A Svájci légierő megalakulásának 100., a Patrouille Suisse alapításának 50. valamint a PC-7 alakulat létrejöttének 25. évfordulója alkalmából hatalmas légiparádé és kiállítás lesz 4 napon (2 hétvégén) át Payernben.

Az időpontok: augusztus 30-31. illetve szeptember 6-7. Mindennap más és más attrakció várja az érdeklődőket, jegyek válthatók csak akár 1-1 tetszőleges napra, vagy 1 hétvégére, vagy minen egyéb variávióban.

További információ az air14 honlapon.

Autóval érkező látogatóknak külön érdekes információ, hogy ha az autóban legalább 4 utas érkezik a rendezvényre, akkor a parkolás ingyenes, ha 4-nél kevesebb, akkor 10,-frank a parkolási díj egész napra.

Svájc második nemzeti itala (az első az Ovomaltine) rágyúrt a közeledő nyárra: új ízvilággal próbálják felfrissülésre csábítani a gyöngyöző homlokú közönséget.

Rivella CLIQ néven két új családtagot találunk a hagyományos piros-kék-zöld trió mellett: rebarbara illetve őszibarack ízekre csábít a narancssárgás új csomagolás.

Még nem próbáltam, kíváncsi vagyok.

Mondjuk a rebarbarára nem, sajnos nekem már a növény neve sem tetszik.

Közel 800 fogyasztói ötletből került ki végül a döntés, hogy milyen legyen az új Rivella. Ingyen megkóstolható, ha az adott időpontban épp az adott pályaudvaron tartózkodunk és megkaparintunk egyet az ingyenesen osztogatott promo-üvegekből.

A Svájci Szállodaszövetség (hotelleriesuisse.ch) szervezésében idén március 30-án nyílt napot rendeznek számos svájci hotelben.

Ezen a napon 11:00-17:00 óra között bárki bepillanthat a rusztikus hegyi szállodák vagy akár luxushotelek kulisszái mögé. Programokat szerveznek a látogatóknak, melynek során az érdeklődők bejárhatják a háttérországot: nem csak a szobákat, lakosztályokat, de a konyhákat, pékséget, mosodát, vegytisztítót, kiszolgáló részlegeket is.

A bátrabbak ki is próbálhatják magukat a szállodás szakma különböző sportágaiban: hogyan terítik fehér kesztyűben az asztalokat egy gálavacsorához, hogy működik a professzionális gőzölős vasalópult, mi minden található és mi mire való a szobaasszony szervízkocsiján, szabad ágyneműt cserélni, asztali virágdíszt készíteni; kulisszatitkok, háttérinformációk, standardek; mi minden szükséges ahhoz, hogy mindig minden a helyén legyen, rendelkezésre álljon, anélkül, hogy a vendég az érte tett erőfeszítésekből bármit is észrevenne - természetesen a végeredményen, a kiszolgáláson kívül.

A primer célközönség a szakma iránt érdeklődő pályaválasztók, szüleik, (szakmai) tanárok; de rajtuk kívül szívesen látnak minden érdeklődőt. Bejelentkezés nem szükséges, részvétel díjtalan.

Az akcióról, a résztvevő szállodákról és minden egyéb kapcsolódó témáról a rendezvény honlapja nyújt további felvilágosítást: pleasedisturb.ch

Életképek a tavalyi nyílt napról.

Svájcban három nagy, családi, tradicionális -mondjuk Svájcban minden tradicionális, ami azt jelenti, hogy félnek a változásoktól- kekszgyár működik több kisebb, meg a Coop és Migros saját gyáraik mellett: a HUG, a Wernli és a Kambly.

Mindegyik nagyon finom kekszféléket készít, mindháromnál van Fabrikladen azaz közvetlenül a gyár mellett saját bolt, ahol lehet venni a termékekből.

Kambly
Ő az én kedvencem. Lehet kapni a kereskedelmi forgalomban is, de nem a teljes választékot, csak amit a szupermarket-lánc berendel és árulni akar. A Fabrikladenben viszont hosszú polcok között sétálhatunk és korlátozás nélkül lehet csemegézni, próbálgatni az isteni csokis meg kevésbé csokis, édes vagy éppen sós süteményekből. Van egy kis kiállítás is a sütés illetve cég történetéről és nagyon büszkék arra, hogy szinte minden lehetséges alapanyagot a közeli régióból szereznek be, az Emmen folyó völgyéből. (vö. Emmenthal - emmentáli sajt)
Vasárnap is nyitva vannak, tehát ha már nagyon nem tud az ember mit kezdeni egy borús vasárnap délután, jó kis kirándulás: keresztülautózni az Emmenthalon, nasi, van szép kávézó is a polcok mellett és persze otthonra is vásárolhatunk egy kis raktárkészletet a mennyei jóból. Alkalmanként lehet jelentkezni kézműves sütésre, ahol egy Kambly-szakember vezetésével mi magunk is készíthetünk nyalánkságokat, vagy épp gyerekek részére szerveznek süti-készítést.

A honlapon látható még egy bejárható Kambly-túra útvonal, amihez letölthető túravezető-alkalmazás is van; bebarangolhatjuk a vidéket, ahonnan a felhasznált alapanyagok származnak.
A másik attrackió a Kambly-vonat, szépen kamblyra dekorálva elszállít bennünket Trübschachenbe, ahol az egyik Fabrikkladen található. (a másik Lyssben van, lásd honlap)

Tulajdonképpen össze is lehet kötni a kettőt, mert lehet úgy kanyarodni, hogy útba essen a

HUG
Ez is nagy hanyományokkal rendelkező kekszgyár, jelenleg a családból két fiútestvér vezeti az üzemet, a csomagolásokon rajta van a portréjuk (grafika). Míg a Kambly termékei inkább csokisak, csábítóak, addig a HUG kekszei közt sok teljes kiőrlésű gabona-kekszet találunk (Dar-Vida termékcsoport), csokis szinte egyátalán nincs, elvétve 1-2 fajta; karácsony idején pedig ontják magukból az ánizsos, mézes, szegfűszeges, meg ilyen-olyan, tipikus karácsonyi ízeket.
A Dar-Vidáról érdemes megjegyezni, hogy mikor Puskás az Arany-csapattal 1954-ben 3-2-re vesztett a foci VB döntőjében Bernben, az időt és játék állását jelző óratornyon is volt már Dar-vida reklám. (a képen bal oldalt: "Dar-vida, a sportolók reggelije")
Csokis igazán akkor lett a termékpaletta, mikor 2008-ban a HUG család átvette a Wernli gyárat. A Wernli termékei inkább a Kamblyra hajaznak: igazi csábító finomságok, nápolyi félék, keksz csokibevonattal, variációk száz témára...
A HUG-nak is van két Fabrikladen-je, bár nem olyan impozáns, mint a Kambly-é. Willisauban nincs kávézó, se kiállítás, csak a kis bolt, de itt is lehet mindenből próbálgatni, kóstolgatni. Van gyűjtőkártyájuk, ha az ember összegyűjt kellő mennyiségű kis pecsétet, kap egy zacskó kekszet ingyen. A másik boltban, Maltersben még nem voltunk, nem tudom, milyen.

Wernli
Mint említettem: pár évvel ezelőtt felvásárolta őket a HUG, ám a márkanevet okosan meghagyták (tudod, a tradíció). Ahogy a Győri Keksznek a Pilóta vagy a Vaníliás karika, úgy a Wernlinek a JURA-Waffel a nagy slágere. Egyszerű kakaós nápolyi, bevonat nélkül, könnyú, puha, mégis "hallod" és isteni finom. Kapható normál kakaós vagy keserűcsokis változatban. De számtalan termékük van, egyik finomabb, mint a másik.

