Svájcban három nagy, családi, tradicionális -mondjuk Svájcban minden tradicionális, ami azt jelenti, hogy félnek a változásoktól- kekszgyár működik több kisebb, meg a Coop és Migros saját gyáraik mellett: a HUG, a Wernli és a Kambly.

Mindegyik nagyon finom kekszféléket készít, mindháromnál van Fabrikladen azaz közvetlenül a gyár mellett saját bolt, ahol lehet venni a termékekből.

Kambly
Ő az én kedvencem. Lehet kapni a kereskedelmi forgalomban is, de nem a teljes választékot, csak amit a szupermarket-lánc berendel és árulni akar. A Fabrikladenben viszont hosszú polcok között sétálhatunk és korlátozás nélkül lehet csemegézni, próbálgatni az isteni csokis meg kevésbé csokis, édes vagy éppen sós süteményekből. Van egy kis kiállítás is a sütés illetve cég történetéről és nagyon büszkék arra, hogy szinte minden lehetséges alapanyagot a közeli régióból szereznek be, az Emmen folyó völgyéből. (vö. Emmenthal - emmentáli sajt)
Vasárnap is nyitva vannak, tehát ha már nagyon nem tud az ember mit kezdeni egy borús vasárnap délután, jó kis kirándulás: keresztülautózni az Emmenthalon, nasi, van szép kávézó is a polcok mellett és persze otthonra is vásárolhatunk egy kis raktárkészletet a mennyei jóból. Alkalmanként lehet jelentkezni kézműves sütésre, ahol egy Kambly-szakember vezetésével mi magunk is készíthetünk nyalánkságokat, vagy épp gyerekek részére szerveznek süti-készítést.

A honlapon látható még egy bejárható Kambly-túra útvonal, amihez letölthető túravezető-alkalmazás is van; bebarangolhatjuk a vidéket, ahonnan a felhasznált alapanyagok származnak.
A másik attrackió a Kambly-vonat, szépen kamblyra dekorálva elszállít bennünket Trübschachenbe, ahol az egyik Fabrikkladen található. (a másik Lyssben van, lásd honlap)

Tulajdonképpen össze is lehet kötni a kettőt, mert lehet úgy kanyarodni, hogy útba essen a

HUG
Ez is nagy hanyományokkal rendelkező kekszgyár, jelenleg a családból két fiútestvér vezeti az üzemet, a csomagolásokon rajta van a portréjuk (grafika). Míg a Kambly termékei inkább csokisak, csábítóak, addig a HUG kekszei közt sok teljes kiőrlésű gabona-kekszet találunk (Dar-Vida termékcsoport), csokis szinte egyátalán nincs, elvétve 1-2 fajta; karácsony idején pedig ontják magukból az ánizsos, mézes, szegfűszeges, meg ilyen-olyan, tipikus karácsonyi ízeket.
A Dar-Vidáról érdemes megjegyezni, hogy mikor Puskás az Arany-csapattal 1954-ben 3-2-re vesztett a foci VB döntőjében Bernben, az időt és játék állását jelző óratornyon is volt már Dar-vida reklám. (a képen bal oldalt: "Dar-vida, a sportolók reggelije")
Csokis igazán akkor lett a termékpaletta, mikor 2008-ban a HUG család átvette a Wernli gyárat. A Wernli termékei inkább a Kamblyra hajaznak: igazi csábító finomságok, nápolyi félék, keksz csokibevonattal, variációk száz témára...
A HUG-nak is van két Fabrikladen-je, bár nem olyan impozáns, mint a Kambly-é. Willisauban nincs kávézó, se kiállítás, csak a kis bolt, de itt is lehet mindenből próbálgatni, kóstolgatni. Van gyűjtőkártyájuk, ha az ember összegyűjt kellő mennyiségű kis pecsétet, kap egy zacskó kekszet ingyen. A másik boltban, Maltersben még nem voltunk, nem tudom, milyen.

Wernli
Mint említettem: pár évvel ezelőtt felvásárolta őket a HUG, ám a márkanevet okosan meghagyták (tudod, a tradíció). Ahogy a Győri Keksznek a Pilóta vagy a Vaníliás karika, úgy a Wernlinek a JURA-Waffel a nagy slágere. Egyszerű kakaós nápolyi, bevonat nélkül, könnyú, puha, mégis "hallod" és isteni finom. Kapható normál kakaós vagy keserűcsokis változatban. De számtalan termékük van, egyik finomabb, mint a másik.

Ez év decemberében is "minden fillér számít", azaz folytatódik a hagyomány, épül az üvegfalú rádióstúdió valahol, s gyűlik a pénz ismét valamely cél érdekében.

Szakítva az eddigi gyakorlattal, nem egyetlen kihelyezett stúdió a központja az idei jótékony gyűjtésnek, hanem vándorcirkuszként járja az országot: egyik nap Baselben, majd mindig tovább s tovább Aarauban, Zürichben és St.Gallenben; december 16-án kezdődött az idei akció és holnapig tart.

Ma reggel ránéztem az egyenlegre, nagyjából 407'000 frank. (kb. 98 millió forint, a legújabb állást 1 óra múlva hirdetik ki.)
Ez rengeteg pénz, rengeteg adakozó ember, ám az is igaz, hogy az előző években már legkésőbb a második napon sikerült átlépni az egymilliós határt, az akció végén 5-9 millió frank jött össze. Talán mégsem volt jó ötlet vándorolni, vagy már lerágott csont így az 5. évad után ez a formátum; vagy mindenki a karácsonnyal van elfoglalva, de az is lehet, hogy nem túl "szerencsés" a témaválasztás, azaz hogy kinek a javára gyűjtenek. Idén a Slum-okban (lásd Slum Dog Millioner) azaz a gyakorlatilag szeméttelepeken élő gyermekek megsegítésére hívják a szervezők az adakozó szellemű embereket.

Érdekesség, hogy Sebastian Vettel felajánlotta egyik overallját, melyet többször viselt versenyek alkalmával és dedikálta is az árverésre. Ma reggel, 34 órával az árverés vége előtt 6'000,-fr-on áll az ára.

A németszótárból márpedig azért maradtak ki ezek a kifejezések, mert a franciaszótárban találhatóak.

Nem vicc. Nem mondanám, hogy a német és francia nyelvterületek összemosódtak volna Svájcban, de jónéhány dolgot mégis csak a francia elnevezéssel illetnek, annak ellenére, hogy van rá német szó. Alább tehát olyan francia, franciás szavak jönnek, amelyeket bárki bárhol hallhat-használhat a svájci-német nyelvterületen. Meg fogják érteni. Sőt.

Merci - Merci vielmal - köszönöm, nagyon köszönöm - (a Danke, Danke vielmal helyett)
Couvert - boríték (Umschlag)
Velo - kerékpár, bicikli (Fahrrad)
Glacé - fagyi (Eiscrem)
Cornet - tölcséres fagyi (Eiscrem)
Etui - tasak, tartó, borító (pl. Hülle helyett)
Occassion - használt gépjármű (Gebrauchtwagen)
Pneu - autógumi - (Reifen)
Ade (az Adieu! mintájára fonetikusan) - viszlát - (Auf Wiedersehen)
Sali, Salü (a Salut! mintájára) - szia
Billet - jegy illetve használják a vezetői engedélyre is (Ticket ill. Führerausweis)
Portemonnaie - pénztárca - (Geldbörse)
Bouillon - húslé, húsleveslé - (Fleischbrühe)
(Rabatt-) Bon vagy Coupon - kupon - (Gutschein)
Duvet - paplan(huzat) - (pl. Daunendecke)
Poulet - csirke(hús) - (Hähnchen)
retour - vissza - (zurück)
retournieren - visszaad, visszaküld - (zurücksenden, zurückgeben)

folyt. köv.

Behozok egy kis lemaradást.

• Október 23-án sajnos lezuhant (pontosabban egy hegynek csapódott) egy F/A-18 vadászrepülő Alpnachstadnál (Obwalden kanton). A pilóta és egy orvos-katonatiszt nem élte túl a szerencsétlenséget. A pártok jó alkalmat láttak a baleset tényében, hogy felemeljék szavukat, ki-ki az új, vásárolandó Grippenek ellen illetve mellett. ("Minek ide új gép, tele vagyunk heggyel, nem is lehet repülni" vs. "Szarok a régi gépek, újak kellenek!")
  
  
• Miss Schweiz, Dominique Rinderknecht mellett bizonyos értelemben még egy versenyző képviselte Svájcot a Miss Universe választáson. Azzal a különbséggel, hogy ő el is nyerte a világszépe címet. Miss Venezuela lett Miss Universe és na mije van neki? Na mije....???? Ami jóformán mindenkinek -csak még nekem nincs-, természetesen svájci állampolgársága! María Gabriela Isler apai nagyszülei ugyanis egy bevándorló (Svájcból Venezuelába vándorló) házaspár.
  Egyébként a svájciak is ugyanolyan kis gyarlók, mint bármely más nép: ha valami jóval függ össze a dolog, akkor "hát igen, villoghatunk, hogy a világszépe egy kicsit svájci is!"... Ha viszont más dologról lenne szó, akkor megmagyaráznák szépen, hogy miért is nem svájci valójában a kérdéses személy.
  
