,-frankot kell már csak megfizetnünk. Ezzel már elértük és megfizettük a franchise mértékét. Az év további részében az orvosi költségekből 10%-ot kell még megfizetnünk, felnőttek esetében max. évi 700, gyermekek esetében 300 frank határig.

Minden évben november 30-ig mondhatjuk fel a meglévő szerződésünket, (30 nap felmondási idő), lehetőleg ajánlott levélben, és választhatunk a következő év januárjától új biztosítót, új szerződést. Akárcsak Magyarországon a kötelező biztosításnál. Ugyanaz az értelme is: sajnos évről évre növekszik a havidíj, így ha akarjuk, évről évre vadászhatunk a legolcsóbb variánsra. Vagy nem és maradunk ott, ahol vagyunk.

Kiegészítő biztosítások (Zusatzversicherungen)
Ez már a betegbiztosítás szabadprogram része. Nem kötelező, de ha mégis szeretnénk, nem is muszáj ugyanannál a biztosítónál kötni, ahol az alapbiztosításunk van. A neve is mutatja: kiegészítő, azaz kiegészíti az alapellátást. Nagyon sok ajánlat és modul választható - kinek mi a fontos. Ilyenek vannak a pakliban, amiből húzhatunk: jogi képviselet, szemüveg-, fitness-, alternatív gyógyászati hozzájárulás, tömegszállás helyett privát szoba a kórházban, utasbiztosítás, mentőakciók finanszírozása, satöbbi satöbbi.

Minden évben szeptember 30-ig, három hónapos felmondási idő mellett bontható fel ez a szerződés és így választhatunk másik biztosítónál másik kiegészítő biztosításokat.
Figyelem: az alapbiztosítás kötelező, így a kiszemelt biztosító nem utasíthat el, ha oda szeretnénk leszerződni. Ezzel szemben a kiegészítő biztosítást minden esetben egy eü. állapotfelmérő kérdőív-nyilatkozat kitöltéséhez kötik a biztosítók és ha túl nagy rizikófaktort látnak, akár el is utasíthatják a felvételi kérelmünket. Ezért ha biztosítót szeretnénk váltani a Zusatzversicherung-ot illetően, javasolt csak akkor felmondani a meglévő biztosításunkat, ha már megkötöttük az újat.

Baleset-biztosítás
Aki legalább heti 8 órában dolgozik valahol bejelentve, a munkáltatója által van biztosítva balesetek esetére. Figyelem: háztartásbelieknek a balesetbiztosítást a TB-kasszájuknál, a betegbiztosítással együtt kell fizetniük! Szerződéskötéskor kell kiválasztani, hogy balesetbiztosítással vagy anélkül akarunk alapbiztosítást kötni. Egyébként elég rugalmasak a kasszák, ha változás áll be a munkaviszonyunkban, csak jelezni kell a biztosítónak és nagyon hamar beteszik vagy kiveszik a havidíjunkból a balesetbiztosítás összegét.

További tipp, hogy vannak olyan pénztárak, ahol
1. kap az ember bónuszt, ha beajánlasz valakit 
2. ha a kasszának semmilyen költsége nem merült fel adott évben miattunk, akkor szintén jár néhol bónusz. 

Van egy nagyon jó oldal, többfunkciós keresőmotor a comparis.ch. Többek között lehet rajta TB-kasszát is keresni, összehasonlítani, tájékozódni.

Magyarországon ha beteg vagy, se nagyon akar látni az orvos, mert sok a beteg, mert ő nagyjából ugyanannyit kap akkor is, ha napi öt vagy ötven mellkast hallgat meg, vérnyomást mér meg.
Svájcban az orvosok minél többet dolgoznak, annál többet keresnek, mivel minden páciensnek külön küldenek számlát a kezelésről. Van egy központi tarifarendszer, minden be van árazva, minek mennyi a tarifája (Tarmed): mennyibe kerül percenként a konzultáció, mennyi egy laborvizsgálat, bármi. Sarkítva: ha a doki lassan beszél és lelkiismeretesen kitér minden tényezőre tanácsadás címszó alatt, én fizetek, mint a katonatiszt. Gyakorlatilag reklamálási lehetőség nélkül, hiszen ki vágja maga alatt a fát?
Magyarországon lórugás gyógyszereket írnak fel, hogy mielőbb meggyógyuljál és menjél dolgozni, kisöpörnek a táppénzből. Svájcban, a gyógyszergyárak Mekkájában (ahol a legdrágábbak a gyógyszerek, pedig csak 50 km-re van a Novartis) enyhe gyógyszerekkel babusgatják a betegségeket, hogy esetleg ne nagyon használjon, és menjél vissza a dokihoz. Újabb konzultáció, újabb számla...
Egyébként is olyan, mintha háromszor fizetném meg a szolgáltatást: be kell fizetni a nemkevés havidíjat (pl.  mi  fejenként 248,-fr-ot fizetünk a legmagasabb franchise és a Telefondoktor opció mellett, ez az egyik legolcsóbb havidíj, a nagy büdös semmire) plusz még neked kell állnod a költségek javarészét.
Ennek megfelelően az orvosok jól keresnek, a kórházak tiszták és szépek, a nép meg fizet szó nélkül, mert kényelmes és mert nem ismer mást: fogalma sincs, mi van a hegyen túl... Az orvos az isten.
A biztosítók tele vannak pénzzel, plusz tök fölösleges szolgáltatásokat tartanak fenn iszonyú költségesen így a havidíjak évről évre emelkednek.

A helyzetre jellemző, hogy sok többgyermekes családnak már a havi TB megfizetése is hatalmas teher. Így lehet igényelni a kantontól költségtámogatást, illetve a másik véglet a sok elmaradás, nagyon sokan nem fizetik a TB- és el vannak adósodva. Igen, Svájcban.
A teljes történet nyilván nem ennyi, még sok részlet tarkítja az összképet. 

A svájci 3 pilléres nyugdíjrendszer második oszlopáról még nem esett szó, ideje pótolni. Az 1. oszlop ugye az AHV, ami mindenkire nézve kötelező, a 3. oszlop pedig teljesen önkéntes dolog, ami Privatvorsorge vagy 3a és 3b Säule néven ismert.

BVG, 2. Säule vagy Pensionskasse néven szokás emlegetni ezt az intézményt. Legfontosabb ismérve, hogy csak az aktív munkavállalókat érinti, csak nekik kell/lehet fizetni. Munkanélkülieknek, háztartásbeli anyukáknak nemhogy nem muszáj, hanem nem is lehet fizetniük ezt a fajta járulékot. Annál is inkább, mert mindig a munkáltató vonja le a 2. sz. nyugdíjjárulék összegét és az általa választott magán-nyugdíjkasszába utalja és gyűjti a munkavállalótól levont járulékot. 

Ebből következik egy Magyarországon valószínűleg ismeretlen gyakorlat: a munkaviszony megszűnésével "visszük magunkkal" a befizetett járulékokat, az egyenlegünket. Ez kétféleképpen történhet:

• ha kilépéskor már van új munkahelyünk, akkor logikusan az új munkaadó nyugdíjkasszájába kell átutaltatnunk az eddigi egyenlegünket (Ekkor kap a dolgozó egy formanyomtatványt, amiről fogalma sincs, hogy mi az, mit kell vele kezdeni és miért. Hát ezért.)
• ha még nincsen új munkahelyünk, akkor egy pénzintézetnél, banknál kell nyitnunk egy köztes számlát, egy úgynevezett "Freizügigkeitskonto"-t, mivel a befizetett nyugdíjjárulékok, akárcsak Magyarországon, zároltak egy nyugdíjbiztosítási esemény bekövetkeztéig. (nyugdíjkorhatár elérése, rokkant-nyugdíjazás, haláleset, külföldre költözés, stb.)

Kinek kell fizetnie?

Igazából mindenkinek, aki dolgozik. A 17. születésnapunkat követő év január 1-től kezdődően a "fiataloknak" csak halál- és rokkantsági részt kell fizetni (pl. mondjuk 0,5%-ot), a 24. szülinapot követő január 1-től kezdődöen pedig elkezdődik a spórolós rész is, azaz a nyugdíjtőke felhalmozása (ismét csak példa: mondjuk további 7%).

A kiszámítása sem annyire egyszerű, mint a 2*2, de azért érthető. Az éves bruttó alapbérből levonásra kerül egy koordinációs összeg és csak az így kapott koordinált béren alkalmazzák ajárulék mértékét.

Kétváltozós lehet a képlet: egyrészt a munkáltató nem minden esetben vonja le ezt a koordinációs összeget, amire a törvény lehetőséget ad neki. Vagy van, aki kevesebbet von le, tehát "több bért hagy meg" a számítás alapjául. Ez a munkavállalónál ugyan több levonást eredményez, viszont végülis nagyobb tőkét halmoz így fel a dolgozó. A másik eltérés: munkáltatója és kasszája válogatja, hogy hány % a felhalmozás kulcsa.

Tovább finomítja a gyakorlatot, hogy van egy alsó és egy felső határ: aki a törvényben meghatározottnál "belépési küszöbnél" kevesebbet keres, azoknál nem számolgatják a filléreket, hanem egy egységes alsó határ után fizetnek, valamint hiába keres mondjuk valaki havi 1 milliót, a felső plafonnál nagyobb összeg nem lehet a számítás alapja, azaz aktuálisan kb. 84'600 frank jövedelem van biztosítva. Ez annál is inkább így van, mivel a munkáltatók is legalább ugyanannyit fizetnek hozzá a dolgozók számlájára. Az arány 1:1-től eltolódhat akár 1:2-ig is, szintén munkáltatója válogatja. (vagyis a munkáltató legalább annyit vagy többet fizet hozzá, mint amennyi a dolgozótól levont járulék)

A kiszámítás szerintem ennél behatóbban itt senkit nem érdekel: ha van konkrét kérdés, szívesen megpróbálok rá válaszolni.