Ez év decemberében is "minden fillér számít", azaz folytatódik a hagyomány, épül az üvegfalú rádióstúdió valahol, s gyűlik a pénz ismét valamely cél érdekében.

Szakítva az eddigi gyakorlattal, nem egyetlen kihelyezett stúdió a központja az idei jótékony gyűjtésnek, hanem vándorcirkuszként járja az országot: egyik nap Baselben, majd mindig tovább s tovább Aarauban, Zürichben és St.Gallenben; december 16-án kezdődött az idei akció és holnapig tart.

Ma reggel ránéztem az egyenlegre, nagyjából 407'000 frank. (kb. 98 millió forint, a legújabb állást 1 óra múlva hirdetik ki.)
Ez rengeteg pénz, rengeteg adakozó ember, ám az is igaz, hogy az előző években már legkésőbb a második napon sikerült átlépni az egymilliós határt, az akció végén 5-9 millió frank jött össze. Talán mégsem volt jó ötlet vándorolni, vagy már lerágott csont így az 5. évad után ez a formátum; vagy mindenki a karácsonnyal van elfoglalva, de az is lehet, hogy nem túl "szerencsés" a témaválasztás, azaz hogy kinek a javára gyűjtenek. Idén a Slum-okban (lásd Slum Dog Millioner) azaz a gyakorlatilag szeméttelepeken élő gyermekek megsegítésére hívják a szervezők az adakozó szellemű embereket.

Érdekesség, hogy Sebastian Vettel felajánlotta egyik overallját, melyet többször viselt versenyek alkalmával és dedikálta is az árverésre. Ma reggel, 34 órával az árverés vége előtt 6'000,-fr-on áll az ára.

Maradjunk annyiban, hogy "Nadrágemelintés".

A Hoselupf egy másik szó Svájc nemzeti sportjának elnevezésére, ami hivatalosan a Schwingen. (nem keverendő össze a szvingerrel)
A sport maga -az én laikus szememnek- egy olyan birkózás-cselgáncs féle testi érintkezés, több menetben, körkapcsolásban, keresztben kieséses rítus szerint. Fürészporral terített küzdőtéren folyik a bírkózás, teljes öltözetben: póló vagy havasi gyopárka mintás, népies ing, hosszú nadrág és erre húzzák rá a zsákszerűnek tetsző rövid nadrágot, aminél fogva tartja egymást a két küzdő fél (ott keresnek fogást a másikon és húzzák a nadrágjánál fogva, innen a Hoselupf elnevezés) Egy-egy küzdelem alig néhány perces, kétvállra fektetéssel ér véget.

Tegnap volt az ünnepélyes, hivatalos megnyitója és első eseménynapja az idei, 2013-as Országos, államszövetségi Schwinger-bajnokságnak (Eidgenössisches Schwing- und Aelplerfest). Az országos megmérettetést 3 évente rendezik meg, legutóbb 2010-ben egy akkor 20 éves fiatal meglepetés, Kilian Wenger lett a Schwingerkönig (a Birkózók Királya). Ő akkor egy érdekes rekordot állított be: előtte 30 évvel ezelőtt sikerült az, amit ő is elért: hogy 8 küzdelemből 8-at megnyert és így vonult a döntöbe, ahol szintén nyert.

Most egyébként nem áll ennyire jól, ha jól hallottam a hírekben, már el is szállt a reális esélye a címvédésre. Eddig a legeredményesebb Király Jörg Abdelhalden volt, összesen háromszor volt győztes Schwingerkönig. Jörg egyébként nem csak a fő számban aratott már sikereket, hanem a melléksportágakban is, úgy mint Hornussen a vagy Steinstossen.

Az esemény mindig máshol kerül megrendezésre, idén Burgdorfban, ami az Emmentáli sajt szép hazájában helyezkedik el, az Emmen folyó völgyében. A térképen épp egy gondolatnyit balra és lentebb az ország közepénél, Bern kantonban.

A bajnokság vasárnap estig tart, a fődíj a dicsőségen kívül pedig Ő. Egy nagyon sok pénzt érő tenyészbika.

Először is: nem tévesztendő össze a REGA-val. Ez utóbbi ugyanis a helikopteres mentő alakulat. Ha ők jönnek, akkor neked már régen rossz...

A REKA olyan, mint az üdülési csekk, csak annál egy kicsit több (és profibb - néha meg nem).

Alapjáraton bárki megvásárolhatja, ésszerű kereteken belül korlátlan mennyiségben: ha pl. rendelkezünk Coop Supercarddal, akkor a Coop árusító helyein 3% engedménnyel vehetjük meg; vagy a Manor, Fly, stb. áruházakban. Értelemszerűen: kérünk 100 fr REKA-csekket és fizetünk érte 97 frankot.

Másik variáció: sok munkáltatónál van lehetőség arra, hogy a dolgozók egy meghatározott keretösszegig 10-20%-os engedménnyel vásárolhatnak REKA-csekket, 100 fr csekkért csak 90 vagy 80 frankot kell fizetni, attól függően, hogy mennyi kedvezményt ad a munkáltató.

A REKA-pénz létezik több formában is: legelterjedtebb a csekk-formátum, 10-50-100-as címletekben. Vagy igényelhetünk REKA-Card-ot és a kártyára írják jóvá a megvásárolt mennyiséget, amit azután bankkártyaszerűen használhatunk fel az elfogadóhelyeken. Létezik még a REKA-Rail, ami hasonló, mint a csekk, de csak utazásra (menetjegyre) használható fel.

A weben található keresőfelület, illetve létezik kis zsebkönyv formában is az elfogadóhelyek listája. Az állami vasutak (SBB - a jegyautomaták is elfogadják!), a kirándulóhelyeken a különféle libegők, hegyivasutak, drótköteles felvonók, sétahajók a tavakon megannyi helyen elfogadják fizetőeszközül, de ezen kívül számos termálfürdőben, hotelben, panzióban, uszodában, fitnesszben, cirkuszban, múzeumban, sportcentrumban, étteremben, rendezvénybelépőt, stb. fizethetünk REKA-csekkel vagy -kártyával, ezzel minden alkalommal pénzt spórolva. Újdonságként a weboldalról letölthető a keresőalkalmazás mobilkészülékünkre.

Továbbá országszerte találhatók úgynevezett REKA-üdülőfalvak, ahol nyaralót, apartmant bérelhetünk REKA-csekkel vagy -kártyával fizetve. Én azért zárójelben megjegyzem, hogy ezek az üdülőfalvak elsősorban a családosokra -értsd: rohangászó, sívító kölkökre- specializálódtak, tarstuk ezt szemelőtt, mielőtt foglalunk és csalódunk. (=idegösszeroppanást kapunk)

Némi szünet után most visszatértem, elég sűrű 1 hét áll mögöttem, többek között ilyen dolgok "jöttek közbe":

• Április utolsó hétvégéjén Grenchen kis repterén (Solothurn kanton) rendezték meg az évi rendes helikopter találkozót. A kiállított helikopterek többek között: a katonaság szeme fénye, a Super Puma; vasárnap hajmeresztő mutatványokat mutatatott be a fejünk fölött, volt még Eurokopter, stb.
  A képeken nem látom, pedig ő is ott volt: Sigi Schwarz és a Red Bull helikoptere. A hivatalos képeken azt a gépet sem látom, amivel mi repültünk (valami újféle Eurocopter), ugyanis a repülős napokon általában szokott lenni "reptetés", azaz be lehet fizetni egy kis sétarepülésre és hát igen. Ha már ott vagyunk. Akkor repültünk egyet.
  