  
• Tegnap hallottam a hírekben, hogy Európa területén Svájcban a legalacsonyabb az abortuszok száma, valamint hogy már egy ideje megfigyelhető, hogy átlag minden ötödik születő gyermek édesapja 40 feletti. Nem csak, de leginkább azért, mert a 40 feletti pasik kimennek Brazíliába, Thaiföldre meg hasonló helyekre "nyaralni", aztán hazahoznak egy "szuvenyírt": egy fiatal csajt, akivel gyakran alig tud kommunikálni, mert mindkettő csak töri az angolt (darabokra), a lány viszont képes 7x24 órában mosolyogni és körberajongani a legalább 20 évvel idősebb fickót csak azért, hogy hozza őt magával Svájcba.
  
  
• A tanfolyam-vezetőmtől hallottam a búcsúvacsorán, hogy a Genfi-tó partján egy helyen olyan meredek lejtőn termesztenek egy fajta borszőlőt, hogy helikopterrel szokták locsolni és valami huncut sínenjáró megoldással szállítják le a leszüretelt fürtöket.
  
  
• Itt élőknek érdemes figyelni minden este kb. 20 órakor az SRF1 adását, ott hozzák ugyanis mindig nyilvánosságra a másnapi Coop adventi akciót, ami mindig csak az adott napon érvényes. A yallo honlapján is van adventi-ajándéknaptár, néha csak tippeket árulnak el, néha viszont van ajándék is. (pl. ha ma feltöltesz a telefonodra bármennyi összeget, kapsz ajándékba valamennyi jóváírást). Meg egyátalán, minden karácsonyi lázban ég.
  
  
• Én is vettem most először kaparós sorsjegyet, amivel egész decemberben mindennap lehet nyerni.

A másik ok, amiért mostanában kevesebbet írtam, hogy véget ért a tanfolyamom és le kellett tennem a záróvizsgát.

Ha valakit érint, felnőttképzésekről például itt lehet tájékozódni, hogy mit hol és mikor tanulhatunk munka mellett vagy helyett. Az úgynevezett "kaufmännische", mondjuk úgy "irodista" foglalkozások/képzések terén az egyik vezető cég (valójában iskolák által létrehozott szervezet) az edupool.ch, én is náluk tanultam és az ő egységesített vizsgájukat tettem le. (szakirányok kb.: személyzeti szakasszisztens, adó, pénzügy-számlázás, TB, idegenforgalom, ingatlan, meg hasonlók)

Én a személyzeti szakasszisztens (Sachbearbeiterin Personalwesen) tanfolyamot választottam, mivel sem földrajzilag, sem ágazatilag nem kötött szakirány; egy bizonyos méret fölött minden cégnél van személyzeti osztály, akárhol van és akármivel foglalkozik és mindenhol nagyjából ugyanaz a feladat. Az elsajátított ismereteknek privát is hasznát veszi az ember olykor-olykor, ráadásul még tényleg érdekes is volt a tanfolyam.

Nem mondom, hogy vérprofi lettem, főleg gyakorlati alkalmazás hiányában, de legalábbis elég jól képben vagyok mostantól az alábbi témákban:

• • munkajog (Arbeitsrecht)
  • bérszámfejtés (Gehaltswesen)
  • TB-járulékok (levonások illetve igények, jogosultságok) (Sozialversicherungen)
  • HR adminisztráció (Grundlagen HR + Personaladministration + betriebliches Sozialwesen)
  • HR marketing és fejlesztés (Personalmarketing und -entwicklung)
  • kommunikáció és szociális kompetencia
  • egyéb kiegészítő tananyag

Ezek voltak a tantárgyak, 1 éves volt a tanfolyam, ami 4 órás írásbeli vizsgával zárult. Magyar viszonylatokhoz képest meglepett, hogy Svájcban nagy általánosságban a személyzeti osztály végzi a bérelszámolást is, vagy ha nem, akkor külsős bérszámfejtő céggel készíttetik.

373-an vizsgáztunk aznap a nagy teremben; a vizsgázók névsorán felfedeztem még 3 magyar nevet, de ők másik városból, másik iskolából jöttek, esélyem se volt őket megtalálni a zsúfolt folyosókon, teremben.

És sikeresen letettem a vizsgát, tegnap a kis búcsúvacsorán kaptuk meg az oklevelet.

(U.i.: ezen kívül elvállaltam egy önkéntes feladatot, ami szintén elveszi az időt a blogolástól, de azért majd jövök.)

Az egyik ok, amiért megritkultak a bejegyzések, az némi hirtelen megsokasodott különböző elfoglaltságok egyvelege, ami közül ez az egyik.

Múlt pénteken voltunk egy pinceszínház előadásán Baselben. Nem egy Shakespeare, sem Arthur Miller, de két órán át jókat nevettünk a kis komédián.

A pinceszínház neve Fauteuil, az előadás címe pedig "s Gäld liggt uf dr Bangg" (Das Geld liegt auf der Bank - A pénz a bankban hever). Kis vígjáték sok poénnal, szóviccel és helyzetkomikummal, bázeli dialektben.

Külön említést érdemel a főszereplő, a páncélszekrények rémét alakító Buddy Elias, aki 1925-ben született Frankfurtban és manapság 88 évesen még négykézláb komédiázik a színpadon minden este, sőt némely napokon 2-3 előadása is van.

Szerintem elég nehéz az embereket megnevettetni, sokszor erőltetett poénokkal vagy ordenáré módon próbálják elérni az írók, rendezők, stb. Ez alól kivétel ez a darab, nekem nagyon tetszett, szívből nevettem végig a két órás előadást.

Még egy kis adalék az 1:12-höz, illetve az Index ehhez kapcsolódó cikkéhez. (azért is, mert az Indexen nem lehet kommentelni)

Igazából nem tudom, miért (vagy mégis), a kapcsolódó cikkben átszámították a megemlített fizetéseket forintra. A népszavazás szempontjából tényleg csak az arányok érdekesek, főleg nem itt élők számára. De nyilván a nagy cucc borzolni a magyar kedélyeket azzal, hogy egy egyszeri hegesztő közel egymillát keres Svájcban.

Ehhez néhány említésre méltó információ. Az egyszerűség kedvéért egy hozzávetőleges, 240 Ft-os árfolyammal számolok.

• Svájcban a lakosság saját maga fizeti a TB-t, ami havonta miminum kb.180 frank (43'200,-) fejenként. A gyerekek után is fejenként kell fizetni, (én még úgy tudom, hogy otthon a gyerekek ingyenesen vannak biztosítva, ha a szülő fizet TB-t) a legolcsóbb valahol 60-70 frank (14'400-16'800,-) környékén lehet. A "legolcsóbb" azt is jelenti, hogy a legnagyobb vállalt önrészt nyeled be, azaz évente az összes orvosi költség első 2'500 frankját (600'000,-) Te magad fizeted. IGEN, ez azt jelenti, hogy hiába fizeted a havi TB-t, ha elmész orvoshoz, utána jön postán az orvosi számla, amit be kell fizetni.
  Egy gyors látogatás egy megfázás miatt hamar belekerülhet 20 ezer forintba, mivel az orvosok 5 perces tarifával működnek.
  
  
• A nyugdíjasok is fizetik a saját TB-jüket, meg általában MINDENKI, élete végéig.
  
  
• A nyugdíj(asok) is adóköteles(ek), évente kell adóbevallást készíteniük és adót fizetniük.
  
  
• Méghozzá mindenki 3 adónemben áll a startvonalhoz: település-, kanton- és szövetségi adó. (Gemeinde / Kanton / Bund vagy Staatssteuer)
  
  
• Évi egyösszegben érkezik a TV/Rádió díj, ami kötelező, valójában akkor is, ha nincs tvd, mert azt mondják, hogy biztos van számítógéped, okostelefonod, autórádiód, szóval valahol valamilyen formában bizonyára élvezed (az egyébként élvezhetetlen) svájci adásokat. Ennek éves díja háztartásonként 460 fr. (100'400,-)
  
  
• Egy liter saját márkás tej 1,40 fr (336,-), 500g fonott kalács 3,40 (816,-). Egy normál levél (helyi, belföldi) feladása 0,85 fr (204,-), egy liter dízel 1,82 fr (436,80), a benzin egy cseppel olcsóbb. Csirkemell felkockázva, konyhakészen most akciósan 37,- helyett csak 29,50 fr kilója! (8'880,- helyett 7'080,-), a magyar csirkemell-filének kb. 5'000 forint kilója. A saját márkás krumpli 2,5 kg csomag 3,95 (379,-Ft kilója). Egy tök egyszerű zsömle, ami kisebb (ugyan finomabb) mint az otthoni vizes zsemle 0,70 fr (168,-) 1 kg paradicsom szezonban, akciósan 3,-fr (720,-). Egy pizza  egy 0,5-ös kólával a török pizzériában 17,-fr (4'080,-). Egy hétköznapi kis étteremben ugyanez a kóla már 4-5 fr és egy főétel sertés vagy disznóhússal 35-40 fr. (960-1'200,- illetve 8'400-9'600,-). Egy mozijegy egy 17'700 fős kisvárosban 17,-fr (4'080,-). 1 db Fa tusfürdő 250ml most 3,10 helyett csak 2,10 (744,- helyett 504,-)
  Általában véve a gyümölcs, zöldség, higiénia-cikkek és húsok árai csillagászatiak. Vagy még annál is több...
  
