Évszak nem múlhat el Svájcban egy-egy népszavazás nélkül. Ha nem lenne, hiányozna, mint a Jó ebédhez szól a nóta vagy a Barátok közt.

Legközelebb november 28-án járulhat a nép a szavazóurnák elé, hogy az úgynevezett "Ausschaffungsinitiative" vagyis kitoloncolási beadványról döntsön.
A beadványnak természetesen vannak ellenzői, viszont nem is lennének svájciak -mármint az ellenzők- ha nem egy kis mismásolgatással, diplomatikus ódzkodással próbálnának ellenszegülni, egy határozott NEM helyett.
Elmagyarázom.
Az eredeti beadvány úgy szól, hogy

"Azt akarjuk, hogy...:
ha egy bármilyen bevándorló, aki még nem rendelkezik svájci állampolgársággal, hanem csak külföldi igazolvánnyal vagy semmilyen papírokkal, vagy illegálisan tartózkodik Svájcban, bűnt követ el és jogerős ítélet születik, toloncolják ki és az elkövetett bűn mértékének megfelelően 5-15 évig terjedő -visszaeső esetén 20 év- beutazási tilalommal tarkítva sújtson le a törvény ökle.
A szóban forgó bűntettek: szándékos emberölés, nemi erőszak, egyéb nemi bűncselekmény, rablás, fegyveres rablás, emberkereskedelem, drogkereskedelem, betörés és  visszaélés szociális juttatásokkal (-mosoly-, ez ugyanis ilyen tömegsport a balkánról jöttek körében).

A kicsitellenzők ezzel szemben azt mondják, hogy hát izé...jó-jó, de...nem kell rögtön kitoloncolni, csak ha egy évnél hosszabb, letöltendő börtönbüntetést kapott, meg minden attól is függ, hogy mit és milyen súlyosan követett el...Mint már mondtam, ilyen "Mondjuk nemet igennel" stílusú, svájci ellenvetés.
Mondjuk azt rögtön nem értem, hogy hogyan gondolják: elítélnek valakit itt 5 évre és hazaküldik mondjuk Montenegroba? Innen kötelezik az ottani igazságszolgáltatást a végrehajtásra? Vagy persze nem is biztos, hogy végrehajtják. Mondjuk, mindegy, az a lényeg, hogy kerítésen kívül legyen...

Néhány adu azért van a kicsit- és a nagyonellenzők kezében.

1. A bűnelkövetők több, mint fele svájci. Állítólag 65% körüli az arány.
   
2. Aki menekültstátuszban él Svájcban, azt egy egyezmény szerint nem lehet hazatoloncolni, ha hazájában veszélyben forogna az élete.
   
3. Azokat a bevándorlókat, akik már rendelkeznek svájci állampolgársággal, sem lehet kitoloncolni.
   
4. Az a tömeg, aki illegálisan tartózkodik az országban, papírok nélkül, amúgy is nagy falat a rendőrségnek-közigazgatásnak, őket ugye ki kéne toloncolni, akár bűnelkövetők, akár nem, mégsem történik évek óta előrelépés.
5. A jelenleg elítélt kitoloncolhatókat is csak kevés számban toloncolják ki,  vagy veszítik el engedélyeiket; hiányos és puhány a törvény végrehajtása.

Hogy mennyire érdekes és érzékeny a téma, mutatja, hogy egy olyan bulvárszerű internetes újságban, mint pl. a 20min.online a cikkhez 688 hozzászólás érkezett rövid időn belül. Az igennel szavazni szándékozók között is sok a szkeptikus: minek szavazgatni, ha úgysem lesz belőle gyakorlat...a bírák túl puhányak, sőt, többen olyan jóslatokba bocsátkoznak, hogy ha megszavazza a nép a szigorúbb beadványt, végül Svájc úgyis térdet hajt majd és visszavonja, ha az EU megint beszól és nemtetszését nyilvánítja.

