Szállóigévé lett a mondás Svájcban, hogy itt a bevándorlók és az állatok élnek a legjobban.

Még egy ezt kikarikírozó vicc, aztán megyek három hét szabira... Íme:

Ma bementem a hivatalba, hogy szociális-segélyért folyamodjak a kutyám részére. Az ügyintéző csóválta a fejét:
-Kérem, kutyáknak mi nem adunk szociális segélyt!
Mire én: -Tessék kérem jobban megvizsgálni az ügyet! A kutyusom fekete, munkanélküli, lusta, nem beszél németül, az utcán üldözték, fogalma sincs, hová valósi és ki volt az apja!
Az ügyintéző utánanézett a paragrafusokban, hogy megfelel-e a kutyusom a kritériumoknak, hogy segélyt kaphasson.

Jövő héten már küldik is az első segély-utalványt...

 

Érdekességképpen, vagy azok számára, akik áttelepülni készülnek  vagy már itt vannak és minden infó hasznos, jól jön, íme a nagyobb kereskedelmi láncok aktuális akciói, hogy kicsit képbe kerüljünk a svájci árakkal. Mi mennyibe kerül, mennyiből lehet itt havonta kijönni, háztartást vezetni.

coop
migros
denner
lidl
aldi
volg

Az első három az igazi multi az országban és megfigyelhető, hogy nagyon sok a saját márka. A Coop és a Migros is hatalmassá nőtte ki magát: saját csokigyár, húsfeldolgozó üzem, kozmetikai ágazat, stb. tartozik a konszernhez. Mindkét multinál általában 2-3-4 árkategória van:

1. a legolcsóbb saját márka, ez a spórolós kategória (a Coopnál fehér-rózsaszín "Prix Garantie" / a Migros-nál zöld-fehér "M-Budget")
2. a "normál" saját márka. Ez egy kicsit drágább, szinte biztosan ugyanaz gyártja, mint az olcsó terméket, egy picit jobb, finomabb minőségben.
3. prémium kategória ínyenceknek, pénzesebbeknek, kényesebbeknek.
4. Bio élelmiszerek, bio pamut ruhaneműk.

Az 1. pontnál feltüntetett kategória olyan, mint a "Tesco Margarin", azzal a különbséggel, hogy itt Svájcban ez a termékskála is elfogadható minőségű. Ezek folyamatosan alacsony áron beszerezhetőek, mint már említettem, ennél olcsóbb már nem lesz, tehát nem kerülnek bele a heti akciókba.
Márkatermékeket, vagy pl. német vagy egyéb külföldi dolgokat (Nutella, Persil, Dove, Barilla, Carte d'Or, Uncle Ben's, stb.) a MIGROS szinte egyátalán nem árul, csak svájci, azon belül is leginkább saját termékeket; a Coop és a Denner viszont igen.
Még érdemes megemlíteni, hogy nemrégiben a MIGROS felvásárolta a dennert, de nem olvasztotta be teljesen a konszernbe, megmaradt a kínálat és a cég arculata, logója.

A Coop és a Migros bocsát ki pontgyűjtő kártyát, ha már van svájci lakcímed, érdemes kiváltani ezeket az ingyenes kártyákat. Kedvezményekre jogosítanak illetve pl. a Coopnál néha fizetni is lehet az összegyűjtött pontokkal (Coop Cityben nemélemiszert -tehát ruhát, iparcikket-mindig lehet pontokkal fizetni, élelmiszert a szupermarketekben csak akciók alkalmával, meghatározott termékcsoportokra)
A Migros negyedévente küld egy kimutatást a pontgyűjtésről, levásárolható kuponokkal.
Kicsinyesnek tűnhet a kuponokkal, kódokkal, kártyákkal való szöszölés, de jó példa: a férjem pl. épp ma fogja megvenni így 40%-kal olcsóbban (pár ezer forint...) a 8 liter Castrol teljesen szintetikus motorolajat az autónkba, plusz egy kuponnal 10-szeres pontot kap a vásárlásért, amivel ugye később fizethetünk, tehát pénzre váltható, illetve van ajéndékkatalógus, ahol pontokért lehet ajándékot választani, mint pl. a Shell Smart pontoknál.
 

Néhány rövid sporthír:

• Martina Hingis minden idők legsikeresebb svájci teniszezőnője (pontosabban Svájcban élő, mivel szlovák-magyar származású) ma ünnepli 30. születésnapját.  Kassán született, 8 éves korában az egész család áttelepült Svájcba. 4 éves kora  óta teniszezik, 14 évesen lett profi játékos, ezt az évet a világranglista 87. helyezettjeként zárta, a következő évben pedig már a 16. helyen állt. Nagyon sok olyasmi rekordot tart, hogy "Legfiatalabb Grand Slam női résztvevő", "Legfiatalabb ..."  2007-ben állítólag pozitív lett a doppingtesztje: kokainnal turbózott a wimbledoni tornán. A vádat egy nyilatkozatban visszautasította, de annyira a szívére vette, hogy  egyúttal bejelentette: visszavonul a profi sport világától. Boldog születésnapot!
• Mint valami Rettegett Iván, vonult be Baselbe a Bayern München a Bajnokok Ligája aktuális fordulójára a héten. Alex Frei klassz gólja a 18. percben egyrészt fellelkesítette a svájciakat, másrészt feldühítette a bajorokat. Beindult a szokásos német, erőszakos úthenger. Mivel egészen a szünetig nem hozott eredményt, a második félidőben Schweinsteigernek muszáj volt kiszínészkednie egy 11-est az 56. percben.
  Nem néztem meg, milyen nemzetiségű volt a bíró, de lehet, hogy országa erősen függ mondjuk a német export-import mutatóktól...vagy nem értem, hogy ezt miért kellett megadnia.
  A továbbiakban sajnos a baseliek nem rúgtak labdába tudtak több gólt rúgni, de nagyon hajtottak, nagyon odatették magukat a Bayern elé, vereséggel ugyan, de emelt fővel vonulhattak az öltözőbe.
• Fabian Cancellara rekodra esélyes teljesítményért teker: ha az olasz-svájci biciklis megnyeri a jelenleg épp folyó időméréses világbajnokságot, akkor történelmet ír(t): zsinórban négyszer nyerné el ezt a címet, amire még nem volt példa a sportágban. Kb. fél óra múlva kiderül, sikerült-e. E pillanatban 24 másodperc előnnyel vezeti a versenyt. Épp egy lejtős szakaszon teker, 85km/h sebességgel...
  UPDATE 16 per múlva: már 44 másodperccel vezet Fabian Cancellara. Ha nem kap defektet, vagy nem üt be a mennykő, mindenképpen nyer.
  ÉÉÉÉÉÉÉÉÉS IGEN!!! 1 perc 2 mperces előnnyel megvan a 4. világbajnoki arany!
   

Tévedés lenne azt hinni, hogy a svájci bazinagy demokráciában minden olajozottan megy. Például alig száradt meg a tinta a két új Szövetségi Tanácstag kinevezésén, máris megy az ereszdelahajam.
Még az állami rádió szerint is ovis matiné ez a cirkusz:
- Óvó néni, a Christian hazudott!!!
- Nem is, Fulvio hazudott! Meg ígért ezt-azt és most meg szarik rá, nem tartja be...!!!
- Nemisigaz! Te, én térden rúglak!
- Én feljelentelek!
- Óvó néniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!!!!!