  
• Egy sima hajvágás szárítással ott kezdődik, hogy 40,-fr (9'600,-) egy vidéki kis szalonban a családi ház alatt kialakítva.
  
  
• A munkanélküli-segélyből is vonják a szociális járulékokat.
  
  
• A lakosság túlnyomó része bérelt lakásban él. Felső határ nyilván a csillagos ég, de a minimum az kb. egy garzonért az isten háta mögött 350-400,-fr (84'000-96'000,-) és ebben a rezsinek csak egy bizonyos része van benne. Zürichben egy garzon havi bérleti díja (épp most kerestem rá) 24 négyzetméter 690,-fr havonta (165'600).
  
  
• Ha autód van, nem lehet csak úgy akárhol parkolni ingyen. A közterületeken vagy 1-2 órás parkolás van, ha szerencséd van, akkor ingyen, de általában fizető-parkoló van mindenhol, a lakhelyeden pedig fizetned kell a házhoz tartozó parkolóért vagy garázsért. Mi pl. 120 frankot (28'800,-) fizetünk 1 autó helyért a mélygarázsban, ugyanez Zürichben a 4-5-szöröse.
  
  
• Egy vonatjegy 19 km távolságra 4,20 (1'008,-)
  
  
• A gyereknek egy 5 napos tábor 30'000,-Ft.
  
  
• Úgy fair, hogy a másik oldalt is bemutassam, hogy mi olcsóbb: általában a műszaki cikkek, a mobiltelefonálás és az IKEA bútorok kerülnek ugyanannyiba vagy kicsit kevesebbe, mint otthon. A Coop-nál és Migros-nál igényelhető MasterCardoknak nincsen éves kártyadíja, a társkártyának sincs. A vásárlás díjmentes az egész világon. A nép bankjának számító PostFinance-nál is ingyenes a bankkártya a számlához, klassz szolgálatásokkal. Valamint a nagyon jó dolog: nincsen szeptemberben szintén csillagászati méreteket öltő, családokat adósságba taszajtó beiskolázási költség. Illetve: nem tudom, hog máshol, más kantonokban ez hogy van, de mi itt a 6 év alatt még nem fizettünk semmit tankönyvért, füzetekért.
  
  
• A statisztikai hivatal adatai szerint a nem dolgozó lakosság 7,6% él szegénységben, a központilag megállapított létminimum alatt. A dolgozók között ez 3,7% és további 14,3%-ot fenyeget a lecsúszás veszélye.
  Tudom, ezek a számok baromira másképp néznek ki otthon, sokkal drámaibbak. És még csak véletlenül se akarom ezzel azt sugallni, hogy sajnálni kell szegény svájciakat.
  Csak azt akartam ezzel aláfesteni, hogy itt se mindenki gazdag, se nem az otthoni felfogás szerint milliomos és ami itt átszámítva 960'000 forint, az otthoni léptékkel mérve egyátalán nem annyi. Ennyi havi fizuból otthon villában lakhatsz, bejárónőd van és mész évi 1 hónapra a Seychelle-re nyaralni, vagy mittudomén. Hát itt nem, itt "csak" kényelmesen, alapjáraton, normálisan élsz. Bárkinek, akinek van Magyarországon egy lakása, több vagyonnal rendelkezik, mint pl. mi. Másak a viszonylatok és hülyeség az Indexnek azzal villogni, hogy jaj, a svájciak 960'000 minimálbért akarnak...
  Az viszont természetesen igaz, hogy egy hegesztő, vagy bármely becsületes, átlagos dolgozó jobb körülmények között él, mint ugyanebben a kategóriában otthon. Egy átlag dolgozó fizuból ki tudod fizetni a rezsiszámláidat, tudsz fentartani egy valamilyen normális autót, tudsz bele tankolni, van költőpénzed a szabadság idejére, el tudsz utazni valahová, mindenféle luxus nélkül, "normálisan" (bármit is jelentsen ez). De ha már pl. van két gyereked meg feleség, akkor eleve csak a TB-d 5-600 frank a 4'000-ből... Egy 3-4 tagú család már nem tud még csak normálisan se megélni a "majdnem egy millából".
  
  
• És az adóról, autóadóról, stb. még nem is beszéltem.
  
  
• Még valami az autópálya-díj kapcsán: igen, tényleg nem sok a 40 frank autónként, sőt, még éves szinten, a több és jobb (mint a magyar) minőségű autópályákért cserébe még a 100 se lenne olyan eget verő. Hiszen azért az átlag svájci simán ki tudja fizetni, meg többet kifizet egyetlen nyaralás alkalmával, ha Franciaországban vagy Olaszországban autózik. Sőt: ha tényleg indokolt és ésszerű egy áremelés vagy további teher, azt meg is szavazza. Jó példa erre, azt hiszem 2010-ben döntötte el a nép, hogy a nyugdíj 1. pillérének (kiürült) kasszája javára legyen 7,6 helyett 8% az ÁFA és megszavazta azt is, hogy a munkanélküli-segély alap javára az addigi 1 helyett 1,1%-ot vonjanak a munkabérből.
  Egy svájci alapvetően szerintem többlet szolgáltatásért, több konzumálásért, értékért hajlandó a pénztárcájába nyúlni. Csakhogy itt másról van szó: a zürichi dugóról, elkerülő utak hiányáról, meg hogy nem a közutakra fordítják a pénzt, meg arról, hogy az utóbbi években nagyon úgy tűnik, hogy SEMMI MÁSRA nincs pénz, csak a menekültekre... Iskolák szűnnek meg, egyre kevesebb a nyugdíj, egyre többe kerül a TB, és mindenhol csak dugó van és erre nem megoldás a magasabb matrica díj és nem is változna tőle semmi. Ha tényleg látszana, hogy a többlet-bevételt arra fordítanák, ami a probléma és átgondoltan, akkor meg lett volna szavazva. Bár, akkor is szerintem csak akkor, ha nem kapásból 250%-os emelésről lenne szó. A többség azt mondja, hogy ha már le kellene nyelni a békát, akkor kb. 60-70-80 frank, ez meg is lett volna szavazva szerintem.

A Heti hetes svájci megfelelője (Giacobbo & Müller) így értékelte röviden a népszavazás eredményeit:
"Sokat akarunk keresni és keveset fizetni."

Vagyis a nép mindhárom beadványt egy-egy határozott NEM-mel elutasította. Nézzük részleteiben.

1. Az úgynevezett 1:12 beadvány (az értelmi szerző a JuSo, azaz a fiatal szocik)
Azt szerették volna elérni, hogy Svájcban a multik fejeseinek és egyszerű dolgozóinak bére legfeljebb így arányuljon egymáshoz. (egy cégvezető havonta legfeljebb annyit kereshessen, mint az alkalmazott egy évben) Valamint, hogy ez törvényileg legyen szabályozva. Hogy is van ez? Az egyik legdemokratikusabb, legliberálisabb országban elsőként szóljon bele az állam, hogy mennyit keres valaki privátban? Ezt így mégis hogy?
A nép hallgatott a jó szóra és belátta, hogy ez nonszensz, valamint az extrém-jól keresők által (és utánuk) befizetett járulékok fájdalmasan hiányoznának a szociális kasszákból. Sőt, még azt is belátták, hogy ettől a beadványtól még nem lettek volna bőkezűbbek a munkáltatók az egyszerű dolgozóikkal, az ő bérük maradt volna, a fejeseké -tegyük fel- csökkent volna, a bérkiesést meg szétosztogatták volna bónusz vagy valami más címszó alatt.
Az Indexen olvastam, hogy "a Novartis, a Nestlé, a Bobst és az SBB több ezer alkalmazottnak küldött üzenetet, amelyben arra kérik a dolgozókat, hogy a népszavazáson nemmel szavazzanak" - nos ezek közül az egyik multi üzenetét olvastam személyesen: természetesen nem arra kértek vagy utasítottak, hogy szavazzon a dolgozó nemmel, hanem ecsetelték a lehetséges hátrányokat és következményeket. Mindegy.
Lényeg, hogy a szétnyíló olló és az alacsony bérek ellen ez nem megoldás, nem ez a megoldás, hanem sok más: például minimálbér bevezetése (Svájcban hivatalosan nincsen kiszabott minimálbér), a TB terhek csökkentése, csillagászati fogyasztói árak csökkentése stb. (ehhez kapcsolódóan majd egy külön posztban)
Valójában szerintem nem is az a baj, hogy mennyit keresnek, pl. egy gyógyszergyár fejesei. Hanem az sokkal jobban piszkálja a csőrömet, hogy hogy lehet, hogy a Baselben egy svájci gyógyszergyár által előállított gyógyszer Svájcban többe kerül, mintha átmegyek Baselben a villamossal a határon és megveszem a német oldalon. Vagy hogy lehet, hogy a szent-tehén bank, az UBS x milliárdot elvesztett a gazdasági válságban, másik x milliárdot büntetések formájában kellett kifizetnie (pl. az USÁ-nak), aztán a tőzsdén az egyik alkalmazottuk x milliárdot "elklikkelt" pár perc alatt, a bank kijelenti, hogy hát, sajnos a kisbefektetők pénze elúszott, de minden presztízs-sportversenyt milliókkal támogatnak, ők a fő szponzorok (lóugratás, F1, tenisz, stb.) és mindemellett kifizetnek a szarul teljesítő fejeseknek, akik lopnak, csalnak, hazudnak, x millió jutalmat. Tisztára, mint a magyar politika.

