Évek óta nem frissítettem ezt a blogot, így nagyon meglepett, hogy még mindig mennyien olvassák.
Elnézést kérek mindenkitől, akinek esetleg nem válaszoltam a kommentjére: rá se néztem a blogra évek óta.
Bocs.

Nem, nem a Covid -teszt és nem is örömteli negatív.

Ott tartunk 2022-ben, hogy ki kell vennem a számlámról pénzt és begyömöszölöm a matracba inkább, mert eljött az az idő, hogy a folyószámlán (is) tartott pénzre, ami tisztességes adózott jövedelemből jött össze, bizonyos összeghatár fölött negatív kamatot számít fel a bank.

Tehát megsarcolják a saját pénzem a saját számlámon, pedig még havi számlavezetési díjat is fizetek. És használják a pénzemet.

Jó dolog ez a Svájc, de azért szarjanak sünt.

Ez egy régi bejegyzés, kicsit aktualizáltam.

Következzék a következő, aki következik...kérem a következőt!

Svájcban nincsen állami társadalombiztosítás, TB. 
Magán társadalom-biztosítók vannak és kötelezően választanunk kell egy Krankenkassét magunknak, ha már van svájci lakhelyünk. Nem a munkáltató vonja le és utalja át a fizetésünkből a TB-t, hanem mi magunk tesszük meg ezt. 

Kötelező alapbiztosítás (Grundversicherung)
Bármelyik biztosítótársaság mellett döntünk, választanunk kell, mennyi saját éves hozzájárulást (franchise) akarunk/tudunk bevállalni, mi számunkra az ideális.
A franchise lehet pl. 500, 1000, 1500 frank, a maximális választható érték évi 2'500,-CHF. Ez azt jelenti, hogy az egész éves összes orvosi költségeket, orvos által felírt gyógyszereket, kezeléseket eddig a választott (vagy inkább vállalt) összeghatárig saját zsebből fizetjük.

Azaz... nem, nem ilyen szép az élet.
Ha már annyit betegeskedtünk ezévben, hogy elértük a franchise értékhatárát, a további számlákból még mindig 10%-ot nekünk kell fizetni, összesen évi 700 frankig.

Még egy befolyásoló tényező van: hogy milyen biztosítási variációt választunk. Az egyik véglet, hogy elmehetünk csak úgy bármikor bármelyik orvoshoz és innen haladunk afelé a variáció felé, hogy előbb fel kell hívni az ingyenes TeleDoktorukat és ő megmondja, hogy mi legyen, kell-e egyátalán orvoshoz mennünk. Ezek a biztosítási variációk:

• szabad orvos választás, vagy
• minden esetben a háziorvost kell először felkeresnünk, és ő irányít át szakorvoshoz vagy
• a Tb-kasszánk szerződéses partnerét, egy egészséghézat kell felkeresnünk, vagy
• előbb a Teledoktorral kell beszélnünk.

Minél inkább kötöttebb variációt (és nagyobb franchise-t) választunk, annál kevesebb lesz a TB havidíjunk. Ne ijedjünk meg, ez nem azt jelenti, hogy ha valaki rosszul lesz és leáll a szíve, akkor telefonon át kell vitatkozni egy bürokratával...mert sürgős esetben persze az ember mentőt hív.

Ez az alaphelyzet és érdemes alaposan mérlegelni a választást szerződéskötés előtt. 
Ha például nem szoktunk betegek lenni és fiatalok vagyunk, nem szeretünk orvoshoz járni, csak ha már visznek, érdemes bevállalni a legnagyobb önrészt, mivel így csökkenthetjük a havidíjat. Amennyit meg egy átlag ember esetleg orvoshoz jár, azt a legalacsonyabb franchise (és legmagasabb havidíj) mellett is saját zsebből kellene fizetnünk. Vagy például ha amúgy is rögtön a háziorvosunkat keresnénk fel bármi bajjal, akkor nem muszáj a szabad orvos választás luxusát feleslegesen finanszíroznunk, jó a háziorvos-variánst választani és fizetni:

Példa:
Orvoshoz kell mennünk januárban: 100,-frankot fizetünk. Orvoshoz kell mennünk májusban: 250,-frankot fizetünk. Aztán szeptemberben kórházba kerülünk, ami mondjuk 3000,-frankba kerül. Mivel ebben az évben már saját zsebből álltuk a 100+250,-frankos orvosi számlákat, a kórházi költségekből 2.650,-frankot kell már csak megfizetnünk. Ezzel már elértük és megfizettük a franchise mértékét. Az év további részében az orvosi költségekből 10%-ot kell még megfizetnünk, felnőttek esetében max. évi 700, gyermekek esetében 300 frank határig.

Minden évben november 30-ig mondhatjuk fel a meglévő szerződésünket, (30 nap felmondási idő), lehetőleg ajánlott levélben, és választhatunk a következő év januárjától új biztosítót, új szerződést. Akárcsak Magyarországon a kötelező biztosításnál. Ugyanaz az értelme is: sajnos évről évre növekszik a havidíj, így ha akarjuk, évről évre vadászhatunk a legolcsóbb variánsra. Vagy nem és maradunk ott, ahol vagyunk.

Kiegészítő biztosítások (Zusatzversicherungen)
Ez már a betegbiztosítás szabadprogram része. Nem kötelező, de ha mégis szeretnénk, nem is muszáj ugyanannál a biztosítónál kötni, ahol az alapbiztosításunk van. A neve is mutatja: kiegészítő, azaz kiegészíti az alapellátást. Nagyon sok ajánlat és modul választható - kinek mi a fontos. Ilyenek vannak a pakliban, amiből húzhatunk: jogi képviselet, szemüveg-, fitness-, alternatív gyógyászati hozzájárulás, tömegszállás helyett privát szoba a kórházban, utasbiztosítás, mentőakciók finanszírozása, satöbbi satöbbi.

