Először is: még azok közül is csak kevesen tudják, akik olvasták-olvassák műveit: Friedrich Josef Dürrenmatt svájci volt, (Konolfingenben született, ami Bern kantonban található) nem német. Világsikerű író, aki ma ünnepelné 90. születésnapját; 1990. december 14-én hunyt el. Olyan kötelező olvasmányokat jelentős és sikeres műveket jegyez, mint A fizikusok vagy Az öreg hölgy látogatása.

Tegnap délelőtt arról szóltak a hírek a rádióban, hogy egy férfi "le akart számolni a keresztény egyházzal", ezért bement egy templomba és felgyújtotta. Pontosabban a Solothurn kanton azonos nevű megyeszékhelyének jelképébe sétált be: a St. Ursen katedrálisba, két kanna benzint szétlocsolt az oltár közelében és felgyújtotta. A hírek szerint már korábban a rendőrség látómezejébe került, mivel 2009-ben egy vonatvagont is inzultált, elég ostoba módon akarta a vonatot kisiklásra bírni, ami persze nem sikerült. Vizsgálati fogságba került, az ügyészség kérésére elmeszakértő is megvizsgálta, de semmi rendelleneset nem talált. (hát....) Hát most majd fog.
A 61 éves munkanélküli tette nyomán valószínűleg el kell halasztani vagy áthelyezni Felix Gmür eredetileg január 16-ra, ebbe a katedrálisba tervezett püskökké avatását. A katedrálist barokk stílusban a 18. század végén kezdték építeni, és majdnem annyira közkedvelt, mint a budapesti Szt. István Bazilika. Nagyon szép, sokan látogatják, nyaranta a lépcsőjénél szabadtéri operaelőadásokat is tartanak.

Már említettem, hogy az Újév új szabályozásokat hoz magával, egyelőre csak az ÁFÁ-ról tettem említést, íme még néhány.

• A népszavazással jóváhagyott döntés értelmében az eddigi 2-ről (1+1) 2,2%-ra (1,1+1,1) emelkedik a munkanélküli járulék. Tehát eddig 1%-ot vontak le a bruttó fizetésből és ugyanennyit tett hozzá a munkáltató, ez került befizetésre a munkanélküli segélyt finanszírozó járulékalapba. Ezentúl ez 1,1-1,1% lesz. Kb. áprilistól pedig csökkenni fognak a kiutalt munkanélküli segélyek illetve a népszavazás döntése alapján további megszorítások várhatók a munkanélküli segély jogosultságát illetően.
• 2011 januártól csak az a külföldi köthet svájci állampolgárral  (Svájcban) házasságot, akinek a házasságtól függetlenül is van-lehet-lenne tartózkodási engedélye. Tehát a jövőben nem lehet házasságkötéssel variálni azért, hogy valaki az országba jöhessen, maradhasson, illegális tartózkodását legalizálja. Központi nyilvántartás vagy adat nincsen az érdekházasságok mértékéről, de egy kis ízelítő: 2008-ban 3'500 házasságot ellenőriztek Zürich kantonban és 500-ról bizonyosodott be, hogy érdekházasság. Le is bukott egy ilyen galeri, ahol kb. 8 nő meg jópár férfi, lejárt  vízumokkal ide-oda házasulgatott és így játszották ki a hatóságokat, így jutottak tartózkodási, majd letelepedési engedélyekhez. Most pedig az állam besokallt.
• 2011 októberében lesznek a nagy parlamenti választások, itt 4 évente kerül erre sor. Ez azt jelenti, hogy a két házat választják újra, a National- és Ständeratot. Ezután a megválasztott parlament választja és adja majd az új Szövetségi Tanácsot, a Bundesrat-ot.
• Adóteher-könnyítés gyermekes családok számára: az eddigi 6'000,- helyett évi 10'000,-franknyi költségelszámolást érvényesíthetnek gyermekfelügyelet-költsége címszó alatt, azaz ha valaki bébiszitter vagy Tagesmutter szolgáltatásait veszi igénybe és van róla számlája, évi 10ezerig levonhatja az adóból. Ezen kívül lesz egy új gyermekkedvezmény, egyszerűen 250,-frank gyermekenként.
• Újdonség az is, hogy ha valaki pártokat anyagilag támogat, évi 10'000 frankot leírhat a szövetségi adóalapból.
• Új szabályok érvényesek a 65 év felettiek nyugdíj-járulékfizetésére, és a háztartási alkalmazottak minimálbérére, stb. Ezt nem részletezem.
• Az állami TV-nél ugyan nem kerül sor tv-díjemelésre, viszont több reklámot sugározhat a tv, kompenzálás. Főműsoridőben marad az eddigi gyakorlat: 90 percenként adhatnak reklámot, de főműsoridőn kívűl már 30 percenként és az eddigi 8-ról 15%-ra növekedett a leadható reklámok hányada (a teljes műsoridőre vetítve). Mondjuk az egész TV úgy szar, ahogy van, az egész ország csak háborog, hogy milyen drága, mennyi pénzt elvisz és milyen szar. Még meg fogom érni, hogy lesz erről is egy népszavazás... És ahogy már említettem: ezentúl évente 1 alkalommal, 1 összegben kívánja behajtani a BILLAG AG a tv-díjat.
• Kis enyhítést kapnak a svájci egyetemen diplomázó külföldiek: hivatalosan hat hónap haladékot kapnak arra, hogy esetleg Svájcban munkát keressenek-találjanak.
• Új szabályok érvényesek citrusfélék, lovak, stb. beutaztatására, stb.stb.stb...