Na, hát így állunk.
Az a történet ugyanis, hogy miután megválasztották a két új minisztert, a következő munkanapon a héttagú kormány összeült és eldöntötték, hogy ki mit igazgasson. Folynak-folytak a politikai játszmák, intrikák: némelyek etikusan  és logikusan jártak volna el, szakmailag indokolt elvárásokat támasztottak, de belőlük kisemmizett falubolondja lett.
Ők azok, akik például nem értik, hogy egy évvel a hivatalos nagyparlamenti választások előtt egyátalán minek kellett a kettőnek épp most nyugdíjba vonulni. 10-15 év kormányzás után mostmár nem lett volna mindegy még fél év?
Ha meg mégis és megválasztottak új kettőt, akkor miért nem nyugodott bele mindenki abba, hogy erre a fél-egy évre egyszerűen megörökli a régi kettő hivatalát a 2 utód?
És miért választhatott hivatalt Herr Schneider-Amman, holott Frau Sommaruga nyert az első utódválasztáson? Herr Sch-Amman a második pozícióért szállt csak ringbe, később nyerte el tehát a kinevezést.
És ha a kormányban két jogász végzettségű tag is van, miért nem akarja egyik sem az igazságügyi bársonyszéket?
 

Ilyen dolgok, meg összeesküvéselméletek foglalkoztatják Christian Levrat-t is, aki Sommaruga pártjának vezetője. Szerinte Sommaruga és a szociáldemokraták szemét egyszerűen ki akarják szúrni az igazságüggyel, hogy ne lehessen beleszólásuk az ország belső ügyeibe. (amit a gazdasági-, a belügyi- és a pénzügyi tárcák jelentenek) Szerinte a többi párt lassan, szisztematikusan ki akarják söröpni a szociáldemokratákat a kormányból, mely 1959 óta egy egyezményes nagykoalícióban kormányzott. Levrat azt mondja, akkor inkább ellenzékbe vonul. (fentiekből adódóan gyakorlatilag Svájcban nincsen ellenzék, minden parlamentbe bekerült párt legalább 1 kormánytagot ad, ezért nagykoalíció. Nagyonnagy koalíció.)

Az mondjuk itt is -meg odahaza is- szúrja a szememet -másokét is- hogy ha valaki, mint pl. Eveline Widmer-Schlumpf igazságügy-miniszter volt, akkor ebből hogyan következik, hogy a pénzügyekhez is olyan k**** jól ért? Jogász létére.
Vagy hogyan lehet egyszerűen felállni az asztaltól félidőben, félbehagyva döntéseket és  folyamatokat áttenni a seggünket a gazdasági minisztériumból a közlekedési-telekommunikációs székbe?
Ez tényleg ilyen ovis szint, hogy tízkörömmel, első vérig csatát vívok az építőkockákért, ötpercig játszok velük, majd a másikat leütöm a kockákkal, mert mostmár az ő kezében lévő babával akarok játszani, de azonnal. (???)
 

Tegnap több kevésbé fontos téma között szavazott az ország az úgynevezett "ALV" (ArbeitsLose-Versicherung) vagyis a munkanélküli-segély pénzalapjának újraszabályozásáról.

Ez az indítvány a gyakorlatban röviden azt jelenti, hogy ha megszavazzák (megszavazták), akkor 2011-től kezdve szigorodnak a munkanélküli-segély jogosultságra vonatkozó szabályok, kevesebb lesz a segély (százalékban, összegszerűen, illetve rövidül a jogosultság időtartama, illetve nőnek a befizetendő járulékok.
Nemleges döntés esetén a kifizetendő segélyek szabályozásához nem nyúlhattak volna, viszont a parlament ezesetben 2-ről 2,5%-ra emelte volna a befizetendő járulék mértékét.
Mivel a népszavazás 53,4%-os (18 kanton) Igen szavazattal elfogadta az új szabálytervezetet, így a már említett eredmény lép érvénybe: 2-ről "csak" 2,2%-ra nő a munkanélküli-segély pénzalapjába fieztendő járulék ÉS egyúttal spórolnak a kifizetéseken.

A szavazás végeredménye mutatja, hogy mennyire megosztott e kérdésben az ország: leegyszerűsítve elmondható, hogy a nyugati, francia régió és az olasz ág szavazott nemmel, mivel ezeken a területeken nagyobb a munkanélküliség. Közép (német)- Svájcban elfogadták a szavazók a javaslatot és üdvözlik a végeredményt.

Franciaoldalon csalódottak és talán dühösek is a polgárok: a médiában olyan kommentárokat lehet olvasni, hogy oda a demokrácia és ezt a döntést letuszkolták a francia és olasz régiók torkán.

Tény, hogy ez a pénzügyi alap, ahová az ember a befizetései ellenében szükség esetén munkanélküli-segélyt kap, folyamatosan, évek, ha nem évtizedek óta deficitet termel és már rég eljött a cselekvés órája.

De.
Alaposan fölül kéne vizsgálni, hogy például mennyien csalnak ki segélyt hamis indokokkal, miért kell alig pár hónap munka után külföldieket is munkanélküli-segélyben részesíteni vagy pl. ha országon belül pénzhiány van egy állami alapnál, akkor miért  mondjuk Görögországba küldi a kormány a frankmilliókat...?
Vagy miért segített ugyancsak frankmilliókkal, ha nem milliárdokkal a pénzügyminiszter pl. az UBS banknak, mikor az a pénzügyi-válságra hivatkozva jajveszékelt...alig fél évvel később pedig már újra talpraállt, olyannyira, hogy ismét főszponzor a legtöbb fontos eseményen: Miss Svájc választás, Forma-1, teniszgála, stb.
Az adófizetők pénzéből.
 

Kis emlékeztetőül: ők voltak az esélyesek, a döntő résztvevői.

És a Királynő: Kerstin Cook, 21 éves értékesítési munkatárs a Luzern kantonbéli Kriensből. Szabadidejében atletizál és levelező tagozaton végzi az Oxfordi Open University biológia szakát. Édesanyja angol, apja (ahogy Kerstin is) angol-svájci kettősállampolgár.

Néhány másik versenyzőhöz hasonlóan Kerstin sem ma kezdte: már modelkedik 15-16 éves kora óta. Úgy látszik, hogy elavult szabály az, hogy a Miss választáson kizárólag amatőr lányok vehetnek részt, akiről még nem publikáltak fotót. Vagy úgy szólt a szabály, hogy "akiről még nem publikáltak meztelen fotót"? Íme a Kerstinnel készített interjúk egyike, lehet ízlelgetni a svájci német dialektust.

Itt lehet nyomon követni Live Streamen a parlamentbéli választási eseményeket. Akkor is érdemes bekukkantani, ha nem érdekel a politika, mert legalább megnézheted az üléstermet.

Nem szeretnék ilyen közvetítőkocsit játszani, meg ez nem is politikai bolg -és nem is értek hozzá-, de épp most folyik a két leköszönő miniszter búcsúztatása, így csak néhány szót róluk.

Moritz Leuenberger például 15 éve tölti be már ezt a tisztséget, egyúttal ő a rangidős. Kétszer volt már Bundesratspresident, azaz a Hetek Tanácsának ügyeletes elnöke. Az ő minisztersége alatt történt pl. 2001-ben a New York-i WTC-esemény, vagy pl. egy súlyos tűz a Gotthard-alagútban. A másik, még csak most készülő Gotthard-alagút is sok szálon fűződik a nevéhez.
Egy alkalommal megkapta a német nyelvterület retorikai nagydíját, valamint egy olasz egyetem díszdoktorává avatta.
Egy alkalommal, mint (tele)kommunikációért is felelős miniszter, beszédet tartott hallássérültek és siket-némák konferenciáján-ünnepségén és saját kérésére megtanították neki beszédének szövegét jelbeszéddel is, hogy közelebb kerüljön hallgatóságához és az érintettekhez, ne "üvegfalon át" prédikáljon hozzájuk.