  
• Szóval ez volt vasárnap, aztán pár nap múlva, a hét közepén végre sikerült szerezni tiszteletjegyet a Baselworld Óra- és ékszerkiállításra. A Baselworld a maga nemében és méreteit tekintve is teljesen egyedülálló: a legnevesebb óra- és ékszergyártók találkozója, a luxustól a divatékszerig - a Rolextől a Hublot-on át az Esprit vagy Puma modellekig. A kiállítás hivatalos kiadványa elektronikus változatban is elérhető, szó esik benne Roger Federer és a Rolex együttműködéséről, valamint megszólalnak a leghíresebb márkák képviselői. Idén Johann Schneider-Amman, gazdasági-iparminiszter nyitotta meg a kiállítást. Jellemző adat, hogy a kiállítás ideje alatt játszott Basel (FCB) itthon a Chelsea ellen és alig találtak valahol hotelt az angoloknak, mert legalább 50 km-es körzetben már jó előre az összes hotelszoba foglalt ilyenkor.
  A kiállítás elnevezése egyébként tökéletes: Basel amúgy is elvarázsol, imádom, és a "kis ékszerdoboz" - a gyémántok, rubinok világa város a városban - egy külön világ a világban. A vásárváros amúgy is hatalmas csarnoképületeiben vannak felépítve a "standok", melyek valójában finomstílusú luxusszalonok; többnyire kétszintesek, süppedő szőnyeggel, neobarokk, álomszép ülőbútorokkal. A hivatalos honlap kisflmjén egy pillanatra látszik a Breitling standja a szemben lévő kiállító 1. emeletéről, fentről: a Breitling a látogatók feje fölé emelt egy kb. 10x2 méteres tengeri akváriumot, kisméretű macskacápákkal, óceáni halakkal...szóval hihetetlen az egész, egyszer az életben látni kell.
  
  
• Ugyancsak pár napra rá egy másik kiállítás: a hagyományos tavaszi BNV. BEA (csak óvatosan a linkkel, mert hangos) a rövidítése (az autópályáról a városba vezető úton is így van kiírva, orientálódjunk ennek megfelelően) és nemzeti iparcikk és mezőgazdagási vásár. A felvezető kisfilmben látható Bern néhány nevezetessége: az Óratorony (Zytglogge) és a Bundeshaus (Parlament) valamint további impressziók a belváros utcáiról.
  A BEÁ-n van kirakodóvásár mindenféle fittyfenével, a nagyépület szintjein bent vannak az iparcikk-standok (bútortól a gőzvasalóig, levesportól a lúdtalpbetétig minden), a kinti sátrakban pedig lovasbemutató, tehenek, kisállatsimogató, svájci kutyafajták bemutatója (appenzeller, berni pásztor, bernáthegyi), lehet nézni tojásból épp kikelő kismadarakat, egyszóval minden van.
  Belépődíjat lehet fizetni REKA-csekkel.(erről majd külön)
  
  
• Tervbe van véve még Baselben a Picasso kiállítás, de ez még a jövő zenéje...

Ma hajnali 4-kor a Morgestraich-hel elkezdődött az idei farsang Baselben. A múlt héten farsangoltak már Luzernben, meg országszerte több településen is, de az igazi, a hagyományos, az a baseli, "az év három legszebb napja", ahogyan ők hívják.

Farsang előestéjén, a koraesti órákban furcsa, izgalmas hangulatban van már a város, jóformán kihaltak az utcák, de itt-ott találkozni kerekeskocsit toló csoportokkal: ők  épp a festőművésztől hozzák el a hatalmas, 2-3 méter magas, egyedi, művészien megfestett "lámpást", lepellel letakarva, halkan, olyan "pssszzzzt-meglepetés" hangulatban.

Hajnalban is hasonló, izgalmas, várakozó hangulat lengi be a Rajna-parti belvárost, mint egy visszafojtott lélegzettel várja az utcákon összegyűlt tömeg, hogy pontban 4 órakor lekapcsolják a közvilágítást, hogy csak a szépen kivilágított lámpások látszódjanak (a közvetítésben 14:45 percnél) elhangozzon a parancsszó: "Morgestraich! Fertig! Marsch!" (amolyan felkészülni, vigyázz, kész rajt...vagyis mars!)

A lámpásokat ezen a felvonuláson csak a "furulyások" és az ütős hangszerek kísérik, kb. 12-15 tradicionális dallamot, indulót játszanak. A lámpásokon a kiválasztott témához kapcsolódó amolyan karikatúra-félék láthatók. A filmen kb. 15:25-nél mutatnak egy nagy fekete-fehér lámpást is, nagyon szép: Basel város címere látható rajta, azaz az püspöki pásztorbot kunkori vége, méghozzá feketén és balra hajló. Hasonló, de piros és jobbra kunkorodik Basel-Land címere. (ez olyan viszonylat, mint Budapest és Pest-megye)

A 3 nap programja tartalmaz kosztümös gyerekfelvonulást, traktoros-kocsis felvonulást, a kocsikról virágot, gyümölcsöt, édességet dobálnak a tömegnek, satöbbi...

A tévéközvetítésben a látható élményen kívül élvezhetjük még a baseli dialektust, ami nekem a legjobban tetszik.

Ez még valahogy eddig kimaradt, most pótolom.

Természetesen a svájci nemzeti himnusz is négy nyelvű szöveggel létezik, ki melyiket érti (tudja) vagy szereti, azt énekli. Mondjuk annak fényében, hogy az én időmben az orosz és a francia himnuszt mi is tanultuk magyar szöveggel, minden ok nélkül, ez nem tűnik olyan nagy felhajtásnak, ha már egyszer az ország négy nyelvű.

Ami viszont engem ennél jóval inkább ledöbbentett, hogy a hűde hazafias érzelmeik mellett a himnuszt nem tanítják az iskolákban (az én forrásaim szerint), hivatalosan csak a katonaságnál, a többit meg intézze el mindenki, ahogy akarja vagy tudja: magánszorgalomból vagy mert anyu tovább örökíti a lányoknak, a fondu-recepttel együtt.

Mentségükre legyen mondva, hogy éjfélkor a rádióban itt is elhangzik a himnusz, akár csak szép hazánkban.

Az interneten több változat is elérhető, én most kettőt linkelnék be, az egyik az éneklős-kórusos változat, a másik csak zenekar. A szövegek elérhetők Svájc hivatalos honlapján is itt, ha a jobb felső sarokban nyelvet váltunk, értelemszerűen megkapjuk a himnusz szövegét a választott nyelven.

Már többéves hagyománnyá nőtte ki magát a JRZ (=jeder Rappen zählt, azaz minden fillér számít) adománygyűjtő-médiamaraton, így idén sem maradhat el.

Kis visszatekintés: volt, amikor a malária elleni küzdelemre gyűlt a pénz, volt, amikor a hátrányos helyzetű anyák segítésére, vagy a háború súlytotta területek gyermekinek, stb.

Idén az akció alcíme: Jeder Tropfen zählt, azaz "minden csepp számít", és értelem szerűen az összegyűlt adományokat annak elősegítésére fogják fordítani, hogy ott is egyszer, valamikor tiszta ivóvízhez jussanak az emberek, ahol ma ez még elérhetetlennek tűnő vízió.
Anyák beszélnek a riportfilmekben, s mondják el, hogy nem is mutatják meg a gyerekeknek, hogy hogy néz ki a víz egy átlátszó pohárban, különben nem innák meg. Pedig inni kell, különben meghalsz.
Csakhogy ott, ha iszol, akkor is meghalsz, mert fertőzött, mocskos vízhez jutnak csak, abból is csak ritkán, kevés fejadagokban.

Tegnaptól tehát lehet újra adakozni a tiszta ivóvíz jegyében, a tavalyi évhez hasonlóan a csodaszép Luzern város egyik fő attrakciója, az ottani "művészetek palotája" előtti, Europaplatz téren felállított üvegdoboznál személyesen, élvezve az üvegkalitból sugárzott rádióműsort, vagy millió más lehetőség nyílik az adakozásra: bankszámlán, magánakciókkal, sms-ben, stb.

