Ez egy régi bejegyzés, kicsit aktualizáltam.

Következzék a következő, aki következik...kérem a következőt!

Svájcban nincsen állami társadalombiztosítás, TB. 
Magán társadalom-biztosítók vannak és kötelezően választanunk kell egy Krankenkassét magunknak, ha már van svájci lakhelyünk. Nem a munkáltató vonja le és utalja át a fizetésünkből a TB-t, hanem mi magunk tesszük meg ezt. 

Kötelező alapbiztosítás (Grundversicherung)
Bármelyik biztosítótársaság mellett döntünk, választanunk kell, mennyi saját éves hozzájárulást (franchise) akarunk/tudunk bevállalni, mi számunkra az ideális.
A franchise lehet pl. 500, 1000, 1500 frank, a maximális választható érték évi 2'500,-CHF. Ez azt jelenti, hogy az egész éves összes orvosi költségeket, orvos által felírt gyógyszereket, kezeléseket eddig a választott (vagy inkább vállalt) összeghatárig saját zsebből fizetjük.

Azaz... nem, nem ilyen szép az élet.
Ha már annyit betegeskedtünk ezévben, hogy elértük a franchise értékhatárát, a további számlákból még mindig 10%-ot nekünk kell fizetni, összesen évi 700 frankig.

Még egy befolyásoló tényező van: hogy milyen biztosítási variációt választunk. Az egyik véglet, hogy elmehetünk csak úgy bármikor bármelyik orvoshoz és innen haladunk afelé a variáció felé, hogy előbb fel kell hívni az ingyenes TeleDoktorukat és ő megmondja, hogy mi legyen, kell-e egyátalán orvoshoz mennünk. Ezek a biztosítási variációk:

• szabad orvos választás, vagy
• minden esetben a háziorvost kell először felkeresnünk, és ő irányít át szakorvoshoz vagy
• a Tb-kasszánk szerződéses partnerét, egy egészséghézat kell felkeresnünk, vagy
• előbb a Teledoktorral kell beszélnünk.

Minél inkább kötöttebb variációt (és nagyobb franchise-t) választunk, annál kevesebb lesz a TB havidíjunk. Ne ijedjünk meg, ez nem azt jelenti, hogy ha valaki rosszul lesz és leáll a szíve, akkor telefonon át kell vitatkozni egy bürokratával...mert sürgős esetben persze az ember mentőt hív.

Ez az alaphelyzet és érdemes alaposan mérlegelni a választást szerződéskötés előtt. 
Ha például nem szoktunk betegek lenni és fiatalok vagyunk, nem szeretünk orvoshoz járni, csak ha már visznek, érdemes bevállalni a legnagyobb önrészt, mivel így csökkenthetjük a havidíjat. Amennyit meg egy átlag ember esetleg orvoshoz jár, azt a legalacsonyabb franchise (és legmagasabb havidíj) mellett is saját zsebből kellene fizetnünk. Vagy például ha amúgy is rögtön a háziorvosunkat keresnénk fel bármi bajjal, akkor nem muszáj a szabad orvos választás luxusát feleslegesen finanszíroznunk, jó a háziorvos-variánst választani és fizetni:

Példa:
Orvoshoz kell mennünk januárban: 100,-frankot fizetünk. Orvoshoz kell mennünk májusban: 250,-frankot fizetünk. Aztán szeptemberben kórházba kerülünk, ami mondjuk 3000,-frankba kerül. Mivel ebben az évben már saját zsebből álltuk a 100+250,-frankos orvosi számlákat, a kórházi költségekből 2.650,-frankot kell már csak megfizetnünk. Ezzel már elértük és megfizettük a franchise mértékét. Az év további részében az orvosi költségekből 10%-ot kell még megfizetnünk, felnőttek esetében max. évi 700, gyermekek esetében 300 frank határig.

Minden évben november 30-ig mondhatjuk fel a meglévő szerződésünket, (30 nap felmondási idő), lehetőleg ajánlott levélben, és választhatunk a következő év januárjától új biztosítót, új szerződést. Akárcsak Magyarországon a kötelező biztosításnál. Ugyanaz az értelme is: sajnos évről évre növekszik a havidíj, így ha akarjuk, évről évre vadászhatunk a legolcsóbb variánsra. Vagy nem és maradunk ott, ahol vagyunk.

Kiegészítő biztosítások (Zusatzversicherungen)
Ez már a betegbiztosítás szabadprogram része. Nem kötelező, de ha mégis szeretnénk, nem is muszáj ugyanannál a biztosítónál kötni, ahol az alapbiztosításunk van. A neve is mutatja: kiegészítő, azaz kiegészíti az alapellátást. Nagyon sok ajánlat és modul választható - kinek mi a fontos. Ilyenek vannak a pakliban, amiből húzhatunk: jogi képviselet, szemüveg-, fitness-, alternatív gyógyászati hozzájárulás, tömegszállás helyett privát szoba a kórházban, utasbiztosítás, mentőakciók finanszírozása, satöbbi satöbbi.

Minden évben szeptember 30-ig, három hónapos felmondási idő mellett bontható fel ez a szerződés és így választhatunk másik biztosítónál másik kiegészítő biztosításokat.
Figyelem: az alapbiztosítás kötelező, így a kiszemelt biztosító nem utasíthat el, ha oda szeretnénk leszerződni. Ezzel szemben a kiegészítő biztosítást minden esetben egy eü. állapotfelmérő kérdőív-nyilatkozat kitöltéséhez kötik a biztosítók és ha túl nagy rizikófaktort látnak, akár el is utasíthatják a felvételi kérelmünket. Ezért ha biztosítót szeretnénk váltani a Zusatzversicherung-ot illetően, javasolt csak akkor felmondani a meglévő biztosításunkat, ha már megkötöttük az újat.

Baleset-biztosítás
Aki legalább heti 8 órában dolgozik valahol bejelentve, a munkáltatója által van biztosítva balesetek esetére. Figyelem: háztartásbelieknek a balesetbiztosítást a TB-kasszájuknál, a betegbiztosítással együtt kell fizetniük! Szerződéskötéskor kell kiválasztani, hogy balesetbiztosítással vagy anélkül akarunk alapbiztosítást kötni. Egyébként elég rugalmasak a kasszák, ha változás áll be a munkaviszonyunkban, csak jelezni kell a biztosítónak és nagyon hamar beteszik vagy kiveszik a havidíjunkból a balesetbiztosítás összegét.

További tipp, hogy vannak olyan pénztárak, ahol
1. kap az ember bónuszt, ha beajánlasz valakit 
2. ha a kasszának semmilyen költsége nem merült fel adott évben miattunk, akkor szintén jár néhol bónusz. 

Van egy nagyon jó oldal, többfunkciós keresőmotor a comparis.ch. Többek között lehet rajta TB-kasszát is keresni, összehasonlítani, tájékozódni.

Magyarországon ha beteg vagy, se nagyon akar látni az orvos, mert sok a beteg, mert ő nagyjából ugyanannyit kap akkor is, ha napi öt vagy ötven mellkast hallgat meg, vérnyomást mér meg.
Svájcban az orvosok minél többet dolgoznak, annál többet keresnek, mivel minden páciensnek külön küldenek számlát a kezelésről. Van egy központi tarifarendszer, minden be van árazva, minek mennyi a tarifája (Tarmed): mennyibe kerül percenként a konzultáció, mennyi egy laborvizsgálat, bármi. Sarkítva: ha a doki lassan beszél és lelkiismeretesen kitér minden tényezőre tanácsadás címszó alatt, én fizetek, mint a katonatiszt. Gyakorlatilag reklamálási lehetőség nélkül, hiszen ki vágja maga alatt a fát?
Magyarországon lórugás gyógyszereket írnak fel, hogy mielőbb meggyógyuljál és menjél dolgozni, kisöpörnek a táppénzből. Svájcban, a gyógyszergyárak Mekkájában (ahol a legdrágábbak a gyógyszerek, pedig csak 50 km-re van a Novartis) enyhe gyógyszerekkel babusgatják a betegségeket, hogy esetleg ne nagyon használjon, és menjél vissza a dokihoz. Újabb konzultáció, újabb számla...
Egyébként is olyan, mintha háromszor fizetném meg a szolgáltatást: be kell fizetni a nemkevés havidíjat (pl.  mi  fejenként 248,-fr-ot fizetünk a legmagasabb franchise és a Telefondoktor opció mellett, ez az egyik legolcsóbb havidíj, a nagy büdös semmire) plusz még neked kell állnod a költségek javarészét.
Ennek megfelelően az orvosok jól keresnek, a kórházak tiszták és szépek, a nép meg fizet szó nélkül, mert kényelmes és mert nem ismer mást: fogalma sincs, mi van a hegyen túl... Az orvos az isten.
A biztosítók tele vannak pénzzel, plusz tök fölösleges szolgáltatásokat tartanak fenn iszonyú költségesen így a havidíjak évről évre emelkednek.

A helyzetre jellemző, hogy sok többgyermekes családnak már a havi TB megfizetése is hatalmas teher. Így lehet igényelni a kantontól költségtámogatást, illetve a másik véglet a sok elmaradás, nagyon sokan nem fizetik a TB- és el vannak adósodva. Igen, Svájcban.
A teljes történet nyilván nem ennyi, még sok részlet tarkítja az összképet. 

Nahát, jól elhanyagoltam itt a dolgokat. De hát ez van, ha az ember Svájcban dolgozik: sokkal többet kell teljesíteni, mint máshol és alig marad idő valami másra.

A népszavazás végeredménye: nem és nem, azaz egyelőre marad a sok-sok Krankenkasse és marad az árverseny köztük, valamint marad az eddigi gyakorlat a vendéglátás vs. élelmiszer normálárakat illetően.

Egyébként állampolgárság témában volt közben előrelépés: már megkaptam a svájci személyi igazolványomat és ma este kell mennem egy hivatalos, ünnepélyes eskütételre, mint új választópolgár.

Bowlingozással és vacsival egybekötve.
Kuglizok a Gemeindepräsidenttel. Hát ez milyen már.

A következő etap: tegnap hozta a postás a határozatot.

Mivel nem tartunk itthon annyi pénzt, amennyibe az utánvételes levél kerül (765,- fr), ezért visszavitte a levelet és most fogom elhozni a postahivatalból. Aki lemaradt volna az elejéről: azért kerül ennyibe a levél, mert így kell leróni az ügyintézés költségeit.

Mindjárt megyek és kifizetem ezért a csomó pénzt, aztán meg majd nem merem felbontani, mert tartok attól, hogy nemleges válasz lapul a sorok közt.

Mindjárt jövök.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

O jessz!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Még van 30 nap fellebbezési határidő, aztán jogerőre emelkedik a határozat és majd értesítenek, hogy mikor mehetek igazolványt csináltatniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii.

Nem akartam ebből személyes blogot csinálni, de ez van, svájci állampolgár lettem.

Mostmár kezdek azon gondolkodni, hogy ha ez a könnyített eljárás, akkor milyen a standard. A három referencia-személyem után most én kaptam levelet Bernből: most másodszor is alá kell írnunk, hogy valós házasságban élünk, nincs szándékunkban válni, külön költözni, stb. Valamint hogy most és visszamenőleg 10 évre betartom a törvényeket (blabla). Valamint kell szereznem egy újabb igazolást, ezúttal az adóhivataltól, hogy nincsen semmilyen adótartozásom és az összes máig esedékes adókat befizettem.

Külön felhívják minden lap alján a figyelmemet, hogy a szabályok be nem tartása vagy valótlan adatok közlése esetén az állampolgárság megszerzését követő 8 évig visszavonhatják a döntést és megfoszthatnak az állampolgárságtól.

Megjegyzések: érdekes módon a férjemet nem akarják megismerni, az ő szava nem számít, őt meg sem adhatom referenciának. A beadványban azt kérik, hogy olyan referenciát adjál meg, aki képes rólad nyilatkozni. Igen ám, de van olyan, aki engem ismer, de a férjemet, a házasságomat nem. Ha ilyet adsz meg, az szívás... Mint én pl. gondolkodtam, hogy a kurzusról az oktatómat adom meg. Viszont ő nem tud nyilatkozni arról, hogy névházasságban élek-e...?

Ráadásul megannyi svájci nem fizet adót. Aki meg fizet, annak az adója a menekülttáborokra megy el.

Lassan kezdem megbánni, hogy egyátalán belevágtam.

Így szavazott a nép a központi kérdésekben.

1. Ueli Maurer pont olyan képet vágott, mint a kisfiú, aki ultraturbó villanyvonat helyett a Kincskereső kisködmön képregényváltozatát kapta karácsonyra - pedig apa megígérte.... Igen, lehet, anya meg leszavazta. A kicsi Ueli nem vehet Gripeneket, vagy nem annyit, nem annyiért és nem most. Igaz, csak 53,4% volt az ellenszavazat, de épp elég a nemhez.

2. 76,3% gondolta úgy, hogy nincs szükség vagy káros hatása lenne a 22 frankos minimál-órabérnek, tehát továbbra sem lesz hivatalosan kötelező minimálbér az államszövetségben. Ez azért nehéz kérdés: bérdömping, külföldi munkaerők, kisvállalkozások stb. kontra szociális segély, eü. támogatás... Az alapérv úgy hangzott, hogy aki teljes munkaidőben dolgozik, annek meg kellene tudni élnie a havi béréből. És ez most még egyelőre nincs így sajnos, bármennyire is hihetetlen.

3. 63,5% szavazott arra, hogy a pedofília miatt jogerősen elítéltek ne dolgozhassanak többé olyan szakmákban, ahol kiskorúakkal lenne kapcsolata.

4. 88% elfogadta a háziorvosi hálózat központi fejlesztéséről szóló referendumot.