További érdekességek:

• a felhalmozott tőke egy meghatározott részét már a nyugdíjazás előtt kivehetjük, de csakis abban az esetben, ha saját tulajdonú ingatlant akarunk vásárolni. A kivett, azaz hiányzó összeget viszont apránként vissza kell fizetnünk: a nyugdíjkassza kiszámolja nekünk, hogy mennyivel magasabb havi járulékot kell fizetnünk ezután, hogy be tudjuk tömni nyugdíjazásig a keletkezett lyukat. Olyan, mintha mi magunk adnánk kölcsönt házvásárlásra magunknak, amit utána a saját számlánkra vissza kell csepegtetni
  
• nyugdíjazáskor a nekünk járó összeg egy részét kérhetjük egyösszegben, a többit havi nyugdíjként
  
• ha Svájcból egy EU tagországba megyünk, a befizetett összeg szintén egy Freizügigkeitskonto-n marad, mig az ember el nem éri a nyugdíjkorhatárt és bele nem számítják a nyugdíja megállapításánál.
• ha nem EU országba távozik az ember, akkor viheti magával a pénzt
• ha valaki kevésnek érzi a befizetett összeget, saját maga is eszközölhet befizetéseket, bizonyos összeghatárig.

(még talán folytatom)

Míg Magyarországon csak akkor szeretünk egy biztosítási ügynököt, ha családtag vagy ősrégi haver (bár ez utóbbi roskatag lábakon áll...megvan az, amikor a 10 éve nem látott haver egyszer csak előkerül, örülsz neki, elmentek kávézni vagy sörözni a régi szép idők emlékére és kiderül, hogy biztosítást akar rád sózni...? na de kanyarodjunk vissza) - Svájc viszont a biztosítók és ügynökök mennyországa, mert itt mindenki szereti bebiztosítani magát.

Egy svájci számára sosem az az eldöntendő kérdés, hogy szüksége van-e ilyen vagy olyan biztosításra, hanem 1. melyik az igényeit lekövető legjobb konfiguráció?   2. ráér-e az ügynök este 5 után is?

Ennyi.

És ez -itt és most- nem is akkora hülyeség. Ajánlanék itt élőknek két nagyon hasznos biztosítást, az egyik szinte kötelező, a másik nagyon ajánlott.

1. Hausratversicherung

Ez gyakorlatilag a kötelező biztosítás - autó nélkül. Ez a biztosítás azt tudja, hogy ha van ilyenem, akkor elvileg minden általam okozott kárt, vagy olyat, amiért én vagyok a felelős a biztosítóm fizet. (első körben - erre még visszatérünk) Ha tehát leáztatom az alsó szomszédot, ha a gyerek befocizza a szomszéd ablakát, ha leesek a bicajról egy kertbe és letarolom a díjnyertes rózsákat, vagy bármi. Más kérdés, hogy ha jócskán tehetek a kárért, akkor polgári perben a biztosító később mégiscsak rám verheti a költségeket, de ha valaki vétlen, akkor ez a konstrukció nagyon jól jöhet.
Különösen ha bérlakásban élünk: az ott okozott károkat is a biztosító rendezi, ha biztosítva vagyunk. Sőt, a lakástulajdonosok néha külön kérik, hogy kössön a bérlő ilyet.

2. Vagy az előbb említett Hausratversicherung részeként vagy a Krankenkasse-ba is be lehet építeni, vannak ilyen választható opciók, vagy teljesen különálló biztosításként: biztosítás jogi képviseletre. Ez azt jelenti, hogy havidíjért vásárolunk egy biztosítást és ha bármilyen peres vagy jogi ügyünk van, jogi képviseletre szorulunk, van segítség. Először is van telefonos jogsegély-szolgálatuk általában, ott kaphatok tanácsot rögtön. Ezen kívül vagy az ő ügyvédjeik segítenek tovább, vagy kifizetik az általam fogadott ügyvéd tiszteletdíját a biztosított összegig. Nagyon ajánlom! Főleg olyanoknak, akik abszolut nem igazodnak el az itteni ügyekben, hogy ne legyenek védtelenek.

FAK - Familienausgleichskasse

AK - Ausgleichskasse (pl. AKSO - Ausgleichskasse des Kanton Solothurn)

Prämienverbilligung - a havi Krankenkasse járulék csökkentése, megtámogatása

Mivel még mindig összeakadok olyan Svájcban élő magyarral, aki sosem hallott erről, plusz itt a blogban még nem esett erről szó, hát most fog.

A szóösszetétel nekem nagyon szimpatikus: ausgleichen annyit jelent, hogy kiegyenlít. Az AK tehát nem más, mint egy kassza, ami kiegyenlíti az erőviszonyokat, esetünkben ha egy egyén vagy család jövedelméhez képest túl nagy terhet jelent(ene) a Krankenkasse fizetése.

A kasszát Svájci munkaadók forrásai táplálják, tehát munkavállalóktól nem kerül levonásra tagdíj vagy hasonló.

Formanyomtatványon lehet beadni a kérvényt és elbírálják, hogy jogosultak vagyunk-e vagy sem.

• A nyomtatvány letölthető vagy igényelhető a lakóhely szerinti kanton honlapján.
• Az Ausgleichskasse-hoz kell benyújtani (tehát nem a Gemeinde, se a munkáltató, se nem a Krankenkasse az illetékes)
• általában a beadási határidő év első fele, kb. április, május. Infó szintén a honlapokon.
• Ügyeljünk a benyújtandó dokumentumokra. (jövedelemigazolás, adóbevallás, stb.)
• Ha azt számolják ki, hogy nem vagyunk jogosultak, akkor sem történt semmi, csak szomorkodunk.
• A támogatás összege évről évre változik, változhat. Lehet, hogy egyik évben többet kapunk, a másik évben semmit, a harmadik évben megint valamennyit, stb.
• A támogatást rendszerint nem a pénzespostás hozza, hanem a Krankenkasse kapja és havonta jóváírják, tehát kevesebbet kell havonta fizetnünk.
• Jövedelemnövekedést érdemes azonnal bejelenteni, mert a jogtalanul felvett segélyt vissza kell fizetni.
• http://www.ausgleichskasse.ch

A következő etap: tegnap hozta a postás a határozatot.

Mivel nem tartunk itthon annyi pénzt, amennyibe az utánvételes levél kerül (765,- fr), ezért visszavitte a levelet és most fogom elhozni a postahivatalból. Aki lemaradt volna az elejéről: azért kerül ennyibe a levél, mert így kell leróni az ügyintézés költségeit.

Mindjárt megyek és kifizetem ezért a csomó pénzt, aztán meg majd nem merem felbontani, mert tartok attól, hogy nemleges válasz lapul a sorok közt.

Mindjárt jövök.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

O jessz!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Még van 30 nap fellebbezési határidő, aztán jogerőre emelkedik a határozat és majd értesítenek, hogy mikor mehetek igazolványt csináltatniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii.

Nem akartam ebből személyes blogot csinálni, de ez van, svájci állampolgár lettem.

Mostmár kezdek azon gondolkodni, hogy ha ez a könnyített eljárás, akkor milyen a standard. A három referencia-személyem után most én kaptam levelet Bernből: most másodszor is alá kell írnunk, hogy valós házasságban élünk, nincs szándékunkban válni, külön költözni, stb. Valamint hogy most és visszamenőleg 10 évre betartom a törvényeket (blabla). Valamint kell szereznem egy újabb igazolást, ezúttal az adóhivataltól, hogy nincsen semmilyen adótartozásom és az összes máig esedékes adókat befizettem.

Külön felhívják minden lap alján a figyelmemet, hogy a szabályok be nem tartása vagy valótlan adatok közlése esetén az állampolgárság megszerzését követő 8 évig visszavonhatják a döntést és megfoszthatnak az állampolgárságtól.

Megjegyzések: érdekes módon a férjemet nem akarják megismerni, az ő szava nem számít, őt meg sem adhatom referenciának. A beadványban azt kérik, hogy olyan referenciát adjál meg, aki képes rólad nyilatkozni. Igen ám, de van olyan, aki engem ismer, de a férjemet, a házasságomat nem. Ha ilyet adsz meg, az szívás... Mint én pl. gondolkodtam, hogy a kurzusról az oktatómat adom meg. Viszont ő nem tud nyilatkozni arról, hogy névházasságban élek-e...?

Ráadásul megannyi svájci nem fizet adót. Aki meg fizet, annak az adója a menekülttáborokra megy el.

Lassan kezdem megbánni, hogy egyátalán belevágtam.

Alig több, mint 1 hónappal az "állampolgársági felvételi elbeszélgetés" után, március végén hipp-hopp máris kapott a 3 referencia-személyem levelet a székes fővárosból, hogy írjanak rólam egy rövid szösszenetet jelen levél hátuljára.

1 hónap határidőt adtak a fogalmazvány visszaküldésére.

Megy ez, mint a karikacsapás.

(Mi az a karikacsapás?)

1. számú fontos kérdés volt a vasút szükséges, sürgős-fontos felújításának-bővítésének finanszírozása. Egy  kivételével az összes kantonban elfogadták az indítványt.

2. számú fontos kérdés: továbbra is a TB finanszírozza-e a terhességmegszakítást? Aki ismeri a svájci TB-rendszert, tudja; aki nem, annak elmondom, hogy a kérdés nem egyszerűen az volt, hogy a terhes nő fizesse-e vagy a TB-kassza, hanem hogy egyrészt beleszámítson-e az évi önrészbe, ha a nő maga fizeti illetve hogy ha a nő alacsony önrészt vállalt (pl. évi 500 frankot), AKKOR a TB fizesse a fennmaradó összeget. Ezt az indítványt az egész ország elutasította, tehát marad úgy, ahogy volt: nem kell a terhes nőnek egymaga állnia a költségeket, hanem továbbra is támogatja a TB a terhességmegszakítást.