Minden évben szeptember 30-ig, három hónapos felmondási idő mellett bontható fel ez a szerződés és így választhatunk másik biztosítónál másik kiegészítő biztosításokat.
Figyelem: az alapbiztosítás kötelező, így a kiszemelt biztosító nem utasíthat el, ha oda szeretnénk leszerződni. Ezzel szemben a kiegészítő biztosítást minden esetben egy eü. állapotfelmérő kérdőív-nyilatkozat kitöltéséhez kötik a biztosítók és ha túl nagy rizikófaktort látnak, akár el is utasíthatják a felvételi kérelmünket. Ezért ha biztosítót szeretnénk váltani a Zusatzversicherung-ot illetően, javasolt csak akkor felmondani a meglévő biztosításunkat, ha már megkötöttük az újat.

Baleset-biztosítás
Aki legalább heti 8 órában dolgozik valahol bejelentve, a munkáltatója által van biztosítva balesetek esetére. Figyelem: háztartásbelieknek a balesetbiztosítást a TB-kasszájuknál, a betegbiztosítással együtt kell fizetniük! Szerződéskötéskor kell kiválasztani, hogy balesetbiztosítással vagy anélkül akarunk alapbiztosítást kötni. Egyébként elég rugalmasak a kasszák, ha változás áll be a munkaviszonyunkban, csak jelezni kell a biztosítónak és nagyon hamar beteszik vagy kiveszik a havidíjunkból a balesetbiztosítás összegét.

További tipp, hogy vannak olyan pénztárak, ahol
1. kap az ember bónuszt, ha beajánlasz valakit 
2. ha a kasszának semmilyen költsége nem merült fel adott évben miattunk, akkor szintén jár néhol bónusz. 

Van egy nagyon jó oldal, többfunkciós keresőmotor a comparis.ch. Többek között lehet rajta TB-kasszát is keresni, összehasonlítani, tájékozódni.

Magyarországon ha beteg vagy, se nagyon akar látni az orvos, mert sok a beteg, mert ő nagyjából ugyanannyit kap akkor is, ha napi öt vagy ötven mellkast hallgat meg, vérnyomást mér meg.
Svájcban az orvosok minél többet dolgoznak, annál többet keresnek, mivel minden páciensnek külön küldenek számlát a kezelésről. Van egy központi tarifarendszer, minden be van árazva, minek mennyi a tarifája (Tarmed): mennyibe kerül percenként a konzultáció, mennyi egy laborvizsgálat, bármi. Sarkítva: ha a doki lassan beszél és lelkiismeretesen kitér minden tényezőre tanácsadás címszó alatt, én fizetek, mint a katonatiszt. Gyakorlatilag reklamálási lehetőség nélkül, hiszen ki vágja maga alatt a fát?
Magyarországon lórugás gyógyszereket írnak fel, hogy mielőbb meggyógyuljál és menjél dolgozni, kisöpörnek a táppénzből. Svájcban, a gyógyszergyárak Mekkájában (ahol a legdrágábbak a gyógyszerek, pedig csak 50 km-re van a Novartis) enyhe gyógyszerekkel babusgatják a betegségeket, hogy esetleg ne nagyon használjon, és menjél vissza a dokihoz. Újabb konzultáció, újabb számla...
Egyébként is olyan, mintha háromszor fizetném meg a szolgáltatást: be kell fizetni a nemkevés havidíjat (pl.  mi  fejenként 248,-fr-ot fizetünk a legmagasabb franchise és a Telefondoktor opció mellett, ez az egyik legolcsóbb havidíj, a nagy büdös semmire) plusz még neked kell állnod a költségek javarészét.
Ennek megfelelően az orvosok jól keresnek, a kórházak tiszták és szépek, a nép meg fizet szó nélkül, mert kényelmes és mert nem ismer mást: fogalma sincs, mi van a hegyen túl... Az orvos az isten.
A biztosítók tele vannak pénzzel, plusz tök fölösleges szolgáltatásokat tartanak fenn iszonyú költségesen így a havidíjak évről évre emelkednek.

A helyzetre jellemző, hogy sok többgyermekes családnak már a havi TB megfizetése is hatalmas teher. Így lehet igényelni a kantontól költségtámogatást, illetve a másik véglet a sok elmaradás, nagyon sokan nem fizetik a TB- és el vannak adósodva. Igen, Svájcban.
A teljes történet nyilván nem ennyi, még sok részlet tarkítja az összképet. 

Mondjuk annyira már nem újak, mert mindig le vagyok maradva a bejegyzésekkel, időhiány miatt.

Lényeg: nagyjából 20 év telt el a legutóbbi bankjegy csere óta. Az volt a 8. széria a svájci frank bankjegyek történetében. Aztán pályázat útján új grafikai elképzelések születtek, különös módon nem a pályázat nyertese, hanem a második helyezett kapott megbízást a 9. széria -végleges- megalkotására.

2016 óta folyamatosan folyamatosan, lépcsőzetesen vonták ki a forgalomból a régi bankjegyeket. Idén ősszel a kék, 100 frankossal (100 kékfrankossal - hihi) le is zárult a csere, már az új frankkal fizethetünk.

Ami maradt: a színvilágok -nagyjából- és hogy továbbra is az 1'000 CHF bankjegy képviseli a világon a legnagyobb értékű nyomtatott bankjegyet. (mai árfolyamon kb. 300'000 Ft)

Az érdekesség az, hogy aznap, amikor forgalomba kerülnek az új bankjegyek, már mindenki látni akarja őket, azok állnak a kíváncsiság középpontjában. Pár nappal később pedig ugyanezek az emberek azon sajnálkoznak, hogy úúú, de hülye vagyok, kiadtam a pénztárcámból az utolsó régit...pedig meg akartam őrizni emlékbe...

A bankjegyeket itt lehet megtekinteni.