Kantononként mindig vannak ezen túlmenő, helyi érdekeltségű eldöntendő kérdések is. Az egyik legfontosabb: Aargau kantonban megszavazták, hogy ezentúl az oviban svájci-németül (Mundart) kell beszélni, nem lehet hochdeutsch-versikére tapsikolni.
Nem akarom ezzel elbagatelizálni a dolgot, valójában ez egy fogas kérdés. Ha marad a hochdeutsch, akkor a svájci gyerek gyakorlatilag nem az anyanyelvén "jár oviba", nem azt tanulja. Ha mundart, akkor azt a rengeteg külföldi származású gyerek még annyira sem érti, mint a hochdeutschot. Ha nem érti, nem fog tudni integrálódni később. Ha hochdeutschot tanul és továbbra sem érti a mundartot, akkor sem fog tudni integrálódni. Odahaza a szülők meg úgyis csak albánul értenek.

Nagyjából ennyi, itt vannak a grafikus ereményjelzők a témához.

Rólunk annyit, hogy 4-ből 3-at ikszeltünk jól.

Csak egy rövid megjegyzés gyorsan, mert mindig látom, hogy a keresőszavak toplistáját szinte non-stop a "szociális segély Svájcban" vezeti.

• Ha valaki szoc.segélyért folyamodik, alaposan átvizsgálják a helyzetét. Pl. ha van autója de mondjuk nincs munkája, vagy otthonról gyalog 10 percre dolgozik, akkor jó eséllyel bele fognak kötni, hogy minek tart fent autót, tessék eladni, ezzel is megspórolva az autó-adót, biztosítást, üzemanyagot és parkoló díját.
  
  
• Ha pár négyzetméterrel vagy 1 kisszobával meghaladja a lakásméret a hivatali előírások szerinti létminimumot, akkor lehet, hogy közlik: költözz kisebb lakásba, ami olcsóbb.
  
  
• Nem feltétlenül pénz formájában érkezik a segély: előszeretettel kezdik ott, hogy számla ellenében fizetik a lakásod bérleti díját és a havi TB-t.
  
  
• Ha valakinek van olyan egyenesági rokona, aki tudná őt támogatni, akkor elsősorban törvényileg a rokon köteles támogatni, nem nagyon akaródznak segélyt adni.
  
  
• És amiért ez a bejegyzés megszületett: Svájcban a szociális segélyt az általános gyakorlat szerint vissza kell fizetni. Visszaigényli a hivatal, ha tudomására jut, hogy javult a segélyezett anyagi helyzete. (lett jobb munkája, örökölt, nyert a lottón, férjhez ment és már nem szűkölködik, stb.) Akár behajtás útján is érvényt szereznek a visszakövetelésüknek, elévülési idő az utolsó kiutalt segélytől számított 10 év.

Először is azt, hogy január 1-től immár Svájcban is kötelező lett-lesz nappal is a világítás használata az autókon és a kétkerekű járművökön is a forgalomban. Településen belül is, kívül is, mindenhol. Ha elkap a rendőr ohne, most még a bevezető fázisban elnézőbbek, de bizonyos türelmi idő eltelte után 40,-frank a bírság.

És természetesen hoz az Újév rögtön február elején egy népszavazást is. Lássuk.

Az SVP-vel (jobb oldal) az a baj, hogy semmi Fingerspitzengefühl nem található az egész pártban. Röviden: igazuk van általában, de olyan agresszívan és bunkón adják elő magukat, hogy még azokat is meg- és elrémítik, akik egyébként támogatnák őket. A másik probléma az, hogy ha még meg is szavazzák a beadványukat a népszavazáson: a Bundesrat addig mismásol, hogy mindig kitalál valamit, amiért nem lehet a gyakorlatba átültetni a megszavazott elméletet. De e kettő problematikából az SVP-t egyik sem érdekli igazán, ezért fáradhatatlanul adogatják be az idegenellenes beadványaikat. Íme a legújabb: a tömeges bevándorlás ellen.

A beadvány azt célozza meg tulajdonképpen, hogy újra legyen éves kontingens a bevándorlók számát tekintve, összességében a bevándorlók, menekültek és a Grenzgängerek számára közösen. A munkáltatók a svájciakat részesítsék előnyben, ne lehessen rögtön az egész kiterjedt rokonságot betelepíteni, csak azért, mert apu itt talált állást, stb.

Nagyon idegengyűlölőnek hangzik. De egyszerűen nem lehet átugrani a tényeket, a kiinduló helyzetet, ami alapjaiban más, mint pl. Magyarországon. Erről évekig lehetne írogatni...
Svájcban nincs olyan, mint otthon, hogy autózol a kietlen, elhanyagolt, gazdátlan mezők mellett vidéken, mert senkinek nem kell a föld. Itt szinte minden négyzetcentiméter valakié! Mert sokmindenki azt akarja!
Nagyjából 1/3-ad Magyarországnyi területen élnek itt 8 millióan.
Plusz a turisták.

Otthon ha van egy kis lakásod és ki szeretnéd adni, vagy találsz rá bérlőt, vagy nem. Itt egy meghirdetett lakásra legalább 5-8 jelentkező akad (nem csak a városban, hanem szinte mindenhol) és így esett, hogy igen, a tulaj kiválaszthatja, hogy kinek akarja kiadni a lakását.
Ezzel összefügg és egy másik blogban támadt is nézeteltérésem más ittlakó magyarokkal: nem, kurvára nem mindegy, hogy pl. hol parkolsz az autóddal. Te vetted a kocsidat, neked kell gondoskodni arról, hogy hol tudod tárolni. Azt írta az illető a másik blogban (kommentben) kb., hogy "a mélygarázs drága, azt nem akartuk fizetni, sőt, a felszíni parkoló is drága, azért sem kartunk külön fizetni, úgyhogy odaáltunk a Látogatóknak fenntartott parkolókba, mert úgyse jön senki látogatni, mindig üresen állnak azok a helyek." És akkor csodálkozunk, ha utálnak minket, külföldieket? Amikor mindenki havonta fizet legalább 30,-fr-t de földrajztól függően akár ennek a többszörösét is egy felszíni parkolóhelyért, ő meg odaáll ingyen a látogatók helyére, mert ő úgy ítélte meg, hogy sose jön látogató?

Milyennek képzeled az életet egy olyan országban, ahol a gyereked az óvodában nem azt a nyelvet tanulja, beszéli, amit tőled, az Édesanyától hall, holott a szülőföldeden éltek? Ugyanis annyi a külföldi gyerek, hogy a közös nyelv jobb híján a Hochdeutsch, és a svájci anya gyereke nem tanulhatja meg a világot meg a versikéket a svájci dialektben, mert mondjuk rajta kívül csak 1 másik svájci kisgyerek van az oviban, a többi 17 meg mindenféle színű meg nemzetiségű.
A telefonos ügyfélszolgálatoknál is sok helyen van külön menüpont: 1-es gomb CH-német, 2-es gomb francia, 3-as gomb olasz, 4-es gomb Hochdeutsch a bevándolrók részére...

Svájcban az integráció mércéje elsősorban nem az, hogy hány svájci havert szerzel, hanem hogy betartod-e a szabályaikat és hogy Te mit teszel a közösségért, vagy azért, hogy továbbra is úgy működjön a rendszer, ahogy eddig.
Igen, tudom, a sok kurva szabály, már fingani se lehet tőlük. Igen, értem.
Csakhogy ettől működik még mindig az ország, ettől elviselhetőbbek a hétköznapok, lassan 7 éve élek itt és még soha senki nem hallottam ingerülten beszólni egy boltban, postán, ha várni kell, sőt, egyszer tanúja voltam egy koccanásos balesetnek, nyilván nem örültek, de ott se volt anyázás.
A rendőrségi hírekben szinte 99%-ig csak külföldiek, vagy "migrációs hátterrel rendelkező" svájciak szerepelnek. Autót lopnak, száguldoznak és feltekerednek a fára, egymást ölik meg féltékenységből, sőt, pár hónapja megöltek egy svájci nőt a saját lakásában, valószínűleg azért, mert tanúskodnia kellett volna egy külföldi ellen, aki rokkantnak tetteti magát és így jogtalanul veszi fel a nemkevés rokkantnyugdíjat már évek óta...Satöbbi.

A svájciak másképp működnek, ilyenek, nem tökéletesek, vannak hibáik, de egész jól működik az országuk és majd akkor tanítsuk meg nekik a külföldi szokásokat, ha azok jobban működnek, mint az övéik.

Másfelől, ha előkerül az integráció, elgondolkodom, hogy mégis hogyan működik, működhet.
Vegyünk egy átlag albánt, akit rendszerint olyan munkára vesznek fel csak, ahol szintén alig találkozik svájcival, mert csupa szintén albán, koszovói, marokkói, török, eritreai, olasz stb. kollégák között dolgozik. Egymásközt ha beszélnek se értenek meg mindent, mivel senki nem az anyanyelvén kommunikál és nem is felső szinten. Ők munka után hazamennek a szintén albán, marokkói, koszovói, török, eritreai, meg olasz családjukhoz. Ott az anyanyelvükön beszélnek és nyilván olyan témákról, melyeknek köze nincs Svájchoz vagy a beilleszkedéshez, annál inkább a saját életükhöz, gondjaikhoz, hétköznapjaikhoz. Ez természetes.
Kérdés: ők hogy fognak valaha is beilleszkedni?
Nekik nem tanítja meg senki a svájci 1x1-et, mint nekem a férjem, akitől mindent ellestem és megtanultam. Mi nagyon sokat beszélgetünk mindenről, ahogy őt megismertem és megismerem egyre jobban, megértem a dolgok svájci miértjét.

A férjem albán beosztottja, D. szeretett volna a házához egy télikertet építtetni. A szomszéd legalább 3-szor emelt kifogást az építési engedély ellen és D. a mai napig nem érti, hogy miért? És akárhogy próbálja elmagyarázni neki a férjem, nem érti. És valószínűleg soha nem is fogja megérteni, pedig gyerekkora óta itt él Svájcban.
De van 2 Mercedese és egy VW-je.*

*errefelé köztudott, hogy nagy, limuzin Mercit, Audit, meg egyes VW-modelleket szinte csak jugók, albánok vásárolnak. Évtizedekig semmijük nem volt, de itt rázni kell a rongyot, ez a mentalitás. (megj.: nekünk 2 db 8-9 éves Nissanunk van és nem azért, mert nem engedhetnénk meg magunknak egy Mercit.)

Na, jól elkanyarodtam a népszavazástól...

A második téma fabruárban az abortusz lesz, mégpedig hogy legyen "magánügy" és a saját pénztárca dolga, ne finanszírozza a TB. Az SVP szintén támogatja az ügyet, lehet, hogy ennek is ők voltak a kiagyalói, már nem tudom. Lényeg, hogy az állítás szerint ugye a TB-kasszák fizetik az abortuszt, tehát közvetve azok pénzéből is folyik a beavatkozások finanszírozása, akiknek semmi közük az abortusz témához vagy éppen ellene vannak. A beadvány csak azt szeretné elérni, hogy ez legyen magánügy, aki akarja, fizesse maga, mert a terhesség és a megszakítás nem betegség, nem kéne ezzel terhelni a kasszákat. Alacsonyabb havi TB-díjakat is kilátásba helyeznek, amennyiben a nép megszavazza a beadványt.
Mondjuk az én ellenérvem annyi lenne pl. hogy egy alkoholista májbetegségei mennyire "betegségek"? Vagy egy erős dohányos szervi bajai? Ők miért nem fizetnek akkor sokkal magasabb havi díjakat?

A harmadik kérdéskör: a vasúti hálózat jobb kiépítése, fejlesztése és finanszírozása. Az SVP ellene van, a dolog kicsit összefügg a múltkori autópálya-díj -nem- emelésével is.
És összefügg a bevándorló és menekült-kérdésekkel is, de ezt is már említettem. Évi X csilliárdok folynak el, gyakorlatilag a nép tudta nélkül az EU-ba, az EU-bővítési programokba, a menekültekre, meg minden egyébre, és akkor jön a Bundesrat ilyen ötletekkel, hogy dráguljon ez, meg az, legyen több az ÁFA a vasút javára... meg ilyen vad ötletek. Ismerek én is olyan menekültet, a férjem beosztottjai, aki hajón, konténerben jutott át valahogy Európába, mellette emberek haltak meg, sőt, az egyik srác mellett a saját bátyja halt meg, míg a sivatagon át elértek Afrika északi partjaihoz, hogy valami risszrossz menekültekkel teli bárkába szálljanak a remény felé... és őszintén, nincs bennem semmi rosszindulat, csak nem értem, hogy hogyan és miért... nem látsz szakadt menekültet. A tévériportokban sem.
Mindegyik Nike meg Adidas cuccokban van, iPhone van a kezében.
Egy átlag svájci család jövedelmének egyharmada meg csak a Tb-re megy el?

És akkor megint megkérdem: csodálkozunk, ha az idegenellenesség megértő fülekre talál(na)?

Vagyis pontosabban B-től C-hez, azaz a B típusú tartózkodási engedélyemtől a C típusú letelepedési engedélyemig.

A B igazolvány lejártának közeledtével (általában 1, de esetemben 2 hónappal előtte!!!) kap az ember postán egy értesítést, hogy le fog járni az igazolvány és itt az idő cselekedni. Ez egy kétoldalas kitöltendő kérdőív, melyet be kell adnunk a lakhely szerint illetékes Einwohnerkontrolle (népességnyilvántartó) hivatalban, az éppen lejáró igazolványunkkal együtt. Érzelmi vagy praktikus okokból kifolyólag esetleg érdemes előtte beszkennelni vagy lefénymásolni az igazolványt.

Ez a papír csak arról szól, hogy le fog járni az 5 éves igazolvány és az állam megkérdezi, hogy itt vagyunk-e még egyátalán, élünk-e még, stb.