3. számú, legfontosabb kérdés: a beadvány a tömeges bevándorlás megfékezésére. Ez a kérdés és a róla szóló szavazás több faktort tekintve is kivételes. Elfogadása egyrészt az egyik legnagyobb pofon a kormánynak az EG-csatlakozás elutasítása óta; másrészt volt olyan kanton, ahol 88%-kal fogadták el, valamint ennyire szoros eredmény ritkán születik, pár tized-század %-kon múlott.
A reakciók nyilvánvalóak: az EU baloldali politikusai "sajnálják" a svájci nép döntését, egyesek már fenyegetnek, hogy majd akkor az EU is bekeményít, a Birodalom majd visszavág gazdasági téren, sőt, egyes német politikusok agyamentnek titulálják Svájcot a döntésével együtt, lesajnálják, mondván: a problémák valódi okát országon belül kellett volna keresni, most viszont ezzel a döntéssel még több probléma zúdul Svájc nyakába, akik "keresik a bajt" (- az EU-val...) és az elzárkózás következménye az elhülyülés.
Ezzel szemben az angolok (politikusok és a nép) meg a német földi halandók szinte állva tapsolnak a döntésnek, mert ez Svájcban lehetséges, itt lehet szavazni arról, amiről otthon ők is szeretnének, mert elegük van az EU-ból és a bevándorlókból. Egy angol politikus, aki Brüsszelben a svájci kapcsolatokkal foglalkozó örs tagja, még azt is helyeselné, ha bizonyos viszonylatokban újra vízumkényszer lenne. (pl. ki utazhat be Nagy-Britanniába, Svájcba...)
És most ne kezdjünk el ezen vitázni, mert nem azokból a magyarokból, lengyelekből, stb. van elegük, akik pl. időseket gondoznak vagy építkezésen dolgoznak, a mezőgazdasági feladatokat látják el, IT-sek, felszolgálnak vagy diplomás menedzserek, satöbbi. Nem rólad van szó, aki esetleg már egy ideje játszik a gondolattal, hogy kivándorol és dolgozni fog. Nem téged utálnak, mint külföldi közellenséget.
Hanem azokból a románokból, bolgárokból, jugókból van elegük, akik betelepítik az egész családot rögtön, ebből mondjuk 1 valaki dolgozik, a többiek segélyen élnek, eleve ezért jöttek ide, ez így volt bekalkulálva. Aki meg nem jogosult segélyre, az meg megy lopni. Meg eleve nem munkát keresni jönnek ide.
Az indítvány elsősorban azt szeretné elérni például, hogy fordítva legyen: ahelyett, hogy idejön valaki, kap tartózkodási engedélyt ÉS ekkor elkezd munkát keresgélni és vagy talál, vagy nem; legyen az, hogy akkor jöhetsz be, ha már megvan a munkaszerződésed. Akkor semmi akadálya.
Németországban is elgondolkodtató a helyzet, ha már a török kolónia emel panaszt a bolgárok ellen, akik szemétteleppé változtatták a törökök szomszédságát.
Sajnos a szankciók mindig ilyenek: azokat is eltalálja, akiket talán egyátalán nem érintene, akik nem tehetnek a kialakult helyzetről és hangulatról.
Ezt hívják úgy is, hogy járulékos veszteség.

Térképes grafika az eredményekről.

Csak egy rövid megjegyzés gyorsan, mert mindig látom, hogy a keresőszavak toplistáját szinte non-stop a "szociális segély Svájcban" vezeti.

• Ha valaki szoc.segélyért folyamodik, alaposan átvizsgálják a helyzetét. Pl. ha van autója de mondjuk nincs munkája, vagy otthonról gyalog 10 percre dolgozik, akkor jó eséllyel bele fognak kötni, hogy minek tart fent autót, tessék eladni, ezzel is megspórolva az autó-adót, biztosítást, üzemanyagot és parkoló díját.
  
  
• Ha pár négyzetméterrel vagy 1 kisszobával meghaladja a lakásméret a hivatali előírások szerinti létminimumot, akkor lehet, hogy közlik: költözz kisebb lakásba, ami olcsóbb.
  
  
• Nem feltétlenül pénz formájában érkezik a segély: előszeretettel kezdik ott, hogy számla ellenében fizetik a lakásod bérleti díját és a havi TB-t.
  
  
• Ha valakinek van olyan egyenesági rokona, aki tudná őt támogatni, akkor elsősorban törvényileg a rokon köteles támogatni, nem nagyon akaródznak segélyt adni.
  
  
• És amiért ez a bejegyzés megszületett: Svájcban a szociális segélyt az általános gyakorlat szerint vissza kell fizetni. Visszaigényli a hivatal, ha tudomására jut, hogy javult a segélyezett anyagi helyzete. (lett jobb munkája, örökölt, nyert a lottón, férjhez ment és már nem szűkölködik, stb.) Akár behajtás útján is érvényt szereznek a visszakövetelésüknek, elévülési idő az utolsó kiutalt segélytől számított 10 év.

Az autónk vizsgáztatása nem egészen úgy zajlik, mint Magyarországon. Az autószervizek ugyanis nem jogosultak vizsgáztatni, hanem a megyei közlekedési főfelügyelettől érzezik levélben egy behívó, amikor aktuálissá válik a vizsgáztatás időpontja. (ők tartják nyilván)

Ekkor legalább 3 választásunk van:

1. 1. vagy nem teszünk semmi különöset, hanem magunk visszük el az autót a vizsgára.
   2. vagy elvisszük a kocsit pl. egy előzetes "próbavizsgára", átvizsgálásra, ahol kiderül, hogy mi lehet necces a hivatalos vizsgán és mit kéne tenni, hogy átmenjen a kocsi. (majd megcsináltatjuk a problémákat és levizsgáztatjuk a kocsit magunk)
   3. vagy megbízzuk a saját bejáratott vagy bármely autószervízt, hogy készítse fel a vizsgára a kocsit és vigye is el levizsgáztatni.

A költségek vs. a "garantált siker" nyilván eltérőek a variánsok között. Ha az autószervíz viszi vizsgáztatni a kocsit, gyakorlatilag tuti, hogy átmegy. Ha a vizsgáztató mégis valamit kifogásolna, általában megbeszéli a jelen lévő autószerelővel a dolgot, hogy "átengedem a kocsit, de istenbizonyra javítsátok még ki ezt" - nagyjából. Viszont nyilván első ránézésre ez a legdrágább megoldás, mert a szervíz munkáját meg kell fizetni. De aztán ki tudja: lehet, hogy én viszem el vizsgáztatni a kocsit, azonban ha valamit javíttatni kell mégis, akkor nekem, privátszemélynek nem hunynak szemet dolgok felett, hanem szigorúan nem engednek át és újra kell mennem. Tehát nem biztos, hogy ez az olcsóbb variáns, főleg ha még a munkahelyről szabadságot is kell kivenni emiatt.

Tudtommal "zöldkártyát" az autószervizek is intézhetnek: Abgastestnek hívják. A régebbi típusú autókat még tényleg bevizsgálják műszeresen és a "megfelelt"-eredményt beírják mondjuk a szervízkönyvbe, az újabb típusoknál gyakori, hogy az aktuális szervíz alkalmával csak kiolvassák az adatokat, hogy van-e valami hibajelzés, a fedélzeti kompjúterből.

Ha esetleg a behívóban megadott időpont nem lenne alkalmas, egyszeri alkalommal lehet ingyen másik időpontot kérni. A közlekedési főfelügyeletet keressük az interneten az "MFK" vagy "Motorfahrzeugkontrolle" és a lakóhely szerint illetékes kanton nevének beírásával.

A másik ok, amiért mostanában kevesebbet írtam, hogy véget ért a tanfolyamom és le kellett tennem a záróvizsgát.

Ha valakit érint, felnőttképzésekről például itt lehet tájékozódni, hogy mit hol és mikor tanulhatunk munka mellett vagy helyett. Az úgynevezett "kaufmännische", mondjuk úgy "irodista" foglalkozások/képzések terén az egyik vezető cég (valójában iskolák által létrehozott szervezet) az edupool.ch, én is náluk tanultam és az ő egységesített vizsgájukat tettem le. (szakirányok kb.: személyzeti szakasszisztens, adó, pénzügy-számlázás, TB, idegenforgalom, ingatlan, meg hasonlók)

Én a személyzeti szakasszisztens (Sachbearbeiterin Personalwesen) tanfolyamot választottam, mivel sem földrajzilag, sem ágazatilag nem kötött szakirány; egy bizonyos méret fölött minden cégnél van személyzeti osztály, akárhol van és akármivel foglalkozik és mindenhol nagyjából ugyanaz a feladat. Az elsajátított ismereteknek privát is hasznát veszi az ember olykor-olykor, ráadásul még tényleg érdekes is volt a tanfolyam.

Nem mondom, hogy vérprofi lettem, főleg gyakorlati alkalmazás hiányában, de legalábbis elég jól képben vagyok mostantól az alábbi témákban:

• • munkajog (Arbeitsrecht)
  • bérszámfejtés (Gehaltswesen)
  • TB-járulékok (levonások illetve igények, jogosultságok) (Sozialversicherungen)
  • HR adminisztráció (Grundlagen HR + Personaladministration + betriebliches Sozialwesen)
  • HR marketing és fejlesztés (Personalmarketing und -entwicklung)
  • kommunikáció és szociális kompetencia
  • egyéb kiegészítő tananyag

Ezek voltak a tantárgyak, 1 éves volt a tanfolyam, ami 4 órás írásbeli vizsgával zárult. Magyar viszonylatokhoz képest meglepett, hogy Svájcban nagy általánosságban a személyzeti osztály végzi a bérelszámolást is, vagy ha nem, akkor külsős bérszámfejtő céggel készíttetik.

373-an vizsgáztunk aznap a nagy teremben; a vizsgázók névsorán felfedeztem még 3 magyar nevet, de ők másik városból, másik iskolából jöttek, esélyem se volt őket megtalálni a zsúfolt folyosókon, teremben.

És sikeresen letettem a vizsgát, tegnap a kis búcsúvacsorán kaptuk meg az oklevelet.

(U.i.: ezen kívül elvállaltam egy önkéntes feladatot, ami szintén elveszi az időt a blogolástól, de azért majd jövök.)

Nézzük, miről is kell dönteni.