Tegnap óta a legutóbbi számlálásig kicsivel több, mint 329 ezer frank gyűlt össze, ami minden nappal tovább nő.

Némileg idetartozik, hogy névváltás történt a hétvégén a svájci közszolgálati médiában: eddig a rádióadók a  DRS(1, 2, 3, 4), míg a tévécsatornák az SF(1, 2) nevet viselték. Most a "családegyesítést", azaz a rádió- és tv cégek fúzióját követően egységes titulust kaptak az adók, SRF lesz a német nyelvterületen, RTS lesz a francia nyelvterületen, RSI lesz az olasz nyelvterületen és RTR-re változik a réto-román nyelvterületen.

Egységesebb arculatot és áttekinthetőbb kínálatot jelent ez a ráncfelvarrás - bár ettől még sajnos a sugárzott műsorok minősége nem lesz jobb, mindössze annyi történt, hogy Zürichben az ex-média-kommunikáció-szakos laza csávók elköltöttek pár milliót egy marketing-bolhára, és most kitették a kirakatba, ráírva, hogy our-new-media-elephant. És ezzel be is fejezték az akciót, új, megmarketingolt, designos néven áramlik a régi szar.

A Longines-nál az idei év a 180 esztendős jubileum jegyében zajlik.

Ehhez kötődik egy exkluzív kvíz-nyereményjáték, melyen egy szép karóra a főnyeremény. Ennek kapcsán fel is kerestem az óramíves cég honlapját, ahol megint csak egy kellemes meglepetést találtam: be lehet jelentkezni gyárlátogatásra.

A látogatóközpont még szeptember 27-ig rekonstrukció miatt zárva tart, hogy azután megújult, szép belső terekkel fogadja az órák, stílus, szépség és precízitás csodálóit.

Addig is, bemelegítésként részt vehetünk a honlapon egy virtuális túrán.

A virtuális órakatalógusban megtudhatunk mindent a modellekről, sőt, egy remek képernyővédőt is letölthetünk, mely egy szép órafotót mutat, rajta a pontos idővel. Az én kedvenceim a Dolce Vita sorozat ezüst színű darabjai, minden változatban.

A Longines gyár, ahogy a legtöbb híres óramárka, Svájc francia részén, ezesetben észak-nyugaton  található, St-Imier-ben.

A legszentebb gárdisták címmel találtam egy rövid írást a Svájci Gárdáról.

• Hermann Lei államügyész beismerte, hogy a nemzeti bank elnökének lemondásához vezető bankszámlakivonatot saját kezűleg hamisította meg. Szerinte csak jobban az igazsághoz hajlította, a "tartalomhoz a formát"-alapon. Először letakarta, majd fénymásolta, majd újra írta...vagy mi. A bizonyíték valójában egy screenshot-okból (vagy print-screen, ha úgy tetszik) összeeszkábált agyonfénymásolt papír. Az államügyész azzal érvel, hogy "de Hildebrand mégis lemondott, tehát a hír igaz, tehát vaj van a fején"... ja, apukám, és Te vagy államügyész? Hildebrand megmondta, hogy azért mond le, mert megrendült a bizalom, nem tud kimosakodni és nem akarja, hogy állandóan ezzel basztassátok.
  Azt bírom ebben az egészben, hogy mondjuk bankelnökék tényleg hibát követtek el a dollár-spekulálással, hiába is mondja a pasi, hogy nem tudott a felesége ügyködéséről. Lemondott, azonban vétkesen is ő a sztár, a nyertes, a tisztatekintetű és a nép szerint jó bankelnök volt és nem kellett volna mennie.
  Vádlóit ezzel szemben utálja a közvélemény. Az államügyész papírt hamisított - vajon ő is lemond-e, ahogy a jegybank elnöke tette? Az egész lavinát elindító Christoph Blocher egy ilyen fröcsögő Torgyán-Csurka kombó, őt is hazugságon, blöffölésen kapták, elmúlt már 70, ő mikor akar már végre az unokáival Csapd le csacsit játszani? A Sarazin Bank, ahonnan egy belsős kiszivárogtatta a bankszámla-kivonatot, szintén újrapolírozhatja imidzsét ezek után. A "Weltwoche", ami le is közölte a bankszámlakivonatot...nos, egy újságírótól ne is várjunk mást, ez a fajta szenzációhajhász alja nép.
  Még egy adalék: Hermann Lei amellett, hogy államügyész, meg politikus és Thurgau kanton jogi bizottságában ténykedik, ugyanitt ő az Einbürgerungskomission elnöke, azaz ő dönt arról, hogy egy külföldi megkapja-e, megkaphatja-e a svájci állampolgárságot. Azaz ő maga sem egyszerű állampolgárként, sem felelős hivatalnokként nem tartja be a törvényt, de másokról még ő feltételezi mondjuk, hogy eleve be sem tartanák és elutasít kérelmeket, meg egyátalán. Hogy jön egy ilyen ember ahhoz, hogy.
• A Bundesrat (tudod, a kormány itteni megfelelője) a parlament elé terjeszti ötletét, miszerint 2014-től a mostani 40 helyett 100 frank legyen az autópálya-matrica. Szándékuk szerint le akarnak számolni az évi kb. 16'000 órányi dugóval, úgy vélik, az autópályák elavultak és néhol bővítésre is szorul a rendszer. A dolog még nem végleges, ez egy elképzelés egyelőre, amit a parlament megvitat. aztán valószínűleg lesz népszavazás is. Azért a 2,5-szeres áremelés egy kicsit durva, még akkor is, ha a 100 frankos (=kb. 25'500,-Ft) matrica még mindig olcsóbb, mint a magyarországi vagy szinte bármely nyugat-európai autópályadíj.
• Neuenburg (Neuchatel) elvesztette egy újabb büszkeségét. A 2009 októberében, a bajnokság közepén becsődölt Young Sprinters jéghokicsapat után most a "Xamax" futballcsapat kasszája ürült ki. Kár, mert előbbit úgy tartják számon, mint a "legjobb csapat aki sajnos sosem nyert bajnokságot", utóbbi pedig többször is volt nemzeti bajnok.
• Australian Open: S.Wawrinka is, R.Federer is remekel eddig.
• És utolsó hírként egy kis ízelítő Orbán közismertségéről. Most őszintén...hogy Viktor mit tesz és miért, az egy dolog. De hogy bazmeg van ennek egy felesége!!!! Egy nő. Egy anya. Egy őszinte társ. Szóval hogy Ő mindezt hagyja, engem ETTŐL ver ki a víz. Egy orbántól, egy politikustól, egy pasitól, bármi kitelik, semmin nem lepődök meg. De hogy az asszony nem vágja már fejbe a sodrófával?????