• Az euró árfolyama a svájci frankkal szemben tovább esett, tehát újabb rekord van.
• Az egyik svájci rehabilitációs klinikán kezelik Samuel Koch-t, aki kb. két hete balesetet szenvedett Thomas Gottschalk Wetten, dass...? című műsorában. A zürichi egyetemen kifejlesztettek egy gyógyszert, ami segíthet a bénulásos betegek állapotán, most kipróbálják a szert Samuel szervezetén. Egyébként az erőszakos német sajtó (vs. svájci diszkréció) elől Samuelt már háromszor kellett új szobába, kórterembe költöztetni...
• A jobbos SVP, Christoph Blocherrel, mint hangadóval az élén azon az újabb 2 beadványon munkálkodik, hogy 1.) kontingenst határozzanak meg a svájci egyetemeken a külföldi tanulók számának szabályozására 2.) kötelező, kétszintű nyelvvizsgát tegyenek a bevándorolni szándékozók valamely államnyelvből.
• Federer ma este a zürichi Hallenstadionban jótékonysági meccset játszik a haver-ellenséggel, Rafael Nadallal; Federer afrikai gyerekeket megsegítő alapítványa javára.
• A Minden fillér számít című, múlt heti adománygyűjtő-maratonon 7,5 millió frank gyűlt össze, aztán ezt meghallva betelefonált egy milliárdos és hozzáígérte még az összeg 20%-át, tehát nagyjából 9 millió frank jött össze a háborús övezetek nyomorúságos körülmények között élő gyermekei számára.

A már beharangozott népszavazást ezen a hétvégén ejtették meg: aki eddig nem juttatta el a szavazócéduláját postán vagy személyesen a választási irodához, az ezen a vasárnapon szavazhatott hivatalosan a két nagy létkérdésről: kitoloncolják-e a bűnelkövető külföldieket és egységesebbek legyenek-e a különböző megyék nagyon különböző adósávjai.

Ez utóbbi beadványt egyértelműen elutasította a nép (gyakorlatilag a gazdagokat súlytotta volna nagyobb adókulcs, de nem fogja), a kitoloncolási beadvány ellen megfogalmazott, enyhébb ellenjavaslat is elbukott, az eredeti beadványt viszont egyértelműen elfogadta a választásra jogosultak nagy többsége.
És vajon hol nem?
Természetesen Nyugat-Svájcban, a francia oldalon nem. Szinte biztosra lehet menni, hogy az igazán fontos kérdésekben ez a régió mindig pont ellenkezőleg szavaz, mint a többségi Német-Svájc. Pedig azt gondolhatnók, hogy a bűnelkövetőkkel senki nem szívesen szimpatizál...Kivéve ugye más bűnelkövetők.
Tehát a francia oldalnak vagy tökmindegy, csak ellenkezni akarnak (talán); vagy olyan gazdag kantonok, melyek képesek pénzelni a dagadó börtönöket (nem); vagy olyan sok a már állampolgársággal rendelkező anno-bevándorló*, hogy minden családnak akad egy-két (tíz) bevándorló ismerőse, barátja, rokona akik még nem állampolgárok és ezek nem a törvénytiszteletről híresek, vagyis kitoloncolhatók lennének (nagyon talán).

* -leginkább régi francia kolóniákról származó feketék.

Francia oldalon még az enyhébb ellenjavaslat is elbukott, tehát ők egyátalán nem akarnak kitoloncolni senkit, még a külföldi elkövető gyilkosokat sem. Az ellenzők egyébként olyan érvekkel hozakodnak elő, hogy a svájci szociális szellemmel nem összeegyeztethető, hogy például ha egy svájcit elkapnak akár már csak mert marihuanát szívott, kap mondjuk pénzbüntetést vagy némi felfüggesztettet, egy külföldit ezzel szemben kitoloncolhatnak ezentúl -vagyis diszkriminatív lett a törvény.

Egyébként máris megjelentek az EU-ban (=Németország és Franciaország) a szalagcímek, hogy Svájc keményebben bánik ezentúl a külföldiekkel. Meg megjelentek az aggodalmak is: jaj, mit fog szólni az EU...jaj, hát ezt így nem lehet... az új igazságügy-miniszter máris kinyilatkozta, hogy reméli, azért nem drasztikusan, hanem jó aranyérzékkel lesz majd végrehajtva a népakarat. Persze...a parlamentben ugyanis többségben ülnek a kitoloncolást ellenzők (a beszarik), hát hogy lesz akkor itt egyátalán végrehajtva?
Hello demokrácia!

UPDATE
Mondjuk Svájc kapcsolata az EU-val mindig is egy ilyen húzd meg-ereszd meg volt és lesz és marad. Nem értek a diplomáciához, az azonban tényleg nevetséges, hogy bármilyen, az EU-nak nem tetsző döntés vagy népszavazási eredmény után az ügyeletes miniszternek rögtön loholnia kell Brüsszelbe (a minarett-ellenes döntés esetében E. Widmer-Schlumpf gombolta kabátját sietősen és repült, most S. Sommaruga - szegény, aki nem is akarta a jogi bársonyszéket, nem is jogász, most mehet magyarázkodni) és referálnia kell, mint egy alsótagozatosnak a szőnyeg szélén az igazgatói irodában.
Az EU szereti úgy feltüntetni a két fél viszonyát, mintha Svájc gazdasága az EU nélkül összeroppanna, nem lenne mit enni, csak sajtot meg csokit. Lehet, hogy így van. De egyelőre épphogy Svájc fizet frankmilliárdokat az EU-nak, holott nem is tag.
Még.
A beígért milliárdok az EU bővítéssel együtt nőttek, az új tagországok is kaptak mindig is súlyos pénzeket a hegyek közül. Igazából mit akarnak még?
Megmondom. Svájc diplomáciai baszogatásával bűnbakot keresni és elterelni a figyelmet a görög- meg írországokról, portugáliákról, többmilliárd eurós mentőcsomagokról. A fekáliáról, amiben ül az EU, és süllyed. Ráadásul már olyan régen, hogy már a szar is kihűlt.

Mellesleg amit félre lehet érteni, azt félre is értik: az EU az EU-állampolgárok jogairól fecseg, össze-vissza, holott a népszavazás döntése kizárólag a külföldi bűnözőket érinti. De ezt persze az EU nem akarja megérteni.
Mivel az EU sem akarja megkapni a bűnöző szar alakokat, gondolja, maradjanak azok csak távol, éljenek a svájci adófizetők pénzén, nem kell nekünk se a csürhe.