1. Maradjon-e továbra is kötelező a katonaság?
Nos, a kérdés nem így szól, hanem épp fordítva, tehát aki szeretné, hogy maradjon kötelező, annak NEM-mel kell szavaznia. Természetesen a baloldaliak nyújtották be az indítványt, hogy töröljék el a kötelező katonaságot. Jelen gyakorlat nagyjából úgy néz ki, hogy kötelező; aki nem vonul be (nem akar vagy alkalmatlan), az teljesíthet civil szolgálatot (Zivildienst vagy Zivilschutz közül lehet választani), aki ezt sem akarja, az fizet.
A cégek természetesen eltöröltetnék, mivel nem jó a gazdaságnak, ha a férfiakat folyton behívogatják; a jobboldal viszont azt mondja, hogy ha nincs katonaság, oda a védelem és a biztonság.
Mondjuk a baloldal a horribilis összegekbe kerülő új vadászgépek ellen nem nyújtott be indítványt.
Mondjuk egy semleges országnak minek hadsereg.
Viszont tényleg, egy önkéntes hadsereg valószínűleg tettrekészebb, mint akit akarata ellenére soroztak be.

2. Kötelező oltások
Azaz egy-egy kitörő, nagy hatású járvány alkalmával elrendelhessen-e központilag, alkotmányosan a kormány, az állam bizonyos védőoltásokat.
Igen? És ki és milyen alapon dönti el, hogy mikor, kit és mi ellen...?
Az ellenzők a gyógyszeripar lobbistáit vádolják, hogy egy ilyen beadvány egyátalán létrejöhetett.

3. "Sültkolbász"-indítvány
Jogilag a munkajogot érinti, gyakorlatilag azonban a józan észt.
A jelen gyakorlat szerint a Munka tv-könyve meghatározza, hogy milyen bolt meddig lehet nyitva. Különleges engedélyekkel most a forgalmas főutak és autópálya mentén nyitva tarthatnak a benzinkutak shopjai éjjel-nappal, DE: (ez a "ezt nem hiszem el"-kategória), az állandó árukészlet egy részét le kell zárniuk (letakarni, rollóval elzárni, stb.) és kizárólag olyan cuccokat árulhatnak éjjel (tól-ig), melyek az átutazók vész-szükségleteit elégítik ki. Magyarul éjjel nem árulhatja ugyanazt a hűtött, sütnivaló kolbászt, amit nappal igen, hiába van ott ugyanúgy a hűtőpultban - éjjelre az le van zárva.
Árulhatnak friss kávét meg péksütit, mert ugye az az éhes utazó szükséglete, de pl. sültkolbászt, amit mondjuk csak pár órával később fog otthon grillezni, vagy mélyhűtött pizzát, na azt most nem lehet.
Az egyik oldal azt mondja, hogy ha most a benzinkutak esetében lazítanak a szabályokon, akkor utána elindul a lavina, az összes kereskedelmi cég is hosszabb nyitvatartást akar majd. (Svájcban nincs olyan, mint otthon, hogy éjjel-nappal, szombat-vasárnap SPAR, Tesco, Auchan, Árkád...hanem hétköznap 18:30-ig, szombaton legfejlebb 17-ig, vasárnap minden zárva)
A benzinkút alkalmazottjai megoszlanak: az egyik szerint röhej, hogy pár órára le kell takargatnia a polcok felét, a másik azt mondja, hogy úgyse vesz senki semmit, mindenki csak kávét akar meg pisilni - és ezért kell neki éjszakáznia....
A józan ész viszont azt diktálja, hogy egyrészt, ha már úgyis jelen van vevő-eladó-mélyhűtött pizza, akkor miért ne találhatnának egymásra? Másrészt meg ne keverjük a szezont a fazonnal: ha a multik is jönnének, hogy hosszabb nyitvatartást akarnak, azt majd akkor kell orvosolni, ez most nem az a vita.


Hát, majd szeptember 22-én meglátjuk.

Becenevén ALV (Arbeitslosen-Versicherung)

Az alkalmazottak munkabéréből 1,1% levonás jut a munkanélküli-segély-osztó kalapba. Értelemszerűen csak az alkalmazottak válhatnak munkanélkülivé, az önálló tevékenységet végző egyéni vállalkozók nem. Különben mindenki vállalkozóvá válna, aztán bejelentené, hogy nincs munka, tehát munkanélküli és felvenné a segélyt. Ebből adódóan az önálló tevékenységet végzőknek nem is kell ezt a járulékot fizetni és nem is jogosultak ilyen segélyre. Hasonló analógiára a munkát vállaló nyugdíjasok sem válhatnak többé munkanélkülivé, ha megszűnik a munkaviszonyuk, maradnak egyszerűen nyugdíjasok.

Ki jogosult tehát munkanélküli segélyre?

• • aki az utóbbi 2 évben legalább 1 évet dolgozott és fizette az ALV-t
  • vagy igazolni tudja, hogy mentesült az ALV megfizetése alól*
  • "munkavállalásra alkalmas" - azaz hajlandó, képes és jogosult Svájcban munkát vállalni ("will, kann und darf")
  • hajlandó együttműködni a Munkaközvetítő Irodával (RAV)
  • Svájcban bejelentett lakhellyel rendelkezik

* ha valaki katonaság, szülési szabadság, betegség, baleset vagy börtönbüntetés miatt nem volt keresőképes és ezért nem fizette a járulékot.

A munkanélküli-segélyre való jogosultság kiváltó okai:

1. 1. munkanélküliség
   2. ha valakit nem rúgtak ki, de a gazdasági helyzetre hivatkozva lerövidített munkaidőben foglalkoztatja őt a munkáltatója (Kurzarbeit)
   3. időjárás-függő tevékenységek kiesése rossz idő esetén
   4. ha a munkáltató fizetsképtelenné válik
      
      

Nézzük egyesével:

1. 1. Ez a "kirúgtak és nincs munkám" alapesete. Ha az ember a jogosultság feltételeit teljesíti, akkor alapesetben a munkabére 70, ha gyermek(ek)ről is kell gondoskodnia vagy nagyon alacsony volt a munkabére, akkor az utolsó fizetése 80%-át kapja. Az anyasági segélyhez hasonlóan napidíj formájában kerül kiszámításra.
      A jogosultság ideje véges, 200-400 napig terjedhet, életkortól és a járulékfizetés hosszától függően! A maximum jogosultság 520 nap, de ez csak az 55 év felettiekre érvényes.
      A járulékfizetés alól mentesültek egységesen 90 napra kapnak napidíjat.
      5, 10, 15 vagy akár 20 nap is lehet a türelmi idő, amikortól megkapja az illető a neki járó segélyt; attól függően, hogy mennyi volt a keresete és kell-e eltartottról gondoskodnia. Fontos még megjegyezni, hogy aki ALV-t kap, az automatikusan biztosítva van a SUVA-nál nem-üzemi-baleset esetére. (mert az alkalmazottak normál esetben a cégüknél lennének biztosítva)
      ALV heti 5 napra jár, a hétvégéket nem veszik figyelembe a kiszámításnál, valamint átlagosan 21,7 munkanap/hóval számolnak. (pl. 5'000,-fr havi bér : 21,7 x 70% = .... segély napidíj)
      Ez napidíj is AHV/IV/EO köteles, tehát le fogják vonni belőle és a maradékot kapja meg a jogosult.
      
      
   2. Ez hasonló az első esethez, csak nem teljes munkanélküliségről van szó. Ezesetben csak a kieső bér 70 vagy 80%-ára tarthat igényt a munkavállaló. Ha tehát korábban teljes állásban dolgozott, de holnaptól csak félállásban tudja őt fizetni és foglalkoztatni a munkáltató, akkor a munkabérének fele a kieső bér, stb. értelemszerűen.
      
      
   3. Ez arra vonatkozik, ha a munkáltató pl. szabadban foglalkoztatja a dolgozókat (pl. építkezés) és írtó rossz idő miatt nem tudnak dolgozni.
      
      
   4. Ez pedig arra vonatkozik, ha a munkáltató csődeljárás alá kerül. Ilyenkor a cég megmaradó vagyonából nem a dolgozókat fizetik ki elsőre...Így a dolgozókat innen fizetik ki: a jogosult bér 100%-át, de maximum havi 10.500 fr-ot és max. az utolsó 4 havi bért.
      
      

Van még egy vonatkozó sarokszám: 2 évünk van arra, hogy igényeljük a nekünk járó munkanélküli-segélyt, 2 év után elévül, nem lehet visszamenőleg 5 évre megigényelni.

A munkanélküli-segély nem csak guruló frank formájában érkezhet, hanem

• fizethetik az átképzést
• tanfolyamot
• segédfelszerelést
• satöbbi hasonló.

Röviden, nagyjából: az utóbbi 2 évben legalább 1 évnyi megfizetett járulék, max 2 évig jár és 70-80% a napidíj.

Még bővebben itt vagy nálam.

Vagyis pontosabban B-től C-hez, azaz a B típusú tartózkodási engedélyemtől a C típusú letelepedési engedélyemig.

A B igazolvány lejártának közeledtével (általában 1, de esetemben 2 hónappal előtte!!!) kap az ember postán egy értesítést, hogy le fog járni az igazolvány és itt az idő cselekedni. Ez egy kétoldalas kitöltendő kérdőív, melyet be kell adnunk a lakhely szerint illetékes Einwohnerkontrolle (népességnyilvántartó) hivatalban, az éppen lejáró igazolványunkkal együtt. Érzelmi vagy praktikus okokból kifolyólag esetleg érdemes előtte beszkennelni vagy lefénymásolni az igazolványt.

Ez a papír csak arról szól, hogy le fog járni az 5 éves igazolvány és az állam megkérdezi, hogy itt vagyunk-e még egyátalán, élünk-e még, stb.