Egy hét múlva kaptam választ, hogy átnézték az első kérdőívet és az adataimat és alapvetően jogosult vagyok a letelepedési engedélyre. Újabb kérdőívet találtam a levél mellett, kantononként változhat némileg a kinézet, ez pl. Basel-Land kantonból való, a tartalom nagyjából ugyanaz. Találunk egy listát is a mellékelten benyújtandó dokumentumokról, ez is eltérő lehet kantononként. Nekem csak arról kellett igazolást beadnom, hogy 2 évre visszamenőleg nincsen sem köz-, sem privát tartozásom, nem folyik ellenem behajtás (ez az ún. Auszug aus dem Betreibungsregister, a lakhely szerint illetékes Betreibungsamtnál kell kérni, kb. 17-25 frankba kerül, személyesen; rögtön megkapja az ember.) Más kantonok kérhetnek erkölcsi bizonyítványt (Auszug aus dem Strafregister; ezt rendelhetünk legegyszerűbben akár a postahivatalban, vagy itt. 20 frank és kipostázzák majd) vagy munkáltatói igazolást, stb.

A letelepedési engedélyért folyó eljárás költségei 100-1000 frankig terjedhetnek, utólag kell megfizetni, valamint az igazolvány ára további kb. 95 frank plusz két igazolványkép.

Normál esetben egy földi halandó egymagában 10 év itt tartózkodás után kapja meg a letelepedési engedélyt; svájci állampolgár vagy szintén letelepedett (tehát C igazolvánnyal rendelkező) külföldi házastársa viszont ugye 5 év itt tartózkodás és házasság után. Viszont: ha a házasság felbomlik, vagy megromlik és külön élnek a felek, akkor megtagadhatják vagy vissza is vonhatják a letelepedési engedélyt!

Szóval várok. Két és fél hete adtam be a kérelmemet.
Amint kézhez kapom, indulhat a menet az állampolgárságért.

• Először is egy kis bepótolnivaló: A Németországban rendezett tehetségkutató versenyeken arattak a svájciak az utóbbi időben. 2012-ben Luca Hänni nyerte meg a DSDS-nek rövidített énekes-versenyt, idén ugyanitt Beatrice Egli lett a közönség kedvence és juttatta őt csúcsra a Dieter Bohlennel kikövezett úton, a Bohlen által komponált kb. "Lángra lobban a szívem, ha meglátlak" című fülbemászóval. Ezen kívül a The Voice Kids (a The Voice gyermekeknek szóló változatát) is idén egy svájci 12 éves kislány nyerte meg, Michèle, többek között Alicia Keystől és Beyoncétól énekelt nagyon nehéz dalokat.
  
  
• Nem az igazi, de az előrehaladott elvonási tünetek kezelésére megteszi, míg újra haza nem látogat az ember: igen, a mi, magyarok híres Túrórudizásáról van szó. Szinte egyetlen külföldön élő magyar sem felejti el megemlíteni a túrórudit, ha arról kérdezik őt valahol, mi hiányzik a hazából.
  A Coop vezette be nemrégiben az itteni változatot, ami tipikus svájci: kicsi, méregdrága, túl édes, agyoncsomagolt és fantáziátlan.
  A Quanilla nevet kapta a termék a keresztségben, kapható natúr, epres és csokis változatban; csak a nagyobb Coop élelmiszerboltokban, kb. a joghurtoknál keresendő. Egy 3 rudit tartalmazó dobozka normál ára 3,95 fr. (szorozva kb. 240-nel...)
  
  
• Időközben volt megint egy népszavazás is. Arról kérdezték a lakosságot, hogy
  - közvetlenül a nép válassza-e a kormány tagjait (eredmény: nem)
  - a menekült-ügyi törvény sürgős szigorításai (eredmény: igen)
  Megmondom őszintén, eddig mindig rosszallottam, hogy a férjem miért nem vett részt sosem, egy szavazáson sem. És most azt is megmondom őszintén, hogy már én sem szavaztam, nem is fogok, mert úgyis mindig "veszítek". Egy olyan országról beszélek, ahol a nép megszavaz adóemelést, ha szükséges, és nem szavazta meg tavaly, hogy mindenkinek egységesen 6 hét szabadság járjon (!). Pedig ezt a két döntést még meg is értem, ezeken én is így szavaztam: számokkal meg lehet magyarázni. A többire meg csak csóválom a fejem.
  
  
• Idén, épp most került megrendezésre az országos tornabajnokság. Sajnos már kétszer is katasztrofálisan elverte őket a vihar: egyszer a megnyitón, másodszorra pedig tegnap. Sok sérültje is van a viharnak, összehasonlítható az évekkel ezelőtti, augusztus 20-i viharral, aminek Pesten halálos áldozata is volt. Kő kövön nem maradt, döbbenetes pusztítást végzett a viharos erejű szél és a jégeső, sátrakat dobott a fákra, fákat csavart ki a szél. Sokan nem értik, hogy miért nem hallgattak a rendezők az előrejelzésekre illetve hogy a megnyitón tomboló vihar miért nem volt elég... mondják már le az egész bulit.
  
  
• Tegnap este a közszolgálati 1-es adón főműsoridőben adták le Batthyany Béla dokumentumfilmjét, mely a Kelet-Európából Svájcba érkező, időseket ápolókról szól. Közelkép két magyar és egy lengyel gondozónőről, hogy miért, hogyan, mennyiért, mennyi önfeláldozással, milyen sok nehézséggel.
  
  
• Szintén a közszolgálati készített egy hatrészes útifilmet a Dunáról (a legalsó volt az 1. rész); a forrástól egészen a deltáig. A Magyarországi szakaszt bemutató epizód nekem nem tetszett és a kommentár alapján nem vagyok ezzel egyedül. Elég kevés derül ki a dunai tájról, a dunai emberekről. Ehelyett Pesten egy zsidó család tradícióival találjuk magunkat szembe, másutt meg svábokkal. A film akár még lehet érdekesnek mondható is, csak éppen nem arról szól, amiről a Duna.
  
  
• Azt is mindig elfelejtem elmesélni, hogy a zürichi operaházat egy magyar szakember irányítja: Andreas Homoki. Szülei magyarok, Németországba vándoroltak ki, ő már ott született. Riport vele a Coop Magazin másjui számában olvasható, a 118-119. oldalon.
  
  
• És a végére tartogattam a legjavát: némi szünet és érdektelenség után újra megválasztották Svájc szépét. A régi véleményem az volt, hogy mindig vagy egy mutatós bevándorló nyeri vagy egy unalmas szőke (esetleg mindkettő: Christa Rigozzi) és akkor eljött ez a különleges évjárat, a 2013-as és végre tényleg tipikus Svájci Nő lett a szépségkirálynő: Dominique Rinderknecht.
  A versenyre ugyan kisminkelték, ám vakolat nélkül kiválóan reprezentálja a mai modern svájci nőt: rövid hajú, fiús és a végletekig emancipált. Az őt védő kommentárok is hasonlóan tipikus svájciak, a legtöbb ilyen védőbeszéd svájci nőktől jött: "végre vége a hosszú loboncok tradíciójának, miért ne lehetne rövid haja egy szépségkirálynőnek, nagyon helyes, modern nő" stb.
  Biztosan csak zavarták a loknik a hegymászásban, ami szintén hozzátartozik a mai modern svájci nő alapértelmezett hobbijaihoz, természetesen méregdrága márkás outdoor felszerelésben. (Jack Wolfskin vagy Mammut...)
  És akkor csodálkoznak meg háborognak  ugyanezek a svájci nők, ha a svájci pasik többezer frankot áldoznak arra, hogy feleséget keressenek és hozzanak Thaiföldről vagy Ukrajnából.
  Odáig meg már el sem jut a józan ész, hogy ennek a Jenő-fizurás csajnak kell összemérnie szépségét világ összes többi,  "loboncos" gyönyörűségével a Miss World választáson...
  
  
  
  

"Jó a buli srácok!"

Egy éve van érvényben "A Záradék", azaz a Svájc és az EU között kötött, a két országra vonatkozó szabad költözködési jogról szóló kétoldali megállapodás záradéka, melyre hivatkozva Svájc alkalmanként 1 évre, de legfeljebb 2014-ig ideiglenesen becsaphatja az ajtót az Unióból érkező bevándorlók orra előtt. Egy éve "csak" a 2004-ben csatlakozott országokra terjesztették ki a záradék hatályát, ám most ezt meghosszabbították, kiegészítve az összes EU tagállammal.

A szocik egyik célja: kifogni a szelet a júniusban népszavazásra kerülő, bevándorlást szigorítani próbáló beadvány vitorlájából. A másik cél nem is igazán cél: szerintem csak látják ők is, hogy ez már szinte menthetetlen helyzet, nincs megoldás, csak csapkodnak maguk körül.

Eleve hülyeség az egész: mivel csak az 5 éves, B típusú engedélyek számát korlátozza. Azaz kiskapuként ott marad az L engedély (legfeljebb 365 napra). 22%-kal több L-et igényeltek az elmúlt 1 év alatt Kelet-Európából, amióta a záradék első variációját kikiáltotta a svájci kormány.

Megoldás (és igazság) pedig tényleg nincs.

Ez az akció most csupán egy okkal több, hogy miért utálja az EU Svájcot, az itteni nép megtapasztalhatja, hogy a rendelkezés nem ér semmit, a gazdaságtól pedig pont azokat a munkaerőket zárja el, amikre szükség van, mert persze Herr und Frau CH nem hajlandó bármilyen munkát elvégezni.

És Bernben nem látják be, hogy a beáramló munkaerő csak a második probléma a sorban. Sőt, a harmadik. Az első a menekült státuszért folyamodó mindenféle színű emberek*, a második a kurvaturizmus és mondjuk harmadik a munkaerő-bevándorlás.

* a bevándorlási hivatal honlapján található tolmács-álláshirdetésekben csupa olyan nyelvű tolmácsot keresnek, amikről még életemben nem hallottam, pedig végigcsináltam 1-2 műveltségi vetélkedőt.

Az egyik járható út a svájci állampolgárság irányába, ha egy svájci állampolgárral kötünk házasságot. A házasságkötésről és az előkészületekről már írtam korábban.

Házasság révén az aktuális jogszabályok értelmében 5 évre érvényes tartózkodási- és munkavállalási engedélyt kap a külföldi házastárs. Ha letelik az öt év, a hivatal küld egy levelet, hogy mi a teendő: egyes esetekben ezt az 5 éves B igazolványt hosszabbítják meg, de általában megadják a C igazolványt, ami az időkorlát nélküli letelepedési engedély. (Figyelem: bár az engedély, tehát a jogunk időkorlát nélküli, azonban az első C igazolvány általában 5 évig érvényes, meg kell hosszabbítani, akárcsak otthon pl. az útlevelet.)

Ha teljesítjük a feltételeket, akkor ezzel egyidőben kérvényezni lehet az állampolgárságot, mégpedig könnyített eljárásban, ami elsősorban direkt a házastársak, 21 év alatti gyermekek, stb. részére lett kitalálva.

Feltételei házastárs részére:
- 3 év házasságban eltöltött idő, hivatalosan egy háztartásban egy svájci állampolgár házastárssal, aki a házasságkötéskor már svájci állampolgársággal rendelkezett.
- legalább 5 év hivatalos, bejelentett tartózkodás Svájcban,
- ebből 1 év aktuálisan, tehát az utóbbi 1 évben is már itt lakott.

Ha ezt teljesíteni tudjuk, akkor meg kell kérni a bevándorlási hivataltól a vonatkozó nyomtatványokat. Mintanyomtatvány megtekinthető itt, de ne ezt nyomtassuk és töltsük ki, mert azt nem fogadják el. E-mailben vagy telefonon, esetleg postai úton szépen kérjünk sajátot, postafordultával megküldik. (majd pedig juttassuk vissza a Bundesamt für Migration, Abteilung Bürgerrecht, Quellenweg 6, 3003 Bern-Wabern címre)

Az utolsó oldalon található egy lista a beadandó mellékletekről, valamint a kérdőíven az utolsó pontra hívnám fel a figyelmet: meg kell nevezni legalább 3 referenciát, (szomszéd, kolléga, főnök, kórusvezető, focicsapattárs, stb.) akik információval szolgálhatnak személyünkről.

Az elbírálás eltarthat akár 1-2 évig is, időközben valószínűleg egyszer behívnak egy kis elbeszélgetésre. Az állampolgárságot ugyan az államszövetségtől kapjuk, de a településnek és a kantonnak, ahol lakunk, vétójoga van. Ha megszületett a határozat, küldenek erről egy levelet utánvéttel, mely a dolgok mai állása szerint 750,- frank, ez az eljárás díja, amit a postai utánvét keretében kell leróni. (ismétcsak nincs ostoba illetékbélyeg...) Sajnos, értelemszerűen ezt akkor is ki kell fizetni, ha a levélbontás után kiderül, hogy elutasították a kérelmünket. De ha örömhírt kap az ember, utána már csak annyi a dolga, hogy bemegy a hivatalba fényképezkedni a kártya alakú igazolványhoz.

Svájcban a személyi adatoknál van egy eltérés a magyar szokásokhoz képest: míg otthon a születési helyet kell megadni, itt kicsit logikusabban az úgynevezett Heimatort-ot, azaz hogy "hol honos" az illető. A logikát arra értettem, hogy eme gyakorlatnak köszönhetően kedvező esetben egy család hivatalos anyakönyvi dolgai ugyanott találhatók meg: születés, házasság, gyermekszületés, válás, stb. Példa: egy férfi, Heimatort Zürich, egy nő Heimatort Bern. Ha házasságot kötnek és gyermekük születik: ezt anyakönyvezik mindkét helyen, a gyermek Heimatort-ja Zürich lesz az apa után. Ha nem házasok, akkor a gyermek az anya családnevét és Heimatort-ját kapja meg és így tovább. Satöbbi.

