Nagyon sok idő telt el, mióta legutóbb írtam - de lám, az is épp egy népszavazás kapcsán történt, akár csak most. Mesélek megint valamit.

Tegnap, március 4-én a svájci szavazók központilag két fontos kérdésről dönthettek:

• eltöröljék-e a kötelező évi kb. 415 CHF TV-adót
• meghosszabbítsuk-e az állam licencét arra, hogy központi adót (Bundessteuer) és ÁFÁ-t vethessen ki

Nyilván nem tudhatom, de valahogy van egy olyan érzésem, hogy egy ilyen népszavazás -ha már egyszer elég aláírás gyűlt össze egyátalán a szavazáshoz- akkor mondjuk egy másik országban úgy dől el, hogy nem akarnak az emberek központilag kiszabott nagyságú és kötelező TV-adót illetve ha már így megkérdezik...akkor ne fizessünk holnaptól ÁFÁ-t.

Ehhez képest -Te már biztosan sejted ebből- igen, ez az egyetlen ország, ahol a nép megszavazza a kötelező TV adót nézhetetlen tévécsatornákra és hallgathatatlan rádióadókra... és önként és dalolva hosszabbítja meg 2035-ig az állam adókivetésre vonatkozó engedélyét.

Ez elsősorban mindig azt juttatja eszembe rögtön, hogy csupán 9-10 óra autópályán a távolság, viszont a különbség semmilyen mértékegységgel nem mérhető a két ország között. Mi magyarok nehogy azt higgyük, soha, hogy ismerjük a svájciakat meg hogy csak úgy idejövök és ugyanúgy lehet tovább élni, létezni, cselekedni és gondolkodni, csak mondjuk több sajtot és csokit viszont kevesebb kolbászt esznek mint mi.

Mert nem.

A Coop cégcsoport:

• megastore (hipermarketek)
• élelmiszer (kis) boltok
• InterDiscount - műszaki cikkek
• Fust - műszaki cikkek mégegyszer
• Import Parfümerie - illatszer
• TopTip - bútor, Lumimart - lámpabolt
• CoopVitality - gyógyszertár
• Bau+Hobby - barkács-felszerelés, kerti- és autós cuccok
• coop@home - élelmiszer házhozszállítás (mindig lehet választani ingyenes termékmintákat)
• CoopCity - ruhanemű, cipő, iparcikk, "városi áruház", minden szinten szinte minden
• Coop Pronto - benzinkutak
• Christ - ékszer
• Coop Restaurants éttermek
• Coop Pronto (erre a legjobb kifejezés, hogy benzinkút-shop, benzinkút nélkül, akár a baseli sétálóutcában...többségében franchise rendszerben)
• The Body Shop - szépségápolás
• Coop Takarékpénztár (takarékpénztár, valutaváltás, stb.)

A Migros cégcsoport:

• élelmiszer, iparcikk
• m-electronics - műszaki cikkek
• do it+ Garten - barkács-felszerelés, hobby, kerti- és autós cuccok
• sportXX - sportszaküzlet
• Office World - irodafelszerelés
• exLibris - könyvesbolt, zene, dvd
• OBI
• Klubschule Migros - továbbképzések, tanfolyamok
• micasa - bútorbolt
• interio - még egy bútorbolt, lakberendezés
• Migrol - benzinkút
• party-szervíz, catering
• Denner
• Denner utazási ajánlatok
• fitnesspark
• házhozszállítás
• ....és még sokan mások...

Ezen kívül:

Élelmiszer

• Aldi
• Lidl
• Volg
• Spar
  

Ruhanemű, cipő, kiegészítők

• H&M
• C&A
• Charles Vögele
• NewYorker
• Takko
• Zebra
• Tally Weijl
• Dosenbach (ez ugyanaz, mint a Deichmann otthon)
• Vögele cipők
• Jelmoli
• Bon Prix
• Heine
• zalando
• Ochsener Sport
  
  

Bútor, lakberendezés

• Pfister
• Conforama
• Möbel Hubacher
• Jysk
• Ikea
• diga
• Fly
• Lipo

Drogéria, gyógyszertár

• Müller
• Dropa
• (dm nincsen Svájcban!)
• Douglas
• Sunstore Apotheken
• Rotpunkt Apotheken (itt megjegyezném, hogy szokott lenni a fogamzásgátlókra akció, gyűjtőkártya, "Pillen-Pass" amivel bizonyos számú havi adag után 1-et ingyen kapunk, vagy hasonlók. Érdemes rákérdezni, tájékozódni, mivel itt legalább kétszeresébe kerül, mint otthon)

