Találtam egy elég jó kis oldalt, ahol össze vannak szedve a megszerezhető autóvezetői-engedélyek kategóriái, feltételei (általában).

Lényeges különbség a magyar szokáshoz képest, hogy míg otthon a normál szgk-jogsival vezethetsz kismotort (125cm3-ig), itt nem ennyire egyszerű a helyzet, hanem pluszban el kell végezni egy 2x4 órás gyakorlati tanfolyamot (vizsga nincs) és kiállítanak egy új jogosítványt ezzel a plusz kategóriával együtt.

Korábban a közlekedési főfelügyeletek megyei honlapjain ingyenes szolgáltatásként napi 3 rendszámot le lehetett kérdezni, ha meg szerettük volna tudni, hogy ki a tulaj. Nem minden megyében működött ez a rendszer, de legalább ingyen.

Ezentúl ez a szolgáltatás az eautoindex.ch oldalon érhető el, megszűnt a napi limit, viszont cserébe természetesen fizetőssé vált a nyomozás: darabonként 1 frankért lehet kinyomozni, hogy melyik rendszám kihez tartozik. Alul, a kantonok címerénél lehet megyét választani. Gondolom, ezt is széthasználta az egyszeri ember és bizonyára nem is csak játszadozásból, hanem minden szarért feljelentgették egymást az autótulajok.

Másik érdekesség, amit a héten tudtam meg, tehát friss az infó: ha valaki idejön Svájcba dolgozni, de még megtartja a magyarországi lakcímét is, akkor nem kötelező a bizonyos idő elteltével svájci rendszámra cserélnie a magyart és vámkezeltetni az autót, elég, ha a határon kér egy lepecsételt papírt a vámosoktól, aminek az a neve, hogy Bewilligung ein unverzolltes Fahrzeug zu verwenden azaz "Engedély nem vámkezelt autó használatára". Kell hozzá útlevél, tartózkodási engedély és az autó papírjai, valamint 25 frank.

Ez az engedély két évre szól, a két év letelte után vámkezeltetni kell az autót és hivatalosan "behozni", vagy el kell dönteni, hogy mit akarunk, megvan-e még az autó egyátalán, stb.

A másik régi hír, ami újfent megerősítést nyert: maximum 12 hónapig vezethet autót Svájcban egy külföldi, mielőtt lejár a 12 hónap, ideje elintézni a svájci jogsit.

Még az autózás kategóriához tartozik, csak kifelejtettem: Svájcban kötelező megállni a gyalogátkelőhelyek előtt és elsőbbséget adni a gyalogosoknak.

Persze a gyalogosok ezt tudják és már alig néznek utána, hogy vajon tényleg meglátta-e őt a sofőr és tényleg meg is tud-e állni a zebra előtt...gyakran megesik például, hogy a szembe jövő autó, teherautó kitakarja a mögötte történő eseményeket, vagyis hogy egy gyalogos baloldalon már lelépett a járdáról és a szemben lévő autók már állnak és elsőbbséget adnak neki; mi meg még csak épp akkor érünk oda, halad el a látást akadályozó autó mellettünk...és gyorsan kell fékezni, mert a gyalogos már a mi térfelünkre ért...

Legyünk óvatosak, gyalogosként is, sofőrként is.

Városban a villamosnak, egyéb utakon a PostAutonak mindig elsőbbsége van.

Sofőrként figyeljünk a biciklisekre nagyon: akkor is mi leszünk a hunyók, ha mondjuk elvileg a biciklis tehet a balesetről... Ez így van.

Tegnap megint úton voltunk és eszembe jutott, ami már régóta.

Magyarországon egyrészt magam sem vezettem gyakran, másrészt utasként sem annyira, de hát a honi helyzetet mindenki ismeri. Svájcban viszont van egy-két népi játék, melyeket a sofőrök az utakon űznek.

1. A legfontosabb: Svájcban általában azt gondolják a sofőrök, hogy ha indexelnek, akkor az azt jelenti, hogy máris jöhetnek; máris sávot válthatnak, utat!helyet! - jövök; lassítsál Te barom, nem látod, hogy indexeltem? - satöbbi. Szóval ne várjuk el itt, hogy a sofőr előbb néz, aztán indexel, sőt, hogy utána is néz, hogy tényleg szabad-e a pálya... sajnos számítani kell tényleg arra, hogy aki indexel, az szinte rögtön ki is vág elénk.

1.a.: főleg, ha pl. autópályán jobb oldalt egy kamion araszol, utána egy személyautó; mi pedig a bal sávban nagyjából megközelítjük ezt a kombót. Tuti, hogy kirakja az indexet és ki  fog elénk jönni, még akkor is, ha bennünket erős fékezésre kényszerít ezzel és még ha utánunk üres is a bal sáv. Ez valami pszichoszomatikus dolog lehet.