Ami nagyon valószínűnek tűnik.
 

Micheline Calmy-Rey külügyminiszter-asszony (maga is francia anyanyelvű) nyitotta meg október 20-án azt a  francia-nyelvű külügyminiszteri találkozót, amely előjátéka volt a pénteken kezdődött és egész hétvégén át tartó Nemzetközi Frankofon Szervezet (OIF) nagy találkozójának Montreuxben.
5 kontinens 70 állama tagja a világszervezetnek, köztük természetesen az a 36 ország, ahol a francia a hivatalos nyelv.

A konferencián általában összefogásról volt szó: francia nyelvű egyetemek összedolgozásán, hálózatépítésén; az összefogás és közös érdekképviselet által nagyobb befolyást szeretne a szervezet a világpolitikában; segítenék a szegényebb vagy katasztrófa súlytotta frankofón országokat, mint Togo, Benin vagy Ghana.
A G-20-ak elnökletét hamarosan Franciaország veszi majd át 1 évre, éppen ezért nagy tervekkel és elszántsággal, elvárásokkal néz a Frankofon Szervezet a konferencia kimenetelére és hogy Franciaország miként tudja majd a megfogalmazott célokat a G-20-ban érvényesíteni, megtámogatni.
Sárközy még kicsit kampányolt, hogy miért elképzelhetetlen és tarthatatlan, hogy miért nincs Dél-Amerikának, Afrikának és Ázsiának állandó tagsága az ENSZ biztonsági tanácsában, satöbbi.

Franciaország mindig is, így ezen a találkozón is próbált a "La grande Nation" szerepében tetszelegni, de inkább csak anyagilag dominált, mint politikailag vagy egyéb befolyással. Az egyetlen nem volt-gyarmatország, Kanada (és Québéc) tekintélye egyre inkább növekszik, a régi gyarmati Afrika országai kezdenek jobban felnézni rájuk, mint a maguktól elszállt francia-franciákra.

Svájcnak fontos ez a kapcsolat, ez a tagság; a francia svájciak amúgy is mindig reklamálnak, zabigyereknek érzik magukat, akivel nem törődik senki. Meg Svájc amúgy is elég kevés nemzetközi színpadon van jelen: nem nagy, nem nagyhatalom sem politikailag, sem sehogy, nem tagja a NATOnak, az EUnak, a G-akárhánynak, stb... Így minden  részvételi lehetőséget örömmel vállal be ez a kis ország. Svájc megmutathatja magát a távoli országoknak is, ezúttal nyelvi nehézségek nélkül (reméljük, azért nem tekintik majd Svájcot második otthonuknak...mint már sokan a volt francia gyarmatokról) valamint a Svájcban franciául tanulóknak jó ösztönző erő: mennyire kinyílik, kitágul a világ, ha megtanulsz franciául...

A konferenciát eredetileg Madagaszkár rendezhette volna, de egy 2009. márciusi puccs veszélyeztette -volna- a résztvevőket, így decemberben Svájc kapta meg a rendezési jogot, 10 hónapja volt az előkészületekre. A következő találkozó 2010-ben lesz, valahol nagyon messze. (Kinshasa)

Igen, szóval a legtöbb hágót lezárják télire. Pl. Gotthard, Nufenen, Flüela, Julier, Furka, Grimsel...stb.

Ez azt jelenti, hogy csak addig takarítják el a hegyre vezető úton a havat, ameddig szükséges: pl. a Gotthard esetében Andermatt településig, satöbbi. Fel lehet menni az úton  kocsival, el van lapátolva, aztán valahol útközben az ember útját egy sorompó állja, hogy innen ne tovább. A "hágó" ugye azt jelenti, hogy átmegyünk a hegyen, a hegytetőn, nagyjából (Passhöhe). Ha ez le van zárva, akkor marad vagy a völgyben lent a hegyen át vezető alagút, vagy meg kell kerülni a hegyet.

