2019.12.09. 14:23

Változás szele az AHV-nál

Változás lép életbe 2020.január 1-től az állami nyugdíjjárulék (AHV) mértékét illetően:

  • az eddigi 4,2% helyett az AHV köteles jövedelmünk 4,35%-át fogják levonni a bérünkből; ezáltal a már megszokott totál 5,125% AHV/EO/IV járulék mértéke a bérlapon 5,275%-ra fog emelkedni
  • az állással nem rendelkező, de járulékköteles célcsoport éves járuléka 482-ről 496CHF-re fog emelkedni.

Bővebben itt találhattok.

2015.09.15. 15:53

Nyugdíj 2.0

A svájci 3 pilléres nyugdíjrendszer második oszlopáról még nem esett szó, ideje pótolni. Az 1. oszlop ugye az AHV, ami mindenkire nézve kötelező, a 3. oszlop pedig teljesen önkéntes dolog, ami Privatvorsorge vagy 3a és 3b Säule néven ismert.

BVG, 2. Säule vagy Pensionskasse néven szokás emlegetni ezt az intézményt. Legfontosabb ismérve, hogy csak az aktív munkavállalókat érinti, csak nekik kell/lehet fizetni. Munkanélkülieknek, háztartásbeli anyukáknak nemhogy nem muszáj, hanem nem is lehet fizetniük ezt a fajta járulékot. Annál is inkább, mert mindig a munkáltató vonja le a 2. sz. nyugdíjjárulék összegét és az általa választott magán-nyugdíjkasszába utalja és gyűjti a munkavállalótól levont járulékot. 

Ebből következik egy Magyarországon valószínűleg ismeretlen gyakorlat: a munkaviszony megszűnésével "visszük magunkkal" a befizetett járulékokat, az egyenlegünket. Ez kétféleképpen történhet:

  • ha kilépéskor már van új munkahelyünk, akkor logikusan az új munkaadó nyugdíjkasszájába kell átutaltatnunk az eddigi egyenlegünket (Ekkor kap a dolgozó egy formanyomtatványt, amiről fogalma sincs, hogy mi az, mit kell vele kezdeni és miért. Hát ezért.)
  • ha még nincsen új munkahelyünk, akkor egy pénzintézetnél, banknál kell nyitnunk egy köztes számlát, egy úgynevezett "Freizügigkeitskonto"-t, mivel a befizetett nyugdíjjárulékok, akárcsak Magyarországon, zároltak egy nyugdíjbiztosítási esemény bekövetkeztéig. (nyugdíjkorhatár elérése, rokkant-nyugdíjazás, haláleset, külföldre költözés, stb.)

Kinek kell fizetnie?

Igazából mindenkinek, aki dolgozik. A 17. születésnapunkat követő év január 1-től kezdődően a "fiataloknak" csak halál- és rokkantsági részt kell fizetni (pl. mondjuk 0,5%-ot), a 24. szülinapot követő január 1-től kezdődöen pedig elkezdődik a spórolós rész is, azaz a nyugdíjtőke felhalmozása (ismét csak példa: mondjuk további 7%).

A kiszámítása sem annyire egyszerű, mint a 2*2, de azért érthető. Az éves bruttó alapbérből levonásra kerül egy koordinációs összeg és csak az így kapott koordinált béren alkalmazzák ajárulék mértékét.

Kétváltozós lehet a képlet: egyrészt a munkáltató nem minden esetben vonja le ezt a koordinációs összeget, amire a törvény lehetőséget ad neki. Vagy van, aki kevesebbet von le, tehát "több bért hagy meg" a számítás alapjául. Ez a munkavállalónál ugyan több levonást eredményez, viszont végülis nagyobb tőkét halmoz így fel a dolgozó. A másik eltérés: munkáltatója és kasszája válogatja, hogy hány % a felhalmozás kulcsa.

Tovább finomítja a gyakorlatot, hogy van egy alsó és egy felső határ: aki a törvényben meghatározottnál "belépési küszöbnél" kevesebbet keres, azoknál nem számolgatják a filléreket, hanem egy egységes alsó határ után fizetnek, valamint hiába keres mondjuk valaki havi 1 milliót, a felső plafonnál nagyobb összeg nem lehet a számítás alapja, azaz aktuálisan kb. 84'600 frank jövedelem van biztosítva. Ez annál is inkább így van, mivel a munkáltatók is legalább ugyanannyit fizetnek hozzá a dolgozók számlájára. Az arány 1:1-től eltolódhat akár 1:2-ig is, szintén munkáltatója válogatja. (vagyis a munkáltató legalább annyit vagy többet fizet hozzá, mint amennyi a dolgozótól levont járulék)

A kiszámítás szerintem ennél behatóbban itt senkit nem érdekel: ha van konkrét kérdés, szívesen megpróbálok rá válaszolni.