Változás lép életbe 2020.január 1-től az állami nyugdíjjárulék (AHV) mértékét illetően:

• az eddigi 4,2% helyett az AHV köteles jövedelmünk 4,35%-át fogják levonni a bérünkből; ezáltal a már megszokott totál 5,125% AHV/EO/IV járulék mértéke a bérlapon 5,275%-ra fog emelkedni
• az állással nem rendelkező, de járulékköteles célcsoport éves járuléka 482-ről 496CHF-re fog emelkedni.

Bővebben itt találhattok.

Nagyon sok idő telt el, mióta legutóbb írtam - de lám, az is épp egy népszavazás kapcsán történt, akár csak most. Mesélek megint valamit.

Tegnap, március 4-én a svájci szavazók központilag két fontos kérdésről dönthettek:

• eltöröljék-e a kötelező évi kb. 415 CHF TV-adót
• meghosszabbítsuk-e az állam licencét arra, hogy központi adót (Bundessteuer) és ÁFÁ-t vethessen ki

Nyilván nem tudhatom, de valahogy van egy olyan érzésem, hogy egy ilyen népszavazás -ha már egyszer elég aláírás gyűlt össze egyátalán a szavazáshoz- akkor mondjuk egy másik országban úgy dől el, hogy nem akarnak az emberek központilag kiszabott nagyságú és kötelező TV-adót illetve ha már így megkérdezik...akkor ne fizessünk holnaptól ÁFÁ-t.

Ehhez képest -Te már biztosan sejted ebből- igen, ez az egyetlen ország, ahol a nép megszavazza a kötelező TV adót nézhetetlen tévécsatornákra és hallgathatatlan rádióadókra... és önként és dalolva hosszabbítja meg 2035-ig az állam adókivetésre vonatkozó engedélyét.

Ez elsősorban mindig azt juttatja eszembe rögtön, hogy csupán 9-10 óra autópályán a távolság, viszont a különbség semmilyen mértékegységgel nem mérhető a két ország között. Mi magyarok nehogy azt higgyük, soha, hogy ismerjük a svájciakat meg hogy csak úgy idejövök és ugyanúgy lehet tovább élni, létezni, cselekedni és gondolkodni, csak mondjuk több sajtot és csokit viszont kevesebb kolbászt esznek mint mi.

Mert nem.

Most vasárnap telik le a többhónapos gondolkodási idő az egyik legegyedibb népszavazásra bocsájtott kérdésről: a 26 szövetségi Kanton többek között arról szavaz: bevezetésre kerüljön-e egy alapjövedelem, melyet minden svájci állampolgár alanyi jogon megkapna -mondjuk úgy- az államtól.

A beadvány felnőttek számára havi 2'500,- , kiskorúaknak pedig havi 625,- indítványoz.

Elöljáróban fontos megemlíteni két lényeges tényezőt:

• a jelenleg aktív munkavégzőknél ez a jövedelem NEM pluszban értendő! Tehát ha ma valaki 5'000,- frankot keres, nem fog holnaptól 7'500-at keresni, csupan a "régi béréből" 2'500,- Fr más forrásból jön illetve ha munkanélkülivé válik, akkor ezt a 2'500-at kapja továbbra is.
  
  
• 2'500 Frankból Svájcban nem lehet nagylábon élni, ezért ne is kezdjen senki valutaváltásba: SEMMIT nem árul el a dologról az, hogy mai árfolyamon 2'500 Fr az megközelítőleg 700'000,- Ft
  
  
• A beadvány kitalálói kicsit sarkítanak már az első apró ellenérvnél: szerintük ez az alapjövedelem kiváltaná például a munkanélküli segélyt. Csakhogy egy átlagjövedelemmel rendelkező munkavállaló, ha munkanélkülivé válik, a legutolsó 12 havi átlagkeresetének 70 ill 80%-át kapja munkanélkili segélynek a mai gyakorlat szerint! Ami azért több, mint 2500,-Fr.
• Pillanatnyilag még az sem tisztázott, hogy ezt az alapjövedelmet milyen levonások terhelik, melyeket a normál fizetésből levonnak. Svájcban az egyik leggyakoribb szó a diszrimináció: az nem járja, hogy ha munkavállaló kapja ezt az összeget, akkor másfajta levonások terhelik, mintha nem dolgozó kapná...

Összességében: Svájc tipikusan az az ország szerintem, ahol egy ilyen gondolat egyátalán felmerülhet, még akár elméletben kivitelezhető is lehetne, de pont ez az az ország, ahol nem fogja a nép megszavazni, hogy mindenki "csak úgy" kapjon havi 2'500 Frankot.

Nagyjából 17 évvel az első "kapavágás" után, idén június 1-én ünnepélyesen átadásra kerül az új Gotthard vasúti szakasz. Egy sokféle szempontból rekordokat döngető alagút, ami 57 km hosszan vezet a hegy belsejében.
Gondoljunk csak bele: a Lánchídnál lévő 0 km kőtől majdnem Hatvanig...? Vagy Győrtől Hegyeshalomig és még tovább kb. 7 km Ausztriában...?
Érzésre ennyi az 57 km. 

A hivatalos átadást követő hétvégén, június 4-5-én hatalmas rendezvénnyel várja a vasút és a két érintett kanton (Uri és Tessin/Ticino) az érdeklődőket, nagyjából 50-100 ezer látogatóra számítanak a szervezők. Akinek a sorsoláson nem kedvezett a szerencse, az most még vásárolhat jegyet és száguldhat az elsők között közel 200kmh sebességgel a vadiúj alagúton. (mint én)

Mind az északi, mind a déli bejáratnál két-két ponton (északon Erstfeld és Rynächt, délen Biasca és Pollegio várja szeretettel az érdeklődőket) lesznek kiállítások, rendezvények, programok és eszem-iszom.

Linkek:

http://www.gottardo2016.ch/de/publikumsanlass

http://www.gottardo2016.ch/de

http://www.20min.ch/newsexpress/story/17006685

http://www.srf.ch/news/schweiz/gotthard/wir-werden-heute-bei-hollande-und-merkel-die-chance-nutzen

A svájci 3 pilléres nyugdíjrendszer második oszlopáról még nem esett szó, ideje pótolni. Az 1. oszlop ugye az AHV, ami mindenkire nézve kötelező, a 3. oszlop pedig teljesen önkéntes dolog, ami Privatvorsorge vagy 3a és 3b Säule néven ismert.