Tehát se ki, se be, azaz se fel. Télire leköltöznek a hegyekből az Alpwirtschaftokból, hegyi tanyákról a gazdák, lehajtják a teheneket a völgybe. Majdnem úgy, ahogy általános iskolában tanultuk, akár százévekkel ezelőtti időkről.

Fent igazából nem marad senki.

Ez csak olyan utakra, hágókra érvényes, ahol "nem éri meg" eltakarítani a havat: mert pl. nem síelős hely, hanem inkább eldugott, nem nagyon jár arra senki és egész télen mindennap lapátolhatnának... Természetesen a síparadicsomok megközelíthetők, mindenhol tolják el a havat, ahol van téli szezon.

A két nagy multi, a Coop és a Migros is előrukkolt saját Family Card-jukkal. Jellemző megint a minőség és megjelenés, meg az egész egyátalán:
A Migros szövetkezeti formában működik, bárki lehet pártoló tag már egyszeri 10 frank befizetésével, ami eddig csekély kedvezménnyel járt. Most azonban levélben küldtek -szerintem- minden szövetkezeti tagnak egy a levélpapírról leválasztható, majdhogynem matricaszerű, utálom-narancssárga kis kártyát, amin még vonalkód sincsen, elég felmutatni és a kasszáscsaj biccent, hogy tudomásulvette: nekünk is van ilyenünk. Ezzel szeptember-október hónapokban például minden szerdán az áruházlánc összes boltjában, szaküzleteiben (sportbolt, elektronika, lakberendezés,étterem, stb) 10%-os kedvezményt kaptunk. A weboldalukon szinte semmi info nincs a kártyáról vagy hogy mi lesz vele a jövőben.

Ezzel szemben a Coop hirdetésben adta a fogyasztók tudtára, hogy ő is elindította családi programját, lehet jelentkezni ingyenesen az interneten vagy bármelyik ügyfélszolgálatuknál.
Ezt el is intéztem még mielőtt elindultunk volna Magyarországra.
Aztán kaptunk egy majdnem A3 méretű szép, színes kartondobozt, benne két  külön, névreszóló plasztikkártya: egyik oldalán az új Family Card van nyomtatva, a másik oldalán a régi, hagyományos pontgyűjtő SuperCard. A csomagban egy vastag akciós kuponfüzet, ami hónapokig érvényes, egy nagy erős bevásárlószatyor a promóció színeiben és mintájával, matricák a gyerekeknek, érme a bevásárlókocsihoz és 1-1 mintapéldány két családi folyóiratból, akciós előfizetési ajánlattal. Minden hónapban szavazni lehet, hogy mire legyen kedvezmény, stb...

Nem csak közhiedelem, hanem számos példa utal arra, hogy a Migros a "jugók és nyugdíjas vasutasok" üzletlánca, a Coop meg igényesebb, nem kicsit. Régen még érvényes volt az, hogy a Migros olcsóbb, mint a Coop, de mára a Migros is ugyanannyiba kerül, csak éppen a látszat és az érzés kedvéért megtartották ezt az olcsó, igénytelen kinézetet, hogy az emberek továbbra is azt gondolják, "nem kell nekem a flancos, drága, megyek inkább a Migros-ba" mert ott minden olcsóbb...
 

Október 5-én Nevada államban tragikus balesetben életét vesztette a svájci Gotthard rockbanda énekese, Steve Lee. Motoros túrán szelték a kilométereket a 15-ös Interstate úton, mikor valamelyikük ötlete alapján megálltak az út szélén, hogy eső elleni öltözéket vegyenek fel, mikor egy arra haladó kamion túl közel hajtott az álló motorosokhoz, belekapott az egyik nagymotorba, és a levegőbe repítve agyonütötte vele az énekest.

Az együttes olyasmi ereklye Svájcban, mint mondjuk az Edda vagy a Lord volt Magyarországon; hasonló a gyász és a fájdalom, mint mikor az Edda együttes egyik tagja életét vesztette.