2. Szintén autópálya: a felhajtók. Általában ugye az a szokás, hogy az autópályán haladók a felhajtók magasságában, ha van rá gond nélkül lehetőség, akkor kimennek balra, hogy a többiek, akik felhajtanak, be tudjanak sorolni. Tegyünk is így, jó szokás ez.
DE: pl. Aargau(AG) és Zürich(ZH) kantonokban, illetve ezen kantonok lakói ezt az íratlan szabályt kissé átírták. Ők ugyanis az autópályára felhajtás után rögtön a második szempillanatban úgyis a bal sávot fogják választani. Ők a jobb sávot is a leállósáv részének tekintik, ott nem közlekednek, az csak a bénáké. Tehát gyakorlatilag maradhatunk mi jobb oldalt, ők úgyis csak áthajtanak rajtunk a jobb oldali sávon. Természetesen az előbb említett indexelési+sávváltási módszerrel: tehát a felhajtósávban indexelnek ÉS RÖGTÖN JÖNNEK, majd indexelnek ÉS RÖGTÖN ÁTVÁLTANAK BALRA. Ez a tünetegyüttes szintén gondot okoz mind a háziorvosoknak, mind a kutatóknak...még nem találták fel az ellenszerét, illetve az ismert terápiák egyike sem bizonyult eddig hatásosnak.

2.a: Általában elmondható, hogy mindenki a bal sávban akar autózni; inkább ott tolongnak, fékezgetnek, dugóban is, minthogy a jobb oldalon. Mintha valami szégyenpad lenne a jobbsáv, vagy nem tudom. Mert a bal az érzésre gyorsabb. Mi viszont jobbról húzunk el az idióták mellett...
Jobbról előzni szigorúan tilos, Svájcban is, de felzárkózni, azaz az üres jobb sávban utólérni az előttünk haladót szabad. Csak előzni nem.

3. Szintén a gyógyíthatatlan betegségek közé tartozik és szintén leginkább autópályán, hogy aki utánunk halad, képes akár élete kockáztatásával is megelőzni bennünket, és a 200 méterre lévő következő lehajtónál elhagyni az autópályát. Akkor is, ha közel s távol csak mi és ő utazunk az autópályán. Ez előfordul néha lakott területen belül is: mint az őrült, megelőz bennünket, csak hogy két méterrel odébb bekanyarodjon jobbra.

4. Svájcban autópályán 120 km/h a megengedett sebesség tábla nélkül. Ahol meg van tábla, ott meg annyi, ezt tudjuk. Vegyük észre azt a gyakori esetet, hogy pl. aki a 100-as korlátozásnál megelőz bennünket 110-zel, az a korlátozás feloldása után is 110-zel fog autózni, vagyis csak az utunkban áll, mikor mi felvesszük újra a 120-as utazósebességet. Vagyis ott, ahol nem szabad, ott gyorsanhajt, ahol meg hajthatna 120-szal, ott meg csiga.

5. Körforgalom. Nagyon sok forgalmas kereszteződésben működik már évtizedek óta körforgalom. Alaptétel, hogy Aargau(AG) és Bern(BE) kanton sofőreinek fogalmuk sincsen a kétsávos körforgalom lelkivilágáról. Tehát számítsunk rá, hogy ők előttünk fognak szerencsétlenkedni, biztos, hogy rossz sávot fognak választani, valamint hogy választásuk súlya és következménye csak túl későn fog tudatosulni bennük, VISZONT VÁRATLANUL HAMAR KORRIGÁLNAK; azaz satufékre legyen felkészülve jobbunk.
Kétsávos körforgalom belső dinamikájának megismeréséhez ajánlom az előre kitáblázott iránymutató transzparenseket, illetve egy egyszerű szabály: csak akkor soroljunk be a bal sávba, ha a.) a legutolsó kihajtónál kívánjuk elhagyni a körforgalmat b.) ha -eltévedtünk és- meg akarunk fordulni (tehát ugyanott akarunk majd lehajtani, ahol most felhajtunk)

6. Ha közlekedünk, akkor előbb-utóbb valahol valószínűleg parkolni is fogunk. Bevásárlóközpontokban -itt is- meglátszik az emberek lustasága: mindenki a bejárathoz legközelebb akar parkolni, nagyon sokan képesek inkább akár 10 percig is járó motorral várni a parkoló közlekedősávjában arra, hogy a kiszemelt parkolóhelyen még épp a bepakolással foglalatoskodó másik befejezze a berámolást, visszavigye a bevásárlókocsit és végre felszabaduljon a parkolóhely.