Egy hét múlva kaptam választ, hogy átnézték az első kérdőívet és az adataimat és alapvetően jogosult vagyok a letelepedési engedélyre. Újabb kérdőívet találtam a levél mellett, kantononként változhat némileg a kinézet, ez pl. Basel-Land kantonból való, a tartalom nagyjából ugyanaz. Találunk egy listát is a mellékelten benyújtandó dokumentumokról, ez is eltérő lehet kantononként. Nekem csak arról kellett igazolást beadnom, hogy 2 évre visszamenőleg nincsen sem köz-, sem privát tartozásom, nem folyik ellenem behajtás (ez az ún. Auszug aus dem Betreibungsregister, a lakhely szerint illetékes Betreibungsamtnál kell kérni, kb. 17-25 frankba kerül, személyesen; rögtön megkapja az ember.) Más kantonok kérhetnek erkölcsi bizonyítványt (Auszug aus dem Strafregister; ezt rendelhetünk legegyszerűbben akár a postahivatalban, vagy itt. 20 frank és kipostázzák majd) vagy munkáltatói igazolást, stb.

A letelepedési engedélyért folyó eljárás költségei 100-1000 frankig terjedhetnek, utólag kell megfizetni, valamint az igazolvány ára további kb. 95 frank plusz két igazolványkép.

Normál esetben egy földi halandó egymagában 10 év itt tartózkodás után kapja meg a letelepedési engedélyt; svájci állampolgár vagy szintén letelepedett (tehát C igazolvánnyal rendelkező) külföldi házastársa viszont ugye 5 év itt tartózkodás és házasság után. Viszont: ha a házasság felbomlik, vagy megromlik és külön élnek a felek, akkor megtagadhatják vagy vissza is vonhatják a letelepedési engedélyt!

Szóval várok. Két és fél hete adtam be a kérelmemet.
Amint kézhez kapom, indulhat a menet az állampolgárságért.

"Jó a buli srácok!"

Egy éve van érvényben "A Záradék", azaz a Svájc és az EU között kötött, a két országra vonatkozó szabad költözködési jogról szóló kétoldali megállapodás záradéka, melyre hivatkozva Svájc alkalmanként 1 évre, de legfeljebb 2014-ig ideiglenesen becsaphatja az ajtót az Unióból érkező bevándorlók orra előtt. Egy éve "csak" a 2004-ben csatlakozott országokra terjesztették ki a záradék hatályát, ám most ezt meghosszabbították, kiegészítve az összes EU tagállammal.

A szocik egyik célja: kifogni a szelet a júniusban népszavazásra kerülő, bevándorlást szigorítani próbáló beadvány vitorlájából. A másik cél nem is igazán cél: szerintem csak látják ők is, hogy ez már szinte menthetetlen helyzet, nincs megoldás, csak csapkodnak maguk körül.

Eleve hülyeség az egész: mivel csak az 5 éves, B típusú engedélyek számát korlátozza. Azaz kiskapuként ott marad az L engedély (legfeljebb 365 napra). 22%-kal több L-et igényeltek az elmúlt 1 év alatt Kelet-Európából, amióta a záradék első variációját kikiáltotta a svájci kormány.

Megoldás (és igazság) pedig tényleg nincs.

Ez az akció most csupán egy okkal több, hogy miért utálja az EU Svájcot, az itteni nép megtapasztalhatja, hogy a rendelkezés nem ér semmit, a gazdaságtól pedig pont azokat a munkaerőket zárja el, amikre szükség van, mert persze Herr und Frau CH nem hajlandó bármilyen munkát elvégezni.

És Bernben nem látják be, hogy a beáramló munkaerő csak a második probléma a sorban. Sőt, a harmadik. Az első a menekült státuszért folyamodó mindenféle színű emberek*, a második a kurvaturizmus és mondjuk harmadik a munkaerő-bevándorlás.

* a bevándorlási hivatal honlapján található tolmács-álláshirdetésekben csupa olyan nyelvű tolmácsot keresnek, amikről még életemben nem hallottam, pedig végigcsináltam 1-2 műveltségi vetélkedőt.

Találtam egy elég jó kis oldalt, ahol össze vannak szedve a megszerezhető autóvezetői-engedélyek kategóriái, feltételei (általában).

Lényeges különbség a magyar szokáshoz képest, hogy míg otthon a normál szgk-jogsival vezethetsz kismotort (125cm3-ig), itt nem ennyire egyszerű a helyzet, hanem pluszban el kell végezni egy 2x4 órás gyakorlati tanfolyamot (vizsga nincs) és kiállítanak egy új jogosítványt ezzel a plusz kategóriával együtt.

Az egyik járható út a svájci állampolgárság irányába, ha egy svájci állampolgárral kötünk házasságot. A házasságkötésről és az előkészületekről már írtam korábban.

Házasság révén az aktuális jogszabályok értelmében 5 évre érvényes tartózkodási- és munkavállalási engedélyt kap a külföldi házastárs. Ha letelik az öt év, a hivatal küld egy levelet, hogy mi a teendő: egyes esetekben ezt az 5 éves B igazolványt hosszabbítják meg, de általában megadják a C igazolványt, ami az időkorlát nélküli letelepedési engedély. (Figyelem: bár az engedély, tehát a jogunk időkorlát nélküli, azonban az első C igazolvány általában 5 évig érvényes, meg kell hosszabbítani, akárcsak otthon pl. az útlevelet.)

Ha teljesítjük a feltételeket, akkor ezzel egyidőben kérvényezni lehet az állampolgárságot, mégpedig könnyített eljárásban, ami elsősorban direkt a házastársak, 21 év alatti gyermekek, stb. részére lett kitalálva.

Feltételei házastárs részére:
- 3 év házasságban eltöltött idő, hivatalosan egy háztartásban egy svájci állampolgár házastárssal, aki a házasságkötéskor már svájci állampolgársággal rendelkezett.
- legalább 5 év hivatalos, bejelentett tartózkodás Svájcban,
- ebből 1 év aktuálisan, tehát az utóbbi 1 évben is már itt lakott.

Ha ezt teljesíteni tudjuk, akkor meg kell kérni a bevándorlási hivataltól a vonatkozó nyomtatványokat. Mintanyomtatvány megtekinthető itt, de ne ezt nyomtassuk és töltsük ki, mert azt nem fogadják el. E-mailben vagy telefonon, esetleg postai úton szépen kérjünk sajátot, postafordultával megküldik. (majd pedig juttassuk vissza a Bundesamt für Migration, Abteilung Bürgerrecht, Quellenweg 6, 3003 Bern-Wabern címre)

Az utolsó oldalon található egy lista a beadandó mellékletekről, valamint a kérdőíven az utolsó pontra hívnám fel a figyelmet: meg kell nevezni legalább 3 referenciát, (szomszéd, kolléga, főnök, kórusvezető, focicsapattárs, stb.) akik információval szolgálhatnak személyünkről.

Az elbírálás eltarthat akár 1-2 évig is, időközben valószínűleg egyszer behívnak egy kis elbeszélgetésre. Az állampolgárságot ugyan az államszövetségtől kapjuk, de a településnek és a kantonnak, ahol lakunk, vétójoga van. Ha megszületett a határozat, küldenek erről egy levelet utánvéttel, mely a dolgok mai állása szerint 750,- frank, ez az eljárás díja, amit a postai utánvét keretében kell leróni. (ismétcsak nincs ostoba illetékbélyeg...) Sajnos, értelemszerűen ezt akkor is ki kell fizetni, ha a levélbontás után kiderül, hogy elutasították a kérelmünket. De ha örömhírt kap az ember, utána már csak annyi a dolga, hogy bemegy a hivatalba fényképezkedni a kártya alakú igazolványhoz.

Svájcban a személyi adatoknál van egy eltérés a magyar szokásokhoz képest: míg otthon a születési helyet kell megadni, itt kicsit logikusabban az úgynevezett Heimatort-ot, azaz hogy "hol honos" az illető. A logikát arra értettem, hogy eme gyakorlatnak köszönhetően kedvező esetben egy család hivatalos anyakönyvi dolgai ugyanott találhatók meg: születés, házasság, gyermekszületés, válás, stb. Példa: egy férfi, Heimatort Zürich, egy nő Heimatort Bern. Ha házasságot kötnek és gyermekük születik: ezt anyakönyvezik mindkét helyen, a gyermek Heimatort-ja Zürich lesz az apa után. Ha nem házasok, akkor a gyermek az anya családnevét és Heimatort-ját kapja meg és így tovább. Satöbbi.

De amiért ezt leírtam, az számomra olyan szép: az a külföldi házastárs, aki a házasság révén kapja meg a svájci állampolgárságot, a házastársa Heimatortját kapja meg. Nekem mondjuk puszta logika alapján a legegyszerűbbnek az tűnt volna, ha az a település lesz a Heimatort-om, ahol lakom és ahol az állampolgársági kérelmet beadtam, hiszen bürokráciailag csak ehhez a svájci városhoz van közöm. De nem: az előbbiek alapján a férjem honosságát kapom majd meg.
Szerintem szép.

Lassan már én is beleszédülök, hogy mi mindennel foglalkozik a svájci posta, mennyi szolgáltatása van és még a leveleket is kézbesítik 2-3 napon belül.