• Ma van "Három királyok" napja, január 6. 1-2-3 napig hagyományos, erre a napra készülő kalácsot lehet kapni a boltokban és a péknél. Az egyik részében el van rejtve egy apró király-forma: aki január 6-án ezt megtalálja, az lesz a király vagy királynő egy napra. A kalácshoz jár aranyszín papírkorona is, ezt hordhatja a kiválasztott és teljesíteni kell minden kívánságát.
• Egy kis botrányba keveredett a svájci nemzeti bank elnöke; pechére épp Svájcban, ahol tényleg annyira nem történik szinte semmi, hogy ha néha mégis, azt felfújják és hetekig nyammog rajta a média. Az történt, hogy megszellőztetve a banktitkot (!) kiderült: a jegybank elnökének felesége, hogy úgy mondjam, értő kezekkel és jól időzítve vett kb. félmillió frankért dollárt, majd haszonnal adott túl rajta. Egyrészt: a jelenleg aktuális szabályzat ezt nem tiltja szó szerint. Másrészt: 2004-ig nem is létezett semmiféle ilyen szabályzat; pusztán íratlan etikai miheztartás. (addig mindenki azt csinált, amit nem szégyellt vagy ami nem derült ki?) Persze, persze, gyanús ez a tranzakció, hiszen éppenhogy a jegybank befolyásolja az árfolyamokat, dönt az intervenciókról, stb. Másrészt viszont: diszkrimináció lenne, hiszen mindenki ügyeskedik, pont neki nem szabad?
  Az én magánvéleményem az, hogy az a félmillió, pontosabban a realizált árfolyamnyereség valószínűleg nem nagy összeg a Hildebrandt család kasszájában, nyertek pár ezer frankot, na és. Nem most és nem ebből gazdagodtak meg. Másrészt: Hildebrandt -állítólag- azért a jegybank elnöke, mert jó szakember. És mit csinál egy jó szakember? Azt, amit tud, azaz üzletet köt, nyereséggel. Aztán az is eszembe jut, hogy mamám, ez a kis csekélység sem megy le itt a makulátlan politikusok gigáján, hát ezek naponta fuldokolnának a magyar politikai közéletben!
• Több szakaszban, decemberre és január első napjaira elosztva annyi hó esett a hegyekben, hogy folyamatosan lavinaveszélyekről, elzárt síparadicsomokról szólnak a hírek. Eddig azért panaszkodott a turizmus, mert nem volt hó, nem jött a vendég, most meg annyi jön, hogy nem tudják hová tenni őket, teli vannak a pályák. Egyébként a decemberi "Joachim" után tegnap-tegnap előtt az "Andrea" nevű orkán is végigsöpört az országon: kidőlt fák, kisiklott vonatokat hagyott maga után.
  A sok hó miatt néha akadozott a vasúti forgalom is, aztán meg megrohamozták az autósok az autó-vonatokat, szóval totál káosz sok helyen.
• Ezen a hétvégén Zürichben, a következő hétvégén pedig St.Gallenben rendeznek hatalmas esküvői kiállítást és vásárt. Számos kiállító csalogat ingyenes belépővel, akit érdekel, érdemes végig kattintgatni a cégek saját honlapján.
• Federer most épp Dohában hasít, jól ment neki a pingpong, már a negyeddöntőbe jutott, ám sajnos hátfájás miatt kiszállt a címvédésért folyó tornából. Reméljük, január 16-ra jobban lesz, akkor kezdődik ugyanis az Australian Open.
• Karácsony táján egyébként hirtelen megsokasodtak a mindenféle bűnügyek: sok bank- és ékszerboltrablás történt, a franciás országrészben egy portugál származású apa lelőtte a két kisgyerekét majd magával is végzett, az anya végignézte... És megint sikerült nagy fogást produkálni: egy albán pasit kapcsoltak le gyorshajtásért, mire ő: "szerintem csak 180-nal mentem..."

"A kezembe akadt egy régesrégen ajándékba kapott svájci bicska, innen az ötlet, hogy egy poszt keretein belül terjesszek egy kis ismeretet, hiszen a zsebkés elég fiús dolog ahhoz, hogy egy katonás blogban szerepeljen, arról nem is beszélve, hogy az egész világ katonai bicskaként hivatkozik rá.

Reméljük, hogy a közelgő húsvéti ünnepekre nagyon sok fiúgyerek, apa, férj, nagyapa, homo-, hetero-, transz- és aszexuális barát kap majd ajándékul svájci bicskát. Mivel a magyar fejekben elég nagy a kavar a helvét ármádia nevével fémjelzett eszközzel kapcsolatban, úgy gondoltam, önzetlenül segítek tisztába tenni egy-két dolgot.

Volt régen egy sorozat, az Egymillió lépés Magyarországon, ami olyan népszerű lett-volt annak idején, hogy az első sorozatot követte "...és még egymillió lépés" valamint "Másfélmillió lépés..." Hasonló tetszés és népszerűség övezi a svájci barangolót, Nik Hartmannt, amikor elindul országot járni forgatócsoportjával és öreg, hűséges kutya-dámájával.

Az idei túra már az ötödik, 2008 óta járja Nik kamerával az országot. Az aktuális sorozat április 15-én indul az SF1-es adón, mindig pénteken este 20:05-től.
Az interneten részletes útleírás található az etapokról, fotókkal, linkekkel, útvonaltervvel, hogy akinek kedve támad, Nik nyomába eredhessen és bejárhassa a tévében látott vidéket.

Íme a mostani teljes útvonal, valamint minden egyéb infó.
A werkfilm egy héttel a start előtt, április 8-án látható szintén a szokott időpontban, este 5 perccel nyolc után.
A TV adó archívumában megtekinthetők a korábbi részek is.

Vagyis farsang minden mennyiségben. Régiónként eltérő lehet, hogy ki mikor farsangozik, volt, ahol már múlt héten, vagy a múlt hévtégén hágott tetőfokára a hangulat, de az igazi, a hagyományos, a Basler Fasnacht, azaz a baseli farsang ma reggel kezdődött, a tradicionális Morgestraich-hal, melynek jelentése kb. ma reggel elhúzom a nótádat; egyébként ez a farsang nyitánya, a megnyitó felvonulás.

Ilyenkor már akár hajnali háromtól kezdve keresi a nézősereg a helyét az utcákon, hogy mit honnan szeretne látni a felvonulás forgatagából: kihunynak az utcai fények, teljes sötétség borul a városra, egy pillanatra mintha visszatartaná a lélegzetét és pontosan hajnali 4 órakor kiadják a tamburmajorok a jelszót: "Morgestraich - vorwärts marsch!" és elindulnak a város különböző pontjairól a felvonulók, végig az utcákon, csak a kis lámpások és a nagy laterna sejtelmes pislákolása, mint egy fényfolyó mutatja, merre visz útjuk. A témaként választott nagy világító, transzparens-szerű lámpa-építményeket piccolósok sora kíséri, ami karneváli hangzavarhoz vezet, ha a csoportok összetalálkoznak. A nézők a házfalak mentén élvezik a látványt, ügyesebbek a csoportok végéhez csapódva együtt menetelhetnek a piccolósokkal, de szokás szerint hamar olyan tömeg alakul ki, hogy akár fél órát is egyhelyben állni kényszerül az ember, szóval nem ajánlott belekavarodni a tömegbe.
Mikor hajnalodni kezd két-három óra múlva, alábbhagy a hangulat, reggeliszünet következik, és sokan betérnek egy-egy "fogadóba" elkölteni egy tradicionális Basler Mehlsuppe-t, egy lisztből készült levest. Néhány óra múlva folytatódik a program a Cortège-zsel, ami az igazi nagy felvonulás, majdnem mint a kamionos Loveparade, csak a kocsikon szexi táncosok helyett maszkokba bújt figurák szórakoztatják a népet: a lassan haladó, a választott témába öltöztetett járműről dobálnak mindenfélét a tömegbe: rózsát, cukorkát, gyömülcsöt, de legtöbbször rengeteg konfettit kap az ember a nyakába.

Baselben 3 napig tart a farsang (die dreei schenschte Dägg - azaz a legszebb 3 nap), szigorú szabályok szerinti menetrenddel és az öltözékekre vonatokzó rendtartással több felvonulással, kicsiknek is, nagyoknak is; ilyenkor a kis kocsmákban, borpincékben, meg vendéglőkben úgynevezett Schniztelbängg-eket adnak elő, ezt leginkább a Defekt-Duóhoz tudnám hasonlítani. Hasonló párosok, triók váltják egymást a színen, és szem nem marad szárazon: kifiguráznak mindenkit, ahogy csak tudnak: kül-belpolitikai személyiségeket, híreket, mindenből viccet faragnak, (Berlusconi, zu Guttenberg és Kadhaffi lesz bizonyára a fő téma...) míg a közönség az asztaloknál finom falatokat vagy csak sört-bort fogyaszt.