2. Az autópálya-matrica ára most mégsem emelkedik 40-ről 100 frankra. Ebben csak annyi az érdekesség, hogy a mostani 40 frankos matrica árbevételeiből kb. 30-40%-ot fordítanak a közúti közlekedésre, a többi megy a levesbe, a vasútra, meg egyébre. És most arra hivatkozva akartak emelni, hogy nem elég a 40 frank bevétele a közutakra. Ugye nem kell magyarázzam.
Fő érv volt egyébként, hogy Európában itt a legolcsóbb a matrica, csak ott olcsóbb, ahol nincs is (pl. Németország) és hogy 10-20 éve nem emelkedett a matrica ára. Lehet. Viszont például itt sok háztartásban két autó van, cserélhető rendszámmal, és a matrica még mindig elavult, valójában matrica formában létezik, azaz ha két autód van, akkor 2x40 frankot perkálsz, pedig csak "egy autónyi" terhelést okozol a közúton, mivel egyszerre csak egy autóval közlekedsz. Vontatmányra (utánfutó, lakókocsi) szintén külön kell matrica.
E téma pikantériája, hogy a beadványban a svájciak tekintettel lettek volna a külföldiekre, megmaradt volna a turisták számára a 40 frankos matrica, 2 hónapos érvényességi idővel. Ugyanakkor épp most tervezi Németország, hogy csak a külföldiek számára bevezetik az autópálya-díjat, míg a német benszülöttek továbbra is díjmentesen autózhatnának Németországban. (mégis Svájcra köpködnek, hogy rassziszta és diszkriminatív. Tényleg.)
Tervbe van véve, hogy bevezetik Svájcban is az elektronikus rendszert, ami többek között orvosolná a fenti multiplex problémát, azaz elektronikusan már tudnák a matricát a rendszámhoz kötni, de ami Magyarországon már 10 vagy hány éve működik, az a technika még nem ért ide...

3. Egy indítvány a jobboldaltól: hogy azok is vonhassanak le gyermekgondozási, -felügyeleti jóváírást az adóból, akik nem költenek bébiszitterre, hanem saját maguk vigyáznak a gyerekre otthon.
Sajnos, ez is egy örök vitatéma.
A családosok eleve eszközölhetnek a gyerekek után adólevonást, mindenki. Azok, akik bébiszittert fogadnak, azok ezt a plusz költséget írhatják le adókedvezményként. Ez a beadvány azt szerette volna elérni, hogy meg legyen újra becsülve és megfelelően támogatva a főállású anya intézménye. Svájcban egyébként nincs napközi olyan formában, mint otthon., legfeljebb fizetős, privát (pl. alapítványi) iskolákban. Tehát vagy otthon van anyu és főz, nevel és gondoskodik a gyerekről, lemond a fizetésről, munkáról, vagy a gyereket az utca vagy bébiszitter neveli.
Nehéz ügy. Napközi kéne. Vagy hogy tényleg ne legyen gond otthon maradni és nevelni a gyereket.

Térkép mindehhez.

A központi népszavazások alkalmával a kantonok általában kihasználják az alkalmat és helyi népszavazásokat is csatolnak a központi kérdésekhez. Így történt ez például Bern és Jura kantonban is: az ún. "Berner-Jura", vagyis Bern kanton francia része szavazott arról, hogy az "igazi", francia Jura kantonhoz akar-e inkább csatlakozni. Végülis az az indítvány is elbukott, marad minden a régiben. Bernben azt viszont megszavazták, hogy újabb szigorítást vezetnek be az állampolgárság megszerzésére. (szociális-segélyen élők, elítéltek ellen, stb.) Az interneten a kantonok honlapján helyenként elérhetők az állampolgársági teszt-kérdőívek.

2013. október 19. és 2014. április 6. között tekinthető meg Baselben (hol máshol...?) egy kiállítás, ami MM rajongóknak kötelező.

Több, mint 700 használati- és egyéb emléktárgyat mutat be időszaki kiállításán a baseli Játékmúzeum (Spielzeug Welten Museum Basel, nem összekeverendő a Spielzeugmuseum Riehennel). A kiállítás anyaga Ted Stampfer magángyűjteményéből származik, mely a legnagyobbnak, leggazdagabbnak számít Európában.

Az 1926. június 1-én Norma Jeane Bakerként született filmcsillagot egy eddig nem túl sokat árnyalt perspektívából igyekszik bemutatni a gyűjtemény: milyen volt Marilyn Monroe, az ember, az egyszerű nő; mi volt a csillogás, siker és megközelíthetetlen dívaság túlfelén, az érem másik oldalán; az egyszerű hétköznapokban, ha egyátalán voltak ilyenek.

Erre jártunk a 10 nap szabadság alatt. (Képek esetleg később.)

Tehát abban a sarokban, "keleten", ahol Svájc Ausztriával, Lichtensteinnel és Olaszországgal találkozik. Egyik nap a lilával jelölt útvonalat tettük meg.

Bad Ragaz - Landquart - Klosters - Vereina autóvonat - Zernez - Sankt Moritz - Silvaplana tó - Savognin - Chur és vissza Bad Ragaz. Kb. 4-5,5 óra körút, forgalomtól és a bámészkodás hosszától függően.

Ezen a második képen nem vette be a rendszer az autóvonatot, ami átrepít a hegy gyomrán át: valójában az egyenes, szaggatott vonal mentén utaztunk a jobb középen, nem pedig Davoson keresztül. (azt a múltkor tettük.)

Immár harmadik évadját éli a svájci parlament lézershow-ja.

Október 18. és december 1. között minden este ámulatba ejtő látni- és hallanivalóra intiválnak az alkotók a berni Bundeshaus előtti "Kossuth-térre":a homlokzatra vetítenek színpompás animációkat, Helvetia és Tell Vilmos köré szőtt legendákat, zenei kísérettel.

Némi ízelítő a youtube-ról.

Bonus-track: ha szembenállunk a Bundeshaussal, akkor bal oldalon található a Svájci Nemzeti Bank és állítólag a két épület előtti flaszter meg spriccelő kis szökőkutak alatt van az ország hatalmas arany- és miegymás tartaléka...

A nép szava úgy döntött, hogy

- marad a sorkötelesség,

- az állam bizonyos extrém járványok idején elrendelhet kötelező oltásokat a lakosságra

- a munka törvénykönyvében eszközölnek némi változtatásokat annak érdekében, hogy az éjjel amúgy is nyitvatartó benzinkúton ne csak kávét, szendvicset meg tampont szolgálhassanak ki, hanem minden árut, ami amúgy is ott hever és nappal árusítható.

A következő népszavazás már izgatottan vár a sorára: november 24-én ismét az urnák elé járulhat a lakosság a következő kérdésekben:

- az ún. 1:12 beadvány, mely azt szeretné elérni, hogy a Svájcban működő cégeknél a legnagyobb fizetés a legkisebbnek legfeljebb a 12-szerese lehessen.
- az autópálya-matrica áráról (a mostani 40 helyett.... mennyi?)
- és hogy azok a szülők is eszközölhessenek adókedvezményt, akik maguk "vigyáznak a gyerekükre", mivel eddig csak azok vonhatták le az adóból a bébiszitter árát, akik ilyet igénybe vetek, fizettek nekik és volt róla számlájuk. Így viszont a bébiszittert nem alkalmazók természetesen hátrányos megkülönböztetést szenvedtek el eddig.

Mire hazatérünk a télies kempingből, hozza is a postás a szavazócédulákat...

Lapzárta után: Nos, a szavazócédulákat még nem kaptuk meg, viszont találtam szép képes statisztikát a szeptember 22-i népszavazásról. (a térkép fölé véve a kurzort, láthatóvá válik, hogy melyik kantonról van szó és az eredmények. A térkép alatt a "Heutige Abstimmungen"-re kattintva előjön egy menü, lehet váltogatni a 3 szavazásra bocsájtott téma között)

A szavazás egyébként úgy zajlik, hogy a központi kérdések minden kanton szavazócéduláin szerepelnek, ezen kívül kantononként eltérő, regionális kérdésekről is kell/lehet néha szavazni. Ily módon például szeptember 22-én Tessin (Ticino) kanton megszavazta, hogy a jövőben tilos a köztereken, nyilvános helyeken a test- és arc eltakarása. Ez leginkább a muszlim nők testleplét célozza meg, de hogy ne legyen diszrkiminatív, azt is jelenti, hogy motoros sisakban nem lehet bemenni bankba... le kell venni.