Városi áruházláncok

• Manor
• Globus

Telefon- és mobilszolgáltatók

• Sunrise (tv, telefon, mobil, internet)
• Swisscom (tv, telefon, mobil, internet)
• Orange
• yallo (Sunrise)
• Coop Prix Garantie Mobile (Orange)
• M-Budget Mobile (Swisscom)

Néhány kategória nélküli, vagy árva:

• OTTO's Az Otto's alapvetően gyártók és nagykereskedők maradék árukészleteit vásárolja fel, iparcikkeket és nem gyorsan romló élelmiszereket. A honlapon megkereshetjük a hozzánk legközelebb fekvő raktáráruházat illetve van webshopjuk is. Az árukészlet: bútor, illatszer, ruházat, játék, száraz élelmiszer (konzerv, keksz, fűszer...), elektromos borotva, kontaktlencse, lakástextil, konyhafelszerelés, egyujjas kifordított bundakesztyű, papucs orrán pamutbojt...

• Landi A landi amolyan gazdabolt: van liszt, cukor, olaj, bor, must, kis választékban gyümölcs, kockás favágóing, gumicsizma, ásványvíz, üdítő italok, de csavarok, festék, fűmag és fűnyíró, villanypásztor, kerti és szoba növények, ásó, kapa, rovarcsapda, orchidea, chips, kertibútor, állateledel, meg ilyenek. Mostanában egy szerény válogatás is akad elektronikai cuccokból: olcsómárkás táblagép, PC, tv, dvd.
  
  
  
• Jumbo A Jumbo fő vonalvezetése a barkács- kerti-, meg lakás- és autó-felszerelés. Van a boltban függöny, éjjelilámpa, poszterek, fúró, pillanatragasztó, fürdőszobaszőnyeg, csempe, mozgásérzékelő, motoros ruházat, faanyagok, wc deszka, tapéta, képkeret meg jégkrém a pénztárnál.

folyamatosan bővítem majd...

Behozok egy kis lemaradást.

• Október 23-án sajnos lezuhant (pontosabban egy hegynek csapódott) egy F/A-18 vadászrepülő Alpnachstadnál (Obwalden kanton). A pilóta és egy orvos-katonatiszt nem élte túl a szerencsétlenséget. A pártok jó alkalmat láttak a baleset tényében, hogy felemeljék szavukat, ki-ki az új, vásárolandó Grippenek ellen illetve mellett. ("Minek ide új gép, tele vagyunk heggyel, nem is lehet repülni" vs. "Szarok a régi gépek, újak kellenek!")
  
  
• Miss Schweiz, Dominique Rinderknecht mellett bizonyos értelemben még egy versenyző képviselte Svájcot a Miss Universe választáson. Azzal a különbséggel, hogy ő el is nyerte a világszépe címet. Miss Venezuela lett Miss Universe és na mije van neki? Na mije....???? Ami jóformán mindenkinek -csak még nekem nincs-, természetesen svájci állampolgársága! María Gabriela Isler apai nagyszülei ugyanis egy bevándorló (Svájcból Venezuelába vándorló) házaspár.
  Egyébként a svájciak is ugyanolyan kis gyarlók, mint bármely más nép: ha valami jóval függ össze a dolog, akkor "hát igen, villoghatunk, hogy a világszépe egy kicsit svájci is!"... Ha viszont más dologról lenne szó, akkor megmagyaráznák szépen, hogy miért is nem svájci valójában a kérdéses személy.
  
  
• Tegnap hallottam a hírekben, hogy Európa területén Svájcban a legalacsonyabb az abortuszok száma, valamint hogy már egy ideje megfigyelhető, hogy átlag minden ötödik születő gyermek édesapja 40 feletti. Nem csak, de leginkább azért, mert a 40 feletti pasik kimennek Brazíliába, Thaiföldre meg hasonló helyekre "nyaralni", aztán hazahoznak egy "szuvenyírt": egy fiatal csajt, akivel gyakran alig tud kommunikálni, mert mindkettő csak töri az angolt (darabokra), a lány viszont képes 7x24 órában mosolyogni és körberajongani a legalább 20 évvel idősebb fickót csak azért, hogy hozza őt magával Svájcba.
  