További érdekességek:

  • a felhalmozott tőke egy meghatározott részét már a nyugdíjazás előtt kivehetjük, de csakis abban az esetben, ha saját tulajdonú ingatlant akarunk vásárolni. A kivett, azaz hiányzó összeget viszont apránként vissza kell fizetnünk: a nyugdíjkassza kiszámolja nekünk, hogy mennyivel magasabb havi járulékot kell fizetnünk ezután, hogy be tudjuk tömni nyugdíjazásig a keletkezett lyukat. Olyan, mintha mi magunk adnánk kölcsönt házvásárlásra magunknak, amit utána a saját számlánkra vissza kell csepegtetni
  • nyugdíjazáskor a nekünk járó összeg egy részét kérhetjük egyösszegben, a többit havi nyugdíjként
  • ha Svájcból egy EU tagországba megyünk, a befizetett összeg szintén egy Freizügigkeitskonto-n marad, mig az ember el nem éri a nyugdíjkorhatárt és bele nem számítják a nyugdíja megállapításánál.
  • ha nem EU országba távozik az ember, akkor viheti magával a pénzt
  • ha valaki kevésnek érzi a befizetett összeget, saját maga is eszközölhet befizetéseket, bizonyos összeghatárig.

(még talán folytatom)

2014.02.21. 10:10

Egy kis AHV számtan

A svájci 3 oszlopos nyugdíjrendszer 1. számú pillére, szokás állami nyugdíjnak is hívni, tekinteni. Ő az AHV. A rövidítés jelentése: Alters- und Hinterlassenenversicherung. Nagyon magyarul: öregségi- és halálesetkor a hátrahagyott családról gondoskodó biztosítás.

Célja a létfentartás biztosítása a keletkező jogosultságkor, tehát egy alap, hogy ne halj éhen.

Kinek kell AHV-járulékot fizetnie?

  • munkavállalóknak 18, még nem dolgozóknak is legkésőbb 21 éves kortól. (tehát pl. egyetemistáknak is kell fizetni, akkor is, ha nincs keresetük)
  • férfiaknak 65, nőknek 64 éves korig kötelező fizetni
  • a jövedelempótló kifizetésekből levonásra kerül, akárcsak a munkabérből, így pl. az anyasági segélyből is vonják az AHV-t
  • háziasszony, főállású anya, illetve ezek férfi-megfelelője mentesül a fizetési kötelezettség alól, ha a munkavállaló házastárs az évi minimum járulék legalább kétszeresét rója le (jelenleg évi 900 frank körüli járulékbefizetést jelent). Tehát ha apunak van egy átlag fizetése, és anya otthon ül, akkor anyának nem kell külön fizetnie, mégis biztosítva van. Ha saját jogán egész életében nem fizet be egy fillért sem, akkor is szerez jogosultságot és amikor 64 éves lesz, kap is majd AHV-nyugdíjat.

Mennyi a járulék összege?

  • jelenlegi összege: az ún. "AHV-köteles jövedelem" aktuálisan 4,8%-a. Nem feltétlenül a teljes jövedelemből vonják, ezért is létezik a fogalom: "AHV-köteles jövedelem". Ebbe nem számít bele a táppénz, a családi pótlék például.
  • Mivel a járulékkötelesek köre megegyezik még két másik társadalombiztosítási elemével, ezért ezeket egyben szokás emlegetni és a fizetési kimutatáson is gyakran egy összegben van levonva, közösen: AHV/IV/EO, ennek totál mértéke jelenleg 5,15%.
  • az illetékes hivatalnál bármikor kérhetünk számlakivonatot, ha tájékozódni szeretnénk a befizetéseinkről. Itt is előfordul itt-ott, néha-néha, hogy egy-egy cég ugyan levonta a dolgozótól a járulékot, de nem fizette be.

És ez mennyi nyugdíjat jelent majd...?