De amiért ezt leírtam, az számomra olyan szép: az a külföldi házastárs, aki a házasság révén kapja meg a svájci állampolgárságot, a házastársa Heimatortját kapja meg. Nekem mondjuk puszta logika alapján a legegyszerűbbnek az tűnt volna, ha az a település lesz a Heimatort-om, ahol lakom és ahol az állampolgársági kérelmet beadtam, hiszen bürokráciailag csak ehhez a svájci városhoz van közöm. De nem: az előbbiek alapján a férjem honosságát kapom majd meg.
Szerintem szép.

• Végre-valahára, csak úgy döcögősen, loholva a showbiz meg nem váró szekere után, Svájcban is elstartolt a The Voice (of Switzerland) tehetségkutató-énekeskereső, csili-vili, színes szélesvásznú. Az egyik műsorvezető természetesen Sven Epiney, neki már-már egy külön címkét kellene nyitnom. Mentségemre legyen mondva: a kommentelők között is akad szép számmal, akik azt fírtatják: miért kell mindenben neki szerepelnie, hát nincs más???
  Nagyjából lehúzták a műsort a nézők, meg a szakemberek, hogy majmolni akarja a német változatot, erőltetett, nincs színvonal, stb.
  Tőlük kérdezném, hogy mégis mit vártak?
  Eredetiséget, svungot ott, ahol az alsóházban még mindig kézfeltartással szavaznak? Ahol -ugyanott- n+1-szer félreszámolják azt a kb. 50 szavazatot, mégsem váltanak gépi szavazásra?
  Ja, tudod, miért?
  Mert erről is kézfeltartással szavaztak és úgy számolták össze, hogy ne legyen megszavazva....
  
  A zsűri egyik tagja Stefanie Heinzmann, aki dialektjét tekintve eredeti wallisi (az egyik legjellegzetesebb és legértethetetlenebb nyelvjárás), maga is tehetségkutatón tűnt fel a német Showman, Stefan Raab műsorában; azóta elég jól muzsikál.
  
  A másik, akiről még tudok valamit, az Stress: ő az -azt hiszem- örmény eredetű, francia-svájci, alpesi Eminem. Tud németül is, ez kiderül a showból, ugyanis többször cikizik őt, hogy nem tud, pedig de. De rappelni franciául szokott.
  A másik két mentorról sajnos nem sokat tudok, még annál is kevesebbet.
• Itt az újabb bizonyítéka annak, hogy a már említett, közelgő népszavazás első pontjában feltett kérdés (igazából úgy szól, hogy a részvényeseknek több beleszólásuk lehessen a jutalmak és osztalékok meghatározásában) valóban jogos: az elmúlt évben-években különböző címeken összesen mintegy 2,5 milliárd frankot tapsolt el az UBS, a "szent tehén", s most mégis ugyanennyi prémiumot osztogatott szét egymás közt a bank legfelső vezetése. És még meg is magyarázzák, hogy mi vagyunk a hülyék, ha nem értjük.
  Én spec csak két dolgot nem értek: nincs itt valami bankfelügyelet, aki odabasszon???
  És hogy ha ennyi a veszteség, meg a kisbefektetők pénze elúszott, akkor mégis miből szponzorál orrba-szájba a bank mindenféle presztízs-sporteseményeket? (Forma-1, tenisz, lovas sportok...)
• Egymást követően mutatták be itt is, ott is a következő szezon F-1-es autóit. Ne feledkezzünk meg arról, hogy bár leköszönt a nagy öreg, Peter Sauber azonban mégiscsak svájci.
• Mindent elmond az ország helyzetéről két tény: Svájcban mindennapos, hogy a vonatokon a kalauzt rendőrség védi, ugyanis könnyen előfordul, hogy megverik vagy ki akarják dobni a mozgó vonatból, stb.; valamint hogy az államkassza mindenféle költségeit folyamatosan megrövidítik (AHV/IV, munkanélküli-segély, szociális-segély), kivéve két dolgot: a vadiúj Grippenekre és a menekültek etetésére mindig van pénz.
  Előbbiek kb. 4 milliárdba kerülnek, utóbbiak tavaly 1,4 milliárddal lépték túl a költségvetést.
  Előbbiek feleslegesek, hiszen még az F-18-asok is állásukban mennek tönkre, utóbbiak többsége pedig csak ki akarja játszani a rendszert.
  Ja, még az is jellemzi a hangulatot, hogy szinte minden település, ami szóba jön lehetséges menekült-szálló ügyben, tiltakozik. Akadt olyan eset is, hogy a lakók inkább felvásárolták a szóba jövő ingatlanokat, hogy az állam ne rendelkezhessen felettük. Amelyik ingatlan ugyanis az államhoz tartozik, afelett önkényesen rendelkezik, azaz betelepíthet oda menekülteket. Más tulajdonost viszont nem kényszeríthet erre. Olyan példa is akadt, hogy felgyújtottak inkább egy ingatlant, hogy ellehetetlenítsék a betelepítést.
  Ez van.
• Az index is megírta: a lausanne-i egyetem 10 év alatt összesen 1 milliárd eurót kap az EU-tól, hogy az emberi agyat szimuláló dolgot építsen kutatási célból.
• Mondjuk ki: ma február 5. van - és már kapható a boltokban Lindt (és más) húsvéti csokinyúl!
  A Lindt egyébként országjáró túrára indul: hétről-hétre más Coop üzletben állomásozik a túra. Ha az akciós ajánlatból legalább 10,- frank értékben vásárolunk, lehetőségünk nyílik a "Csoki-mesterrel" egy tábla csoki elkészítésére a helyszínen, saját ízlésünk alapján és haza is vihetjük.
• Programajánló: Brazília - Olaszország barátságos meccs Genfben, március 21-én. Jegyek itt.
  Steffi Graf és Andre Agassi, valamint más teniszcsillagok ragyogják be a pályát június 22-én Zugban.
  Jön még Eros Ramazotti, Lana del Ray, Zucchero, meg hasonlók.
  
  

• Talán még emlékszünk: ez év elején Christoph Blocher, az SVP (jobboldal) Torgyánja gyakorlatilag lemondásra kényszerítette a svájci jegybank elnökét. Blocher és társai számlakivonatokat lobogtatva, illegális, bennfentes dollárügylettel vádolták Hildebrandot. Az ügyet most hagyjuk, már nem érdekes.
  De tanulságképpen a végeredmény: Blochernek és ügyvéd társának bíróság előtt kell felelnie, hogy egyátalán hogyan jutottak a dokumentumokhoz (vagy illegálisan, vagy hamisak a papírok), ugyanis Blocher mentelmi jogát elvette a parlamenti bizottság, arra hivatkozva, hogy a vádaskodás időpontjában épp két választás között, tehát lejárt mandátummal, és még nem újrafelesketve varázsolta elő a nyuszit a kalapból és kezdett el vádaskodni.
  Tehát ő is vesztes, de még nagyobb vesztes az ország és a jegybank: amennyire ismerem, Hildebrand kiváló szakember, felbecsülhetetlen értékű telefonnotesszel, hitelesen, tökjól néz ki és soha semmilyen rossz húzása, botránya nem volt. Egy svájci jegybankelnök pedig nyilván nem lefelé bukik: szakértelmét elismerve tárt karokkal fogadta őt a pénzügyi világ. Új állása van Londonban: a világ egyik legnagyobb pénzügyi tanácsadó és vagyonkezelő cégénél (Blackrock) lesz alelnök, októberben kezd.
  Ezen kívül tagja lett egy elit ügynökségnek, akik szónokokat közvetítenek, így pl. Bill Clintont, Kofi Annant, Gerhard Schrödert, Al Gore-t vagy Bono-t lehet náluk beszédre bérelni. 1 órás Hildebrand beszéd 30'000 dollárba kerül, plusz a szervezőknek kell állniuk az elsőosztályú utazás, szállás és ellátás költségeit. Helyette van új elnöke van a nemzeti banknak, akiről még alig lehetett hallani valamit, mármint a ténykedéseiről, az EUR-CHF árfolyam továbbra is válságos és semmi mást nem tesz, mint folytatja a Hildebrand által kijelölt csapáson az eszement euró-felvásárlást.
  Köszönjük, Herr Blocher.
  
  
• Kezdenek elszabadulni az indulatok menekült-ügyben. A hétvégén kb. 5000 ember tüntetett Bernben a parlament előtt a menekült-ügyi szabályok szigorításai ellen. Leghangosabbak az ún. sans-papier-k voltak, azaz a személyes dokumentum nélküliek. Nem is értem, hogy papírok nélkül hogyan jutottak be az országba??? Ezzel párhuzamosan pl. szombat éjjel egy menekült-táborban lakó külföldi megjelent a falu egyik lakásában és késsel támadt az ott lakó, lányát egyedül nevelő anyára. A nő a tévében is elmondta, hogy a jólfejlett tinédzser lányát és barátnőit a faluban a külföldi menekültek inzultálják, füttyögnek utánuk.
  Megint csak ezzel párhuzamosan Svájc folyamatosan kapja az emberjogi kritikákat, holott már tényleg mindenkit beengednek, pénzt kapnak... A vicc az, hogy ezzel párhuzamosan az állami nyugdíjkassza (AHV) mínuszba kerül valószínűleg pár év múlva. Vannak politikusok, akik ennek ellensúlyozása végett törölni akarják a nyugdíjak inflációkövetését, meg hasonló vicces ötleteik vannak; ám arról hallani sem akarnak, hogy a menekült-státuszért folyamodók napidíját 12-ről 8 frankra csökkentsék. Jó, nem?
  
  
• Még mindig folyik a vita, hogy épüljön-e a meglévő mellé még egy Gotthard-autóalagút. Jelenleg közel-s távol ez az egyetlen észak-déli átjáró az Alpokon. Egyrészt régi és felújításra, modernizációra szorul, másrészt nagyon sovány kis átjáró, utazási csúcsszezonokban akár 4 órát is kell várni a dugóban. Ez megint iszonyú pénzeket igényel, nem is csoda, ha 40-ről hirtelen 70 frank lesz az autópálya-matrica.
  
  
• Bár nem érhet a Sziget nyomába egyik sem, de akad itt is szabadtéri rendezvény szép számmal. Eléggé közkedveltek a szabadtéri mozik illetve egyéb programok, lehet keresgélni pl. itt.
  
  
• Sajnos későn kapcsoltam, így mi is lemaradtunk a tegnap előtti eseményről, de szerencsére még be lehet pótolni! Idén ünnepli 60 éves fennállását a REGA, azaz a piros-fehér mentőhelikopteres szervezet. Ez alkalomból már több korábbi időpontban is szerveztek ünnepi nyílt napot a bázisokon, Bernben és Zürichben. Legközelebb július 8-án a Zürich-Dübendorf repülőbázison lehet közelről is megcsodálni a flotta néhány helikopterét valamint egy repülőgépet, mellyel szállítható állapotú betegeket, sérülteket szoktak hazahozni Svájcba.
  
  
• Újra műsorra tűzi a luzerni kultúrpalota a Karib-tenger kalózai c. sorozat két filmjét (1. és 2. rész) élő szimfónikus zenekari kísérettel. Érdemes igyekezni, mert hamar elkapkodják a jegyeket. Vetítések november végén és december elején. Ja, a filmet (németül) feliratozva adják, eredeti angol hanggal.
  
  
• A június 17-i népszavazáson egyik beadványt sem fogadta el a nép: nem lesz új rendszabályozás az orvosi ellátásban, nem kerül még több államszerződés előzetes népszavazásra és nem lehet ezután sem az építési jellegű megtakarításokat adókedvezményként bedobni.

• Volt már példa arra, hogy N. Sárközy ebrudalta ki 300 euró zsebpénzzel a román cigányokat Franciaországból; legutóbb azt olvastam, hogy Izrael 1'000 euró zsebpénzt + repjegyet hajlandó fizetni azoknak az illegális afrikai bevándorlóknak, akik készek elhagyni a Szentföldet - most Simonetta Sommaruga miniszterasszony utazott Észak-Afrikába, hogy hasonló ajánlatot tegyen a menekülteknek. Svájc fizet a visszafogadó országnak.
  
  
• Hétvégén újra nagy volt az öröm a Forma-1 táborban: Perez hatalmasat alakított. Hogy hogy jön ez ide? Úgy, hogy Peter Sauber svájci és legenda. Megálmodott magának egy Forma-1-es csapatot, aztán más idők jöttek, meg is öregedett, ki akart szállni, eladta a csapatot a BMW-nek, akikkel megígértette, hogy megőrzik, vigyáznak rá. Na ja...az ígéret szép szó...de pusztán szájtépés. A BMW-t nem kötötte olyan vérszerződés a csapatohoz, mint az alapító Öreget, ki akartak szállni a versenyből a pénzügyi válság idején, ekkor visszatért P. Sauber és visszevette a csapatot. Perez, aki jóformán újonc, szárnyakra kapott, nyert már egy futamot is, most meg második lett. Ennyi elég is a földöntúli örömhöz.
  
  
• Federert eltángálták a Roland Garroson. Miközben a döntő esőszünet miatt még mindig nem eldöntött, Nadal és Djokovic ma 13 órától küzd tovább a címért, Federer már máshol kergeti a labdát.
  
  
• Kifelejtettem a zenei blokkból (ahol Freddie Mercuryról és az Eurovíziós Dalfesztiválról írtam), hogy a Deep Purple Smoke on the Water című örök darabja is Montreux-höz köthető: 1972-ben a Montreux Jazz Fesztiválon ott volt a Deep Purple, amikor is egyik este valami kiégett (hajó, vagy hajóház vagy épület...) a tóparton. Hát innen a "Füst a víz felett, tűz az égbolton."
  "We all came out to Montreux
  On the Lake Geneva shoreline
  to make records with a mobile
  We didn't have much time.
  But Frank Zappa and the Mothers
  Were at the best place around
  But some stupid with a flare gun
  burned the place to the ground
  Smoke on the water and fire in the sky..".
  