Legújabb felfedezéseimből (régóta elérhető, csak nekem új) szemezgetek:

• Ha valamely mobil készülékünkre letöltjük a megfelelő HP ePrint elnevezésű alkalmazást (létezik iPhonra és Androidra is), ennek segítségével nyomtathatunk az ország közel 1800 postahivatalába!
  Az alkalmazásban ki tudjuk jelölni, hogy melyik postahivatalba szeretnénk ezt megtenni, elküldjük arra a nyomtatóra a nyomtatandó dokumentumot, kapunk egy azonosító PIN-kódot és a postáskisasszonytól megkapjuk a kinyomtatott oldalt a kód fejében. Talán túlzás... de jól jöhet bárkinek útközben vagy ha mondjuk egyátalán nincs otthon nyomtatója.
  Támogatott formátumok: email általában, .pdf, képformátumok, html
  Az első 1-2 oldal 2,- frank, a továbbiak 0.50-0.30 frankba kerülnek.
• Elküldhetjük postán a nyomtatónk kiürült tintapatronját és feltöltve hazapostázzák. Jó, ezt nem a posta csinálja, hanem ők.
• Ez egy kicsit bonyolultabb, remélem, jól magyarázom.
  Tehát: regisztrálhatunk egy havidíjas szolgáltatásra, ami azt tudja, azt fogja csinálni, hogy a címünkre érkező leveleket, pontosabban a bontatlan borítékokat beszkennelik és elküldik nekünk e-mailben. Ha úgy ítéljük meg, hogy egyik vagy másik levél sürgős-fontos, akkor visszaírhatunk a központba és kérhetjük, hogy bontsák ki a levelet és az egészet szkenneljék be, s küldjék el az email címünkre.
  Ez elsősorban azoknak hasznos, akik vagy üzletileg vagy magán sokat utaznak és nem pontosan tudják előre, hogy mikor hol lesznek, hol tudná utólérni őket a posta.
  Másfelől arra is jó, hogy az ember fontosabb dokumentumokat "magával vihessen" on-line, bár erre már vannak on-line doksi-raktárak, mint pl. a DropBox, a Google Drive és hasonlók.
  Külön csemege ebben a szolgáltatásban, hogy kérhetünk alternatív postacímet hozzá (listából lehet választani), úgy kell elképzelni, hogy mondjuk egy zugügyvéd irodája a Harap utca 3. alatt van, de eme szolgátatásnak köszönhetően azt írhatja a névjegyére, hogy mondjuk a postacíme a Váci utca 10.
  A posta tudni fogja, mi a dolga...
• Mára az utolsó ínyencség: használaton kívüli, régi, megunt mobilunkat megvásárolja tőlünk a posta, természetesen állapot és márka függvényében. Leadjuk a fiókban heverő kiszolgált készüléket és kapunk helyette utalványt, amit levásárolhatunk a postán vagy a posta-shop-ban.
• Tévedtem, van még valami: akinek szüksége van rá, bemehet személyesen bármelyik postahivatalba és miután igazolta magát, megrendelheti a saját erkölcsi bizonyítványát. 20,- frankba kerül és kipostázzák.
  Csak megjegyzem, hogy én itt még sosem hallottam olyat, hogy okmánybélyeg. Érted...

Ma este az SF2 adón követhetjük nyomon, amint az atlétika világklasszisai a Diamond League keretében Lausanne-ban pályára lépnek. Jövő héten Zürichben ugyanez.

Roger Federer megnyert egy újabb ATP Masters-1000 tornát, újabb csúcsokat megdöntve ezzel. Bár az olimpián "csak" ezüstöt tudott szerezni, remek formában van, ismét hegymenetben, és ugye egy ideje újra ő a világelső.

Ha esetleg valaki még nem ismerné: létezik egy weboldal, ahol millió-egy tévécsatornát lehet nézni online, és az ingyenes szolgáltatás része, hogy 2 órányi műsort fel is vehetünk. (ha megnéztük és töröljük a felvételt, a 2 órányi kapacitás mindig újra és újra rendelkezésünkre áll, satöbbi) Nagyon klasszul lehet keresni a tévéműsorok között, összeállíthatunk saját kedvencek-listát, és és és
Külön érdekesség, hogy tesztként ajándékba kapunk egy ingyenes letöltést is, értsd: felvettem magamnak egy Kate Winslet filmet és letöltöttem hivatalosan a számítógépre. A szolgáltatásnak van fizetős változata is: havidíj ellenében több tárhellyel, több letöltési lehetőséggel illetve Replay funkcióval, azaz már elmúlt műsorokat is meg lehet nézni korlátozott ideig (30 nap?). Sajnos a weboldal funkciói csak Svájcból érhetők el.

Tervbe van véve egy az állampolgársági kérelmeket érintő szabály változása: az eddigi 12 év helyett már 8 év hivatalos Svájcban tartózkodás után kérelmezni lehet az állampolgárságot, viszont annyiban szigorodik a helyzet, hogy csak C igazolvánnyal rendelkezők kérvényezhetik a jövőben.

Politikai fronton még mindig ugyanaz: adócsalók névsorát tartalmazó cd-k adás-vétele, most éppen Németországgal, repülőgép-zaj miatti panaszok szintén Németországgal, egy diák belefulladt az Aare folyóba, szankciók a menekült-státuszért folyamodókkal szemben, stb...

Svájcban a gyalogátkelőhelyek.

"A tízmillió zebra országa"

Ez egy (több?) külön esettanulmány.

Az alapszabály az, hogy a gyalogátkelőhely előtt az autósnak meg kell állni és elsőbbséget kell adnia a gyalogosnak. Az a helyzet, hogy ez a szabály a világ számos országában létezik, viszont talán csak egy olyan ország van, ahol be is tartják ezt a szabályt.
Igen, itt.
De.

Elég pár napos órás itt tartózkodás, bárhol az országban, hogy belássuk: gyalogátkelőhelyek 99%-ban kizárólag ostoba, logikátlan, balesetveszélyes és idióta helyre vannak telepítve.
Értsd: beláthatatlan kanyarban; körforgalom kivezető szárában, jó közel a körforgalomhoz; amúgy is komplikált kereszteződés legérzékenyebb pontján, stb.
Mindez olyan gyakorisággal, hogy tulajdonképpen az összefüggő zebra-hálózatot töri meg itt-ott az autózható, üres, szép, szürke aszfalt.

Vegyük még hozzá, hogy a svájci gyalogos minimum olyan öntudatos, célratörő; tudja, hogy neki ami jár, az jár; mint...nos, szegény a nyelv kifejezni ezt. Azaz a többség már meg sem áll, nem is néz körül, csak lelép és halad, mint egy feltartóztathatatlan ágyúgolyó.
Hiszen neki elsőbbsége van.

Igen, lehet. Viszont a növekvő trendet mutató, gyalogos baleseti+halálozási statisztikát elnézve inkább az jut erről eszembe, hogy a "Colt erősebb a Royal Flush-nél".

Svájci módra (ugye hogy nem foglalunk állást, nem bántunk senkit) nem a gyalogosokat basszák le emiatt, nem nekik kell hivatalos fejtágításon részt venni, mint a közlekedés minden más résztvevőjének.
Nem.
A megoldás teljesen kézenfekvő a pozitív infláció hazájában: költsünk pénzt!

Éppen ezekben a napokban kezdődik a projekt: szép lassan, tervszerűen haladva, Bernben kezdve, majd talán másik városok is következnek a sorban, újra festik a gyalogátkelőhelyeket; mégpedig az eddigi egyszerű sárga, esetleg picit csillámos sárga helyett Swarovski kristályszemcséket kevernek a festékbe, hogy minél jobban észrevehető legyen a gyalogátkelő.

Az igaz, hogy ettől még a gyalogos továbbra sem néz majd, sőt, a sötétedés beálltával természetesen minden gyalogos csakis fekete alapon fekete mintás ruhát visel, de legalább papíron látszik, hogy a parlament foglalkozott az üggyel és pénzt nem (de felelősségrevonást, lecseszést, konfrontációt) kímélve, tálcán nyújtotta a megoldást.
Bizonyára a tálca is Swarovski kristályokkal van kirakva.

Le vagyok maradva. No de azért nézzük, mi a helyzet.

• Baselben hétfőn hajnali 4-kor elstartolt az idei farsang a hagyományos "Morgestraich"-hel. A baseli farsangot a köznyelv kedvesen a "Dreei schenschte Dagg"-nak, azaz az év legszebb három napjának hívja. Én is meg más is írt már minden évben sokat a baseli farsangról, de most egy eddig még nem említett érdekesség: a hagyomány szerint hajnali 4-kor kioltják a városi közvilágítást, csak a lámpás felvonulás világít. Ezután, azaz pár óra múlva a "klikkek", azaz a felvonuló egyletek mind hazatérnek a klubhelyiségükbe, vagy együtt betérnek egy vendéglátóipari egységbe, akárcsak a többi népek és hagyomány, hogy ilyenkor Basler Mehlsuppe-t és Zibelwähe-t fogyasztanak, azaz egy spéci lisztlevest és hagymás lepényt.
  A klikkek egyébként minden évben más és más, aktuális témát dolgoznak fel, kifigurázva pl. Merkelt, Sárközyt, Berlusconit, a görögöket, zu Guttenberg plágium-botrányát vagy bármi mást, a téma pedig szép, hatalmas lámpásra (Laterne) művészien van felfestve. Egy-egy ilyen klikk akár több, mint 100 éves múltra tekint vissza; ám sajnos néhol hiányzik az utánpótlás. Az egyik klub épp ezt a témát is érintette és a felvonuláson turisták, nézelődők is beállhattak soraikba, hogy ki legyen a létszám.
  További hagyomány még, hogy farsang idején a baseli óváros "kocsmáiban" Schnitzelbängg-előadásokat tartanak. Ezt leginkább a Defekt-Duó-hoz lehetne hasonlítani, aki még emlékszik rá: kis rímes dalokba foglalt poénokat, szatírákat énekelgetnek és itt nem az énektudás a lényeg. Itt is előkerülnek a szokásos témák: aktuálisak és általánosak; helyt kap a Züri és Basel közti "örök rangadó", azaz kifigurázzák a zürichieket, de lehet pikáns is a dalocska. Az ilyen előadók közt találunk kevésbé sikereseket, de nagy népszerűségnek örvendő öreg szakmabelieket is, akiket úgy ismer és kedvel a közönség, akár mi Rodolfót. A kocsmákban előre meghirdetik az egymást váltó fellépőket, asztalt kell foglalni, mert tele vannak a helyiségek.
   
• A Saab (nem Elie Saab) begyűrűzött Svájcba is: ugyan teli a parkoló még csak nem is használt F-18-asokkal, ám valamelyik nehéz gyermekkorával még mindig dacoló öreg fasz politikus, akinek annak idején nem jutott sem ólom-, sem műanyag katona a kinder-tojásból, kitalálta, hogy akkor vegyen -neki- az ország Grippeneket.
  Méghozzá olyanokat, amik jelen időben még nem is léteznek. És annyi pénzért, hogy annyi sok nulla (frankban kifejezve!) el sem fér egy ilyen szerény blogban, mint ez.
  Kis mellékes: ahhoz, hogy egyátalán tudjanak gyakorolni a pilóták az F-18-asokkal, különböző országokkal (USA, skandináv országok valamelyike) megállapodásokat kötöttek: az említett országból jöhettek pilóták az Alpokban a hegyek közti repülést tanulni, cserébe egy normális méretű légtérben végre repülhettek a svájciak a nagymadarakkal. Mert egyébként itthon mire gázt adnak, már ki is érnek Svájc légteréből.
  Erről természetesen nem szavazhatott a nép, nem is értem, miért. Mert valószínűleg nemmel szavaztunk volna.
   