Félreértik, félre akarják érteni, mint annak idején a minaret építési tilalmat sem. Megjelentek a nagy szalagcímek, hogy Svájc iszlámellenes.
Frászkarikát.
Nem arról van szó, hogy le lesz rombolva az összes minaret, hanem mindössze arról, hogy újakat ne építsenek.
De a diplomaták+média kombó a legtehetségesebb, ha arról van szó, hogyan lehet csűrni-csavarni a szavakat, tényeket, és a végén már senki nem is emlékszik, hogy is szólt a szavazólapon a kérdés eredetiben...?

Ez teljesen tipikus egyébként: mint mikor az óvónéni elkiáltja magát, hogy Na, vége a gyereknapnak!, minden kisgyerek bevágja a durcát. Azt hitték, hogy az óvónéni végleg elvesztette a józan eszét, azért enged minden kérésnek, aztán mikor újra bekeményít a nő, fel vannak háborodva az agresszív kis törpék.

Az UPDATE Updatje:
Felmérések szerint körülbelül 750'000 második vagy harmadik generációs bevándorló, illetve egyéb itt élő külföldi jogosult a dolgok mai állása szerint, hogy megigényelje a svájci állampolgárságot akár már ma. (bevándorló család itt felcseperedő gyermeke, ha nem állampolgár, pl. nem katonaköteles....)
Egy civil szervezet a népszavazás eredményének nyilvánosságra hozatala után szinte rögtön kampányolni kezdett és felhívást intézett ezekhez az emberekhez, hogy rögtön rohanjanak az őket jogosan megillető állampolgárságért, nehogy ki legyenek toloncolva. Pánikkeltés és propaganda a köbön.
A jobbos SVP (aki a népszavazást kezdeményezte és győztesként ünnepel) felhívta a civil szervezet jugó származású elnökasszonyának figyelmét, hogy amennyiben a rikácsolása tömeges állampolgárságért folyamodáshoz vezet, egy újabb népszavazás keretében "megszavaztatják" a néppel, hogy
1. a svájci állampolgárságot próbaidőhöz kössék és visszavonható legyen néhány évig
2. ha valaki svájci állampolgárságot akar, le kell mondania a másik, többi állampolgárságáról.
Hozzáteszem, nagyonnagy valószínűséggel meg is szavazná a nép.
 

Évszak nem múlhat el Svájcban egy-egy népszavazás nélkül. Ha nem lenne, hiányozna, mint a Jó ebédhez szól a nóta vagy a Barátok közt.

Legközelebb november 28-án járulhat a nép a szavazóurnák elé, hogy az úgynevezett "Ausschaffungsinitiative" vagyis kitoloncolási beadványról döntsön.
A beadványnak természetesen vannak ellenzői, viszont nem is lennének svájciak -mármint az ellenzők- ha nem egy kis mismásolgatással, diplomatikus ódzkodással próbálnának ellenszegülni, egy határozott NEM helyett.
Elmagyarázom.
Az eredeti beadvány úgy szól, hogy

"Azt akarjuk, hogy...:
ha egy bármilyen bevándorló, aki még nem rendelkezik svájci állampolgársággal, hanem csak külföldi igazolvánnyal vagy semmilyen papírokkal, vagy illegálisan tartózkodik Svájcban, bűnt követ el és jogerős ítélet születik, toloncolják ki és az elkövetett bűn mértékének megfelelően 5-15 évig terjedő -visszaeső esetén 20 év- beutazási tilalommal tarkítva sújtson le a törvény ökle.
A szóban forgó bűntettek: szándékos emberölés, nemi erőszak, egyéb nemi bűncselekmény, rablás, fegyveres rablás, emberkereskedelem, drogkereskedelem, betörés és  visszaélés szociális juttatásokkal (-mosoly-, ez ugyanis ilyen tömegsport a balkánról jöttek körében).

A kicsitellenzők ezzel szemben azt mondják, hogy hát izé...jó-jó, de...nem kell rögtön kitoloncolni, csak ha egy évnél hosszabb, letöltendő börtönbüntetést kapott, meg minden attól is függ, hogy mit és milyen súlyosan követett el...Mint már mondtam, ilyen "Mondjuk nemet igennel" stílusú, svájci ellenvetés.
Mondjuk azt rögtön nem értem, hogy hogyan gondolják: elítélnek valakit itt 5 évre és hazaküldik mondjuk Montenegroba? Innen kötelezik az ottani igazságszolgáltatást a végrehajtásra? Vagy persze nem is biztos, hogy végrehajtják. Mondjuk, mindegy, az a lényeg, hogy kerítésen kívül legyen...

Néhány adu azért van a kicsit- és a nagyonellenzők kezében.

1. A bűnelkövetők több, mint fele svájci. Állítólag 65% körüli az arány.
   
2. Aki menekültstátuszban él Svájcban, azt egy egyezmény szerint nem lehet hazatoloncolni, ha hazájában veszélyben forogna az élete.
   
3. Azokat a bevándorlókat, akik már rendelkeznek svájci állampolgársággal, sem lehet kitoloncolni.
   
4. Az a tömeg, aki illegálisan tartózkodik az országban, papírok nélkül, amúgy is nagy falat a rendőrségnek-közigazgatásnak, őket ugye ki kéne toloncolni, akár bűnelkövetők, akár nem, mégsem történik évek óta előrelépés.
5. A jelenleg elítélt kitoloncolhatókat is csak kevés számban toloncolják ki,  vagy veszítik el engedélyeiket; hiányos és puhány a törvény végrehajtása.

Hogy mennyire érdekes és érzékeny a téma, mutatja, hogy egy olyan bulvárszerű internetes újságban, mint pl. a 20min.online a cikkhez 688 hozzászólás érkezett rövid időn belül. Az igennel szavazni szándékozók között is sok a szkeptikus: minek szavazgatni, ha úgysem lesz belőle gyakorlat...a bírák túl puhányak, sőt, többen olyan jóslatokba bocsátkoznak, hogy ha megszavazza a nép a szigorúbb beadványt, végül Svájc úgyis térdet hajt majd és visszavonja, ha az EU megint beszól és nemtetszését nyilvánítja.