  
• A tanfolyam-vezetőmtől hallottam a búcsúvacsorán, hogy a Genfi-tó partján egy helyen olyan meredek lejtőn termesztenek egy fajta borszőlőt, hogy helikopterrel szokták locsolni és valami huncut sínenjáró megoldással szállítják le a leszüretelt fürtöket.
  
  
• Itt élőknek érdemes figyelni minden este kb. 20 órakor az SRF1 adását, ott hozzák ugyanis mindig nyilvánosságra a másnapi Coop adventi akciót, ami mindig csak az adott napon érvényes. A yallo honlapján is van adventi-ajándéknaptár, néha csak tippeket árulnak el, néha viszont van ajándék is. (pl. ha ma feltöltesz a telefonodra bármennyi összeget, kapsz ajándékba valamennyi jóváírást). Meg egyátalán, minden karácsonyi lázban ég.
  
  
• Én is vettem most először kaparós sorsjegyet, amivel egész decemberben mindennap lehet nyerni.

Sokaknak bántja ám a csőrét a posta khm... sokszínűsége, sokrétűsége. Szerintük a posta egy állami lehúzó intézmény; jobban tenné, ha az alaptevékenységgel törődne, azt szolgáltatná kiválóan, hiba nélkül, ahelyett, hogy szerte(foszló) ágazó polip karjaival mindenbe beleártja magát, ráadásul mindezt nagy méretekben, hiszen Svájc legnagyobb munkaadója, legnagyobb cége, nem lehet kicsiben gondolkodni.

Tény, hogy én sem értem, mit keres a postashop kínálatában a kristályékszer, a habverő, az alvómaszk vagy a kislakat.

Ám az is tény, hogy ezúttal a modern kor technikai vívmányainak nyomvonalán elindulva, az új szeleket befogva vitorlájukba, s kihasználva infrastrukturájukat alkottak egy legújabbkori mankót azok számára, akik órákat töltenek el a mobiltelefonjukat basztatva vécén, metrón, vezetés közben, bárpultnál, satöbbi, de nem tudnak előrelátóan venni vagy vetetni kb. egy évben párszor egy 10-es gyűjtő postai bélyeget.

És láss csodát, 2013-ban még egy nyomorék APP se kell hozzá, elég egy töksima SMS-t küldeni a 414-es rövid számra a "MARKE" (mármint Briefmarke, bélyeg) szóval, válaszul kapunk egy kódot, amit ráírunk a borítékra oda, ahová mások a bélyeget szokták ragasztani és máris dobhatjuk levelünket a kukába postaládába.

Egyelőre a Svájcban normálnak számító belföldi postai küldeményekre érvényes: azaz A4 papír félbehajtva (B5-ös boríték), 100g súlyig, 2 cm vastagságig, belföldre, A-Post besorolású sürgősséggel. Ez az átlagos, szabványlevél errefelé, ennek hagyományos díja 1,-fr, az SMS-bélyeggel 1,20fr.
Igénybe vehető bármely svájci mobilszolgáltató hálózatából (Sunrise, Swisscom, Orange, stb...)

Én még láttam itt a postahivatal falára szerelve bélyeg-automatát: rá volt írva, hogy hová mi mennyibe kerül, külföld is, bedobtad a pénzt, kijött a bélyeg és ott volt egy méterre a postaláda, szintén a hivatal falában. Ha már úgyis el kell menni a postaládáig...
Illetve, egyébként nem kell! Ha megcímezve, felbélyegezve a saját postaládádba jól láthatóan beteszed a feladni kívánt levelet, mondjuk úgy, hogy félig kilóg, akkor a postás, aki egyébként kifelé hordja a leveleket, díjmentesen magával fogja vinni helyetted a postahivatalba és "feladja"...
És ez nem vicc.
(nyilván nem tömegével, állandóan, de szorult helyzetekre jó megoldás)

További lehetőség egyébként a bélyegbeszerzésre például az internet: otthon a számítógép előtt saját, egyedi, akár fotóval illusztrált bélyeget gyárthatunk magunknak, kinyomtatjuk, kifizetjük on-line és kész, már mehet is a levél.

Én maradok a hagyományosnál: időközönként veszek egy 10-es gyűjtőt...

És ha már levél meg bélyeg: mi történik -bárhol a világon- azokkal a levelekkel, amelyek nincsenek felbélyegezve, vagy nem elég rajtuk a bélyeg? Kidobja a posta?

Le vagyok maradva. No de azért nézzük, mi a helyzet.