  
• A jobboldali SVP most azt követeli, hogy aki menekültstátuszért folyamodik és még meg sem kapta, de már ezidő alatt bűncselekményt vagy szabálysértést követ el itt, automatikusan küldjék haza. Vagy legyen a menekülttábor mellett egy menekölt-büntetőtábor is. Börtön a börtönben, gyakorlatilag. Ezenözben folyamatosan mindenki mindenhol tiltakozik a menekülttáborok létesítése ellen. Az a vicc, hogy a parlament felkérte a hadsereget, hogy vizsgálják meg saját épületeiket, létesítményeiket, vajon alkalmas-e valamelyik a menekültek számára. A hadsereg meg is tette, fel is ajálottak pár épületet, régi, nem használt kaszárnyákat. Erre mit mond a menekültek seggét nyaló szervezet? Hogy ezek embertelenek és nem alkalmasak. Ja. De a svájci katonáknak még pár évvel ezelőttig jók voltak.
  
  
• A "hegyek között, völgyek között" vezető, Alpokot átszelő Gotthard vasúti összeköttetés közel 1 hónapig le lesz zárva hegy-kő omlás miatt. Szombaton sikerült csak felszínre hozni egy 29 éves építőmunkás holttestét, akit napokkal ezelőtt temetett maga alá a lezúduló, kb. 2'500 köbméternyi sziklatenger.

Le vagyok maradva. No de azért nézzük, mi a helyzet.

• Baselben hétfőn hajnali 4-kor elstartolt az idei farsang a hagyományos "Morgestraich"-hel. A baseli farsangot a köznyelv kedvesen a "Dreei schenschte Dagg"-nak, azaz az év legszebb három napjának hívja. Én is meg más is írt már minden évben sokat a baseli farsangról, de most egy eddig még nem említett érdekesség: a hagyomány szerint hajnali 4-kor kioltják a városi közvilágítást, csak a lámpás felvonulás világít. Ezután, azaz pár óra múlva a "klikkek", azaz a felvonuló egyletek mind hazatérnek a klubhelyiségükbe, vagy együtt betérnek egy vendéglátóipari egységbe, akárcsak a többi népek és hagyomány, hogy ilyenkor Basler Mehlsuppe-t és Zibelwähe-t fogyasztanak, azaz egy spéci lisztlevest és hagymás lepényt.
  A klikkek egyébként minden évben más és más, aktuális témát dolgoznak fel, kifigurázva pl. Merkelt, Sárközyt, Berlusconit, a görögöket, zu Guttenberg plágium-botrányát vagy bármi mást, a téma pedig szép, hatalmas lámpásra (Laterne) művészien van felfestve. Egy-egy ilyen klikk akár több, mint 100 éves múltra tekint vissza; ám sajnos néhol hiányzik az utánpótlás. Az egyik klub épp ezt a témát is érintette és a felvonuláson turisták, nézelődők is beállhattak soraikba, hogy ki legyen a létszám.
  További hagyomány még, hogy farsang idején a baseli óváros "kocsmáiban" Schnitzelbängg-előadásokat tartanak. Ezt leginkább a Defekt-Duó-hoz lehetne hasonlítani, aki még emlékszik rá: kis rímes dalokba foglalt poénokat, szatírákat énekelgetnek és itt nem az énektudás a lényeg. Itt is előkerülnek a szokásos témák: aktuálisak és általánosak; helyt kap a Züri és Basel közti "örök rangadó", azaz kifigurázzák a zürichieket, de lehet pikáns is a dalocska. Az ilyen előadók közt találunk kevésbé sikereseket, de nagy népszerűségnek örvendő öreg szakmabelieket is, akiket úgy ismer és kedvel a közönség, akár mi Rodolfót. A kocsmákban előre meghirdetik az egymást váltó fellépőket, asztalt kell foglalni, mert tele vannak a helyiségek.
   
• A Saab (nem Elie Saab) begyűrűzött Svájcba is: ugyan teli a parkoló még csak nem is használt F-18-asokkal, ám valamelyik nehéz gyermekkorával még mindig dacoló öreg fasz politikus, akinek annak idején nem jutott sem ólom-, sem műanyag katona a kinder-tojásból, kitalálta, hogy akkor vegyen -neki- az ország Grippeneket.
  Méghozzá olyanokat, amik jelen időben még nem is léteznek. És annyi pénzért, hogy annyi sok nulla (frankban kifejezve!) el sem fér egy ilyen szerény blogban, mint ez.
  Kis mellékes: ahhoz, hogy egyátalán tudjanak gyakorolni a pilóták az F-18-asokkal, különböző országokkal (USA, skandináv országok valamelyike) megállapodásokat kötöttek: az említett országból jöhettek pilóták az Alpokban a hegyek közti repülést tanulni, cserébe egy normális méretű légtérben végre repülhettek a svájciak a nagymadarakkal. Mert egyébként itthon mire gázt adnak, már ki is érnek Svájc légteréből.
  Erről természetesen nem szavazhatott a nép, nem is értem, miért. Mert valószínűleg nemmel szavaztunk volna.
   
• Fentieken kívül más is borzolja a kedélyeket manapság a hegyek közt: nyilvánosságra hozták, hogy nem elég, hogy Európában, sőt, majdnem a világon egyedülálló az az ostobaság, hogy el sem kell jönni Svájcba, hanem bármely országban lévő külképviseleten lehet menekült-státuszért folyamodni, hanem nagyon sok ilyen menekült-státuszért folyamodót még ingyen be is utaztatják Svájcba, fizetik a repülőjegyüket. Csak az ilyen repjegy-költségek a többszörösére ugrottak 2009 és 2011 között, kb. 110ezer frankról több, mint 400ezerre. És ez csak a jéghegy csúcsa: csak a beutaztatás. Az egész menekült-ügy az országnak több millió frankjába kerül évente; miközben a táborokban a menekültek egymást lopják meg, késelik meg, felgyújtják az épületet meg hasonlók. Ráadásul nagyon sokan ál-indokok alapján jelentkeznek, csak azért, mert a koma mondta, hogy lehet...És aki megkapja az engedélyt, hozhatja automatikusan a családját, stb.stb. Vérlázító.
  Újabb hajmeresztő tény, hogy hogy is van ez?: Szerbia szerepel azon országok listáján, ahonnan hivatalosan lehet menekültstátuszt kérni politikai vagy gazdasági okokra hivatkozva, mégis hivatalosan bejelentették, hogy EU-tagságra jelölték???
  A jelenlegi állás az, hogy tíz éves csúcson volt januárban a menekült-státuszt kérvényezők száma.
  Azt már csak mellékesen említem meg, hogy a nép, a települések nagyjából olyan hévvel tiltakoznak a menekülttáborok létesítése ellen, mint ahogy Magyarországon a zöldek az autópálya nyomvonala ellen, vagy a keresztények a türelmi zónák ellen. Szorozva tízzel.
  Sokan persze arra panaszkodnak, hogy miért kell milliókkal támogatni a menekülteket, minek kell felvenni őket, hiszen úgysem boldogulnak a világ egyik legfeljettebb, leghumánusabb, leggazdagabb országában, miért nem inkább ezeknek az országoknak segít az ember, hogy a hazájuk feljődésnek induljon végre valahára. Hiszen gondoljunk csak bele, sarkítva: emberek a sivatagból, az éhezésből, az évtizedekig tartó polgárháborúkból ide érkeznek Európába...
  Amellett, hogy több tízezer svájci él  Svájcban a létminimum alatt, itt is vannak gyermekotthonok, akiknek jól jönne a segítség, kórházak, idősek otthona, stb.
  Az a baj, hogy az itteni jobbos párt, az SVP sajnos nem találja a megfelelő hangnemet, fröcsögnek, barbár módjára tevékenykednek és nyilatkoznak, elvetik a sújkot, holott ha más stílusban szólnának, a nép mellettük állna, mert pontosan azon problémák húrjait pengetik, melyek a választókat leginkább érintik és foglalkoztatják. Csak sajnos pengetés helyett az SVP tépi a húrokat.
   
• És hipp-hopp el is érkezett az újabb népszavazás: március 11-én járulnak a svájciak az urnák elé, a következő kérdéskörökben:
  - legalább 6 hét szabadság minden munkavállalónak (a jelenlegi általános 5 hét helyett);
  - véget vetni a tömegével üresen álló, összképet csúfító üdülőövezeteknek,
  - aztán arról is, hogy fixárasak legyenek-e a svájcilag készült könyvek a könyvesboltokban,
  - aztán van itt még egy téma a jótékonysági célokból rendezett szerencsejátékokról
  - és végül az építkezési célú megtakarítások adókedvezményéről.
  Ha már népszavazás: azt hiszem, még nem említettem, hogyan is zajlik egy-egy ilyen népszavazás.
  Minden szavazásra jogosult állampolgár kb. 1 hónappal a szavazás előtt a postaládájában talál egy vaskos borítékot.
  A borítékban van egy aláíró ív, aláírás nélkül érvénytelen a szavazás.
  Minden témához mellékelnek egy nem túl hosszú, de részletes tájékoztatót: mit akarnak a beadvány támogatói, tehát mi a cél, mi a mostani gyakorlat, milyen indokokkal ellenzik az ellenzők, mik lennének a következmények, mi a Bundesrat véleménye és hogy hogyan szavazott a kérdésről a parlament két háza. (Nationalrat és Ständerat). Egyébként nyilván akkor kerül egy érvényes* beadvány népszavazásra, ha a parlament két háza plusz a Bundesrat nem bír megegyezni.
  *érvényes: adott határidőn belül 100ezer aláírást sikerült rá összegyűjteni.
  
  Tehát a szavazók otthon a szekreteren aláírnak, beikszelik, hogy igen vagy nem és eljuttatják az illetékesekhez a lezárt borítékot: díjmentesen postán, vagy személyesen elballag az ember a faluházára, stb. Ezt bármikor meg lehet tenni, bármely nap, illetve legkésőbb a választás napján megjelölt határidőig személyesen be lehet dobni a szavazóurnába a borítékot, a közismert módon. Nincs bonyolult adminisztráció, nincs választási bizottság, akinek nem fog a golyóstolla meg hiába keresi a neveket a gépelt listán.
  Viszont: itt mindenki a nevét adja a szavazáshoz.
   
• Ma, február 29-én párhuzamosan az analóg műsorszórással, elindítja digitális szolgáltatását a svájci közszolgálati, az SRG. Tehát a 6 közszolgálati (2-2 német, francia és olasz) adást mától digitálisan is lehet fogni, de nem kell aggódni, nem fognak elsötétülni a képernyők: előreláthatóan 2015-ig párhuzamosan megmarad az analóg adás is. Érdekes, hogy a német a szökőévet illetve -napot Schaltjahr-nak, illetve -tag-nak hívja, amiben a "schalt" az a kapcsolást jelenti: nem véletlen, hogy Zürichben ezt az erőltetett hülye szóviccet találták ki erre az átkapcsolásra, hogy a Schalttag legyen a tévében is Schalttag, vagyis a szökőnap az átkapcsolás napja, érted, nem ragozom tovább.
  Ha jól tudom, az eddigi analóg program helyén adják a digitálisat, tehát ha valakinek még analóg készüléke van, előfordulhat, hogy meg kell keresni, hová is került az analóg adás.
  Egyébként igen, a főváros Bern, de a tévé központja is Zürichben trónol; no comment.
  A történelmi pillanatot, amihez hasonló volumenű változást csak a fekete-fehérről színes adásra áttérés hozott, a tv egy Svájc-Argentína barátságos mérkőzés élő közvetítésével ünnepli. Ma este tehát.
   
• Múlt héten játszott ugye BL-meccset a Basel a Bayern München ellen. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy épp a Baselből igazolt át a Bayernbe a kis törpe sztárfocista, kb. 20 éves Xherdian Shaquiri.
   
• Tovább késik az új svájci frank bankjegyek bevezetése. A közlemény szerint a biztonsági elemek miatt: szeretnék a lehető legmodernebb és legtöbb ilyen elemet beépíteni a frankba. Megjegyzem, hogy a közvélemény szerint ocsmányak az új grafikák, a legszolídabb vélemény szerint is játékpénz a Monopolyból. Röviden: a mostani tök szép, élőben még szebb, senki sem érti, minek kellett új dizájn. A címletek jellemző színvilága marad, tehát a százas ezután is kék marad, az ötvenes meg zöldes, csak ocsmány másmilyen lesz.
  Egyébként a grafikák kivitelezésére a végső, érvényes megbízást nem a pályázat győztese, hanem a holtversenyben második helyezett egyike kapta.
   
• Január végén megtartották az idei gazdasági örsigyűlést is, erről is lemaradtam (mármint a blogban). A WEF Davosban ugyanúgy zajlott, mint eddig: bent kézrázás, mosolygás, eredménytelenség, döntések és nagy szavak, melyeket senki nem tart be; kint pedig tüntetés.

Be kell vallanom, erről -is- lemaradtam, de jobb később, mint félre tájékoztatni.

Tehát.
Azt találtam Svájc hivatalos honlapján, hogy Budapesten 2011. szeptember 30-val megszűnt a konzulátusi szekció, tehát gyakorlatilag a hivatali ügyintézés (a mezítlábas népnek). Ilyen kérelmekkel (igazolványok, útlevél, anyakönyvi ügyek, vízum, stb.) ezen túl már csak a regionális központhoz fordulhat a magyar, ami Bécsben található, a Kärtnerring 12 szám alatt. A budapesti hivatal kizárólag mint nagykövetség, azaz diplomáciai feladatok ellátására funkcionál tovább.