• Fentieken kívül más is borzolja a kedélyeket manapság a hegyek közt: nyilvánosságra hozták, hogy nem elég, hogy Európában, sőt, majdnem a világon egyedülálló az az ostobaság, hogy el sem kell jönni Svájcba, hanem bármely országban lévő külképviseleten lehet menekült-státuszért folyamodni, hanem nagyon sok ilyen menekült-státuszért folyamodót még ingyen be is utaztatják Svájcba, fizetik a repülőjegyüket. Csak az ilyen repjegy-költségek a többszörösére ugrottak 2009 és 2011 között, kb. 110ezer frankról több, mint 400ezerre. És ez csak a jéghegy csúcsa: csak a beutaztatás. Az egész menekült-ügy az országnak több millió frankjába kerül évente; miközben a táborokban a menekültek egymást lopják meg, késelik meg, felgyújtják az épületet meg hasonlók. Ráadásul nagyon sokan ál-indokok alapján jelentkeznek, csak azért, mert a koma mondta, hogy lehet...És aki megkapja az engedélyt, hozhatja automatikusan a családját, stb.stb. Vérlázító.
  Újabb hajmeresztő tény, hogy hogy is van ez?: Szerbia szerepel azon országok listáján, ahonnan hivatalosan lehet menekültstátuszt kérni politikai vagy gazdasági okokra hivatkozva, mégis hivatalosan bejelentették, hogy EU-tagságra jelölték???
  A jelenlegi állás az, hogy tíz éves csúcson volt januárban a menekült-státuszt kérvényezők száma.
  Azt már csak mellékesen említem meg, hogy a nép, a települések nagyjából olyan hévvel tiltakoznak a menekülttáborok létesítése ellen, mint ahogy Magyarországon a zöldek az autópálya nyomvonala ellen, vagy a keresztények a türelmi zónák ellen. Szorozva tízzel.
  Sokan persze arra panaszkodnak, hogy miért kell milliókkal támogatni a menekülteket, minek kell felvenni őket, hiszen úgysem boldogulnak a világ egyik legfeljettebb, leghumánusabb, leggazdagabb országában, miért nem inkább ezeknek az országoknak segít az ember, hogy a hazájuk feljődésnek induljon végre valahára. Hiszen gondoljunk csak bele, sarkítva: emberek a sivatagból, az éhezésből, az évtizedekig tartó polgárháborúkból ide érkeznek Európába...
  Amellett, hogy több tízezer svájci él  Svájcban a létminimum alatt, itt is vannak gyermekotthonok, akiknek jól jönne a segítség, kórházak, idősek otthona, stb.
  Az a baj, hogy az itteni jobbos párt, az SVP sajnos nem találja a megfelelő hangnemet, fröcsögnek, barbár módjára tevékenykednek és nyilatkoznak, elvetik a sújkot, holott ha más stílusban szólnának, a nép mellettük állna, mert pontosan azon problémák húrjait pengetik, melyek a választókat leginkább érintik és foglalkoztatják. Csak sajnos pengetés helyett az SVP tépi a húrokat.
   
• És hipp-hopp el is érkezett az újabb népszavazás: március 11-én járulnak a svájciak az urnák elé, a következő kérdéskörökben:
  - legalább 6 hét szabadság minden munkavállalónak (a jelenlegi általános 5 hét helyett);
  - véget vetni a tömegével üresen álló, összképet csúfító üdülőövezeteknek,
  - aztán arról is, hogy fixárasak legyenek-e a svájcilag készült könyvek a könyvesboltokban,
  - aztán van itt még egy téma a jótékonysági célokból rendezett szerencsejátékokról
  - és végül az építkezési célú megtakarítások adókedvezményéről.
  Ha már népszavazás: azt hiszem, még nem említettem, hogyan is zajlik egy-egy ilyen népszavazás.
  Minden szavazásra jogosult állampolgár kb. 1 hónappal a szavazás előtt a postaládájában talál egy vaskos borítékot.
  A borítékban van egy aláíró ív, aláírás nélkül érvénytelen a szavazás.
  Minden témához mellékelnek egy nem túl hosszú, de részletes tájékoztatót: mit akarnak a beadvány támogatói, tehát mi a cél, mi a mostani gyakorlat, milyen indokokkal ellenzik az ellenzők, mik lennének a következmények, mi a Bundesrat véleménye és hogy hogyan szavazott a kérdésről a parlament két háza. (Nationalrat és Ständerat). Egyébként nyilván akkor kerül egy érvényes* beadvány népszavazásra, ha a parlament két háza plusz a Bundesrat nem bír megegyezni.
  *érvényes: adott határidőn belül 100ezer aláírást sikerült rá összegyűjteni.
  
  Tehát a szavazók otthon a szekreteren aláírnak, beikszelik, hogy igen vagy nem és eljuttatják az illetékesekhez a lezárt borítékot: díjmentesen postán, vagy személyesen elballag az ember a faluházára, stb. Ezt bármikor meg lehet tenni, bármely nap, illetve legkésőbb a választás napján megjelölt határidőig személyesen be lehet dobni a szavazóurnába a borítékot, a közismert módon. Nincs bonyolult adminisztráció, nincs választási bizottság, akinek nem fog a golyóstolla meg hiába keresi a neveket a gépelt listán.
  Viszont: itt mindenki a nevét adja a szavazáshoz.
   
• Ma, február 29-én párhuzamosan az analóg műsorszórással, elindítja digitális szolgáltatását a svájci közszolgálati, az SRG. Tehát a 6 közszolgálati (2-2 német, francia és olasz) adást mától digitálisan is lehet fogni, de nem kell aggódni, nem fognak elsötétülni a képernyők: előreláthatóan 2015-ig párhuzamosan megmarad az analóg adás is. Érdekes, hogy a német a szökőévet illetve -napot Schaltjahr-nak, illetve -tag-nak hívja, amiben a "schalt" az a kapcsolást jelenti: nem véletlen, hogy Zürichben ezt az erőltetett hülye szóviccet találták ki erre az átkapcsolásra, hogy a Schalttag legyen a tévében is Schalttag, vagyis a szökőnap az átkapcsolás napja, érted, nem ragozom tovább.
  Ha jól tudom, az eddigi analóg program helyén adják a digitálisat, tehát ha valakinek még analóg készüléke van, előfordulhat, hogy meg kell keresni, hová is került az analóg adás.
  Egyébként igen, a főváros Bern, de a tévé központja is Zürichben trónol; no comment.
  A történelmi pillanatot, amihez hasonló volumenű változást csak a fekete-fehérről színes adásra áttérés hozott, a tv egy Svájc-Argentína barátságos mérkőzés élő közvetítésével ünnepli. Ma este tehát.
   
• Múlt héten játszott ugye BL-meccset a Basel a Bayern München ellen. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy épp a Baselből igazolt át a Bayernbe a kis törpe sztárfocista, kb. 20 éves Xherdian Shaquiri.
   
• Tovább késik az új svájci frank bankjegyek bevezetése. A közlemény szerint a biztonsági elemek miatt: szeretnék a lehető legmodernebb és legtöbb ilyen elemet beépíteni a frankba. Megjegyzem, hogy a közvélemény szerint ocsmányak az új grafikák, a legszolídabb vélemény szerint is játékpénz a Monopolyból. Röviden: a mostani tök szép, élőben még szebb, senki sem érti, minek kellett új dizájn. A címletek jellemző színvilága marad, tehát a százas ezután is kék marad, az ötvenes meg zöldes, csak ocsmány másmilyen lesz.
  Egyébként a grafikák kivitelezésére a végső, érvényes megbízást nem a pályázat győztese, hanem a holtversenyben második helyezett egyike kapta.
   
• Január végén megtartották az idei gazdasági örsigyűlést is, erről is lemaradtam (mármint a blogban). A WEF Davosban ugyanúgy zajlott, mint eddig: bent kézrázás, mosolygás, eredménytelenség, döntések és nagy szavak, melyeket senki nem tart be; kint pedig tüntetés.

Be kell vallanom, erről -is- lemaradtam, de jobb később, mint félre tájékoztatni.

Tehát.
Azt találtam Svájc hivatalos honlapján, hogy Budapesten 2011. szeptember 30-val megszűnt a konzulátusi szekció, tehát gyakorlatilag a hivatali ügyintézés (a mezítlábas népnek). Ilyen kérelmekkel (igazolványok, útlevél, anyakönyvi ügyek, vízum, stb.) ezen túl már csak a regionális központhoz fordulhat a magyar, ami Bécsben található, a Kärtnerring 12 szám alatt. A budapesti hivatal kizárólag mint nagykövetség, azaz diplomáciai feladatok ellátására funkcionál tovább.

Természetesen a Magyar Állam Külügyminisztériumának honlapján a világon semmi nem olvasható erről, sőt, egyátalán semmi érdekesről. Az "Utazási tanácsok külföldre utazóknak" illetve a "Külföldi külképviseletek Magyarországon" menüpontok kizárólag a külügy régi honlapján találhatóak, ami 2009. óta nem frissül; mivel új honlapot kapott a minisztérium, összevonva-integrálva a többi kormányportállal. Tehát mondjuk azóta megalakult a Föld 160. országa, de a külügyet ez egyátalán nem rengeti meg; a GYIK-ben az első és legsúlyosabb, legizgatóbb kérdés így hangzik: "Hogyan érvényesülnek a nemzetiségi önkormányzatok névhasználati jogai?"

Ez a Gyakran ismételt kérdések No.1 ???

(ezek után csoda, ha megszűnt a konzuli szekció?)