Ami nagyon valószínűnek tűnik.
 

Szállóigévé lett a mondás Svájcban, hogy itt a bevándorlók és az állatok élnek a legjobban.

Még egy ezt kikarikírozó vicc, aztán megyek három hét szabira... Íme:

Ma bementem a hivatalba, hogy szociális-segélyért folyamodjak a kutyám részére. Az ügyintéző csóválta a fejét:
-Kérem, kutyáknak mi nem adunk szociális segélyt!
Mire én: -Tessék kérem jobban megvizsgálni az ügyet! A kutyusom fekete, munkanélküli, lusta, nem beszél németül, az utcán üldözték, fogalma sincs, hová valósi és ki volt az apja!
Az ügyintéző utánanézett a paragrafusokban, hogy megfelel-e a kutyusom a kritériumoknak, hogy segélyt kaphasson.

Jövő héten már küldik is az első segély-utalványt...

 

Tegnap több kevésbé fontos téma között szavazott az ország az úgynevezett "ALV" (ArbeitsLose-Versicherung) vagyis a munkanélküli-segély pénzalapjának újraszabályozásáról.

Ez az indítvány a gyakorlatban röviden azt jelenti, hogy ha megszavazzák (megszavazták), akkor 2011-től kezdve szigorodnak a munkanélküli-segély jogosultságra vonatkozó szabályok, kevesebb lesz a segély (százalékban, összegszerűen, illetve rövidül a jogosultság időtartama, illetve nőnek a befizetendő járulékok.
Nemleges döntés esetén a kifizetendő segélyek szabályozásához nem nyúlhattak volna, viszont a parlament ezesetben 2-ről 2,5%-ra emelte volna a befizetendő járulék mértékét.
Mivel a népszavazás 53,4%-os (18 kanton) Igen szavazattal elfogadta az új szabálytervezetet, így a már említett eredmény lép érvénybe: 2-ről "csak" 2,2%-ra nő a munkanélküli-segély pénzalapjába fieztendő járulék ÉS egyúttal spórolnak a kifizetéseken.

A szavazás végeredménye mutatja, hogy mennyire megosztott e kérdésben az ország: leegyszerűsítve elmondható, hogy a nyugati, francia régió és az olasz ág szavazott nemmel, mivel ezeken a területeken nagyobb a munkanélküliség. Közép (német)- Svájcban elfogadták a szavazók a javaslatot és üdvözlik a végeredményt.

Franciaoldalon csalódottak és talán dühösek is a polgárok: a médiában olyan kommentárokat lehet olvasni, hogy oda a demokrácia és ezt a döntést letuszkolták a francia és olasz régiók torkán.

Tény, hogy ez a pénzügyi alap, ahová az ember a befizetései ellenében szükség esetén munkanélküli-segélyt kap, folyamatosan, évek, ha nem évtizedek óta deficitet termel és már rég eljött a cselekvés órája.

De.
Alaposan fölül kéne vizsgálni, hogy például mennyien csalnak ki segélyt hamis indokokkal, miért kell alig pár hónap munka után külföldieket is munkanélküli-segélyben részesíteni vagy pl. ha országon belül pénzhiány van egy állami alapnál, akkor miért  mondjuk Görögországba küldi a kormány a frankmilliókat...?
Vagy miért segített ugyancsak frankmilliókkal, ha nem milliárdokkal a pénzügyminiszter pl. az UBS banknak, mikor az a pénzügyi-válságra hivatkozva jajveszékelt...alig fél évvel később pedig már újra talpraállt, olyannyira, hogy ismét főszponzor a legtöbb fontos eseményen: Miss Svájc választás, Forma-1, teniszgála, stb.
Az adófizetők pénzéből.
 

Folytatnám akkor a Házasságkötés Svájcban rovatot.

Tehát miután az előkészületek rendben lefolytak és mindketten sikeresen igent mondtatok a megfelelő helyen és időben feltett kérdésre, sőt, már a nászút porát is levertétek magatokról, van még tennivaló.

Miután a svájci házasságkötést követően megkapja az ember az értesítést, hogy fáradjon be az önkormányzathoz elindítani a családegyesítést és kérvényezni a B típusú tartózkodási engedélyt, egy darabig lehet húzni az időt, de nem nagyon érdemes. A dolog lényeges pontja, hogy attól a pillanattól fogva, hogy be vagyunk jelentve a svájci lakcímre, fizetni kell az itteni, nagyon drága TB-t (Krankenkasse - erről majd írok külön). Lehet még kitolni egy-két hónapig (nem fizetni), mondván, hogy á, még nem lakom itt igazából, még csak költözködünk...stb. Viszont addig nem is kapjuk kézhez az igazolványunkat.
Igyekszem érthetően elmesélni...
Amikor elkezdünk életvitelszerűen Svájcban élni, fentiek miatt feleslegessé válik a magyarországi TB fizetése. Ezt talán le lehet mondani egyszerű indokkal*, amit vagy elfogadnak, vagy nem; vagy piszkálódnak vagy nem...Mivel Magyarországon is az a gyakorlat, hogy akinek lakcíme van, általában, normális alapesetben TB köteles.
Ezen kívül tudtommal -ha nem jól tudom, javítsatok ki- az APEH a népesség-nyilvántartótól kapja minden évben a név- és címlistát, hogy kinek kell adóbevallás-nyomtatványt küldeni.
Mindez röviden azt vonzza maga után, hogy ki kell jelentkeznünk szép hazánkból, Magyarországból. (bizonyára léteznek kiskapuk, vagy az ember mégis vállalja a hatóságok esetleges kérdéseit...vagy a dupla TB-fizetést itt is, ott is...akkor nem kell. De ha rendesen akarjuk csinálni a külföldre telepedést, akkor így célszerű eljárni.)
Nem elég a lakcímről kijelentkezni, tévedés ne essék; én is rossz ügyiztézőre vártam kb. 3 óra hosszat.