• Baselben hétfőn hajnali 4-kor elstartolt az idei farsang a hagyományos "Morgestraich"-hel. A baseli farsangot a köznyelv kedvesen a "Dreei schenschte Dagg"-nak, azaz az év legszebb három napjának hívja. Én is meg más is írt már minden évben sokat a baseli farsangról, de most egy eddig még nem említett érdekesség: a hagyomány szerint hajnali 4-kor kioltják a városi közvilágítást, csak a lámpás felvonulás világít. Ezután, azaz pár óra múlva a "klikkek", azaz a felvonuló egyletek mind hazatérnek a klubhelyiségükbe, vagy együtt betérnek egy vendéglátóipari egységbe, akárcsak a többi népek és hagyomány, hogy ilyenkor Basler Mehlsuppe-t és Zibelwähe-t fogyasztanak, azaz egy spéci lisztlevest és hagymás lepényt.
  A klikkek egyébként minden évben más és más, aktuális témát dolgoznak fel, kifigurázva pl. Merkelt, Sárközyt, Berlusconit, a görögöket, zu Guttenberg plágium-botrányát vagy bármi mást, a téma pedig szép, hatalmas lámpásra (Laterne) művészien van felfestve. Egy-egy ilyen klikk akár több, mint 100 éves múltra tekint vissza; ám sajnos néhol hiányzik az utánpótlás. Az egyik klub épp ezt a témát is érintette és a felvonuláson turisták, nézelődők is beállhattak soraikba, hogy ki legyen a létszám.
  További hagyomány még, hogy farsang idején a baseli óváros "kocsmáiban" Schnitzelbängg-előadásokat tartanak. Ezt leginkább a Defekt-Duó-hoz lehetne hasonlítani, aki még emlékszik rá: kis rímes dalokba foglalt poénokat, szatírákat énekelgetnek és itt nem az énektudás a lényeg. Itt is előkerülnek a szokásos témák: aktuálisak és általánosak; helyt kap a Züri és Basel közti "örök rangadó", azaz kifigurázzák a zürichieket, de lehet pikáns is a dalocska. Az ilyen előadók közt találunk kevésbé sikereseket, de nagy népszerűségnek örvendő öreg szakmabelieket is, akiket úgy ismer és kedvel a közönség, akár mi Rodolfót. A kocsmákban előre meghirdetik az egymást váltó fellépőket, asztalt kell foglalni, mert tele vannak a helyiségek.
   
• A Saab (nem Elie Saab) begyűrűzött Svájcba is: ugyan teli a parkoló még csak nem is használt F-18-asokkal, ám valamelyik nehéz gyermekkorával még mindig dacoló öreg fasz politikus, akinek annak idején nem jutott sem ólom-, sem műanyag katona a kinder-tojásból, kitalálta, hogy akkor vegyen -neki- az ország Grippeneket.
  Méghozzá olyanokat, amik jelen időben még nem is léteznek. És annyi pénzért, hogy annyi sok nulla (frankban kifejezve!) el sem fér egy ilyen szerény blogban, mint ez.
  Kis mellékes: ahhoz, hogy egyátalán tudjanak gyakorolni a pilóták az F-18-asokkal, különböző országokkal (USA, skandináv országok valamelyike) megállapodásokat kötöttek: az említett országból jöhettek pilóták az Alpokban a hegyek közti repülést tanulni, cserébe egy normális méretű légtérben végre repülhettek a svájciak a nagymadarakkal. Mert egyébként itthon mire gázt adnak, már ki is érnek Svájc légteréből.
  Erről természetesen nem szavazhatott a nép, nem is értem, miért. Mert valószínűleg nemmel szavaztunk volna.
   