BVG, 2. Säule vagy Pensionskasse néven szokás emlegetni ezt az intézményt. Legfontosabb ismérve, hogy csak az aktív munkavállalókat érinti, csak nekik kell/lehet fizetni. Munkanélkülieknek, háztartásbeli anyukáknak nemhogy nem muszáj, hanem nem is lehet fizetniük ezt a fajta járulékot. Annál is inkább, mert mindig a munkáltató vonja le a 2. sz. nyugdíjjárulék összegét és az általa választott magán-nyugdíjkasszába utalja és gyűjti a munkavállalótól levont járulékot. 

Ebből következik egy Magyarországon valószínűleg ismeretlen gyakorlat: a munkaviszony megszűnésével "visszük magunkkal" a befizetett járulékokat, az egyenlegünket. Ez kétféleképpen történhet:

• ha kilépéskor már van új munkahelyünk, akkor logikusan az új munkaadó nyugdíjkasszájába kell átutaltatnunk az eddigi egyenlegünket (Ekkor kap a dolgozó egy formanyomtatványt, amiről fogalma sincs, hogy mi az, mit kell vele kezdeni és miért. Hát ezért.)
• ha még nincsen új munkahelyünk, akkor egy pénzintézetnél, banknál kell nyitnunk egy köztes számlát, egy úgynevezett "Freizügigkeitskonto"-t, mivel a befizetett nyugdíjjárulékok, akárcsak Magyarországon, zároltak egy nyugdíjbiztosítási esemény bekövetkeztéig. (nyugdíjkorhatár elérése, rokkant-nyugdíjazás, haláleset, külföldre költözés, stb.)

Kinek kell fizetnie?

Igazából mindenkinek, aki dolgozik. A 17. születésnapunkat követő év január 1-től kezdődően a "fiataloknak" csak halál- és rokkantsági részt kell fizetni (pl. mondjuk 0,5%-ot), a 24. szülinapot követő január 1-től kezdődöen pedig elkezdődik a spórolós rész is, azaz a nyugdíjtőke felhalmozása (ismét csak példa: mondjuk további 7%).

A kiszámítása sem annyire egyszerű, mint a 2*2, de azért érthető. Az éves bruttó alapbérből levonásra kerül egy koordinációs összeg és csak az így kapott koordinált béren alkalmazzák ajárulék mértékét.

Kétváltozós lehet a képlet: egyrészt a munkáltató nem minden esetben vonja le ezt a koordinációs összeget, amire a törvény lehetőséget ad neki. Vagy van, aki kevesebbet von le, tehát "több bért hagy meg" a számítás alapjául. Ez a munkavállalónál ugyan több levonást eredményez, viszont végülis nagyobb tőkét halmoz így fel a dolgozó. A másik eltérés: munkáltatója és kasszája válogatja, hogy hány % a felhalmozás kulcsa.

Tovább finomítja a gyakorlatot, hogy van egy alsó és egy felső határ: aki a törvényben meghatározottnál "belépési küszöbnél" kevesebbet keres, azoknál nem számolgatják a filléreket, hanem egy egységes alsó határ után fizetnek, valamint hiába keres mondjuk valaki havi 1 milliót, a felső plafonnál nagyobb összeg nem lehet a számítás alapja, azaz aktuálisan kb. 84'600 frank jövedelem van biztosítva. Ez annál is inkább így van, mivel a munkáltatók is legalább ugyanannyit fizetnek hozzá a dolgozók számlájára. Az arány 1:1-től eltolódhat akár 1:2-ig is, szintén munkáltatója válogatja. (vagyis a munkáltató legalább annyit vagy többet fizet hozzá, mint amennyi a dolgozótól levont járulék)

A kiszámítás szerintem ennél behatóbban itt senkit nem érdekel: ha van konkrét kérdés, szívesen megpróbálok rá válaszolni.

További érdekességek:

• a felhalmozott tőke egy meghatározott részét már a nyugdíjazás előtt kivehetjük, de csakis abban az esetben, ha saját tulajdonú ingatlant akarunk vásárolni. A kivett, azaz hiányzó összeget viszont apránként vissza kell fizetnünk: a nyugdíjkassza kiszámolja nekünk, hogy mennyivel magasabb havi járulékot kell fizetnünk ezután, hogy be tudjuk tömni nyugdíjazásig a keletkezett lyukat. Olyan, mintha mi magunk adnánk kölcsönt házvásárlásra magunknak, amit utána a saját számlánkra vissza kell csepegtetni
  
• nyugdíjazáskor a nekünk járó összeg egy részét kérhetjük egyösszegben, a többit havi nyugdíjként
  
• ha Svájcból egy EU tagországba megyünk, a befizetett összeg szintén egy Freizügigkeitskonto-n marad, mig az ember el nem éri a nyugdíjkorhatárt és bele nem számítják a nyugdíja megállapításánál.
• ha nem EU országba távozik az ember, akkor viheti magával a pénzt
• ha valaki kevésnek érzi a befizetett összeget, saját maga is eszközölhet befizetéseket, bizonyos összeghatárig.

(még talán folytatom)

Nahát, jól elhanyagoltam itt a dolgokat. De hát ez van, ha az ember Svájcban dolgozik: sokkal többet kell teljesíteni, mint máshol és alig marad idő valami másra.

A népszavazás végeredménye: nem és nem, azaz egyelőre marad a sok-sok Krankenkasse és marad az árverseny köztük, valamint marad az eddigi gyakorlat a vendéglátás vs. élelmiszer normálárakat illetően.

Egyébként állampolgárság témában volt közben előrelépés: már megkaptam a svájci személyi igazolványomat és ma este kell mennem egy hivatalos, ünnepélyes eskütételre, mint új választópolgár.