Be kell menni újra a lakóhely szerint illetékes népesség-nyilvántartóba, és ott bejelenteni, hogy elhagyjuk az országot. Nem fogják kérdezni, hogy miért vagy hogy meddig. Itt könnyes búcsút (tényleg könnyes, bár én az épületből kijőve bőgtem, nem a helyszínen) kell vennünk a magyar személyi igazolványunktól, bevonják és kapunk egy igazolást minderről. Tehát hogy visszaszolgáltattuk az igazolványt és bejelentettük, hogy külföldre távozunk.
Ezáltal tehát mentesültünk a további TB-járulék fizetése alól elvileg**.

Regisztráltathatjuk magunkat külföldön élő magyar állampolgárként a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában.Lehet, de nem kötelező. Ha szeretnénk, akkor külföldön házasságot kötött és névváltoztatásban részesült hölgyeknek célszerű az új útlevél kézhezvétele után. Ennek mindössze annyi a végeredménye, hogy kiállítanak részünkre egy szabványos lakcímkártyát, amin lakcímként a "külföld" megnevezés található. Lehet kérni külföldi címünk nyilvántartásba vételét, de nem kötelező megadni.

* Élethelyzettől függően eltérő lehet, hogy az ember mihez kezd a magyar TB-vel. Ha  pl.  eddig is vállalkozó voltál és magad után fizetted a járulékot, akkor  ez mindaddig így is marad, mig ki nem jelentkezel az országból. De ha pl. van  -volt- bejelentett munkahelyed Magyarországon, aki fizette utánad a TB-t, akkor ők a felmondásodat követően ugye nem fognak tovább fizetni. Célszerű bemenni az APEH-hoz és bejelenteni, hogy  az első, átmeneti időben (míg elkezdünk Svájcban TB-t fizetni) önmagunk után szeretnénk TB-t fizetni, ki kell tölteni egy nyomtatványt, amivel bejelentkezünk az eü hozzájárulást fizetők körébe és havonta fizetni kell egy kb. 5.000,-Ft körüli összeget.

** Hasonlóképpen kell kijelentkezni is a magyar TB-körből: kijelentkező nyomtatvány az APEH-nál, és kérni kell egy végelszámolást, hogy zárják le ezt a mi kis járulékfizetési viszonyunkat.
Ne felejtsünk el azonban majd adóbevallást benyújtani a még otthon ledolgozott előző illetve aktuális évi személyi jövedelmünkről. Mert ez alól nem mentesülünk automatikusan.

Ha valaki nem házasság révén, de szándékai szerint szintén örökre (több 10 évre) elhagyja az országot, talán az is talál hasznosat fentiekben.

Ha valaki Svájcban szeretne dolgozni és álláshirdetéseket nézeget, érdemes odafigyelni a megfogalmazásra. Ugyanis gyakori, hogy egy százalékos adat áll a munkakör megjelölése után. Ez a teljes- vagy részmunkaidő kifejezésére vonatkozik. Ha nem áll ott semmi, akkor 100% értendő, tehát teljes munkaidőben kell dolgozni.

A részmunkaidőt megjelölő 80%-50%-40%-20% esetében mindenképpen kérdezzünk rá az állásinterjúnál (ha van olyan szerencsénk, hogy behívnak...), hogy ez mit jelent a gyakorlatban. Pl. lehet, hogy heti 5 napon, napi 2 órát kell dolgozni, de az is lehet, hogy csak heti 2 napon kell bejárnunk a munkahelyünkre, viszont napi 8 órát kell dolgozni. Lehet, hogy a munkaidő közös megállapodás tárgya, vagy jelentheti azt is, hogy alapesetben 50%, ha szabadságolás miatt helyettesíteni is kell, akkor 80%.
Ezen kívül még ügyeljünk arra, hogy az állás határozott vagy határozatlan időre szól-e. Amióta itt is sok cég összébb húzta a nadrágszíjat, sok esetben határozott időre vesznek fel embereket: szükség esetén könnyebb tőlük szabadulni, illetve egyszerűen meghosszabbítani a szerződésüket.

Ha valaki huzamosabb ideig Svájcban él, a jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy (a lakcímbejelentéstől, tehát a hivatalos itt tartózkodástól számítva) legfeljebb 1 évig  érvényes Svájcban a külföldi, így a magyar autóvezetői engedély. Le kell cseréltetni svájci jogosítványra. Erre a cserére maximum 3 évünk van. Tehát vezetni csak egy évig lehet a magyar jogosítvánnyal, de a lecserélésére van plusz 1-2 évünk.

Cseréhez ki kell tölteni egy nyomtatványt (bármely rendőrörsön illetve a közlekedési felügyelet ügyfélszolgálati irodáiban elérhető, vagy az internetről letölthető), a nyomtatvánnyal együtt el kell menni egy optikushoz vagy szemorvoshoz és bemondjuk a jelszót: vezetői engedély. Az optikus megcsinálja velünk a szemvizsgálatot és ráírja a nyomtatványra az eredményt. Egyes kantonok, melyek "különben és egyenlőbbek" a többi kantonnál, mint pl. Zürich, lehetséges, hogy nemcsak látás-, hanem hallásvizsgálatot is kérnek.

Első azaz új vezetői engedély igénylésénél személyesen kell beadni a nyomtatványt, a Közlekedési Felügyeletnél (Motorfahrzeugkontrolle vagy Strassenverkehrsamt) 2 egyforma igazolványképpel, a külföldi igazolványunkkal és a magyar jogosítványunkkal. Kb. 30,-frankba kerül az ügyintézés, a magyar jogsit bevonják és elküldik Magyarországra; soha nem látjuk viszont többé. Praktikus és/vagy nosztalgikus okokból aki szükségét érzi, szkennelje be vagy készítsen fénymásolatot róla. Az új jogosítványunkat a külföldi igazolvánnyal azonos névre állítják ki. (ezt az épp házasulandó vagy friss házas nők miatt mondom)

Az új, svájci jogsinkat postán kapjuk kézhez. Érdekesség, hogy korlátlan ideig érvényes és nem kell se meghosszabbítgatni, sem 5 évenként orvoshoz menni ezért. Megkaptad, kész, vezetsz. Ha bajt csinálsz, elővesznek, de nagyon.
Lakcímváltozáskor nem kell újat csináltatni, de bejelentési kötelezettség érvényes.