• Fentieken kívül más is borzolja a kedélyeket manapság a hegyek közt: nyilvánosságra hozták, hogy nem elég, hogy Európában, sőt, majdnem a világon egyedülálló az az ostobaság, hogy el sem kell jönni Svájcba, hanem bármely országban lévő külképviseleten lehet menekült-státuszért folyamodni, hanem nagyon sok ilyen menekült-státuszért folyamodót még ingyen be is utaztatják Svájcba, fizetik a repülőjegyüket. Csak az ilyen repjegy-költségek a többszörösére ugrottak 2009 és 2011 között, kb. 110ezer frankról több, mint 400ezerre. És ez csak a jéghegy csúcsa: csak a beutaztatás. Az egész menekült-ügy az országnak több millió frankjába kerül évente; miközben a táborokban a menekültek egymást lopják meg, késelik meg, felgyújtják az épületet meg hasonlók. Ráadásul nagyon sokan ál-indokok alapján jelentkeznek, csak azért, mert a koma mondta, hogy lehet...És aki megkapja az engedélyt, hozhatja automatikusan a családját, stb.stb. Vérlázító.
  Újabb hajmeresztő tény, hogy hogy is van ez?: Szerbia szerepel azon országok listáján, ahonnan hivatalosan lehet menekültstátuszt kérni politikai vagy gazdasági okokra hivatkozva, mégis hivatalosan bejelentették, hogy EU-tagságra jelölték???
  A jelenlegi állás az, hogy tíz éves csúcson volt januárban a menekült-státuszt kérvényezők száma.
  Azt már csak mellékesen említem meg, hogy a nép, a települések nagyjából olyan hévvel tiltakoznak a menekülttáborok létesítése ellen, mint ahogy Magyarországon a zöldek az autópálya nyomvonala ellen, vagy a keresztények a türelmi zónák ellen. Szorozva tízzel.
  Sokan persze arra panaszkodnak, hogy miért kell milliókkal támogatni a menekülteket, minek kell felvenni őket, hiszen úgysem boldogulnak a világ egyik legfeljettebb, leghumánusabb, leggazdagabb országában, miért nem inkább ezeknek az országoknak segít az ember, hogy a hazájuk feljődésnek induljon végre valahára. Hiszen gondoljunk csak bele, sarkítva: emberek a sivatagból, az éhezésből, az évtizedekig tartó polgárháborúkból ide érkeznek Európába...
  Amellett, hogy több tízezer svájci él  Svájcban a létminimum alatt, itt is vannak gyermekotthonok, akiknek jól jönne a segítség, kórházak, idősek otthona, stb.
  Az a baj, hogy az itteni jobbos párt, az SVP sajnos nem találja a megfelelő hangnemet, fröcsögnek, barbár módjára tevékenykednek és nyilatkoznak, elvetik a sújkot, holott ha más stílusban szólnának, a nép mellettük állna, mert pontosan azon problémák húrjait pengetik, melyek a választókat leginkább érintik és foglalkoztatják. Csak sajnos pengetés helyett az SVP tépi a húrokat.
   
• És hipp-hopp el is érkezett az újabb népszavazás: március 11-én járulnak a svájciak az urnák elé, a következő kérdéskörökben:
  - legalább 6 hét szabadság minden munkavállalónak (a jelenlegi általános 5 hét helyett);
  - véget vetni a tömegével üresen álló, összképet csúfító üdülőövezeteknek,
  - aztán arról is, hogy fixárasak legyenek-e a svájcilag készült könyvek a könyvesboltokban,
  - aztán van itt még egy téma a jótékonysági célokból rendezett szerencsejátékokról
  - és végül az építkezési célú megtakarítások adókedvezményéről.
  Ha már népszavazás: azt hiszem, még nem említettem, hogyan is zajlik egy-egy ilyen népszavazás.
  Minden szavazásra jogosult állampolgár kb. 1 hónappal a szavazás előtt a postaládájában talál egy vaskos borítékot.
  A borítékban van egy aláíró ív, aláírás nélkül érvénytelen a szavazás.
  Minden témához mellékelnek egy nem túl hosszú, de részletes tájékoztatót: mit akarnak a beadvány támogatói, tehát mi a cél, mi a mostani gyakorlat, milyen indokokkal ellenzik az ellenzők, mik lennének a következmények, mi a Bundesrat véleménye és hogy hogyan szavazott a kérdésről a parlament két háza. (Nationalrat és Ständerat). Egyébként nyilván akkor kerül egy érvényes* beadvány népszavazásra, ha a parlament két háza plusz a Bundesrat nem bír megegyezni.
  *érvényes: adott határidőn belül 100ezer aláírást sikerült rá összegyűjteni.
  
  Tehát a szavazók otthon a szekreteren aláírnak, beikszelik, hogy igen vagy nem és eljuttatják az illetékesekhez a lezárt borítékot: díjmentesen postán, vagy személyesen elballag az ember a faluházára, stb. Ezt bármikor meg lehet tenni, bármely nap, illetve legkésőbb a választás napján megjelölt határidőig személyesen be lehet dobni a szavazóurnába a borítékot, a közismert módon. Nincs bonyolult adminisztráció, nincs választási bizottság, akinek nem fog a golyóstolla meg hiába keresi a neveket a gépelt listán.
  Viszont: itt mindenki a nevét adja a szavazáshoz.
   