Hans-Rudolf Merz mérlegét kicsit csorbítják némely események: még él ez emlékezetben, hogy kudarcot vallott a két, Líbiában fogvatartott üzletember hazahozatalában, valamint az USA kontra UBS-ügy sem épp a sikersztorik sorát gyarapítja...érdeme viszont hogy az államadósságot jelentősen leépítette és átsegítette az országot a gazdasági válságon, mindeközben egyszercsak megállt a szíve, helikopterrel vitték kórházba, rögtön meg is operálták Bernben. Visszatért hivatalába és folytatta a munkát. A napokban pedig nevetőgörcsöt kapott egy felszólalása közben (lásd előző poszt)
 

UPDATE 10:22
Simonetta Sommaruga 159 szavazattal, a 4. körben kapott csak abszolút többséget, először 4, majd 3, végül kettejük között dőlt el a párbaj. 50 éves és épp most mond köszönöbeszédet 3 nyelven. 40 évvel azután, hogy Svájcban bevezették a nők választojogát, a héttagú kormánynak immáron 4 nő tagja van. Lesz-e ötödik?

Nem, nem lett ötödik hölgytagja a kormánynak: Johann Schneider-Amman lesz a konföderáció új pénzügyminisztere.
Már mindketten le is tették a nagyesküt, mely ceremónia okán egy érdekességet megemlítenék: nem valódi testőrként, hanem inkább reprezentatív kísérőként a minisztereket szép egyenruhás kísérők követik mindenhová, először természetesen az eskütételre, mint ezen a képen Eveline Widmer-Schlumpf-ot, 2007-ben.
 

Holnap elérkezik a nagy nap két politikus számára, a többiek meg csalódnak: szeptember 22-én választ a svájci parlament két új minisztert a Szövetségi Tanácsba (Bundesrat). Fenti képen láthatóak a jelenlegi miniszterek, balról jobbra:
Didier Burkhalter szosziális, eü és belügyi illetékes,
Eveline Widmer-Schlumpf igazságügyekben jártas dávidibolya
egy üres pozíció a pénzügyek irányítására,
még egy üres pozíció a közlekedési, vízügyi és környezetvédelmi, stb. dolgok irányítására,
Doris Leuthardt (mező)gazdasági és ipari miniszterasszony, jelenlegi kormányfő,
Micheline Calmy-Rey, a külügyminiszterasszony és
Ueli Maurer...hát őt nem is tudom. Mindig azon vacilál, hogy vegyünk-e Eurofightert vagy F-18-ast...szóval ő ilyen ólomkatona.
(Corinna Casanova, szövetségi kancellár; ő ilyen szakfelügyelő igazságosztó. Ő igazából a Hetek Tanácsa felett áll, nincs is a képen. Ha szőrszálahasogatni akarunk, akkor tulajdonképpen ő viseli az ország legmagasabb tisztségét.)

Ebbe a csapatba választanak holnap, ebből a csapatból:

A Duna jegén Simonetta Sommarugát (szociáldemokrata) és Johann Schneider Ammant (liberális demokrata) választaná a nép, de ebben a körben nem a nép dönt. Viszont az ő PR-juk a legjobb és szerintem érdekes, hogy vajon épp Svájcban mit szúrnak el mindig a zöldek, hogy nem annyira közkedveltek. Látható, hogy nagy valószínűséggel egy nő-egy férfi lesz a választás kimenetele, vagyis a nők tovább erősítik eddigi számbéli fölényüket a politikai elitben.
Jobb téma híján ezt lovagolja meg az itteni média: jajmilesssz, ha 4 nő lesz a Tanácsban, plusz a Tanács elnöke is nő, plusz a Nemzeti Tanács elnöke is nő, plusz a Parlament elnöke is nő...
Mi lenne...?
Recepteket cserélgetnek majd a híres graubündeni árpalevesről vagy rösztiről...
A megválasztott miniszterek mandátuma 4 év.
A fotók alatt a betűk azt jelentik, hogy melyik pártból/melyik régióból való a jelölt: pl. SP/Be = Szociáldemokrata Párt berni szekciója.

Végül két kisfilm, ahol Doris Leuthardt és Hans-Rudolf Merz parlamenti felszólalásaikban nevetésben törnek ki, ez utóbbi friss, pár napja történt. Ebből is látszik, mennyire lazák az itteni politikusok. Akkor is érdemes megnézni, ha valaki nem érti, miről van szó, (1. téma: lótenyésztés 2. téma előre fűszerezett húsok exportja) főleg a másodikat.

Elfogták azt a 9 napja szökésben lévő nyugdíjas férfit, aki háza elárverezése ellen gerilla-akcióba kezdett; lőfegyverrel napokkal ezelőtt megsebesített egy rendőrt is, majd nyoma veszett.

Nagy erőkkel kereste a rendőrség, míg nem Faro, a hős rendőrkutyus meg nem találta és rá nem vetette magát.
Az elfogott férfiről később bizonyára érkeznek még jelentések.
 

...ír az index.hu ebben a cikkében. Nekem a vége volt érdekes, a pénzpiacozás utáni szakaszok.

Folytatnám akkor a Házasságkötés Svájcban rovatot.

Tehát miután az előkészületek rendben lefolytak és mindketten sikeresen igent mondtatok a megfelelő helyen és időben feltett kérdésre, sőt, már a nászút porát is levertétek magatokról, van még tennivaló.

Miután a svájci házasságkötést követően megkapja az ember az értesítést, hogy fáradjon be az önkormányzathoz elindítani a családegyesítést és kérvényezni a B típusú tartózkodási engedélyt, egy darabig lehet húzni az időt, de nem nagyon érdemes. A dolog lényeges pontja, hogy attól a pillanattól fogva, hogy be vagyunk jelentve a svájci lakcímre, fizetni kell az itteni, nagyon drága TB-t (Krankenkasse - erről majd írok külön). Lehet még kitolni egy-két hónapig (nem fizetni), mondván, hogy á, még nem lakom itt igazából, még csak költözködünk...stb. Viszont addig nem is kapjuk kézhez az igazolványunkat.
Igyekszem érthetően elmesélni...
Amikor elkezdünk életvitelszerűen Svájcban élni, fentiek miatt feleslegessé válik a magyarországi TB fizetése. Ezt talán le lehet mondani egyszerű indokkal*, amit vagy elfogadnak, vagy nem; vagy piszkálódnak vagy nem...Mivel Magyarországon is az a gyakorlat, hogy akinek lakcíme van, általában, normális alapesetben TB köteles.
Ezen kívül tudtommal -ha nem jól tudom, javítsatok ki- az APEH a népesség-nyilvántartótól kapja minden évben a név- és címlistát, hogy kinek kell adóbevallás-nyomtatványt küldeni.
Mindez röviden azt vonzza maga után, hogy ki kell jelentkeznünk szép hazánkból, Magyarországból. (bizonyára léteznek kiskapuk, vagy az ember mégis vállalja a hatóságok esetleges kérdéseit...vagy a dupla TB-fizetést itt is, ott is...akkor nem kell. De ha rendesen akarjuk csinálni a külföldre telepedést, akkor így célszerű eljárni.)
Nem elég a lakcímről kijelentkezni, tévedés ne essék; én is rossz ügyiztézőre vártam kb. 3 óra hosszat.