Korábban a közlekedési főfelügyeletek megyei honlapjain ingyenes szolgáltatásként napi 3 rendszámot le lehetett kérdezni, ha meg szerettük volna tudni, hogy ki a tulaj. Nem minden megyében működött ez a rendszer, de legalább ingyen.

Ezentúl ez a szolgáltatás az eautoindex.ch oldalon érhető el, megszűnt a napi limit, viszont cserébe természetesen fizetőssé vált a nyomozás: darabonként 1 frankért lehet kinyomozni, hogy melyik rendszám kihez tartozik. Alul, a kantonok címerénél lehet megyét választani. Gondolom, ezt is széthasználta az egyszeri ember és bizonyára nem is csak játszadozásból, hanem minden szarért feljelentgették egymást az autótulajok.

Másik érdekesség, amit a héten tudtam meg, tehát friss az infó: ha valaki idejön Svájcba dolgozni, de még megtartja a magyarországi lakcímét is, akkor nem kötelező a bizonyos idő elteltével svájci rendszámra cserélnie a magyart és vámkezeltetni az autót, elég, ha a határon kér egy lepecsételt papírt a vámosoktól, aminek az a neve, hogy Bewilligung ein unverzolltes Fahrzeug zu verwenden azaz "Engedély nem vámkezelt autó használatára". Kell hozzá útlevél, tartózkodási engedély és az autó papírjai, valamint 25 frank.

Ez az engedély két évre szól, a két év letelte után vámkezeltetni kell az autót és hivatalosan "behozni", vagy el kell dönteni, hogy mit akarunk, megvan-e még az autó egyátalán, stb.

A másik régi hír, ami újfent megerősítést nyert: maximum 12 hónapig vezethet autót Svájcban egy külföldi, mielőtt lejár a 12 hónap, ideje elintézni a svájci jogsit.

• Hermann Lei államügyész beismerte, hogy a nemzeti bank elnökének lemondásához vezető bankszámlakivonatot saját kezűleg hamisította meg. Szerinte csak jobban az igazsághoz hajlította, a "tartalomhoz a formát"-alapon. Először letakarta, majd fénymásolta, majd újra írta...vagy mi. A bizonyíték valójában egy screenshot-okból (vagy print-screen, ha úgy tetszik) összeeszkábált agyonfénymásolt papír. Az államügyész azzal érvel, hogy "de Hildebrand mégis lemondott, tehát a hír igaz, tehát vaj van a fején"... ja, apukám, és Te vagy államügyész? Hildebrand megmondta, hogy azért mond le, mert megrendült a bizalom, nem tud kimosakodni és nem akarja, hogy állandóan ezzel basztassátok.
  Azt bírom ebben az egészben, hogy mondjuk bankelnökék tényleg hibát követtek el a dollár-spekulálással, hiába is mondja a pasi, hogy nem tudott a felesége ügyködéséről. Lemondott, azonban vétkesen is ő a sztár, a nyertes, a tisztatekintetű és a nép szerint jó bankelnök volt és nem kellett volna mennie.
  Vádlóit ezzel szemben utálja a közvélemény. Az államügyész papírt hamisított - vajon ő is lemond-e, ahogy a jegybank elnöke tette? Az egész lavinát elindító Christoph Blocher egy ilyen fröcsögő Torgyán-Csurka kombó, őt is hazugságon, blöffölésen kapták, elmúlt már 70, ő mikor akar már végre az unokáival Csapd le csacsit játszani? A Sarazin Bank, ahonnan egy belsős kiszivárogtatta a bankszámla-kivonatot, szintén újrapolírozhatja imidzsét ezek után. A "Weltwoche", ami le is közölte a bankszámlakivonatot...nos, egy újságírótól ne is várjunk mást, ez a fajta szenzációhajhász alja nép.
  Még egy adalék: Hermann Lei amellett, hogy államügyész, meg politikus és Thurgau kanton jogi bizottságában ténykedik, ugyanitt ő az Einbürgerungskomission elnöke, azaz ő dönt arról, hogy egy külföldi megkapja-e, megkaphatja-e a svájci állampolgárságot. Azaz ő maga sem egyszerű állampolgárként, sem felelős hivatalnokként nem tartja be a törvényt, de másokról még ő feltételezi mondjuk, hogy eleve be sem tartanák és elutasít kérelmeket, meg egyátalán. Hogy jön egy ilyen ember ahhoz, hogy.
• A Bundesrat (tudod, a kormány itteni megfelelője) a parlament elé terjeszti ötletét, miszerint 2014-től a mostani 40 helyett 100 frank legyen az autópálya-matrica. Szándékuk szerint le akarnak számolni az évi kb. 16'000 órányi dugóval, úgy vélik, az autópályák elavultak és néhol bővítésre is szorul a rendszer. A dolog még nem végleges, ez egy elképzelés egyelőre, amit a parlament megvitat. aztán valószínűleg lesz népszavazás is. Azért a 2,5-szeres áremelés egy kicsit durva, még akkor is, ha a 100 frankos (=kb. 25'500,-Ft) matrica még mindig olcsóbb, mint a magyarországi vagy szinte bármely nyugat-európai autópályadíj.
• Neuenburg (Neuchatel) elvesztette egy újabb büszkeségét. A 2009 októberében, a bajnokság közepén becsődölt Young Sprinters jéghokicsapat után most a "Xamax" futballcsapat kasszája ürült ki. Kár, mert előbbit úgy tartják számon, mint a "legjobb csapat aki sajnos sosem nyert bajnokságot", utóbbi pedig többször is volt nemzeti bajnok.
• Australian Open: S.Wawrinka is, R.Federer is remekel eddig.
• És utolsó hírként egy kis ízelítő Orbán közismertségéről. Most őszintén...hogy Viktor mit tesz és miért, az egy dolog. De hogy bazmeg van ennek egy felesége!!!! Egy nő. Egy anya. Egy őszinte társ. Szóval hogy Ő mindezt hagyja, engem ETTŐL ver ki a víz. Egy orbántól, egy politikustól, egy pasitól, bármi kitelik, semmin nem lepődök meg. De hogy az asszony nem vágja már fejbe a sodrófával?????

Eljött az utolsó nap is a 2011-es parlamenti választások tekintetében.

Míg október 23-án a parlament "alsó és felső" házát választották meg az arra jogosult polgárok, ma az új parlament saját maga választja (vagy erősíti) meg a jelöltjek közül a 7 új (vagy régi-új) minisztert.
Egyébként a fotón látható kosztümben (fekete fura kalap, piros-fehér pelerin) a miniszterek személyes testőrei láthatók, fejenként legalább 2. Mindenhová elkísérik a rájuk bízott fontos személyt.

Az ülésen most, 08:09 órakor épp a leköszönő külügyminiszter asszonyt, Micheline Calmy-Rey-t búcsúztatják. Genfi születésű, 2002. óta tagja a minisztertanácsnak, most (08:15) épp ő köszön el. Franciául. Aztán most németül. Ezt követően a miniszteri posztok egyesével kerülnek megszavazásra.

Felvetődik néhány, politika iránt érdeklődőknek roppant érdekes és fontos kérdés, találgatás, én ezt szakbarbárként inkább elhagynám, csak röviden: sarkalatos pont, hogy ki lesz M. C-R utódja, valamint hogy Eveline Widmer-Schlumpfot újraválasztják-e, hiszen a többség elégedett vele, holott a választási szabályok szerint pártja (BDP) nem jogosult az ő székére (az októberi választásokon nem érték el a megfelelő minimum %-ot).

Érdekesség, hogy elvileg minden választásra jogosult svájci állampolgár lehet jelölt, emellett minden választás alkalmával akadnak önként jelentkezők, akik egy-egy miniszteri bársonyszékre pályáznak. Némelyek többoldalas, hivatalos hangvételű, komoly pályázatot nyújtanak be, mások egyszerű levelezőlapon közlik jelentkezésüket.

Majd később az eredményekről.

Az eredményhirdetéseket követő eskütétel nagyon szép, érzelmileg emelkedett momentuma a választásoknak. Kezükkel hármat mutatva "jelentkeznek" az esküt tevők, hasonlóképpen, ahogyan Svájc három ősi kantonjának küldöttjei (Uri, Schwyz és Untergang) 1291-ben a Rütli mezején esküt tett és megalapította az új államot.

A modern kori eskütétel két formában létezik: általában a legtöbben a fent említett feltartott karú-ujjú, vallásos eredetű, "Isten előtt esküszöm"-variánsot választják, de választható leengedett karral, Istent kihagyva esküdözni-fogadkozni, mint ahogyan épp a leköszönő M. C-R. tette (a képen középen).

És akkor az eredmények: marad az eddigi 6 tanácstag (vagy miniszter, ha úgy jobban tetszik) valamint a körből kiváló M. C-R. helyett szintén a francia-svájcból és szintén a szocialisták közül származó Alain Berset-t nyerte két fordulóban az utolsó székért folyó versenyt. A. Berset a II. világháború utáni időszak második legfiatalabb minisztere, 39 éves, Fribourg-ban politizált eddig, tökszuper jazz-zongorista. (egy másik szocialista miniszter, S. Sommaruga is képzett zongorista, hehe) Miniszterként ezentúl (4 évig) évi 440'000 frank honoráriumot kap, évi 4 részre elosztva, plusz 30'000 frank adómentes repikeretet, egy sofőrt, két autót, melyből egyet privát célokra is használhat, stb.

A "Konkordanz" szabályai szerint a minisztertanács 7 székét az országgyűlési választások eredményeinek megfelelő arányban kellene felosztani, ez alapján a BDP-nek egy sem járna, mivel a legkisebb párt és nem kapott elég szavazatot, a legnagyobb viszont a jobbos SVP, akinek igazából 2 tárca dukálna; éppen ezért dacból és dühből minden egyes poszt szavazásánál bedobtak ők is egy jelöltet, aki persze nem nyert. Svájc fél a szélsőségektől, az igazi véleménytől, a kicsit vagy nagyon radikális politikától, melyet az SVP képvisel.

A későbbiekben a miniszterek egymás közt döntik el, hogy ki melyik tárcát fogja irányítani; maradnak-e az eddigi leosztásban vagy valaki széket vált-e.