Természetesen a Magyar Állam Külügyminisztériumának honlapján a világon semmi nem olvasható erről, sőt, egyátalán semmi érdekesről. Az "Utazási tanácsok külföldre utazóknak" illetve a "Külföldi külképviseletek Magyarországon" menüpontok kizárólag a külügy régi honlapján találhatóak, ami 2009. óta nem frissül; mivel új honlapot kapott a minisztérium, összevonva-integrálva a többi kormányportállal. Tehát mondjuk azóta megalakult a Föld 160. országa, de a külügyet ez egyátalán nem rengeti meg; a GYIK-ben az első és legsúlyosabb, legizgatóbb kérdés így hangzik: "Hogyan érvényesülnek a nemzetiségi önkormányzatok névhasználati jogai?"

Ez a Gyakran ismételt kérdések No.1 ???

(ezek után csoda, ha megszűnt a konzuli szekció?)

A Comparis.ch nevű árfigyelő-összehasonlító, kicsit fogyasztóvédelmi portál közzétett egy feltérképezést, hogy hol mennyibe kerül egy nagyjából azonos típusú lakás bérleti díja az országban.
A lakás átlagos: közepesen szépen kidolgozott 4,5 szoba erkéllyel.

Az összehasonlítást átvette egy cikkben a 20min.ch internetes újság is, íme a cikk. A térképen jól látható a nyilvánvaló: minél sötétebb színű a régió, annál drágábbak a lakás-bérleti díjak, azaz balra lent a Genfi-tó partján, középtájon a Zürich- és Zug-tó környékén, valamint jobbra lent St.Moritz felé. Felzárkózik még előbb említettekhez északon Basel, meg egy picit Luzern, előbbi a Rajna-partján, utóbbi a Vierwaldstätter-tó partján fekszik.

Nem meglepő, hogy nagyjából* ugyanúgy alakulnak a trendek, mint akár Magyarországon: a nagyvárosban több a fizetés, de drágább a lakhatás, a megélhetés, minél inkább távolodunk a frekventált területektől, annál olcsóbb lesz majdnem minden.
* csak azért nagyjából, mert otthon a főváros a legdrágább, Svájcban viszont nem Bernben kell a legtöbbet kipengetni egy lakásért; nem is a főváros az ország legnagyobb városa.

A cikkben olvasható, hogy a különbség akár 5szörös is lehet: a fent említett lakásért a legolcsóbb helyen kb. 800-1000, míg a legdrágább régióban 4-5000 frankot is elkérhet a bérbeadó.

Zürich vonzereje főleg a gazdaság: a nagy cégek székhelye, sok a munkahely, plusz kedvelt a bevándorlók körében, mert a nagyvárosban szinte alig kell beilleszkedni, az arctalan sokaságban jól el lehet tűnni, akár legálisan, akár illegálisan tartózkodik az ember az országban. Zug (Zürich szomszédságában) kanton inkább olyan adóparadicsom és Rózsadomb jellegű 2in1. A cégek jelentős része ide van bejegyezve az alacsony adók miatt, a lakásárak csillagászatiak és alig van szabad ingatlan. (Federer, Alonso, politikusok és egyéb nemzetközi és hazai prominensek adják pl.  az ingatlantulajdonosok nagy részét)
Genf 3 ország találkozásánál, francia nyelvű, plusz a tóparton szintén hatalmas vonzerővel bír a francia anyanyelvű bevándorlók (gondoljunk itt elsősorban a volt francia gyarmatokról érkező tömegekre) körében, valamint szintén nagyvárosnak számít itteni viszonylatban, jól el lehet tűnni szem elől. St.Moritz meg egyszerűen sznob, semmivel sem szebb, mint az ország más része, de hát ugye itt síelt már 100 évvel ezelőtt is Audrey Hepburn, vagy mittudomén, tehát musthave.

Legyünk tisztában azzal is, hogy azon túl, hogy itt több a fizetés és többet ér, nem csak emiatt magasak az ingatlan árak (bérlés és vételár), hanem gondoljunk bele:
- Svájc területe kevesebb, mint fele Magyarországénak, 41'285 qkm
- közel 1/4 része lakhatatlan (hegyvidék, víz, stb.), marad 30'753 qkm,
- és ezen a területen lakik 7,8 millió ember. A népsűrűség ca.190 fő.
És ez egyre csak több lesz, mert majdnem mindenki ide akar menekülni vagy jönni. Lakáshiány van, egyre inkább beépülnek a zöld területek, szükségszerűen, de ez egy dilemma a pénzszag és a honi értékmegőrzés közt, pontosabban kötéltánc. De minél inkább szabályozzák és visszafogják a hivatalok a beépítést, annál inkább szöknek a lakásárak az égig.

Egy másik jelenség: gyakori, hogy nyugdíjkassza vagy egyéb hasonló pénzintézet egy-egy ingatlan-komplexum tulajdonosa és szeretne több bevételre szert tenni (érthető, hiszen a tőzsdén nem remekeltek az utóbbi időben), tehát vagy felújítja vagy teljesen lerombolja-újjáépíti a tulajdonában lévő ingatlant, luxuslakásokat kialakítva, melyeket jóval magasabb bérleti díjért hasznosíthat. Az egyszeri ember, aki meg a már pl. 50 éve álló házban bérelt egy egyszerű, szép lakást, nem tudja fizetni, kotródjon(?).
Alakul az ország, a tájkép, megállíthatatlanul és önpusztító irányba.

(További érdekességek és statisztika, adatok az országról itt.)

Újabb hasznos tapasztalattal bővült tudástáram (bővült ezen kívül még a nem-akadémiai, non-figuratív szókincsem is), képzelőerőm tovább edződött a magyar bürokrácia nyerőautomatáin kínpadján erőgépein.

A kiinduló pont, ami a gépezetet mozgásba hozta, egy levél volt a NAV-tól (új nevén Nemzeti Adó- és Vámhivatal), mely felhívta a figyelmemet arra, hogy sem náluk, sem az OEP-nál nincs adat arról, hogy hogy s mint milyen jogcímen nem fizetek TB-t. (semmilyenen egyébként) Amit egyébként már 3 éve nem fizetek!

Próbálkozásaim a helyzet tisztázására:

1. Felhívtam a NAV-nál a levél értelmi szerzőjét. Kiderült, hogy hát nála igencsak. Közös erőfeszítéssel kompromisszumot kötöttünk, és a hölgy elfogadta lexikális tudásom fitogtatátának köszönhető álláspontomat, miszerint Svájc mégse nem az EU tagja. Közölte velem, hogy a 3 éve hivatalosan tett be- (azaz ki-)jelentkezésem ellenére ő még mindig úgy látja hogy az én állandó lakcímem a Bp. Harap utca 3. alatt van. Kérdezem, hogy ha tényleg, akkor hogyhogy nem kaptam borítékot adóbevallásra az utóbbi 3 évben? Azt mondja, örüljek neki. Mondom örülök is, de nem ez a lényeg: hanem ez semmilyen természeti vagy afeletti törvényekkel nem összeegyeztethető. Vagy van ugyanis lakcímem vagy nincs. Ha adózás szempontjából nincs a NAV birtokában a lakcímem, akkor TB szempontjából sincs, ugyanabban a központi nyilvántartásban, igen? Azt javasolja a hölgy, hogy akkor hívjam fel az OEP-et a TB miatt, meg a népességnyilvántartót a lakcímem miatt. Egyébként ő fírtatta először, hogy "Hát miért, mit csinál Maga ott? Fizet ott TB-t? Hát milyen címen, ha egy  szer nem dolgozik? Miért, mit csinál Maga ott?" Kértem, hogy hagyjuk ezt, különben én is utánanézek az ő szennyesének a WikiLeaksen...
De haladjunk.

2. Népesség-nyilvántartó
Naívan felhívtam a személyigazolványom leadásánál kapott jegyzőkönyven szereplő telefonszámot. Az teljesen természetes, szemem se rebben, hogy faxhang jelentkezik. Az interneten utánanézek a hivatali telefonszáőmoknak, s az sem lep meg, hogy az ott található telszámok és az enyém teljesen rendszeridegenek, köszönőviszonyban sincsenek egymással, a neten egy teljesen másik számintervallumbéli számok találhatók. Felhívom azt, akinek a neve és száma mellett a népesség-nyilvántartó illetékességi kör áll. Beszélünk vagy 5 percet és csak mikor kezdek kiakadni, akkor árulja el, hogy nagyjából mit pattogok én itt vele, mikor ő anyakönyvvezető, kezitcsókolom. Kérdezem, hogy akkor mégis, mit tart fel ő engem.
Tessék hívni a népesség-nyilvántartót, mondja végül.
Számot megadni csak valami világfájdalomnak tűnő, hősies mártíromsággal kísérve volt hajlandó, átkapcsolni pedig... nos, ezt a szót nem is akarta megérteni.
Hívtam a megadott számot. Hogy klasszikusokat idézzek "Ugyanaz hátulról". Itt azonban megkérem az atyaúristen földi helytartóját, ugyan nézzen már bele a központi nyilvántartásukba. Közli, hogy szerinte minden rendben, nincs magyar lakcímem, és külföldön élő magyar állampolgárként vagyok nyilvántartva. Valamint hogy "hát akkor az adóhivatal vegye már a fáradságot és nézzen bele a rendszerbe, mert ők is ebből dolgoznak". Részéről tehát közölte, hogy minden rendben és üdvözöl.

3. OEP
Központi telefonszám.
Második próbálkozásra fel is veszi az automata.
Harmadik próbálkozásra sikerült nem bealudnom az automata végletekig unott, unalmas, untató, karriereket, jellemeket és emberi sorsokat kettébe törő, idegölő hangján. Kértem valami menüpontot, aminek olyasmi munkaneve van, mint piroslámpások, vagy mi. Tehát azok ügyei, akik nem fizetnek. Kiderült, hogy ugyan az APEH-nál kijelentkeztem hivatalosan a TB-körből, elszámolást is kértem, stb, ám erről az OEP semmit nem tud, nem passziváltattam a TAJ-kártyámat például.
A kedvencem, amikor azt mondja a hivatalnok, bárhol, hogy "hát Magának van bejelentési kötelezettsége, Magának kell utánajárni, elintézni..."
Mégis hogyan baszki, amikor tájékoztatás NINCS, vagy ha van, akkor csak félig, félre. Csak lebaszás van. Egyszerű blogokban, mint amilyen talán az enyém (szeretne lenni), több infót talál az ember BÁRMIRŐL, születéstől a halálig, lúgosítástól kezdve az öröklésjogig, mint bármelyik hivatalos portálon. És a felét még annak sem érteni.

Aztán megint eljutottunk oda az OEP-nél is, hogy "Hát miért, mit csinál Maga ott? Fizet ott TB-t? Hát milyen címen, ha egy  szer nem dolgozik? Miért, mit csinál Maga ott?"
Megkértem, hogy hagyjuk már ezt a témát úgy mégis.
Még azt is fírtatta, hogy ha én a NAV-tól kaptam levelet, akkor miért őt hívtam. (őszintén: ez bennem is lappangó gyanúból megalapozott, félelemmel vegyes kétellyé nőtte ki magát) Mondom, hogy azért, mert a levélben az OEP is meg van említve, meg mert az adóhivatalos hölgy azt mondta.  Meg mert végtére is TB-ről van szó. Meg mert az adóhivatalnál kezdtem. Azt mondja, hogy tisztázzam az adóhivatalban. Megkérdeztem, hogy ő próbált-e már valaha is az adóhivatallal -telefonon- bármit is tisztázni, hogy ilyen tanácsokat ad nekem.
Súlyos hallgatás volt a válasz.

Tanulság: a TB kártya nem egy nyerő lap.

Úgyhogy írok egy-egy levelet ide meg oda, lefénymásolom az összes rendelkezésemre álló kijelentkezéseimet, jegyzőkönyveimet és fulladjon bele a magyar bürokrácia a saját szarába.
 

Ma tették közzé azt az elemzés-jelentést is, mely szerint a svájci nemzeti bank az év első felére vetítve kb. 10,8 milliárd frankos veszteséget produkált könyvértéken.

Tehát az előző bejegyzésben ecsetelt dollár- és euró árfolyamzuhanásoknak további kihatásai is vannak. Tavaly tavasszal például a nemzeti bank elnöke "mert nagyot álmodni" és elhitte, hogy azáltal visszaerősítheti az uniós valutát vagy a zöldhasút, hogy bevásárol belőle pár milliót. Mint tudjuk, ezek értéke tovább zuhant (idén az első félévben a dollár 9,6%-ot, az euro 2,4%-ot): ha egyátalán, akkor MOST kellene bevásárolni belőle, de még ez sem biztos. Viszont mára már lehetetlenné vált, mivel a kincses kamra a Bundesplatz alatt már plafonig tele van szart se érő euróval.

Vagyis megint csak az elvileg jól dübörgő svájci gazdaság szívja meg. Könyvértéken.

Más hírek:
Az UBS után Amerika most a Credit Suisse-re feni a fogát, most ezt a bankot akarja beperelni, fenyegetni, stb. adócsalásban meg hasonló turpisságokban való segédkezésért. Valószínűleg ennek az ügynek is az lesz a vége, hogy valamilyen jogcímen pénz csikarnak ki Svájctól. Nem mintha az gyógyír lenne az USA többezer milliárdos államtartozására.
A CS egyébként szintén a napokban bejelentette, hogy "csak" épphogy 800 milliós nyereséget ért el az utóbbi negyedévben, ami a várt összeg fele, tehát világszinten kb. 2000 főt bocsájt el.