• Ma, február 29-én párhuzamosan az analóg műsorszórással, elindítja digitális szolgáltatását a svájci közszolgálati, az SRG. Tehát a 6 közszolgálati (2-2 német, francia és olasz) adást mától digitálisan is lehet fogni, de nem kell aggódni, nem fognak elsötétülni a képernyők: előreláthatóan 2015-ig párhuzamosan megmarad az analóg adás is. Érdekes, hogy a német a szökőévet illetve -napot Schaltjahr-nak, illetve -tag-nak hívja, amiben a "schalt" az a kapcsolást jelenti: nem véletlen, hogy Zürichben ezt az erőltetett hülye szóviccet találták ki erre az átkapcsolásra, hogy a Schalttag legyen a tévében is Schalttag, vagyis a szökőnap az átkapcsolás napja, érted, nem ragozom tovább.
  Ha jól tudom, az eddigi analóg program helyén adják a digitálisat, tehát ha valakinek még analóg készüléke van, előfordulhat, hogy meg kell keresni, hová is került az analóg adás.
  Egyébként igen, a főváros Bern, de a tévé központja is Zürichben trónol; no comment.
  A történelmi pillanatot, amihez hasonló volumenű változást csak a fekete-fehérről színes adásra áttérés hozott, a tv egy Svájc-Argentína barátságos mérkőzés élő közvetítésével ünnepli. Ma este tehát.
   
• Múlt héten játszott ugye BL-meccset a Basel a Bayern München ellen. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy épp a Baselből igazolt át a Bayernbe a kis törpe sztárfocista, kb. 20 éves Xherdian Shaquiri.
   
• Tovább késik az új svájci frank bankjegyek bevezetése. A közlemény szerint a biztonsági elemek miatt: szeretnék a lehető legmodernebb és legtöbb ilyen elemet beépíteni a frankba. Megjegyzem, hogy a közvélemény szerint ocsmányak az új grafikák, a legszolídabb vélemény szerint is játékpénz a Monopolyból. Röviden: a mostani tök szép, élőben még szebb, senki sem érti, minek kellett új dizájn. A címletek jellemző színvilága marad, tehát a százas ezután is kék marad, az ötvenes meg zöldes, csak ocsmány másmilyen lesz.
  Egyébként a grafikák kivitelezésére a végső, érvényes megbízást nem a pályázat győztese, hanem a holtversenyben második helyezett egyike kapta.
   
• Január végén megtartották az idei gazdasági örsigyűlést is, erről is lemaradtam (mármint a blogban). A WEF Davosban ugyanúgy zajlott, mint eddig: bent kézrázás, mosolygás, eredménytelenség, döntések és nagy szavak, melyeket senki nem tart be; kint pedig tüntetés.

Telefon és mobilszolgáltatók.

swisscom.ch
sunrise.ch
orange.ch
yallo.ch(ez is a sunrise-hoz tartozik)
prixgarantie mobile (by coop)
m-budget mobile (by migros)

A "prepaid" természetesen a kártyás szolgáltatást jelenti, az "Abo" pedig a havi számlásat. A mobiltelefont hívják még Natel-nek vagy Handy-nek is. A szolgáltatók saját boltjain kívül  vásárolhatunk még a postákon, mobilshopokban (pl. mobilzone), InterDiscount-ban (ez a coop konszernhez tartozó műszaki bolthálózat), MediaMarktban, m-electronics-ban (ez a migro-hoz tartozó műszaki bolthálózat) is lehet kapni mobiltelefont, választhatunk a fenti, különböző szolgáltatók ajánlatai közül. (nyilván a migros-ban nem fogunk kapni PrixGarantie mobilt, mert az a coop márkája, de ezen kívül...)

A mobilszámok általában 07-tel kezdődnek, pl. "079..." körzetszámmal a swisscom mobilok, "076..."-tal a yallo, "078..." stb... (mint Magyarországon a Telenor 20, a T-Mobile 30)

Gyakori, hogy ha elfogy a pénz a feltöltős SIM-kártyánkról, nem használható 1 évig tovább üresen, hanem csak mondjuk 2-3 hónapig. Cserébe viszont van néhány jó szolgáltatás a kapcsolódó netes felületeken. Érdemes körültekintően tájékozódni.