Este látható pl. az úgynevezett "Guggemusik" - koncert, ami nem felvonulás, hanem állókoncertet adnak a klikkek (Clique): fúvósokból és ütősökből álló zenekarok játszanak közismert régi és új dallamokat. A témákat képileg feldolgozó és megjelenítő "laternák"at később (15-én) fent a Münsterplatzon a székesegyház előtti téren állítják ki, ahol kézközelből meg lehet őket csodálni.

Már hetek óta árulják utcai árusok az úgynevezett "Fasnachtsplakette" című kitűzőt, melyből származó bevétel a szervezés költsgeihez járul hozzá. Minden évben más és más, művészi kidolgozású kitűzőt vásárolhatunk, az azévi farsangról emlékbe. Három árkategóriából választhatunk: bronzból vagy ezüstből vagy aranyozott kivitelben.

Immár 4. alkalommal rendeztek éves zenei seregszemlét a svájci zeneiparban, ez a Swiss Music Awards díjátadó gála.
Annyira gyagya az egész: tegnap este volt a rendezvény, hála a médiának, már mindenki tudja ugye az eredményeket, a tévé azonban csak felvételről adja le ma este a svájci Pro7 csatornán, a svájci 1-es és 2-es nem is foglalkozik vele.
Egyébként minden évben így működik: nem közvetítik élőben. (Csoda, hogy az Euro'08 meccseit Baselből élőben adták le...Mit is mondhatnék: a Svájci TV főhadiszállása Zürichben van...)
Helyette tegnap a nemzeti 1-es csatornán egy órás dokumentumfilm ment a Hódok életéről, a kettesen meg valószínűleg hokimeccs.

Na de vissza a zenei díjazottakhoz: íme a kategóriák és győzteseik. Hűen tükrözi, mennyire fantáziátlanok és stílusanalfabéták az alpesiek. Amúgy sincs említésre méltó zenei élet, zenész az egész országban, tehát egyátalán nem értem, minek kell ezt erőltetni. Amy MacDonald például nagyon jó, tényleg, de miért kap szintem inden évben? Ja, mert valamelyest svájci származású, vagy itt nőtt fel vagy legalábbis.

Best Hit National: BLIGG — «LEGÄNDÄ & HELDÄ»
Best Hit International: SHAKIRA – «WAKA WAKA»
Best Album Pop Rock National: ADRIAN STERN – «HERZ»
Best Album Pop Rock International:
AMY MACDONALD – «A CURIOUS THING»
Best Album Urban National: BLIGG – «BART ABER HERZLICH»
Best Album Urban International: EMINEM – «RECOVERY»
Best Album Dance National: REMADY – «NO SUPERSTAR»
Best Breaking Act National: CAROLINE CHEVIN
Best Breaking Act International: UNHEILIG
Best Talent National: STEFF LA CHEFFE
Outstanding Achievement Award: POLO HOFER
Tribute Award: STEVE LEE

Mint emlékezetes, Steve Lee, a Gotthard rockbanda énekese 2010 őszén egy ostoba motorbalesetben vesztette életét. Zenésztársa vette át az Emlékdíjat (melyet idén ítéltek oda először) mégpedig nem kisebb hírességtől, mint Jon Lord-tól, a Deep Purple ex-billentyűsétől.

Idén március 3-13. között várja látogatóit a genfi autószalon. A világ 3. legnagyobb autókiállítása azt ígéri, idén felébred Csipkerózsika-álmából, ami az elmúlt 1-2 évet jellemezte.

Ha magunk elé képzeljük Svájc térképét, Genf a legalsó balcsücsökben foglal helyet, érdekes módon a Genfi-tó partján. Belépőjegy 16,-sFr, délután 16 órától 50% engedmény, de akkor épp mire kitaláljuk, hogy mit is akarunk megnézni, már bezár a bazár.
Kis adalék: íme egy statisztika, melyik autót veszik a legjobban Svájcban. (megjegyzem: minden balkán származású friss CH-állampolgár fekete Audit vesz...)

Megközelíthető autóval illetve -attól függ, ki honnan, merről jön- jó ötlet még kombinált vonatjegyet venni, mert így nem kell parkolót keresni+fizetni, valamint Genfből úgysem látunk semmit, ha a szalon érdekel, mert egész napos program és a kiállítás a pályaudvar fölött -és a reptér mellett, csak egykerítés választja el- van, elég egy-két lépcsőn felmenni.

Másik ajánlat az idei Baselworld március 24-31-ig, a világ legexkluzívabb óra- és ékszerkiállítása várja látogatóit. Itt is van kombinált vonatjegy+belépő.

Idén immáron kilencedik alkalommal adták át a Swiss Award-ot, azaz a Svájci Nagy Nemzeti Díjat egy egész estét betöltő Sven Epiney gálaműsor keretén belül. Életmű-díjat Emil Steinberger kapott, további jelöltek és díjazottak kategóriánként:

• Gazdaság- Felix Richterich, a Ricola gyógynövény-cukorkákból ő a "Ri-", azaz az ügyvezető igazgató (totálban: Richterich & Co. cég Laufenből, ami Baselland Kantonban található. A LAUFEN kerámiagyár, az "olo" marcipán közvetlen közelében...).
• Show - Sophie Hunger, énekesnő, szövegíró, zenész
• Politikus - Pascale Bruderer, az elmúlt évben ő volt a nagy Nemzetigyűlés soros elnöke, azaz Nationalratspräsidentin. Egyébként a Facebookon visszajelölt ismerősnek, jófej. Nekem nagyon tetszik, ahogy a svájci dialektet beszéli.
• Társadalom/Humán - Marianne Kaufmann és Rolf Maibach, ők egy idős orvos és egy fiatal ápolónő. Az orvos Svájcban már nyugdíjba mehetett volna, ám azt mondta, inkább elmegy a katasztrófa-sújtotta Haitire és segít az embereken az ottani Albert Schweizer kórházban. A fiatal ápolónő pedig hűségesen követte, s lám, megérte: a kategórián belüli díjon felül őket választotta meg az ország, betelefonálós módszerrel abszolút győztesnek, főfő "Év emberének" a műsor végén.
• Kultúra - Martin Suter bestseller író. A kategória egy másik jelöltjével igazából mi, magyarok büszkélkedhetünk, bár a riportban és életrajzában svájcinak vallja magát: Melinda Nadj Abonji (Nagy Abonyi, ugye-ugye...?) szintén író legutóbbi könyvével, a Tauben fliegen auf (A galambok felröppennek) svájci írónők közül először nyerte el a frankfurti könyvhéten  a német majd később a svájci Az Év könyve címet. (A könyv félig önéletrajzi ihletésű, egy szerbiai magyar család sorsát dolgozza fel, akik áttelepültek Svájcba, hogy új életet kezdjenek.)

*Sven Epiney egy hasonlóan levakarhatatlan kullancs, akire mindent rábíznak a médiában, ilyenek feltűnnek néha odahaza is, mint Ördögh Nóra, Balázs, Stohl Buci, Tilla vagy ilyesmi. Nem mondom, svájci viszonylatban még jól is néz ki, de ez valószínűleg onnan jön, hogy a neve alapján valakije mondjuk francia vagy legalábbis. És el is hiszi magáról, hogy ő mindenhez ért, médiaguru.

UPDATE: -egyszerűen neve beírásával- megtaláltam az interneten Nagy Abonyi Melinda könyvét illetve a magyar cikkeket. A mű magyar pontos címe: Galambok röppennek fel.

Azaz idén adventkor is: Minden fillér számít!

Mint emlékezetes, tavaly debütált, idén tehát második alkalommal kerül megrendezésre egy újfajta adomány-gyűjtő mega-maraton-akció. Tavaly a malária elleni küzdelemhez gyűjtöttek pénzt, idén a háború súlytotta övezetek gyermekeinek megsegítésére.