Ha valaki hivatásos jogosítvánnyal rendelkezik és Svájcban is hivatásos sofőrként szeretne dolgozni, akkor rögtön le kell cseréltetnie a jogosítványát, nem vezethet 1 évig a magyarral, mint az úrvezetők.

Tárgyaljuk az alapesetet, azaz egy Magyarországon élő magyar állampolgár szeretne házasságot kötni egy Svájcban élő svájci állampolgárral.
Vegyenek elő papírt, ceruzát és az Ország-Világ e heti számát...

• Bemész a lakóhelyed szerint illetékes önkormányzathoz, ott is a népesség-nyilvántartó irodához. Kérsz egy Rád vonatkozó kivonatot házasságkötéshez arról, hogy név, cím, apja-anyja neve és hogy nem vagy házas.

• Ezt hivatalosan lefordíttatod Svájc valamelyik hivatalos nyelvére (német, francia, olasz, végső esetben rétóromán) az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Intézetben. Általában pár nap-egy hét alatt elkészül, 7-10ezer forintba kerül. Tudtommal személyesen lehet csak intézni.

• Bemész a születési helyed szerint illetékes önkormányzathoz, ott is az anyakönyvi hivatalhoz. Kérsz egy friss, ropogós születési anyakönyvi kivonatot. (Gyakorlott, fifikás versenyzők rögtön kettőt vesznek...) Könnyen előfordulhat, hogy ez 2.500,-Ft-os okmánybélyegbe kerül; erre készülj fel, idegileg és gyakorlatilag is. Ezt nem kell lefordíttatni, mert 3 nyelvű: magyar-angol-francia. A házasságkötési szándék benyújtásakor nem lehet 6 hónapnál régebbi!

• Az 1. pont hivatalos fordítását és a születési akvi kivonatot kézenfogod és elmész vele a Külügyminisztériumba. Itt beadod őket és kérsz rájuk egy úgynevezett "apostille"-t, ami egy újabb hitelesítés, külföldön felhasználni kívánt magyar hivatalos dokumentumokra kötelező és újabb 5.500,-Ft darabja.
  Itt olvasható a részletes tájékoztató.

• Ha kész, akkor mindkét házasulandó fél együtt elballag Svájc budapesti nagykövetségére a Stefánia útra (linket találsz jobbra az egyik hasábban) mivel a Pesti konzuli hivatal megszűnt, szerintem a Bécsben található regionális konzuli hivatalhoz kell fordulni vagy Svájcban a lakhely szerinti anyakönyvi hivatalba (Zivilstandesamt) és benyújtjátok a papírokat. Az előkészületekre mi Pesten kb. 9.000,-Ft-ot, Svájcban még kb. 300 frankot fizettünk.

• Ha mindent leellenőriztek és rendben találtak, akkor kapsz egy levelet az anyakönyvvezetőtől, hogy menjetek be időpontot egyeztetni, stb.

• Házasságkötéssel egyidejűleg a külföldi (magyar) házastárs B típusú, 5 évre szóló tartózkodási és munkavállalási-engedélyt kap. A lakhely szerinti önkormányzat amint értesül az akvi hivataltól a házasságkötésről, küld egy levelet, hogy megkezdődhet hivatalosan a Családegyesítés. Ehhez ki kell tölteni és beadni egy nyomtatványt (Familiennachzugsgesuch), azaz ezzel igényled a B igazolványodat. Az igazolványhoz kell 2 igazolványkép és 65 frank, valamint bizonyíték arról, hogy kötöttél TB-t valamelyik társadalom-biztosító egészség-pénztárnál. Ha még nem kaptad meg a TB-kártyádat, általában el szokták fogadni, ha a szerződést vagy a befizetésről egy bizonylatot bemutatsz és később mutatod be a TB kártyádat. (Ezt a külföldi igazolványt mindig az útlevéllel azonos névre állítják ki. Ez azt jelenti, hogy először még a leánykori névre...utána cseréltetni kell, újabb 65 frank.)

Házasságkötés (és nászéjszaka) után.

Névhasználat

A névhasználatról, a házasság utáni polgári jogállásról változott a törvény 2012. végén, íme az új változat. Tulajdonképpen a legfontosabb, hogy házasságkötéskor mind a férj, mind a feleség megtartja a saját Heimatortját (honosságát) és hogy megszüntetik a bonyolult és hosszú dupla családneveket.
http://www.admin.ch/opc/de/official-compilation/2012/2569.pdf

Ha bármely formában felveszi a férje nevét és névváltoz(tat)ás a végeredmény, akkor bizony kellenek új igazolványok, például új magyar útlevél. Ennek menete:

• A svájci házassági akvi kivonatot le kell fordíttatni magyarra. Lehet Svájcban, lehet esetleg megint az OFFI-nál, ha valaki épp Magyarországon jár...

• Ezzel, a születési akvi kivonatoddal, -régi, meglévő- útleveleddel valamint az új férjeddel elmész a berni konzulátusra (link szintén jobboldalt), leülsz és vársz.

• Itt kapsz kb. 5-6 nyomtatványt, amit ki kell tölteni. Ez két dolgot szolgál: egyrészt Magyarországon honosíttatod a külföldön kötött házasságodat, másrészt egyúttal igényelsz új útlevelet az új nevedre.

• Minden apró szarért felszámolnak költséget, itt 10 frank, ott 50 frank; a végösszeg kb. 220 frank, amit rögtön ott kell fizetni. Kb. 4-6 hónap, mire elkészül és értesítenek. Én októberben adtam be a kérelmet és márciusban kaptam értesítést, hogy átvehetem.

És még egy talán fontos adalék a házasságkötéshez és gyermekvállaláshoz: mikor milyen tartózkodási engedélyt kap a házasságkötés után a magyar fél illetve születendő gyermekük, ha a Svájcban élő házasulandó fél nem állampolgár, hanem szintén "csak" tartózkodási engedéllyel él Svájcban.