Be kell menni újra a lakóhely szerint illetékes népesség-nyilvántartóba, és ott bejelenteni, hogy elhagyjuk az országot. Nem fogják kérdezni, hogy miért vagy hogy meddig. Itt könnyes búcsút (tényleg könnyes, bár én az épületből kijőve bőgtem, nem a helyszínen) kell vennünk a magyar személyi igazolványunktól, bevonják és kapunk egy igazolást minderről. Tehát hogy visszaszolgáltattuk az igazolványt és bejelentettük, hogy külföldre távozunk.
Ezáltal tehát mentesültünk a további TB-járulék fizetése alól elvileg**.

Regisztráltathatjuk magunkat külföldön élő magyar állampolgárként a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában.Lehet, de nem kötelező. Ha szeretnénk, akkor külföldön házasságot kötött és névváltoztatásban részesült hölgyeknek célszerű az új útlevél kézhezvétele után. Ennek mindössze annyi a végeredménye, hogy kiállítanak részünkre egy szabványos lakcímkártyát, amin lakcímként a "külföld" megnevezés található. Lehet kérni külföldi címünk nyilvántartásba vételét, de nem kötelező megadni.

* Élethelyzettől függően eltérő lehet, hogy az ember mihez kezd a magyar TB-vel. Ha  pl.  eddig is vállalkozó voltál és magad után fizetted a járulékot, akkor  ez mindaddig így is marad, mig ki nem jelentkezel az országból. De ha pl. van  -volt- bejelentett munkahelyed Magyarországon, aki fizette utánad a TB-t, akkor ők a felmondásodat követően ugye nem fognak tovább fizetni. Célszerű bemenni az APEH-hoz és bejelenteni, hogy  az első, átmeneti időben (míg elkezdünk Svájcban TB-t fizetni) önmagunk után szeretnénk TB-t fizetni, ki kell tölteni egy nyomtatványt, amivel bejelentkezünk az eü hozzájárulást fizetők körébe és havonta fizetni kell egy kb. 5.000,-Ft körüli összeget.

** Hasonlóképpen kell kijelentkezni is a magyar TB-körből: kijelentkező nyomtatvány az APEH-nál, és kérni kell egy végelszámolást, hogy zárják le ezt a mi kis járulékfizetési viszonyunkat.
Ne felejtsünk el azonban majd adóbevallást benyújtani a még otthon ledolgozott előző illetve aktuális évi személyi jövedelmünkről. Mert ez alól nem mentesülünk automatikusan.

Ha valaki nem házasság révén, de szándékai szerint szintén örökre (több 10 évre) elhagyja az országot, talán az is talál hasznosat fentiekben.

Vevőre talált a dán TDC-csoporthoz tartozó svájci telekommunikációs leányvállalat, a Sunrise. A brit CVC Capital Partners 3,3 milliárd frankért vásárolja meg a céget, ami az idei évben a világon az egyik legnagyobb értékű, hitelből fedezett cégvásárlás.

Miután idén áprilisban a svájci gazdasági versenyhivatal nem engedélyezte a két nagy telefonóriás, a Sunrise és a France Télécomhoz tartozó Orange Svájc fúzióját, más megoldást kellett keresnie a dán anyacégnek, mivel már nagyon szabadulni szerettek volna az "eladó sorban lévő leánytól", akit már 10 éve üzemeltettek. A dánok szerint most sikerült egy olyan eladási akció, mely biztosítja a fejlődés útját a Sunrise számára.

A gazdasági versenyhivatal egyébként azzal indokolta döntését, hogy a Sunrise önmagában képviselte az egészséges verseny egyik fontos pólusát, mely leghatékonyabban befolyásolta, "felpörgette" a telekommunikációs piacot; ám a fúzió által csak két óriás-versenyző maradt volna a színen, ami kevésbé érdekes gazdasági szempontból, valamint a fogyasztók védelmében is szükséges volt az intervenció.

New Yorkban ma kezdődik az ENSZ 65. közgyűlése. Különösen fontos ez a dátum Joseph Deiss, volt svájci miniszter számára, aki ma este 21 órakor (közép-európai nyári idő szerint) foglalja el hivatalát, ugyanis őt választották meg az ENSZ közgyűlés következő házelnökének. 1 évig ő fogja vezetni a közgyűlés programját, tanácskozásait.

Névlegesen ez a tisztség a világon a leghatalmasabb, de tényleg csak névlegesen: döntéshozó vagy vétó joga ugyanis nincsen a házelnöknek, sokkal inkább reprezentatív és ceremóniamester egyvelege.

A mostani ülésezés fő témája többek között egy időközi mérleg elővezetése arról a 2000-ben tett projektnek fogadkozásról, hogy 2015-ig a tagállamok törekedni fognak a világon a szegénység és éhezés érezhető, jelentős enyhítésére. Hát, most elő a farbával, hogy mit csináltatok eddig, gyerekek!

Amióta itt vagyok Svájcban, az az érzésem, hogy az itteniek egyik legfontosabb lételeme a tradíció. Igaz, Magyarországon is létezik a "Vásárolj magyar árut!" mozgalom, néha iparkodnak is a termelők és a kereskedelmi láncok, de nem annyi elhivatottsággal, mint itt.

Magyarországon -is- annyi, de annyi nemzeti érték van, amit nagy becsben kellene tartani, de valószínűleg elsunnyadnak a hétköznapok gazdasági gondjai közt. Meg mondjuk már ugye eladták az egész ország iparát...mire is legyünk büszkék...sehol, egyik nagymúltú gyár vezetősége nem beszél már magyarul.

Svájcban fogalom a nemzeti termék, reklámokban is kihangsúlyozzák, hogy Svájci Krumpli, Svájci almalé...kultikus cikkekké turbózzák a legalapvetőbb élelmiszert, terméket. És sok terméknek külön nemzeti weboldala is van, valamint ágazati szövetségek, érdekképviseletek működnek.

Néhány példa:

swissmilk.ch - minden, ami tej. A legjobbak a TV reklámok...
kartoffel.ch - A krumpli és ami belőle lehet. Az áruházakban általában zöld jelzésű a "festkochend", azaz a kötöttebb állagú és kék a "mähligkochend", vagyis a széteső krumpli. Egyik fajta sokkal alkalmasabb és jobb krumplipürének, gnocchinak, míg a másik inkább majonézes vagy petrezselymes krumplinak.
apfelsaft.ch - Alma és almalé.
schweizerfleisch.ch - A nyitólapon nagyban látható "krinolin" vagy "szafaládé" is egy nemzeti étel, itt cervelats-nak hívják. Szinte mindig minden svájci hűtőszekrényben lapul belőle néhány pár, akárcsak egy darabka Gruyère vagy Emmenthaler sajt. A cervelats-ból készítenek hideg salátát (Wurstsalat) vagy hidegen is nagyon finom csak úgy, kenyérrel, de sokan szeretik nyárson megsütve, így a kirándulások kötelező menetfelszerelése.
chocosuisse.ch - Svájci csokigyártók szövetsége. (a csokiról majd szeretnék külön bejegyzést írni)
kaese-schweiz.com - Minden, ami sajt. Rögtön a kezdőlapon egy nagyon szép márkatérkép vetül elénk: bemutatja, hogy melyik sajt kb. hogy néz ki stilizáltan és melyik régióból származik. A sajtokra klikkelve megtudhatunk róluk többet is.
Az én kedvenceim az emmentáli, az Appenzeller és a Tete-de-Moine. Ez utóbbit érdekesen, kör alakban vágják egy speciális gyaluval, ettől nagyon szép sajtrózsák keletkeznek. Most vettem csak észre, hogy azért néhány fajtát kihagytak...pl. a Luzerni tejszínes puhasajtot...
 