És még egy kacifánt a végére: ma vettem ki a postaládából egy A3 méretű "röplapot", amin a jobbos SVP intéz felhívást és kér aláírást a néptől annak érdekében, hogy Svájcban újra jobban kontrollálható legyen a bevándorlás. Jól időzítve pengették meg a nemzeti és hazafias érzelmi húrokat, hiszen közeleg augusztus 1., az államalapítás éve. Hitetleneknek mondom: érdemes megfigyelni azt a jelenséget, hogy a népi hagyományos rendezvényeken, a hegyvidéken, az üzemek által szervezett nyílt napokon, az önkéntes akciókon sehol nem látni azt a deklaráltan 22%-nyi bevándorló hányadot; ilyen helyeken csak svájciakkal találkozni. A többi népek hétvégén a bevásárlóközpontokat lepik el, meg a mozikat, maradnak a városokban, vagy esetleg látogatják az autószalonok nyílt napjait, ahol van ingyen sült kolbász. Ezalatt a svájciak felmennek a hegyre és megszeretgetik, ünneplik a bárányokat, meg a tehénkéket.
Szóval képzeljük el a magyarországi "roma-helyzetet" és problémát, aztán ezt szorozzuk meg nagyjából 54-gyel. Így néz ki a bevándorló-külföldi probléma Svájcban.

Néhány sajnálatos esemény...

• A Bern kantonban lévő Schafhausenben (nem tévesztendő össze más egyéb Schaffhausenekkel)  halálosan megsebesült egy rendőr, amikor egy árverezésre ítélt házból ki akartak lakoltatni egy eladósodott férfit, aki tüzet nyitott a rendőrökre. Sajnos ilyesmi esemény történt tavaly is Bielben. Ebből több minden is látszik, többek között az is, hogy Svájcban sem mindenki gazdag. Sokan eladósodtak, még többen élnek az itteni létminimum alatt. És hogy mégsem kéne engedélyezni, hogy a leszerelt katonák megtarthassák lőfegyvereik egy részét.
• FC Basel lett a svájci nemzeti bajnok.
• A svájci kormány (Bundesrat) döntött arról, hogy Svájc kb. 2030-ig, lépésről lépésre kiszáll az atomenergia bizniszből. Ez egyelőre a kormány hozzáállása, most következik a parlamenti megvitatás és lehet, hogy végül népszavazás dönt majd véglegesen. Új atomerőmű nem épülne, a régiek pedig addig működhetnének, ameddig biztonságosak, utána leállítják őket. Helyettesítésükről ezzel párhuzamosan kell gondoskodni. (esetleg lehetne kezdeni a takarékoskodással, hogy eleve ne is legyen annyira sok áramra szükség) A Fukushimában történt katasztrófa óta elég nagy volt itt a cirkusz az atomerőművek körül: az áramszolgáltatók már évek óta akarnak két új erőművet, de a történtek miatt mind az 5 jelenlegi(!!!) alaposan át lett vizsgálva és hát ne felejtsük el, hogy parlamenti választások lesznek ősszel. Örök téma, akárcsak a...
• ...bevándorlók. Döntő fontosságú kérdés lehet a választásokon, hogy melyik párt miként vélekedik és hogyan nyúl ehhez a témához. A média is megint keveri ám a szart: ráadásul mindig triplán. Ha a rádióban pl. feldobnak egy témát és arra ráharap  a köznép, akkor még napokig tovább gerjeszti a média a trutymót, csámcsognak rajta, bedobják a tévében is meg az interneten. Most -is- pl. azt, hogy milyen genya már Svájc: a cégeket adókedvezménnyel stb-vel ideédesgeti, de a járulékos bevándorlókra persze már nem kíváncsi, stb... Ez a bevándorlás téma egy farkába harapó kígyó, nincs igazság és nem is lesz benne.
• Jelentősen drágultak a vonatjegyek és -bérletek. Eddig is drága volt és a sok pénzért még ráadásul nyomoroghatott az ember a vonaton, pl. aki bérlettel jár és "bejárós" (ingázó, Pendler), szóval edig se nagyon ösztönzött a vasút, hogy üljünk át az autóból a kupéba, most meg főleg.
• Egy most megjelent statisztikai adat szerint 2010-ben országszerte 1000 bántalmazott gyermeket láttak el különböző kórházakban, a tendencia növekvő.
• A sztárfocista Hakan Yakin-t kivette Hitzfeld szövetségi kapitány a válogatott játékoskeretéből, akik Anglia ellen játszanak jövő héten szombaton, CET 17:45-kor.
• Újra téma a magyar kurvamaffia Zürichben, a Sihl folyó partján. Ez olyan huzavona, mint Magyarországon -volt?- a türelmi zóna kijelölése. Sőt, egy újabb pont a külfödiek ellen. Undorító...jóhírünket kelti.
• Svájc legcikibb exporttermékét, DJ Bobót állítólag mindenki ismeri a világon. Nos, ha ez így is van, akkor sem mindegy, hogy miről ismerik? Las Vegasban pl. azt hitték róla, hogy pornósztár. (lehet, hogy pályát tévesztett...)

• Stanislas Wawrinka (igen, ő egy svájci teniszező) az acapulcoi ATP-tornán kemény munkával beküzdötte magát a negyeddöntőbe, hogy ott azután egy feltörekvő ukrántól vereséget szenvedve búcsúzzon.
• Mostanában két kitoloncolási hír is lóg a levegőben és foglalkoztat némelyeket: egy homoszexuális iráni fickót egy kisebb drogos bűncselekményért kaptak el és haza akarják küldeni; ám ő most azt állítja, Iránban a melegeket felakasztják, tehát a nemzetközi egyezmények értelmében nem lehet kitoloncolni azt, akire a hazájában halál vár. És tényleg mutogatnak képeket felakasztott emberekről, ellenben a fiatalember az utóbbi években többször is hazalátogatott és mindig sértetlenül tért vissza Svájcba...
  A másik ügy: egy fiatal szíriai-kurd házaspárt (pár éves kisgyerekkel) akarnak visszaküldeni Szíriába, ahol rokonaik számára meghaltak vagy legalábbis halva szeretnék őket látni, amióta áttértek a keresztény hitre. Halálos fenyegetéseket kaptak a kedves rokonoktól üzenetrögzítőre, stb. A bürokrata álláspont az, hogy hivatalosan nincs keresztény-üldözés Szíriában, ezért ki lesznek toloncolva.
  Megint csak tipikusan svájci: húzzák-halasztják a döntést, nem mernek odabaszni...aztán ha mégis, elvétik a célt, de nagyon-nagyon.
• Svájc zárolta Kadhaffi számláit, bár más állítások szerint ennek semmi értelme, jelentősége, mivel a 2008-2009-es Kadhaffi-Saga óta az őrült diktátor amúgy is kivonta vagyonait a svájci bankokból. Most persze perli és fenyegeti ezért Svájcot. Már rég indítványozta az UNO-ban, hogy darabolják szét és osszák szét Svájcot a szomszédos államok között. Nooomális???
• A genfi egyetem készített egy felmérést, melynek eredményei azt mutatják, hogy elképesztő százaléknak nincs pénze Svájcban orvoshoz menni, fogorvoshoz még úgyse. Az emberek nyögik a csillagászati összegű havi TB-t, de csak dobálják ki a pénzt az ablakon, mert ha betegek, úgysem mennek orvoshoz, mivel a vizitért külön-újra kell fizetni, amire nincs pénzük. Komolyan, minden szarért beadványt nyújtanak be, de ezt még senki nem merte meglépni; már évek óta esedékes lenne a rendszer reformja. Az emberek fogatlanok, meg nincs pénzük orvosra, miközben az orvosok, fogorvosok Balin nyaralnak minden évben, villákban laknak meg Porschéval járnak. Elnagyolva ez a helyzet. Ez a gazdag Svájc...
• Az Állami Posta bankszektorban tevékenykedő leányvállalata, a PostFinance az előző évhez hasonlóan most is szétosztja éves nyeresége egy részét az ügyfelei között. Minden pozitív egyenlegű PostFinance számlára márciustól kezdődően 2010 rappent, azaz 20,10 frankot írnak jóvá. Tavaly az ügyfelek Lindt & Sprüngli pralinét kaptak. A média persze megint kikezdi a "jótevőt" - nehogymár valakiről jót kelljen mondani: "tavaly a desszert 31 frankba került ügyfelenként, most csak 20 frankot szánnak egy-egy ügyfélre, ez 30%-kal kevesebb, mint az előző évben..."
  És mit kapunk a médiától? Naugye. Befoghatnák. Igazán.
• Újabb rekordmélységben a dollár a frankkal szemben, tegnap már csak 92 "fillért" kellett adni 1 dollárért, az utóbbi hetek némi emelkedése után az euró is visszatért 1,3 frank alá.
• Az UBS után most a Credit Suisse bukott le Amerikában, sőt a jelek szerint még az UBS-en is túltettek: titkos bankirodában adtak tippeket, kötöttek szerződést  és nyújtottak segítséget abban, hogyan dughatják el USA-adócsalók a hivatalok elől elhallgatni kívánt vagyonaikat.
• A politikusok azon nyavajognak, hogy bár Svájc és a CHF milyen jelentős helyszín és tényező a világgazdaságban, mégsem akarja felvenni tagjai közé a G20. (akkor G21-nek hívnák? Vagy azért nem akarják felvenni, mert akkor valakit ki kéne cserélni a 20-ak közül...?)
• A síturizmus meg azon nyavajog, hogy nincs elég hó, nincs elég bevétel.
• A síelők meg azon nyavajognak, hogy a síterepek üzemeltetői hamis, síelésre kedvezőbb adatokkal reklámoznak, hogy jöjjön a vendég; aki felcuccol a hegyre, hó meg sehol. Több hetes hóadatokat adtak meg a weboldalakon, amik már rég nem voltak aktuálisak.
• Már mindenki készülődik a farsangra.
• Thaiföldi útjuk során egy elefánt-szafarin egy három fős svájci társaság 63 éves nőtagját halálra taposta a begőzölt elefántbika, amint ült. Ledobta magáról a nőt és még egy angol turistát valamint a hajtót. Mások is szereztek sérüléseket, mert egy másik elefánt is bevadult, sajnos az említett hölgy nem élte túl a sérüléseket, azonnal meghalt.
   

Mivel Svájcban javarészt bérelt lakásban laknak az emberek, (egyes statisztikák szerint itt a legmagasabb ez a hányad Európában) a túlnyomó többség rendelkezik a lakásra vonatkozó felelősség-biztosítással (Hausrat- vagy Privathaftpflichtversicherung).
Nagyon jól jön ám, tehát ajánlott, mert a lakástulajok nyilván mindig vadiúj állapotú lakást akarnak tőlünk visszakapni, ha netalán kiköltözünk a tulajdonukat képező ingatlanból. Ha van ilyen biztosításunk, akkor egyrészt a biztosító fizeti, ha valamit meg kell csináltatnunk (ez mondjuk igaz az ottlakás folyamán végig, tehát nem csak költözéskor), valamint ha a tulaj valamit kifogásol költözéskor-lakás átadáskor, akkor lehet mondani, hogy ezt beszélje meg a biztosítónkkal, hogy egyátalán jogos-e a követelése, vagy beletartozik a lakás normális elhasználódásához.

Kiköltözéskor festeni nem neked kell, csak ha ti magatok átfestettétek az eredeti -valószínűleg fehér- falakat másra; ekkor vissza kell festenetek fehérre, de egyébként nem. Nagyon kényesek viszont a takarításra; vagy ti magatok takarítotok, de akkor az első redőnylamellától az utolsó csempeszegletig, vagy hívtok egy takarítócéget, nagyjából 2-3 szobás lakást kb. 7-8-900 frankért takarítanak, (attól függ, hol) viszont garanciával. Tehát  átadáskor a takarító cég képviselője is jelen van, ha a tulaj valamit kifogásol a tisztaságot illetően, akkor a takarító cég felel érte, pótlólag megtisztítják a kifogásolt felületet. Fontos: boltban lehet kapni spéci fóliát, amit a villanysütő aljára szokás itt fektetni, erre nagyon háklisak, ezt le kell cserélni újra.

A "vadiúj lakást akarnak visszakapni" dilemma: ha mondjuk újépítésű lakásba költöztetek annak idején be, akkor nyilván mindent úgy szeretne visszakapni a tulaj, ahogy újkorában volt. A vicc az, hogy akkor is ezt szeretné, ha a lakás már 600 éves és már rozsdás a villanytűzhely... itt csak az a szabály, hogy:

1. Beköltözéskor mindent alaposan nézzetek át és írjatok egy listát (esetleg készítsetek fotót) a már lakásátvételkor meglévő hibákról. Pl. karcos a fürdőszoba tükör vagy a kerámialapos tűzhely, esetleg repedés van a járólapon., lóg a konnektor.. Bármi, mert aztán kiköltözéskor rajtatok akarják majd ezt számonkérni. Egyébként pedig csak határozottan, nem szabad hagyni magad; diplomatikusan, de határozottan...nem ám mindent rádkennek...

2. A már említett kauciót kiköltözéskor a tulaj visszatarthatja, míg az általa jogosan kifogásolt hiba ki nincs javítva. Ha mondjuk van felelősség-biztosításod, akkor ez eleve köcsögség, mert úgyis a biztosító fizeti a hiba kijavítását, tehát nem fordulhat elő, hogy lelépsz a visszafizetett kaucióval, és b*szol kifizetni a hiba kijavítását... De sajnos saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy bizony ez előfordul a gyakorlatban, még ha logikátlan is.

3. A már említett biztosítások fajtái:

• lakásbiztosítás: ha önhibádon kívül éri kár a lakásodat, benne lévő vagyonodat (pl. betörés)
• Hausratversicherung: ha saját hibádból történik ugyanez (pl. becsapja a huzat az ablakot és kitörik)
• Privathaftpflichtversicherung: ha Te okozol más lakásában, benne lévő tulajdonában kárt (eláztatod az alsó szomszédot)

Általában ha mindezt ugyanannál a biztosítónál köti meg az ember, akkor kap némi kedvezményes tarifát. Megint csak a comparis-szal tudok példálózni, de tényleg. Illetve önállóan is megnézhetjük bármely biztosító honlapját, gyorsan rá fogunk találni. Pl.: Allianz, AXA, Vivao Sympany, satöbbi.

Kis kiegészítés az azonos című bejegyzés első kiadásához.