  • az AHV nyugdíj mértéke változik, pontosabban mondjuk "halad a korral", jelenleg min. 1'170, max. 2'340 frank egyéni nyugdíj, de egy házaspár AHV nyugdíja összesen nem haladhatja meg -jelenleg- a 3'510 frankot (=Plafonierung). Igen, ez azt jelenti, hogy hiába lennének jogosultak mindketten a 2'340-re, nem fognak ketten együtt 4'680 frankot kapni, hanem csak 3'510-et.
  • A nyugdíjszámítás alapja az ún. "Skala 44", vagyis egy 44-es lista/skála. (a 44 arra utal, hogy optimális esetben az ember 44 évig fizeti a járulékot)
  • A nyugdíj összege alapvetően 3 dologtól függ: a járulékfizetés éveinek számától (=Beitragsjahren), a befizetett éves, átlagos járulék (=jährlicher durchschnittlischer Beitrag)+ jóváírások mértékétől (Gutschriften).
  • A járulékfizetés éveinek száma egyértelmű, hogy mit jelent: hány évet dolgoztál és fizettél AHV-t.
  • A jóváírásoknak két fajtája van: gyermekek után járó (Erziehungsgutschriften) illetve gondozásra szoruló -felnőtt korú- után járó (Betreuungsgutschriften) jóváírásokról van szó.
    Gyermekek után jelenleg 16 jogosultsági évre, évi 42'120 franknyi jóváírást kapunk (mintha be lett volna fizetve ennyi...). Nem gyermekenként jár, hanem évenként, amikor 16 éven aluli "gyerekünk van vagy volt". (Orgonasíp-sémájú gyermekszületésnél tehát az első gyermek születésétől a legfiatalabb gyermek 16 éves koráig jár a jóváírás. Ikreknél csak szimplán 16 évig. Ami nagyon valószínűtlen, de csak a példa kedvéért: ha pl. egy lány szül 16 éves korában, aztán 33 évesen még egy gyereket és a második gyerek akkor születik, amikor az első "16 éve" már leketyegett, akkor fejenként jár a 16 évnyi jóváírás, azaz 32x42'120 frankot kapunk hálául a gyereknevelésért.)
    A két jóváírás között annyi a lényeges különbség, hogy a gyerekszületés miatti jogosultságot nem kell külön bejelenteni, de ha valakit gondozunk, az azért járó jóváírást be kell jelenteni és igazolni is kell.
  • A számítás módja (nagyjából): a befizetések+jóváírások összegét elosztják a befizetés éveinek számával, tehát kiszámítják, hogy átlagosan mennyit fizetett az ember évente. Ezt a számot kikeresik a Skala 44 bal oldali oszlopából, majd az azonos sorban lévő jobboldali összeg lesz a havi AHV-nyugdíj összege.
  • Ha úgy jönne ki a lépés, hogy nyugdíjkorhatár elérésekor még tanuló korú gyermekünk van, akkor az alap nyugdíj mellé jár gyermek-nyugdíjpótlék, azaz Kinderrente. Ennek összege ugyanabban a sorban található a táblázatban, még egy-két oszloppal jobbra.

Érdekes eltérések a magyar rendszertől:

  • az ún. "Splitting". Alapvetően két esetben történik meg: ha a házastársak elválnak vagy amikor mindketten (a fiatalabb házastárs is) elérik a nyugdíjkorhatárt. És hogy mi a splitting? Hasítás.  A splitting alkalmazásakor elfelezik mindkét házastárs számláján lévő egyenleget és az gazdát cserél: a nő megkapja a számlájára a férfi számlaegyenlege felét és fordítva. Ez több dolgot is jelent:
    • váláskor az a nő, aki egy percet sem dolgozott és fizetett be, nagyon jól jár
    • a gyermekek után járó jóváírásokat is érinti a splitting, tehát nem csak a nőnek járnak "évek" a szülés miatt, mint Magyarországon, hanem a házasság évei alatt keletkezett jóváírás fele az apát illeti meg. (a válás utáni évekre nyilván az a szülő kapja csak tovább a jóváírásokat, akinél a gyerek marad)
    • ha nem válás miatt történik a splitting, hanem azért, mert a fiatalabb házastárs is eléri a nyugdíj-korhatárt, újraszámítják mindkettejük nyugdíját. A splitting és a 3'510-es felső határ miatt gyakran előfordul, hogy a már nyugdíjazott fél nyugdíja kevesebb lesz attól a naptól fogva, hogy a házastársa is nyugdíjas lett.
    • válás után az a szülő(fél), aki elhagyja az országot, elveszíti jogát a gyermek után járó jóváírásra.
  • ha valaki eléri a nyugdíjkorhatárt, de továbbra is dolgozik, tovább kell fizetnie az AHV-járulékot, de havi 1'400 frank bevétele járulékmentes. Értelemszerűen: ha nyugdíjasként havi 2'000-et keres, akkor csak a 600 frankból vonják a 4,8%-ot. Ha több munkáltatónál is dolgozik pl. részmunkaidőben, akkor minden egyes bérére alkalmazhatja az 1'400 frank járulékmentességet.
  • Van két lehetőség a nyugdíj igénylést illetően: igényelhetjük 1 vagy max. 2 évvel korábban, mielőtt elértük volna a nyugdíj-korhatárt, viszont ez évenként 6,5% nyugdíjcsökkentést eredményez. (tehát a táblázat alapján kiszámított összegből levonnak 13%-ot, és az lesz a havi nyugdíja, ha már 63 évesen nyugdíjba szeretne vonulni egy férfi) Valamint továbbra is kell fizetni a járulékot a valós nyugdíj-korhatár eléréséig.
  • Illetve létezik ennek az ellentetje: kitolhatjuk a nyugdíj igénylését, max 5 évvel. Ennek jutalom a jutalma: 1 évnyi halogatást 5,2%-kal, 2 évnyi halogatást már 10,7%-kal, 3 évet 17,1%-kal, 4 évet 24%-kal és végül 5 évet 31,5%-kal hálálnak meg, ennyivel lesz több a kiszámított nyugdíj, ha nem 64, hanem csak 66, 67, 68 stb. évesen megyünk nyugdíjba.
  • Az AHV-nyugdíj is adóköteles jövedelem, rendes adóbevallást kell benyújtani és SZJA-t kell fizetni utána.
  • Most hirtelen ennyi jutott eszembe, ha kérdés van, vagy valamit kifelejtettem, írj.
süti beállítások módosítása