(Bocs a hosszú szünetért, de a hálózat csapdájában vagyok...amint tudok, jövök új dolgokkal)

Nekem erről mindig az Oma, azaz egy kötögető, kontyos nagymama jut eszembe, pedig dehogy.

Az OLMA egy hatalmas, minden októberben megrendezésre kerülő mezőgazdasági expo Svájc keleti csücskében, St. Gallen város határában. (a másik ilyen Bernben van, tavasszal és BEA-nak hívják)

A kiállítók között szerepelnek a nagy takarmány-gyártók, feldolgozók, terelőkutya-kiképzők, Feldschlösschen-lovak, egy nagy csarnok teli van tehenekkel, meg lehet őket simogatni, megnézni, hogyan vándorolnak maguktól a fejőgéphez, a másik sarokban vannak kocák kismalacokkal, lovak, egyéb kisállatok, kirakodóvásár, Fondue és Raclette, egyszerűen minden, ami svájci agrár.

Október 10-20-ig tart a kiállítás, lehet on-line is jegyet venni, van vasúti kedvezmény és minden egyéb szokásos.

Kedden este a megnyitóhoz készülődve az esti híradóban mutatták, hogy a vásárra érkezett tehenek közül az egyik épp ott és akkor ellett kisborjút.

Itt ülünk a kempingben, Graubünden és Sankt Gallen határán.
És esik a hó.
Egész éjjel esett hol hó, hol havas eső.

A svájci autóklub, a tcs honlapjáról leolvashatók az aktuális közlekedési információk, jelesül, hogy melyik hegyi út, hágó (Pass) van már hó alatt, a múlt éjjel időjárásának köszönhetően. Például a Gotthard-, Flüela-, Furka-, Grimsel-, San Bernadino, Albula-Pass és még sokan mások, a fentebb fekvő nagy átjárók közül.

Mi most 502 méterrel vagyunk a tengerszint felett és tökfehér reggelre ébredtünk. A délelőtt folyamán persze emelkedik a hőmérséklet és jelenleg brutálisan olvad a napsütésben a massza, minden csuromvíz és szikrázik a napsütésben.

Sokaknak bántja ám a csőrét a posta khm... sokszínűsége, sokrétűsége. Szerintük a posta egy állami lehúzó intézmény; jobban tenné, ha az alaptevékenységgel törődne, azt szolgáltatná kiválóan, hiba nélkül, ahelyett, hogy szerte(foszló) ágazó polip karjaival mindenbe beleártja magát, ráadásul mindezt nagy méretekben, hiszen Svájc legnagyobb munkaadója, legnagyobb cége, nem lehet kicsiben gondolkodni.

Tény, hogy én sem értem, mit keres a postashop kínálatában a kristályékszer, a habverő, az alvómaszk vagy a kislakat.

Ám az is tény, hogy ezúttal a modern kor technikai vívmányainak nyomvonalán elindulva, az új szeleket befogva vitorlájukba, s kihasználva infrastrukturájukat alkottak egy legújabbkori mankót azok számára, akik órákat töltenek el a mobiltelefonjukat basztatva vécén, metrón, vezetés közben, bárpultnál, satöbbi, de nem tudnak előrelátóan venni vagy vetetni kb. egy évben párszor egy 10-es gyűjtő postai bélyeget.

És láss csodát, 2013-ban még egy nyomorék APP se kell hozzá, elég egy töksima SMS-t küldeni a 414-es rövid számra a "MARKE" (mármint Briefmarke, bélyeg) szóval, válaszul kapunk egy kódot, amit ráírunk a borítékra oda, ahová mások a bélyeget szokták ragasztani és máris dobhatjuk levelünket a kukába postaládába.

Egyelőre a Svájcban normálnak számító belföldi postai küldeményekre érvényes: azaz A4 papír félbehajtva (B5-ös boríték), 100g súlyig, 2 cm vastagságig, belföldre, A-Post besorolású sürgősséggel. Ez az átlagos, szabványlevél errefelé, ennek hagyományos díja 1,-fr, az SMS-bélyeggel 1,20fr.
Igénybe vehető bármely svájci mobilszolgáltató hálózatából (Sunrise, Swisscom, Orange, stb...)

Én még láttam itt a postahivatal falára szerelve bélyeg-automatát: rá volt írva, hogy hová mi mennyibe kerül, külföld is, bedobtad a pénzt, kijött a bélyeg és ott volt egy méterre a postaláda, szintén a hivatal falában. Ha már úgyis el kell menni a postaládáig...
Illetve, egyébként nem kell! Ha megcímezve, felbélyegezve a saját postaládádba jól láthatóan beteszed a feladni kívánt levelet, mondjuk úgy, hogy félig kilóg, akkor a postás, aki egyébként kifelé hordja a leveleket, díjmentesen magával fogja vinni helyetted a postahivatalba és "feladja"...
És ez nem vicc.
(nyilván nem tömegével, állandóan, de szorult helyzetekre jó megoldás)

További lehetőség egyébként a bélyegbeszerzésre például az internet: otthon a számítógép előtt saját, egyedi, akár fotóval illusztrált bélyeget gyárthatunk magunknak, kinyomtatjuk, kifizetjük on-line és kész, már mehet is a levél.

Én maradok a hagyományosnál: időközönként veszek egy 10-es gyűjtőt...

És ha már levél meg bélyeg: mi történik -bárhol a világon- azokkal a levelekkel, amelyek nincsenek felbélyegezve, vagy nem elég rajtuk a bélyeg? Kidobja a posta?

Néhány kifejezés, ami nincs benne a "Jó napot kívánok, merre található a szocialista ifjak kultúrháza?" - féle nyelvtankönyvek szójegyzékében.
De máshol sem.

sacc per kábé - Handgelenk mal Pi (csuklószor 3,14)

ég és föld (a különbség két dolog között) - wie Tag und Nacht (mint a nappal és az éjszaka)

ez más tészta vagy ez más lapra tartozik vagy egyszerűen két külön dolog - das sind zwei Paar Stiefel (ez két -külön- pár csizma)

jó pap holtig tanul - man lernt nie aus

hát, berúgtam... - ich habe einen sitzen

jössz Te még az én utcámba vagy még találkozunk - man sieht sich zweimal (im Leben)

és a kedvencem:
ha lúd, legyen kövér - wenn schon, denn schon (ha már, akkor már - ez mekkora már! :-) )

folyt. köv, az eszembe jutás sorrendjében és tempójában

Nézzük, miről is kell dönteni.

1. Maradjon-e továbra is kötelező a katonaság?
Nos, a kérdés nem így szól, hanem épp fordítva, tehát aki szeretné, hogy maradjon kötelező, annak NEM-mel kell szavaznia. Természetesen a baloldaliak nyújtották be az indítványt, hogy töröljék el a kötelező katonaságot. Jelen gyakorlat nagyjából úgy néz ki, hogy kötelező; aki nem vonul be (nem akar vagy alkalmatlan), az teljesíthet civil szolgálatot (Zivildienst vagy Zivilschutz közül lehet választani), aki ezt sem akarja, az fizet.
A cégek természetesen eltöröltetnék, mivel nem jó a gazdaságnak, ha a férfiakat folyton behívogatják; a jobboldal viszont azt mondja, hogy ha nincs katonaság, oda a védelem és a biztonság.
Mondjuk a baloldal a horribilis összegekbe kerülő új vadászgépek ellen nem nyújtott be indítványt.
Mondjuk egy semleges országnak minek hadsereg.
Viszont tényleg, egy önkéntes hadsereg valószínűleg tettrekészebb, mint akit akarata ellenére soroztak be.

2. Kötelező oltások
Azaz egy-egy kitörő, nagy hatású járvány alkalmával elrendelhessen-e központilag, alkotmányosan a kormány, az állam bizonyos védőoltásokat.
Igen? És ki és milyen alapon dönti el, hogy mikor, kit és mi ellen...?
Az ellenzők a gyógyszeripar lobbistáit vádolják, hogy egy ilyen beadvány egyátalán létrejöhetett.