Költözködés után 14 napon belül kötelesek vagyunk a területileg illetékes faluházán/önkormányzatnál bejelentkeznünk. Svájcban papíron nem léteznek ilyen bürokratikus skatulyák, minthogy milyen jogcímen lakik a lakásba? engedi-e a tulaj, hogy bejelentkezzek az albérletbe? állandó lakcím vagy ideiglenes? hozzátartozói jogcímen lakom ott? Hanem egyszerűen elmész és bejelentkezel, viszed az aláírt, érvényes bérleti szerződést.

Lakcímváltozás esetén aktualizálják a külföldi-igazolványunkban is a lakcímet,  valószínűleg csak személyesen lehet intézni, (svájci állampolgárok intézhetik írásban is) újabb fotó nem kell, de az igazolvány lakcímet tartalmazó második oldalát ki fogják cserélni. Valamint a közlekedési-felügyeleten (Strassenverkehrsamt vagy Motorfahrzeug-Kontrolle) is be kell jelenteni az új lakcímet a jogosítvánnyal rendelkezőknek. Azt hiszem, ez egy évben egyszer ingyenes.

Külföldiek L vagy B igazolvánnyal (vagy bármi mással, ami nem C vagy CH állampolgárság) forrásadót fizetnek, havonta. Ennek mértéke kantononként van szabályozva, tehát csak akkor változik, ha másik kantonba költözik az ember; ekkor nyilván a lakóhely és aktuális hónap szerint kell fizetni a régi ill. az új lakhelyre. Adót a lakhely és nem a munkahely közigazgatási illetősége alapján kell fizetni.

Megjegyzendő még C igazolványosoknak, esetleg beintegrált CH állampolgároknak: mivel faluról falura (városról városra) eltérés van (lehet) az SZJA kulcsot illetően, az általános szabály az, hogy annak a lakóhelynek, településnek az adókulcsa érvényes ránk, ahol az aktuális év december 31. napján be vagyunk jelentve.
Apróbetűs rész: ha tehát egész évben szeptemberig mondjuk Luzernben laktunk, ahol -fogalmam sincs mennyi, de legyen- mondjuk 125% az SZJA, utána elköltözünk akárhányszor akárhová még az év végéig, de december 1-én végül Genfben landolunk és ott maradunk a seggünkön, akkor az aktuális egész évi adónkra a Genfben érvényes SZJA adókulcs lesz érvényben, ami vagy kevesebb mint 125 (ekkor jól jártunk) vagy több (ezesetben nem jártunk jól). Valamint a Gemeindesteuert is a december 31-én érvényes lakhelyünk kasszájába kell befizetni.

Vagyis keressünk lakást Svájcban.

Néhány ingatlanos weboldal:

• homegate
• gratis inserate
• immoscout24
• immostreet
• Livit
• Livo AG
• Leuenfeld lakópark
• vagy a comparis.ch megfelelő ingatlanos oldalai.

Hirdetés keresésekor állítsuk be, hogy bérelni (vagy venni) szeretnénk, bútorozottat, bútor nélkül, hol, és milyen vonzáskörzet jöhet számításba (pl. ott vagy 15 km-en belül...) satöbbi.

Néhány a hirdetésekben előforduló rövidítés jelentése:

• Zi.: Zimmer, vagyis szoba
• Whg.: Wohnung, vagyis lakás
  
• WG: Wohngemeinschaft (!!!), vagyis többen bérelnek egy többszobás lakást, tehát a hirdetésben szereplő 3 szobából valószínűleg csak egy kiadó, közös helyiségek használatával, lakótársakkal.
• 3 1/2-Zi.-Whg vagy 3,5 szobás (vagy 4 1/2, 5 1/2, stb.) ez általában azt jelenti, hogy három (4; 5; stb.) szoba van, ebből a legnagyobb a nappali, amiben van hely egy étkező saroknak, tehát a szoba kb. 1,5 szoba méretű
• Parterre: földszinti lakás
• Maisonette vagy Attika: tetőtér, lehet kétszintes is a lakás
• GS vagy Küche mit GS: Geschirrspüler, azaz mosogatógép van
  
• GK: Glaskeramik-Kochherd, vagyis kerámialapos tűzhely
• WT: Waschturm, azaz saját mosógép, tetején szárítógép. Igen, itt szokás egymásra pakolni a két gépet, ezért hívják szószerinti fordításban mosótoronynak.
• MZ: Mietzins, vagyis a havi bérleti díj
• MZ inkl. NK: Mietzins inklusive Nebenkosten, azaz bérleti díj rezsivel*
• MZ exkl. NK: értelemszerűen bérleti díj rezsi nélkül. Ilyenkor külön fel van tüntetve az NK (rezsi), össze kell adni...
• Reduit: lakáson belül egy kis spájz vagy rumlis helyiség (porszívónak, fregolinak, néhány polc esetleg a falon 1-2 m2...)
• Autoeinstellhalle, Einstellplatz: teremgarázs
• Abstellplatz: bérelhető, saját parkolóhely az utcán, ház előtt, stb.
• offene Wohnküche: tulajdonképpen amerikai konyhás, tudod.
• Cheminée (-Ofen): kandalló vagy ehhez hasonló tűzrakó hely a nappaliban
• Schweden-Ofen: bekötött kályha, látványos-szép tűztérrel, amilyet az OBIban is lehet kapni.
• MFH: Mehr-Familien-Haus, többgenerációs családi ház vagy társasház
• Abstellraum, Keller(abteil): tároló ill. pincehelyiség
• Laminat: ez ilyen PVC vagy linoleumhoz hasonló padlóburkolat, viszonylag gyakori, a lakószobábkan is.
• Plattenboden: járólap burkolat

Most hirtelen elsőre ennyi, ha valaki valami olyanra bukkan, ami itt nincs és fogalma sincs, mi az, írjon.

* a rezsi itt nem teljesen azt jelenti, mint otthon: itt a fűtés, a hideg víz, a szennyvízdíj és a közös költség van benne. Hogy a melegvíz is benne van-e, az attól függ, hogy milyen a melegvíz-ellátás. Most pl. kazánból, a háztól kapjuk a melegvizet, tehát benne van, az előző lakásban villanybojler volt a reduit-ben, tehát a melegvíz-díj gyakorlatilag a villanyszámlával jött.
Villanyt mindenki saját maga után fizet (gyakori, hogy nem havonta, hanem kb. 4-6 havonta), be kell jelentkezni a regionális áramszolgáltatónál; TV-díjat is maga után fizet az ember, kötelező, akkor is, ha nincs tévéd. Szemétdíjról is esett már szó: megveszed a zsákokat, plusz küld egy évben 1-2-szer szemétdíjról csekket az önkormányzat.
Svájcban általában nincsen vezetékes gáz a lakásokban, villanytűzhely van, és elektromos vagy olajkazánnal fűtenek.
Az NK, tehát a rezsi költség havonta egy átalányt jelent, de évente egy-kétszer húznak egy vonalat és elszámolás következik, amikor általában egy kicsit ki kell egészíteni, rá kell fizetni. Ha túl sok lenne ez a kiegészítés, akkor érdemes esetleg a havi rezsit önkezűleg megemelni és picit többet átutalni önként, hogy utána ne egy összegben kelljen mondjuk 50ezer forintnyi plusz költséget kicsengetni, mert mondjuk nagyon hideg volt a tél és felment az olaj ára.

Ha lakást keresünk, azon felül, hogy tetszik-e a kilátás, kérdezzünk rá mindenképp, hogy milyen lehetőség van a mosásra, mert a legtöbb helyen, régi házakban nincs saját mosógép, hanem közös mosókonyhán osztozik a lakóközösség; illetve ha van autónk, akkor tudakozódjunk a parkolási lehetőségekről. Nem automatikusan van hely a teremgarázsban, vagy a ház előtti parkolóban, illetve ezek általában külön bérelhetők.

Kaució 1-2 havi bérleti díj (NK nélkül), általában egy banknál szokás erre számlát nyitni és mivel a többség bérelt lakásban lakik, a bankok be is rendezkedtek erre: ez direkt ilyen számla, tudják, hogy a mi pénzünk, a mi nevünkön vezetik, de azt is tudják, hogy ez kaució, nem folyószámla. A bank tudja, hogy nem érkezik rá rendszeres befizetés, és a számlán lévő pénzt csak akkor kapjuk vissza, ha a lakástulajdonos erre (kiköltözésünk után 1-2-3 hónappal) engedélyt ad, tehát nyilatkozatát eljuttatja a bankhoz arról, hogy nincs velünk szemben követelése.

Végül egy tipp: ha egy környéken egy lakás gyanúsan olcsó, azt nem is érdemes megnézni...vagy lelakott vagy az albán gettó közepén van, esetleg mindkettő.

Wikileaks nem hagyja ki Svájcot sem. Nyilvánosságra hozott dokumentumok arról szólnak, hogy a svájci kormány egyezkedett és végül behajolt az amerikaiak előtt, csak hogy az -jelzőket már nem találok- UBS elleni eljárást rekesszék be.

GYK.: UBS egy nagy bank, talán a legnagyobb az országban és valahol mindig kilóg a lóláb, hogy na vajon miért is ennyire nagy és sikeres ez a presztízsbank. Sokan biztosak benne, hogy a háborúban elhurcolt zsidók vagyonait is őrzik és ők maguk nem nagyon járnak utána, hogy van-e jogos örökös, stb. Csak akkor csapnak a homlokukra, hogy "jaj, hát maga a Mici néni ükunokája...hát miért nem ezzel kezdte?", ha Mici néni ükunokája mondjuk sokadjára, ügyvédekkel megtámogatva követeli a régi családi vagyont.
Aztán az is undorító kis mese volt, hogy a gazdasági válság idején az UBS is nagyon sok dolgozótól megvált, könyörgött a kormánynak pénzért, mint a fulldokló egy utolsó cigiért levegőért; aztán az állami segélycsomagból többmilliós bónuszt fizettek a menedzsereknek, miközben ugye több, mint 1000 embert kirúgtak pár hónappal előtte, a bank azért kapott segélyt, mert veszteséges volt, tehát nem is érdemelték ki jó munkával a bónuszt meg ugye az állami segély nem erre való. Meg arra sem, hogy a kicseszett UBS minden neves presztízs-eseményen (Forma-1, Swiss Indoor, stb.) szponzor. Há miből, bassza meg???

Na, szóval egy ilyen UBS nyakig benne ült a pácban, mert ujjat húzott az amerikaiakkal. Ugyanis pátyolgatta amerikai adócsalók kimentett vagyonát többmillió dollár értékben. Az USA persze izomból eljárást indított UBS-es pénzügyi tanácsadók ellen, súlyos anyagi kárt okozó adócsalásban bűnrészesség miatt és követelte a pénzt és a névlistákat, (kb. 52'000 név!) különben élve felkoncolta volna a bankot nyakkendőtűvel, arany golyóstollal együtt. És ebből a helyzetből mentette ki állítólag a svájci kormány a bankot és általában a banktitkot, mégpedig a Wikileaks szerint két deallel:

• Svájc befogad(ott) két ex-guantanamo-i foglyot
• egy svájci cég, ami egyébként egy ideje 100%-os svéd tulajdonban van, berekesztette tevékenységét Iránban, mely az amcsik szemét csípte, mint a büdössajt-szag. Ez a cég állítólag Irán atomfegyveres tevékenységét segítette, a cég szerint csak a vízhálózatot építették ki az atomerőműhöz.

A kormány persze tagadja, hogy az amerikaiakkal egyezkedtek, a Parlament meg csinálja a vihart a biliben, hogy legalább tájékoztathattak volna minket is. (=ez svájciul az anyázás és a Torgyán-féle Mongyon le! keveréke...fő a diplomácia)

Más.
Jövő héten néhány napra újra Davosra (Davos az már majdnem St.Moritz) irányul a világ figyelme: minden évben nagyjából ezidőtájt jönnek össze a nagyok a World Ecomomic Forum-on (WEF) Davosban. (2008-ban még Gyurcsány próbált itt segget nyalni, már korán reggel az akkori svájci kormányfőnek) Jön Angela Merkel, Sárközy, Cameron, Naoto Kan, Medvegyev tartja a nyitóbeszédet és nem kisebb személyiség, mint "Sully" Chesley Sullenberger tart majd egy előadást "Führen unter Druck" azaz "Vezetői gyakorlat szélsőséges helyzetekben" címmel. Ő már csak tudja, hiszen két évvel ezelőtt ő landolt az Airbus géppel a Hudson folyón.
(állásportál a WEF weboldalán, hátha valakit érdekel)

Megint más. Az Austral Open teniszbajnokságon Roger Federer eddig 57 szettet nyert, eggyel többet, mint egyik példaképe, Stefan Edberg. Szóval Federer törtet előre, bár néha a saját dolgát nehezíti meg és nagy küzdelmek árán tudott csak nyerni. Eddig még jó.

És még egy más: nagyjából 10 hónapos szünet után csütörtök este kitoloncoltak 3 nigériai állampolgárt Svájcból. A három személy Bécsben szállt át egy ún. FRONTEX-különjáratra, ami Lagosig szállította őket. (Frontex: az EU külső határait védő biztonsági szervezet)
2010 márciusában egy kitoloncolásra váró, 29 éves nigériai férfi az előkészületek alatt a zürichi reptéren rosszul lett és a helyszínen életét vesztette. A nyomozás ideje alatt egy rövid ideig szüneteltek a kitoloncolások, majd 2010 júliusában újra végrehajtották a kitoloncolásokat, kivéve Nigéria irányába. Nigéria természetesen Svájcot vádolta, hogy embertelen és gyanús körülmények között halt meg a fiatal férfi. Ez idő alatt szüneteltek a nigériai irányú kitoloncolások, egészen mostig, mivel a nyomozás megállapította, hogy szív-rendellenességben hunyt el a férfi.
Svájcból évente kb. 50 ember kitoloncolását hajtják végre.