Miután az elmúlt napokban-hetekben a nemzetközi helyzet egyre fokozódott, a kereskedelmi láncokra nehezedő nyomás ezzel paralell nőtt. A svájci Fogyasztóvédelem, a fogyasztói árakat felügyelő hivatal, gazdasági versenyhivatal, és még sokan mások folyamatosan azt fírtatták, hogy miért kell a svájci fogyasztóknak sokkal-sokkal többet fizetni sok termékért Svájcban és hogy a kereskedelmi láncok miért nem tesznek semmit annak érdekében, hogy az itteni vásárlók érezhessék az erős frank szinte egyetlen jó hatását, vagyis hogy olcsóbbak lennének az importált termékek.
A porszem valahol ott  van a gépezetben, hogy a kereskedelmi láncok nem vagy nem mindig hozhatják be az árukat közvetlenül, hanem csakis import-cégek közreműködésével, vagy a gyártó svájci, import-leányválallatán át. Nekik viszont nem érdekük, hogy Svájcban olcsóbbak legyenek a termékek, tehát erős frank ide vagy oda, nem változtattak az árakon.
De már nagyon zúgolódott a nép, az érdekvédelmi szervezetek és végül a kormány is, ezért végre történt valami.

Tegnap elkezdődött a vihar dörgéssel-villámlással, egyik bejelentés a másikat követte: a Migros-hoz tartozó Denner-csoport kb. 50 márkaterméket (tehát nem saját gyártású) 20%-kal olcsóbban árul mától; a Coop közölte, hogy kb. 95 márkaterméket  vesz le a polcokról, mivel nem sikerült megegyezniük az importőrökkel olcsóbb beszállítási árakról (illetve míg nem sikerül megegyezni). Ezek pl.: L'Oreal, Ferrero és Mars által gyártott termékek.
Tegnap az esti hírműsorban ilyen tényekkel állította kereszttűzbe a Migros vezető-képviselőjét a műsorvezető és érdeklődött, reagál-e a Migros, tesz-e lépéseket. Persze: magyarázták a bizonyítványt.
Erre ma reggel az első hír: a Migros-nak sikerült lenyomnia az árakat, náluk olcsóbb lesz 500 importált árucikk, 10-20%-kal, nem kerül le a polcról semmi.

Érdekes.
Ha ilyen gyorsan tudtak reagálni, akkor valószínűleg már rég levolt ez zsírozva, de kivártak, hogy lép-e a Coop. Ha igen: nagymellénnyel bejelentik az elért sikereket. Ha nem: lapítanak, mint szar a fűben és megtartják a kiharcolt még nagyobb árrést.

Egyébként a maga módján mindhárom bejelentés nevetséges: Svájcban a kozmetikai -higiéniai cikkek nem 20, hanem 50-250%-kal kerülnek többe, mint mondjuk Basel Németországba lógó végénél, Lörrachban. De akárhogy is: a piaci szabályok élnek és virulnak, azaz az emberek ott vesznek, ahol olcsóbb. Ha külföldön, akkor külföldön.
Persze nem szabad elfelejteni, hogy itt ugye többet keresnek az emberek, de ez indok arra, hogy 5 km-rel idébb ugyanazért az 500,- forintba kerülő samponért 1.200,-t kelljen fizetni?
 

Talán ma már nem olyan sokan emlékeznek arra, hogy valahol a nyolcvanas vagy melyik években Derrick és Linda mellett volt még néhány nyomozó, mely versengett figyelmünkért, amikor még csak egy fajta távirányítós készüléket lehetett kapni (Mór), ezt is csak a jól menő maszek taxisofőrök engedhették meg maguknak.

Kérem szépen, jelen esetben a Tetthely című nagysikerűről van szó, mely minden jel szerint túlélte a Szabó családot és a Família Kft.-t is, mert él és virul. 
A Tetthely alapvetően német-osztrák sorozatnak indult az ARD és ORF kooprodukciójában és maradt is hosszú ideig, míg nem valaki kitalálta (vagy lepénzelték), hogy legyenek már svájci bűnügyek is. Így 1990-2001 között, 12 év leforgása alatt 12 svájci epizód készült el, a Tetthely eredeti sémáját követve: néha váltakozó helyi zsaruk, helyi bűntények, stb. Érdekesség, hogy az évek során felbukkant egy magyar név is a szereplők között, Kiss I. László alakította néhány epizódon át Philipp von Burg nyomozó szerepét.
12 év után sokáig nem következett újabb svájci folytatás; egészen 2008-ig, mikor is néhány Bódeni-tónál zajló epizód erejéig közös nemzetközi erőfeszítéssel oldották meg a bűntényeket a kollégák. Ezek után a svájci nyomozót a filmben Turgau kantonból (osztrák-német-svájci határ, Bodeni-tó) áthelyezték Közép-Svájcba, Luzernbe.