3. "Sültkolbász"-indítvány
Jogilag a munkajogot érinti, gyakorlatilag azonban a józan észt.
A jelen gyakorlat szerint a Munka tv-könyve meghatározza, hogy milyen bolt meddig lehet nyitva. Különleges engedélyekkel most a forgalmas főutak és autópálya mentén nyitva tarthatnak a benzinkutak shopjai éjjel-nappal, DE: (ez a "ezt nem hiszem el"-kategória), az állandó árukészlet egy részét le kell zárniuk (letakarni, rollóval elzárni, stb.) és kizárólag olyan cuccokat árulhatnak éjjel (tól-ig), melyek az átutazók vész-szükségleteit elégítik ki. Magyarul éjjel nem árulhatja ugyanazt a hűtött, sütnivaló kolbászt, amit nappal igen, hiába van ott ugyanúgy a hűtőpultban - éjjelre az le van zárva.
Árulhatnak friss kávét meg péksütit, mert ugye az az éhes utazó szükséglete, de pl. sültkolbászt, amit mondjuk csak pár órával később fog otthon grillezni, vagy mélyhűtött pizzát, na azt most nem lehet.
Az egyik oldal azt mondja, hogy ha most a benzinkutak esetében lazítanak a szabályokon, akkor utána elindul a lavina, az összes kereskedelmi cég is hosszabb nyitvatartást akar majd. (Svájcban nincs olyan, mint otthon, hogy éjjel-nappal, szombat-vasárnap SPAR, Tesco, Auchan, Árkád...hanem hétköznap 18:30-ig, szombaton legfejlebb 17-ig, vasárnap minden zárva)
A benzinkút alkalmazottjai megoszlanak: az egyik szerint röhej, hogy pár órára le kell takargatnia a polcok felét, a másik azt mondja, hogy úgyse vesz senki semmit, mindenki csak kávét akar meg pisilni - és ezért kell neki éjszakáznia....
A józan ész viszont azt diktálja, hogy egyrészt, ha már úgyis jelen van vevő-eladó-mélyhűtött pizza, akkor miért ne találhatnának egymásra? Másrészt meg ne keverjük a szezont a fazonnal: ha a multik is jönnének, hogy hosszabb nyitvatartást akarnak, azt majd akkor kell orvosolni, ez most nem az a vita.


Hát, majd szeptember 22-én meglátjuk.

Matthias Sempach az új Schwingerkönig.

27 éves, svájci viszonylatban elég jól néz ki, jó kiállású és akárcsak elődje (Kilian Wenger) három éve, Matthias is megcsinálta! Azaz mind a 8 küzdelmét megnyerte, míg végül a fejére került a koszorú.

A nyeremény-tenyészbikát nem örökre kapja meg, ez csak jelképes nyeremény, mivel a Schwingen hagyományosan "pásztor-birkózás", hát mégsem nyerhet LED-tévét, hanem tradíció, hogy tenyészbika a főnyeremény.

Amit aztán visszaad a gazdáinak, ő meg pénznyereményt kap igaziból.

A döntő győzelem utolsó fél perce még mindig megmosolyogtat: Matthias "szerelmetes" nézése, ahogy kétvállra fektette Stuckit. Fantasztikusan romantikus, meghitt, folyon sírnom kell a röhögéstől, annyira cuki. (a youtube-on, 0:19 másodpercnél)

Regionális bajnokságok folyamatosan vannak, de az országos bajnokság 3 évente kerül megrendezésre, a következő 2016-ban a (francia-svájci) Fribourg kantonban, Estavayer-le-Lac-ban.

U.i.: egy küzdelem ugye a két vállra fektetéssel ér véget, ergo a vesztes háta fűrészporos és a győztes le szokta porolni legyőzött ellenfele hátáról-válláról a fűrészport. Ez is olyan...olyan...hát...na...érted.

U.i. 2.: Lapzárta után érkezett, hogy Matthias Sempach mégiscsak a fődíj-bikát tartja meg, lemond a helyette "kérhető" 22'000 frankról, ami pedig jóval több pénz, mint a bika piaci értéke. Úgy nyilatkozott, hogy a szívéhez nőtt és tradicionálisabb nyereménynek tartja, mint az egyszerű pénzt.

Maradjunk annyiban, hogy "Nadrágemelintés".

A Hoselupf egy másik szó Svájc nemzeti sportjának elnevezésére, ami hivatalosan a Schwingen. (nem keverendő össze a szvingerrel)
A sport maga -az én laikus szememnek- egy olyan birkózás-cselgáncs féle testi érintkezés, több menetben, körkapcsolásban, keresztben kieséses rítus szerint. Fürészporral terített küzdőtéren folyik a bírkózás, teljes öltözetben: póló vagy havasi gyopárka mintás, népies ing, hosszú nadrág és erre húzzák rá a zsákszerűnek tetsző rövid nadrágot, aminél fogva tartja egymást a két küzdő fél (ott keresnek fogást a másikon és húzzák a nadrágjánál fogva, innen a Hoselupf elnevezés) Egy-egy küzdelem alig néhány perces, kétvállra fektetéssel ér véget.

Tegnap volt az ünnepélyes, hivatalos megnyitója és első eseménynapja az idei, 2013-as Országos, államszövetségi Schwinger-bajnokságnak (Eidgenössisches Schwing- und Aelplerfest). Az országos megmérettetést 3 évente rendezik meg, legutóbb 2010-ben egy akkor 20 éves fiatal meglepetés, Kilian Wenger lett a Schwingerkönig (a Birkózók Királya). Ő akkor egy érdekes rekordot állított be: előtte 30 évvel ezelőtt sikerült az, amit ő is elért: hogy 8 küzdelemből 8-at megnyert és így vonult a döntöbe, ahol szintén nyert.

Most egyébként nem áll ennyire jól, ha jól hallottam a hírekben, már el is szállt a reális esélye a címvédésre. Eddig a legeredményesebb Király Jörg Abdelhalden volt, összesen háromszor volt győztes Schwingerkönig. Jörg egyébként nem csak a fő számban aratott már sikereket, hanem a melléksportágakban is, úgy mint Hornussen a vagy Steinstossen.

Az esemény mindig máshol kerül megrendezésre, idén Burgdorfban, ami az Emmentáli sajt szép hazájában helyezkedik el, az Emmen folyó völgyében. A térképen épp egy gondolatnyit balra és lentebb az ország közepénél, Bern kantonban.

A bajnokság vasárnap estig tart, a fődíj a dicsőségen kívül pedig Ő. Egy nagyon sok pénzt érő tenyészbika.

• • Egy hónappal ezelőtt, július 21-én másodszor is kimondta a boldogító igent Tina Turner. TT 27 éve él párkapcsolatban Erwin Bach német zenei producerrel, ebből az utóbbi több, mint 15 évben Küssnachtban, ami a Zürich-tó "aranypartjának" számít. Ezalkalomból -bár NEM TT kérésére- a vízirendőrség lezárta a házuk előtti partszakaszt, hogy zavartalanul ünnepelhessenek. Állítólag a szomszédokat levélben értesítették az eseményről és "elnézésüket kérték" az esetleges sokáig tartó mulatozásért. Ez milyen már: kap az ember egy levelet TT-től! Hehe.
    Kapcsolódó cikkek és képek itt meg itt.
    A promens vendégek között volt G.Armani, Eros Ramazotti, Sade, valamint az amerikai talk-show sztár, Oprah Winfrey is...
    
    
  • ...aki miután pár nap múlva szépen hazament, elmesélte egy amerikai tévéinterjúban, hogy egy zürichi luxusbutikban nem akarták őt kiszolgálni.
    A történet annyi volt állítólag, hogy bement egy butikba, kinézett egy táskát egy magasan lévő polcon, megkérte az eladót, hogy vegye le neki és mutassa meg, az eladó pedig azt válaszolta, hogy "á, az nem magának való, túl drága!" Nos, valóban: 35'000 frank nem kevés pénz, akkor sem, ha egy krokodilbőr (vagy alligátor vagy gyíkbőr) luxustáskáról van szó. Ezek után napokig mást sem lehetett hallani az itteni médiában, mint az erről szóló véleményeket.
    - Oprah csak besértődött, hogy nem ismerték fel és így áll bosszút
    - azt mondja, azért nem szolgálták ki, mert fekete
    - utána azt mondta, azért nem szolgálták ki, mert kövér
    - a zürichiek mind ellenszenves bunkók
    - a svájciak általában nem vendégszeretőek és fennhéjáznak
    - a svájciak rasszisták és diszkriminatívak (a nemzetközi sajtó nagyon durva rasszizmusról ír, olyan országokban is, aki a "Bagoly mondja verébnek" kategória...)
    - minek akar valaki 35K-ért 1 db táskát???
    - a butik tulajdonosa rúgja ki az eladót!
    - a butik tulajdonosa ajándékozza oda a táskát Oprah-nak!
    - az állatvédők tiltakoznak és elítélik Oprah-t, hogy miért akar ilyen bőrtáskát
    - a butik tulajdonosa egyébként szintén meghívott vendég volt TT esküvőjén, de ő nem ismeri személyesen Oprah-t.
    - Oprah ebből él, hogy ....... beszél. Muszáj sztoriznia, különben miből telne neki 35K-s tatyóra?
    
    
  • Augusztus 14-én ismét csoda történt: Svájc futballcsapata 1:0-ra legyőzte az ötszörös világbajnok Brazília válogatottját. Jó, igaz, hogy egy öngóllal. Na de mi ez ahhoz képest, hogy egy átlag svájci kb. olyan 5:0-ás vereségre számított? Nagyon jól játszottak, sokkal jobban, mint a brazilok; sok jó helyzet és kapura lövésük volt, sajnos ezek nem mentek be, viszont nem kaptak egy gólt sem és már ez önmagában is óriási teljesítmény. Ez az eredmény hosszú időre emlékezetes marad, mindkét fél számára!