Bowlingozással és vacsival egybekötve.
Kuglizok a Gemeindepräsidenttel. Hát ez milyen már.

Sőt, mostmár én is hivatalosan veszek részt a népszavazáson, megkaptam életem első borítékját, benne a nevemre szóló szavazócédulával.

Most vasárnap arról lesz szó a szavazófülkékben, hogy:

1. Leváltsa-e a jelenleg működő mintegy 61 egészségpénztárt (Krankenkasse) egyetlen központi kassza, már ami az alanyi jogú és egyben kötelező alap TB-ellátást illeti.
   Jelenleg bárki bármelyik kasszánál köthet TB-t, az árak és a szolgáltatások változnak, mindeki megkeresheti a neki megfelelőt, szimpatikust.
   A beadvány azt szeretné, ha ez változna: szeretnék, ha az alapbiztosítás (Grundversicherung, KVG) egyetlen közös kasszához, illetve ezek regionális képviseleteihez tartozna. Ez azt jelenti, hogy mivel a régiók eltérő gazdasági jellemzőkkel rendelkeznek (érts: a városban drágább az élet, egyik kantonban drágább az élet, mint a másikban, stb.), ennek megfelelően régiónként eltérő lenne a biztosítás tarifája, viszont egyetlen régión belül egységes lenne, mégpedig központilag meghatározott.
   Ezáltal egyrészt eltűnne a versenyszellem, nem lenne választási lehetőség, csak ármonopólium egy ráadásul kötelező "árucikkre". Másrészt viszont megszűnne a mai gyakorlat: hogy a biztosítók milliókat költenek a tagdíjakból reklámra, kampányokra, kuncsaftvadászatra, ami szintén évről évre növeli a tagdíjakat. (Bár szerintem nem: elveszítenék a szolgáltatásaik, tehát a forgalom felét, ami számomra azt jelenti, hogy még agresszívabban marketingelnének a kiegészítő biztosítások piacán)
   A beadvány NEM érinti a TB opcionálisan választható, extra szolgáltatásait, azaz a Zusatzversicherung-ot. (VVG) Ezt továbbra is köthet bárhol bárki, a kasszáktól csak az alapbiztosítást vennék el.
   
   
2. Második eldöntendő kérdés az úgynevezett "sültkolbász-diszkrimináció" megszüntetése.
   Jelenlegi helyzet szerint ha egy gyorskiszolgálónál kérek egy kávét, egy szelet pizzát vagy egy sültkolbászt vagy egyéb ehető-iható cuccot, úgymond elvitelre, az ár 2,5% ÁFÁt tartalmaz, akárcsak az élelmiszerek egy közért polcain.
   Ellenben ha egy étteremfélében leülök és úgy eszem meg a szelet pizzámat, akkor már 8% ÁFA súlyosbítja az árát.
   A beadvány szeretné ezt a diszkriminációt megszüntetni és egységesíteni az ÁFA-kulcsot. Természetesen az úgy nem járható út, hogy egyszerűen a 8 helyett is 2,5 lesz, ez dobja magát.
   Nem, az új ötlet az, hogy legyen mindenütt 3,8% a forgalmi adó.
   Tehát gyakorlatra lefordítva: csak azért, hogy egyesek olcsóbban mehessenek étterembe, fizessenek mások (mindenki) mindenhol, a boltban is egy kenyérért, tejért, kávéért, kóláért bármiért többet.
   Szerény véleményem szerint a svájci határon (kivéve Lichtensteinnél...) borul az összes pszichológiai axióma, itt egyszerűen úgy gondolkodnak az emberek, mint sehol máshol a világon. (Ez egyben enyhe figyelmeztetés is ide telepedni készülő honfitársaimnak is: többen vannak, akik nem tudnak "beszokni", mint aki igen.)
   A beadvány támogatói szerint akkor majd többet járnának az emberek kiszolgált vendéglátóipari egységekbe, ami segítene biztosítani a vendéglátás jelenét és jövőjét.
   Az ellenzői pedig csúnya dolgokat gondolnak, amit most nem részleteznék.

Vasárnap majd kiderül az eredmény.

Míg Magyarországon csak akkor szeretünk egy biztosítási ügynököt, ha családtag vagy ősrégi haver (bár ez utóbbi roskatag lábakon áll...megvan az, amikor a 10 éve nem látott haver egyszer csak előkerül, örülsz neki, elmentek kávézni vagy sörözni a régi szép idők emlékére és kiderül, hogy biztosítást akar rád sózni...? na de kanyarodjunk vissza) - Svájc viszont a biztosítók és ügynökök mennyországa, mert itt mindenki szereti bebiztosítani magát.

Egy svájci számára sosem az az eldöntendő kérdés, hogy szüksége van-e ilyen vagy olyan biztosításra, hanem 1. melyik az igényeit lekövető legjobb konfiguráció?   2. ráér-e az ügynök este 5 után is?

Ennyi.

És ez -itt és most- nem is akkora hülyeség. Ajánlanék itt élőknek két nagyon hasznos biztosítást, az egyik szinte kötelező, a másik nagyon ajánlott.

1. Hausratversicherung

Ez gyakorlatilag a kötelező biztosítás - autó nélkül. Ez a biztosítás azt tudja, hogy ha van ilyenem, akkor elvileg minden általam okozott kárt, vagy olyat, amiért én vagyok a felelős a biztosítóm fizet. (első körben - erre még visszatérünk) Ha tehát leáztatom az alsó szomszédot, ha a gyerek befocizza a szomszéd ablakát, ha leesek a bicajról egy kertbe és letarolom a díjnyertes rózsákat, vagy bármi. Más kérdés, hogy ha jócskán tehetek a kárért, akkor polgári perben a biztosító később mégiscsak rám verheti a költségeket, de ha valaki vétlen, akkor ez a konstrukció nagyon jól jöhet.
Különösen ha bérlakásban élünk: az ott okozott károkat is a biztosító rendezi, ha biztosítva vagyunk. Sőt, a lakástulajdonosok néha külön kérik, hogy kössön a bérlő ilyet.