Ez az index.hu cikke.

A legerősebb gazdaságok jegybankjainak és felügyeleti intézményeinek vezetői vasárnap elfogadták a Bázel III.-nak nevezett nemzetközi pénzpiaci megállapodás sarokpontjait. A svájci városban, 27 ország képviselői részvételével tartott tanácskozást Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke vezényelte le.

A két éve folyó előkészítő munka igazából csak néhány fontos kérdést hagyott nyitva vasárnapra: hány százalékos legyen a kockázatok fedezetére szolgáló kötelező tőketartalék és az azt kiegészítő "biztonsági" és "anticiklikus bufferek" rátája, és hogy mikor lépjenek hatályba az új szabályok.

A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) bejelentése szerint a kötelező tőketartalék rátát 7 százalékra emelik, a biztonsági buffer 2,5 százalékos, az utóbbit kiegészítő "anticiklikus buffer" 0-2,5 százalékos lesz. A Bázel III-as szabályok 2013 és 2015 januárja között lépnek hatályba, a biztonsági buffert csak 2016-2019 januárja között vezetik be.

A svájci hírekben ez a 7% 6%-ként szerepel, de a lényeg ugyanaz: a bankokat kötelezik, hogy több biztonsági tartalékot képezzenek, melynek célja, hogy válságos helyzetben könnyen és gyorsan likvid mentőövvé lehessen váltani. Az elmúlt kb. 2 évvel ellentétben sokkal kevésbé számíthatnak a bankok arra, hogy állami pénzen élhetik túl a krízist. Kivéve -sajnos- a "népbankokat", azaz ahol sok kisbefektető pénzét kezelik. Őket természetesen nem hagyja teljesen veszni az állam, ám szerintem éppen ezek a bankok apellálnak erre a segítségre...

A BIS egyébként a Bank of International Settlements rövidítése; 1930-ban alapították az I. világháború utáni Németország újjáépítésének ellenőrzésére és finanszírozására, ezért sokszor náci banknak hívják-hívták. Éppen ezért lett -és maradt- székhelye Basel: Franciaország, mint a háború győztese, Németország, mint vesztes és Svájc, mint semlegesterület találkozásánál jött létre a BIS.
Az évtizedek alatt funkció és cél nyilván átalakult, ma egy nemzetközi pénzügyi egyesületként működik, földalatti járatai vannak, akár a FED-nek és közel 400 milliárd CHF lapul itt. (állítólag)

Én valahogy úgy képzelem el, mint egy filmben láttam: a tagországok, vagy bérlők egy-egy kis pincehelyiséget bérelnek itt, és ha pl. Magyarország kiegyenlít egy 2 millió frankos tartozást Zambia felé, akkor a mélyben dolgozó rakodómunások Magyarország pincehelyiségéből egyszerűen átgurítanak 2 millió értékű aranyrudat 20 méterrel odébb, Zambia pincéjébe...

...erre ébredtünk:

A Bielben lövöldöző 67 éves férfit még mindig nem találja a rendőrség Állítólag újra felbukkant az elárverezésre ítélt szülői házban, mások sejteni vélik, hogy meghalt (megölte-lelőtte magát?) A rendőrség ellenőrzés alatt tartja a körzetet (Lindenquartier), mégsem tudták eddig elfogni a férfit. Hozzá jutottak azonban végre egy fotóhoz, ami alapján jobban tudták tájékoztatni a környéket, hogy kit is keresnek. Úgy tudni, hogy a férfi matematikus vagy matematika tanár, intelligens és már évek óta szisztematikusan készült egy hasonló összecsapásra a rendőrséggel. Egyes források szerint pszichiátria kezelésen is meg kellett volna jelennie, ám ez már nem fért bele a lövöldözős órarendjébe.

Tegnap este a svájci NB hétvégi fordulóján Bern játszott Basel ellen. A 39. percben Emiliano Dudar olyan erővel ütközött François Affolternbe egy védőakció alkalmával, hogy  az ütközés következtében eszméletlenül esett össze a pályán. A hírek szerint ömlött a vér az orrából és lenyelte a nyelvét is. Percekig próbáltak segíteni rajta a pályaorvosok, majd a berni Inselspitalba (kb. mint Budapesten az Országos Baleseti Intézet, van helikopter-leszállója is) szállították a Young Boys védőjét. Orvosai jobbnak látták mesterséges kómában tartani, míg állapotáról és a lehetséges kezelésről vizsgálatok útján próbálnak többet kideríteni.
Az első félidőt hamarabb lefújta a bíró, tanakodtak, hogy folytassák-e a meccset. a berni fiúk öltözőjében halálos, nyomasztó csend uralkodott a szünetben; majd mivel olyan híreket kaptak, hogy Emiliano nincs életveszélyben, folytatták a játékot. A meccs végeredménya 2:2 lett.
 

Még az index is megírta: a svájci órák -egyik- Mekkájában, Bielben a házából lövöldözött egy férfi, az éjszaka folyamán egy rendőrt is megsebesített, valószínűleg azért, mert elárverezésre kerül(t) a háza. Már 29-30 órája kezdődött a westernfilm-jelenet, időközben a nyugdíjas férfi állítólag kimenekült a házból, a rendőrség továbbra is keresi.

Biel mostanában többször is szerepelt kékhírekben: például júliusban egy férfi elütött a motorcsónakjával egy párt a tavon, a pár nőtagja meg is halt.

Ha valaki Svájcban szeretne dolgozni és álláshirdetéseket nézeget, érdemes odafigyelni a megfogalmazásra. Ugyanis gyakori, hogy egy százalékos adat áll a munkakör megjelölése után. Ez a teljes- vagy részmunkaidő kifejezésére vonatkozik. Ha nem áll ott semmi, akkor 100% értendő, tehát teljes munkaidőben kell dolgozni.

A részmunkaidőt megjelölő 80%-50%-40%-20% esetében mindenképpen kérdezzünk rá az állásinterjúnál (ha van olyan szerencsénk, hogy behívnak...), hogy ez mit jelent a gyakorlatban. Pl. lehet, hogy heti 5 napon, napi 2 órát kell dolgozni, de az is lehet, hogy csak heti 2 napon kell bejárnunk a munkahelyünkre, viszont napi 8 órát kell dolgozni. Lehet, hogy a munkaidő közös megállapodás tárgya, vagy jelentheti azt is, hogy alapesetben 50%, ha szabadságolás miatt helyettesíteni is kell, akkor 80%.
Ezen kívül még ügyeljünk arra, hogy az állás határozott vagy határozatlan időre szól-e. Amióta itt is sok cég összébb húzta a nadrágszíjat, sok esetben határozott időre vesznek fel embereket: szükség esetén könnyebb tőlük szabadulni, illetve egyszerűen meghosszabbítani a szerződésüket.