Mivel a hasonló című bejegyzés igen nagy népszerűségnek örvend, gondoltam kiegészítem.

A svájci Társkereső oldalakkal.
Jellemzően fifikásan fizetősek: a regisztráció, személyiség-teszt, partnerajánlatok ingyenesek, de ha írni is akarsz valakinek, válaszolni, elolvasni a neked írt leveleket, megnézni mások fotóját, profilját, akkor azt csak a fizetős profillal tudod megtenni.

be2.ch
parship.ch
edarling.ch
heartbooker.ch
friendscout24.ch
singles.ch
swissflirt.ch
swissfriends.ch

Becenevén ALV (Arbeitslosen-Versicherung)

Az alkalmazottak munkabéréből 1,1% levonás jut a munkanélküli-segély-osztó kalapba. Értelemszerűen csak az alkalmazottak válhatnak munkanélkülivé, az önálló tevékenységet végző egyéni vállalkozók nem. Különben mindenki vállalkozóvá válna, aztán bejelentené, hogy nincs munka, tehát munkanélküli és felvenné a segélyt. Ebből adódóan az önálló tevékenységet végzőknek nem is kell ezt a járulékot fizetni és nem is jogosultak ilyen segélyre. Hasonló analógiára a munkát vállaló nyugdíjasok sem válhatnak többé munkanélkülivé, ha megszűnik a munkaviszonyuk, maradnak egyszerűen nyugdíjasok.

Ki jogosult tehát munkanélküli segélyre?

• • aki az utóbbi 2 évben legalább 1 évet dolgozott és fizette az ALV-t
  • vagy igazolni tudja, hogy mentesült az ALV megfizetése alól*
  • "munkavállalásra alkalmas" - azaz hajlandó, képes és jogosult Svájcban munkát vállalni ("will, kann und darf")
  • hajlandó együttműködni a Munkaközvetítő Irodával (RAV)
  • Svájcban bejelentett lakhellyel rendelkezik

* ha valaki katonaság, szülési szabadság, betegség, baleset vagy börtönbüntetés miatt nem volt keresőképes és ezért nem fizette a járulékot.

A munkanélküli-segélyre való jogosultság kiváltó okai:

1. 1. munkanélküliség
   2. ha valakit nem rúgtak ki, de a gazdasági helyzetre hivatkozva lerövidített munkaidőben foglalkoztatja őt a munkáltatója (Kurzarbeit)
   3. időjárás-függő tevékenységek kiesése rossz idő esetén
   4. ha a munkáltató fizetsképtelenné válik
      
      

Nézzük egyesével:

1. 1. Ez a "kirúgtak és nincs munkám" alapesete. Ha az ember a jogosultság feltételeit teljesíti, akkor alapesetben a munkabére 70, ha gyermek(ek)ről is kell gondoskodnia vagy nagyon alacsony volt a munkabére, akkor az utolsó fizetése 80%-át kapja. Az anyasági segélyhez hasonlóan napidíj formájában kerül kiszámításra.
      A jogosultság ideje véges, 200-400 napig terjedhet, életkortól és a járulékfizetés hosszától függően! A maximum jogosultság 520 nap, de ez csak az 55 év felettiekre érvényes.
      A járulékfizetés alól mentesültek egységesen 90 napra kapnak napidíjat.
      5, 10, 15 vagy akár 20 nap is lehet a türelmi idő, amikortól megkapja az illető a neki járó segélyt; attól függően, hogy mennyi volt a keresete és kell-e eltartottról gondoskodnia. Fontos még megjegyezni, hogy aki ALV-t kap, az automatikusan biztosítva van a SUVA-nál nem-üzemi-baleset esetére. (mert az alkalmazottak normál esetben a cégüknél lennének biztosítva)
      ALV heti 5 napra jár, a hétvégéket nem veszik figyelembe a kiszámításnál, valamint átlagosan 21,7 munkanap/hóval számolnak. (pl. 5'000,-fr havi bér : 21,7 x 70% = .... segély napidíj)
      Ez napidíj is AHV/IV/EO köteles, tehát le fogják vonni belőle és a maradékot kapja meg a jogosult.
      
      
   2. Ez hasonló az első esethez, csak nem teljes munkanélküliségről van szó. Ezesetben csak a kieső bér 70 vagy 80%-ára tarthat igényt a munkavállaló. Ha tehát korábban teljes állásban dolgozott, de holnaptól csak félállásban tudja őt fizetni és foglalkoztatni a munkáltató, akkor a munkabérének fele a kieső bér, stb. értelemszerűen.
      
      
   3. Ez arra vonatkozik, ha a munkáltató pl. szabadban foglalkoztatja a dolgozókat (pl. építkezés) és írtó rossz idő miatt nem tudnak dolgozni.
      
      
   4. Ez pedig arra vonatkozik, ha a munkáltató csődeljárás alá kerül. Ilyenkor a cég megmaradó vagyonából nem a dolgozókat fizetik ki elsőre...Így a dolgozókat innen fizetik ki: a jogosult bér 100%-át, de maximum havi 10.500 fr-ot és max. az utolsó 4 havi bért.
      
      

Van még egy vonatkozó sarokszám: 2 évünk van arra, hogy igényeljük a nekünk járó munkanélküli-segélyt, 2 év után elévül, nem lehet visszamenőleg 5 évre megigényelni.

A munkanélküli-segély nem csak guruló frank formájában érkezhet, hanem

• fizethetik az átképzést
• tanfolyamot
• segédfelszerelést
• satöbbi hasonló.

Röviden, nagyjából: az utóbbi 2 évben legalább 1 évnyi megfizetett járulék, max 2 évig jár és 70-80% a napidíj.

Még bővebben itt vagy nálam.

Azt sem tudom, Magyarországon mit, melyiket és pontosan hogy hívják (GYES, GYED, GYSEV...).
Itt legalább csak egy van, tehát nem bonyolult, viszont nem mindenkinek jár.

A svájci anyasági segélyt úgy hívják, hogy Mutterschaftsentschädigung.

Jogosultság feltételei:

• a szülés időpontjában jogilag fennálló munkaviszonya van a leendő anyának (alkalmazott vagy pl. a férje vállalkozásából kap fizetést, vagy egyéni vállalkozó)
• a szülést megelőző 9 hónapban fizetett AHV-t (pontosabban állami szoc. járulékokat, azaz AHV/EO/IV-kombót)
• ebből legalább 5 hónapnyi munkaviszonnyal rendelkezik vagy
• baleset, betegség, munkanélkülisegély illetve rokkantság címszó alatt segélyre jogosult (volt)

Az anyasági segély a jogszabályok alapján 14 hétig, azaz 98 napig jár. (ha a munkáltató szociálisan érzékeny és többet fizet, akkor örüljünk, itt most a törvényi minimumról van szó) Napidíj formájában kerül kiszámolásra: az aktuális bér 80%-a, de legfeljebb 196 frank naponta.

Kiszámítása: a szülést megelőző 5 hónap átlag havi fizetése osztva 30-cal és ennek veszik a 80%-át (de ugye napi max. 196 fr...). Ez egy bruttó összeg. Mivel a jövedelmet helyettesíti, ebből is levonásra kerül az AHV/IV/EO járulék és az alkalmazásban állóktól még a munkanélküli-járulék is (ALV).

A bérből levont járulékok százalékban kifejezve
AHV - 4,2%
IV - 0,7%
EO - 0,25%
ALV - 1,1%

Ha a leendő anyuka alkalmazásban áll, akkor a munkáltatója fogja a jogosultságát bejelenteni a megfelelő helyen egy megfelelő formanyomtatvánnyal; a munkáltató kapja meg a pénzt az államkasszától és a munkáltatótól fogja megkapni ő maga. Ha egyéni vállalkozó vagy a satöbbi kategóriákba tartozik az anyuka, akkor a lekhely szerint illetékes kanton FAK-jánál kell önállóan bejelenteni a jogosultságot és innen fogja kapni az anyasági segélyt. (FAK: Familien- und Ausgleichskasse)

FIGYELEM! Ez az "állami" juttatásra vonatkozik. A TB-től (Krankenkasse-től) kapott napi díjhoz ennek semmi köze.

És egy kis kiegészítő mese az egészhez: egy normál alkalmazott fizetéséből szociális járulékként levonásra kerül a már említett AHV/IV/EO tétel. Azért emlegetik így, hármasával, mert e háromféle járulék (és juttatás) megfizetésére kötelezettek köre azonos, míg más levonások eltérőek lehetnek. Magyarul: akinek AHV-t kell fizetnie ("állami nyugdíj-járulék"), annak muszáj a másik kettőt is.