Ismét a berni Bundesplatzon (a parlament előtti tér) felállított üvegfalú stúdióból sugározzák a DRS 3, azaz az állami 3-as számú rádiócsatorna adását, december 13-18-ig bé van oda zárva a 3 műsorvezető: Nik Hartman, Anic Lautenschlager és Tom Gisler. Az akciót a még miniszterelnök Doris Leuthard nyitotta meg egy gongszóval-ütéssel, és máris özönlöttek az adományok, mivel a gyűjtésről szóló reklámok már több, mint egy hete beharangozták az eseményt.
Adakozni lehet minden formában: a COOP pl. minden megvásárolt Grittibänz (ez egy speciális péksüti, egy majdnem-ember-figurát formáz és ilyenkor van szezonja) árából valamennyit eljuttat az adomány-gyűjtésbe; lehet SMS-ezni, utalni, személyesen bedobni a pénzt Bernben...szóval minden lehetőség adott.

Az adományszámláló állása a második nap reggelén 323'150,-frankot mutat.

Tavaly 5 nap alatt, a hivatalos akció idején több, mint 7 millió svájci frank gyűlt össze, az utózöngékkel, becsatlakozó helyi akciókkal, aukciókkal együtt több, mint 9 millió. És egy fergeteges party sikerült alezárásból, a "kiköltözésből": ugyanis a három műsorvezető tényleg be van oda zárva az üvegfalak mögé! A stúdió mögötti szobában alszanak és csak 5 nap múlva jönnek ki.
Az adakozók egy ablaknál személyesen is beadhatják adományaikat, és aki szeretné, készítenek róla pillanatfelvételt, ami a hivatalos honlapon meg is jelenik.

Támogatók többek között a Swisscom, a ricardo.ch, a COOP és még nagyon-nagyon sokan mások. A ricardo.ch internetes aukciós oldalon például a mai fő attrakció: 1 napos vendégeskedés Marc Foster filmrendező filmforgatásán. Ő rendezte a legutóbbi James Bond-filmet.

A rádióműsor egyébként elég gyenge, néhány közismert slágertől eltekintve általában olyan számok szólna a rádióból, amiket halandó, mint én se nem ismer, se nem bír elviselni (lásd eggyel ezelőtti bejegyzés), viszont a speciális, adakozó műsorban a hallgatók is szerkesztik a műsort: pénzfelajánlással lehet számot kérni, mint például Justin Bieber Baby című slágere több, mint 20ezer frankot ért... Egyébként pedig nagyon sok prominens látogató is érkezik majd az üvegkalitkába, s ha épp énekes az illető, mint Zuccero vagy Stress, akkor élőben zenél, vagy ha nem énekes a tanult szakmája, akkor is...
 

Svájcba érkezésem előtt semmit nem tudtam az országról, de tényleg. Első, címbéli témájú pofáraesésem akkor történt, mikor a hajvasalómat be akartam üzemelni, még turista-jellegű, első itt tartózkodásomkor.
A helyzet ugyanis az, hogy nem passzol.
Svájcban, ha ilyet látsz, az nem valami "KAPCSOLTAM" -feladvány, hogy na vajon mi következik a harmadik sor végére...? - hanem egy tök normális hármas fali aljzat.

Az itt vásárolt elektromos gépeknek ennek megfelelően hármas villájú dugója van, igen?

Ha szeretnénk összeköttetést az EU és Svájc között, ilyenre, vagy (innen származó kis-nagygép, laptop, vasaló, kivehető ajtajú turmixgép magyarországi vagy egyéb EU-ban használatához) ennek inverzére van szükségünk, mely közdarab (adapter) megvásárolható bármelyik OBI vagy hasonló barkácsboltban, kb 3-5 euróba kerül.
Nem szükséges adapter a -ha jól tudom szakmailag így hívják- nemföldelt, lightos csatlakozóhoz, mint amilyen mondjuk egy mobiltelefontöltő vagy magnókábel. Annak a két villája belepasszol a svájci falialjzatba, egy lyuk üresen marad...
 

A Basel Tattoo nem azt jelenti, hogy valamelyik Basel címerét rádtetoválják, miközben részegségben öntudatlanulsz.
A Basel Tattoo egy nagyjából egyhetes rendezvény, ahol egy hétig, napi átlag 2 előadást tartanak. A program mindennap ugyanaz, tehát tekintettel a nagy érdeklődésre, jelenleg ekkorára nőtte ki magát, ennyiszer adják elő a csoportok a programjukat.

2004-ban kezdődött a rendezvény sikertörténene, amolyan katonai őrezred éves kis teadélután-koncertjeként. Akkor az alig pár résztvevős összeállításban alig akadt vendég, túlnyomó részt svájci zenekarok játszottak. Azóta világhírű és -rangú zenei szemlévé nemesült, minden égtájról érkeznek katonai (és néhány nem katonai) zenekarok, közismert, fülbemászó dallamokat, indulókat játszva vonulnak fel a baseli kaszárnyában, teljesen egyedi, majdnem karneváli hangulatot teremtve különleges formációkkal, látványos show-elemekkel.
Minden évben július közepe-vége táján kerül megrendezésre és a jegyek elővételben december elején kb. 5 nap alatt el is fogynak. (Tehát valószínűleg idén is lemaradok róla, mert ki tudja, mit csinálunk jövő nyáron....ezt így nem lehet tervezni.)

Íme a hivatalos előzetes kisfilm. Különösen ajánlom a 3:45-nél kezdődö részt.

Eddig 17 ország zenekara vett részt a Basel Tattoo-n, Svájc, Norvégia, Svédország, Dánia, Új-Zéland, USA, Ausztrália, Anglia, Írország, Skócia, Japán stb... Eleinte meghívásos alapon történt a műsor összeállítása, de időközben annyira közkedvelt és magas rangú eseménnyé vált, hogy nagyon sok csoport maga jelentkezik, hogy szeretne résztvenni a műsorban, ám csak a legjobbak kerülhetnek be a programba.

Az előadást később a tv is műsorára tűzi (SF, 3sat, ZDF, stb.) és dvd-n is meg lehet vásárolni. TV kamerákon keresztül sokkal többet lát az ember, élvezhetőbb a látvány, a közeliek és a totálok, de az élő show  hangulata, a magávalragadó dobpergés és ritmusok igazából csak az arénában élvezhetők.
Ha valaki lemarad, akkor majd jövőre...ilyen siker mellett ugyanis biztos, hogy még sokáig megrendezésre kerül a Basel Tattoo.

(a honlap elvileg elérhető magyar nyelven is, kipróbáltam...hát nem értettem meg. Gépi vagy kínai fordítás...)

Svájcban a posta színe sárga. Bővebben: nagyon sárga, pici piros-fekete-fehérrel. Több, mint 40'000 dolgozóval Svájc második legnagyobb munkáltatója. Több ágazatban is tevékenykedik meg apró finomságok gazdagítják a kínálat-palettát.