Svájc fővárosa a közhiedelemmel és jónéhány nagyképű zürichi bankár tévhitével ellentétben nem Zürich, hanem Bern.
1191-ben Berchtold V. von Zähringen herceg alapította a várost, mely egy történelmileg rövid ideig kissé átjáróház volt, míg nem 1353-ban csatlakozott az akkor már kb. 62 éve megalakult svájci államszövetséghez. Századokon át tartó erőfitogtatás és más kantonközi események után 1848-ban lett fővárossá.
A város jelképe a címerben is szereplő medve, ami németül der Bär. Tulajdonképpen ebből kapta a város a nevét: először Bärn-ként, majd modernizálva, nemzetközibbé téve a szót lett belőle Bern.
Az óvárost természetes határként öleli körbe az Aare folyó, nem egyenesen szeli át a városrészeket, mint pl. Budapesten, hanem egy kanyart ír le. A meghatározó utcatengelyek ennek megfelelően hosszanti irányúak, mint a híd tájolása is mutatja.

Bern egyik jelképe és látnivalója a Berner Münster, vagyis az evangélikus-református St. Vincent Apátság. Sikátorra emlékeztető kis köves utcákon baktatunk, mikor egyszer csak kitágul a tér és ott állunk a kapujában. Hatalmas és gyönyörű. Későgótikus, ha pontosak akarunk lenni: 1421-1573ig építgették, tornyát végül 1892-ben fejezték be. Mindenképpen érdemes menézni, ha valaki erre jár.

Következő látnivaló a Bundeshaus, azaz a Parlament. A fotót valószínűleg az egyik hídról készítették, ez az épület folyó felőli része (kb. úgy helyezkedik el a híd, a folyó és a parlament, mint a Budai Vár a Lánchídról nézve), a kép alján a sötét mélybe odaképzelhetjük a Tabán-szerű erdős-fás domboldalt, melynek alján ott folyik az Aare. Márciusban innen a teraszról letekintve láttunk rókát és szép madarakat is. A két kis torony egy íves homlokzatot fog be, melynek fölső peremét a 26 kanton kis címere díszíti. Az utcai, szökőkutas frontról egyszerűen átgyalogolhatunk az épület árkádjai alatt ki erre a teraszra, nincsenek kordonok és nem védik katonák.  A terasz sétány-szerű, akár a Budai Vár napos, tágas teraszai; padokkal, fákkal. A parlament látogatható, több nyelven van idegenvezetés. Néha szerepel a szépségkirálynő-jelölteknek csak úgy, érdekességképpen a bulvársajtóban feltett tesztkérdések között: közülük többen úgy tudják, hogy ez egy templom.

A Parlamenttől balra (ezen a képen jobbra) ugyancsak a téren áll a svájci Nemzeti Bank; egyesek a szökőkutak alatt sejtik az állam hatalmas arany- és valutatartalékait. Ezen a téren gyönyörű karácsonyfát szoktak felállítani, illetve néha korizásra is alkalmassá teszik. Máskor meg tüntetések, egyéb békés demonstráció foglalja el. (tömegoszlatáshoz nem kell vízágyú, ott vannak a szökőkutak -csak vicc...)

Amit egy rövid berni sétán még mindenképp érdemes megnézni, az a Zytglocke, azaz Toronyóra. Alul árkádos, akár a legtöbb ház, átsétálhatunk rajta és megtekinthetjük az évszázadok alatt Bernben használatos hosszmértékeket. Ki vannak függesztve a falra, érdekes. A házak tehát árkádokra épültek az óvárosban, feltételezem, hogy árvízvédelem miatt. Ez gyakorlatilag két szintes bevásárló utcát eredményez, mert az utcaszinten is tele van minden bolttal, kávézóval, üzlethelyiséggel és majdnem minden ház pincehelységébe is találunk ugyanitt lejárókat, ahol szintén boltok vannak: tetoválószalon, internetsarok, szappanbolt, stb. Az utcán sétálva figyelni kell: egyben vannak lekövezve az utcák, nincs külön járda és úttest, de jár busz és villamos is.

Focirajongóknak még kötelező a Stade de Suisse vagyis a Bern-Wankdorf stadion, a város szélén, ahol 1954-ben nem várt vereséget szenvedett a magyar válogatott a németektől, akik ezzel képletesen szólva letépték Puskásék nyakából a világbajnoki aranyat, melyet a mieink gondolatban már csókolgattak, fogukhoz vertek. Az egész világ "Berni csoda"-ként (Wunder von Bern) emlegeti a németek gyűzelmét, gondolom, mi magyarok nem annyira. A stadion egyébként a berni futballcsapat, a Berner Young Boys otthona.
Svájcban szokás, hogy a nagyobb stadionok (Wankdorf, Basel St. Jakob, St.Gallen...) nem egyszerűen lelátók, hanem egyben bevásárlóközpontok is. A legtöbb közkedvelt üzletlánc  (Globus, Manor, Coop, stb.) képviselteti magát, egyben fenntartja a stadiont. Illetve irodákat is bérbe adnak, és több fitnessz- és tornaterem is található a hatalmas épületben.

És végül, amiről igazán írni szerettem volna: a berni medve. Bern jelképe nem csak egy stilizált fekete rajz a város zászlaján, hanem valóban létezik egy Medveárok, ahol igazi macik élnek és a város nagy becsben tartja őket. Mi sem mutatja ez jobban annál, hogy 2009-ben kaptak a macik egy új, tágas, modern birodalmat az Aare folyó partján. Nagyjából 6'000 négyzetméter területet vehettek birtokba, mely szabadtéri és belső, barlangszerű területeket biztosít az állatoknak. Látogatható, körbe lehet járni a lejtős, elkerített kifutót, lent a folyóparton sétány található fákkal, padokkal, "dunaparti lépcsőkkel"...

Egy kis sportaktuális gyorsan.

Az első hír, hogy tegnap este Baselben Svájc Anglia ellen játszott. Ottmar Hitzfeld csapatépítő optimizmusa mindig klassz és felgyújtja a játékosokban a reményt, hogy akár nyerni is lehetne, gyerekek...! - ám a csapatnak eddig mindig csak kis csodák jutottak. Egyik ilyen apró csoda volt a nemrégiben lezajlott világbajnokságon, hogy rögtön az első csoportmérkőzésen megverték az Európa-bajnok spanyol válogatottat, akit 3 héttel ezután világbajnokok lettek.

A legfrissebb kis csodát vagy inkább varázslatot Xherdan Shaquiri követte el tegnap este: élete mindössze 7. válogatott meccsén, ráadásul Anglia ellen kb. 25 méterről irgalmatlan gólt lőtt. Védhetetlen szuperlövéséhez még az angol kapus is gratulált. A meccs ennek ellenére 3:1 eredménnyel zárult Anglia javára.

Tegnap este még jutott idő egy kis US Openre is. Nagyjából a játszma 4. óráját tudtam figyelemmel kísérni, a végeredményt csak ma reggel olvastam. Stanislas Wawrinka megszenvedett a győzelemért, 5 szettben tudta csak kiejteni Querrey-t a US Open nyolcaddöntőjében. Ezzel életében először került egy Grand Slam tornán a negyeddöntőbe a világranglista 25. helyén álló, '85-ös születésű játékos.
Máshol olvastam, de nagyon igaz: erőnléte, kondíciója kiváló, tehetséges játékos, de fejben kellene helyre tenni a dolgokat. Vagy megrémül, vagy szemelől téveszti a célját vagy egyszerűen mentálisan szétesik, talán azt gondolja: az első szettet megnyertem. A másodikat elvesztettem...a harmadikat megnyertem...most itt vagyunk a negyedik szettben...basszus, ennek sose lesz vége...!!! Inkább hagyom a fenébe... És talán elkezdi marcangolni magát, hogy mit csinálok rosszul...?  Megérdemlem egyátalán a továbbjutást vagy a kupát, ha ilyen hibákat vétek...? Satöbbi.