Az EO elnevezés az "Erwerbsersatzordnung"-ot jelenti, azaz a kieső fizetést helyettesítő juttatásról szóló rendeletet. A fizetésből ezen a címen levont frankok egy külön kasszába vándorolnak és ebből kapják a katonák az állami juttatást (RS- Rekruten Schule, azaz alapkiképzés valamint WK- Wiederholungskurs, azaz évente-kétévente szintentartó kiképzések idején) illetve a nők az anyasági segélyt.

Bővebben itt vagy nálam.

Vagyis pontosabban B-től C-hez, azaz a B típusú tartózkodási engedélyemtől a C típusú letelepedési engedélyemig.

A B igazolvány lejártának közeledtével (általában 1, de esetemben 2 hónappal előtte!!!) kap az ember postán egy értesítést, hogy le fog járni az igazolvány és itt az idő cselekedni. Ez egy kétoldalas kitöltendő kérdőív, melyet be kell adnunk a lakhely szerint illetékes Einwohnerkontrolle (népességnyilvántartó) hivatalban, az éppen lejáró igazolványunkkal együtt. Érzelmi vagy praktikus okokból kifolyólag esetleg érdemes előtte beszkennelni vagy lefénymásolni az igazolványt.

Ez a papír csak arról szól, hogy le fog járni az 5 éves igazolvány és az állam megkérdezi, hogy itt vagyunk-e még egyátalán, élünk-e még, stb.

Egy hét múlva kaptam választ, hogy átnézték az első kérdőívet és az adataimat és alapvetően jogosult vagyok a letelepedési engedélyre. Újabb kérdőívet találtam a levél mellett, kantononként változhat némileg a kinézet, ez pl. Basel-Land kantonból való, a tartalom nagyjából ugyanaz. Találunk egy listát is a mellékelten benyújtandó dokumentumokról, ez is eltérő lehet kantononként. Nekem csak arról kellett igazolást beadnom, hogy 2 évre visszamenőleg nincsen sem köz-, sem privát tartozásom, nem folyik ellenem behajtás (ez az ún. Auszug aus dem Betreibungsregister, a lakhely szerint illetékes Betreibungsamtnál kell kérni, kb. 17-25 frankba kerül, személyesen; rögtön megkapja az ember.) Más kantonok kérhetnek erkölcsi bizonyítványt (Auszug aus dem Strafregister; ezt rendelhetünk legegyszerűbben akár a postahivatalban, vagy itt. 20 frank és kipostázzák majd) vagy munkáltatói igazolást, stb.

A letelepedési engedélyért folyó eljárás költségei 100-1000 frankig terjedhetnek, utólag kell megfizetni, valamint az igazolvány ára további kb. 95 frank plusz két igazolványkép.

Normál esetben egy földi halandó egymagában 10 év itt tartózkodás után kapja meg a letelepedési engedélyt; svájci állampolgár vagy szintén letelepedett (tehát C igazolvánnyal rendelkező) külföldi házastársa viszont ugye 5 év itt tartózkodás és házasság után. Viszont: ha a házasság felbomlik, vagy megromlik és külön élnek a felek, akkor megtagadhatják vagy vissza is vonhatják a letelepedési engedélyt!

Szóval várok. Két és fél hete adtam be a kérelmemet.
Amint kézhez kapom, indulhat a menet az állampolgárságért.

• Először is egy kis bepótolnivaló: A Németországban rendezett tehetségkutató versenyeken arattak a svájciak az utóbbi időben. 2012-ben Luca Hänni nyerte meg a DSDS-nek rövidített énekes-versenyt, idén ugyanitt Beatrice Egli lett a közönség kedvence és juttatta őt csúcsra a Dieter Bohlennel kikövezett úton, a Bohlen által komponált kb. "Lángra lobban a szívem, ha meglátlak" című fülbemászóval. Ezen kívül a The Voice Kids (a The Voice gyermekeknek szóló változatát) is idén egy svájci 12 éves kislány nyerte meg, Michèle, többek között Alicia Keystől és Beyoncétól énekelt nagyon nehéz dalokat.
  
  
• Nem az igazi, de az előrehaladott elvonási tünetek kezelésére megteszi, míg újra haza nem látogat az ember: igen, a mi, magyarok híres Túrórudizásáról van szó. Szinte egyetlen külföldön élő magyar sem felejti el megemlíteni a túrórudit, ha arról kérdezik őt valahol, mi hiányzik a hazából.
  A Coop vezette be nemrégiben az itteni változatot, ami tipikus svájci: kicsi, méregdrága, túl édes, agyoncsomagolt és fantáziátlan.
  A Quanilla nevet kapta a termék a keresztségben, kapható natúr, epres és csokis változatban; csak a nagyobb Coop élelmiszerboltokban, kb. a joghurtoknál keresendő. Egy 3 rudit tartalmazó dobozka normál ára 3,95 fr. (szorozva kb. 240-nel...)
  
  
• Időközben volt megint egy népszavazás is. Arról kérdezték a lakosságot, hogy
  - közvetlenül a nép válassza-e a kormány tagjait (eredmény: nem)
  - a menekült-ügyi törvény sürgős szigorításai (eredmény: igen)
  Megmondom őszintén, eddig mindig rosszallottam, hogy a férjem miért nem vett részt sosem, egy szavazáson sem. És most azt is megmondom őszintén, hogy már én sem szavaztam, nem is fogok, mert úgyis mindig "veszítek". Egy olyan országról beszélek, ahol a nép megszavaz adóemelést, ha szükséges, és nem szavazta meg tavaly, hogy mindenkinek egységesen 6 hét szabadság járjon (!). Pedig ezt a két döntést még meg is értem, ezeken én is így szavaztam: számokkal meg lehet magyarázni. A többire meg csak csóválom a fejem.
  
  
• Idén, épp most került megrendezésre az országos tornabajnokság. Sajnos már kétszer is katasztrofálisan elverte őket a vihar: egyszer a megnyitón, másodszorra pedig tegnap. Sok sérültje is van a viharnak, összehasonlítható az évekkel ezelőtti, augusztus 20-i viharral, aminek Pesten halálos áldozata is volt. Kő kövön nem maradt, döbbenetes pusztítást végzett a viharos erejű szél és a jégeső, sátrakat dobott a fákra, fákat csavart ki a szél. Sokan nem értik, hogy miért nem hallgattak a rendezők az előrejelzésekre illetve hogy a megnyitón tomboló vihar miért nem volt elég... mondják már le az egész bulit.
  
  
• Tegnap este a közszolgálati 1-es adón főműsoridőben adták le Batthyany Béla dokumentumfilmjét, mely a Kelet-Európából Svájcba érkező, időseket ápolókról szól. Közelkép két magyar és egy lengyel gondozónőről, hogy miért, hogyan, mennyiért, mennyi önfeláldozással, milyen sok nehézséggel.
  
  
• Szintén a közszolgálati készített egy hatrészes útifilmet a Dunáról (a legalsó volt az 1. rész); a forrástól egészen a deltáig. A Magyarországi szakaszt bemutató epizód nekem nem tetszett és a kommentár alapján nem vagyok ezzel egyedül. Elég kevés derül ki a dunai tájról, a dunai emberekről. Ehelyett Pesten egy zsidó család tradícióival találjuk magunkat szembe, másutt meg svábokkal. A film akár még lehet érdekesnek mondható is, csak éppen nem arról szól, amiről a Duna.
  
  
• Azt is mindig elfelejtem elmesélni, hogy a zürichi operaházat egy magyar szakember irányítja: Andreas Homoki. Szülei magyarok, Németországba vándoroltak ki, ő már ott született. Riport vele a Coop Magazin másjui számában olvasható, a 118-119. oldalon.
  
  
• És a végére tartogattam a legjavát: némi szünet és érdektelenség után újra megválasztották Svájc szépét. A régi véleményem az volt, hogy mindig vagy egy mutatós bevándorló nyeri vagy egy unalmas szőke (esetleg mindkettő: Christa Rigozzi) és akkor eljött ez a különleges évjárat, a 2013-as és végre tényleg tipikus Svájci Nő lett a szépségkirálynő: Dominique Rinderknecht.
  A versenyre ugyan kisminkelték, ám vakolat nélkül kiválóan reprezentálja a mai modern svájci nőt: rövid hajú, fiús és a végletekig emancipált. Az őt védő kommentárok is hasonlóan tipikus svájciak, a legtöbb ilyen védőbeszéd svájci nőktől jött: "végre vége a hosszú loboncok tradíciójának, miért ne lehetne rövid haja egy szépségkirálynőnek, nagyon helyes, modern nő" stb.
  Biztosan csak zavarták a loknik a hegymászásban, ami szintén hozzátartozik a mai modern svájci nő alapértelmezett hobbijaihoz, természetesen méregdrága márkás outdoor felszerelésben. (Jack Wolfskin vagy Mammut...)
  És akkor csodálkoznak meg háborognak  ugyanezek a svájci nők, ha a svájci pasik többezer frankot áldoznak arra, hogy feleséget keressenek és hozzanak Thaiföldről vagy Ukrajnából.
  Odáig meg már el sem jut a józan ész, hogy ennek a Jenő-fizurás csajnak kell összemérnie szépségét világ összes többi,  "loboncos" gyönyörűségével a Miss World választáson...