Barátnője, az 50 éves volt Miss Svájc a baleset helyszínén vígasztalta a tragédiát okozó 27 éves sofőrt, aki teljesen magán kívűl volt tettétől és majdnem a helyszínen öngyilkos akart lenni. Brigitte átölelte a reszkető fiatalembert és könnyek között megbocsátott neki, hiszen a véletlen műve volt a szerencsétlenség. (de mint tudjuk, véletlenek nincsenek)

Az énekes halála óta 13 slágerük került fel újra a svájci Hit-listákra, ez még Michale Jacksonon is túltesz. A rajongók egy spontán facebook-felhívás alapján megemlékezést tartottak a berni parlament előtt; majd szombaton a Gotthard hágón, kb. 2000 méteres magasságban, már hóesésben, egy nagy sátorban ravatalozák fel Steve urnáját, ott vehettek végső búcsút a rajongók, akik külföldről is sokan érkeztek. (ez volt az utolsó nap, mikor még nyitva volt a hágó, utána behavazott és le is zárták, télire ugyanis a legtöbb hágót lezárják, nem takarítják el a többméteres havat)

Steve, megtaláltad, amit kerestél... "Let me find my piece of heaven, let me find my way back home..."

...mi van a hegyen messze túl?
Hej, a hegyen messze túl...

...az van, hogy október 15-én sikerült az áttörés: egymásra talált az alagút két vége (nem a 4-es metró), így jelenleg Svájc büszkélkedhet a világ leghosszabb alagútjával.

14,5 év fúrás után immáron egy hete, hogy a hegycsúcs alatt 2500méterrel a hegy gyomrában, utolsó áttöréssel összefüggővé lett az 57 km-es új Gotthard alagút. 1999-ben kezdték el fúrni és mire minden a tervek szerint elkészül, 2017-ben kerül majd sor az átadásra. Az alagút kizárólag a vasúti közlekedést szolgálja, majd, tehermentesítve ezzel a közutakat: a jövőben az Alpokon áthaladni akaró teherforgalmat ezen a szakaszon a sínekre terelik illetve természetesen személyvonatok is közlekednek majd: az új szakasz csatlakozik a meglévő európai nagysebességű hálózathoz, így a Zürich-Milánó távolság elméletileg 2 óra 40 perces utazássá rövidül.

Gotthard-alagút része egy giga-projektnek (NEAT), melyben szakaszonként összesen 3 alagút épül(t) meg, valamint az ezekhez kapcsolódó szükséges kiépítések. A cél: lerövidíteni a német-olasz tengelyen áthaladást térben és időben.

Kuriózum, hogy Brüsszelben a közlekedésügyi ülésen is video-konferencia keretében kísérték figyelemmel az eseményt. Megszakították a tanácskozást és kommentálták a történelmi pillanatot, ami egyedülálló, mivel Svájc nem EU tag és ez a video-konferencia lehetőség eredetileg csak tagállamok részére van fenntartva.

A svájci TV többórás élő adásban számolt be a népünnepről. Az áttörés előtt egyperces  csenddel emlékeztek meg az építkezésen meghalt 8 munkatársról, akiknek egy kis emléktáblát is készítettek.

Az alagútról egyébként csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, pl. hogy legdrágább... Sok ellenző szerint pénztemető és Svájc ezzel megint az EU seggét nyalja: gyakorlatilag saját zsebből építi az EU-nak...Hát, ez is egy felfogás. Tudni kell azonban, hogy az első kapavágást -mint minden fontosabb dolgot- népszavazás előzte meg és az emberek szabad utat engedtek a fúrópajzsoknak; valamint hogy az EU támogatást ajánlott a projekthez, hogy legyen páneurópai összefogás, de Svájc nem kért a támogatásból, ragaszkodva ezáltal a 100% tulajdonhoz és döntési, üzemeltetési jogokhoz.