2. Vagy az előbb említett Hausratversicherung részeként vagy a Krankenkasse-ba is be lehet építeni, vannak ilyen választható opciók, vagy teljesen különálló biztosításként: biztosítás jogi képviseletre. Ez azt jelenti, hogy havidíjért vásárolunk egy biztosítást és ha bármilyen peres vagy jogi ügyünk van, jogi képviseletre szorulunk, van segítség. Először is van telefonos jogsegély-szolgálatuk általában, ott kaphatok tanácsot rögtön. Ezen kívül vagy az ő ügyvédjeik segítenek tovább, vagy kifizetik az általam fogadott ügyvéd tiszteletdíját a biztosított összegig. Nagyon ajánlom! Főleg olyanoknak, akik abszolut nem igazodnak el az itteni ügyekben, hogy ne legyenek védtelenek.

FAK - Familienausgleichskasse

AK - Ausgleichskasse (pl. AKSO - Ausgleichskasse des Kanton Solothurn)

Prämienverbilligung - a havi Krankenkasse járulék csökkentése, megtámogatása

Mivel még mindig összeakadok olyan Svájcban élő magyarral, aki sosem hallott erről, plusz itt a blogban még nem esett erről szó, hát most fog.

A szóösszetétel nekem nagyon szimpatikus: ausgleichen annyit jelent, hogy kiegyenlít. Az AK tehát nem más, mint egy kassza, ami kiegyenlíti az erőviszonyokat, esetünkben ha egy egyén vagy család jövedelméhez képest túl nagy terhet jelent(ene) a Krankenkasse fizetése.

A kasszát Svájci munkaadók forrásai táplálják, tehát munkavállalóktól nem kerül levonásra tagdíj vagy hasonló.

Formanyomtatványon lehet beadni a kérvényt és elbírálják, hogy jogosultak vagyunk-e vagy sem.

• A nyomtatvány letölthető vagy igényelhető a lakóhely szerinti kanton honlapján.
• Az Ausgleichskasse-hoz kell benyújtani (tehát nem a Gemeinde, se a munkáltató, se nem a Krankenkasse az illetékes)
• általában a beadási határidő év első fele, kb. április, május. Infó szintén a honlapokon.
• Ügyeljünk a benyújtandó dokumentumokra. (jövedelemigazolás, adóbevallás, stb.)
• Ha azt számolják ki, hogy nem vagyunk jogosultak, akkor sem történt semmi, csak szomorkodunk.
• A támogatás összege évről évre változik, változhat. Lehet, hogy egyik évben többet kapunk, a másik évben semmit, a harmadik évben megint valamennyit, stb.
• A támogatást rendszerint nem a pénzespostás hozza, hanem a Krankenkasse kapja és havonta jóváírják, tehát kevesebbet kell havonta fizetnünk.
• Jövedelemnövekedést érdemes azonnal bejelenteni, mert a jogtalanul felvett segélyt vissza kell fizetni.
• http://www.ausgleichskasse.ch

A Svájci légierő megalakulásának 100., a Patrouille Suisse alapításának 50. valamint a PC-7 alakulat létrejöttének 25. évfordulója alkalmából hatalmas légiparádé és kiállítás lesz 4 napon (2 hétvégén) át Payernben.

Az időpontok: augusztus 30-31. illetve szeptember 6-7. Mindennap más és más attrakció várja az érdeklődőket, jegyek válthatók csak akár 1-1 tetszőleges napra, vagy 1 hétvégére, vagy minen egyéb variávióban.

További információ az air14 honlapon.

Autóval érkező látogatóknak külön érdekes információ, hogy ha az autóban legalább 4 utas érkezik a rendezvényre, akkor a parkolás ingyenes, ha 4-nél kevesebb, akkor 10,-frank a parkolási díj egész napra.

A Coop kereskedelmi lánc egyik láncszeme a Coop "Bau + Hobby", ami ilyen "OBI"-szerű kert-barkács-hobby szaküzletlánc. A tavalyi évhez hasonlóan idén is szerveznek beszállító partnereikkel együttműködve nyílt napokat, ahol az érdeklődőket vendégül látják ezen partnerek és a vevők-érdeklődők megtekinthetik, honnan is származnak a Bau+Hobbyban kapható termékek. Ilyenek például a fürdőszoba-felszerelés, faáruk, szerszámok, kisgépek, satöbbi.

Jelentkezni kell a napot kiválasztva, a Coop honlapján itt. Rövid leírást is találunk, hogy mi micsoda és mi az, ami érdekelhet bennünket. Általában mindenhol van valami kis enni-inni való ingyen, körbevezetnek az üzemben és esetleg adnak egy kis ajándékot is.