• ha a férj B-vel rendelkezik: a feleség és a gyermek is B-t kap.
• ha a férj C-vel rendelkezik: a feleség B-t, a gyermek C-t kap.
• ha a férj L-lel rendelkezik: a feleség és a gyermek is L-t kap.
• ha a férj svájci állampolgár: a feleség B-t kap; a gyermek általában svájci állampolgárságot kap.

 

Meg hasonlók.

Jelen idő szerint ha valaki hivatalosan munkát vállal Svájcban és teljesen hivatalosan működnek a levonások-befizetések, akkor a következő százalékokkal kell számolni.

Munkavállaló bérét terhelő szociális levonások

AHV/IV/EO (nyugdíj és rokkantnyugdíj-járulék) 5,15%
ALV (munkanélküli járulék) 1,1%
PK (Pensionskasse, ez a 2. fajta nyugdíjjárulék) 6-8% (ennek számítási
alapja nem a brutto bér, hanem egy a brutto bérből számított bázisösszeg)
UV (Balesetbiztosítás) ennek egy része az NBU=NichtBetriebsUnfall,
azaz nemüzemi-baleset 0,68-4,87%, szakma-rizikó szerint meghatározott.

Munkáltató által ezen felül megfizetendő járulékok:

AHV/IV/EO 5,15%
Kezelési költség AHV  0,6-3% (ennek számítási alapja nem a brutto bér,
hanem a közösen befizetett AHV/IV/EO, azaz a brutto bér 10,1%-a)
ALV (munkanélküli járulék) 1,1%
PK 7-11%
BU (üzemibaleset-biztosítás) 0,17-13,5% szakmafüggő
FAK (sajnos ezt nem tudom pontosan most, minek a rövidítése) 0,1-4%
ezt a százalékot a kanton határozza meg.

Svájcban családi összevont önadózás működik. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató semmiféle SZJA-előleget nem von le és nem utal át az "APEH"-nek. Mindenki saját maga tölti ki és adja postára az adóbevallását valamint fizeti meg az éves jövedelemadóját. Lehet egyösszegben és lehet 3 részletben.Lehet előleget befizetni és lehet utólag megfizetni.

A SZJA mértéke a lakhelytől és néhány személyes élethelyzettől függ. Minden településnek megvan a maga adókulcsa; ez egy jellemző szám, kb. 92-135% között mozog. Tehát a gyakorlatban mondjuk egyik faluban ugyanannyi jövedelem után mondjuk fizettem 5.000,-frank adót, aztán elköltöztem a szomszéd faluba, itt meg most fizetek 4.500,-frankot. És még jó, hogy nem két faluval arrébb költöztem, mert ott ugyanennyi jövedelem után lehet, hogy 6.200,- frankot kellene fizetnem. Így működik.
Ez a százalék az úgynevezett Steuerfuss (adókulcs), ami minden település és kanton honlapján megtalálható. Ritka esetekben évente változhat, minimálisan, de nagyjából állandó. Jellemzően azokon a településeken alacsonyabb az a SZJA, ahol több az ipar és a településnek több bevétele van a cégek által befizetett adókból. És mondjuk nem kell olyan nagyvárost működtetniük, finanszírozniuk, mint Bern (Parlament...) vagy Zürich.

A külföldi munkavállalók úgynevezett Quellensteuert fizetnek, ezt levonja a munkáltató a bérből és nem településenként, hanem kantononként változik, másképp szólva egy kantonon belül egységes. Mértékéről a kantonok honlapjain tájékozódhatunk.

2011-ben lesznek parlamenti választások Svájcban. A jobbos SVP (Schweizerische Volkspartei) már elkezdett gyúrni a meccsre, mégpedig egy a népnek feltett kérdéssel. Ez amolyan népmesei "egyet mondok, kettő lesz belőle": egy kérdésből (azaz inkább problémából) csináltak tizet.
Mind a külföldiek bevándorlásának ilyen-olyan megszorításával foglalkozik.

A helyzet az, hogy szerintem Svájc túl régóta túl bőkezű és jóhiszemű volt a bevándorlókkal, a menedékjogért könyörgőkkel és egyszerűen betelt a pohár. Mára azonban sajnos annyira, de annyira tele ez a pohár, hogy az ostor -mint mindig hasonló esetelben- azokon is fog csattanni, akik tényleg nem úgy és nem is azért jöttek vagy jönnének az országba.
A helyzet az, hogy a nép nagy részének elege van a mindenféle színű és szagú külföldiekből, a kormány viszont még mindig szépítgeti a statisztikákat: "jaj, hát nem is annyian, hanem csak ennyien vándorolnak be...nem is annyi, csak ennyi a menekültstátuszért folyamodók száma és lám, évente 3-at el is utasítunk...jaj, hát mi mindig is egy gondoskodó és szociálisan érzékeny állam voltunk...jaj, hát ezt nem tehetjük meg...."
Ugyan. Néhány kérdésre még én is, külföldiként is ugyanúgy szavaznék, ahogyan a feldühödött svájciak. Ami sok az sok.
Íme az ötletek, amikről el lehet dönteni, hogy a polgár támogatja-e vagy sem.:

• Az EU-val kötött szabad költözködési jogok azonnali újratárgyalása.

• Az EU-val kötött szabad költözködési jogok azonnali felmondása, újratárgyalás nélkül.

• A fellebbezési jog eltörlése elutasított állampolgári kérelem esetén.

• "Próba-állampolgárság": a megadott állampolgárság meghatározott évig visszavonható legyen, hogy ha pl. az új állampolgár bűnelkövetővé válik, kitoloncolhassák, elvehesség az új állampolgárságát.

• Letelepedési engedély visszavonása, ha az ember több éve folyamatosan szociális segélyen él, munkanélküli.

• A családegyesítés legyen nyelvtudáshoz kötött. Azaz egy tartózkodási vagy letelepedési engedélyt kapott, (esetleg már állampolgárságot is) külföldi ember rokonsága csak abban az esetben telepedhet vele együtt Svájcba, ha legalább minimális nyelvtudásal rendelkezik, vagy azonnal elkezdi tanulni, illetve a gyerekek az iskolában kötelezően tanulják valamelyik hivatalos nyelvet.