Kicsit Boris Beckerre emlékeztet engem: BB is tudott néha nagyon szenvedni, pl. elég volt az eredményjelző táblára pillantani, már arról meg lehetett mondani, hogy ő játszik. Gyakori volt, hogy két megnyert szett után a következő kettőt elveszítette -holott elég lett volna egyet megnyerni e kettő közül- hogy aztán kifárasztva ellenfelét, megnyerje az ötödik, döntő szettet és csókolgassa a kupákat, ezüsttányérokat...
Nem egy egyszerű eset egyik sem. De Wawrinka szimpatikus, feltörekvő még egy körrel tovább drukkolhatunk neki.

A nagy favorit, az első számú svájci játékos Roger Federer. Fiatal apuka,  1981-ben született Baselban; feleségével, Mirkával nemrég ünnepelték ikreik első születésnapját. Róla igazából önálló posztot szerettem volna írni, de mire odajutok, már meg is nyeri a US Opent... Igazi sikertörténet az övé, sokáig váratott magára a Roland Garros győzelem, amit valami mumusként kerülgette Rogert. Már mindent megnyert, amit lehetett, de a francia bajnokság még hiányzott a gyűjteményből. Végre 2009-ben sikerült: óriási küzdelemben jutott a döntőbe, ahol aztán svéd ellenfelét sima 3 szettes mérkőzésen megverte, majd térdrerogyott örömében. Ezzel a győzelemmel behozta Pete Sampras rekordját, Svájcban nemzeti hős lett (mint Egerszegi és Darnyi együtt) és bekerült a tenisz kiválóságainak szűk, elit körébe.

Idén azonban elég gyatrán szerepelt Roger a Roland Garroson és Wimbledonban is. Egyesek szerint karrierjének mélypontjáról (világranglista 3. hely; legutóbb 2003-ban  volt ott) pislantgat felfelé; nem tudni, vissza tud-e még térni. Örök-nagy ellenfele a monacoi születésű Rafael Nadal, aki letaszította már trónjáról. Sokakkal egyetértek: nagyon szimpatikus és rendkívüli játékos, de valami hiányzik belőle ahhoz, hogy a teniszvilág  egén örök csillagként ragyogjon.

Legközelebb ma este, New York-i helyi idő szerint este 7-kor kezdődik a Federer-Soderling meccs a negyeddöntőben.

A US Open magyar résztvevői: Balázs Attila, Fucsovics Márton, Arn Greta, Szávay Ágnes, Kapros Anikó, Babos Tímea.

Utóirat másnap: Roger már tovább is jutott; 116 perces játékkal 3 játszmában vette ezt a következő kanyart.

Ma egy nemzeti italt szeretnék bemutatni.

A történet úgy kezdődött, hogy 1949-ben a legkisebb királyfi egy svájci fiatalember elindult Amerikába szerencsét próbálni. Személyes kis motyóján kívül csupán egy zug-i tejbiológus hagyatékából származó italrecept lapult a zsebében. Két év után ez a fiatalember visszatért Svájcba, mivel az amerikaiak nem nagyon tudtak mit kezdeni egy tejsavóból készült üdítőitallal.
Annál inkább a svájciak itt, a tej és a tehenek országában!

Az amerikát megjárt fiatalember fiútestvére (Robert Barth) egy végzős joghallgató volt és kíváncsivá tette őt a recept. Így hát megvásárolta a receptet és jogait a sikertelen és kiábrándult öcsitől. Saját ízlése szerint addig-addig kísérletezett a hozzávalókkal, míg sikerült egy gazdag és egyedi ízvilágú "gyógynövények és gyümölcsök értékes esszenciáját tartalmazó, alkoholmentes, diétás frissítő italt" kreálnia, amely a tejsavón alapult; ivókúrára kiválóan alkalmas és rendkívül kedvező hatása van az emberi szervezetre.

Ez már majdnem úgy hangzik, mint a fosatós parádi gyógyvíz, pedig távolról sem szabad erre gondolni.
Na de menjünk tovább!
1951-ben Robert megalapította kis cégét, vásárolt használt gépeket, belogisztikázta őket egy régi bortermelő telepre, felvett 14 alkalmazottat és megkezdte a gyártást. Hamarosan kedvelt ital lett a termék és rövid időn belül már 250 partnernek lett a beszállítója: éttermek és kereskedések vásárolták a nedűt.
Eljött tehát az ideje egy találó, frappáns márkanevet találni: Robert nagy gondosággal, szakembereket bevonva dolgozta ki a cég feliratát, logóját, design-ját. Megszületett a név: az olasz eredetű rivelazione (=felfedezés, felismerés, isteni kinyilatkoztatás) szóból a Rivella termék- és márkanév.

A kereslet robbanásszerűen nőtt, alig 2-3 év múlva már ki is nőtte a gyár az első telephelyet és Rothristbe költöztek egy új és modern üzembe. Robert megalapította a Rivella AG-t és a mai napig is folytatódik a sikersztori: még mindig Rivellának hívják a nedűt és Rothristben van a cég.

Robert nagyon jó marketing-érzékét mutatja, hogyan próbálta az italt népszerűsíteni: kihangsúlyozta, hogy ez az ital nemzeti, tipikus svájci, (=megbízhatóság és tradíció) mivel 33%-ban tejszérumból (tejsavó) készül, egészséges és egyedülálló. Az egészség aspektusból kibontakoztatta, hogy ezáltal sportolóknak is kiváló, tehát újabb szegmenst nyert meg az üdítőnek. Valamint kórházakban is ezt kapják a betegek.
Nemcsak marketing-szempontból, hanem valódi elhivatottságból is szívén viselte a cég a sportot, az egészséges életmódot, az utánpótlás-nevelést és addig-addig támogatták a különböző sportszövetségeket, projekteket, stb., mig végül 1977-ben Robert a Nemzeti Sportsegély Alapítvány elnöke lett.

Nemsokára újabb ötletekkel rukkolt elő a cég: a hagyományos, alapital (piros címke) mellett 1958-ban megjelent a világon az első cukormentes üdítőital, a Rivella blau (kék címke) még mielőtt kb. 25 év múlva Amerikából elterjedtek volna a kóla és társainak light változatai(!). Ezen kívül 1999 óta létezik egy zöldtea kivonattal turbózott változat is(zöld címke).

Körülbelül 2009-ben dobták piacra a sárga változatot, sajnos ez nem aratott nagy sikert. Nem rossz, de valahogy nem találták el a megfelelő ízharmóniát; nem lett akkora sláger, mint az első 3 variáns. 10% szójakivonatot és C-vitamint tartalmaz.

A Rivella volt az első svájci italgyártó, aki megszerezte az ISO illetve IFS minősítéseket.

Időközben néha felvásároltak és sikerre vittek kisebb cégeket. 2000-ben, miután több, mint 45 évig vezette Robert a céget, átadta a stafétát legidősebb fiának, Alexandernek. A Rivella kiállta az idő próbáját: az ital, az ízeik ma is frissek, modernek, mégis érződik rajtuk a tradíció, egy családi vállalkozás és egy látnok keze nyoma.
Manapság körülbelül 19%-os a Rivella piaci részesedése a svájci üdítőitalfogyasztásban, külföldön kb. évi 17 millió liter Rivellát fogyasztanak.