• Számomra megint egy olyan kategóriába tartozó dolog, hogy "mit találjunk ki már jó dolgunkban/unalmunkban?"
  (Mellesleg megjegyzem, hogy állítólag a Svédországon kívüli Európában Svájcban nyílt az első IKEA áruház is. Nem tudom, hogy jön ez most ide...)
  A svájci nemzeti vasút (SBB) Genf-St.Gallen viszonylatán (azaz balra lentről jobbra fentig, átlósan keresztül az országon közlekedő IC-ken) irányonként napi 4 vonaton található Starbucks utasellátó. (De igen.)
  Piackutató-próba-jelleggel a vasút ugyanis átépíttette a korábbi étkezőkocsikat ezeken a szerelvényeken, amik ráadásul kétszintesek (de igen, Svájcban van emeletes vonat) : az alsó szinten take-away, a felső szinten ültetett-kiszolgált kávézó működik.
• Meghatározott vonatokon a szerelvény összetételében találhatunk úgynevezett családi kocsit, ami nem a nyugalom szigete: olyan, mint egy mozgó játszótér. Van csúszda, társasjáték meg miegyéb. Biztosan csak nekem furcsa, hogy mi van, ha fékez a vonat...? Tudom, a normál ülésekből is ki lehet repülni, ha gáz van, de valahogy.....nem tudom...érted...
• Szintén meghatározott viszonylatok 1. osztályán van a biznisz zóna. Nevezzük mobil irodának: van olvasólámpa, nagy asztalfelület, felerősített mobiltelefon- és internetjel, stb.
• És a kedvencem: a relax zóna. Szintén 1. osztályon a csend szigete. Ebben a vasúti kocsiban tilos bárminemű hangot is kiadni, hehe. Nem szabad beszélgetni, telefonálni, zenét hallgatni (még fülhallgatóval sem), sem semmit. (horkolni...?)
• És ha vonattal kell mennünk valamelyik reptérre (Zürich, Genf, Bern) akkor manapság már több, mint 50 frekventált pályaudvaron is becsekkolhatunk a majdani repülőnkre, feladhatjuk ott a csomagot is és megkapjuk a beszállókártyánkat.
• És még mindig nincs vége: üzleti célokra alakították ki -eddig még csak Genfben és Bernben- a pályaudvaron található, bérelhető irodákat. Egyszemélyestől többszemélyesig, már óránként 25,-franktól. On-line is foglalhatóak a minden igényt kielégítő tárgyalók, vagy egyszerűen mint egy business lounge, el üldögélhetünk egy kuckóban a nyílt terepen. Közvetlenül a pályaudvaron, a vasúttól bérelhető, jól megközelíthető.

Szerintem már-már elképesztő. Mondjuk a helyi kis vasútállomások kinézetre annyira nagyon nem különböznek az otthoniaktól, van itt is pisiszag meg falfirka. Az irodai rész (ahol menetjegyet veszünk, stb.) azért szebb. A vonatok hellyel-közzel normálisak egy Monor-Üllő viszonylat svájci megfelelőjén is. És a szerelvényekben videokamerák vannak felszerelve.

És ha már vasút...úgy fair, ha megemlítem azt is, hogy nem minden mindig idilli: a nemzeti futballszövetség gyakorlatilag évek óta tehetetlen, bármivel is próbálkozott, hogy bizonyos futballmeccsek alkalmával a kemény mag ne verje szét a szerelvényeket. A futballhuligánok a vasútállomásokon áthaladó vonatból tárgyakat dobálnak ki, sörösüveget, pirotechnikai eszközöket, stb., bármit a békésen várakozó utasokra; a vonatokat brutál módon megrongálják. Az érem másik oldala.

Avagy mit és mennyit hozhatunk be Svájcba a határon?

A téma aktualitása, hogy 2014. július 1-től új szabályozás lépett érvénybe. Ha figyelmen kívül hagyjuk, sokba kerülhet.

Tömören a lényeg: 300 frank összáru érték alatt ÁFA-mentesen behozható vásárolt áru, 300 frank feletti érték esetén ÁFA-köteles. Ezen kívül ott van még a behozható mennyiségek és a vám kérdése.

Vámmentesen hozható be fejenként:

• 1 kg hús+hústermék*  (kivéve vad és hal)
• 1 kg/liter vaj vagy tejtermék
• 5 kg/liter étkezési célra használható olajok, zsírok, margarin
• 5 liter max 18%-os szeszes ital**
• 1 liter szeszes ital, 18%-nál erősebb**
• 250 szál/gramm cigaretta vagy egyéb dohányáru**

* eddigi limitek: 3,5 kg csirke és feldolgozott húsáru volt egy kategória valamint 0,5 kg disznó vagy marhahús

** 17 éven feletti személyre vonatkozik a mennyiség

Amint látható: a húsfélékre vonatkozó szabály igencsak karcsú lett, ez a legközérdekűbb információ. Ami itt nincs megjelölve, arra nem kell vámot fizetni, de áfát igen, ha az értéke meghaladja a 300 frankot.

Szerintem most jön a tipikus svájci stratégia: július 1-től élnek az új szabályok, tehát egy darabig nem nagyon ellenőrizgetnek, kekeckednek, aztán amikor már az ember nem számít rá, nagyon rámennek a határon a kérdezősködésre.

Csak úgy, a futball-világbajnokság margójára.

Svájc válogatottja elég hamar kiesett, de azért említsük már meg a szövetségi kapitányt, annál is inkább, mert az Argentína elleni meccse (1-0 vereség) volt az utolsó ebben a funkcióban.

Ottmar Hitzfeld  (a magyar cikk elég szegényes) "Basel német oldalán", Lörrachban született és hatalmas karriert járt be, míg 2008-mostanáig svájci szövetségi kapitány lett. Egyike a világ mindösszesen 5 edzőjének, aki két különbözőcsapattal lett -trénerként- Champions League győztes; a Bayern Münchennel és a Borussia Dortmunddal megnyert mindent, ami megnyerhető a német ligában, meg nemzetközi viszonylatban is.

Valamint zárásul egy kis Federer: nemrégiben születtek újra ikrei, ezúttal kisfiúk. Wimbledonban újra nagyon jó formában volt, 2:5-ös állásnál még tudott fordítani 7:5-re a negyedik szettben, de végül mégis csak második lett. Túl sokat hibázott, ami a 26 ász ellenére rajta hagyta nyomát a végeredményen.

Svájcban gyönyörű tavak bújnak meg a hegyek meg völgyek között; a wikipédia szerint egész pontosan 1'484 darab.

A nagyobbak hajózhatók is és erre most nagyon jó alkalom kínálkozik: aki rendelkezik COOP Supercard-dal, most mindössze 200 pontért (ami "beváltási értéken" gyakorlatilag 2 frank) válthat a neten egy 11 kuponból álló kedvezménycsomagot, mellyel 11 hajókirándulásra vásárolhat nagyon kedvezményes napijegyeket.

1 kuponnal 1 felnőtt válthat kedvezményes napijegyet, kupononként (felnőttenként) 1-2 16 éven aluli gyermek ingyen utazik vele.