• Bűnöző külföldiek azonnali és konzekvens kiutasítása az országból, tartózkodási, esetleg beutazási engedély megvonása.

• A bevándorlók írjanak alá egy nyilatkozatot, hogy jóhiszeműen jönnek az országba és az itteni törvényekhez híven akarnak élni. Betartják az itteni szabályokat, stb...

• Illegális bevándorlók, itt tartózkodók kiutasítása.

• Egy nemzeti Hot-line létrehozása, ahol jelenteni lehet a visszaéléseket.

Na, hát némelyikkel kapásból lehet vitatkozni, vica és versa...Vitatkoznak is a fórumokon.
Például miért csak a bevándorlóknak kell írásban nyilatkozni arról, hogy tisztalni fogják a svájci törvényeket, mikor nyilván vannak svájciak is, akik nem tisztelik a törvényt...?
Vagy a legszarabb ez az utolsó: tiszta rendőrállam...amúgy is minden szarért feljelentgetik egymást, hát még ha hot-line lesz erre... Aztán majd az éjszaka közepén megáll a ház előtt egy fekete Volga...
 

Az itteni "külügyminisztériumot" úgy hívják, hogy Eidgenössisches Departement für auswärtige Angelegenheiten, (=külhoni dolgok szövetségi ügyosztálya) innen jön a rövidítés: eda.ch. Itt lehet megtalálni csaknem mindent, ami Svájcban élő vagy ide utazó külföldieket érint.

Például a különféle tartózkodási, letelepedési és munkaengedélyekről.
Ugye, a többséget ez érdekli a legjobban.
(Míg el nem felejtem: a svájci hivatalos oldalak legalább 3 nyelvűek, legtöbbje még angolul és esetleg portugálul is elérhető, tessék keresni valamelyik sarokban nyelv-választó gombokat.)

A bevándorlás ABC-je itt a "B" betűvel kezdődik. Az alábbiak az EU tagországok állampolgáraira vonatkoznak.

• "B" típusú külföldi igazolvány
  Ez az 5 évre szóló tartózkodási és szabad költözési engedély az egész ország területére. Létezik munkavállalási engedéllyel egybekötve és anélkül. EU állampolgárok az igazolvány munkavállalási engedély nélküli változatát szinte minden további nélkül igényelhetik, amennyiben pl. bankszámlán fel tudnak mutatni a kanton által meghatározott, minimális anyagi biztosítékot a megélhetésükre.
  5 év eltelte után meg kell hosszabbítani. Előfordulhat, hogy igazolnunk kell a hosszabbítás kérvényezésénél, hogy jártunk nyelvtanfolyamra, ill. beszéljük valamely államnyelvet vagy pl. ha munkavállalási engedéllyel egybekötött a B igazolványunk és az utóbbi 12 hónapban munkanélküliek voltunk, lehet, hogy csak 1 évet hosszabbítanak, nem 5-öt.
   
• "C" típusú külföldi igazolvány
  Ez határozatlan időre szóló letelepedési és szabad költözési engedély. Ez már közelít a svájci állampolgársághoz. Kb. 5-10 éves hivatalos és életvitelszerű itt tartózkodás után lehet kérvényezni. Mivel határozatlan időre szól, nem kell hosszabbítani.
   
• "Ci" típusú külföldi igazolvány
  Ez a nemzetközi szervezetek, kormányok, stb. Svájcban tartózkodó -külföldi- megbízottjai, képviselői és hivatalnokai legközelebbi hozzátartozóinak (házastárs és gyermek) szól.
   
• "G" típusú külföldi igazolvány
  Ez tulajdonképpen csakmunkaengedélynek tekinthető: olyan külföldiek kaphatják, akik nem Svájcban laknak, de itt dolgoznak. Régebben, míg szigorú országhatárok szegélyezték az országot, ez az engedély az ún. határsávban lakó és ott dolgozó (=értsd: pl. Németországban a határsávban lakó és Svájcban, a határsávban dolgozó) külföldi állampolgároknak jött jól. Manapság csak annyi a feltétel, hogy heti egy alkalommal mindenképpen vissza kell térni a lakhelynek számító országba. A modern technika vívmányaival ez akár repülőgéppel, Magyarországról is megtehető, tehát a határsávos elmélet már nem gyakorlat. Kivéve Románia, Bulgária; ők még nem kaphatnak ilyet. (még repülővel sem...)
  Elvileg korlátlan időre szól, ha az embernek korlátlan idejű munkaszerződése van. Ha 365 napnál rövidebb a munkaszerződés, akkor annak érvényességéig szól.
   
• "L" típusú külföldi igazolvány
  Ez egy, a B-hez hasonló tartózkodási engedély, legfeljebb 1 évre szól, utána hosszabbítgatni lehet-kell. Létezik munkavállalási engedéllyel egybekötve, illetve anélkül. Olyan külföldiek számára, akik valamely meghatározott céllal, több, mint a 90 napos turistáskodás, Svájcban szeretnének maradni életvitelszerűen. Pl. tanulók, egyetemisták, esetleg ha valaki fél éves levegőkúrára érkezik a hegyekbe - munkavállalási engedély nélkül.
  Vagy: munkavállalási engedéllyel együtt kapható, ha valakinek 90 napnál hosszabb, de 365 napnál  rövidebb (pl. fél év, 8 hónap, ilyesmi) idejű munkaszerződése van.
  Ezt az engedélyt szokás kiváltani akkor is, ha az ember idejön szerencsét próbálni, munkakeresés -hosszabb- idejére.

Ezen kívül léteznek még különféle engedélyek a nem-EU országok állampolgárainak, valamint különféle menekült-státuszokra. Ezeket nem részletezem, ha esetleg valakit mégis érdekel, írjon.

Idénymunkát legfeljebb 3 hónap időtartamig lehet vállalni munkavállalási engedély nélkül is (turistaként is ennyit lehet az országban tartózkodni, szóval ez egybevág), nem engedélyköteles, de a lakhely szerinti önkormányzatnál bejelentési kötelezettség érvényes.