Az én kedvencem a yallo, mert a weboldalon lehet  választani készüléket, hozzá SIM-kártyát + telefonszámot (ingyenes kívánság-számok vagy fizetős "klassz"-számok közül), házhoz szállítja a posta ingyen, a webes felületről bejelentkezés után lehet  havonta extra 30 SMS-t küldeni ingyen és a két év SIM-lock lejárta után automatikusan hálózatfüggetlenítik a telefont, nem is kell külön kérni. És olcsó is.

• Az Oscar-díj átadáson a svájci "glanz und gloria" (life-style tv műsor) riporterének beszólt Heidi Klum kisebbségi-komplexussal küzdő pasija, Seal. A riporter Heidit szerette volna kérdezni és állítólag túl közel tartotta át a mikrofont  a férfi előtt, mire Seal felháborodva beszólt neki, hogy mégis mit képzel, félre akarja őt tolni (a reflektorfényből) és egy fenyegető mozdulatot is tett a riporter felé.
  Ez is olyan szánalmas...Seal egy ócska zenész, ráadásul évek óta sikertelen, nem hallani róla szakmailag semmit, Heidi-anyu meg hasít, minden szinten. Ezért mint egy figyelemre vágyó kisfiú, nekiáll rosszalkodni, olyan "csínyekkel", mint megcsalja Heidit, botrányozik. Szánalmas.
• Svájcban még működtek a posta falára szerelt bélyeg-kiadó automaták. Az ember kiválasztotta, hogy milyen címletű postai bélyeget szeretne, bedobta a pénzt és máris felnyalhatta a borítékra a kézbesítés díját, hogy közvetlen utána bedobja a levélszekrénybe, a posta nyitvatartási idején túl -is-. Sajnos mint a nyilvános telefonfülkéknek, a bélyeg-automatáknak is leketyegett az ideje, folyamatosan szerelik le őket, pedig olyan kis szép, tradicionális sárga, régimódi fémdobozok voltak, a falra szerelve.
• És ha már telefonfülke: a svájci telekommunikációs óriás, a Swisscom nemrégiben bemutatta legújabb ötletét néhány nagyváros pályaudvarán: a jövő telefonfülkéjét. Az úgynevezett Open WorkBox-ot némelyek első meglepetésükben nyilvános wc-nek nézték (ez még a jövőben is előfordulhat), valójában azonban egy kis fülke, felszerelve nagysebességű internet-kapcsolattal, HD-monitorral, webcammel, fax-nyomtató-scanner-fénymásoló készülékkel, irodai kiegészítőkkel, satöbbivel., privát szférát teremtve a nagyvárosi forgatagban. Számkód nyitja a fülkét és természetesen fizetős, mint minden, (főleg a swisscomnál). A célcsoport az utazó porszívóügynök üzletember, aki megállna néha egy kis faxolásra vagy egy video-konferencia szeánszra.
  Március végéig ingyenesen ki lehet próbálni, max. 1 óra hosszát, utána félóránként 14,-frank a bérletidíj, vagy lehet vásárolni éves jogosultságot 90,-frankért.
• Egyesek számítanak, mások már kezdenek rettegni az Észak-Afrikából Európába áramló menekült-hullámtól.
  Többek között erről illetve arról is nyilatkozott Christoph Blocher (régi, vezető jobbos politikus), hogy szerinte Svájcnak fel kellene mondania a schengeni és dublini szerződéseket, annál is inkább, mert mások sem tartják magukat hozzá. (pl. már minden startvonalnál álló kivándorló tudja, hogy Gögörországba kell először menni, utána bevándorolni egy másik EU-tagálamba, kérvényezni ott a menekültstátuszt, mert már jóideje él a szabály, hogy a Görögországból érkező menekülteket nem küldhetik vissza az országok Görögországba...vagy Olaszországban már nem is regisztrálnak minden menekültet, arra játszva, hogy úgyis tovább állnak északra. Na és mi van északon? Hát Svájc.)
  Azért van abban némi igazság, amit gondol és mond. A kormány többi tagja valami álomvilágban él és idealisták. Azt hiszik, a világon minden problémát meg kell próbálniuk megoldani. Meg hogy az a menekült, akit Svájc befogad, segélyez és kitaníttat, az majd hazamegy Egyiptomba új hazát építeni a homokba.
  Lófaszt.