A normál üzemmód természetesen a levél- és csomagküldemények egyszerű házhozszállítása. Az országot 3 régióra osztva 3 levélfeldolgozó-központ (Briefzentren) szolgálja ki, néhány kisebb logisztikai teleppel megtámogatva. Érdekesség, hogy Svájcban hivatalosan már senki, privátban is egyre ritkábban küldenek hagyományos C5 méretű borítékot (A4 lap kétszer félbehajtva), mivel ugyanannyiba kerül, mint a B5-ben küldve, azaz A4 csak egyszer félbehajtva. Nincs külön tarifa a helyi és helyközi küldeményeknek, minden egységes; nincs különbség, hogy délelőtt adja-e fel az ember a levelet, vagy zárás előtt 2 perccel. Ha A-postával küldjük (kb. elsőbbségi), akkor valószínűleg már másnap ott van, legkésőbb, garantáltan harmadnap. Az expressz leveleket garantáltan másnap kézbesítik, az ország egyik végéből is a másikba.
A gyakorlatban elég egyszerűen működik a folyamat: a posták este 6-kor zárnak, teherautókkal gyűjtik be és szállítják a leveleket a levélfeldolgozó-üzembe, ahol leszortírozzák. Ami nem helyi, tehát nem ugyanabban a régióban lesz kézbesítve, azt újra teherautóra vagy vonatra rakják és máris szállítják a másik két levélfeldolgozó üzem egyikébe, ahol szintén újra leválogatják, a helyi irányítószámoknak megfelelően.
Az éjszakai műszak folyamán a másik levélfeldolgozó-üzemekből érkező teherautókról elsőnek természetesen az expressz illetve az A-posta küldeményeket szortírozzák. Bámulatos logisztikai és szoftver-háttér áll a munka mögött: szinte az elindulás pillanatában látja számítógépen az üzem, hogy hány teherautó és milyen küldeményekkel fog érkezni ide a másik két üzemből. Így be tudja osztani a szortírozásra váró küldeményeket. A konténerek sorszámozva és regisztrálva vannak, a műszakvezető dönti el, a konténerek tartalmuk szerint milyen sorrendbe kerüljenek a futószalagra, leválogatásra.

Hasonlóképpen működik az ország 3 csomagfeldolgozó-üzeme (Paketzentren): azonos régiókra van osztva az ország és a 3 -a levélközpontoktól eltérő- csomagfeldolgozó-központ ugyanolyan szisztéma alapján a csomagok kézbesítését biztosítja. Egyetlen éjszakai műszak alatt képes a világszínvonalú szortírozógép több, mint 100'000 csomagot szétválogatni, rendeltetési helyük szerint.
A csomagok is lehetnek normál, elsőbbségi vagy expressz küldemények. Feladáskor nem kell semmi cetlit kitölteni, elég, ha a csomagra rá van írva a feladó és a címzett. Csomagunk feladáskor kap egy vonalkódot, mely egy számsor képében rajta van a pénztárblokkon és a posta honlapján nyomon lehet követni a küldemény útját, ahogy vándorol egyik csomagfeldolgozóból a másikba és mikor kézbesítik...A nem sürgős, normál küldeményeket mindkét ágazatban általában a nappali műszakban szortírozzák és továbbítják.

Egy másik leányvállalat a bankszektorban (postabank) PostFinance néven működik. Teljeskörű banki szolgáltatást nyújt és nagyon közkedvelt, szinte mindenkinek van postaszámlája (PC vagy Postkonto), aki bért kap. Nagyon sok kényelmi funkció leegyszerűsíti a napi pénzezést vagy a havi nagy csekkbefizetéseket. Megtakarítási célokra is vannak jó konstrukcióik, összehangolható a takarékszámla a folyószámlával, profi on-line banking szolgáltatással, melyhez egy külön kis kódoló készüléket kap az ember, otthonra, az abszolút biztonságos internetes hozzáféréshez. A számlához tartozó bankkártya is olyan sárga, mint a logo.

Ami az igazi meglepetés Svájcban: a távolsági buszjárat (Volánbusz) hálózatot is a posta üzemelteti PostAuto néven. (postakocsi...)

A gépjárműpark fenti kettőn kívül még rendelkezik kisebb buszokkal is, a nem annyira frekventált útvonalak költségkímélőbb kiszolgálása érdekében.
Érdekes egyébként, hogy a lichtensteiniek mindig szeretik külön kihangsúlyozni, hogy ők nem, még csak véletlenül sem svájciak, hanem lichtensteiniek, de például Svájc nélkül nem lenne hivatalos pénznemük (1924 óta a svájci frank Lichtenstein hivatalos pénzneme) és nem kapná meg senki a leveleit, ugyanis a svájci posta üzemelteti és szolgálja ki a postatevékenységet Lichtensteinben. Sőt, épp a napokban nyert meg egy tendert a PostAuto, vagyis arra sem képesek, hogy a 160 négyzetkilométernyi országukban  (4. legkisebb állam Európában) néhány  távolsági buszt üzemeltessenek, útnak indítsanak... na.

A postához tartozik egy on- és offline shop is, ahol a legkülönbözőbb dolgokat árusítanak: mobiltelefont, laptopot, könyveket, társasjátékot, ajándéknak is beillő cuccokat, konyhai eszközöket, térképet, posta-logós ajándékcikkeket, stb.

A postához tartozik természetesen a bélyeg. Különböző alkalmakra különkiadású bélyegek léteznek, megvásárolhatók, de. A mindennapi forgalomra nem nyomtatnak fölöslegesen és drágán x millió bélyeget, hanem közvetlenül a levél feladáskor a küldeménynek megfelelő értékű bélyeget nyomtatja ki a postáskisasszony egy öntapadós etikettre, s ragasztja rá a levelünkre.
A hatásfokról annyit, hogy minden postán minden ablaknál el lehet intézni mindenféle ügyet. Nem kell 3szor sorba állni, ha levelet is, csomagot is fel szeretnék adni, plusz még csekket is befizetni. Vagy készpénzt felvenni a postaszámlámról.
Nem kell kis cetlin összeadogatni, ha 3-nál több csekket adok fel és a postáskisasszony nem opálosra kopott átlátszó műanyagvonalzóval tépi le a csekk nálam maradó, befizetést igazoló szelvényét.

Ezen kívül például ha erkölcsi bizonyítványra van szükségünk, személyigazolvány bemutatása mellett megrendelhetjük a postán, kifizetjük és a postás majd kihozza.
Ha az ember belép egy postára, egy állványon talál a reklám-anyagok mellett  bianco befizetési csekket, vagy például nyomtatványokat postai szolgáltatások megrendeléséhez. A posta vállalja például, hogy költözéskor a régi címünkre érkező leveleket, küldeményeket 1 évig utánunk küldi az új címünkre. Ez 15,-frankba kerül, viszont üdvözlő ajándékként kapunk egy kis dobozt teli vásárlási kedvezményekre jogosító kuponokkal, néhány előnyomtatott levelezőlappal, melyeket bérmentesítés nélkül feladhatunk és közölhejtük ismerőseinkkel az új címünket; kedvezményes helyi újságelőfizetéssel, a nevünkre előnyomtatott címkékkel stb.
Vagy pl. az állványon találunk nyomtatványt arra, hogy a posta visszatartsa az általunk megadott intervallumban a postánkat, pl. nyaralás idején. Választhatunk, hogy az utolsó utáni napon érte megyünk a postára vagy kikézbesítsék.
Figyelem: alapesetben a posták 12-14 óráig zárva vannak; akárcsak a legtöbb üzlet, ebédidőt tartanak. A nagyposták, (mint pl. Pesten a Keleti-pályaudvarnál) természetesen folyamatosan nyitva tartanak. De mint sok minden másról, a nyitva tartásról is tájékozódhatunk a posta honlapján...

...ahol még ezen kívül számos más kényelmi szolgáltatással ismerkedhetünk meg, de az egyik legjobb és legfinomabb: a postán előrecsomagolt svájci csokira csak ráírni a címzett nevét, az üzenetünket, jókívánságot, lezárni, mint a borítékot és már útjára is indíthatjuk a csokipostát. Születésnapra, vagy engesztelésül...
A levél- és csomagfedolgozó üzemek látogathatók, csoportonként körbevezetnek és bepillanthatunk a nagy gépezet kulisszái mögé.

U.i.: szombaton délelőtt is nyitva tartanak a postahivatalok és szombaton is kézbesítik a  leveleket (ha jól tudom, csomagot nem).