Az új évezredben erősen meg kellett küzdeniük többek között a kereskedők, terjesztők agressziójával, akik próbálták "megtörni" a céget, lenyomni a felvásárlási árakat, de a Rivella ennek ellenállt és minden eddiginél intenzívebben előtérbe helyezte, kihangsúlyozta, hogy nem egy egyszerű cukrosvízről van itt kérem szó: a Rivella valóban ízében, összetételében és hagyományaiban egyedülálló értékes és tápláló kompozíció.

U.i.: el is felejtettem...szóval hogy mire hasonlít az íze (és színe)? Leginkább a gyömbérre, de annál sokkal teltebb, ízesebb, lágyabb és sokkal, de sokkal egészségesebb és finomabb.
 

Svájc hivatalos és beszélt nyelvei című poszt következik. A térkép alatt a nyelvekre klikkelve láthatóvá és hallhatóvá válnak a különböző nyelvterületek és példamondatot is hallhatunk.

Még régebben kérdezte egyik barátnőm, hogy "és honnan tudod, hogy most német-svájcban vagy-e vagy francia-svájcban"?
Tök egyszerű: egyik helyen franciául beszélnek, a másikon meg nem. A nyelv- és régióhatárok úgy érzékelhetők, hogy az egyik faluban egy ilyen reklámot látsz a közért előtt:

 

A következő faluban meg már mondjuk ilyet:

Vagy ha eleget autózunk dél-kelet felé, akkor ilyennek is találkozhatunk:

(Nem tudom, kivehető-e a kép: a pasi megkéri a nő kezét egy gyűrűvel. A-terv, hogy igent mond; B-terv a csónak végében egy rekesz Feldschlösschen sör...amivel vagy italba folytja bánatát, vagy leitatja a nőt, hogy mondjon mégis igent...)

Az egyik települést még mondjuk úgy hívják, hogy Gänsbrunnen vagy Breitenbach, a következőt meg  úgy, hogy Moutier vagy La Chaux-de-Fons. Az olasz részen meg nyilván úgyhangzanak a településnevek, mint Ascona, Bellinzona, Lugano, Locarno...

Lényeg, hogy az alábbi térkép mutatja a nyelvek megoszlását Svájcban.

26 kantonból 19-ben beszélik teljesen vagy többségében valamelyik svájci-német dialektust (piros). Az ország nyugati részében (az úgynevezett Romandie vagy Suisse romande régióban) franciául beszélnek (zöld). 4 kanton teljesen francia nyelvű: Genf/Waadt/Neuchatel/Jura. 3 kanton kétnyelvű: Bern/Fribourg/Wallis kantonokban beszélik mindkét nyelvet.

Tessin (Ticino) kanton illetve Graubünden déli részén beszélnek olaszul (kék).

Ez azt jelenti, hogy az emberek többségének anyanyelve ennek megfelelő, ez a mindennapos használt nyelv, a feliratok, utcatáblák, buszmegállók mind ezen a nyelven vannak kiírva, de forgalmasabb boltokban vagy ügyfélszolgálaton, hivatalokban, postán valószínűleg megértik a másik államnyelvek valamelyikét is. Az iskolákban a gyerekek idegennyelv-oktatás keretén belül kötelezően tanulják valamelyik másik hivatalos nyelvet.

Sok svájci honlapon (pl. pontgyűjtő-kártyák, csomagküldő szolgálatok, klubtagságok, kereskedelmi láncok, stb.), ahol be kell regisztrálni, ki lehet választani, hogy levelezéshez melyik nyelvet szeretnénk.
A két nagy kereskedelmi multi, a coop és a migros pl. hetente küld egy-egy újságot, amiben cikkek és az akciós termékek sora található. Lakhelyünknek megfelelő nyelven kapjuk kézhez az újságot, ugyanis kinyomtatják mindhárom nyelven. Ha valaki Zürichben lakik, németül kapja, ha valaki Genfben, akkor franciául. Illetve természetesen lehet ettől eltérő nyelvet választani, de ez az alapértelmezett.
 

Ha valaki huzamosabb ideig Svájcban él, a jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy (a lakcímbejelentéstől, tehát a hivatalos itt tartózkodástól számítva) legfeljebb 1 évig  érvényes Svájcban a külföldi, így a magyar autóvezetői engedély. Le kell cseréltetni svájci jogosítványra. Erre a cserére maximum 3 évünk van. Tehát vezetni csak egy évig lehet a magyar jogosítvánnyal, de a lecserélésére van plusz 1-2 évünk.

Cseréhez ki kell tölteni egy nyomtatványt (bármely rendőrörsön illetve a közlekedési felügyelet ügyfélszolgálati irodáiban elérhető, vagy az internetről letölthető), a nyomtatvánnyal együtt el kell menni egy optikushoz vagy szemorvoshoz és bemondjuk a jelszót: vezetői engedély. Az optikus megcsinálja velünk a szemvizsgálatot és ráírja a nyomtatványra az eredményt. Egyes kantonok, melyek "különben és egyenlőbbek" a többi kantonnál, mint pl. Zürich, lehetséges, hogy nemcsak látás-, hanem hallásvizsgálatot is kérnek.

Első azaz új vezetői engedély igénylésénél személyesen kell beadni a nyomtatványt, a Közlekedési Felügyeletnél (Motorfahrzeugkontrolle vagy Strassenverkehrsamt) 2 egyforma igazolványképpel, a külföldi igazolványunkkal és a magyar jogosítványunkkal. Kb. 30,-frankba kerül az ügyintézés, a magyar jogsit bevonják és elküldik Magyarországra; soha nem látjuk viszont többé. Praktikus és/vagy nosztalgikus okokból aki szükségét érzi, szkennelje be vagy készítsen fénymásolatot róla. Az új jogosítványunkat a külföldi igazolvánnyal azonos névre állítják ki. (ezt az épp házasulandó vagy friss házas nők miatt mondom)

Az új, svájci jogsinkat postán kapjuk kézhez. Érdekesség, hogy korlátlan ideig érvényes és nem kell se meghosszabbítgatni, sem 5 évenként orvoshoz menni ezért. Megkaptad, kész, vezetsz. Ha bajt csinálsz, elővesznek, de nagyon.
Lakcímváltozáskor nem kell újat csináltatni, de bejelentési kötelezettség érvényes.

Ha valaki hivatásos jogosítvánnyal rendelkezik és Svájcban is hivatásos sofőrként szeretne dolgozni, akkor rögtön le kell cseréltetnie a jogosítványát, nem vezethet 1 évig a magyarral, mint az úrvezetők.

Munkakereséshez az első címek:

jobs.ch
monster.ch
adecco.ch
jobandjobs.ch
jobrapido.ch
jobpilot.ch
jobmonitor.ch
jobscout24.ch
topjobs.ch
job-links.ch
logjob.ch (logisztika)
jobsuchmaschine.ch
gigajob.com
randstad.ch
kellyservices.ch
stellentreff.ch
fachkraft.ch (elsősorban szakmunkások, fizikai munkák)
experteer.ch (vezetői, manageri állások)
 

Ezen kívül a cégek meg szokták hirdetni az üres állásokat a saját honlapjukon is, érdemes ott is körülnézni. (post.ch; ikea.ch; nestle.ch; coop.ch; migros.ch; aldi.ch; lidl.ch; satöbbi.ch ...)