Svájcban a tévézés nem ingyenes, fizetni kell érte, mint ahogy Magyarországon is kellett pár évig. A díjakat a BILLAG AG szedi be, mégpedig negyedévente küld egy számlát befizetési csekkel. A díjfizetés eddig tehát negyedévenként történt, ám 2011-től, spórolási szempontokkal indokolva, szeretnének áttérni az évi egyszeri díjfizetésre.
Privát használatban háztartásonként (tehát se nem személyenként, se nem készülékenként) kell megfizetni az évi 462,40* frank díjat, amit eddig az ember 4 részletben, kb. 115 frankonként fizetett. Könnyítés (ha jól értettem), hogy az eddigi, hivatalosan 14, gyakorlatban 30 napos fizetési határidőt az éves számla esetében felemelik 90 napra.(de lehet, hogy ez csak az átállás idejére érvényes, az első nagyszámlára.)
Az átállás nagyjából úgy történik majd, hogy az előfizetőket (kb. 3 millió háztartás, illetve közületek, cégek) elosztják 12 egyenlő halmazba és lesz, aki minden májusban fog fizetni, lesz, aki minden októberben.
Ha valaki ragaszkodik a negyedévente fizetéshez, felár ellenében ragaszkodhat. (+2,- frank költség kiszámlázása minden negyedéves számlán, illetve nem kerül pótdíj felszámolásra sor, ha valaki átutalási megbízással vagy e-számlán teljesíti a fizetési kötelezettséget.)

A svájciul "kérdések" (magyarul panaszok és anyázás) rohamára állítólag a behajtócég 70 alkalmazottat állított csatasorba, akiknek az a dolga, hogy állják a valószínűleg nem egy-két napig tartó fogyasztói ostromot.
A cég egyébként a kiszámlázási költségek (kinyomtatás, kézbesítés, bank stb. költségek) optimalizálásától nagyjából 10 millió frank megtakarítását reméli. A parlament rábólintott (kibicnek Bernnek ugye semmi se drága...), cserébe a behajtócég meghatározott ideig nem emel(het)i a TV- és rádiódíjakat.

A honlapon lehet olvasni a bejelentési kötelezettségről, illetve hogy például ki és hogyan mentesülhet a díjfizetési kötelezettség alól. Ha nincs TV-d, de van tv- vagy rádióadás vételére alkalmas számítógéped, mobiltelefonod, píszmékered vagy lábmelegítőd, akkor is kell fizetni. Akkor is, ha nem nézed a műsort, vagy ha nem tetszik.

Van persze magánvéleményem is, ami nyomokban fellelhető a témával kapcsolatos hírek kommentárjaiban is: egyrészt a svájci tv és rádióműsor szar. De nagyon szar. Másrészt valahol igazságtalan, hogy saccolás alapján éppen azok a külföldi adók nem részesülnek a befizetett díjakból, melyeket sokan, ha nem a legtöbben néznek.
Ébredezik az igény egy újabb kezdeményezésre, beadványra (Initiative), hogy szüntessék meg a Billag céget, mert leginkább úgy lehetne spórolni, hiszen lehetne itt is az adóval együtt fizetni a tv-ért, és nem lenne ekkora bürokratikus költségvonzata a díjfizetésnek.
És azért...ezért a szar műsorért a 97 ezer forint iszonyúsok.
 

*kb. 97ezer forint évente

Vevőre talált a dán TDC-csoporthoz tartozó svájci telekommunikációs leányvállalat, a Sunrise. A brit CVC Capital Partners 3,3 milliárd frankért vásárolja meg a céget, ami az idei évben a világon az egyik legnagyobb értékű, hitelből fedezett cégvásárlás.

Miután idén áprilisban a svájci gazdasági versenyhivatal nem engedélyezte a két nagy telefonóriás, a Sunrise és a France Télécomhoz tartozó Orange Svájc fúzióját, más megoldást kellett keresnie a dán anyacégnek, mivel már nagyon szabadulni szerettek volna az "eladó sorban lévő leánytól", akit már 10 éve üzemeltettek. A dánok szerint most sikerült egy olyan eladási akció, mely biztosítja a fejlődés útját a Sunrise számára.

A gazdasági versenyhivatal egyébként azzal indokolta döntését, hogy a Sunrise önmagában képviselte az egészséges verseny egyik fontos pólusát, mely leghatékonyabban befolyásolta, "felpörgette" a telekommunikációs piacot; ám a fúzió által csak két óriás-versenyző maradt volna a színen, ami kevésbé érdekes gazdasági szempontból, valamint a fogyasztók védelmében is szükséges volt az intervenció.