A lényeg az, hogy a történet szerint jön egy itt-ott felnőtt nyomozónő tapasztalatcserére USÁ-ból, Abby Lanning, akit a CSI:Miamiból ismert Sofia Milos alakít. Sofia igazándiból egy görög anyukától és egy olasz apukától származik, gyermekkorát Svájcban töltötte, így ha nem is anyanyelve, de nagyon jól beszéli -még mindig- a svájci dialektust. Ki hitte volna?! Később Svájcból Rómába költözött, 15 éves korától sikeresen modelkedett a nagy divatkifutókon, aztán átköltözött Los angelesbe, ahol színi tanulmányok után kapott szerepeket. A későbbiekben játszott a Maffiózókban, meg satöbbi, de leginkább mint Horatio Caine sógornője égett rá a retinánkra.

A svájciak rettentő büszkék rá, hogy egy ilyen sikeres színésznő nem felejtette el a svájci dialektet, visszatért... érdekes és vicces volt őt élőben svájciul beszélni a filmben; de persze ezt a fele nép nem vallaná be úgysem...szóval inkább kritizálták a hosszú idő után első Tetthely epizódot. Pedig a németeknek tökre tetszett.

Nekem is.

Svájcot sokszor nevezik Európa víztárolójának (Wasserburg), így épp ideje, hogy erről is essen néhány szó.

Az ország egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszere az ivóvíz, illetve a víz általában. Az ország egész területén iható, kiváló minőségű ivóvíz folyik a csapokból. A legolcsóbb élelmiszerek közé tartozik: 1 köbméter (1'000 liter) víz díja 1,60 frank, ami statisztikailag 160 liter/fő/nap számolva napi 0,26 frankot jelent. (mondjuk szerintem sose használok el naponta fejenknt 160 litert, de mindegy. Ez a szép a statisztikában.)

További információk: wasserqualitaet.ch, ezen az oldalon például rákereshetünk az irányítószámunk vagy település neve szerint a nálunk folyó víz minőségére, összetételére, keménységére. Svájcban alapvetően a francia keménységi fokot alkalmazzák mérőszámként, ami könnyedén átváltható a német keménységi fokra, ha szükséges.
Még egy hasznos információkat, szép képeket és még több statisztikát tartalmazó honlap a vízről: trinkwasser.ch
 

Ma dél körül 1 euro már csak 1,05 frankot ért, 1 dollár 0,743 frankot.

• Roger Federer 30 éves lett. Isten éltesse sokáig. Számos rekordot sikerült beállítania, nagyjából ugyanennyi várat még magára, de akár sikerül az új csúcsok meghódítása, akár nem, mindenképpen elképesztő teljesítményt vitt véghet RF már eddig is. 2009-ben állítólag átlépte az összeteniszezett 50 millió dolláros határt és természetesen neki is van Wollerauban (adóparadicsom Kanton Zugban) teraszos építésű csili-vili modern palotája.
  Szívemnek legkedvesebb rekordja azonban az, hogy ő az első svájci férfi, híres ember, akinek arcképével még életében a hivatalos állami postától saját bélyeget nyomatott.
   
• Statisztikai adatok szerint 2000-2009 között több, mint kétszeresére nőtt a hegyi-túra balesetek száma Svájcban. Persze, mert már mászik boldog-boldogtalan. Meg gyakran látni saruban, magassarkú cipőben, papucsban turistákat vándorolni 2000 méteren. Nos, csak azért, mert odáig felvisz a libegő, még nem biztos, hogy utána is elég lesz ez a menetfelszerelés, ugyebár. A tévés interjóban, illetve múlt héten élőben is láttunk túrázókat, akiket a nagyonokos trendi-túrafelszerelést gyártók beetettek megbabonáztak és megvásárolták a legújabb őrületet: a hegymászó hátizsákba integrált bébiülést. És a pár hónapos gyerekkel a hátán mászik a csóka, billegve, egyensúlyát keresve, egyébként a bébinek valószínűleg jót tesz a ritka hegyi levegő...
   