6.a.: Egyéb helyeken általában jól pozícionált parkolóházakban hagyhatjuk az autónkat, illetve nagyon elterjedt az úgynevezett Kékzóna, azaz kék színnel előre megrajzolt keretekben parkolhatunk az utcán, ne felejtsük el azonban kitenni a szélvédő mögé a kék parkolótáblát, amin szigorúan be kell állítani megérkezésünk időpontját. Törvényileg a kék zónában 1 órát parkolhatunk, és ha pl. 11 óra 10-kor érkeztünk meg, akkor a parkolótáblát beállíthatjuk 11:30-ra, így 12:30-ig parkolhatunk ott. Ezen mozzanat elmulasztása gyakorlatilag felér a tilosban parkolásal; amit itt -is- nagyon szigorúan vesznek. A tábla hátulján további útmutatót olvashatunk a szabályokról, pl. ha jól tudom, a kék zóna szabályai 18:00 óráig érvényesek, utána 1 óránál hosszabb időt is parkolhatunk és talán tábla sem kell...nézzen utána, akinek kell. A kék zóna egyébként annyira elterjedt és bevett dolog, hogy ha pl. új autót veszünk kereskedőtől, ez a kék táblácska ugyanúgy az alaptartozék része, mint az elakadásjelző 3szög vagy a forgalmi. Minden kocsiban van, kell lennie.

7. Svájcban a másik sofőr közlekedési stílusát kritizáló, egyéb országokban hagyományos egyezményes jelek tilosak. Nem "nem való, nem szabad", stb. hanem akár fel is jelentkethen miatta, tehát kerüljük.
Ezek pedig: ujjal, kézzel, egyébbel mutogatás, villantás, autópályán pl. bal oldali sávban rámászni a másikra és balra indexelni, felszólítva az előttünk araszolót arra, hogy húzódjon le jobbra, meg hasolnók. Tényleg feljelenthetnek érte, szóval kerüljük.

8. Rendőrség: általában nagyon jószívűek és megbocsátóak; ha közúti ellenőrzés alkalmával valamit nehezményeznek, vagy akár gyorshajtásért állítanak meg, mutassunk bűnbánatot. Megbánással, belátással és elnézéskéréssel, esetleg némi fogadkozással, hogy mi aztán soha többé nem teszünk ilyet, sokszor fájdalommentesen meg lehet úszni kényes szitut is. Ha nekünk áll feljebb, akkor ők is bekeményítenek. Szóval ne reklamáljunk, megvesztegetés meg még csak véletlenül se jusson eszünkbe.
Ha megállítanak, ablakot leengedni és a belső viágítást felkapcsolni, hogy lássák a kezünket, meg hogy mi történik a járműben. Lassú mozdulatokkal nyúlni az igazolványokért. Sokkal nyugodtabban fognak velünk bánni.

9. Svájcban nincsenek az autópálya mentén kilométerjelzők. Az autópályákat jelző táblák zöldek, az autópálya sorszáma piros alapon fehér síkidomba írva; az autóutak (sima főút) kék színű táblával vannak jelölve. (Fotó: Közlekedési Múzeum Luzern; balra fent látható egy előjelző tábla a kétsávos körforgalomhoz, a benzinkút jele mellett)

10. Végül egy új hír: a Közép-Svájcból (Härkingen-Hägendorf felől) Basel felé vezető autópályán üzembe helyezték Svájc első ún. section controll-ját. Ez azt jelenti, hogy a Belchen Tunnel (alagút) előtt és után mérőkapukat szereltek fel és a szerkezet méri, hogy mennyi idő alatt teszi meg az ember az adott távot. Ha túl kevés időt regisztrál, akkor szerinte túl gyorsan hajtottunk és fáradhatunk a kasszához. (Hasonló "fizetőkapu" gúnynévvel illetett szakasz-időmérő kapukat találhatunk újabban Ausztriában is, illetve Olaszországban van nagy divatja: az autópálya ugyanis úgy működik Olaszországban, hogy felhajtáskor jegyet húzol az automatából, lehajtásnál bedugod a jegyedet és fizetsz. Ha az automata szintén túl kevésnek találja a jegyeden regisztrált időpont óta a lehajtásig eltelt időt, vagyis gyorsan hajtottál, akkor az autópálya-használati díj mellé büntetést is fizetsz rögtön.)

Balesetmentes közlekedést!