A hajókirándulások:

- Genfi-tó
- Vierwaldstätter-tó (Luzern)
- Biel-tó, Aare und Három-tó hajókirándulás
- Neuenburger- Murteni-tó
- Hallwiler-tó
- Luganoi-tó
- Rajna Basel – Rheinfelden
- Thun- und Brienzer-tó
- Bodeni-tó
- Greifen-tó
- Waleni-tó

Ezt nem kéne ide írnom...de én úgy láttam, hogy a kuponokon nincsen semmi egyedi azonosító, vonalkód vagy ilyesmi, tehát talán az is járható út, hogy csak egyszer 200 pontért veszi meg az ember, de ki lehet nyomtatni többször is. Lehet, de nem biztos.

Tehát megveszed, kinyomtatod és a kasszánál fizetéskor ilyen speciális, kedvezményes jegyet kérsz és átadod a kupont. Ha valakinek nincs Supercardja, de szeretne hajókázni, írjon és veszek neki szívesen kupont.

Részletek a Coop honlapján.

Kupon rendelhető 2014. augusztus 10-ig és a hajószezon végéig használhatók fel.

nem kér kenyeret - es frisst kein Heu, azaz nem kér (eszik) szénát (agrár népség, vagy nem?)

fekvőrendőr - Bodenschwelle, vagyis talaj menti küszöb

félbarna kenyér - Halbweissbrot, aminek érdekessége, hogy nem félbarnának, hanem félfehérnek nevezik

Például a szabadtéri mozik.

Íme a helyszínek és a mozik műsora.

Illetve Svájcban is rendeznek "Szigetet", meg "Volt"-ot... csak másképp hívják őket :-)

Itt található eseménynaptár, a legnagyobbak-híresebbek St. Gallenben, Frauenfeldben és a Gurtenfestival Bernben.

A következő etap: tegnap hozta a postás a határozatot.

Mivel nem tartunk itthon annyi pénzt, amennyibe az utánvételes levél kerül (765,- fr), ezért visszavitte a levelet és most fogom elhozni a postahivatalból. Aki lemaradt volna az elejéről: azért kerül ennyibe a levél, mert így kell leróni az ügyintézés költségeit.

Mindjárt megyek és kifizetem ezért a csomó pénzt, aztán meg majd nem merem felbontani, mert tartok attól, hogy nemleges válasz lapul a sorok közt.

Mindjárt jövök.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

O jessz!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Még van 30 nap fellebbezési határidő, aztán jogerőre emelkedik a határozat és majd értesítenek, hogy mikor mehetek igazolványt csináltatniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii.

Nem akartam ebből személyes blogot csinálni, de ez van, svájci állampolgár lettem.

Svájc második nemzeti itala (az első az Ovomaltine) rágyúrt a közeledő nyárra: új ízvilággal próbálják felfrissülésre csábítani a gyöngyöző homlokú közönséget.

Rivella CLIQ néven két új családtagot találunk a hagyományos piros-kék-zöld trió mellett: rebarbara illetve őszibarack ízekre csábít a narancssárgás új csomagolás.

Még nem próbáltam, kíváncsi vagyok.

Mondjuk a rebarbarára nem, sajnos nekem már a növény neve sem tetszik.

Közel 800 fogyasztói ötletből került ki végül a döntés, hogy milyen legyen az új Rivella. Ingyen megkóstolható, ha az adott időpontban épp az adott pályaudvaron tartózkodunk és megkaparintunk egyet az ingyenesen osztogatott promo-üvegekből.

Alig egy hete épp azt mondtam Velencében, hogy a függővasút sínpályája pont olyan, mint egy Alien-lény gerince Giger tollából, másnap meg olvastam, hogy meghalt.

Hans-Ruedi Giger 74 éves korában hunyt el, egy balesetben szenvedett sérüléseit csak 1-2 nappal élte túl.

1979-ben Oscar-díjat kapott az Alien (magyarul azt hiszem a Nyolcadik utas a Halál) című film szörnyének megalkotásáért. Később is ezen a vonalon maradt: szörnyeket, erőszakkal és brutalitással töltött sci-fi alakokat, alakzatokat hozott létre íróasztalán.

Legutolsó munkáinak egyike a Prometheus filmben láthatóak.

Bár évtizedek óta Zürichben élt, a munkásságát kiállító gyűjtemény Gruyerben, Fribourg kantonban tekinthető meg. (Gruyere szép kirándulás akkor is, ha a gyűjteményt nem nézzük meg.)

Mostmár kezdek azon gondolkodni, hogy ha ez a könnyített eljárás, akkor milyen a standard. A három referencia-személyem után most én kaptam levelet Bernből: most másodszor is alá kell írnunk, hogy valós házasságban élünk, nincs szándékunkban válni, külön költözni, stb. Valamint hogy most és visszamenőleg 10 évre betartom a törvényeket (blabla). Valamint kell szereznem egy újabb igazolást, ezúttal az adóhivataltól, hogy nincsen semmilyen adótartozásom és az összes máig esedékes adókat befizettem.

Külön felhívják minden lap alján a figyelmemet, hogy a szabályok be nem tartása vagy valótlan adatok közlése esetén az állampolgárság megszerzését követő 8 évig visszavonhatják a döntést és megfoszthatnak az állampolgárságtól.

Megjegyzések: érdekes módon a férjemet nem akarják megismerni, az ő szava nem számít, őt meg sem adhatom referenciának. A beadványban azt kérik, hogy olyan referenciát adjál meg, aki képes rólad nyilatkozni. Igen ám, de van olyan, aki engem ismer, de a férjemet, a házasságomat nem. Ha ilyet adsz meg, az szívás... Mint én pl. gondolkodtam, hogy a kurzusról az oktatómat adom meg. Viszont ő nem tud nyilatkozni arról, hogy névházasságban élek-e...?

Ráadásul megannyi svájci nem fizet adót. Aki meg fizet, annak az adója a menekülttáborokra megy el.

Lassan kezdem megbánni, hogy egyátalán belevágtam.