• Kapcsolódó hír 1.: egy tinédzserekből álló cserkész csapat is mászott, vezetőjük 15 éves és kiképzetlen volt; le is zuhant 300 métert és szörnyet halt az egyik társuk. 13 éves volt.
• Kapcsolódó hír 2.: egy család is mászott, letértek a kijelölt útról, piknikezni egy sziklakiszögellésre. Miután gyanús, repedező-morajló hangokat hallottak, végre leszálltak a szikláról, aminek majd' fele, kb. 2000 köbméter kő, alig pár lépés múlva a hátuk mögött egyszerűen levált a csúcs aljáról. Legördült, iszonyú robajjal.
   
• Mára végre elhatározta magát a Bundesrat és a Nemzeti Bank, hogy valamit közbelép az erős frank ellen. Mivel azonban Svájcról van szó: egyelőre még csak arról született döntés, hogy lépni kell. Mire eldöntik, hogy mit és merre, valamint meg is teszik, megint le lesznek maradva az eseményekhez képest két-három lépéssel.
  J. Schneider-Amman, aki ilyen népgazdasági miniszter megfelelője, végre elkezdett nyomást gyakorolni az importból élő cégekre, elsősorban a kiskereskedelemre, hogy ugyan adják már olcsóbban a külföldről most olcsóbban beszerzett árucikkeket a svájci lakosságnak. Az nem lehet, hogy csak jajongnak, hogy miért megy a svájci Németországba bevásárolni, miközben ők meg szépen lenyelik az árfolyam-különbségből adódó nyereséget. Nahát.
   
• A jövőben aki a Swiss-nél foglal és hitelkártyával fizet, különdíjat kell fizetnie: a légitársaság (valójában minden, a Lufthansához tartozó légitársaság) áthárítja az utasokra a hitelkártya-intézetek által felszámolt, egyre több díj egy részét. Így útvonaltól függően 6-22 frankkal többet kell majd fizetni a jegyekért. Nem pontos az információ, hogy mi a helyzet a debit kártyák esetében, valószínű, hogy ezekre nem vonatkozik a változás. A felhördülés igazi oka az, hogy egyrészt a légitársaság semmi más opciót nem kínál a repjegy kifizetésére, másrészt az utasnak már szinte mindent magának kell csinálnia: on-line foglalás, becsekkolás, már a beszállókártyát is ki lehet nyomtatni otthon, nem csak a repjegyet. szóval elvileg egyre olcsóbbnak kéne lenniük. De ezt várhatjuk. (Közben Németországban sztrájkolnak a légiirányítók.)
   
• Még augusztus 13-ig tart a Locarnói Filmfesztivál lenn délen, Svájc olasz határánál, a tó partján, pálmafák legyezője alatt. Díszvendég Harrison Ford, aki életmű-díjat kapott, további szupersztárok, mint Daniel Craig, Olivia Wilde, stb. emelték az esemény fényét.
   
• A berni születésű Julia Saner 2009-ben első svájci csajsziként megnyerte az Elite Model Look versenyét és azóta kapkodnak érte a divatházak kifutóin. Legújabb mozzanat Julia életében, hogy a Fashion TV modelleket bemutató "Model talks" portrésorozatában őt is meginterjúvolták és természetesen látható volt a rövid riport a divatszakma Szent Szócsövén, az FTV-n. Julia idén márciusban az olasz Marie Claire címlapján szerepelt, 2011-re ő lett a Valentino arca, Karl Lagerfeld aktuális kedvence. Múlt hónapban azonban több bemutatót is lemondott, túlhajszolt, sok a stressz, nemet mondott a Chanelnek is; reméljük, azért még felkérik máskor. 181 cm magas, 19 éves, babaarcú, szép, de smink nélkül jellegtelen arccal. Sminkelve, "kitalálva" azonban jelenség.
  Megerősíti egyébként véleményemet a modellekről: az alkat ugye adott, magas, csontváz típus, nem ez a lényeg, hanem az, hogy modellek arca nem szép, hanem egyszerűen szimmetrikus és jellegtelen kell, hogy legyen, hogy "ráférjen" egy-egy bemutatóra kitalált egyensmink- és frizura, minden jól álljon rajta, ne legyen karaktere, hogy ne a Nő legyen a fontos, hanem a ruha.