Láttam a statisztikában, hogy valaki a "mennyibe kerül a svájci autópálya-matrica" keresőkifejezéssel jutott el a blogomra.
Nos, a matrica ára 40,- CHF. Egyetlen egy fajta matrica létezik, ez a 40 frankos; nincs heti, havi, négynapos, 39 napos...
Ez a matrica ennyiért azt tudja, hogy az 1790 km-nyi autópálya-hálózaton, beleértve az összes közúti alagutat, valamint az összes további közúti-úthálózaton egy évig autózhat az ember.
Ez a matrica már kb. 20 éve ugyanennyibe kerül. Kis összehasonlítás: például Ausztriában 7,90 euró azaz kb. 10 CHF a 10 napos matrica. De külön kb. 7-8 eurót kell fizetni, ha útközben az Arlberg alagúton kell áthajtanod, vagy a Grazot elkerülő (pontosabban a város alatt húzódó) alagúton. A zalai határtól lejutni a horvát tengerpartra egyszer, csak oda, vagy szintén egy út mondjuk Dijonból Marseilles-ig még talán a svájci éves matrica áránál is több...

A matrica meglétét a határon beutazáskor szemrevételezéssel gyakran ellenőrzik. Ha nincsen, a határon meg lehet vásárolni, vagy már a határ előtt bármely szomszédos országban. Illetve én is szívesen küldök elővételben, ha valakinek szüksége van rá.
További érdekességek a közlekedésről később...
 

Már érintettem a téma egyik részét, azaz hogy mi a teendőnk a jogosítványunkkal, ha ki-bevándorlunk Svájcba. További információ jogosítvánnyal kapcsolatosan: führerausweise.ch
Most essék néhány szó az autórólkörül.

Egy svájci autórendszám betűjele nem tetszőleges, nem véletlenszerű, hanem annak a kantonnak a kétbetűs rövidítése, ahol a járművet üzemeltető lakik; ahol a jármű be van jegyezve. (lásd jobboldali lista a kantonokról) Svájcban a forgalmi rendszám a tulajdonoshoz tartozik, nem az autóhoz. Ha tehát eladjuk az autónkat, a rendszámot megtartjuk és az új autónkat ezzel a régi rendszámmal jelentjük be, illetve ha nem veszünk a régi helyett másik autót, akkor leadjuk. Létezik néhány kivételes eset, amikor a rendszám gazdát cserélhet, de ezek tényleg kivételek. (válás, cég megszűnése, stb.)

Néhány példa: ez a 3 rendszám hátsó rendszám: egyrészt, mert csak hátsó rendszám lehet "magas" , tehát nem egy csík, hanem többsoros, valamint a hátsó rendszámokon szerepel Svájc és az illető kanton címere: előbbi baloldalt, utóbbi jobboldalt.

És szintén egy hátsó rendszám, de egysoros: ezen is látszik, hogy a címerek miatt hátsó rendszám.

A következő viszont egy frontoldali rendszám Fribourg kantonból, látható, hogy elöl egyszerűen csak a betű- és számjel szerepel, címerek nélkül. További részletezés a wikipedián is található.

Ha a gépjármű gazdája másik kantonba költözik, az eddigi rendszámot le kell adnia és az új lakhelye szerinti kantonban új rendszámot kell igényelnie autójához. Kantonon belüli költözésre bejelentési kötelezettség vonatkozik, meg kell adnunk az új lakcímünket és új forgalmit állítanak ki az autóra, mivel a forgalmin (Fahrzeugausweis) szerepel a tulajdonos lakcíme is.

A rendszám szorosan összefügg a kötelező-biztosítással: amikor autót  (vagy motort) vásárolunk, először meg kell kötnünk a kötelezőt, a biztosító lejelenti ezt a hivatalnak (illetve mi is kapunk persze írást a biztosítás megkötéséről) és csak ezután mehetünk az autót a nevünkre íratni, illetve ha először vásárolunk autót, akkor egyátalán egy rendszámot igényelni.

Az interneten elérhető egy központi adattár, melyhez néhány kanton csatlakozott: itt beírhatunk egy rendszámot és a rendszer kiköpi, hogy ki a rendszám tulajdonosa. (ha jól tudom, napi 3 rendszám lekérdezése engedélyezett) BAsel-Land rendszámairól itt lehet felvilágosulni.

Érdekesség, hogy előfordulhat, hogy pl. ugyanaz a rendszáma egy autónak és egy motornak. De ezesetben központilag nyilván van tartva, hogy az egyik motor, a másik autó. A hivatal honlapján megtalálhatjuk azt is, hogy egyátalán milyen rendszámtáblák használatosak Svájcban és melyik mennyibe kerül igényléskor.

További érdekesség, hogy ha egy tulajdonos több autóval rendelkezik, két autóra (azaz két autónként) kérhet úgynevezett Wechselnummer-t, vagyis cserélhető rendszámot. Ez azt jelenti, hogy egyszerre csak az egyik autóval furikázhat, a másik autóján ez idő alatt nincsen rendszám és nem vehet részt a közlekedésben.
Figyelem! Rendszám nélkül közterületen tilos parkolni! Rendszám nélkül csak saját vagy bérelt garázsban, mélygarázsban illetve a saját kertünkben (vagy a szomszéd kertjében, ha megengedi...) parkolhatunk.
A cserélhető rendszám praktikus, mert nem kell két autó után adót fizetni, csak a nagyobb köbcentis után plusz 50,- frankot. Kötelező biztosítást természetesen mindkettő után fizetni kell.
Rendszámunkat szüneteltethetjük is, azaz beadhatjuk, mint a kabátot a ruhatárba. Ha pl. valaki fél vezetni télen akkor leadja a rendszámot és spórolhat is így, hiszen addig nem kell fizetni a kocsi után. Aztán tavasszal újra ki lehet kérni a rendszámunkat.
Lehetőség van Svájcban is kívánság-rendszám vásárlására, horribilis összegekért.

És a hivatalként emlegetett intézményről: MFK, azaz Motorfahrzeugkontrolle, nevezik Strassenverkehrsamt-nak is, érthetően tehát ez a Közlekedési Főfelügyelet. Kantononként működik és az összes hivatalok egy szövetségbe tömörülnek, ez az asa. Itt lehet intézni minden közlekedéssel kapcsolatos ügyet, nem a rendőrségen. Jogsi, rendszám, ellopták, elveszett, újat kérek, stb.
Jogosítványhoz nem kell orvosi, csak szemorvosi vizsgálat és nem kell 5-10 évente megújítani, csak valamikor 60 vagy 65 éves kor felett szükséges újabb eü vizsgálat.

(ha még eszembe jut valami, vagy van kérdésetek, kiegészítem)

Ha valaki huzamosabb ideig Svájcban él, a jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy (a lakcímbejelentéstől, tehát a hivatalos itt tartózkodástól számítva) legfeljebb 1 évig  érvényes Svájcban a külföldi, így a magyar autóvezetői engedély. Le kell cseréltetni svájci jogosítványra. Erre a cserére maximum 3 évünk van. Tehát vezetni csak egy évig lehet a magyar jogosítvánnyal, de a lecserélésére van plusz 1-2 évünk.

Cseréhez ki kell tölteni egy nyomtatványt (bármely rendőrörsön illetve a közlekedési felügyelet ügyfélszolgálati irodáiban elérhető, vagy az internetről letölthető), a nyomtatvánnyal együtt el kell menni egy optikushoz vagy szemorvoshoz és bemondjuk a jelszót: vezetői engedély. Az optikus megcsinálja velünk a szemvizsgálatot és ráírja a nyomtatványra az eredményt. Egyes kantonok, melyek "különben és egyenlőbbek" a többi kantonnál, mint pl. Zürich, lehetséges, hogy nemcsak látás-, hanem hallásvizsgálatot is kérnek.

Első azaz új vezetői engedély igénylésénél személyesen kell beadni a nyomtatványt, a Közlekedési Felügyeletnél (Motorfahrzeugkontrolle vagy Strassenverkehrsamt) 2 egyforma igazolványképpel, a külföldi igazolványunkkal és a magyar jogosítványunkkal. Kb. 30,-frankba kerül az ügyintézés, a magyar jogsit bevonják és elküldik Magyarországra; soha nem látjuk viszont többé. Praktikus és/vagy nosztalgikus okokból aki szükségét érzi, szkennelje be vagy készítsen fénymásolatot róla. Az új jogosítványunkat a külföldi igazolvánnyal azonos névre állítják ki. (ezt az épp házasulandó vagy friss házas nők miatt mondom)

Az új, svájci jogsinkat postán kapjuk kézhez. Érdekesség, hogy korlátlan ideig érvényes és nem kell se meghosszabbítgatni, sem 5 évenként orvoshoz menni ezért. Megkaptad, kész, vezetsz. Ha bajt csinálsz, elővesznek, de nagyon.
Lakcímváltozáskor nem kell újat csináltatni, de bejelentési kötelezettség érvényes.

Ha valaki hivatásos jogosítvánnyal rendelkezik és Svájcban is hivatásos sofőrként szeretne dolgozni, akkor rögtön le kell cseréltetnie a jogosítványát, nem vezethet 1 évig a magyarral, mint az úrvezetők.